KÉTNYELVŰ VIZSGARENDSZER ÉLŐ IDEGEN NYELVEK

KÉTNYELVŰ VIZSGARENDSZER ÉLŐ IDEGEN NYELVEK B1 (ALAPFOK) Ez a vizsga a Közös Európai Referenciakeret (KER) B1 Referenciaszintjéhez illesztett: azt méri, hogy a vizsgázó képes-e boldogulni a hétköznapi élet alapvető helyzeteiben, képes-e a B1 szintnek megfelelő nyelvhasználattal kommunikálni, társadalmi-, kulturális- és munkakapcsolatokat teremteni idegen nyelvi közegben. Az eredményes B1 szintű vizsga megalapozza a továbblépést a B2 szintű (középfokú) vizsga irányába. B1 (alapfok) TÁBLÁZATOS ISMERTETŐ Szóbeli (B1) Nyelvi készség Feladattípus Feladat Időtartam Vizsgarész Pontszám Teljesítési minimum Irányított beszélgetés (az egyik vizsgáztatóval, általános témákról) 3-4 perc Beszédkészség Önálló témakifejtés (kép alapján) (két kihúzott kép közül választható) 3-4 perc 10 perc 40* pont 16 pont Szituációs párbeszéd (egy kihúzott szerepjáték alapján) 3-4 perc Beszédértés Hallott szöveg értése(hangfelvétel) (egy rövid párbeszéd és egy rövid összefüggő szöveg háromszori meghallgatása; két különböző feladattípus: - a szövegre vonatkozó magyar nyelvű kérdések megválaszolása; - a szövegre vonatkozó magyar nyelvű táblázat kitöltése.) egyenként kb. 1-1,5 perc 15 perc Szóbeli összesen: 60 pont Az eredményes szóbeli vizsga minimum pontszáma: (a készségenként előírt teljesítési minimumok elérése esetén) 36 pont (60%) Nyelvi készség Írásbeli (B1) Feladattípus Időtartam Pontszám Teljesítési minimum Szövegértés Közvetítés Olvasott szöveg értése (autentikus idegen nyelvű szövegre vonatkozó magyar nyelvű kérdések megválaszolása) Közvetítés idegen nyelvről magyarra (idegen nyelvű szöveg információtartalmának közvetítése egy, az idegen nyelvet nem ismerő személy számára, az utasításban meghatározott kommunikációs helyzetnek megfelelően) 60 perc (tetszés szerint osztható be) Ajánlott megoldási idő: 25-10-25 perc 10 pont 4 pont

Íráskészség Irányított fogalmazás (rövid levél/üzenet/e-mail írása meghatározott kommunikációs helyzetben, irányítási szempontok alapján) Írásbeli összesen: 50 pont Az eredményes írásbeli vizsga küszöb pontszáma: (a készségenként előírt teljesítési minimumok elérése esetén) 30 pont (60%) Komplex (szóbeli + írásbeli) vizsga összesen: 110 pont * A Beszédkészség vizsgarész részletes értékelése (B1) Értékelési szempont Irányított beszélgetés Feladat Önálló témakifejtés (kép alapján) Szituációs párbeszéd Összesített pontszám Kommunikatív érték 10 pont 5 pont 5 pont 20 pont Beszédkészség Szókincs (1-3 feladatra) Nyelvhelyesség (1-3 feladatra) 10 pont 10 pont 10 pont 10 pont A beszédkészség vizsgarész pontszáma összesen: 40 pont Hallott szöveg értése Beszédértés Értékelés a javítási útmutató alapján 1. feladat 2. feladat 10 pont 10 pont 20 pont A B1 (alapfok) szóbeli vizsga összesített pontszáma: 60 pont B1 (alapfok) SZÓBELI VIZSGA BESZÉDKÉSZSÉG A sikeres vizsgázó képes az adott idegen nyelven a szintnek megfelelő nyelvi eszközök alkalmazásával tájékoztatást adni, beszámolni eseményekről, leírni dolgokat és személyeket, véleményét megfelelő módon kifejezni és alapvető érdekeit érvényesíteni. A beszédkészség vizsgarészben a vizsgáztató rövid, személyes tárgyú beszélgetést folytat a vizsgázóval, aki ezt követően önállóan beszél az általa előzetesen kiválasztott, a beszélgetésétől eltérő témájú képről. Utolsó feladatként egy általa ugyancsak előzetesen kihúzott szituációs párbeszédet játszik el az egyik vizsgáztatóval, magyar nyelvű utasítások alapján. A vizsga során végig kiemelt szerepet kap a vizsgázó interakciós készsége. A vizsgázó feladata, hogy megértse a célnyelvi standardnál tagoltabb, lassabb beszédtempóval hozzá intézett kérdések, közlések lényegét, és megfelelő módon, spontán reagáljon azokra. A vizsgázó teljesítményét a következő szempontok alapján értékeljük: kommunikatív érték, szókincs, nyelvhelyesség. BESZÉDÉRTÉS

