1 9 ) M u t a s s a b e a s z e r e l v é n y e k e t a z a l á b b i v á z l a t f e l h a s z n á l á s á v a l Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Az információtartalom vázlata: Szerelvények fajtái működési elvük szerint; Csapok (feladatuk, fajtái, részei, jelképei, működésük jellemzői); Lefúvató szelep (jelképe, vonalas ábrája, működése); Kerülő ív készítése (hajlítás méretei közelítő eljárással, előrajzolása); Csapok beépítése (beépítés menete, tömítőanyag kiválasztása); Kézi anyagmozgatás biztonságtechnikája. Szerelvények: A csővezetékeket, csőhálózati rendszereket az áramló közegek szállítására építjük. Az áramló vagy éppen nyugalomban lévő anyagoknak eredeti tulajdonságaikat meg kell tartaniuk vagy meg kell változtatni. Azokat a szerkezeteket nevezzük szerelvényeknek, amelyekkel a csővezetékekben, csőhálózatokban, valamint készülékekben és berendezésekben az áramlást illetve a működést üzembiztosan tudjuk szabályozni. Szerelvények működési elvük szerinti típusai: Csapok: Szerelvények legfontosabb csoportosítása működési elv alapján történő. Ezek szerint megkülönböztetünk: csapok; szelepek; tolózárak. A legegyszerűbb működésű és szerkezeti felépítésű szerelvény. A csap fő jellemzője, hogy a csapházba merőlegesen illeszkedő, egy vagy több irányba átfúrt forgórész elfordításával nyitja vagy zárja a közeg áramlását. Csapok feladata: A csap olyan elzáró szerkezet, amely a közeg áramlási irányára merőleges tengely körül elfordulva szabályozza a csővezeték szabad keresztmetszetét. Csapok fajtái: Az elzárótest alakja szerint lehet kúpos (ma már ritkán alkalmazzuk) és golyós kialakítású. 19. tétel 1
A közegek irányítása alapján megkülönböztetünk egy-, két- és háromjáratú csapot. Csapok részei: Csapok jelképei: csapház; zárótest; mozgató szerkezet; gömbcsap tömítés; orsótömítés; fedél; rögzítőcsavarok Csapok működési jellemzői: Egyszerű kialakítása által a közeg áramlásának megindítására és leállítására kiválóan alkalmas. Mindössze egy negyed fordulatra történik a zárás, illetve a nyitás. Szabályozásra viszont nem alkalmas. A működtetéshez szükséges erő a mérettel egyenesen arányos, így döntően a kisebb átmérőtartományokban használjuk. Lefúvató szelep: Lefúvató szelep jelképe: Lefúvató szelep vonalas ábrája: Általános csőszerelési feladatok 205/14.17. ábra Lefúvató szelep működése: Leginkább a rugóterhelésű változatát használjuk. Ha a rendszerben uralkodó nyomás eléri a beállított értéket, akkor a rugó ellenében a közeg nyomása 19. tétel 2
képes megemelni a szelepszerkezetet, amelyen keresztül a túlnyomás távozik. A közeg egy részének kiáramlása csökkenti a rendszer nyomását, így a rúgó már képes lesz a szelep lezárására. Kerülő készítése: Ha épületgépészeti csőhálózatot építünk, akkor gyakran fordul elő az az eset, hogy két csővezeték keresztezi egymást. Ezt megvalósíthatjuk idomokkal és hajlítással is. Hajlítás méretei közelítő eljárással: Más hajlításhoz hasonlóan dolgozhatunk pontos és közelítő eljárással is. A hajlítás bonyolultsága és összetettsége miatt leginkább csak a közelítő eljárást alkalmazzuk. Egy kerülő ív három részre tagolható, két 45 -os és egy 90 -os. Először középen az utóbbit készítjük el, majd a két végére hajlítunk egy-egy 45 -os részt. A hajlítási sugarak helyes megválasztásával biztosítjuk a két cső megfelelő elállását. A két cső tengelyvonalának keresztezése