DE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék

Átírás

1 FÖLDTUDOMÁNYI BSC SZAKMAI TÖRZSANYAG ÁSVÁNY- ÉS KŐZETTAN I-II Óraszám: Kredit: 7 Tantárgyfelelős: Dr. Kozák Miklós egyetemi docens DE TEK TTK Ásvány- Földtani Tanszék Debrecen,

2 A tantárgy megneveze: Ásvány- kőzettan I-II. A tantárgy felelőse: Dr. Kozák Miklós Heti óraszám: I. félév: II. félév: Kredit értéke: 7 A számonkér módja: kollokvium, illetve gyakorlati jegy A tantárgy oktatásának célja: Átfogó anyagismereti alapokat nyújt a legfontosabb kristály- ásvány kőzettani alapfogalmakról, a litoszféra szervetlen összetevőinek anyagfejlődi folyamatairól, asszociációiról, ezek megjelenének elhelyezkedének törvényszerűségeiről, csoportosítási, vizsgálati lehetőségeiről, legfontosabb képviselőik jellemző tulajdonságairól. A tantárgy tematikája: I félév: Bemutatja a kristályos amorf anyagok alapvető szerkezeti, morfológiai, kémiai fizikai tulajdonságait, ezek fontosabb típusait, osztályozásuk alapjait, képződük törvényszerűségeit, hagyományos, műszeres, illetve optikai vizsgálati lehetőségeit. Genetikai szemlélettel kerül tárgyalásra a magmás, a metamorf, az üledékes ásványok kőzetek fáciestana a képződi folyamatok környezet meghatározó elemeinek, rendszertani egységeinek általános jellemze, valamint az ide sorolható ásvány kőzetfajok sajátosságainak (PT, összetétel, tulajdonságok, szerkezet, alak, szín, szövet, társulás, gyakorlati hasznosíthatóság, stb.) bemutatása. A genetikai keretet a lemeztektonikai elemző földtani folyamatok szempontjából tárgyaljuk, a társulások petrogenetikai teleptani környezetükben jelennek meg. Nevezéktani szempontból irányadó az IMA, valamint a Nemzetközi Kőzetnevezéktani Bizottság aktuális állásfoglalása. A gyakorlatok keretében kerül sor a kristály alaktani, alapvető határozási, rendszertani mikroszkópiai alapismeretek elsajátítására, begyakorlására, az egyszerűbb műszeres elemzek eredményeinek bemutatására az ásvány-kőzettani, vulkanológiai, teleptani, regionális-, alkalmazott- környezetföldtani szempontból legfontosabb ásvány- kőzetfajok, társulások gyakorlati szintű megismerére, az alapvető határozási felismeri módszerek elsajátítására. II. félév Ennek során elmélyültebben foglalkozunk a Kárpát-medencében előforduló ásvány kőzetfajták legjelentősebb képviselőinek, társulásainak, előfordulásainak megismerével, meghatározásával. Külön kitérünk a hazai nagyobb tájegységek felépítében szerepet játszó kőzetfajtákra a térségek geopotenciál adottságait meghatározó, iparilag környezetvédelmileg jelentős ásványi nyersanyagaira. Ajánlott szakirodalom: Grasselly Gyula: Ásványi nyersanyagok Tankönyvkiadó, Budapest Kubovics Imre: Kőzetmikroszkópia I, II Tankönyvkiadó, Budapest Székyné dr. Fux Vilma: Kristálytan (Ásványtan I) Tankönyvkiadó, Budapest 2

