EUROPEAN STANDARD EN 13145 2001, Január VASÚTTECHNIKA -VASÚTI PÁLYÁK- VASÚTI TALPFÁK, VÁLTÓALJAK FAANYAGBÓL-
Tartalomjegyzék Előszó 3 1. A szabvány bemutatása 4 2. Kapcsolódó szabványok 4 3. Szakkifejezések és definíciók 5 4. Fafajok 11 5. Formák, méretek, tűrések 12 6. Fahibák, minőségi követelmények 13 7. Tartósság és védelem 16 8. Gyártásközi ellenőrzések 17 9. Jelölések 17 10. Melléklet 18 2
Előszó Ezt az Európai Szabványt a CEN/TC 256 Vasúti alkalmazások Műszaki bizottsága alkotta s a DIN titkársága birtokolja. Ezt az Európai Szabványt kell megadni, mint nemzeti szabványt legkésőbb 2001 július 1-ig. Ezt az Európai Szabványt az Európai Bizottság és az Európai Szabad Ipari Szövetség által felkért CEN készítette el. Ennek megfelelően a CEN/CELEC Nemzetközi Szabályozáshoz a következő nemzetek szabványai csatlakoztak ehhez az EN szabványhoz: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság 3
1. A szabvány bemutatása Ez a szabvány meghatároz fafajokat, minőségi előírásokat, eredetet, gyártási paramétereket, formákat, méreteket, tűréseket, valamint tartóssági és felületkezelési előírásokat, melyeket alkalmazni kell vasúti talpfák és váltóaljak készítésénél. Nem tartalmazza a speciális befejező műveleteket, melyeket a megrendelő szab meg. Más faanyagokra a szabvány nem érvényes. 2. Tájékoztatások Ez az Európai Szabvány magába foglalja a keltezett ill. a nem keltezett szabványokat, ill. más publikációk rendelkezéseit. Ezekre az irányadó rendelkezésekre a szabvány a megfelelő helyen hivatkozik és fel is sorolja őket ebben a pontban. A keltezett szabványoknak a kiegészítései, javított kiadásai akkor alkalmazandók, ha ez a szabvány felhasználja ezen kiegészítéseket. Nem keltezett szabvány esetén mindig a legújabbi verziót kell alkalmazni. EN 252 EN 335-1 EN 350-2 EN 351-1 EN 599-1 EN 844-3:1995 EN 844-7:1997 EN 844-9:1997 EN 844-10:1998 EN 844-11:1998 A talajjal érintkező faanyagvédőszerek relatív védőképességének helyszíni meghatározása A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. A felhasználási osztályok meghatározása. 1. rész: Általános meghatározások A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. A tömör fa természetes tartóssága. 2. rész: Egyes jelentős európai fafajok természetes tartósságára és kezelhetőségére vonatkozó útmutató A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. Védőszerrel kezelt tömör faanyag. 1. rész: A védőszer-behatolás és a felvevőképesség osztályozása A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. Megelőző faanyagvédő szerek biológiai vizsgálatokkal meghatározott hatásossága.1 rész: Veszélyeztetettségi osztályok szerinti előírások Hengeres faanyagok és fűrészáru. Fogalommeghatározások. 1. rész: A hengeres faanyagokra és a fűrészárura vonatkozó közös, általános fogalmak Hengeres faanyagok és fűrészáru. Fogalommeghatározások. 7. rész: A fa anatómiai felépítésére vonatkozó fogalmak Hengeres faanyagok és fűrészáru. Fogalommeghatározások. 9. rész: A fűrészáru jellegzetességeire vonatkozó fogalmak Hengeres faanyagok és fűrészáru. Fogalommeghatározások. 10. rész: Az elszíneződésre és a gombásodásra vonatkozó fogalmak Hengeres faanyagok és fűrészáru. Fogalommeghatározások. 11. rész: A rovarkárosításokra vonatkozó fogalmak 4
