szi Ajánló A 87 esztend s Gabonakutató NonproÞt Közhasznú Kft. kalászos gabona és szi káposztarepce át immár 40. alkalommal vehetik kézbe érdekl d ink. Minden bizonnyal a búza az a növény, melynek sorsa a legtöbb magyar embert érdekli, hiszen a kenyérr l, azaz az életr l van szó! Kalászos gabonafajtáink legnagyobb része szi életformával rendelkezik, ami azt is jelenti, hogy szt l a nyár derekáig rendkívül sokféle élettelen és él környezeti stresszel (er s fagy, hóborítottság, esetenként vízborítás, szárazság, magas h mérséklet, vírus- és gombabetegségek, rovarkártev k stb.) szembeni ellenálló képességgel kell rendelkezniük. 2003-ban a széls séges hideg tél és a nyári aszály tizedelte meg a termést, míg 2004-t l a kiváló, már-már túl nagy termés miatt kellett aggódnunk. 2010-ben pedig, egy soha nem látott csapadékos évjárat és az ebb l következ en több régióban fellép, majdnem járványszer! betegségek adták fel a leckét e gabonáinkban. A búza a legek növénye. A világ legnagyobb területén termesztett növényfaja, egyik legfontosabb táplálékunk, a legszélesebb környezeti feltételekhez a legjobban alkalmazkodni képes kultúránk, amely a sarkkört l a trópusokig, a félsivatagoktól a nedves él helyekig a legmostohább környezeti körülmények között is biztosítja a világ kenyerét és takarmányigényét. Annak ellenére, hogy jelent s az európai fajtakonkurencia jelenléte, még mindig a búza az a szántóföldi kultúránk, aminek vetésterületében a hazai fajták részaránya a legmagasabb (75 80%). A magyar fajták fölényéhez a Szegeden és Táplánszentkereszten nemesített fajták is jelent s mértékben hozzájárulnak. Fajtáink kiváló term képesség!ek és jó min ség!ek, ugyanakkor ellenállóak a biotikus és az abiotikus környezeti stresszekkel szemben is. Alkalmazkodóképességük révén nem csak itthon, de a határainkon túl is sikeresek, keresettek. 2010 eredményekben gazdag éve volt a szegedi búzanemesít knek. Az év végén 5 új szi búzafajtánk (GK Berény, GK Hajnal, GK Körös, GK Rozi, GK Vitorlás) és egy új szi tritikálé fajtánk (GK Szemes) kapott állami elismerést. A korábban elismert, jelent s területen termesztett búzafajtáink közül a GK Csillag és a GK Fény kiemelked stresszt!r -képessége és rezisztenciális tulajdonságai révén, a GK Békés javító min sége és nagy term képessége miatt, a GK Kalász kiváló alkalmazkodó-képessége és megbízható min sége végett továbbra is keresett és népszer!. A kenyérbúzák közül a GK Petur, a GK Szala, a GK Kapos, a GK Ati, a tészta búzák közül pedig a GK Bétadur sorolható azok közé a fajták közé, amelyek eddigi életteljesítményük révén már évek óta rzik pozíciójukat az országos vetésterületben. Ismertet nkben ez évben összesen 36 szi kalászos gabonafajtáról, a két legjelent sebb szi káposztarepce hibridünkr l (Finesse, Hycolor) és a két legnagyobb területen termesztett fajtarepcénkr l (GK Gabriella, GK Helena) adunk tájékoztatást. Kiadványunkban ezen felül olyan információkkal is szolgálunk, amelyek segíthetik Önöket a sikeres fajtaválasztásban és az alkalmazott technológiákban is. Az általunk közölt adatok természetesen tájékoztató jelleg ek és átlagos hazai körülmények között valósulnak meg. Az átlagostól jelent!sen eltér! ökológiai, ill. termesztéstechnológiai körülmények mind pozitív, mind negatív irányban eltér! adatokhoz vezethetnek. Megköszönve megtisztel Þgyelmüket, jó egészséget, sikeres és eredményes gazdálkodást kívánok, magam és kollégáim nevében: Szilágyi László ügyvezet! igazgató Gabonakutató NonproÞt Kft. Szeged 1
szi szi búza - összefoglaló A Gabonakutató Kft. szi búza fajtáina legfontosabb morfológiai, agronómiai Fajta Magasság cm Termés t/ha 1000 szem tömeg gr. Ajánlott csíra/m 2 Éréscsoport Kalásztípus Agrotechnikaiigény Perten szemkem. GK Békés korai 85-95 szálkás 6,5-8,0 40-45 500-550 általános 65-80 GK Csillag korai 80-95 tar 7,5-8,5 40-43 500-550 általános 60-65 GK Kalász korai 90-95 tar 7,0-8,0 42-45 520-560 általános 55-70 GK Ati korai 80-90 szálkás 6-7,5 35-40 550-600 általános 70-80 GK Élet korai 75-85 tar 7,5-9,5 40-45 520-560 intenzív 50-65 GK Fény korai 90-95 tar 6,5-7,5 42-46 550-560 általános 55-70 GK Garaboly korai 75-85 szálkás 6,5-7,5 38-43 530-560 általános 45-60 GK Göncöl korai 80-90 szálkás 6,5-7,5 42-45 550-560 általános 45-65 GK Rozi korai 85-95 szálkás 6-7,5 37-41 550-560 általános 55-70 GK Körös korai 90-100 tar 7,5-9,5 43-46 530-560 intenzív 50-70 GK Berény korai 85-95 szálkás 6,5-8 35-40 540-560 általános 45-65 GK Hajnal korai 85-95 tar 6,5-8 38-43 550-560 általános 60-80 GK Vitorlás korai 85-95 tar 6,5-8,5 42-45 530-560 általános 60-75 GK Tisza korai 90-100 szálkás 6,5-8,0 42-45 520-550 általános 55-80 GK Hattyú közép 85-95 tar 7,5-9,0 40-43 550-580 intenzív 45-65 GK Petur közép 90-100 tar 7,5-8,5 40-45 530-560 intenzív 45-75 GK Kapos közép 95-100 szálkás 7,5-9 40-43 530-560 intenzív 55-70 GK Szala közép 90-100 szálkás 6,0-7,5 40-43 550-600 általános 45-65 GK Verecke korai 80-90 tar 6,5-7,5 43-46 550-580 általános 55-70 GK Csongrád korai 95-100 szálkás 6,5-7,5 42-46 540-560 általános 45-65 GK Öthalom korai 85-100 tar 6,5-8,5 40-45 550-580 intenzív 60-75 GK Hunyad közép 100-105 szálkás 6,5-7,5 45-50 560-600 általános 60-75 GK Piacos közép 80-90 tar 7,5-9,0 40-43 520-550 intenzív 45-55 GK Holló közép 100-105 tar 6,5-7,5 42-46 540-580 általános 55-70 GK Rába közép 95-105 tar 7-8,5 42-45 530-560 általános 45-65 GK Marcal Közép 80-85 Szálkás 6-8 40-43 550-600 intenzív 55-70 Jubilejnaja 50 közép 95-105 tar 6,5-7,5 42-45 550-600 általános 45-65 2