3 Wallacher László: Magmás metamorf kőzetek I, II Tankönyvkiadó, Budapest Wallacher László: Üledékes kőzetek kőzetalkotó ásványaik I, II Tankönyvkiadó, Budapest A tantárgy rzletes tematikája: ELŐADÁS Elsajátítandó ismeretek 1. A geológia fogalma, feladata, rzei, segédtudományai, határterületei kapcsolódási pontjai más tudományokhoz. Az ásvány-kőzettan, illetve teleptan geokémia egymásraépüle szerepe az anyagi világ megismerében. Az ásvány- kőzetképződ genetikai környezete, a lemeztektonika, a kőzetciklus az elemforgalom rendszerében A kristály, az ásvány, a kőzet, a talaj a víz fogalma, kapcsolatai. A nyomás, a hőmérséklet a fácies környezet meghatározó szerepe a geológiai fajok kialakulásában. A kristálytan alaptörvényei, az anyagszerkezet vizsgálati lehetőségei korlátai. Az elemi cellák, ezek szimmetriaviszonyai a tengelykeresztek belőlük történő levezete. A szimmetriaelemek (egyszerűek összetettek) típusai, megjelene, felismere a kristályos anyagok morfológiájában. 2. A gömbprojekciós ábrázolás elve gyakorlata, a kristályrendszertani táblázat felépítének bemutatása. A tengelykereszt a szimmetriaelemek megjelene a rendszertani táblázatban. A kristályformák definíciója, típusai, a nyílt zárt formák fogalma típusai. A kristályformák levezete indexelsel, a rombos, a tetragonális a szabályos holoéderes osztályok példáján. A lappólusok megjelene a projekciós ábrázolásban. A triklin, a monoklin rombos rendszerek hasonlósága az indexelben, a főtengelyes rendszerek általános jellemzői hasonlóságuk az indexelben, s a szabályos rendszer formáinak levezete a szimmetriaelemek lapindexek segítségével. 3. A kristályosztályok jellemze (első másodfajúak), holoéderesek, felesek, negyedesek. Tércsoportok belső szimmetriaelemek. Az ikresed fogalma, jelentősége, ikertörvények, a fontosabb ikertípusok (spinell, pirit, gipsz, kvarc, albit, ortoklász, rutil, kalcit, aragonit, staurolit, augit, stb.). Orientált összenöv (epitaxis). A kristályok növekede, egyes formák dominanciájának okai. 4. A kristálykémia alapjai, szerepe az ásványok azonosításában jellemzében. A kötmódok általános bemutatása. Ionrácsok. Ionképződ kapcsolódások a periódusos rendszerben. Koordinációs poliéderek, a legfontosabb ionrádiuszok vegyüli törvényszerűségeik. A Magnus szabály. A rácsszerkezeti típusok paraméterei (rácsállandó, koordinációs szám, kötmód, elemi 3

4 cella, atomszám, molekulaszám). Az ionrácsok felosztása elektrosztatikus vegyérték alapján. Izodezmikus ionrácsok (AB, AB 2, ABO 3, AB 2 O 4 szerkezetek). Mezodezmikus ionrácsok. Sziget-, csoport-, lánc-, szalag-, réteg- vázszilikátok szerkezete, cellája, képlete, hasadása, egyéb jelemzői képviselőik (olivin, gránátok, thorveiitit, benitoit, berill, piroxének, amfibólok, csillámok, agyagásványok, földpátok, zeolitok). Anizodezmikus ionrácsok szerkezeti jellemzői fő típusai. Komplex gyökök, mint anionok. Kalcit aragonit sor, dolomit, ankerit, gipsz, anhidrit. 5. Atomrácsok tulajdonságaik, fontosabb képviselőik (pl.: gyémánt, szfalerit, wurtzit). Fémes rácsok jellemzőik. Valódi fémek, szabályos szoros (réz, wolfram) hexagonális szoros (magnézium) illeszked. Metalloidok jellemzői képviselői (pl.: grafit). Szulfidok osztályozása, fő típusai (nikkelin, pirit, kalkopirit, molibdenit, antimonit). A kristálykémia alaptörvényei. Izomorfia, hézagnélküli hézagos elegykristály képződ, izotípia. Polimorfia fogalma típusai (reverzibilis, irreverzibilis). Ideális reális kristályszerkezetek, rácshibák, éteti idomok. 6. A kristályfizika fogalma, célja, a kristályos anyag főbb fizikai tulajdonságai. Skaláris mennyiségi jellemzők (pl.: sűrűség) fizikokémiai sajátságok (fajhő, olvadáspont, párolgás-szublimáció, lángfest, éghő). Vektorikus anyagjellemzők: kohéziós sajátságok: - rugalmasság, szilárdság - plaszticitás, transzláció, siklatás, nyomási ikrek - üti, nyomási idomok - hasadás, tör, ezek szerkezeti típusai, jellemzői - a keménység fogalma, mére, fajtái, a Mohs skála hőtani sajátságok - vezetőképesség - hőtágulás elektromos tulajdonások - vezetőképesség - nyomási (piezo)elektromosság - fény okozta (foto) elektromosság - hő okozta (aktino) elektromosság mágneses sajátságok - ferromágnesség - paramágnesség - diamágnesség fénytani sajátságok - szín (idiokrómás, allokrómás) - fényvisszaverő képesség - fényáteresztő képesség (átlátszó, áttetsző, átlátszatlan) 4