A beszédértés vizsgálata a beszédkészség vizsgarésztől függetlenül, nyelvi laboratóriumban (vagy megfelelően behangosított helyiségben) történik, magyar nyelvű feladatlap segítségével. A vizsgázó két, egyenként kb. 1-1,5 perces szöveget hallgat meg, mindkettőt háromszor. Az első szöveg egy normál beszédtempójú párbeszéd vagy interjúrészlet, a második pedig egy (esetleg több) rövid, összefüggő, célnyelvi forrású, szerkesztett szöveg. A vizsgarész időtartama összesen kb. 15 perc. A feladat értékelési útmutatója alapján a kérdésekhez tartozó minden helyes információért pont(ok) jár(nak). A feladat megoldásával maximálisan 20 pont szerezhető. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE B1 (alapfok) ÍRÁSBELI VIZSGA A vizsgázónak B1 szinten meg kell értenie egyszerűbb közérdekű szövegek (pl. közlekedési, utazási, vásárlási információk, ügyintézéssel kapcsolatos tudnivalók, stb.), egyéb tényközlő szövegek (ismertetők, használati utasítások, hirdetések), rövid, informatív sajtócikkek, valamint hivatalos vagy magánlevelek főbb információit. Ezek olyan konkrét, hétköznapi témákhoz kapcsolódnak, amelyekkel a célnyelvi országba való utazás vagy ott tartózkodás alatt találkozhat. A vizsgázó a (1200-1500 leütés terjedelmű) szövegre vonatkozó magyar nyelvű kérdések magyar nyelven való megválaszolásával bizonyítja szövegértési készségét. A megoldás értékelése javítókulcs alapján történik. A kérdésekhez tartozó minden helyes információért pont(ok) jár(nak). A feladat megoldásával maximálisan 20 pont szerezhető. KÖZVETÍTÉS IDEGEN NYELVRŐL MAGYARRA A második feladat megoldása során a vizsgázónak egy (kb. 800 leütés terjedelmű) szerkesztett idegen nyelvi szöveg információtartalmát kell megértenie, és a feladatmegoldáshoz szükséges tudnivalókat tartalmilag pontosan és érthetően kell közvetítenie írásban egy az idegen nyelvet nem ismerő személy számára. A feladat megoldási kulcsa alapján minden helyesen közvetített információért pont(ok) jár(nak). Ebben a vizsgarészben 20 nyerspont felezésével maximálisan 10 pont szerezhető. IRÁNYÍTOTT FOGALMAZÁS A harmadik feladatban magyar nyelvű utasítások alapján egy rövid, 8-10 soros idegen nyelvű levelet (üdvözlőkártyát, képeslapot, e-mailt, üzenetet) kell megfogalmazni. A vizsgázónak írásban kell idegen nyelven, az adott utasításoknak megfelelően tájékoztatást adni, beszámolni eseményekről, leírni dolgokat és személyeket, véleményét megfogalmazni. A megoldás értékelése a következő négy szempont szerint történik: tartalom, kommunikatív hatás, kifejezésmód, nyelvhelyesség. A vizsgázó megoldását minden egyes szempont alapján 0-tól 5-ig terjedő skálán értékeljük. A feladatban tehát maximum 20 pont érhető el. KÉTNYELVŰ VIZSGARENDSZER ÉLŐ IDEGEN NYELVEK B2 KÖZÉPFOK Ez a vizsga a Közös Európai Referenciakeret (KER) B2 Referenciaszintjéhez illeszkedik: azt méri, hogy a vizsgázó képes-e gondolatait, érzéseit, véleményét világosan, kellő részletességgel és folyamatossággal kifejezni; képes-e társadalmi, kulturális és munkakapcsolatokat teremteni és fenntartani idegen nyelvi közegben. Az eredményes középfokú vizsga teremti meg az alapot a felsőfokú vizsga irányába való továbblépésre. B2 (középfok) TÁBLÁZATOS ISMERTETŐ Szóbeli (B2) Nyelvi készség Feladattípus Feladat Időtartam Vizsgarész Pontszám Teljesítési minimum

Irányított beszélgetés (az egyik vizsgáztatóval, általános témákról) 5-6 perc Beszédkészség Önálló témakifejtés (kép alapján) (két kihúzott kép közül választható) 4-5 perc 15 perc 50* pont 20 pont Szituációs párbeszéd (egy kihúzott szerepjáték alapján) 4-5 perc Beszédértés Hallott szöveg értése(hangfelvétel) (standard beszédtempóban felolvasott, szerkesztett célnyelvi szöveg(ek) háromszori meghallgatása; a szöveg(ek)re vonatkozó magyar nyelvű kérdések megválaszolása) kb. 2-2,5 perc 20 perc Szóbeli összesen: 70 pont Az eredményes szóbeli vizsga minimum pontszáma: (a készségenként előírt teljesítési minimumok elérése esetén) 42 pont (60%) Írásbeli (B2) Nyelvi készség Feladattípus Időtartam Terjedelem Pontszám Teljesítési minimum Nyelvismeret Nyelvismereti feladatsor (feleletválasztós tesztkérdések nyelvtani és lexikai ismeretek mérésére) 30 perc (szótár nélkül) 50 egység 15 pont nincs Közvetítés Közvetítés idegen nyelvről magyarra (általános témájú, autentikus idegen nyelvű szöveg legtöbbször újságcikk fordítása) 1000-1200 leütés Íráskészség Irányított fogalmazás (levél írása meghatározott kommunikációs helyzetben, két téma közül választható magyar nyelvű irányítási szempontok alapján) 150 perc (szótár használható) 17-20 sor Szövegértés Olvasott szöveg értése (autentikus idegen nyelvű sajtócikkre vonatkozó magyar nyelvű kérdések megválaszolása) 3000-3200 leütés 25 pont 10 pont Írásbeli összesen: 80 pont Az eredményes írásbeli vizsga küszöb pontszáma: (a készségenként előírt teljesítési minimumok elérése esetén) 48 pont (60%) Komplex (szóbeli + írásbeli) vizsga összesen: 150 pont * A Beszédkészség vizsgarész részletes értékelése (B2)

Értékelési szempont Irányított beszélgetés Feladat Önálló témakifejtés (kép alapján) Szituációs párbeszéd Összesített pontszám Kommunikatív érték 10 pont 5 pont 10 pont 25 pont Beszédkészség Szókincs Nyelvhelyesség (1-3 feladatra) 5 pont 5 pont 5 pont 15 pont 10 pont 10 pont A beszédkészség vizsgarész pontszáma összesen: 50 pont Beszédértés Értékelés a javítási útmutató alapján Hallott szöveg értése A B2 (középfok) szóbeli vizsga összesített pontszáma: 20 pont 70 pont B2 (középfok) SZÓBELI VIZSGA BESZÉDKÉSZSÉG A sikeres vizsgázó képes az idegen nyelven szinte folyamatos társalgást folytatni általános és személyes témákról. Képes tájékoztatást adni, beszámolni személyes és közérdekű eseményekről. Ki tudja fejezni véleményét általános témákkal kapcsolatban, és képes érvényesíteni érdekeit a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazásával. A beszédkészség vizsgarészben a vizsgáztató először általános tárgyú beszélgetést folytat a vizsgázóval, aki ezt követően önállóan beszél az általa előzetesen kiválasztott, a beszélgetésétől eltérő témájú képről. A vizsgázó elmondja, mit lát a képen, majd megfogalmazza a képpel kapcsolatos benyomását, véleményét, érzéseit, személyes élményeit, esetleg reagál a vizsgáztató kérdéseire. Utolsó feladatként egy általa ugyancsak előzetesen kihúzott szituációs párbeszédet játszik el az egyik vizsgáztatóval, magyar nyelvi utasítások alapján. A vizsgázó szóbeli teljesítményét a következő szempontok alapján értékeljük: kommunikatív érték, szókincs, nyelvhelyesség. BESZÉDÉRTÉS A beszédértés vizsgálata a beszédkészség vizsgarésztől függetlenül, nyelvi laboratóriumban (vagy megfelelően behangosított helyiségben) történik, magyar nyelvű feladatlap segítségével. A vizsgázó háromszor hallgat meg egy kb. 2 perces, normál beszédtempójú, autentikus forrásból származó, szerkesztett szöveget. A vizsgarész időtartama kb. 20 perc. A feladatlap kérdéseihez tartozó minden helyes információért a feladat értékelési útmutatója alapján pont(ok) jár(nak). NYELVISMERETI FELADATSOR B2 (középfok) ÍRÁSBELI VIZSGA A vizsgázó első feladatként egy 50 egységből álló feleletválasztós nyelvi tesztet tölt ki. Szótárt nem használhat. A feladat megoldására 30 perc áll rendelkezésére. A nyelvismereti feladatsor a középfokú nyelvhasználathoz szükséges nyelv(tan)i és lexikai ismeretek meglétét vizsgálja. Minden helyes megoldás egy pontot ér. Az így kapott pontszámot (max. 50 pont) konverziós táblázat alapján váltjuk át a maximum 15 pontos eredményre. A vizsga további feladatainak megoldásához egy- vagy kétnyelvű nyomtatott szótár használható. A rendelkezésre álló két és fél órát a vizsgázó tetszés szerint oszthatja be. KÖZVETÍTÉS IDEGEN NYELVRŐL MAGYARRA

