A HATÓKÖRBEN TARTÓZKODÓK VÉDELME Kovács László VDSZ országos titkár, munkavédelmi szakértı kowako@vdsz.hu 2015. május 20.
általános megközelítés Mi a hatókör? 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl Alapelvek 4. Az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelı védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenıen a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevınek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetıleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történı rendeltetésszerő használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást. A hatókör köznapi definícióként értelmezhetı a Mvt. megközelítése alapján, tehát jelentése praktikusan a hatásnak potenciálisan kitett terület (a terület alakjától függetlenül). (ld. még 9. (2) alapján történı felsorolás: járókelı, látogató, szolgáltatást igénybe vevı, stb.) 2
általános megközelítés Mi a hatókör? 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl A törvény hatálya 9. (1) A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel - kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. (2) A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. -ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelı, látogató, szolgáltatást igénybe vevı stb.). 3
általános megközelítés 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl A munkavégzés tárgyi feltételei (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. -ok) 26/A. Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. Ennek részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikáért felelıs miniszter állapítja meg. 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrıl 4
általános megközelítés A biztonsági jelek és a kiegészítő táblán elhelyezett írásjelek legkisebb méretei, utasítások, karjelzések, szavak (a rendelet mellékleteiként) 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrıl Tiltó jelek Tőzvédelmi tájékoztató jelek Elsısegély vagy menekülési jelek Figyelmeztetı jelek Rendelkezı jelek 5
általános megközelítés 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl A munkavégzés tárgyi feltételei (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. -ok) 28. (1) Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leesı tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemrıl gondoskodni. (2) A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelıjárda) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetıvé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel- és lejutást. 6
általános megközelítés 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl A munkavégzés tárgyi feltételei (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. -ok) 32. A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát. 7
általános megközelítés 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl A munkafolyamatra, a technológiára, az anyagra vonatkozó követelmények (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. -ok) 40. (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. (2) Olyan munkahelyen, ahol különbözı munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejőleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintı kockázatokról és a megelızési intézkedésekrıl az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselıiket, illetıleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a Polgári Törvénykönyv szerinti fıvállalkozó, ennek hiányában bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fı felelısséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelıs, akinek az érdekében a munkavégzés folyik. 8
általános megközelítés 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl A munkafolyamatra, a technológiára, az anyagra vonatkozó követelmények (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. -ok) 44. (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérıen nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védıeszközök és szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelıen alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is. (3) Munkát csak olyan munkakörülmények között és idıtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelı idıtartamban történı munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, túlmunka stb.) esetén a külön jogszabály elıírásai szerint kell eljárni. 45. (1) Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági elıírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelezı elıírásokat állapíthat meg. A mentési terv a külön jogszabály által elıírt - biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más hasonló tárgyú - tervbe foglalva is elkészíthetı. (2) A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell. 9
általános megközelítés 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl VIII. Fejezet ÉRTELMEZİ RENDELKEZÉSEK 13. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkezı minden olyan tényezı, amely a munkát végzı vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: - a fizikai veszélyforrás, ezen belül a munkaeszközök, jármővek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, szerkezetek egyensúlyának megbomlása, csúszós felületek, éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, tárgyak hımérséklete, a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, szintkülönbség, súlytalanság, a levegı nyomása, hımérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, zaj, rezgés, infra- és ultrahang, világítás, elektromágneses sugárzás vagy tér, részecskesugárzás, elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, aeroszolok és porok a levegıben; a veszélyes anyag (lásd 12. pont); - a biológiai veszélyforrás, ezen belül a mikroorganizmus és anyagcsereterméke, makroorganizmus (növény, állat); - a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. 10