5 7. Kristályoptika. A fény termzete, terjede, cirkulár- lineáris polárosság, Snellius-Descartes törvények, törmutató, totálreflexió, izotrópia, anizotrópia, kettőstör, ordinárius extraordinárius sugár. Az egy- kétoptikai kristályok sugár-, hullám- törmutató felülete, pozitív negatív optikai jelleg. A polarizációs mikroszkóp felépíte, rzei, a nagyítás mértéke eszközei, nikol prizmák funkciójuk, nikol állások, a sugármenet útja a mikroszkópban, pleokroizmus, interferencia jelenségek, Michel- Levy táblázat, segédlemezek, mér tárgyasztalon. Párhuzamos fényben történő (ortoszkópos) vizsgálatok. Kúpos fényben történő (konoszkópos) vizsgálatok, tengelyképek. 8. A legfontosabb kőzetalkotó ásványok optikai sajátságai, az ásvány kőzet határozás menete, fő fázisai. Az ércmikroszkópia alapfogalmai. Egyéb műszeres elemzek a kristályos anyag meghatározására (titrimetriás elemanalízis, ICP-MS, DTA, RTG, elektronmikroszkópia, stb.). 9. Az ásványok fogalma, rendszere, fő csoportjai. Elem ásvány gyakoriság. Fő- nyomelemek, az elemek geokémiai rendszere. Az ásványok kémiai osztályozásának alapjai. Az ásványok genetikai osztályozása, fő csoportjai, ezek általános jellemzői. A magma fogalma, képződi lehetőségei, összetétele, jellemzői kristályosodása. A magmadifferenciáció, kontamináció, transzvaporizáció fogalma, következményei, száraz nedves magmák. Folyós magmás előkristályosodás 900 C felett ultrabázisos bázisos környezetben. Az előkristályosodás fontosabb ásványai (szulfidok, oxidok, foszfátok, termelemek). Folyós magmás főkristályosodás C között s ennek általános jellemzői, a kőzetalkotó ásványok Bowen-féle kiválási sora. A kvarc, mint gyakori átvonuló ásvány változatai. A magmás kőzetek osztályozásának szempontjai lehetőségei. 10. A kémiai alkotók (pl.: kovasav alkáliatartalom), a kristályosodási mélység, az illók a környezet (P, T) szerepe a magmás kőzetfajták kialakulásában. Plutói, szubvulkáni vulkáni kőzetek megjeleni formái. A kőzetosztályozás alapjai. Az atlanti, a mediterrán, a mzalkáli a tholeiites sorozatok. Harker, Rittmann, Andrejeva, Kubovics, Miyashiro, Irvine-Baragar, Sterckeisen, Le Maitre, IUGS ajánlások. A modális összetétel a Total Alcali Silica (TAS) diagram. A holdkőzetek, a földi óceáni kontinentális kéreg jellemző átlagos elemösszetétele, a magmás kőzetcsaládok fő nyomelem alkotói. A rift magmatizmus az óceáni kéreg képződe, a klasszikus ofiolit szelvények kőzettípusaik, ultrabázisos bázisos kőzetek. A 5