A feladat egy 1000-1200 leütés terjedelmű autentikus idegen nyelvű szöveg (legtöbbször sajtócikk) magyar nyelvre való lefordításából áll. A szövegek általános témákat érintenek, az általános műveltségi szintet még tudományosnak tetsző téma esetén sem haladják meg. A feladat megoldása során a vizsgázó bizonyítja, hogy képes globálisan és fontos részleteiben is megérteni a szöveget, továbbá képes azt tartalmilag pontosan és szöveghűen visszaadni úgy, hogy az a magyar olvasó számára érthető és különösebb erőfeszítés nélkül követhető legyen. A feladat maximális pontszáma 20 pont, ami két részpontszámból tevődik össze: maximum 15 pont az információtartalom pontos közvetítésért, és maximum 5 pont a megoldás gördülékenysége alapján. IRÁNYÍTOTT FOGALMAZÁS Az íráskészséget vizsgáló feladat levélírásból áll. A vizsgázó két különböző téma közül választhat, s a megadott szempontok alapján egy kb. 17-20 sornyi összefüggő szöveget kell létrehoznia. A sikeres vizsgázó képes közlési szándékait megvalósítani írásban a célnyelven: általános, hétköznapi témákban képes részletes tájékoztatást adni, képes beszámolni eseményekről, képes saját vagy mások véleményét megfelelő módon közvetíteni és a szövegalkotáshoz szükséges nyelvi eszközöket helyesen használni. A megoldás értékelése négy szempont figyelembevételével történik: tartalom, kommunikatív hatás, kifejezésmód és nyelvhelyesség. A vizsgázó megoldását minden egyes szempont alapján 0-tól 5-ig terjedő skálán értékeljük. A feladatban tehát maximum 20 pont érhető el. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgázónak egy 3000-3200 leütés terjedelmű idegen nyelvű sajtócikk tartalmára vonatkozó magyar nyelvű kérdésekre kell magyarul válaszolnia. A kérdések vonatkozhatnak a szöveg egészére, hosszabb szövegrészekre, szövegrészek összefüggéseire, de konkrét részletekre is. Előfordulhatnak olyan kérdések is, amelyek megválaszolásához a szöveg egészének áttekintése és megértése után a szöveg több részéből kell összegyűjteni az információkat. A vizsgázó ebben a feladatban azt bizonyítja, hogy nagyfokú önállósággal képes olvasni egy napjaink problémáival foglalkozó konkrét vagy elvontabb témájú autentikus célnyelvi sajtócikket. Képes kiszűrni és megérteni egy cikk lényeges információit, továbbá megérti annak egy-egy fontos részletét. A kérdésekhez tartozó minden helyes információért pont(ok) jár(nak)m a feladat javítókulcsa alapján. A feladat maximális pontszáma 25 pont. KÉTNYELVŰ VIZSGARENDSZER ÉLŐ IDEGEN NYELVEK C1 FELSŐFOK Ez a vizsga a Közös Európai Referenciakeret (KER) specifikációján alapul, és azt méri, hogy a vizsgázó képes-e a nyelvet rugalmasan és hatékonyan használni társalgási, tanulmányi és szakmai célokra. A vizsgázónak árnyalt szókinccsel, gazdag nyelvi eszköztárral kell rendelkeznie, és otthonosan kell mozognia különböző nyelvi regiszterekben. Az ORIGÓ nyelvvizsgarendszerben jelenleg ez a vizsga jelenti az elérhető legmagasabb szintet. C1 (felsőfok) TÁBLÁZATOS ISMERTETŐ Szóbeli (C1) Nyelvi készség Feladattípus Feladat Időtartam Vizsgarész Pontszám Teljesítési minimum Beszédkészség Irányított beszélgetés (az egyik vizsgáztatóval, általános témákról) Önálló témakifejtés (kép alapján) (két kihúzott kép közül választható) 7-8 perc 5-6 perc 20 perc 60* pont 24 pont

Szituációs párbeszéd (egy kihúzott szerepjáték alapján) 6-7 perc Beszédértés Hallott szöveg értése(hangfelvétel) (standard beszédtempóban felolvasott, szerkesztett célnyelvi szöveg(ek) kétszeri meghallgatása; a szöveg(ek)re vonatkozó magyar nyelvű kérdések megválaszolása) kb. 2,5-3 perc 20 perc Szóbeli összesen: 80 pont Az eredményes szóbeli vizsga minimum pontszáma: (a készségenként előírt teljesítési minimumok elérése esetén) 48 pont (60%) Írásbeli (C1) Nyelvi készség Feladattípus Időtartam Terjedelem Pontszám Teljesítési minimum Nyelvismeret Nyelvismereti feladatsor (feleletválasztós tesztkérdések nyelvtani és lexikai ismeretek mérésére) 30 perc (szótár nélkül) 50 egység 15 pont nincs Közvetítés Íráskészség Közvetítés magyarról idegen nyelvre (autentikus magyar újságcikk kb. fele terjedelmére tömörített tartalmának közvetítése idegen nyelven, öt magyar nyelvű vázlatpont alapján) Közvetítés idegen nyelvről magyarra (általános témájú, autentikus idegen nyelvű szöveg legtöbbször újságcikk fordítása) Irányított fogalmazás (levél írása meghatározott kommunikációs helyzetben, két téma közül választható magyar nyelvű irányítási szempontok alapján) 240 perc (szótár használható) 1300-1500 leütés 2000-2400 leütés 22-25 sor Szövegértés Olvasott szöveg értése (autentikus idegen nyelvű sajtócikkre vonatkozó magyar nyelvű kérdések megválaszolása) 4000-4200 leütés 25 pont 10 pont Írásbeli összesen: 100 pont Az eredményes írásbeli vizsga küszöb pontszáma: (a készségenként előírt teljesítési minimumok elérése esetén) 60 pont (60%) Komplex (szóbeli + írásbeli) vizsga összesen: 160 pont * A Beszédkészség vizsgarész részletes értékelése (C1)

