Mórahalom város környezeti állapotát bemutató dokumentum A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. -a (1) bekezdése e.) pontja, valamint az 51. (3) bekezdése szerint: A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot Fentiek alapján a városkörnyezet állapotáról a rendelkezésre álló adatok alapján a következı tájékoztatást adom 1 : (A lényegesebb környezeti elemek állapotát külön pontban tartalmazza a tájékoztatás) I. LEVEGİ Miután Mórahalmon a levegı szennyezettségét mérı észlelés nem történik a város levegıminıségére vonatkozóan viszonylagos közelsége és levegıtisztaság-védelmi szempontból hasonló adottságai miatt mértékadónak tekinthetjük a szomszédos településeken, Ásotthalmon, illetve Zákányszéken végzett immisziós mérések eredményeit. A mért eredmények és a légszennyezettség egészségügyi határértékeit szabályozó 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tükrében megállapítható, hogy levegıtisztaság-védelmi szempontból említést a levegı NO 2, illetve szálló- és ülepedı por tartalma érdemel. A NO 2 szennyezettség a főtési félévben magasabb, értéke azonban még ekkor is jelentısen a határérték alatt marad, és az utóbbi években kisebb ingadozást mutat (2-3.ábra). A NO 2 szennyezettségért elsıdlegesen az emberi tevékenység, míg a porterhelésért a természeti adottságok és az ember egyaránt felelıs. A részletes adatok a város honlapján található környezetvédelmi programban megtalálhatóak. II. ZAJ-ÉS REZGÉSTERHELÉS Mórahalom gazdasági jellegét tekintve mezıgazdasági település, ami zaj- és rezgésforrásaiban is megnyilvánul. Jelenleg a településen minimális ipari tevékenység van. Ebbıl a szempontból potenciális veszélyt az Ipari Parkban a Mórakert Szövetkezet tevékenysége jelent, az áruszállító kamionok okozta zaj következtében, melyet a környékben lakók többször jeleztek A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet mellékletei tartalmazzák a települést érintı, lakó- és intézményterületekre vonatkozó ipari-építıipari, illetve közlekedési eredető zaj- és rezgésterhelési határértékeket. A zajvédelem helyi szabályozásakor ennek figyelembevételével kell eljárni. Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtıl származó zaj megengedett egyenértékő A-hangnyomásszintjei Megengedett egyenértékő Területi funkció A-hangnyomásszint L Aeq, db 6-22h 22-6h Lakóterület (kisvárosias) 50 40 Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékő A-hangnyomásszintjei Megengedett egyenértékő A-hangnyomásszint L Aeq, db Területi funkció ha az építési munka idıtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több 6-22h 22-6h 6-22h 22-6h 6-22h 22-6h Lakóterület (kisvárosias) 65 50 60 45 55 40 1 Forrás: Mórahalom város Környezetvédelmi Programja.
Zajtól védendı terület Üdülıterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerő beépítéső) Gazdasági terület és különleges terület A közlekedéstıl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendı területeken üdülı-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken 6-22 óra Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (db) kiszolgáló út; győjtıút; átmenı összekötıút; forgalom bekötıút; egyéb nélküli út közút; mentén 22-6 6-22 22-6 6-22 22-6 I. rendő fıút; II. rendő fıút; autóbuszpályaudvar; 6-22 22-6 45 35 50 40 55 45 60 50 50 40 55 45 60 50 65 55 60 50 65 55 65 55 65 55 Az emberre ható rezgés terhelési határértékei épületekben Rezgésterhelési Épület, helyiség határérték (mm/s 2 ) AM A0 Amax Rezgésre különösen érzékeny helyiség (pl. mőtı) 3 3,6 100 Lakóépület, üdülıépület, szociális otthon, szálláshelyszolgáltató épület, kórház, szanatórium lakó- és pihenıhelyiségei 6-22 óra 22-6 óra Kulturális, vallási létesítmények nagyobb figyelmet igénylı helyiségei (pl. hangversenyterem, templom); bölcsıde, óvoda foglalkoztató helyiségei; orvosi rendelı Mővelıdési, oktatási, igazgatási és irodaépület nagyobb figyelmet igénylı