6 forró folt magmatizmus. A konvergens lemezszegélyek, vulkáni szigetívek aktív orogén övek magmatizmusa, uralkodó kőzetfajtái ezek differenciációs trendje. Kontinentális területek magmatizmusa kőzetfajtái. Körkörös szerkezetek, kimberlit kürtők. A granitoidok képződe, típusai, jellemzői. A savanyú differenciátumok szerepe a telérek, telepek üveges kőzetváltozatok kialakulásában. 11. Pegmatitos utómagmás kristályosodás maradékolvadékokból ( C között). Pegmatitok aplitok kialakulása, ásványos alkotói, szöveti jellege, teleptani jelentősége. Hasadt nem hasadt magmás telérkőzetek. Szuperkritikus fluidumok, pneumatolitos - kontakt penumatolitos folyamatai ásványtársulásai. Az utómagmás oldatok hidrotermás kristályosodásának jellemzői, hőmérsékleti tartományai (kata-, mezo-, epi- teletermális), érces nem érces ásványtársulásai, a metaszomatózis fogalma szerepe. Hidrotermás kőzetelváltozások (kilugzás, zöldkövesed, agyagosodás, zeolitosodás, alunitosodás, stb.). A vulkáni exhalációk jelentősége, kén-, bór- cinnabarit telepek. Oxidációs cementációs folyamatok, szerepük a másodlagos ásvány- telepképződben, fontosabb ásványaik. Piroklasztitok kialakulása, alkotói, mozgása, szeparálódása, felhalmozódása kőzetté válása. Piroklaszt árak, laharok, szárazulati szubakvatikus jelenségek, áltufák, kürtőbreccsák, hialoklasztizálódás, peperitesed. A piroklasztok osztályozása, kőzetfajtái szemcseméret szortírozottság szerint. Vulkanoszedimentek tufatartalmú üledékek. 12. A szedimentáció fogalma, folyamata, fácies környezeti helye a kőzetciklusban. A fizikai mállás (inszoláció, fagyhatás, növényzet hatása). A kémiai mállás jellege (hidratáció, hidrolízis, redoxi folyamatok, biokémiai reakciók), intenzitása, a mállottság fogalma, mállási stabilitás. A geológiai erózió, a denudáció, a gravitációs tömegmozgások jelentőségük a kőzetképződben. Szállítás leüleped fogalmai. Hjulström görbék, Stocks egyenlet. A szállítóközegek típusai (jég, víz, szél). A jégmozgatta üledékek mozgása, felhalmozódása, kőzettani jellegei. A folyóvizek hordalékszállítása, koptatódás, szelektálódás, felhalmozódási alakzatok (mederzátonyok, övzátonyok, árterek, folyóhátak). Torkolati szelvények üledékképződe. Állóvizek, tavak, tengerek, óceánok üledékképződi folyamatai, az áramlások, a hullámmzogás az apály-dagály hatásai, az állóvizek fontosabb üledékfajtái. Eolikus transzportáció, osztályozódás, felhalmozódási környezetek formák. 6

7 A diagenezis fogalma, tényezői, folyamatai (tömöröd, pórusvízmozgás, cementálódás, kristályosodás, indikátor ásványok megjelene). A törmelékes üledékek osztályozása szemcseméret, cementáció, kőzet ásványos összetétel szerint. A törmelékes üledékek vizsgálati módszerei (rostálás, szitálás, hidrometrálás, kötőanyag elemz). Hisztogrammok, differenciál integrál szemcseösszetételi görbék, Passega diagram, szemcsealaktan, mikromineralógia. A kavicsos homokos üledékek, illetve üledékes kőzetek genetikai típusai. A lösz képződe, összetétele, típusai, jellemző lösz szelvények. 13. A sziallitos mállás, az agyagkőzetek típusai, osztályozása. Mechanikai agyagok vegyi mállástermékek. Agyagásványok rendszere genetikája, telep talajképző szerepe indikátor értéke, építőipari környezetvédelmi jelentősége, vizsgálati lehetősége (DTA, RTG, elektronmikroszkópia). Az allitos mállás, az allitok ásványai, képződe petrográfiai osztályozása, laterit szelvények karsztbauxitok. Vas- mangánüledékek képződe, ásványai. Foszforitok foszfátkőzetek. Kovakőzetek, biogén kovaüledékek, kovagumók, impregnációk, hidro- limnokvarcitok, gejziritek. Sókőzetek, gipsz, anhidrit, kősó képződe, ásványai. Karbonát kőzetek képződe, fácies környezete, típusai, osztályozása, szöveti bélyegei, a Wilson-féle facieszónák. Szénkőzetek képződi környezetei, alkotói, a szénül folyamata, a szénkőzetek petrográfiai osztályozása, szövete, genetikai típusai, fő előfordulásai Földünkön hazánkban. A szénhidrogének képződi környezetei, alkotói, a kerogén kialakulása, érlelőde, migráció csapdázódás, főbb alkotói, teleptípusai, fő előfordulásai Földünkön hazánkban. 14. A metamorfózis fogalma, típusai, a P-T viszonyok változása, típusai, fokozatai. A metamorf kőzetek ásványtársulásai, stressz- antisterssz ásványok, a metamorf fáciesövek, szöveti bélyegek, egyensúlyi asszociációk, reakciók. Dinamo-, termo- regionális metamorfózis. A fontosabb metamorf ásványok, ásványtelepek. Orto parametamorf kőzetek egyszerűsített rendszere. 7

