Környezetszabályozás JOGI GAZDASÁGI MŰSZAKI
ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia United Nations Conference on the Human Environment Stockholm, 1972 A gazdasági növekedés környezeti következményeiről Elhatárolódik a növekedésellenes elméletektől Komoly nézeteltérés és véleménykülönbség az ipari és a fejlődő országok között
a nyugati világban egy ember élete során ötvenszer több erőforrást használ el, mint egy fejlődő országban élő átlagember. EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogram, 2001
Négy dokumentum, alapokmány született 1) Akcióprogram-javaslat 6 területre Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás Települések környezetvédelme Tengerek szennyezése Nagy távolságra jutó szennyeződések azonosítása és ellenőrzése Környezetvédelmi és pedagógiai tájékoztatás, ennek szociális kapcsolatai Környezetvédelem és gazdaságfejlesztés 2) UNEP (UN Environmental Programme) létrehozása, hogy az ENSZ többi szervének munkáját segítse 3) A fejlődőket segítő nemzetközi együttműködésről 4) A tudományos és technikai erők helytelen felhasználásának veszélyeiről
Környezet és Fejlődés Világbizottság World Committee of Environment and Development (Gro Harlem) Brundtland-bizottság (1983-1987) 1987. Közös jövőnk (Our Common Future) A harmonikus (fenntartható) fejlődést, mint egyetlen reális lehetőséget nevezi meg Eredménye a II. ENSZ Kv. Világkonferencia (Rio de Janeiro)
II. ENSZ Konferencia a Környezetről és a Fejlődésről (1992 Rio de Janeiro) Rioi Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről (elvek a gazdaság fejlesztésének környezetkímélő megvalósításáról) ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény ENSZ Biodiverzitás-egyezmény AGENDA 21 Feladatok a 21. századra 1. fejezet: Társadalmi és gazdasági dimenziók 1.1 fejezet: A fenntartható fejlődés elősegítése a kereskedelmen keresztül 1.2 fejezet: A kereskedelem és a környezetvédelem kölcsönösségéről 24. fejezet: Világméretű mozgalom a nőkért, a fenntartható és egyenlő fejlődésért Minden aláíró fogalmazza meg saját nemzeti programját Nemzeti Környezetvédelmi Program (I: 1997-2002, II. 2003-2008) Helyi forgatókönyvek, programok (települési szinten)
III. ENSZ Konferencia Johannesburg, 2002 Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről Végrehajtási terv Elkötelezettség a Feladatok a 21. századra c. dokumentumban foglaltak végrehajtására
JOGI - Nemzetközi szint Egyezmények, jegyzőkönyvek Klímavédelem 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Conference of the Parties (COP) COP3 Kyoto 1997 COP15 Koppenhága 2009 Sztratoszférikus ózonréteg ritkulásának megállítása érdekében hozott szabályozók 1987 Montreali egyezmény 1990 London 1992 Koppenhága 1995 Bécs 1997 Montreal 1999 Peking 1997-re megállt a ritkulás (cc. csökkenés)
A Montreáli Egyezményt 193 ország írta alá, amely példaértékű a történelemben. A CFC-gyártás szintje 1986-hoz képest 97%-kal csökkent
Környezetvédelmi jogszabályok az EU-ban Direktíva (Directive) Rendelet (Regulation) Döntés (Decision) A körny.véd-i jogszabályok A körny.véd-i jogszabályok 10%-a rendelet. leggyakrabban használt típusa. Előzők kiegészítései. A kv. területén nem túl gyakoriak, de a Környezetvédelmi Akcióprogramok ilyenek. Általános célkitűzéseket, irányelveket fogalmaz meg. Konkrét lépéseket ír elő. Specifikusak és nagyon részletesek. Esetenként megengedett bizonyos mértékű eltérés. Minden változtatás nélkül kötelező az alkalmazásuk. Változtatás nélkül kell alkalmazni. Határidőn belül a nemzeti jogrendbe át kell ültetni tetszőleges, de kötelező érvényű szabályokkal. Vissza kell vonni minden, a nemzeti jogalkotásban velük szemben álló jogszabályt. Hatókörében és alkalmazásában koncentrált. A fentieken kívül: Elsődleges jogforrások (Római és Maastrichti szerződések) Ajánlás (recommendation)
A környezetvédelem jogi szabályozása az EU-ban Több mint 200 közösségi jogszabály van érvényben csak a környezetvédelemmel kapcsolatban A EK környezeti jogalkotása hagyományosan a levegőszennyezésre koncentrált: SO2, korom, ólom. IPPC: Integrált Szennyezésmegelőzés és -ellenőrzés Direktíva (Integrated Pollution Prevention and Control -1994) az "elérhető legjobb technikák" (Best Available Technics - BAT) használatán alapszik. Klímapolitika ALTENER (megújuló energiaforrások), SAVE (energiahatékonysággal és kapcsolódó címkézés).