szi búza - összefoglaló szi nak és beltartalmi jellemz i HL tömeg kg Eséssz. s N. sikér % Sikér terülés mm Fehérje % Zeleny érték ml Süt ipari besorolás W érték Alveográf P/L Extenzog. energia 135 80-83 280-350 34-36 2,5-5,0 13-16 55-70 A1-A2 280-350 0,8-1,5 110-180 80-82 280-320 30-34 2,1-4,8 13-14,5 55-70 B1-A2 170-260 0,9-1,3 90-150 78-82 260-320 30-33 1,5-4,5 12,5-14 50-70 B1-A2 180-300 0,8-1,5 85-160 80-85 280-350 33-36 1,5-3,5 14,5-16 70-80 A1-A2 280-360 0,7-1,2 120-160 78-82 230-300 30-33 2,5-5,5 12,5-14 50-65 B1-A2 230-300 0,9-1,5 80-130 80-83 280-350 30-33 2,5-6,0 13-14,5 60-75 B1 180-280 0,7-1,4 110-140 78-82 220-300 32-35 2,5-6,0 12,5-14 45-60 B1-180-250 1,3-1,6 75-100 78-82 220-300 29-33 2,5-6,0 12,5-14 45-60 B1-A2 180-250 1,0-1,5 75-120 78-82 220-280 32-36 1,2-5,5 13,5-16 40-55 B1 130-210 0,8-1,7 80-120 81-84 250-320 28-32 1,5-4,5 13,5-16 40-55 B1 180-260 1,2-1,8 75-110 80-82 250-330 30-32 2,5-5,5 12,5-14 45-65 B1 180-260 0,9-1,8 80-130 80-82 260-320 32-34,5 1,5-3,5 12,5-14 45-65 B1 180-250 1-1,6 80-125 82-85 280-350 30-33 3,5-5,5 13,5-14 45-55 B1 150-250 1-1,5 80-130 82-85 280-350 32-35 2,5-4,0 13,5-16 55-60 A2-B1 180-250 0,9-1,5 90-140 78-82 250-320 30-33 2,5-6 12,5-14 45-65 B1 180-260 1-1,7 85-150 78-82 230-300 29-33 1,5-5,5 12,5-14 50-75 B1-A2 130-220 1-1,8 80-150 78-82 230-300 30-33 1,5-5,5 12,5-14 50-70 B1-A2 220-250 1,1-1,6 90-130 78-82 220-300 30-32 2,5-6,0 12,5-14 45-70 B1-A2 180-260 0,9-1,6 90-160 82-85 350-400 28-32 1,5-4,5 12,5-14 50-65 B1 130-220 1,2-1,8 80-110 78-82 220-300 28-33 2,5-6,0 12,5-14 40-55 B1 160-250 1,2-1,6 65-120 80-83 280-350 32-34 1,5-5,5 13,5-14 65-75 A2-A1 250-320 0,8-1,6 80-130 82-85 250-350 32-35 1,5-4,5 13,-14 60-75 A2-B1 220-320 0,8-1,4 150-210 78-80 230-300 28-32 1,5-4,0 12,5-14 40-55 B1 150-200 1,2-1,5 75-120 80-83 260-320 30-33 1,6-6,5 11,5-14 55-70 A2-B1 180-260 1-1,5 75-110 78-82 220-300 28-33 1,5-6,1 12-13,5 50-65 A2-A1 180-250 1-1,8 80-110 78-83 230-300 30-34 2,5-5,5 13-15 45-60 B1-A2 180-250 0,8-1,4 100-150 78-82 260-350 28-33 1,8-5,5 12,5-14 50-75 B1-A2 160-260 1,2-1,6 75-120 3
szi szi búza GK Békés Szálkás, korai (2005) MSZH FO Magas min ségi követelményeket (prémium) kielégít, b term fajta 8 7 6 5 A GK Békés bejelentett vet mag szaporító (MGSZH) területének alakulása a legelterjedtebb 10 hazai köztermesztésben lev fajtához viszonyítva A gyakorlati búzatermesztés során évtizedekig negatív öszszefüggés volt tapasztalható a jó min ség és a term képesség között. A GK Békés az a javító min séget adó búza, ami korreláció-tör nek számít, hiszen a kiváló min ség jó term képességgel párosul. Ezt a tényt leginkább a köztermesztésben betöltött szerepe bizonyítja. Az elmúlt évek széls séges id járási és termesztési körülményei ellenére a GK Békés kiemelked tulajdonságai alapján rzi vezet szerepét a korai érés fajták termesztési sorában. A GK Békés vetésid re nem érzékeny. Korai vetése 4 3 2 1 0 2006 2007 2008 2009 GK Békés azonban nem ajánlott, mivel vegetatívabb típus, a kezdeti fejl dése pedig az átlagosnál gyorsabb. Intenzívebb termesztési körülmények között szárcsökkent használata ajánlott. Betegség-ellenállósága közepes, a kalászbetegségek elleni fungicides kezelés okszer használata feltétlenül javasolt. Szemtermése telt, orsó alakú, piros szín és acélos. A GK Békés fehérjetartalma a GOSZ kísérletekben 2008-2010 14,5 14 223% Fehérjetartalom % 13,5 13 12,5 12 11,5 138% 128% 11 GK Békés 2008 2009 2010 3 év átlaga Kísérleti átlag 4
szi búza szi GK Csillag Tar, korai (2005) MSZH-FO Kiváló term képesség, a széls séges viszonyokat jól toleráló, a standard min ség kategóriát stabilan biztosító fajta A hazai korai szi búza szortimenten belül az egyik legnagyobb term képességgel rendelkez fajta. Az elmúlt év abiotikus és biotikus stresszeit a GK Csillag kiválóan tolerálta, ami els sorban a levél- és kalászbetegségekkel szembeni ellenállóságában, illetve az abból adódó egészséges szemtermés min ségében jelentkezett. A fajta vet mag iránti igénye a kedvez gyakorlati tapasztalatok eredményeként a népszer GK Békés és GK Kalász fajtákhoz hasonlóan 2010 szén jelent sen megn tt. A GK Csillag gazdaságosan termeszthet, mivel a betegségekkel (levél- és kalászbetegségek) szembeni ellenállósága kedvez, így egy egyszeri, célzott, a körülményeket gyelembe vev preventív fungicides kezelés elegend. Szára 80-95 cm, közepesen d lésellenálló. Intenzívebb körülmények között szárcsökkent használata ajánlott. Vetésid re kevésbé érzékeny, az ajánlott csíraszám 500-550 db/m 2, amit az átlagosnál kedvez bb bokrosodó képessége tesz lehet vé. A fajta kiemelked terméshozama és esetenként akár a javító min sége az el veteményt l függ en 120-50- 50 NPK arányú tápanyag-visszapótlással biztosítható. Termés t/ha Kereslet % GK Csillag terméseredményei a GOSZ kísérletekben valamint vet magforgalmának emelkedése (2008-2010) 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 2008 2009 2010 GK Csillag Kísérleti átlag Vet magforgalom 300 200 100 A GK Csillag vet magja iránti kereslet 2010-ben a 2009-es bázisév gyelembevétele mellett, a GK Békés és a GK Kalász fajtákkal összehasonlítva 250 200 150 100 50 0 223% 138% 128% GK Csillag GK Békés GK Kalász 2010 2009-es szint (100%) 0 Vet magforgalom % 5