8 A tantárgy rzletes tematikája: GYAKORLAT: Elsajátítandó ismeretek A tanszéki gyűjtemények, kiállító vitrinek, gyakorló kristály-, ásvány kőzetkollekciók bemutatása, a könyvtár, térkép- adattár, illetve a laboratóriumok megismere, a félévi követelmények ismertete, segédletek kiosztása, irodalomajánlás. Az elemi cellák tengelykeresztek felismerének gyakorlása, kristálymodellek jellemző főirányainak azonosítása, a kristályrendszerekbe történő besorolás. Szimmetriaelemek felismere, kerese, kristályosztályokba való besorolás, a rendszertani táblázat szabatos használatának elsajátítása. Projekciós ábraszerkeszt szimmetria elemek lappólusok ábrázolása. A kristályok alapformáinak formakombinációinak megkülönböztete, gyakorlása, felismere. Nyílt zárt formák. A triklin, monoklin rombos rendszer formái, a holoéderes formakombinációk meghatározása indexel alapján rendszertani táblázatok segítségével. Vizuális felismer indexel nélkül. A kristályrendszerek holoéderes osztályainak projekciós ábrázolása. A főtengelyes szabályos formák felismerének gyakorlása, holoéderes formakombinációk meghatározása indexelsel, rendszertani táblázat segítségével. Főtengelyes formák fontosabb ikertípusok vizuális felismere. A holoéderes osztályok projekciós ábrázolása. ZH a kristálymorfológiai alapismeretekből: 4 kérd (alaptörvények, projekció, formák, osztályok, rendszerek) 4 határozás (rendszer, osztály, formák) Elvégzendő feladatok A tanszéki oktatási demonstrációs adottságok megismere. Az elemi cellák ismeretének elsajátítása, a tengelykeresztek behelyeze gyakorló kristálymodellekbe. Szimmetriakeres kristálymodelleken ezek azonosítása a projekciós ábrázolással. A nyílt zárt kristályformák felismerének meghatározásának gyakorlása, szimmetriakeres rendszerbe, osztályba sorolás. Projekciós ábrák szerkeszte, szimmetriaelemek lappólusok feltüntetével. Formakombinációk önálló meghatározása, a rendszer, az osztály a formák azonosításával. számonkér Pótlási vagy javítási lehetőség gyakorlati 8

9 órán kívül. Rácsszerkezetek bemutatása, rácsjellemzők felismere, nevezetes rácsoknál a jellemző kristályformákkal ásványokkal történő azonosítás. Rácsszerkezetek bemutatása, rácsjellemzők felismere, jellemző kristályformákkal, ásványokkal történő azonosítás. 2. ZH kristályformák morfológiai meghatározása. Ásványhatározási gyakorlat a már megismert fontos ásványok kémiai fizikai tulajdonságainak egyszerű módszerekkel történő meghatározása. Műszeres anyagvizsgálati eredmények bemutatása. A kőzetmikroszkóp megismere, használata, a mikroszkópos ásványhatározás alapelemeinek gyakorlati elsajátítása, alapjelenségek (alak, hasadás, szín, pleokroizmus, interferencia szín, kioltás, tengelykép) előállítása a fontosabb kőzetalkotó ásványokon. Ásványrendszertani gyakorlat, az elő főkristályosodás ásványainak megismere, azonosítása egyszerű módszerekkel. A morfológiai, szerkezettani, kémiai, fizikai tulajdonságok kombinált felismere valóságos ásványokon. Az ásvány-paragenezisek fogalma, gyakorlati megismere. Magmás kőzetek makroszkópi bemutatása, szöveti, szín, ásványos alkotók szerinti azonosítása, a szövettípusok elemze, makro- mikroszkópi felismerének gyakorlata, kőzetkémiai elemzi eredmények felhasználása rendszertani besorolásra. Az utómagmás fázisok, illetve az oxidációs cementációs zóna ásványainak felismere, legfontosabb jellemzőinek vizsgálata. Ásvány kőzethatározás egyszerűbb módszerekkel mikroszkóp segítségével. Üledékes ásványok kőzetek bemutatása, meghatározása egyszerű módszerekkel mikroszkóp segítségével. Granulometriai elemz, mikromineralógiai preparátumok bemutatása. A rácsszerkezetek tanulmányozása, a tulajdonságok értelmeze rögzíte. A rácsszerkezetek tanulmányozása, a tulajdonságok értelmeze rögzíte. Az egyszerű ásványhatározási módszerek elsajátítása, a műszeres anyagvizsgálatok megismere. A kőzetmikroszkóp használata, alapjelenségek előállítása, jegyzőkönyv kzíte, rajzos mellékletekkel. A rendszeres ásványtan kijelölt ásványainak azonosítása, felismerének gyakorlása (elő- főkristályosodás) Magmás kőzetek makroszkópi felismere, elemzi eredményeinek értékele. A rendszeres ásványtan kijelölt ásványainak azonosítása, felismerének gyakorlása (utómagmás fázisok) Üledékes ásványok kőzetek felismere, szemcseösszetételi görbe szerkeszte. Karbonátos kőzetek 9

