Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Szakmány György, egyetemi adjunktus, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Dr Józsa Sándor, tudományos munkatárs, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Galenit Az ólom szulfidásványa Wulfenit Az ólom molibdát-ásványa
A félév f v beosztása sa : 1.-7. hét Kőzettani alapismeretek: 9.-15. hét Gipsz Előadások: kedd 12.15 14.00, 0-804 Lóczy terem Beszámolók: Ásványtan írásbeli teszt Kőzettan írásbeli teszt Félévi jegy: az ásványtani és kőzettani eredmények átlaga Terméskén Gyakorlatok (geográfus szak): 1. csoport hétfő, 14.00-16.00 2. csoport csütörtök, 14.00-16.00 Kőzettani Gyakorló 3. csoport csütörtök, 16.00-18.00 4. csoport péntek, 11.00-13.00 Beszámolók: Ásványtan 2 db zárthelyi dolgozat Kőzettan 2 db zárthelyi dolgozat Félévi jegy: az ásványtani és kőzettani jegyek átlaga
A kurzus főbb f témakt maköreinek áttekintése Az ásványok általános jellemzése 1. Az ásvány és a kőzet definíciója. Az anyag kristályos állapota 2. A kristályos anyag szerkezete, a kristályok külalakjában tükröződő törvényszerűségek: külső és belső szimmetria. Polimorfia és izomorfia. 3. Az ásványok fizikai tulajdonságai: keménység, hasadás, fénytani sajátosságok 4. Az ásványok képződése Az ásványok rendszere Az egymással rokonságban álló ásványok osztályainak áttekintése, különös tekintettel - - a kőzetalkotó ásványokra - - a nyersanyagként fontos ásványokra - - a környezeti szempontból érdekes ásványokra
A kurzus ásványtani részr széhez ajánlott könyvekk
Mit nevezünk ásványnak? Itt valaki ás - szilárd halmazállapotú (az ember által megszokott viszonyok között) - a Föld (típusú bolygók) anyagának természetes eredetű építőeleme - meghatározott kémiai összetételű, többnyire kristályos állapotú anyag Hialit Kvarc Az ásvány többnyire szilárd halmazállapotú, egynemű, határozott vegyi képlettel jellemezhető, természetes eredetű anyag.
Kőzet, nyersanyag, érc, drágak gakő? Kőzet Ej, mi a kő? Nórit Pirrhotinos nikkelérc Kohinoor gyémánt Ásványok együttese. A kőzet típusát a felépítésében uralkodó ásványok egymáshoz viszonyított, meghatározott határértékek közé eső aránya szabja meg. Ásványi nyersanyag Olyan kőzet, melyben bizonyos ásványi alkotó(k) mennyisége megengedi azt, hogy megfelelő technológiai eljárásokkal különböző célokra felhasználható anyagokat állítsanak elő belőle. Érc Olyan kőzet, melyből megfelelő kohászati eljárásokkal a fém(ek) gazdaságosan kinyerhető(ek). Drágakő Természetes, vagy szintetikus eredetű szilárd anyag, mely tulajdonságai révén feldolgozással, vagy feldolgozás nélkül magas esztétikai és kereskedelmi értéket képvisel.
Az anyag kristályos állapota bevezetés A kémiailag egynemű anyag halmazállapota és szerkezete gáz rendezetlen szerkezet. Részecskéi a térben rendezetlen, gyors mozgást végeznek. Alakját csak a külső körülmények befolyásolják. folyadék rendezetlen szerkezet. Részecskéi részben irányítottan, a gázokénál lassabb mozgást végeznek. Alakját csak a külső körülmények befolyásolják. szilárd rendezett szerkezet. Részecskéi a tulajdonságaik által megszabott rendben helyezkednek el és csak korlátozott, adott tömegközéppontok körüli mozgást végezhetnek. Alakját nem csak a külső körülmények, de a rendezett szerkezet is befolyásolja. Ha kinézek az ablakon.????? Szilárd halmazállapotú rendezetlen szerkezetű anyag = amorf anyag
Mi a kristály? Halit - szilárd halmazállapotú anyag - az atomok, ionok, molekulák meghatározott rendben helyezkednek el a szerkezetében A meghatározott rendű szerkezet neve: KRISTÁLYRÁCS A rendezett belső szerkezet megnyilvánulása a külalakban (ha a külső körülmények azt lehetővé teszik): sík lapokkal határolt mértani test A halit kristályrácsa KRISTÁLY=ÁSVÁNY? Nem minden kristály ásvány és nem minden ásvány kristály! Miért? Mert az ásvány természetes eredetű, és vannak amorf ásványok is.