helyiségei (pl. tanterem, számítógépterem, könyvtári olvasóterem, tervezıiroda, diszpécserközpont); színházak, mozik nézıterei; magasabb komfortfokozatú szállodák közös terei Kereskedelmi, vendéglátó épület eladó-, illetve vendéglátó terei; sportlétesítmények nézıtere; középületek folyosói, elıcsarnokai III. FELSZÍNI-ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ, VÍZELLÁTÁS 3.1 Felszíni vizek 10 5 12 6 200 100 10 12 200 20 24 300 30 36 600 A település területén számottevı felszíni vízfolyás nincs, a vízhálózatot a felesleges vizek elvezetésére szolgáló csatornák alkotják. Állandó felszíni vize a 75 hektárnyi területő Madarász-tó, míg nedvesebb idıszakokban a mélyebb fekvéső semlyékek, szikes tavak (Csipak-semlyék, Nagy-Széksós-tó, Kis-Széksós-tó) is vízborítás alá kerül. A város a Tisza mértékadó árvízszintje fölött helyezkedik el, így árvízveszély nem fenyegeti. Idıszakosan problémát jelentenek viszont a belvizek. A vizsgálati terület kapcsolódása a térségi vízrendezési egységeihez Mórahalom közigazgatási területe a 39. számú Gyálai belvízrendszer 39/2. számú Széksósótói belvízöblözetében, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 1. számú Algyı Tápé Gyála Köröséri belvízvédelmi szakaszának 7. számú Mórahalmi ırjárásában helyezkedik el. A területen az alábbi ATIVIZIG kezelésében lévı csatornák találhatók:
Széksóstói fıcsatorna, Vereskereszt Madarásztói fıcsatorna. A fentieken kívül a területen az alábbi Szeged és Környéke VGT kezelésében lévı csatornák találhatók: Bogárzói csatorna, Masakanyari csatorna, Balogsori csatorna, Külsı-Csorva csatorna, Vágói csatorna, Halászka csatorna, Mórahalom belsıségi csatorna, Balogsori csatorna, Tüsöksori csatorna, Királyhalmi csatorna, Kis sori csatorna, Madarásztói csatorna. 3.1.1. Belvíz A rendszer jellemzıje, hogy a területen lehetıség van a belvizek tárolására (2. táblázat), illetve a magyarjugoszláv államközi egyezmény alapján a Vereskereszt Madarásztói fıcsatornán 4m 3 /s vízátvezetésre nyílik lehetıség a Jugoszlávia területén elhelyezkedı, kapcsolódó belvízrendszerbe. A város közigazgatási területének mintegy nyolcada erısen, vagy közepesen veszélyeztetett a belvíz által, míg a terület jelentıs része mérsékelten veszélyeztetett (3. táblázat). Belvíztározási lehetıségek Mórahalom területén (ATIVIZIG) Tározási lehetıség neve Madarász-tó Tározási lehetıség helye Vereskereszt-Madarász-tói fıcsatorna 0+165 km Tározási lehetıség területe (ha) Tározási lehetıség teljes térfogat (mill m 3 ) 25 0,15 Kis-Széksós-tó Széksós-tói fıcsatorna 1+412 km 30 0,15 Nagy-Széksós-tó Széksós-tói fıcsatorna 3+869 km 125 1,20 Mórahalom belvíz-veszélyeztetettségi besorolás a Pálfai-féle besorolás alapján Kategória megnevezése Érintett terület (ha) Érintett terület (%) Belvízzel erısen veszélyeztetett terület 311 4 Belvízzel közepesen veszélyeztetett terület 780 9 Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület 6903 83 Belvízzel alig veszélyeztetett terület 311 4 3.1.2. Csapadékvízelvezetés A homokos felszíni képzıdmények következtében a csapadék jelentıs része elszivárog. A felesleges mennyiséget a két fı utca (Szegedi út, Millenniumi sétány - Röszkei út), valamint a Tömörkény, a Sarló, a Liszt Ferenc utcák és az Ipari Park utca esetében zárt, a többi részen nyílt csatornák vezetik el gravitációsan. A zárt csapadékelvezetı csatornák hossza 3,08 km, a földmedrő csatornák 2,1 km, a szikkasztó árkok pedig 3,8 km hosszúságúak. A felesleges vizek befogadója a Széksóstói- és a Vereskereszt Madarásztói fıcsatorna. A régebbi építéső zárt szelvényő csatornák állapota rossz. A nyíltak csatornák esetében azonban a homoktalaj miatti gyenge állékonyság problémát jelent, éppen ezért burkolásukat célszerő lenne megoldani. A csatornák szükséges karbantartásával kapcsolatos feladatokról a város 14/1999. (IX.16.) KT rendelete intézkedik, betartását rendszeres ellenırzéssel meg kell oldani.