Kémiai anyag és az ezekkel kapcsolatos ipari technológiák szabályozása. Az EU környezeti joganyagának legrégebbi darabja a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló direktíva (1967). Seveso Direktíva - ipari tevékenységek baleseti kockázatai Biotechnológia: a genetikailag módosított élelmiszerek - és kereskedelmük - fogalmi meghatározásával és címkézésével foglalkozik. Természetvédelmi szabályozás Madarakról szóló Direktíva (Bird Directive), Élőhely Direktíva (Habitat Directive) Natura 2000 CITES Nemzetközi Kereskedelmi Egyezmény Zajra vonatkozó joganyaga körülbelül 15 direktíva Vizekre 30 jogszabály: a fürdővízre, a talajvízre, az ivóvízre, a települési szennyvízre, nitrátos vízre Hulladékkezelési jogszabályok tömegesen
Az 1. Környezetvédelmi Akcióprogram (1973-76) egyik alapelve: A környezetvédelem a közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell.
EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja (2001-2010) Kiemelt cél: a meglévő jogszabályok végrehajtásának javítása Az összes létező jogszabály teljes alkalmazása, kikényszerítése és végrehajtása stratégiai fontosságú erre a programidőszakra. A Bizottság így folytatni fogja a jogsértő tagállamokkal szemben indított eljárásokat, és ha szükséges, beidézi őket az Európai Bíróság elé is, hogy biztosítsa azon kötelezettségek betartatását, amit a jelenlegi jogszabályok jóváhagyásával vállaltak. A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről szóló Aarhusi Egyezmény ratifikálása és végrehajtása is hozzá fog járulni a közösségi jogszabályok jobb végrehajtásához a tagállamokban.
Horizontális szabályozás A horizontális szabályozás a környezeti szempontok szakpolitikákba, szektorokba történő integrálásának eszköze. - a környezeti hatásvizsgálatokról (EIA - Environmental Impact Assessment), - a környezeti vizsgálatról (SEA - Strategic Environmental Assessment), - a környezettudatos irányításról (EMAS - Environmental Management and Audit System), - a környezeti információkhoz való hozzáférhetőségről szóló direktívák, - az ökológiai adóreform, - az öko-címkézés, - az önkéntes megállapodások.
A JOGI szabályozás nemzeti szintje Alkotmány (1949. évi XX. tv.) 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Törvények Btk. (1978. évi IV. törvény): 280., 281., 281/A. 1995. évi LIII. tv., 1996. LIII. tv., Kormányrendelet, Minisztériumi határozat, Miniszteri utasítás A fentiekkel összefonódó tervezési dokumentumok: Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Környezetvédelmi Program (megyei és helyi is) Területfejlesztési Koncepció megyei területrendezési tervek Energiakoncepció megyei energetikai programok
Btk. 280. - Környezetkárosítás (1) Aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét károsítja, ( ), bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét jelentős mértékben szennyezi, ( ). (3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekmény jelentős mértékű károsodást okoz, illetve alkalmas arra, hogy az a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben károsítsa. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a környezetet vagy annak valamely elemét olyan mértékben károsítja, hogy a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre. (5) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) (3) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, a (4) bekezdés esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
281. - Természetkárosítás (1) Aki a) fokozott védelem alatt álló, vagy nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó növényt vagy állatot, annak bármely fejlődési szakaszában levő egyedét vagy annak származékát jogellenesen megszerzi, külföldre juttatja, értékesíti vagy elpusztítja, b) védett természeti területet jogellenesen jelentős mértékben megváltoztat, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott növény vagy állat tömeges pusztulását, az (1) bekezdés b) pontja esetén a terület helyrehozhatatlan károsodását vagy megsemmisülését idézi elő. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése 281/A. (1) Aki a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el. (3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A JOGI helyi és megyei szintjei rendeletek (általános érvényű) határozatok (egyedi ügyek) helyi környezetvédelmi program (Local Agenda)