3. Szakkifejezések és definíciók A szabvány az alábbi szakkifejezéseket és definíciókat alkalmazza: 3.1. Talpfa Olyan fagerenda, melyeket sínek alá helyeznek el. Ha jobb nézetből figyeljük a sínt, akkor a vasúti talpfa tengelyirányú. Általában egy vasúti vonalon két sín halad át rajta. 3.2 Váltóalj Fagerenda, amely hasonló a talpfához csak általában hosszabb kivitelű, melyeket sínek alá helyeznek el olyan helyekre ahol váltók ill. kereszteződések vannak. 3.3 Geszt A faanyag belső része az élő fának, amely nem folytat már életműködést. [EN 844-7:1997] 3.4 Szíjács A faanyag külső része az élő fának, amely életműködést folytat. [EN 844-7:1997] 3.5 Belső szíjács (holdgyűrű) A gesztben egy teljes vagy nem teljes évgyűrűnagyságú rész, amely a szíjács tulajdonságaival rendelkezik. [EN 844-9:1997] 3.6 Álgesztes bükk Vörös vagy barna elszíneződés a bükk faanyag közepén. A kifejezést pontosan definiálja [EN 844-10:1998] 3.7 Fülledés Szürke vagy bíbor színű elszíneződés a gesztben gombatámadás hatására. 3.8 Rostirány (rostlefutás) A farostok fő elrendeződési iránya 5
3.9 Évgyűrűk határhelyzete A fűrészárut addig lehet alkalmazni vasúti talpfaként ill. váltóaljként, amíg az évgyűrűállás nagyobb mint 45. A szögmérést a felső oldalhoz kell elvégezni. (lásd 1 ábra) 1.ábra. Az évgyűrűk határhelyzete vasúti talpfák és váltóaljak esetén Az a-b egyenes érintőleges az évgyűrűre, amely találkozik a talpfa ill. váltóalj felső oldalával. A mért szög: c 3.10 Évgyűrűszélesség A növekedés által létrehozott évenkénti faanyaggyűrű szélessége. [EN 844-7:1997] 3.11 Fagömbösség Természetes hengeres felülete a rönknek, kéreggel vagy kéreg nélkül, amely megjelenik a fűrészárun (lásd 2.ábra) [EN 844-3:1995] 3.12 Sínsaru helye 2.ábra. Fagömbösség Talpfáknál a sínsaru helye 250 mm hosszan található a talpfa felső oldalán mindkét sín alatt Váltóaljaknál ugyanez a hossz értelmezendő, csak azzal a kitétellel, hogy a mindkét végétől kell mérni a 250 mm-t. 6
3.13 Korhadás A faanyag bomlása gombatámadás vagy egyéb mikro-organizmus hatására, amely puhulással, jelentős tömeg és szilárdságcsökkenéssel, és gyakran a mintázat és a szín változásával jár. [EN 844-10:1998] 3.14 Göcs Benőtt ág a faanyagban. [EN 844-9:1997] 3.15 Ép göcs Olyan göcs, amely nem korhadt. [EN 844-9:1997] 3.16 Benőtt göcs Olyan göcs, amely legalább ¾ részben benn van a faanyagban. [EN 844-9:1997] 3.17 Holt göcs Olyan göcs, amely maximum ¼ részben van már csak benn a faanyagban. [EN 844-9:1997] 3.18 Kieső göcs Olyan göcs, amelyik kiesik a faanyagból. [EN 844-9:1997] 3.19 Korhadt göcs Olyan göcs, amely korhadt. [EN 844-9:1997] 3.20 Benyomódás A korhadt göcs eltávolítása során keletkezett benyomódás a fűrészáru ép oldalán. 3.21 Benőtt kéreg Olyan kéregdarab, amelyet részben vagy teljesen benőtt a faanyag. [EN 844-9:1997] 7