szi szi búza GK Kalász Tar, korai (1996) MSZH-FO Kiváló alkalmazkodó-képesség malmi standard kategóriába tartozó szi búza A fajta már 17. éve van a köztermesztésben, népszer sége és elterjedése korához képest alig változott. A GK Kalász sikerének záloga, hogy a mindinkább tapasztalható klímaváltozás okozta széls séges id járási viszonyok ellenére, a sajnálatosan csökken inputok felhasználása mellett (m trágya, növényvéd szer) még ma is maximálisan kielégíti a rentábilis gazdálkodás feltételeit. Alkalmazkodó képessége révén term képessége, min sége továbbra is kiszámítható, tervezhet. Termés t/ha 8 6 4 2 0 GK Kalász A GK Kalász termésátlagai a 2003-2010-es évek üzemi kísérleteiben az országos átlagokhoz mérten 223% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 8 év átlaga Évek Országos átlag 138% 128% Romániában és Szlovákiában is jelent s területen folyik termesztése, term felülete stabil, évek óta állandó. A GK Kalász fenotípusát tekintve tar kalászú, szalmája 80-90 cm-es, jó szárszilárdságú. Kedvez betegségellenállósággal bír, de az id járástól, csapadékviszonyoktól függ en egy okszer lomb- és kalászvédelem ajánlott. A szerényebb körülményekhez jól alkalmazkodik (talaj, m trágya). Min ségi értékei alapján a standard kategóriába tartozik. A fajtára átlagosan 30 % feletti nedves sikér, 180-300-as W és 0,8-1,5 közötti P/L-es mutató, er s B1-es farinográfos, valamint 50-70-es Zeleny érték és 260-320-as esésszám a jellemz. 6
szi búza szi GK Ati Szálkás, korai. (2001) MSZH FO GK Élet Tar, korai. (1996) MSZH FO Kiváló min ség, magas fehérjehozamú, piros szem, acélos szi búza Kimondottan intenzív típusú, rekordtermésekre képes, malmi búza A GK Békés mellett a GK Ati is az a fajta, amely magas fehérje- és sikérhozamokra képes, valamint a süt ipari értéke is a javító kategóriába tartozik (A1-A2). Télállósága és szárazságt rése jó. Szára közepesen magas, 80-90 cm, jó állóképesség. Levelei kezdeti fejl dése idején felállóak, sötétzöldek. Abiotikus stressz hatására így a hidegre illetve a szárazságra szára lilás elszínez déssel reagál. Kalásza szálkás, érés idején antociános. Szemei közepes méret ek (ezer szem tömege 35-40 g), orsó alakúak. A szemek színe piros, szemkeménységi értéke magas (55-70), ziológia éréskor magas acélossági értékkel rendelkeznek (75-90%). A lisztjének reológiai értékei kiválóak, W-értéke átlagosan 280 feletti, az extenzográfos energia 135 értéke 120-160. Vetésid re nem érzékeny, ideális vetésideje október második fele. Hektáronkénti vet magszükséglete az ezerszemtömegt l függ en 200-230 kg. Agronómiai szempontból a fajta nem igényes, azonban a harmonikus tápanyagellátást a kiváló min ség mellett 6,5 tonna feletti terméssel hálálja meg. Sárga- és szárrozsdaellenállósága kiváló, az egyéb gombabetegségekkel szemben közepesen ellenálló. Az okszer növényvédelme szükséges. A GK Élet szi növekedése közepes intenzitású, levelei félig elterül k, szélesek. Jól bokrosodik, kalászolását és érését tekintve a korai éréscsoport végén helyezkedik el. Kalásza tar, félig tömött. Kalásztartó szárrésze rövid, zászlóslevelei magas állásúak, szárölel k. Szára er s, a magas tápanyagszinteken sem d l meg. A betegségekkel szemben közepesen ellenálló, ezért lomb- és kalászvédelmi szempontból közepesen igényes. Extenzográf (nyújtási energia) Vetésid re nem érzékeny, ajánlott csíraszáma m 2 -ként 520-550 db. Kiváló el vetemény és magas tápanyagszint (200-250 kg/ha 2:1:1 NPK) mellett, jó vízgazdálkodású talajokon terméshozama elérheti a hektáronkénti 10 tonnát is. Min ségét tekintve átlagosan jó malmi búza, magas hl tömeggel, jó esésszámmal, kedvez szemkeménységgel és vízfelvev -képességgel. 7