10 14. Karbonátok szöveti típusainak, egyediségeinek, fácies bélyegeinek felismere, gyakorlása. Makro- mikrofosszília preparátumok bemutatása, őskörnyezet fáciesjelző szerepük értékele. Szerves üledékek, sókőzetek gyakorlati megismere. Szén-, bentonit- vízkutató források rétegsorának bemutatása magfotók, magminták karotázsgörbék segítségével. Metamorf ásványok kőzetek megismere, gyakorlati meghatározása. ZH: ásvány- kőzetfelismer (10-10 darab). szöveti bélyegeinek felismere mikroszkópban. Üledékes ásványok kőzetek felismerének gyakorlása. Metamorf ásványok kőzetek felismerének gyakorlása ÁSVÁNY- ÉS KŐZETTAN II. Elsajátítandó ismeretek Magmás kőzettani alapok átismétle, a kőzetalkotó ásványok tulajdonságainak feleleveníte, a kőzetmikroszkóp beállítása szöveti típusok bemutatása. Hazai magmás kőzetek rendszertani csoportosítása. Hazai mezozóos csonka ofiolit szelvények tektonikai környezete, földtani, petrográfiai, geokémiai jellemzői (strázsahegyi peperites metabazalt, Darnóhegy, Szarvaskői Komplexum, Bódvavölgyi ofiolitok, Színvai Metabazalt). Összehasonlító anyagok: - kubai ofiolitok - izlandi magmatitok - indiai trapp bazalt - poprádi melafír Ultrabázitok, gabbrók, doleritek pillow bazaltok makroszkópos, mikroszkópi, geokémiai bemutatása Hazai kontinentális jellegű fiatal bazalt vulkánosság képződményeinek környezete, képződe, kora, eredeti eloszlása dunántúli nógrádi példákon. Köpenyzárványok, hialoklasztok bazalttufák. Elvégzendő feladatok Magmás kőzetszövetek kőzetalkotó ásványok kőzetmikroszkópi felismere, a hazai magmatitok makroszkópos azonosítása. Ofiolit sorozatok kőzeteinek, ásványainak szöveti geokémiai karakterének megismere Bazaltok petrográfiai geokémiai megismere makro mikroszkópi határozása. 10