3.22 Repedés Hosszirányú szétválása a rostoknak. [EN 844-9:1997] 3.23 Hasadás Olyan repedés, melyben felületek válnak el egymástól. [EN 844-9:1997] 3.24 Fagyrepedés Radiális repedése a faanyagnak, amely fagyás hatására következik be még az élő fának a szíjácsában és egészen a fa beléig is elérhet. [EN 844-9:1997] MEGJEGYZÉS: A fagyrepedést gyakran kíséri a határos faanyag sötétedése és a rostlefutás eltérése. 3.25 Naprepedés Rövid, kicsi, felületi repedések. [EN 844-9:1997] MEGJEGYZÉS: Szárításnál fokozott figyelmet igényel. 3.26 Bütü repedés Repedés a bütün. [EN 844-9:1997] MEGJEGYZÉS: Felfűrészelésnél vigyázni kell a végére 3.27 Bütü hasadás Radiális bütü repedés, mely a bélből indul. [EN 844-9:1997] 3.28 Gyűrűs repedés Az évgyűrűt követő repedés. [EN 844-9:1997] 8
3.29. Vetemedés laphosszban Oldalirányú görbület a fűrészárun. (lásd 3.ábra) [EN 844-3:1995] Felülnézet 3.ábra. Vetemedés laphosszban 3.30 Vetemedés élhosszban Függőleges irányú görbület a fűrészárun.(lásd 4.ábra) [EN 844-3:1995] 3.31 Keresztirányú vetemedés (teknősödés) 4.ábra. Vetemedés élhosszban Keresztirányú görbület a fűrészárun (lásd 5.ábra) [EN 844-3:1995] Oldalnézet 5.ábra. Keresztirányú vetemedés 9
3.32 Csavarodás A fűrészáru csavarodott.(lásd 6.ábra) [EN 844-3:1995] 3.33 Gyantatáska 6.ábra. Csavarodás Lencse alakú üreg a fűrészáruban, amely gyantát tartalmaz vagy tartalmazott. [EN 844-9:1997] 3.34 Gyantásodás Felhalmozott gyanta jelenléte a fűrészáruban.[en 844-9:1997] 3.35 Rovarrágás Alagút vagy üreg szerű lyuk, melyet farontó rovarok okoztak. [EN 844-11:1998] 3.36 Bél A faanyag belső zónája, amelyik legelőször fejlődött ki. Nedves és puha. [EN 844-7:1998] 3.38 Trópusi fafaj Olyan keménylombos fa, amely a trópusokról vagy egyéb déli országokból származik 10
4. Fafajok Ez a szabvány az alábbi fafajokat ajánlja. (lásd 1. táblázat) 1. táblázat. Alkalmazott fafajok Botanikus név Magyar név Európai keménylombosok Quercus robur Európai Quercus petraea tölgyek Quercus pubescens Fagus sylvatica Bükk Tűlevelűek Pinus sylvestris Erdeifenyő Pinus pinaster Partifenyő Pinus pinea Pálmafenyő Pinus nigra Feketefenyő Pseodotsuga menziesii Duglászfenyő Larix Sp.* Vörösfenyő Trópusi keménylombosok Lophira alata Azobé, Ekki, Shorea laevis, Shorea sp.div.* Dicorynia guinesis Eucalyptus marginata Eucalyptus diversicolor Ocotea rodoaeo, Lauraceae family Mora Excelsa *különböző alfajokat tartalmaz Bongossi Bangkirai, Selangan Batu, Balau kumus Basralocus Jarrah Karri Brazíliai zöldfa Mora 11
5. Formák, méretek, tűrések 5.1. Formák 5.1.1 Talpfák A talpfáknak névlegesen derékszögű kialakításban kell gyártani amint az a 7. ábra is mutatja. Az ügyfél dönti el melyik formát választja. 5.1.2 Váltóalj 7.ábra. Talpfák lehetséges alakjai. E1 vagy E2 A váltóaljak formája a következő alakzatúnak kell lennie. (8.ábra) 5.2 Méretek 8.ábra. Váltóalj alakja Rendelés esetén a vevő határozza meg l,e, és d értékét (lásd 7;8 ábra). Ezek az értékek feltétlenül szükségesek, akárcsak a hossz. Ezen méretek betartása után kell felületkezelni a talpfákat, váltóaljakat. MEGJEGYZÉS: A szokásos méreteket az A függelék közli 12
