Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Hasonló dokumentumok
A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Társadalomtudományi és interszektorális összefüggésekkel kiegészített energialánc

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

rendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,

Hatékonyság és mértékletesség az ENERGIAGAZDÁLKODÁSban

NCST és a NAPENERGIA

Társadalomtudományi és interszektorális összefüggésekkel kiegészített energialánc

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Galambos Erik. NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, május 15.

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Módszertan és számítások

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Megújuló energia piac hazai kilátásai

Prof. Dr. Farkas István

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Január. Europen Union Sustainable Energy Week

Tartalom Szkeptikus Konferencia

Napenergia rendszerek létesítése a hazai és nemzetközi gyakorlatban

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Épületek életcikluselemzése

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

A megújuló energiahordozók szerepe

A SZÉLENERGIA BORSOD- ABAÚJ- ZEMPLÉN

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, április 14.

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője

The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange.

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN

A fenntartható energetika kérdései

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, szeptember 22. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

Jevons-paradoxon. William Stanley Jevons, 19. századi brit közgazdász

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST,

Aktuális energetikai szabályozási kérdések és tervek Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia

NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS - hazai és nemzetközi helyzetkép. Prof. Dr. Farkas István

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató

Háztáji energiatermelés közgazdász szemmel

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Európa - Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Budapest, november 25.

Hogyan hozható létre fenntartható energiarendszer bárhol a világon?

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

ENERGIAGAZDÁLKODÁS ENERGETIKAI RENDSZER

Átírás:

Dr. Munkácsy Béla adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

nincsen összefüggés az emberi boldogság mértéke és az elfogyasztott energia mennyisége között An Alternative Energy Strategy for the UK, CAT - 1977

INFORSE (MS Excel-alapú) + EnergyPlan 2000-2050 között 5 éves lépésekben best case Energiaszolgáltatások iránti igény alakulása; Energiahatékonyság lehetséges alakulása; Megújuló energiaforrások lehetséges térnyerése. Népesség száma: stagnáló - környezeti (klíma-) menekültek Minőségre fókuszáló, fejlődésorientált (növekedésellenes) koncepció a termelés tekintetében a fejlett ipari termelésen alapuló gazdasági növekedés nem jár az energiaszükségletek növekedésével decoupling

Renewable Energy Development 2000 (TWh) 2000 (%) 2005(%) 2010(%) 2015(%) 2020(%) 2025(%) 2030(%) 2035(%) 2040(%) 2045(%) 2050(%) Wind, land 0 0,00000% 0,0% 2% 12% 32% 50% 65% 75% 83% 83% 83% Wind offshore 0,000001 0,00000% 0,0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0 0 0 1,9 11,2 29,9 46,7 60,7 70,1 77,6 77,6 77,6 Solar heat 0 0,00% 0,02% 0,1% 1,0% 2,0% 4,0% 6,0% 8,1% 10,0% 11,0% 11,0% 0 0 0,04186 0,1 1,8 3,7 7,4 11,1 15,0 18,5 20,3 20,3 Solar PV 0,00 0,000081% 0,0001% 0% 5,0% 12,0% 18% 24% 30% 40% 40% 40% 0,000036 0,000036 0,0 0,0 2,2 5,3 8,0 10,7 13,4 17,8 17,8 17,8 Bio-fuel, liquid 0,005 0,1% 0,1417% 0,1417% 10,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 80,0% 80,0% 0,017 0,017 0,0041 0,0 1,2 12,0 12,0 12,0 12,0 12,0 9,6 9,6 Sustainable biomass production 8,138 28% 42% 70% 90% 100% 100% 100% 100% 100% 88% 61% 29,295 29,295 43,54 72,1 92,7 103,0 103,0 103,0 103,0 103,0 90,3 62,3 Biogas 0,00 0,00% 0,371% 0,625% 1% 15% 25% 38% 60% 88% 88% 88% 0 0 0,297 0,5 0,8 12,0 20,0 30,4 48,0 70,4 70,4 70,4 Energy Plantation 0,00% 0,010% 14% 24% 50% 100% 100% 100% 70% 16% 16% 0 0,0 9,0 15,5 32,3 64,5 64,5 64,5 45,3 10,3 10,3 Geothermal 0,06 0% 6% 5% 8% 20% 40% 70% 100% 100% 73% 61% 0,2093 0,2093 3,700424 2,9 5,2 13,0 26,0 45,5 65,0 65,0 47,6 39,5 Hydro 0,23 42,3% 42,3% 42,3% 42,3% 55,0% 65,0% 75,0% 80,0% 80,0% 80,0% 80,0% 0,8372 0,8372 0,727108 0,85 0,85 1,10 1,30 1,50 1,60 1,60 1,60 1,60 Personal transport 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2045 2050 Car Activity 100 112 100 98 95 85 68 65 65 65 65 Bus Activity 100 95 91 91 100 120 130 150 165 180 200 Rail Activity 100 102 83 115 140 165 200 210 225 235 250 Aviation Activity 100 175 190 190 190 150 130 110 90 80 70 Navigation Activity 100 44 29 40 50 70 100 140 170 200 200 Car Specific demand 100 140 130 120 100 80 65 47 35 30 25 Bus Specific demand 100 106 100 92 85 78 71 65 50 40 30 Rail Specific demand 100 95 90 85 75 70 65 60 55 50 50 Aviation Specific demand 100 100 100 100 100 100 95 90 85 80 75 Navigation Specific demand 100 100 100 100 100 90 80 70 60 55 50