11 A hazai eocén andezit vulkánosság képződményeinek bemutatása Nadap Recsk példáján. A Karancs andezitje. A harmadidőszaki bimodális andezites (- dácitos) riolitos vulkanizmus vulkanotektonikája, eloszlása (fedett, fedetlen), kora, szakaszossága fő termékeinek makro- mikroszkópi bemutatása. Hazai miocén andezitek (- dácitok) bemutatása (visegrádi Várhegy, dunabogdányi Csódi-hegy, szandai Péterhegy, Parádsasvár, Sástó, Tardona, Erdőbénye, Telkibánya) petrográfiai geokémiai bemutatása. Magmakevered példája a tokaji Nagyhegy piroxéndácitján. Kontamináció hatásai az Erdőbényei Barnamáj andezit lakkolitjában. Savanyodás amfibólosodás a gönczi Hársas szubvulkánjának szegélyzónájában. Andezittufák, kürtőbrecsák, blokklávák, hialoklasztizálódott telérek a Tardonaidombság szarmata andezites vulkáni sorozatában. Típusos hibrid dácitok (Kissebes, Dunabogdány, szobi Csák-hegy, nógrádi Vár-hegy, Regéc, Bodrogszegi, tarpai Nagyhegy). Neutrális vulkanitok kálimetaszomatózisának termékei (pl.: Telkibánya). A (dácitos-)riolitos vulkáni komplexumok láva tufa képződményeinek vulkanológiai, petrográfiai, geokémiai jellegei, explozivitása előfordulási területei (Lőrinci, Eger, Gyöngyössólymos, Tibolddaróc, Sály, Kisgyőr). Bentonitosodott riolittufák (Tardonaidombság). Horzsaköves zeolitos darázsköves tufák (Bodrogkeresztúr) A Tokaji-hegység riolitos hablávaösszletei, perlitjei riolittufái (Telkibánya-Pálháza vonal, Tokaj- Bodrogkeresztúr,), Barabás-Mezőkaszony piroxén tartalmú riolitjai. Hazai gránitok képződi kora, környezete, petrográfiai geokémiai jellegei (Velencei-hegység, Mórágyi rög). A recski nadapi andezitek megismere jellemze. Hazai andezitek petrográfiai, geokémiai mikroszkópi megismere. Makro- mikroszkópi kőzethatározás Makro- mikroszkópi kőzet felismer gyakorlása, az egyéni határozás jegyzőkönyvi rögzíte. Makro- mikroszkópi kőzet felismer gyakorlása, az egyéni határozás jegyzőkönyvi rögzíte. Makro- mikroszkópi kőzet felismer gyakorlása, az egyéni határozás jegyzőkönyvi rögzíte. A Mátra a Tokaji-hegység földtani térképeinek megismere. 11

12 Vulkáni szigetív képződmények, bazaltos andezitek, andezitek, dácitok, alkáli riolitok Kubából. Terepi gépi kézi fúrástechnikák, fúrásleírások, mintavételezek bemutatása. Fúrásanyag feldolgozása, adatnyilvántartás. Aknás feltárás, talaj üledékes zavart zavartalan mintavételek, helyszíni zlelek, leírások, fotódokumentáció. A minták nyilvántartása, csomagolása, szállítása, raktározása, preparatív előkzít anyagvizsgálatokra. Hagyományos műszeres anyag illetve célvizsgálatok. A vizsgálati megbízhatóság kérde, akkreditált laborok jelentősége. Térképek, adatbázisok kzíte használata. Kutatási, hatósági, nyilvántartási rendszer bemutatása. Törmelékes üledékek granulometriája. Kavicsok szeparálása alaktana, a hazai törmelékes üledékek bemutatása (permi vöröshomokkő, oligocén homokkövek, pannon pleisztocén homokkövek). A flis, a slír, az arkóza, a futóhomok a lösz bemutatása, a gradáció az érettségi fok meghatározása, kötőanyagok. Kalcimetrálás. Beszámoló a hazai magmatitok felismeréből jellemzéből. Háttérismeretek megismere. Szitálás, hidrometrálás, bromoformos mágneses ásványszeparáció, szemeloszlási görbék értékele Pelites üledékek, agyagok, talajok fontosabb talajmechanikai-építföldtani jellemzői (víztartalom, hézagtényező, sodrási folyási határ, tömöríthetőség, kapillaritás, állékonyság, plaszticitás, tömegmozgási hajlam, beépíthetőség, stb. A szivárgási tényező meghatározása. Pelites üledékek műszeres anyagvizsgálatának (DTA, RTG) értékele. Jellemző hazai karbonátos üledékek vizsgálata kor rétegzettség, szennyezettség, tömöttség, szövet, szín, organogén komponenesek, kristályosság, Wilson-féle fáciesbélyegek alapján (a Dunántúliközéphegység, a Bükkium a Gömörikum, Észak-Magyarországi paleozóos küszöb). Márgák, kovás, homokos mzkövek, meszes palák. Sókőzetek, vasas-, mangános üledékek, kovakőzetek, bauxitok, szénkőzetek hazai Talajmechanikai építföldtani paraméterek megismere alkalmazása. Makro- mikroszkópi megismer. Makro- mikroszkópi megismer. 12

13 14. képviselőinek anyagvizsgálati lehetőségeinek bemutatása hazánk regionális területi egységeinek uralkodó kőzetein nyersanyagain. Legjellemzőbb hazai metamorfitok bemutatása (Soproni- Kőszegi-hegység, Upponyi- Szendrői egység, Bükk) Makro- mikroszkópi megismer. Számonkér a legfontosabb üledékes metamorf kőzetek felismeréből jellemzéből. 13