5.3 Tűrések A következő tűréseket alkalmazzák vasúti talpfa és váltóalj esetén: - Hossz:+- 30 mm - Szélesség: +10 mm/-3mm - Magasság: +10mm/-3mm - Derékszög: 90 ; max. eltérés 3. MEGJEGYZÉS:A hosszirányú tűrés annak a feltétele, hogy megfelelően el tudják végezni a gerendavégek szögre vágását. Más tűrésbeli eltérést amit speciálisan alkalmaznak vasúti talpfák, váltóaljak esetében az elvárt feltételeket a megrendelőnek kell meghatároznia. 6. Fahibák és minőségi követelmények 6.1 Alapanyagok A talpfákat és a váltóaljakat frissen döntött fából kell készíteni. Szél által kidöntött, hó vagy jég hatására eldőlt, villámsújtotta vagy tűz által károsított rönkök felhasználása tilos. Felfűrészelésnél a talpfáknak, váltóaljaknak tisztának kell lennie. Nem lehet rajtuk föld, sár, jég, fűrészpor vagy más idegen anyag. A bükk rönköket ne az adott évben döntött faállományból szerezzük be. 6.2 Kezeletlen talpfák és váltóaljak A szárítás szükséges a további feldolgozási műveletek előtt. A szárítási menetrend függ a fafajtól. A 2. táblázat mutatja be a szárítás utáni fahibákat és a minőségi követelményeket. 2. táblázat. Fahibák és minőségi követelmények Fahiba Szíjács Az alábbi fafajok alkalmazásánál Trópusi keménylombosok Európai keménylombosok Tűlevelűek Megengedett-e? Megengedhető, ha a névleges szélesség 50%-nál nem több az aránya talpfáknál. Kivétel a sínsaruk alatti terület. Váltóaljak esetében megengedett, ha a teljes hosszon a váltóalj felső oldalán a Megengedett, ha ép Megengedett, ha ép. Ha nem tartalmazza a belet, akkor az alábbi arány keresztmetszeti arány megenged a gerenda mindkét végén: 13
Szíjács Tűlevelűek Pseodotsuga menziesii: 25% Pinus sylvestris: 75% Pinus pinaster: 75% Pinus nigra: 75% Belső szíjács Nem megengedett Álgeszt Bükk Megengedett, ha a sűrűsége megfelelő és a gombatámadás formájának a helye a 9.ábrának megfelelő. 9.ábra. Az álgesztesség maximális megengedd méretei [mm] Fülledés Rostlefutás Nem megengedett Egyenesnek kell lennie. Hosszirányban a megengedett eltérés aránya 1:10, abban az esetben ha a mért szakasz 600 mm feletti Évgyűszélesség Tűlevelűek Nem lehet kevesebb mint 5db/25mm Fagömbösség A megengedett határértéket befolyásolja a forma. (5.1.ábra) Tűlevelűek Megengedhető talpfák és váltóaljak esetében, Ép göcs Trópusi keménylombosok Európai keménylombosok ha az átmérője nem több mint a szélesség 25%-a A sínsaru helye alatti területen nem megengedett talpfáknál. Megengedett, ha benőtt. Talpfáknál és megengedett a sínsaru helye alatti terület kivételével. Váltóaljaknál a göcsök Holt göcs, kieső göcs átmérői a legfeljebb a szélesség 20%-át tehetik a felső oldalon. A drénezésről gondoskodni kell a vízelvezetés miatt. Korhadt göcs Benyomódás Európai keménylombosok 10 mm feletti átmérő esetén nem megengedett. Megengedett, ha talpfa keresztmetszetében a benyomódás nem éri el az 1/15-öd részt.; drénezésről gondoskodni kell. Benőtt kéreg Nem megengedett a sínsaru alatti területen. Megengedett váltóaljaknál, és talpfáknál a sínsaru alatti területen kívül csak egy oldalon és a hossza 150 mm lehet maximum. Európai keménylombosok Megengedett a végeken 250mm hosszan. Hasadás Tűlevelűek Megengedett a végeken 75mm hosszan. Trópusi keménylombosok Megengedett a végeken 200mm hosszan. Megjegyzés: A vevő kérheti, hogy a végeket kezeljék megfelelő módszerrel Fagyrepedés Nem megengedett Naprepedés Megengedett Bütü hasadás Megengedett, ha nem éri el a faanyag felületét Gyűrűs repedés Megengedett az egyik végen, ha az évgyűrű átmérője Vetemedés laphosszban Trópusi keménylombosok kisebb mint 50mm max. 6mm/talpfa 14