szi szi búza GK Fény Tar, korai. (2005) MSZH FO GK Garaboly Szálkás, korai. (1998) MSZH FO A jelent s gombabetegségekkel szemben kimagasló toleranciával rendelkez malmi búza A GK Fény a széls séges id járási viszonyokhoz jól alkalmazkodik. A szárazságot jól t ri, jelent sebb termésveszteséget nem szenved el. A fajta levelei és kalásztartó szárrésze er teljesen viaszolt, ami száraz id szak esetén még inkább szembet n. Csapadékos a gombabetegségek (levélrozsda, fuzárium) járványszer megjelenésének kedvez évjáratok esetén, a GK Fény kiemelked toleranciát mutat, ami okszer, gazdaságos növényvédelmet tesz lehet vé. Kalásza tar, oszlopos, színe éréskor fehér. Szemei kemények, acélosak, a ziológia éréskor pirosak. Term képessége átlagos körülmények és agrotechnikai színvonal mellett évjárattól függetlenül 6 tonna feletti. Min ségét tekintve is egy stabil malmi búza, süt ipari értéke B1-A2, fehérjetartalma 12,5-14 %, sikértartalma 28-33%. Mivel kalász-megbetegedésre kevésbé hajlamos, termése élelmiszer-biztonsági szempontból (DON-toxin tartalom) a kritikus évjáratokban is (ld. 2010) kiemelked mutatóval rendelkezik, jóval a megengedett határérték alatti. A magyarországi fajtaszortiment egyik legkorábbi, magas sikértartalmú szi búzája A fajta kezdeti fejl dése gyors, levelei félig felállóak, szára rugalmas, 75-85 cm magas. Megd lés-ellenállósága jó, gombabetegségekkel szemben közepesen ellenálló. Koraiságából ered en az id járás függvényében álrezisztenciát mutat. Kalásza szálkás, oszlopos, éretten fehér szín. Annak ellenére, hogy nagyon korai, így vegetációs ideje rövid, jó term képesség, kedvez körülmények esetén hozamai 6,5-7,5 t/ha. Malmi min ség, sikértartalma magas (32-34%). Korai vetését mell zzük, mert gyors kezdeti fejl dése következtében er s vegetatív állományt fejleszt, ami hajlamossá teszi a vírusos megbetegedésre. Teljes érést követ en érzékeny a jelent sebb mennyiség csapadékra, ami esésszámcsökkenést eredményezhet, ezért ügyeljünk betakarítási idejére és aratását az szi árpákkal együtt kezdjük meg. Termesztése kedvez alkalmazkodó-képessége miatt az egész országban biztonságos. Bokrosodó képessége közepes, az ajánlott csíraszám 530-560 db/m 2, ami 40 g ezerszemtömeg mellett, kiváló használati érték vet mag esetén 220-250 kg/ha vet magot jelent. Kukorica el veteményre és a kés bbi, október végi vetésekre kevésbé érzékeny. GK Fény GK Garaboly Kísérleti átlag GK Fény és a GK Garaboly termése a h gyészi üzemi kísérletben (2010, t/ha) 7,48 7,1 6,83 0 2 4 6 8 GK Garaboly GK Fény Kísérleti átlag 8
szi búza szi GK Göncöl Szálkás, korai. (2009) MSZH FB GK Rozi Szálkás, korai. (2010) SZTH FB ÚJ Kiváló fagy- és télállóságú, magas sikértartalmú, a fuzáriumos megbetegedéssel szemben toleráns Kelést követ en kezdeti fejl dése közepes, levelei félig elhajlóak. Szára 85-95 cm, megd léssel közepesen ellenálló. Kalásza szálkás, 18-22 kalászpadkával, közepesen tömött. Ezer szem tömege 40-45 g közötti, átlagos acélosságú. Fehérje- és sikértartalma magas (13-15% illetve 32-35%), süt ipari besorolása évjárattól függetlenül stabilan B1, esetenként A2. Kórtani és növényvédelmi szempontokat gyelembe véve egy könnyen kezelhet, gazdaságosan termeszthet fajta. A szárrozsdával és a levélfoltosságokat okozó kórokozókkal szemben ellenálló. Lisztharmattal és levélrozsdával szembeni ellenállósága közepes. A kalászbetegségek közül a fuzáriumos megbetegedésekre kevésbé hajlamos, amit az utóbbi évek termesztési adatai is alátámasztanak. Az élelmiszer-biztonsági követelményeket (DON-toxin) a fuzáriumos betegségekkel szembeni ellenállóságával biztosítja A fajta el állításának célja a term képesség és a jó min ség mellett a kalászbetegségekkel szembeni ellenállóságra való tudatós szelekció volt. Ennek érdekében a szül vonalak kiválasztásakor fontos szerepet kapott a fuzárium-rezisztenciát hordozó Sumai 3 és a Nobeoka Bozu búzafajták keresztezési partnerként való felhasználása. GK Rozi min sítését megalapozó legfontosabb paraméterek (MGSZH-kivonat, 3 év átlaga) Termés Esésszám Fehérje Sikér % Farinográfos t/ha s % % érték 7,03 (101%) 242 14,6 34,3 61 (B1) A fajta vet magjának szaporítása és üzemi próbái 2010 szét l országosan megindultak. Fusarium fert zött szem % 19,3 (átl.: 28,5) Termés t/ha 6,1 5,9 5,7 5,5 GK Göncöl terméseredménye Szekszárd-Palánk (2010) 6,08 138% 5,41 5,3 GK Göncöl Kísérleti átlag 9
szi szi búza GK Körös Tar, korai. (2010) SZTNH-FB ÚJ GK Berény Szálkás, korai. (2010) SZTNH-FB ÚJ Kiemelked term képesség, kiváló süt ipari min séggel rendelkez szi búza A nemesítési célkit zések közül ma már az egyik fontos tulajdonság a betegség-ellenállóság. A GK Körös esetében olyan fajta került állami min sítésre, amely a gombabetegségek szempontjából egyes esetekben teljes rezisztenciával rendelkezik. A GK Kft. és az MGSZH kísérleteiben a GK Körös szárrozsda-ellenállósága egyértelm, míg a levél- és kalászbetegségek (fuzárium) szempontjából az átlagos szintnél jelent sen ellenállóbb volt. Általánosan jó alkalmazkodó-képesség, kiemelked szárazságt réssel rendelkez, b term, malmi búza A GK Berény nemesítésében a szegedi szárazságt résre irányuló nemesítési program fontos szerepet játszott. A szárazságt rést modellez desszikációs és vízelvonási kísérletek során több tucat törzs tesztelésének és kiválogatásának az eredményeként került be a fajtajelöltek közé, majd további szelekciós lépcs k során (term képességi, kórtani, min ségi, alkalmazkodó-képességi tesztek) 2007-ben az állami kísérletekbe. GK Körös fontosabb értékmér tulajdonságai az MgSzH kísérleteiben Termés t/ha (3 év átlaga) 7,28 (104,9%) Hl tömeg kg 80-83 Sikérmennyiség % 30-34 Extenzográfos érték 280-350 Süt ipari besorolása A2-A1 A GK Körös fagy és télállósága kiváló. Magassága 90-100 cm, szárszilárdsága közepes, ezért regulátor használata ajánlott. Bokrosodó képessége közepes, vet magnormája 500-550 csíra/m 2. El veteményre nem érzékeny (kukorica). A fajta stabilan kiegyenlített, vet magszaporítása problémamentes. Az ország bármely területén sikerrel termeszthet. 