általános megközelítés 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérıl A munkáltató általános kötelezettségei 2. (3) A munkáltató felelıs azért, hogy c) a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védve legyenek a közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos baleseti veszélyekkel szemben Ablakok és tetıablakok 10. (2) Az ablakokat és tetıablakokat olyan eszközzel vagy berendezéssel kell ellátni, amely lehetıvé teszi, hogy azokat veszély nélkül lehessen tisztítani. Ezek az eszközök, berendezések nem jelenthetnek veszélyt az épületen belül vagy azon kívül tartózkodó munkavállalókra, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodókra. Ajtók és kapuk 11. (7) A vészkijárati útvonalakban elhelyezkedı ajtókat a vonatkozó jogszabályok szerinti jelölésekkel kell ellátni. Biztosítani kell, hogy ezek az ajtók belülrıl, külön segítség nélkül, bármikor nyithatóak legyenek, ha a munkahelyeken munkavállalók, illetve a munkavégzés hatókörében lévı más személyek tartózkodnak. 11
általános megközelítés 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérıl Közlekedési útvonalak, veszélyes területek 12. (3) Amennyiben a munkahelyen olyan veszélyes területek vannak, ahol a munka jellegébıl adódóan a munkavállaló lezuhanásának, illetve az általa használt munkaeszköz vagy egyéb tárgy leesésének veszélye áll fenn, e helyeken olyan eszközt (lehatárolást) vagy más mőszaki megoldást kell biztosítani, amely megakadályozza a munkavégzés hatókörében illetéktelenül tartózkodó személyek bejutását ezekre a területekre. A belépésre jogosult munkavállalók védelme érdekében minden szükséges intézkedést meg kell tenni, és a veszélyes területeket a vonatkozó jogszabályok szerint feltőnı jelzéssel kell ellátni. (2/1998. (I. 16.) MüM rendelet) Mozgólépcsık és mozgójárdák 13. (4) A mozgólépcsıket és mozgójárdákat az azokat használók, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyek által jól látható és felismerhetı, könnyen elérhetı vészleállító berendezéssel kell ellátni. 12
bontási munkaterület 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrıl 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérıl 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekrıl 4. számú melléklet a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelethez I. Általános követelmények 2. Energiaelosztó berendezések 2.1. A szerelvényeket úgy kell tervezni, elkészíteni és alkalmazni, hogy azok ne jelentsenek tőz- vagy robbanásveszélyt. A munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat megfelelıen védeni kell a közvetett vagy közvetlen érintésbıl eredı villamos áramütéssel szemben. 13
bontási munkaterület 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekrıl 4. számú melléklet a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelethez I. Általános követelmények 9. Ajtók és kapuk 9.3. A vészkijárati útvonalakban elhelyezkedı ajtókat a külön jogszabály szerinti jelölésekkel kell ellátni. Biztosítani kell, hogy ezek az ajtók belülrıl, külön segítség nélkül nyithatóak legyenek, amikor a munkahelyen munkavállalók, illetve a munkavégzés hatókörében lévı más személyek tartózkodnak. III. Építési munkahelyek helyiségeken kívül 4. Leesı tárgyak A munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat a leesı tárgyakkal szemben kollektív mőszaki védelemmel kell megvédeni, ott ahol ez mőszakilag megoldható. Az anyagokat és a berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy összedılésük vagy felborulásuk elkerülhetı legyen. Ahol szükséges, az építési helyen fedett átjárókat kell kialakítani, vagy lehetetlenné kell tenni a veszélyes helyekhez való hozzáférést. 14
bontási munkaterület 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekrıl 4. számú melléklet a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelethez III. Építési munkahelyek helyiségeken kívül 6. Állványok és létrák 6.2. A munkaállványokat, a pallókat és az állványlétrákat úgy kell összeállítani, hogy azok megakadályozzák a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók lezuhanását, illetve, hogy a leesı tárgyakkal szemben védelmet nyújtsanak. 8.5.12. Az építıipari gépeken jól látható helyen elhelyezett táblával meg kell tiltani a gép hatókörében való tartózkodást. 15
bontási munkaterület 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekrıl Ha bontási munka zajlik egy intézményben, az oda bontási munka alatt is dolgozni járó munkavállalók, a bontási munka szempontjából, hatókörben tartózkodóknak tekintendık. Ha a bontás ideje alatt, a munkaterületet nem megfelelıen kerítik el és az intézmény valamelyik dolgozóját baleset éri (azaz sérül a hatókörben tartózkodók védelmének elve), a balesetet hatókörben tartózkodó balesetének kell tekinteni. Az összehangolás (ld. Mvt. 40. (2)) megvalósításáért a Polgári Törvénykönyv szerinti fıvállalkozó, ennek hiányában bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fı felelısséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelıs, akinek az érdekében a munkavégzés folyik. 16