Trópusi keménylombosok max 2mm/váltóalj Vetemedés max. 2%-a a talpfa hosszának Európai keménylombosok laphosszban max. 1%-a a váltóalj hosszának Tűlevelűek max. 0,5%-a a talpfa és a váltóalj hosszának Megjegyzés: A vevő kérheti, hogy a maximum értékek 50%-a legyen a mértékadó Megengedett, ha sínsaruk helyei egy síkban maradnak Vetemedés de a vetemedés korlátozva van az alábbiak szerint: élhosszban max. 0,6 %- a talpfa teljes hosszának max. 0,2 %- a váltóalj teljes hosszának Megjegyzés1:A sínsaruk helyének tervezésekor az előbbi előírásokat kell betartani Megjegyzés2:A vevő kérheti, hogy a maximum értékek 50%-a legyen a mértékadó Teknősodés Nem megengedett. Csavarodás Gyantatáska max. 0,4%-a a talpfa ill. a váltóalj teljes hosszának 150mm hosszx12mm szélesség középen(középen mérve), megengedett, Kemény gyanta táska Folyós gyanta táska Rovarrágás kivéve a sínsaruk helye alatti területen. Bármely oldalon bármely hosszban előfordulhat,de ne legyen hosszabb mint a talpfa, váltóalj hosszának a fele Nem lehetnek egymás mellett és nem lehetnek 3mm-nél szélesebbek, és nem lehetnek hosszabbak mint a talpfa, váltóalj hosszának a fele Megengedett, ha mechanikai tulajdonságai a talpfának ill. a váltóaljnak nem változott A 3. táblázat további követelményeket mutat be, azonban ezek csak irányvonalak a vevő igényeit kell kielégíteni. 3. táblázat. Egyéb fahibák és minőségi követelmények Fahiba Bél Fekvő évgyűrűk Az alábbi fafajok alkalmazásánál Tűlevelűek Trópusi keménylombosok Tűlevelűek Trópusi keménylombosok Megengedett-e? 25mm-ig megengedett az alsó oldalon azzal a feltétellel hogy 65 mm-re van az éltől az egyik végén és 65 mm-ig megengedett az alsó oldalon azzal a feltétellel, hogy 65mmre van az éltől a másik végén. Nem megengedett. Nem megengedett. 15
7. Tartósság és védelem 7.1 Tartósság A fából készült talpfáknak és váltóaljaknak természetesen vagy kezelten el kell érniük az EN 335-1 szabvány szerinti 4. osztályt. Az EN 350-2 szerinti 1. és 2. osztályának megfelelő természetes tartósságú faanyagok besorolást nyernek az EN 335-1 4. osztályába. Az EN 350-2 szerinti 3. és 4. 5.osztályának megfelelő természetes tartósságú faanyagok vagy szíjácsot tartalmazó faanyagot felületkezelni kell, hogy besorolást nyerjenek az EN 335-1 4. osztályának. A 2. osztályú faanyag élettartamát növelni lehet felületkezeléssel. 7.2 Védelem 7.2.1 Talpfák és váltóaljak Ha a felületkezelés szükséges a talpfákat és a váltóaljakat meg kell szabadítani azoktól az anyagoktól melyek meggátolják a védőanyag behatolását, elrontva így a védőkezelés hatásosságát. A felületkezelés előtt az összes bemetszést, vágást, gyalulást, fúrást, és tisztítást el kell végezni. A gyalulást, fúrást vagy a felületkezelést megelőzően a talpfák, váltóaljak nedvességtartalma a későbbi védőkezelésnek megfelelő nedvességtartalmúnak kell lennie. MEGJEGYZÉS: A kellően megfelelő felületkezelés miatt az ellenállóbb fafajoknál a kezelés előtt bemetszéseket kell ejteni a faanyagon. A vevő meghatározhatja a felületkezelés előtti nedvességtartalmat. Ha a talpfák, váltóaljak a felületkezelés után gépi megmunkálást, fúrást igényelnek - például vasúti elágazások csomópontjainál - akkor az utólagos faanyagvédelemről gondoskodni kell. A megengedett eltérésekről meg kell egyeznie a szállítónak a vevővel. 