3.2 Felszín alatti vizek A felszínalatti vizek védelme szempontjából fontos megemlíteni, hogy Mórahalom területe a 33/2000 Kormányrendelet alapján a terület geológiai adottságai miatt érzékeny ( B ) területi kategóriába tartozik, melyre az intézkedési határérték C i=c 2. 3.2.1 Talajvíz A Duna Tisza közi hátság az elmúlt két évtizedben a talajvízkészletek csökkenése következtében jelentıs környezeti problémával került szembe. A kutatások (közöttük a Tanszékünkön végzett elemzések) feltárták, hogy egy komplex, természeti és társadalmi okokra egyaránt visszavezethetı problémával állunk szemben. Egy igen tartós száraz idıszak (az 1980-as évek elejétıl az 1990-es évek közepéig) és felszíni vizek hiánya miatt a talajvizekbıl történı öntözés (kiegészülve a rétegvizek nagyarányú kitermelésével) jelentıs talajvízszint-süllyedést eredményezett. Vizsgálataink szerint ennek mértéke a legkritikusabb helyzetben levı területeken már a 6 métert is meghaladta 2000 elejére. Azt is megállapítottuk, hogy a talajvíz csökkenése szoros kapcsolatban van az érintett területek magassági viszonyaival. Miután Mórahalom város közigazgatási területe a jelentısebb változásokkal érintett területek határán helyezkedik el, részletesebb vizsgálatokat is végeztünk a területen. Ennek megvalósításához a hosszabb idısorral rendelkezı talajvíz-észlelı kutak adatait használtuk. Ezek közül csak egy található a város területén. A korábbi részletes talajvíz-térképezések adatai szerint Mórahalom környezetében a jellemzı talajvíz-mélység 1-2 méter, a legmélyebb 2-3 méter volt. A város területén levı észlelıkút az utóbbi 15 év során ehhez a mélyebb állapotnak megfelelıen helyezkedett el, és az 1990-es évek vége felé kb. fél-egy métert emelkedett a 80-as évek második feléhez viszonyítva (9. ábra). 0-50 -100-150 -200-250 8503 8507 8511 9. ábra. A talajvízszint alakulása Mórahalmon a 2422. sz. észlelı kút alapján (1985-1998) 8603 8607 8611 8703 8707 8711 8803 8807 8811 8903 8907 8911 9003 9007 9011 9103 9107 9111 9203 9207 9211 9303 9307 9311 9403 9407 9411 9503 9507 9511 9603 9607 9611 9703 9707 9711-300 Ha csak ez az adatsor állna rendelkezésünkre, akkor azt hihetnénk, hogy normalizálódni látszik a korábbi száraz idıszak hatása. Megvizsgálva azonban a környék adatait, már nem ennyire egyszerő a helyzet. Az ásotthalmi kutak mind tartós talajvízszint csökkenést mutatnak, melynek mértéke topográfiai helyzetüktıl függıen 1,5-2 méter, s egyes kutak alig mutattak kedvezı változást a nedvesebb idıszakokban sem (10. ábra). A Mórahalomtól északra elhelyezkedı Zákányszéken levı kút változása kevésbé egyértelmő, de érzékelhetı rajta a szárazabb idıszak hatása (lásd az 1. mellékletet)..