Értékelési szempont Irányított beszélgetés Feladat Önálló témakifejtés (kép alapján) Szituációs párbeszéd Összesített pontszám Kommunikatív érték 10 pont 10 pont 10 pont 30 pont Beszédkészség Szókincs 5 pont 5 pont 5 pont 15 pont Nyelvhelyesség 5 pont 5 pont 5 pont 15 pont Beszédértés Értékelés a javítási útmutató alapján A beszédkészség vizsgarész pontszáma összesen: Hallott szöveg értése A C1 (felsőfok) szóbeli vizsga összesített pontszáma: 60 pont 20 pont 80 pont C1 (felsőfok) SZÓBELI VIZSGA BESZÉDKÉSZSÉG A sikeres vizsgázó képes folyamatosan, rugalmasan társalgást folytatni idegen nyelven általános, személyes és közérdekű témákról. Tud részletes, világos tájékoztatást adni, beszámolni személyes és közérdekű eseményekről. Véleményét árnyaltan fejezi ki és érdekeit nyelvileg összetett módon érvényesíti. Képes közérdekű témákkal kapcsolatban állást foglalni és érvelni, rendelkezik az ehhez szükséges alapvető társadalmi és kulturális háttérismeretekkel a célnyelvi ország vonatkozásában is. A Beszédkészség vizsgarészben a vizsgáztató először általános tárgyú beszélgetést folytat a vizsgázóval, aki ezt követően önállóan beszél az általa előzetesen kiválasztott, a beszélgetés témáitól eltérő képről, megfogalmazza azzal kapcsolatos véleményét, asszociációit és érzéseit, és reagál a vizsgáztató (esetleges) kérdéseire. Harmadik feladatként egy általa szintén előzetesen kihúzott szituációs párbeszédet játszik el a vizsgáztatóval magyar nyelvi utasítások alapján. A vizsgázó teljesítményét a következő értékelési szempontok alapján mérjük: kommunikatív érték, szókincs, nyelvhelyesség. BESZÉDÉRTÉS A beszédértés vizsgálata a beszédkészség vizsgarésztől függetlenül, nyelvi laboratóriumban (vagy megfelelően behangosított helyiségben) történik, magyar nyelvű feladatlap segítségével. A vizsgázó kétszer hallgat meg egy kb. 2,5-3 perces, autentikus forrásból származó, szerkesztett szöveget, és a hallottak alapján magyarul válaszol a szövegre vonatkozó magyar nyelvű kérdésekre. A vizsgarész időtartama kb. 20 perc. Ebben a vizsgarészben a vizsgázó azt bizonyítja, hogy képes részletekbe menően megérteni az audiovizuális médiában elhangzó informatív hanganyagokat, riportokat, jegyzeteket, interjúkat. Világosan érti a szövegek tényszerű információtartalmát és a közlési szándékot is. A feladatlap kérdéseihez tartozó minden helyes információért a feladat értékelési útmutatója alapján pont(ok) jár(nak). Maximális pontszám: 20 pont. NYELVISMERETI FELADATSOR C1 (felsőfok) ÍRÁSBELI VIZSGA A vizsgázó első feladatként egy 50 egységből álló feleletválasztós nyelvi tesztet tölt ki. Szótárt nem használhat. A feladat megoldására 30 perc áll rendelkezésére. A nyelvismereti feladatsor a felsőfokú nyelvhasználathoz szükséges nyelv(tan)i és lexikai ismeretek meglétét vizsgálja. Minden helyes megoldás egy pontot ér. Az így kapott pontszámot (max. 50 pont) konverziós táblázat alapján váltjuk át a maximum 15 pontos eredményre.

A vizsga további feladatainak megoldásához egy- vagy kétnyelvű nyomtatott szótár használható. A rendelkezésre álló négy órát a vizsgázó tetszés szerint oszthatja be. KÖZVETÍTÉS MAGYARRÓL IDEGEN NYELVRE A feladat egy kb. 2000-2400 leütés terjedelmű, konkrét vagy elvont témájú magyar nyelvű sajtószöveg összefoglalása idegen nyelven, az eredeti szöveg kb. fele terjedelmében, öt magyar vázlatpont segítségével. A szöveg informatív és érvelő jellegű, autentikus újságcikk. A vizsgázó ebben a feladatban bizonyítja, hogy a főbb információk sérülése nélkül képes közvetíteni idegen nyelven egy magyar nyelvű összetett sajtócikk tartalmát és gondolatmenetét úgy, hogy világos, jól szerkesztett, koherens célnyelvi szöveget alkot. Képes kiemelni a lényeges pontokat, és világosan tudja közvetíteni a nézeteket alátámasztó érveket, megőrizve a szöveg nyelvi igényességét. A feladat értékelésekor a következő szempontokat vesszük figyelembe: tartalom, kommunikatív hatás, kifejezésmód és nyelvhelyesség. Minden szempontot 0-tól 5-ig terjedő skálán értékelünk. Maximális pontszám 20 pont. KÖZVETÍTÉS IDEGEN NYELVRŐL MAGYARRA A feladat egy kb. 1500 leütés terjedelmű autentikus idegen nyelvű szöveg (legtöbbször sajtócikk lefordítása) magyar nyelvre. A szövegek általános témákat érintenek, az általános műveltségi szintet még tudományosnak tetsző téma esetén sem haladják meg. A szövegek értelmezését esetenként megkönnyíti, ha a vizsgázó rendelkezik a célnyelv felsőfokú használatához szükséges interkulturális ismeretekkel. A feladat megoldásával a vizsgázó bizonyítja, hogy minden részletében képes megérteni egy sajtószöveget, továbbá képes azt tartalmilag pontosan és szöveghűen visszaadni úgy, hogy az a magyar olvasó számára teljesen érthető és könnyen olvasható legyen. A feladat maximális pontszáma 20 pont, ami két részpontszámból tevődik össze: maximum 15 pont az információtartalom pontos közvetítésért, és maximum 5 pont a megoldás gördülékenysége, stílusa alapján. IRÁNYÍTOTT FOGALMAZÁS A szövegírási készséget vizsgáló feladat baráti vagy hivatalos levél, illetve fogalmazás (rövid esszé, blogbejegyzés, írásbeli hozzászólás) megírásából áll. A vizsgázó két különböző téma és egyben két különböző műfaj közül választhat. A kiválasztott témában és műfajban a megadott magyar nyelvű szempontok alapján egy kb. 22-25 sornyi összefüggő szöveget kell létrehoznia. A sikeres vizsgázó képes maradéktalanul megvalósítani közlési szándékait írásban, a megadott kommunikációs helyzetnek és a választott műfaj szabályainak megfelelően, azokhoz illő stílusban. Képes hétköznapi és közéleti témákban lényegre törő tájékoztatást adni, kellő részletességgel beszámolni eseményekről. Képes saját vagy mások véleményét pontosan közvetíteni. Képes továbbá a szövegalkotáshoz szükséges nyelvi eszközöket helyesen használni. A megoldás értékelése négy szempont figyelembevételével történik: tartalom, kommunikatív hatás, kifejezésmód és nyelvhelyesség. A vizsgázó megoldását minden egyes szempont alapján 0-tól 5-ig terjedő skálán értékeljük. A feladatban tehát maximum 20 pont érhető el. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgázónak egy 4000-4200 leütés terjedelmű idegen nyelvű sajtócikk tartalmára vonatkozó magyar nyelvű kérdésekre kell magyarul válaszolnia. A kérdések vonatkozhatnak a szöveg egészére, hosszabb szövegrészekre, szövegrészek összefüggéseire, de egyes részletekre is. Előfordulhatnak olyan kérdések, amelyek megválaszolásához a szöveg egészének áttekintése és megértése után a szöveg több részéből kell összegyűjteni az információkat. A vizsgázó ebben a feladatban bizonyítja, hogy önállóan képes olvasni a célnyelvi sajtót, részletekbe menően megért egy napjaink problémáival foglalkozó konkrét vagy elvont témájú összetett idegen szöveget. Képes kiszűrni és megérteni a különböző véleményeket és közlési szándékokat, még a sugallt tartalmakat is. A kérdésekhez tartozó minden helyes információért pont(ok) jár(nak)m a feladat javítókulcsa alapján. A feladat maximális pontszáma 25 pont. ******* SZÓBELI VIZSGA RÉSZLETES TÉMALISTÁJA ÉLŐ IDEGEN NYELVEK alapfok / középfok / felsőfok