7.2.2 Faanyagvédelem A faanyagvédelmet karbolsavval (kreozot) kell megoldani vagy más olyan faanyagvédőszerrel, amely a faanyagot a kezelés után az EN 599-1 szabvány 4. osztályába minősíti. Az EN 599-1 szabvány előírásainak teljesítéséhez tartalmaz a vizsgálatról adatokat az EN 252. Egyéb helyi teszteket az 599-1 rögzíti. A vevőnek kell eldöntenie, hogy a védelem melyik formáját választja. 7.2.3 A faanyagvédőszer behatolásának mélysége A kezelés végrehajtásakor, a talpfákon és a váltóaljakon a faanyagvédő szer behatolása az EN 351-1 szabvány előírásainak megfelelően a 8-as osztályú behatolási mélységűnek kell lennie. (P8:a szíjács teljesen legyen telítve) 16
7.2.4 Tartósság A faanyagvédelmi kezelés után a minimális tartósság amit el kell érniük a talpfáknak, váltóaljaknak az az EN 599-1 szabvány 4. osztálya. Ezt a kritikus értéket ki lehet számítani az EN 252-ből. Ha a vevő kreozot olajjal szeretné kezeltetni a faanyagot, azt jeleznie kell. 8. Gyártásközi ellenőrzések A talpfák és a váltóaljak egyező minőségének, felületi védelemének érdekében a gyártás során az ellenőrzést az EN 351-1 szabvány szerint kell elvégezni. Megengedett a közvetlen és közvetett tesztelési módszerek alkalmazása. Ahol közvetett tesztelési módszereket alkalmaznak a felületkezelési minőség meghatározására ott minden talpfa, váltóalj rendelés esetén minősíteni kell. Ahol kialakult a kapcsolat mind a felületkezelési és a tartóssági paraméterek között (lásd 7.2.3 7.2.4) mind egyéb tulajdonságok között (pl. a mennyiségileg meghatározható speciális paraméterek esetében a kezelés során) lehet alkalmazni következtetéseket a később rendelések során. MEGJEGYZÉS: A vevő a gyártás során bármikor ellenőrizheti a talpfákat és a váltóaljakat 9. Jelölések Az összes olyan talpfát és váltóaljat melyet e szabvány szerint készítettek el kell látni a gyártó azonosítási számával. Minden olyan talpfa és váltóalj küldemény után melyet e szabvány szerint készítettek el fel kell tűntetni a kísérő dokumentációban legalább az alábbiat: - Hivatkozás erre az Európai Szabványra - Felhasznált fafaj - Méretek Ha kezelték a terméket: - A felületkezelő üzemet - A kezelés nevét - P8-at - Tartósság - Kezelés költsége - A kezelés éve 17
A Függelék Talpfák és váltóaljak leggyakrabban alkalmazott méretei Az A.1 és az A.2. táblázat adja az 5.1.1 és az 5.1.2 formákhoz a méreteket A.1 táblázat: Talpfák méretei d 1) r 1) Csoport l e E1 forma E2 forma E1+E2 forma 1 260 160 160 200 80 2 260 150 160 200 80 3 260 130 130 170 60 4 240 150 160 180 70 5 240 160 160 180 80 6 240 140 160 180 70 7 240 130 130 170 60 8 220 130 130 160 50 9 250 125 205 230 100 10 305 125 255 280 100 11 305 150 255 280 125 12 250 130 200 225 105 13 300 130 250 275 105 14 200 120 110 140 40 1) minimális méretek Az E1 és E2 formánál lévő d érték megadása kritikus a sínsaruk helye miatt valamint azokon területeken ahol a vezető sín felül. A.2 táblázat: Váltóaljak méretei Csoport l e d 1) r 1) 1 300 150 240 120 2 280 140 220 120 3 260 160 200 100 4 260 150 210 120 5 240 150 200 90 6 240 160 160 80 7 240 140 200 80 8 300 130 200 80 1) minimális méretek 18