esetén a következő hajlítási sugarakat kell alkalmaznunk: Ha nagyobb átmérőjű csővel kerülünk kisebb átmérőjűt, akkor a 45 -os rész hajlítási sugara kétszerese a 90 -osnak; Azonos csőátmérők esetén a 45 -os rész hajlítási sugara két és félszerese a 90 -osnak; Kisebb átmérőjű csővel történő kerülésnél a 45 -os rész hajlítási sugara három és félszerese a 90 -osnak Előrajzolás: Csapok beépítése: A csapok hálózatba való beépítése viszonylag egyszerű folyamat. A speciális változatok (töltő-ürítő csap a rendszer alsó pontjára, fagycsap esetén kifolyási irány) elhelyezésén kívül általános szerelési szabályokat kell mindössze betartani, mint a tömítés megvalósítása, kezelhetőség. Beépítés menete: A beépítést leginkább az határozza meg, hogy milyen csatlakozással (B-B; K-B) készült. Egy lehetséges megoldás a következő lehet: 19. tétel 3
Csővégkialakítás (darabolás, menetmetszés); Menet érdesítés; Tömítőanyag felvitele; Csap felcsavarása, helyzetbe állítása; Hollandi felhelyezése a csap külső végére; Próbák. Tömítőanyagok kiválasztása: A legfontosabb kiválasztási szempont a közeg anyaga hőmérséklete, nyomása, stb.: Általában használható a teflon és szilikon; Földgáz kivételével használható a kenderszál; hollandi anyába klingerit, gumi tömítő alátét. Kézi anyagmozgatás biztonságtechnikája: Kézi anyagmozgatás lehet egyéni (amikor egyetlen dolgozó végzi a munkát) és csoportos (amikor két vagy több dolgozó végzi a munkát), végezhető segédeszköz nélkül és segédeszközzel. A kézi anyagmozgatási művelet fő részei: a teher megfogása, felemelése, elszállítása, letétele A teher megfogásakor lényeges a szilárd, biztos fogásvétel. Ennek módja mindenkor a teher súlyától, terjedelmétől, alakjától és egyéb sajátos tulajdonságaitól (pl. csúszósság) függ. Az éles, érdes, maró, forró tárgyakat kizárólag az előírt védőkesztyűvel vagy más eszközzel szabad megfogni. A teher felemelését helyes testtartással kell végezni. A gerinc egyenes legyen, ne hajoljunk előre, térdünket hajlítsuk be, a sarkunkat zárjuk össze, a lábfejek, pedig álljanak szét. A tárgyat térdünk kiegyenesítésével, függőleges gerinccel emeljük fel. Mélyebben (pl. padlón) elhelyezett tárgy felemeléséhez le kell guggolni, a gerinc eközben is függőleges marad. Vállon szállításnál a terhet a dolgozónak fel kell adni és csak akkor szabad elengedni, ha a segítő meggyőződött annak kiegyensúlyozott, biztos elhelyezéséről. A teher elszállításakor legtöbbször a teher leejtése, a szállítást végző dolgozó megbotlása, valamilyen tárgynak ütközése okoz balesetet. A teher letevésekor gondoskodni kell arról, hogy ne akadályozza semmi a lehelyezést és utána szilárdan nyugodjék a tárgy a talajon, polcon vagy más tartószerkezeten. Csoportos anyagszállításnál az általános szabályokon túlmenően további intézkedések szükségesek. Az egyik dolgozót meg kell bízni a munka irányításával. Feladata, hogy megbeszélje a csoport tagjaival a munkavégzés módját és a vezényszavakat, magasság szerint sorrendbe állítsa a dolgozókat és kiadja a szükséges utasításokat. A dolgozók kötelesek az utasításokat fegyelmezetten végrehajtani. 19. tétel 4
A kézi mozgatás egyszerűbb segédeszközei megkönnyítik az ember munkáját és fokozzák a biztonságot. Főleg nagy súlyú terhek kis távolságra való mozgatására használják. Kézi anyagmozgatáshoz gyakran használnak kézi targoncákat és kézikocsikat. 19. tétel 5