80 70 60 50 40 30 GK Körös min ségi eredményei az MgSzH kísérletekben Zeleny-index Farinográfos értékszám GK Körös Standard fajták átlaga Min. standard (GK Ati) Vízelvonási (csapadék) kísérletek automatikus es árnyékoló berendezés segítségével A GK Berény korai éréscsoportba tartozik (Garaboly Szálka), szalmája 80-95 cm, kiváló szárszilárdsággal. Kalásza szálkás típusú. Szárazságt rése mellett kiváló télállóságú. Jó adaptálódó képességét a kiegyenlített terméshozamai is alátámasztják. Az MGSZH hivatalos kísérleteiben 3 év átlagát tekintve 7,19 t/ha (103,6 %) termésszinttel került állami min sítésre. Technológiai min ség szempontjából egy megbízható malmi búza (B1, nedvessikér-tartalma 30-33%, fehérjetartalma 12-14%, esésszáma 270 s feletti). Botanikai és agronómiai szempontból stabil, betegségekkel szembeni ellenállósága közepes, könnyen kezelhet. Köztermesztési szempontból az ország egész területén sikeresen, gond nélkül termelhet. 10
szi búza szi GK Hajnal Tar, korai. (2010) SZTNH FB ÚJ B term, kiegyenlített min ség szi búza A fajta egyik szül partnere a kiváló lisztharmat- és rozsda-ellenállósággal rendelkez GK Kincs. Bokrosodó képessége közepes, szára 85-95 cm. Levelei félig elhajlóak, közepesen viaszoltak. Kalászai rövidek, gyengén viaszoltak, tar jelleg ek, az évjárattól függ en (szárazságban) közepes szálkacsonkkal. Kalászai oszloposak, érett állapotban fehér szín ek. Ezerszemtömege 40-45 g. A GK Hajnal kedvez rezisztenciális tulajdonságokkal bír. Levél- és szárrozsda, valamint lisztharmat-ellenállósága jó. A levélfoltosságokra és a fuzáriumos megbetegedésekre mérsékelten fogékony. Min ségét tekintve malmi búza, 30% feletti nedvessikér-tartalommal és kiemelked esésszám-értékekkel (323 s). Süt ipari besorolása er s B1 (64,5). GK Hajnal szemtermés-eredményei az MgSzH kísérletekben (t/ha) 2008 2009 2010 3 év átlaga GK Hajnal 7,25 7,71 6,45 7,14 Standard fajták átlaga 7,07 7,51 6,23 6,94 GK Vitorlás Tar, korai. (2010) SZTNH FB ÚJ Jó malmi min ség, b term, a jelent sebb gombabetegségekkel szemben ellenálló A GK Vitorlás a b term GK Bagoly és a GK Forrás kombinációjából egyedszelekcióval el állított fajta. Szára 85-95 cm, közepes állóképesség. Zászlóslevelei elhajlóak, közepesen viaszoltak. A kalásztartó szárrész, a levélhüvely és maga a kalász is er sen viaszolt. Kalásza tar, érett állapotban elhajló, színe fehér, enyhén csúcsszálkás. Ezerszemtömege 40-45 g, Hagberg féle esésszáma 285 s. Zeleny értékszáma 40 feletti, süt ipari besorolása B1. GK Vitorlás szemtermés-eredményei az MgSzH kísérletekben (t/ha) A fajta fenntartása, szaporítása és nagyüzemi tesztelése 2010-t l folyamatos. 2008 2009 2010 3 év átlaga GK Vitorlás 7,35 7,15 6,68 7,06 Standard fajták átlaga 7,07 7,51 6,23 6,94 11
szi szi búza GK Tisza Szálkás, korai. (2003) MSZH FO GK Hattyú Tar, középérés. (2002) MSZH FO Jó stresszt r -képesség, magas fehérje- és sikértartalmú szi búza A GK Tisza fagy- és télállósága kiváló. Habitusában a régi Tisza-vidéki búzákra emlékeztet. Kezdeti fejl dése közepes intenzitású, levelei félig elhajlóak, világoszöldek. Jól bokrosodik, szalmája 85-95 cm, megd lés-ellenállósága jó-közepes. Kalásza szálkás, oszlopos, közepesen tömött. Szemei érett állapotban pirosak, acélosak, Hl tömege 80 kg feletti, fehérjehozama (13,5-16%) és esésszáma (280-350 s) magas. Farinográfos süt ipari értéke A2-B1. W értéke 180-250, Zeleny értéke 55-80. Vízfelvev képessége 60-65%. A fajtára jellemz, hogy a kései szárazságot is jól t ri, betegség-ellenállósága közepes. Az egész ország területén, még a gyengébb adottságú területeken is eredményesen termeszthet. Vet magszükséglete 225-250 kg/ha. A betegségekre hajlamosító id járási viszonyok mellett egy állomány- és egy kalászvédelmet igényel. B term, kiváló alkalmazkodóképesség, megd lésnek ellenálló szi búza A fajta kezdeti fejl dése közepes, levelei félig felállók, sötétzöldek, er sen viaszoltak. Szára er s, rugalmas, intenzív körülmények között is mell zhet a szárcsökkent alkalmazása. A betegségek szempontjából lisztharmat- és sárgarozsda-rezisztens, a többi gombabetegséggel szemben átlagos ellenállóságot mutat. Kalásza tar, oszlopos, közepesen tömött. Jól termékenyül, a kalászonkénti szemszám magas, a kiegyenlített, egyöntet szemek száma 40-45 db. Hl tömege 80-83 kg, esésszáma 250-320. Süt ipari besorolása B1. Jó alkalmazkodó-képességének eredményeként már évek óta az MgSzH kísérletek középérés csoportjának standard fajtája, de kiváló eredményeket ért el csehországi kísérletekben is. Romániában évek óta köztermesztésben van. A GK Hattyú üzemi eredménye Brnóban (CZ) (2010) 8,9 Termés t/ha 8,8 8,7 8,6 8,5 138% n=34 8,4 GK Hattyú Kísérleti átlag GK Hattyú Kísérleti átlag 12