Haüy kisérletei: Kristályr lyrács és s kristálymorfol lymorfológia: Az elemi cella Háromhajlású Egyhajlású c b a Rombos Három- és hatszöges Négyzetes Halitrács Szabályos
A kristályszerkezeteket leíró koordináta rendszerek I: a szályos tengelykereszt Szabályos rendszer Szabályos kristályok galenit galenitmagnetit pirit
Triklin rendszer A kristályszerkezeteket leíró koordináta ta-rendszerek II: triklin, monoklin és s rombos tengelykeresztek Triklin kristályok Monoklin kristályok Monoklin rendszer albit kianit augit ortoklász Rombos kristályok Rombos rendszer olivin ensztatit barit
Trigonális és hexagonális rendszer A kristályszerkezeteket leíró koordináta rendszerek III: trigonális lis,, hexagonális és tetragonális tengelykeresztek Trigonális kristályok Hexagonális kristályok Tetragonális rendszer kvarc kalcit berill apatit Tetragonális kristályok A kristály külalakja szerkezetének rendezettségét tükrözi Ásványtani rutil alapismeretek cirkon kalkopirit
Kristálymorfol lymorfológia - szimmetria A kristály belső szerkezetének rendezettsége a kristály külalakjában is megnyilvánul. A kristály külalakjának törvényszerűségeit a szimmetria alapján jellemezhetjük. A szimmetria jelenlétét fedési műveletek segítségével észlelhetjük. Az alapvető fedési műveletek szimmetriaelemek a következőek: - Tükrözés - Inverzió - Forgatás
Tükörsík Szimmetriaelemek I: Tükörsík és s inverziós s centrum Tükörsíkok a boracit (Mg-borát) kristályán m Inverziós centrum i Inverziós centrum az anglesit (Pb-szulfát)kristályán
Szimmetriaelemek II: Szimmetriatengelyek - gírek Digír linarit (Pb-Cu szulfát) kristályán Trigír boracit (Mg-borát) kristályán Digír 180 Tetragír 90 Tetragír gehlenit (Ca-Al-szilikát) kristályán Trigír 120 Hexagír 60 Hexagír piromorfit (Pb-foszfát) kristályán
Összetett szimmetriaelemek: inverziós és s tükrt krözéses tengelyek - giroidok Digír tetragiroid Trigír hexagiroid Forgatás 90 -onként + tükrözés, vagy inverzió Forgatás 60 -onként + tükrözés, vagy inverzió Trigír hexagiroid kalcit (Ca-karbonát) kristályán
A kristályoszt lyosztályok lyok szimmetriaelemei a kristályoszt lyosztályokra lyokra jellemző maximális szimmetria esetén Triklin: inverziós centrum Monoklin: digír + tükörsík + inverzíós centrum Rombos: 3db digír + 3 db tükörsík + inverziós centrum Trigonális: 1db trigír hexagiroid + 3db tükörsík Tetragonális: 1db tetragír + 4 db digír + 5 db tükörsík + inverziós centrum Hexagonális: 1 db hexagír + 6db digír + 7 db tükörsík + inverziós centrum Szabályos: 4 db trigír hexagiroid + 3 db tetragír + 6 db digír + 9 db tükörsík Hexakiszoktaéder
Jellemző kristályform lyformák k az egyes kristályoszt lyosztályokban lyokban I.
Jellemző kristályform lyformák k az egyes kristályoszt lyosztályokban lyokban II.
Jellemző kristályform lyformák k a szabályos kristályoszt lyosztálybanlyban Almandin Pirit Magnetit