bontási munkaterület Az összehangolási tevékenységnek az aktuális munkafázisokhoz mindig kell igazodnia, naprakésznek kell lennie, mert csak így elızhet ık meg az építıiparra jellemzı egymás veszélyeztetésébıl származó balesetek! Amennyiben az összehangolási kötelezettség elmulasztása a munkavállaló(k) életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz a megvalósításáért felelıs személlyel vagy szervezettel szemben. A többlet-veszélyeztetés kiküszöbölésének módja lehet: - az alvállalkozók munkájának egymástól térben és idıben történı elválasztása - a veszélyhelyzet megszüntetése biztonsági berendezések segítségével Biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok igénybe vétele szükséges, de a koordinátor alkalmazása nem menti fel a fıvállalkozót az ıt terhelı felelısség alól. A koordinátorok lehetnek a fıvállalkozó alkalmazottai, vagy szerzıdéses jogviszonyban is állhatnak. Koordinálja a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározottakat, a biztonsági és egészségvédelmi tervben (BET) az adott építési munkahely sajátosságainak meghatározását, tekintettel az egyidejőleg és egymás után végezhet ı munkákra. A kiviteli terv készítésétıl kezdıdıen gondoskodni kell a koordinációról. A BET-et már a kivitelezési tervdokumentáció készítésekor össze kell állítani! 17
bontási munkaterület Bontás A bontási munkák közben bekövetkezı balesetek túlnyomó része - nem nagy tévedés azt állítani, hogy mindegyike - a munkálatok nem megfelelı elıkészítése, illetve a szabálytalan végzése miatt következik be. Itt is elıfordul a leesés veszélye, de a megbontott építmény szilárdság-, stabilitás-csökkenése, a nem megfelelıen leválasztott közmővezetékek, valamint az építmény anyagának káros hatása jelenti a legfontosabb veszélyforrást. Földmunkáknál a legnagyobb veszélyt a munkagödör, vagy munkaárok oldalfalának beomlása okozza, de itt is felléphet a beesés veszélye. A bontás során fellépı veszély elleni védekezés legjobb módja a munka gondos elıkészítése. Az elıkészítés során pontosan meg kell határozni a bontandó építmény anyagait, a benne lévı vezetékek leválasztásának lehetıségeit, a bontás módját, eszközeit, segédszerkezeteit. Ezek jelentik tulajdonképpen a bontási terv részeit, ezt elıre el kell készíteni, a bontásban részt vevı munkavállalókkal ismertetni is kell. Az is nagyon fontos, hogy a bontási munkát csak megfelelı képesítéssel rendelkezı személy irányítása mellett szabad végezni. Ez azért fontos, mivel bontás közben elıfordulhat elıre nem várt probléma, amelynek megoldását esetenként azonnal meg kell határozni. Arra mindig ügyelni kell, hogy a bontás során az építményrészek stabilitása biztosított legyen, ne fordulhasson elı az építmény váratlan összeomlása, ledılése. Meglazult, vagy bizonytalan teherbírású épületszerkezetekre, födémekre állványt, vagy dúcolást helyezni nem szabad. A bontás során használt aládúcolásokat, kitámasztásokat, kiváltásokat méretezni kell. 18
óvoda esetében (K.L.) 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrıl 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérıl A Mvt. célja szabályozni az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezési feltételeit a szervezetten munkát végzık bizonyos kötelezettségek tekintetében a munkavégzés hatókörében tartózkodók esetében is egészségének, munkavégzı képességének megóvása, és a munkakörülmények harmonizálása érdekében, megelızve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggı megbetegedéseket. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkezı minden olyan tényezı, amely a munkát végzı vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. 19
óvoda esetében (K.L.) Veszélyforrások az óvodákban is bıségesen jelen vannak. Kiemelt figyelmet igényelnek az óvoda saját alkalmazottain (óvónık, gyermekgondozók, kisegítı alkalmazottak, takarítók, szakácsok, gondnok stb.) kívül az oda nem sorolhatók, rájuk a hatókörben tartózkodók védelme érdekében KIEMELTEN figyelni kell! SZÜLİK, rokonok, látogatók adott szituációkban öntörvényőek lehetnek, viselkedésük önmagában több figyelmet kíván meg, vészhelyzet esetén PÁNIKVESZÉLY, autóval közlekedés veszélye (holtterek), mérgezı gázok, agresszió, hibás viselkedési sémák stb. GYERMEKEK potenciálisan keresik a veszélyt, jelentıs kíváncsiságuk komoly kockázat, olvasni NEM tudnak, veszélyérzetük, környezetismeretük csekély, kiszámíthatatlanok A munkáltató felelıssége: az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelı védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenıen a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevınek is. 20
óvoda esetében (K.L.) Veszélyforrások az óvodákban is bıségesen jelen vannak. GYERMEKEK ESETÉN: Fák, udvari játékok, lenyelés veszélye (folyadék, legó), fertızésveszély, elektromos veszély, vízbe fulladás veszélye, leesés veszélye, állatok/növények okozta veszély, agresszív viselkedés, pszichés megfélemlítés erıs veszélye, leesı tárgyak (fák, ágak, cserepek, hó/jég), idıjárási elemek és közvetett hatásuk, gyermekjátékok, közlekedési eszközök, ruházat beakadása, környezetben végzett munkák hatása (zaj, por stb.), tőz stb. Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. (2/1998. (I. 16.) MüM rendelet) A GYERKEKKEL lehetıleg játékos formában meg kell ismertetni ezeket a jelzéseket, a menekülési útvonalakat, a segítık személyét, a gyülekezési helyeket és az elvárt viselkedésmódokat baj esetén. 21
óvoda esetében (K.L.) Veszélyforrások az óvodákban is bıségesen jelen vannak. 22
Köszönöm a figyelmet! Kovács László VDSZ kowako@vdsz.hu 23