ALAPFOK 1. TALÁLKOZÁS (bemutatkozás, üdvözlés, búcsú) 2. CSALÁD (a vizsgázó személyi adatai és családja) 3. LAKÓHELY (a vizsgázó lakcíme, lakásának és környékének rövid bemutatása) 4. MUNKA (a vizsgázó foglalkozása, munkája és munkaköre) 5. TANULÁS (nyelvtanulás, az iskola, tantárgyak, tanárok bemutatása) 6. UTAZÁS VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKÖN (villamoson, autóbuszon, metrón; jegyváltás, jegykezelés, járművek indulása, érkezése, útvonala) 7. UTAZÁS TAXIVAL (taxirendelés, cím közlése, fizetés) 8. UTAZÁS AUTÓN (parkolás, benzinvásárlás, autójavítás) 9. UTAZÁS VONATTAL, REPÜLŐGÉPEN, TÁVOLSÁGI BUSSZAL (állomás, pályaudvar, jegyváltás, indulás, útvonal, érkezés, jegykezelés) 10. KÜLFÖLDI UTAZÁS (utazási iroda, útlevél- és vámvizsgálat, pénzváltás) 11. POSTA (levél, távirat- és pénzfeladás) 12. TELEFON (telefonbeszélgetés, mobiltelefon) 13. SZÁLLODA (fizetővendég-szolgálat, kemping szállásrendelés, megérkezés, adatlap kitöltése, szolgáltatások igénybevétele, távozás) 14. ÉTTEREM (helyfoglalás, rendelés, fontosabb ételek, italok, fizetés) 15. VENDÉGSÉG (vendégek fogadása, bemutatás, kínálás, vendégségben udvarias viselkedés) 16. BEVÁSÁRLÁS (vásárlás áruházban, üzletekben, a legfontosabb élelmiszerek, öltözködési és háztartási cikkek nevei) 17. MOZIBAN, SZÍNHÁZBAN (műsor, jegyrendelés, jegyváltás) 18. ORVOSNÁL (közérzet, gyakoribb betegségek) 19. SPORT (milyen sportág érdekli, milyen sportot űz) 20. IDŐ, IDŐJÁRÁS (napi időjárás, évszakok) KÖZÉPFOK 1. ÉN ÉS A CSALÁDOM bemutatkozás személyes információk a család, barátok, rokonok bemutatása saját maga és családtagjai foglalkozása. ezzel kapcsolatos tervek, elképzelések harmadik személy külső megjelenésének, belső tulajdonságainak, szokásainak leírása családi ünnepek, családi tradíciók 2. AZ OTTHON ÉS A SZŰKEBB KÖRNYEZET a ház vagy lakás leírása a környék és a környezet leírása a város v. település, ill. kerület bemutatása, ahol lakik otthonteremtés, lakáshelyzet; az ideális lakóhely a lakásfenntartás kérdései (költségek) diákszálló, albérlet: házirend, lehetőségek és tiltások generációk együttélése munkák a házban és a ház körül 3. A MUNKA VILÁGA, NAPI TEVÉKENYSÉG szokásos napi tevékenység otthon és a munkahelyen munkahely, munkakör, további tervek pályaválasztás népszerű foglalkozások, kereseti lehetőségek