szi búza szi GK Petur Tar, középérésú. (1999) MSZH-FO Agrotechnikai szempontból jól kezelhet, b term malmi búza A GK Petur származását tekintve a sikerfajtának számító és a mai napig is köztermesztésben lév GK Öthalom (1985) - Thesee fajták keresztezéséb l származik. Fenotípusosan egy intenzív jelleg, tar kalászú, jó szárszilárdságú búza. A szegedi kínálaton belül, mint a középérés csoport képvisel je, vezet piaci pozíciót tölt be. Az MGSZH adatai alapján évek óta tagja a legelterjedtebb 12 fajta csoportjának, melyek az országos vetésterület több mint 56%-án vannak termesztésben. Népszer ségét az évjárattól független, kiegyenlített termésének és stabil malmi min ségének köszönheti. Megbízhatóságának és stabilitásának köszönhet en elismerését követ en immár 10 éve az állami kísérletek MgSzH (OMMI) átmen standard fajtája, minden éréscsoportban. A GK Petur vetésid re és el veteményre nem érzékeny. Kalászbetegségek szempontjából toleráns, egyéb gombabetegségekkel szemben közepesen ellenálló. Az átlagosnál nagyobb tápanyag-visszapótlást jelent s termésszint elérésével hálálja meg (120-150 kg N, megfelel PK ellátottság mellett). Kiszámítható, tervezhet terméspotenciálja miatt az ország bármely területén rentábilisan termeszthet. Morfológiai szempontból homogén növényállománya, a kalászok szinkron elhelyezkedése egyöntet érést biztosít, ezért betakarítása könny és gazdaságos. Termés t/ha A GK Petur terméseredményei országos nagyüzemi és GOSZ kísérletekben 2008-2010. 8 6 4 2 0 Nagyüzemi 6,8 7,4 223% 2008 2009 2010 3 év átlaga GOSZ 6,1 7,3 138% 5,7 6,3 6,2 128% 7,0 13
szi szi búza GK Kapos Szálkás, középérés (2005) MSZH-FO GK Szala Szálkás, középérés Elismerés éve: 2005 Kalásza szálkás, közepesen tömött, viaszolt. Kiváló adaptálódó képesség, kiemelked term képességgel rendelkez, középérés malmi búza. Szára er s, megd léssel szemben intenzív termesztési körülmények mellett is ellenálló. A gombabetegségekkel szembeni rezisztenciája átlagos, de a levélrozsdával szemben ellenálló. Nedvessikér-tartalma termesztési körülményekt l függ en 30-33%, fehérjetartalma 12-14%. Alveográfos W értéke 220-250. Süt ipari besorolása B1-A2. Vetésid re nem érzékeny, ajánlott vetési norma 500-550 csíra/m 2. Évjárattól függetlenül, a termés és min ség meg rzése érdekében, minimum az egyszeri preventív fungicides kezelése ajánlott. A magas term képesség elérése céljából a 150-200 kg NPK hatóanyag kijuttatása indokolt. A fajta forgalmazását kizárólagos joggal a KITE Zrt. látja el. Kalásza szálkás, kissé viaszolt, sárga. A szemek piros szín ek, kemények. Bokrosodó képessége közepes. Állóképessége kiemelked, magas szalmája ellenére elhúzódó betakarítás esetén is stabil marad a min sége. Csapadékos id járásban is meg rizte kiemelked esésszámát és nedvessikér-tartalmát. Intenzív körülmények között rekordtermésekre képes, évjárattól függ en 6,5-9,0 t/ha a betakarítható termés mennyisége. A biztos termést rendkívül jó télállósága garantálja. Stabil malmi min ség szi búza, süt ipari besorolása B1-A2. Ezerszemtömege 42-46 g, hektolitertömege 80-82 kg. A vetésid re nem érzékeny, vetésideje október 10-25. Vet mag-szükséglete 500-550 csíra/m 2. M trágya-reakciója jó, intenzív termesztési körülmények között javasolt a szárcsökkent alkalmazása. Betegség-ellenállósága átlagos, a min ség és a termés meg rzése érdekében preventív gombaöl szeres kezelés ajánlott. GK Kapos országos nagyüzemi kísérleti erdeményei 6,5 Két év átlaga, 2009-2010 Szemtermés t/ha 6,0 5,5 5,0 6,18 5,81 5,98 5,58 6,07 5,66 4,0 GK Kapos Dunántúl Alföld Országos + Észak-Magyarország átlag Kísérleti átlag 14
Lokálisan és külföldön még köztermesztésben lév szi búzák szi GK Verecke Tar, korai érés. (1999) MSZH FO GK Csongrád Szálkás, korai érés. (2001) MSZH FO Az abiotikus stresszeknek ellenálló malmi búza A fajta a kiváló adaptálodó képesség Bezosztája 1-es kombinációjából származik. Fagy- és télállósága, valamint szárazságt rése kiemelked. Kimondottan sztyeppi típusú. Kezdeti fejl dése lassú, elfekv levélzet (prosztrátum típus). Magassága 75-85 cm, megd lésre nem hajlamos. Levélrozsda-ellenállósága jó, egyéb betegségekre közepes ellenállóságot mutat. Kalásza tar, a száraz id szakban a Bzt 1-hez hasonlóan kalásza ikresedésre hajlamos. Szemei acélosak, pirosak, ezerszemtömege 40-45 g. Hl tömege 80 kg feletti. A köztermesztésben lév fajták közül egyik legmagasabb (400 feletti) esésszámmal rendelkezik. Farinográfos süt ipari értéke er s B1. Jó alkalmazkodó-képessége miatt az ország bármely területén sikerrel termeszthet, a megkésett vetésekre kimondottan alkalmas. Szlovákiában a kukorica- és a répa-övezet kedvelt fajtája. Kukorica el vetemény esetén a kalászvédelem javasolt. A szárazságot jól toleráló malmi búza A kiváló rezisztenciális tulajdonságokkal rendelkez GK Kincs kétszeres vissza-keresztezésével el állított fajta. A min sítését követ években fellép száraz évjáratokban termesztési felülete dinamikusan n tt. Szalmája 85-95 cm, megbízható d lési ellenállósággal. Kalásza szálkás, éretten félig elhajló. Ezerszemtömege 40-45 g. Sikérhozama a számára kedvez száraz évjáratokban 30-34%, alacsony terüléssel (1,5-3 