0-50 8001-100 -150-200 -250-300 -350 10. ábra. A talajvízszint alakulása Ásotthalmon a 2421. sz. észlelı kút alapján (1980-1998) 8009 8105 8201 8209 8305 8401 8409 8505 8601 8609 8705 8801 8809 8905 9001 9009 9105 9201 9209 9305 9401 9409 9505 9601 9609 9705-400 -450 Ezek a változó körülmények indokolttá tették, hogy a változásokat valamivel tágabb környezetben is elvégezzük. Ez a vizsgálat viszont már jól mutatja Mórahalom területének átmenti jellegét az elmúlt idıszak talajvízváltozásaiban (11. ábra). Jól megfigyelhetı, hogy a település DNy-i területei inkább az ásotthalmi, csökkenı tendenciájú kutakhoz hasonlítanak, míg az ÉK-iek esetében már kevésbé tapasztalható a látványos csökkenés. Ez utóbbi területen inkább a természeteshez közeli talajvízjárás tapasztalható. 11. ábra. A talajvízváltozás jellege az 1980-as és 1990-es évek során (az alaptérkép színárnyalatai a relatív talajvíz-mélységet mutatják a Duna-Tisza közén) a) tartós csökkenést nem mutató kutak b) határozott csökkenést mutató kutak
A rendelkezésünkre álló adatok alapján elkészített térképek is a területen tapasztalható talajvíz-változások határozott tendenciáját mutatják, ezek közül jelenleg egyet mutatunk be (12. ábra). Ez Mórahalom területén kb. másfél méter körüli csökkenést mutat ÉK-en valamivel kevesebbet, a nyugati részeken pedig azt meghaladót. Mórahalom területének átmenetei jellege indokolttá tenné további talajvízészlelı kút telepítését is a város külterületén. 12. ábra. A talajvízállások változása 1980 november és 1995 november között -260 - -210-210 - -170-170 - -130-130 - -80-80 - -40-40 - 0 0-30 30-80 80-120 120-160 160-200 A talajvizek minısége a Duna Tisza közére általánosan jellemzıen Ca/Mg hidrogén-karbonátos, azonban elıfordulnak kloridos és szulfátos jellegő vizek is. Összes sótartalma általában nem túl magas, de a szikes területekre jellemzı magasabb sómennyiség is elıfordulhat, ph-ja enyhén lúgos (4. táblázat). 4. táblázat: A víz minısége a Mórahalom környéki talajvíz-kutakban (ATIKÖFE alapján) Fe oldott Na + Ca ++ Mg ++ NH + 4 Cl - SO -- 4 HCO - 3 NO - 3 Idıpont ph KOI mg/l Zákányszék 2000.06.07. 7,5 1,8 2,5 8,6 99 29 2,6 25 62 392 <0,8 2001.03.26. 7,6 1,3 2,1 9,2 96 30,9 2,4 23 60 406 <0,8 2001.12.17. 7,4 1,5 1,6 8,4 94 26,5 2,2 19 27 395 1,4 Ásotthalom (vaditató, régi) 2000.09.18. 7,4 1,5 1,3 3,6 69 23,6 0,9 2 10 324 <0,8 2001.03.27. 7,6 1,1 1,5 4,8 67 19,3 0,8 1,9 7 331 <0,8 Ásotthalom (Kelebiai út) 2000.09.18. 7,2 6,5 0,1 85 390 145 0,2 472 685 442 8,8 2001.03.26. 7,5 4,2 <0,02 86 331 131 0,1 496 536 417 10,5
3.2.2 Rétegvíz-készlet, ivóvízellátás A város vízellátásának biztosítására az Önkormányzat tulajdonát képezı és a Térségi Vízmő kezelésében lévı három szolgál. Ezek az İs-Duna által lerakott durvább szemcsenagyságú üledékbıl, termelik a vizet 170-270 méter közötti mélységbıl. 2002 során az I. és a IV. kút szolgáltatta a mennyiség zömét (110,6 illetve 122,7 ezer m 3 ), a III. számú inkább csak kiegészítı szerepet kapott (8,6 ezer m 3 ). Jellemzı, beszőrızött vízadó rétegek kutanként: I. kút (220,3-234,3, 250,8-265,0), III. kút (194-215, 235-255), IV. kút (208,7-222,8, 228,6-235,9, 252,5-260,6, 265,0-268,1). Az átlagos napi vízkitermelés 663 m 3. A kutak nyugalmi vízszintje a területre jellemzı negatív nyomásállapot miatt ebben a mélységben még negatív, azaz nem éri el a felszínt. A lakossági vízbekötések száma 1619, ami a belterületen 99%-os ellátottságot jelent, a külterületi lakásokból viszont csak 40 csatlakozik a hálózatra. A közületi bekötések száma 115. A vízhálózat hossza mintegy 35 km, ebbıl 7177fm AC csı, 14870 fm kékszínő, vékonyfalú KMPVC és KPE. Az AC és a PVC mára elavult, rekonstrukcióra szorul. A kitermelt víz minısége a módosított szabvány miatt két minısítési szempontból (arzén, ammónium) már nem felel meg a követelményeknek. A vizek az arzén esetében