munkahelyi körülmények: előmenetel, munkával kapcsolatos problémák munkahelyszerzés, munkanélküliség, szociális problémák 4. A TANULÁS VILÁGA a tanulással kapcsolatos napi tevékenység iskolájával, a tantárgyakkal, tanárokkal kapcsolatos információk iskolai hagyományok, iskolai élmények szervezett és önálló tanulás, egész életen át tartó tanulás iskolatípusok, vizsgák, értékelés, osztályzás 5. KAPCSOLATOK MÁS EMBEREKKEL: MAGÁNÉLET ÉS KÖZÉLET barátok, ismerősök, iskola- és munkatársak öltözködés, divat társasági élet, összejövetelek, levelezés civil szervezetek közbiztonság 6. SZABADIDŐ, SZÓRAKOZÁS, KULTÚRA a szabadidő eltöltése, szórakozási lehetőségek egyéni érdeklődés, hobbik színház, mozi, opera, koncert tévé (műsorfajták), újság, rádió olvasás: könyvtár, olvasmányok, kedvenc könyve 7. EGÉSZSÉG, EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, SPORT testi és lelki egészség, egészséges életmód testápolás betegség megelőzése, a betegség kezelése, betegápolás orvosnál gyógyszerek, gyógymódok dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás sport: sportolási lehetőségek, sportágak tömegsport és versenysport 8. VÁSÁRLÁS ÉS SZOLGÁLTATÁSOK vásárlás, különösen élelmiszer, ruha és háztartási cikkek vásárlása vásárlási lehetőségek és tapasztalatok árak, a fizetés módjai különböző üzlettípusok vásárlási szokások, ajándékozás hirdetések, reklám szolgáltatások: posta, telefon, bank, Internet, rendőrség, autójavítás, fodrász, tisztító, stb.; a szolgáltatások leírása, ezzel kapcsolatos tapasztalatok 9. UTAZÁS utazási irodai szolgáltatások utazási formák: üzleti út, tanulmányi út és ösztöndíj, turistaút, egyéni és szervezett utazás utazás autóval, vonattal, hajóval és repülővel, ezek használata üzleti út és nyaralás során szálláslehetőségek, kemping

utazási élmények a külföldi tartózkodással kapcsolatos tudnivalók 10. ÉTKEZÉS étkezési szokások étterem és más vendéglátó helyek egészséges étkezés egy-két étel elkészítése otthoni vendéglátás, meghívás a magyar konyha jellegzetességei 11. KÖZLEKEDÉS helyi és távolsági közlekedés leírása (megközelítési lehetőségek) közlekedési eszközök (tömegközlekedés, autó, kerékpár, egyéb) autótartás jogosítvány megszerzése közlekedési szabályok, közlekedési morál (autóvezetők és gyalogosok, járműveken utazók, motorosok, kerékpárosok) közlekedési gondok, közlekedésfejlesztés közlekedésbiztonság 12. KOMMUNIKÁCIÓ az idegen nyelvek szerepe és fontossága nyelvtanulási módszerek és lehetőségek a számítógép szerepe a mindennapokban internet, közösségi oldalak tömegtájékoztatás és véleményformálás (tévé, rádió, sajtó) a kapcsolattartás egyéb eszközei (vezetékes telefon, fax, mobil, e-mail) 13. TÁGABB KÖRNYEZETÜNK, A TERMÉSZET VILÁGA természeti környezetünk (növények, állatok) a környezetünket fenyegető veszélyek mindennapi környezetvédelem (a környezet tisztasága, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, újrahasznosítás) időjárás: az évszakokra jellemző időjárás, aktuális időjárás 14. MAGYARORSZÁG Magyarország természeti értékei tájak, egy-egy város leírása, turisztikai nevezetességek a főváros és/vagy szülővárosa legfontosabb nevezetességei hagyományos és nemzeti ünnepek szokások nemzetiségek Magyarországon, magyar nemzetiségek más országokban kulturális értékeink 15. A CÉLNYELV ORSZÁGA(I) ÉS AZ EU a célnyelvi ország(ok) főbb jellemzői (fekvés, nagyság, főváros, pénznem, államforma) a legismertebb földrajzi értékek (éghajlat, tájak, városok) és turisztikai nevezetességek ismertebb ünnepek, szokások a mindennapok kultúrája (étkezés, közlekedés, a társas érintkezés formái)

kulturális értékek FELSŐFOK A felsőfokú vizsga témakörei részben megegyeznek a középfokúéval - természetesen itt magasabb szintű nyelvi megoldásokat várunk el -, és részben az alábbi témákkal egészülnek ki. Ezúttal példaképpen néhány kérdésen is bemutatjuk a téma egyik lehetséges felvetését. 1. EGYÉN ÉS CSALÁD 1/1. Család és társadalom: A család és a házasság intézményének problémái; a népességszaporulat, a családi pótlék, az állami gondozás. Korai vagy késői házasság, a házasságra való felkészülés. A válás és a válás következményei. Válságban van-e a házasság / család? Miért (nem)? Hogyan függ össze az életszínvonal és a gyermekek száma? Érdemes-e sok gyermeket vállalni? Miért kerül sok gyerek állami gondozásba? Sikeresek-e a házassági hirdetések és a társkereső intézmények? Mi ennek az oka? Mennyire lehet valaki független a házasságon belül? Miért sok a válás? Milyen következményei vannak a válásnak? Miért veszekszik a legtöbb házaspár? Milyen lenne az ideális férj / feleség? 1/2. Generációs különbségek. Az idősek problémái. Generációk együttélése: segítség vagy konfliktusforrás? A fiatalok lehetőségei az önálló életre. Adjanak-e tanácsot a szülők a fiatalok gondjaiban? Támogassák-e a szülők felnőtt gyermekeiket? Miért magányos sok idős ember? Mi a véleménye a nyugdíjrendszerről? Megfelelően gondoskodik-e az állam, illetve a társadalom az idősekről? Miért (nem) menne idősek otthonába élete utolsó szakaszában? 1/3. Iskolai és iskolán kívüli nevelés. Nevelési elvek. Szigorúan vagy engedékenyen neveljünk-e? A család vagy az iskola hatása erősebb a nevelésben? Milyen iskolán kívüli nevelő hatások érik a fiatalokat? Milyen szerepet játszanak ma az ifjúsági szervezetek? Hogyan és miért lesz valakiből fiatalkorú bűnöző? 2. LAKÓHELY, A SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZET 2/1. Lakástípusok: családi ház, öröklakás, bérlakás. Különbségeik, előnyeik és hátrányaik. Lakásépítés, ingatlanárak. Milyen lehetőségei vannak fiatalok számára a lakáshoz jutásnak? Mennyiben jó megoldás lakást bérelni? Milyen változások vannak/lesznek a lakásépítés területén? 2/2. Korszerű lakás, ideális otthon. Külföldi és hazai lakásigények. A lakótelepeken jelentkező problémák (pl. elmagányosodás). Milyen méretű lakás szükséges a normális életvitelhez? Hol épüljenek az új lakások? Le kell-e bontani a régi városrészeket? 2/3. A szűkebb környezet problémái. Lakóhelye kommunális ellátottsága. Az önkormányzat tevékenysége a településért. Környezetszennyezés és mindennapi környezetvédelem a településen, ahol lakik (szemét és mérgező anyagok elhelyezése; a levegő, vizek, talaj szennyezettsége, ill. védelme). Miképpen kezeli az önkormányzat a település gondjait? Milyen fejlesztések vannak folyamatban (úthálózat, közellátás, egészségügyi és időskori ellátás, kulturális intézmények, stb.)? A környezetszennyezés milyen példáival találkozik lakóhelyén? Milyen civil kezdeményezéseket ismer, ill. látna szükségesnek a környezet kímélése érdekében?