Népesség száma: stagnáló Környezeti (klíma-) menekültek Minőségre fókuszáló, fejlődésorientált (növekedésellenes) koncepció a termelés tekintetében a fejlett ipari termelésen alapuló gazdasági növekedés nem jár az energiaszükségletek növekedésével - decoupling

szigorú fenntarthatósági kritériumok a megújuló energiaforrások kapcsán a megújulók alkalmazása önmagában még nem garancia a fenntarthatóságra; Ágazatközi problémamegoldás szükséges a környezetgazdálkodás teljes spektrumát figyelembe véve; Az energiagazdálkodás és energiatervezés NEM műszaki probléma.

Társadalomtudományi összefüggések Interszektorális összefüggések

Műszaki tényező (hatékonyság) Emberi tényező Mértékletesség Ismeretek, tudás együtt 2030-ra 50%-ra, 2050-re 27%-ra történő csökkenés Külső kényszer pl. gazdasági szabályozás Belső kényszer értékrend-váltás

Szakmai hiányosságok Szakemberképzés korszerűtlen Szakembergárda felkészültsége hiányos Problémakezelés nem holisztikus Gazdasági ellenérdekeltség Torz piaci helyzet - externális költségek, káros támogatások Ellenérdekelt tőkés (és szakértői) csoportok Fogyasztói tájékozatlanság Gazdasági értelemben (rövid időtávú döntések) Műszaki értelemben Környezeti és etikai értelemben

Megújuló energiaforrások egyes alkalmazásai szigorú fenntarthatósági korlátokkal Szélenergia Napenergia Vízenergia Biomassza Környezeti hő együtt 2040-re 480 PJ, 2050-re 300 PJ

Az energiaszektor CO 2 -emissziója (millió t) 70 60 50 40 30 20 10 0 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2045 2050

PJ 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2045 2050 Fotovillamos Fototermikus Szélenergia Környezeti hő Vízenergia Biogáz Bioüzemanyag Energiaültetvény Fenntartható biomassza

12000 10000 10 253 10 253 8000 8 020 MW 6000 4000 3 964 2000 0 2020 2030 2040 2050

A 2040 -re 77,6 PJ szélturbina-alapú villamos energia szükséges = max. 10 260 MW szélturbinateljesítmény. Ez az érték kisebb, mint a jelenlegi kelet-német szélturbina-teljesítmény! Véleményünk szerint 2020-ra optimális esetben 3800-4000 MW szélerőmű-kapacitást lehetne elérni. Ez a jelenlegi kelet-német érték alig harmada!

Napkollektor: Ausztria adatai alapján Fajlagos napkollektor-teljesítmény 385 W/fő (2010) a családi házak 15%-a; Erre alapozva: 2045-re 900 W/fő hazai kapacitás vagyis összesen 9000 MW. Napelem: Németország adatai alapján Fajlagos napelem-teljesítmény 212,3 W/fő (2010); Erre alapozva 2050-re 380 W/fő hazai kapacitás vagyis összesen 3800 MW; ez feleannyi, mint amit Németországban 2010-ben (egy év alatt) telepítettek

Légtermikus, hidrotermikus, geotermikus Korlátja a rendelkezésre álló zöldáram mennyisége Összeegyeztetni a közlekedés villamosenergia-felhasználásával

www.legszennyezes.hu/errevan.pdf