mm). Süt ipari besorolása B1. Az ország egész területén eredményesen termeszthet, azonban a kiemelked eredményeket inkább az arid alföldi régiókban lehet elérni vele. Vet magigénye az ezerszemtömegt l függ en 225-260 kg /ha. Humid, csapadékos id járási viszonyok esetén a preventív fungicides kezelés javasolt (levél- és kalászvédelem). GK Öthalom Tar, korai érés. (1985) MSZH FO Kiváló min ség, intenzív típusú szi búza A szegedi szi búza nemesítés 80-as éveinek egyik sikerfajtája. A GK Kincs t követ en a másodikként szabadalmaztatott szi búza Magyarországon. Sikereit az intenzív termesztéstechnológia bevezetésével érte el a 80-as évek második felében. Koraiságával, magas term képességével és kiváló min ségével meghatározó helyet foglalt el a termelési rendszerek fajtasorában. Kedvez agronómiai tulajdonságainak, jó alkalmazkodó-képességének köszönhet en a GK Öthalom állami min sítésre került Törökországban és a volt Jugoszláviában is. 15
szi szi búza GK Holló Tar, középérés, 2003/MSZH FO Kiváló fagy- és télállóságú, jó min ség, lisztharmatés rozsdabetegségekkel szemben ellenálló szi búza A GK Holló szintén egy sztyeppi típusú, az MV 16 x GK Zugoly keresztezésb l GK Piacos Tar, kései érés, 2001/MSZH FO Kimondottan intenzív típusú, a mez ségi talajokon nagy termésekre képes, rövid szalmájú szi búza Bokrosodó képessége kiváló, átlagos vagy kedvez egyed-szelekcióval el állított fajta. Bokrosodó képessége közepes. Levelei félig felállóak, sötétzöldek. Szalmája magas, de rugalmas, így megd lésre nem hajlamos. Kalásza tar, oszlopos, félig tömött. Szemei oválisak, éretten pirosak és acélosak el vetemény (repce, borsó) és id járási viszonyok között 2-4 azonos érték kalászt is nevel. Szára rövid (70-80 cm), így a magas m trágyaadagokat (150-200 kg/ha) is megd lés nélkül hasznosítja. Optimális körülmények között termése 6,5-8,5 t/ha. Szemei kerekdedek, barnák, ezerszemtömege 38-43 g. Süt ipari besorolása B1, esetenként A2. Sikértartalma 28-33%. Kései vetésre nem (MV 16). Term képessége 5,5-7 t/ha. Sikértartalma 32-34%, Zeleny értéke 45-55, Alveográfos W értéke 260-320, süt ipari besorolása, min sége A2-B1. Mivel kései érés fajta, hazánkban kevésbé elterjedt, de Szlovákia északi, észak-keleti területein kései vethet sége miatt és jó télállósága révén népszer (répa, kukorica övezet). érzékeny, a szükséges vet magnormája 220-230 kg/ha. Növényvédelmi szempontból nem igényes, kései kalászolása és virágzása miatt a kalászbetegségekre kevésbé fogékony. Egyszeri lombvédelemmel tisztán tartható. GK Hunyad Szálkás, középérés 2005/MSZH FO Környezeti stresszekkel szemben ellenálló, nagy ezerszem- és hektolitertömeg, min ségi búza Kezdeti fejl dése lassú. Levelei félig elhajlóak, amit teljes vegetációban is meg riz. Bokrosodó képessége az átlagosnál jobb (1,5-2,5 kalász/ t ). Szalmája magas (95-105 cm), intenzív körülmények között megd lésre hajlamos, ezért szárszilárdítása javasolt. Nagy, 13-16 cm hosszú produktív kalászokat nevel, igen nagy, ezerszemtömeggel (45-50 g). Min ségét tekintve kiváló malmi, illetve javító búza (A2-B1). Kit n szárazságt r képességgel rendelkezik. Vetésid re nem érzékeny, ajánlott vetési normája 220-260 kg/ ha. Betegség-ellenállósága az átlagnak megfelel, azonban kalászfuzáriummal szemben az átlagnál ellenállóbb. 16
szi búza szi Jubilejnaja 50 Tar, középérés. Honosítva 1970 Kiváló alkalmazkodóképesség, extenzív típusú, jó malmi min ség szi búza GK Rába Tar, középérés, 2000 / MSZH FO A fajta már több mint 40 éve van köztermesztésben. Sikerét, több évtizedes elterjedését termesztésének gazdaságosságában kell keresni. Sztyeppi típusából adódóan az ország bármely term táján kockázatmentesen, kiszámíthatóan ökonomikusan termeszthet. Kiváló fagy- és télállóképességgel rendelkezik, a szárazságot is jól tolerálja. El veteményre és vetésid re nem érzékeny. Malom- és süt ipari szempontból is stabil, neve alatt értékesített termése évtizedekig garanciát jelentett a malomiparnak. Átlagos körülmények között is a farinográfos min sítése B1-A2-es. B term, kiváló betegség-ellenállóságú, jó állóképesség szi búza Közepesen bokrosodó, magas szalmájú (95-105 cm) fajta. Ennek ellenére megd lésre nem hajlamos. Állóképességét intenzív körülmények között is megtartja. A betegségek közül a lisztharmat-, sárgarozsda- és vírustoleranciája kiemelked, levél- és szárrozsdával szemben közepesen ellenálló. Mindezen tulajdonságai miatt biotermesztésre is kiválóan alkalmas. Term képessége 6-8 t/ha, sikértartalma 30-33%, fehérjetartalma 12-15%. Süt ipari értéke A2-B1. GK Marcal Szálkás, középérés, 1995 Kiemelked min ség, a jelent sebb betegségekkel szemben ellenálló szi búza szi növekedési típusa félig felálló, közepes intenzitású. Bokrosodó képessége közepes, er s szárú, kalászoláskor a zászlóslevelei lehajlók. Szalmája er s (80-85 cm), intenzív agrotechnika mellett sem d l meg. Vetésid re nem érzékeny. Termesztésének el nye kiváló min ségében, magas sikértartalmában (31-34%) és stabilan magas esésszámában rejlik, ami a megkésett betakarítás esetén is 230-as értéket mutat. Süt ipari besorolása A2-B1. Term képessége 6-8 t/ha. 17