Ismertté vált bűncselekmények 2005. I-V. 2006. I-V. Környezetkárosítás 8 19 Természetkárosítás 29 27 Körny-re vesz. hulladék jogellenes elhelyezése 19 12 A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (2005. aug. óta) 0 36
Tervezési és szabályozási összefüggések - kapcsolatok
GAZDASÁGI a szabályozási eszközök kapcsolódása Buborékpolitika Kibocsátáskereskedelem 1992 Éghajlatváltozási Keretegyezmény 1996 Kiotói Jegyzőkönyv 1. Energiatakarékosság + megújuló energia 2. Rugalmassági mechanizmusok - - Emissziós jogok nemzetközi kereskedelme (tagországok között) Együttes végrehajtás (Joint implementation) tagország beruház egy másik tagországban és a kibocsátásmegtakarításon osztoznak Tiszta Fejlődési Mechanizmus (Clean Development Mechanism) mint az előző, de itt egy tagország és egy fejlődő ország között jön létre
A klímavédelem rendszere a különféle szinteken ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogram Az éghajlatváltozás kezelése Cél: az üvegházgázok légköri koncentrációjának olyan szinten történő stabilizálása, ami nem okoz rendellenes változásokat a Föld éghajlatában. European Union Emission Trading Scheme (EU ETS) Nemzeti szint Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és Program Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Nemzeti Környezetvédelmi Programok (I-II) 2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről 2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről Környezet és Energia Operatív Program (2007-2013) - 4 916 289 813 Euro
2000 Európai Klímaváltozás Program megszületése - EU döntés: saját magára nézve kötelezőnek fogadja el a Kiotói-jegyzőkönyv passzusait 2005. január 1. Európai Kibocsátásjog-kereskedelmi Rendszer (ETS) életbe lépése megindul a kibocsátás-kereskedelem 2005. február 16. Oroszország csatlakozásával életbe lép a Kiotói Jegyzőkönyv Magyarországon is érvénybe lép a Nemzeti Kiosztás Terv
Az ETS-ben a leginkább környezetszennyező iparágakat képviselő 12000 cég vesz részt - 2,1 milliárd szén-dioxid egységből, Magyarországról 220 létesítmény - 31 millió CO2-egység. 2006. december 11. Az ETS-ben a magyar állam 7,42 eurós tonnánkénti árfolyamon értékesítette a megmaradó 1,2 millió CO2 kibocsátási egységet. Az internetes árverés során a központi költségvetés ezáltal 2,3 milliárd forint bevételhez jutott. 2007. február 12. Az ETS-ben újabb negatív rekordot döntött a szén-dioxid kvóták ára, ami előbb-utóbb várhatóan egy euró alá esik. Egy tonna szén-dioxid 1,40 eurót ért, szemben az előző heti két euróval. 2009. február kormánydöntés a szén-dioxid kvótaértékesítés bevételeinek zárolásáról (Magyarország nemzetközi szerződésben vállalta, hogy a kvótakereskedelemből befolyt összeget - ami 2008-ban 20-30 milliárd forintra rúgott - kizárólag éghajlatvédelmi beruházásokra fordítja)
GAZDASÁGI - Nemzeti és helyi Igénybevételi járulék (pl. vízkészlet járulék - a vízminőség függvényében; földvédelmi - más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni, bányajáradék ásványi nyersanyag és geotermikus energia után) Környezetterhelési díjak (vízterhelési, levegőterhelési, talajterhelési) Termékdíjak Bírságok talajvédelmi és földvédelmi, szennyvíz- és csatornabírság, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, veszélyes hulladékokra vonatkozó, természetvédelmi, Támogatások Betétdíjak Szolgáltatási díjak Adók (differenciálás) ökológiai adóreform Biztosítások (Környezeti felelősségbiztosítás)
Termékdíjköteles termék 2005. január 1-jétől a termékdíjtétel (Ft/kg) Gumiabroncs 110 Kenőolaj Elektrolittal feltöltött akkumulátorok 97 112 Elektrolittal fel nem töltött akkumulátorok 156 Rádiótelefon akkumulátorok 1000 Reklámhordozó papír Háztartási nagygépek, kivéve a hűtőberendezés 26 83 Háztartási kisgépek 83 Információs (IT) és távközlési berendezések, 90 Szórakoztató elektronikai cikkek 100 Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok 83 Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 100 Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 90 1000 Rádiótelefon készülék
Káros támogatások és díjak Gázárkompenzáció: 160 milliárd Ft (2006), 120 milliárd Ft (2007, ugyanekkor a megújulók támogatása 2,4 milliárd Ft) Villamos áram díjának támogatása Távfűtés támogatása nyugdíjasoknak Autópályadíj Önmagában is gond Nem arányos az igénybevétellel
Personal Carbon Allowance
MŰSZAKI Környezethasználat engedélyezése Környezeti hatásvizsgálat Környezetvédelmi felülvizsgálat Termék vagy technológia minősítése Címkézés Szabványok (ISO 14001, EMAS, anyagtípusok) Határértékek igénybevételi kibocsátási, szennyezettségi,