a korábbi 50 µg/l határérték esetén megfelelıek voltak, az EU vízminısítési követelmények azonban ezt az értéket 10 µg/l-re csökkentették (a nyugati országok étkezési szokásaiban általános tengeri halak fogyasztása miatt). Ennek az értéknek már a kutakból termelt vizek 2001-es és 2002-es 16-21 µg/l értékei nem felelnek meg. Ez az oka annak, hogy Mórahalom is szerepel a 201/2001. sz. Kormányhatározat települési listáján, amely 2009. december 25-ei határidıt ad a probléma megoldására. Ugyanezen kutak esetében az ammónium is meghaladja a 0,5 mg/l-es határértéket, hiszen 2001 és 2002 során jellemzıen 0,67 és 0,89 mg/l értékeket mértek. 3.2.3. Hévizek A város területén megfelelı mélységő kút kialakítása esetén lehetıség van termálvizek beszerzésére. Egy 1960-ban létesített 660 méter talpmélységő kút (szőrızési szakaszok: 524-534, 568-573, 602-607, 621-642) 39 o C körüli hımérséklető kifolyó vizet termel, amelyet a strandfürdı hasznosít. A fürdı nátrium-hidrogénkarbonátos jellegő vize (összes sótartalma közel 2000 mg/l) 1999-ben gyógyvíz minısítést kapott. Vonzáskörzete egyelıre inkább csak a város környékére terjed ki, a tervezett fejlesztések azonban bıvíthetik szerepét. Jelentısebb fejlesztéséhez a vízföldtani adottságok biztosítottak. (Egy szénhidrogén-termelésbıl kivont fúrás megfelelı átalakításával vélhetıen költségkímélı módon magas hıfokú vizet és nagyobb vízhozamot lehetne biztosítani, nemcsak a strand számára, hanem akár a termikus energia hasznosítására is. Gondot a strandtól való távolság jelent). A gyógyfürdı új kútjának engedélyes tervei elkészültek. IV. TÁJ-ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Mórahalom a Duna Tisza közi hátság keleti peremzónáján helyezkedik el, így a táj átmenetet mutat a homokhátság és a Tisza-völgye között. Ez az átmenetiség abban is megmutatkozik, hogy ugyan 15-20 méterrel magasabban fekszik, mint az Alsó-Tiszavidék (a 100 méteres szintvonal a város nyugati területen húzódik), de a relatív domborzati különbségek, már kisebbek, mint a hátság magasabb részein. A terület jelentıs részei a 19. század közepén még számottevı módon vízi hatás álltak (szikes tavak, semlyékek, nedves rétek), s ezen tényezık még ma is világosan jelentkeznek a természetes növényzetben. Ma ezek az egykori vizes részek azok, amelyek a legértékesebb védett területek. A fıként botanikai szempontból különleges területek (Madarász-tó, Csipak-semlyék, Tanaszi-semlyék) már korábban helyi védettség alá kerültek, további területek a Természetvédelmi Törvény alapján ex lege védettséget kaptak. A 8005. és 8006./2001 KöM tájékoztató már pontosan meg is határozza ezen értékek (lápok illetve szikes tavak) kiterjedését és elhelyezkedését. Eszerint Mórahalmon 135 hektárnyi ex lege védettségő láp és mintegy 458 hektárnyi összterülető szikes tó található (2. melléklet). Az SZTE TTK Ökológiai Tanszékének felmérései fı vonásokban megegyeznek ezzel, de néhány további értékes területet is megjelölnek. Ezek részletesebben a Mórahalom egyedi tájérték katasztere c. anyagban szerepelnek, mely a város honlapján megtalálható. V. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A települési szilárd hulladék győjtése Mórahalom területén önkormányzati rendelettel bevezetésre került. Belterületen a lakosságnál és az intézményeknél keletkezı települési szilárd hulladékot zsákokba, a tömblakásos városrészen pedig kukákba győjtik. Külterületen a lakók a hulladékot egyénileg szállítják el az átrakó állomásra.
A háztartásokban képzıdı mőanyag, papír és fém hulladékok elkülönített győjtése zsákokban történik. A szolgáltató Móraép Nkft a hét meghatározott napján összegyőjti a kommunális hulladékot, majd a hét másik napján külön járat győjti a zsákos szelektíven győjtött hulladékot, amely utóválogatásra a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. válogatómővébe kerül.