2/4. A tágabb környezet problémái: világméretű környezeti gondok (túlnépesedés, éhínség a harmadik világban, a természeti környezetet fenyegető tendenciák: éghajlatváltozás, ózonlyuk, egyéb). Megfelelőnek tartja-e, ahogy a nemzetközi szervezetek a fent felsorolt problémákat kezelik? Kinek kellene aktívabban fellépni? Miképp lehetne a fent említett, az emberi életet fenyegető folyamatokat feltartóztatni? 3. A MUNKA ÉS A TANULÁS VILÁGA 3/1. Pályaválasztás, felkészülés a továbbtanulásra; esélyegyenlőség; pályamódosítás. Mely tudományterületek iránt érdeklődnek leginkább a továbbtanulók, és melyek iránt nem? Mi ennek az oka? Mik a felsőoktatási intézményekbe való bejutás feltételei? Miért módosít manapság sok fiatal pályát? Milyen lehetőségek vannak külföldi tanulmányutakra és ösztöndíjakra? Ismer-e az esélyegyenlőség érdekében hozott intézkedéseket? Van-e valójában esélyegyenlőség? Hogyan forradalmasítja az internet a tanulást? Fontos-e az élethosszig tartó tanulás? 3/2. Érvényesülés, szakmai karrier. Az egyes szakmák társadalmi presztízse. A szellemi és fizikai munka megbecsülése. Továbbképzés és átképzés. Munkanélküliség. Női munkaerő, nők a vezetésben. Igazságosnak tartja-e az egyes szakmák erkölcsi és anyagi elismertségét? Mely szakterületek vannak különösen hátrányos helyzetben, és milyen következményekkel jár ez? Miért vállalnak sokan a 8 órai munkán túl is alkalmi megbízásokat? Milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a munkanélküliek számát? Változott-e a helyzet az EU-csatlakozás óta? Megfelelően gondoskodik-e a társadalom a hajléktalanokról? 4. ÉTKEZÉS 4/1. Egészséges és egészségtelen táplálkozás; a helytelen táplálkozás következményei; rossz fogak, túltápláltság és fogyókúra; árak és egészséges étrend. A magyar konyha, összehasonlítva más országok konyhájával; viselkedés étkezés közben, az étkezéssel és ivással kapcsolatos szokások Magyarországon és külföldön. Miért nehéz a táplálkozási szokásokon változtatni? Miért sikertelen gyakran a fogyókúra? Miért divatosak a szakácskönyvek? Mi a véleménye a vegetarianizmusról? 4/2. Éttermek, vendéglők, önkiszolgálás itthon és külföldön. Milyen vendéglátó-ipari létesítményeket ajánlana külföldi barátainak? Milyen étkezési lehetőségek vannak az utcán? Miért (nem) kedveli ezeket? 5. SZOLGÁLTATÁSOK, KERESKEDELEM 5/1. Piac, áruellátás, választék, minőség. Bevásárlóközpontok és hagyományos kereskedelem. Piacok. Hirdetések, reklámok. Feketekereskedelem. Mennyiben (nem) jelentenek a hipermarketek és bevásárlóközpontok magasabb színvonalú kereskedelmet? Miért zár be sok kis üzlet, és milyen következményekkel jár ez? Érdemes-e külföldön vásárolni? 5/2. Pénzforgalom, bank, biztosító; hitelek, befektetések, valutavásárlás. Milyen bankkölcsönökről tud (házépítés, áruvásárlás, stb.) és milyen feltételekkel? Mi a véleménye a diákhitelről? 5/3. Divatigények és kereskedelem. Divatirányzatok, divat és árak, divat az öltözködésben és más területen. Miért (nem) jó a divatot követni?

Milyen tényezők befolyásolják a divatot? Mi a véleménye a jelenlegi divatról? 6. EGÉSZSÉGÜGY, SPORT, IDŐJÁRÁS 6/1. Egészségvédelem, az egészséges életmód feltételei és magyarországi lehetőségei. Betegség, orvosnál. Milyen a jó orvos? Milyen a jó orvos-beteg kapcsolat? Mennyiben befolyásolja a szociális helyzet az egyén egészségét, életmódját? 6/2. Társadalombiztosítás, egészségügy. Népességcsökkenés, családi pótlék, nyugdíjrendszer. Milyen alapvető problémákkal szembesül a beteg a magyar egészségügyben? Miért kevés a gyerek és sok a nyugdíjas? Lehet-e a népességnövekedést befolyásolni? 6/3. Orvostudomány, civilizációs betegségek és elterjedésük, veszélyességük, szervátültetés. Természetgyógyászat. Gyógyszerfogyasztás, gyógyszerárak. Hogyan lehet kiszűrni a természetgyógyászatban a sarlatánokat? Milyen új betegségek jelentek meg? Melyeket lehet összefüggésbe hozni a környezeti ártalmakkal? Milyen orvosi és erkölcsi problémákat vetnek fel a szervátültetések? 6/4. A dohányzás, ital, kábítószerek terjedése. A fertőző betegségek problémái, okai, gyógyításuk, megelőzések. Mik az alkoholizmus okai és következményei? Helyeselné-e a teljes alkoholtilalmat? Mi veszélyesebb társadalmilag: az alkoholizmus vagy a kábítószer-fogyasztás? Mit tehet a szülő, az iskola és a társadalom a fiatalkorúak drogfogyasztása ellen? Mire költsön többet az állam: a megelőzésre vagy a rehabilitációra? 6/5. A sport szerepe az egészség megőrzésében és nevelésben. A sport, a sportolók helyzete Magyarországon és a célország(ok)ban. A sport az egyén életében, sportolási lehetőségek. Miért szorítja ki az amatőr sportot a profizmus? Milyen sportágak népszerűek nálunk? Miért? Milyen új sportágakat ismer és hogy tetszenek ezek? 7. KÖZLEKEDÉS 7/1. Közlekedési morál, szabálytalanságok, udvariasság és türelmetlenség. Különbségek a hazai és a külföldi (pl. célországi) viszonyok között. Melyik KRESZ-szabályokat sértik meg leggyakrabban a magyar autósok? Megfelelőnek tartja-e a bírságolások mértékét? Milyen változtatásokat javasolna egy hatékonyabb közlekedésszabályozás érdekében? 7/2. Baleset, balesetek megelőzése, a balesetek okai, ittas vezetés. Jogosítvány, a jogosítvány megszerzése. Autógondok: az autó tárolása, kiválasztása, parkolás. Autótípusok. Autólopások. Az autó karbantartása. Meghibásodás, szervizek. Mit tegyünk, ha közlekedési balesetet látunk? Miért veszélyesek a régi autók? Melyek a legmegbízhatóbb autótípusok? Miért? 7/3. A közlekedés fejlődése és fejlesztése. Budapest, ill. lakóhelye közlekedési gondjai. Tömegközlekedés a nagyvárosokban. Metróépítés, hidak és autópályák tervei. Milyen hatással lehet egy autópálya megépítése az adott régió fejlődésére? Melyik autópálya megépítését tartja a legégetőbbnek? Hogy válnak be az egyes járművek a tömegközlekedésben? 7/4. Közlekedés és környezetvédelem: Úthálózat vagy vasúthálózat, kamionok vagy vasút. A magyar vasutak helyzete. Közlekedés a célország(ok)ban és az EU-ban. Az áruszállítás alkalmas eszközei. A vám és a határátlépés problémái. A környezet kímélése és az energiatakarékosság szempontjai a közlekedés fejlesztésében: EU-tervek. Melyek az autóhasználat káros következményei? Milyen megoldásokat javasolnak erre a különböző érdekcsoportok?