Engedélyezés Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálatról Előzetes vizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat Környezeti hatástanulmány Környezetvédelmi hatóság Környezetvédelmi engedély
Címkézés Állami szerv tanúsítványa Független szervezet tanúsítványa Cégek saját jelzése
Elektronikai berendezések energiahatékonysági címkéi
2003/54/EC direktíva a villamos áram címkézéséről EU: kisfogyasztók körében 2007-től Magyarországon legkorábban 2008-tól
FSC Forest Stewardship Council Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa * felhagyás a tarvágás nagy volumenű alkalmazásával * felhagyás az erdők ültetvényekké alakításával * a fafajok területhez illő megválasztása * génmanipulált növények tiltása * ritka, ill. veszélyeztetett fajok védelme * védelmi területek kialakítása * kémiai növényvédőszerek alkalmazásának elkerülése * őshonos népek jogainak tiszteletben tartása * a munkavállalók jogainak betartása
Anyagminőség címkézése
Környezetbarát termékek címkézése
Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság 1993: kormányhatározat a környezetbarát termékeket megkülönböztető tanúsító rendszer kialakításáról. 1997: A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a 29/1997 (VIII. 29.) KTM rendelettel szabályozta a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszerét, és megalapította a Környezetbarát Termék Kht-t. 2004: A 9/2004. (V. 25.) KvVM rendelet változásokat hozott: - technológiákra már nem lehet pályázni, - a védjegy használat alól kizárták a gyógyszerek, élelmiszerek, és italáruk körét, megnőtt a gazdasági-fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi társadalmi szervezetek részaránya a Bizottság összetételében, - A kocsánytalan tölgyet szimbolizáló védjegy nem változott, de mellette a termék környezetbarát tulajdonságait is fel kell tüntetni.
Tonhal-halászat
Társadalmi igazságossággal kapcsolatos címkék Méltányos kereskedelem Gyermekmunka
A fair trade kínálatban a lehető legjobb minőségű termékek kaphatók. 2006. őszétől a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal is kizárólag fair trade teát és kávét vásárol.
Fair trade alapelvek 1. Növeli a termelők jövedelmét és életszínvonalát azáltal, hogy javítja a piacra jutás esélyeit, megerősíti a termelők szervezeteit, jobb árat fizet az árukért, és hosszú távú kereskedelmi kapcsolatra törekszik a termelőkkel. 2. Hozzáférést biztosít kiváló minőségű termékekhez. Növeli a fogyasztók tudatosságát a nemzetközi kereskedelem kistermelőket sújtó káros következményeiről annak érdekében, hogy vásárlóerejüket jó célok érdekében használhassák. Árképzés: rögzített minimum (vagy piaci) ár + prémium a méltányos kereskedelemben értékesített termékért fair trade prémium jár. Ezt a szövetkezetek/termelők saját belátásuk szerint használják fel szociális, gazdasági vagy környezetvédelmi fejlesztésekre, pl. helyi iskolákat létesítenek, egészségügyi intézményeket, közösségi házakat, utakat építenek.
Fair Trade város/település 520 db a helyi képviselő testület hozzon határozatot a méltányos kereskedelem támogatásáról és méltányos kávét, teát fogyasszon ülésein, az irodákban és a büfékben FT termékek választéka legyen elérhető az üzletekben, a kávézók és étkeztető vállalkozások méltányos termékeket is kínáljanak a munkahelyeken, oktatási intézményekben, egyházi közösségekben és más közösségi helyeken FT termékeket használjanak figyelemfelkeltő média tudósítások és események szervezése a kampány széleskörű támogatottságának elérése érdekében helyi méltányos irányító csoport, amely rendszeresen találkozik, és biztosítja a folyamatos méltányosság melletti elkötelezettséget. Az irányító csoport összetétele reprezentálja a közösséget.
Saját adományozású címkék
Samsung E200 Eco Növényi alapú műanyagburkolattal
Életciklus-elemzés Life Cycle Analysis a módszer, amely alapján a termék- és technológia minősítése történik
Életciklus elemzés (Life Cycle Analysis)
Az életciklus értékelés adatainak minőségi követelményei Az adatokat be lehet gyűjteni a működési területről, de ezen kívül lehet számításokon alapuló, vagy más tanulmányokból, publikációkból származó adatokat is használni. Az adatok a következő módon csoportosíthatók: * Bemenetek (energia, alapanyag, segédanyag) * Termékek * Kibocsátások (levegőbe, vízbe, talajba, egyéb környezeti tényezők) A kibocsátási adatok általában mérésen alapulnak.