8. SZÓRAKOZÁS, MŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ 8/1. Tömegkommunikációs eszközök és hagyományos művelődési, szórakozási formák. Tévé és mozi, tévé és olvasás, tévé és egészségtelen életmód, tévé és meccs, tévé és videó, tévé és rádió. Az egyes csatornák műsorválasztéka, vételi lehetőségek. Számítógépes játékok, Internet, színházi élet Magyarországon és a célország(ok)ban. Milyen nálunk a mozik látogatottsága? Mi a véleménye a magyar filmekről? Mi a véleménye a "modern" színházi rendezésről? Milyen hatással van a piacosítás a kulturális életre? Milyen példákat és ellenpéldákat ismer arra, hogy a kultúra is áru? Mi a véleménye a tévéreklámokról? 8/2. Közművelődési lehetőségek, kulturális élet városon és falun. A művelődési házak, faluházak feladatai és gondjai. Múzeumok és közművelődés. Zene: cigányzene, népzene, klasszikus- és popzene, zeneoktatás. Felnőttoktatás, korszerű műveltség. Képzőművészet, művészeti nevelés. A sajtó szerepe. Miért (nem tudják) a művelődési házak betölteni a funkciójukat? Mi tartozik bele az "általános műveltség" fogalmába? Hogyan lehetne elérni, hogy az értéktelen művészet helyett az értékeset pártolja a közönség? Hogyan hat az internet a kultúrára? 8/3. Kapcsolattartás korunkban: telefon, mobiltelefon. Levelezés és e-mail. A társas összejövetelek az egyes korosztályokban: civil szervezetek, sportegyesületek, ifjúsági szervezetek, klubok. Mire alkalmas és mire nem a mobiltelefon? Teljesen ki fogja-e szorítani a levelezést az e-mail? Megfelelően helyettesíti-e a tévé és a világháló a társas összejöveteleket? Ismer-e civil szervezeteket Magyarországon? Melyiknek lenne szívesen tagja? 9. UTAZÁS KÜLFÖLDRE ÉS A CÉLNYELV ORSZÁGÁBA 9/1. A külföldi utakon szerzett tapasztalatok és élmények. Melyik külföldi útján volt olyan élménye, tapasztalata, amiből fontos tanulságot vont le a maga számára? Melyik város, ill. milyen látnivaló emléke bizonyult a legmaradandóbbnak és miért? Az Ön tapasztalatai szerint mit tudnak a külföldiek rólunk és országunkról? 9/2. Ismerkedés a célnyelv országával, annak kultúrájával. A hazaitól eltérő hagyományok és szokások. Az ismert tájak, városok, országrészek jellegzetességei. Tapasztalatok az emberi kapcsolatokról, a légkörről, a mienktől eltérő politikai berendezkedésről, társadalmi csoportokról, gazdasági helyzetről, munkaerkölcsről, stb. Megismerte-e a célországban elterjedt valamelyik nyelvjárást és milyen hatása volt annak az első mondatoknál? Milyen tapasztalatokat szerzett a célnyelv országa(i)ban az iskolákról? Kedvesebbek vagy hűvösebbek ott az emberek az idegenekhez? Könnyű velük a barátkozás? Megjegyzés: Természetesen nem mindenki volt már külföldön és járt a célnyelv országa(i)ban. A tankönyvekből, nyelvkönyvekből, filmekből, a televízióból azonban minden vizsgázó szert tehetett a megfelelő ismeretekre a célnyelvi kultúra ilyen kérdéseiről. 10. MAGYARORSZÁG 10/1. Magyarország társadalmi berendezkedése: választási rendszer, párt(ok), hatalmi ágak. Gazdasági kapcsolataink, exportképesség. Kapcsolataink és szerepünk Európában. Gazdaságunk fejlődése. Földrajzi helyzet és gazdaság: pl. az árvizek okai. Melyek a legfontosabb, leghatékonyabban termelő gazdasági ágazatok? Miért jelenthetnek problémát a magyar mezőgazdasági termékek az EU-ban? Milyen lehetőségeik vannak a magyar munkavállalóknak az EU-ban? 10/2. A magyar nyelv eredete; a nyelvhasználat problémái, a durva, ill. szegényes beszéd okai.

Melyik nyelvre hasonlít a magyar és mennyire? Hol beszélik a rokon nyelveket? Mennyire hatékony az iskolai nyelvoktatás hazánkban? 10/3. A magyar történelem főbb eseményei és szereplői. Nagyszámú magyar kisebbség a szomszédos országokban: kettős identitás, ragaszkodás a magyar kultúrához. A kisebbségek jogai és helyzete Magyarországon. A legnagyobb kisebbség: a romák. Kulturális élet országunkban. A magyar kultúra a külföldiek szemében; közhelyek: csikós, gulyás, puszta, cigányzene stb. Bűnözés, közbiztonság. Megjegyzés: A témához szükséges műveltségi, ill. tájékozottsági elvárások nem haladják meg azt a szintet, amelyet a középiskolában tanult ismeretek és némi újságolvasás biztosít. A vizsga egyébként nem az általános műveltséget akarja felmérni, de figyelembe kell vennünk, hogy a hozzánk látogató külföldiek egy sor olyan kérdést tesznek fel, amelyek Magyarországgal kapcsolatosak, és ezekre is kell tudnunk válaszolni.