szi Agrotechnika Agronómiai szempontok a termés és min ség növeléséhez Tápanyag-ellátottság, trágyázás A helytelen N:P:K arány, egyes hatóanyagok hiánya vagy túlsúlya korlátozza a hasznosulást. A hideg, a kiszáradt, vagy vízzel telített talaj, a túl nagy N- adagok fékezik a mineralizációt. A számított N-mennyiség 30-50%-át szi alaptrágyaként alkalmazzuk (kötött talajokon többet, lazábbakon és lejt s területen kevesebbet). A N 50-70%-a marad tavaszi fejtrágyának. A gyengén fejlett, ritka állományok fejtrágyázásának termés- és min ségjavító hatása különösen nagy. A bokrosodást fokozva fékezi a gyomosodást. A N-hiány csökkenti a kalászok, kalászkák és az azokban fejl d szemek számát, a szemtelít dést és a min séget. A tél végi N-fejtrágya a leghatásosabb, szárbaindulás után kevésbé (a csapadékviszonyok is jobban befolyásolják). A túlfejlett állományokat csökkentett adaggal és kés bb, a szárbainduláskor fejtrágyázzuk. Másként a megd lésre és betegségekre hajlamos, a szárazságra érzékeny növények fejl dnek. A mineralizáció segítése érdekében nem ajánlott egyszerre 60-70 kg/ha-nál nagyobb adagot alkalmazni. Alapvet követelmény a szórás egyenletessége. Betegségek elleni védekezést befolyásoló tényez k (1) A fert zési forrásokat csökkent talajm velés, (2) az ellenálló fajta, (3) a jó kondíciót biztosító trágyázás és (4) az okszer vegyszeres védekezés. A fungicidek hatástartama a kórokozótól is függ. A triazol hatóanyagok a lisztharmat és a legnagyobb terméskorlátozó levélrozsda ellen 4-6 hétig is kiválóan védenek, de a szár- és levélfoltosságokkal, vagy a fuzáriummal szemben csak 1-2 hétig. A nekrotróf kórokozókkal szembeni ellenállóságban (szeptoriózis, pirenofórás foltosság, fuzáriózis) van a fajták között a legkisebb különbség. A gabona (kukorica) el vetemény, a víztelített, leveg tlen talaj kedveznek terjedésüknek. Ezért kiemelten fontos a komplex védekezés, amelynek hatékonysága fajtától és évjárattól függ (ld. ábra). Triazol fungicidek hatására mért terméstöbbletek szi búzán (szerek és fajták átlaga, Szeged-Öthalom, 1985-2010., kg/ha) 1600 2. nódusz Kalászolás 1200 800 400 0 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2. nódusz 500 910 790 470 270 660 320 230 180 690 570 630 540 490 1330 450 360 690 250 660 1240 540 360 250 100 1450 Kalászolás 370 630 880 340 430 420 480 330 120 700 720 450 510 540 1070 430 300 180 120 660 1270 610 260 230 150 980 18
Kórtani táblázat szi Búzafajták gombabetegségekkel szembeni ellenállóképessége Fajta Fuzárium Lisztharmat Levélrozsda Szárrozsda Sárgarozsda Levélfoltosság Korai érésűek GK Békés GK Csillag GK Fény GK Nap GK Kalász GK Verecke GK Attila GK Élet GK Garaboly GK Csongrád GK Göncöl n.a. GK Rozi n.a. GK Körös n.a. GK Berény n.a. GK Hajnal n.a. GK Vitorlás n.a. GK Tisza n.a. GK Verecke GK Csongrád n.a. GK Öthalom Középérésűek GK Hattyú GK Kapos GK Marcal n.a. n.a. GK Hunyad GK Piacos GK Petur GK Rába GK Szala n.a. Jubilejnaja 50 Késői érésűek GK Holló Durum búzák GK Bétadur GK Selyemdur Vírus Ellenállóság kiváló közepes jó gyenge Növényvédelem eseti eseti-preventív n.a. = nincs adat 19
szi Durum búza GK Selyemdur (2001) MSZH FO Magas term képesség, kiválóan alkalmazkodó, jó min ség durum búza GK Bétadur (1997) MSZH FO Kiváló malom- és száraztésztaipari min ség, középérés, szi durum búza A GK Bétadur a hazai durum-termesztést és fajtaelismeréseket alapul véve az egyik legsikeresebb fajtának tekinthet hazánkban. Min sítését l fogva uralkodó szerepet tölt be az országos vetésterületét tekintve. A vet magforgalma alapján az összes vetett durum terület 65-75%-át foglalja el. Kiváló min ségi mutatói alapján vált keresetté, így a magas és stabil üveges szemek aránya (70-90%), a tészta sárga színét biztosító karotintartalma (8-12 mg/kg) és jelent s Minolta értéke (23-26) miatt. Termesztése zárt rendszerben folyik (JÚ- LIA Malom Kft.), ami biztosítékot jelent a magas biológiai érték és fajtaazonos vet magra. A GK Bétadur vet mag-felújítási aránya évek óta 75-85%. Jó adaptálodó képességét és köztermesztésben elfoglalt helyét az is bizonyítja, hogy Szerbiában és Horvátországban is állami elismerésben részesült és termesztése folyamatos. Az uniós csatlakozásunkat követ en az EU-lista révén köztermesztésbe került még Szlovákiában és Romániában is. Agrotechnikai szempontból els sorban a gombabetegségekkel szembeni (kalász-betegségek) védelem az, ami prioritással bír. Gyakorlatilag az ország egész területén termeszthet, azonban a lehet ségeket gyelembe véve a kukoricát, mint el veteményt kerüljük. A kései, ziológiai érésid ben (június második felét l) a szárazságt rése kiváló. Term képessége 4,5-6,5 t/ha, fehérjehozama 13-15,5%. Érésidejét tekintve középérés, de a GK Bétadurnál vegetatívabb habitusa miatt ca. 4-5 nappal kés bb ér fajta. Bokrosodó képessége az átlagosnál jobb (2-3 kalász/t ). Állóképessége kiváló, megd lésre nem hajlamos. Késeibb érése miatt betakarítását 14-15%- os víztartalom mellett haladéktalanul kezdjük el, ami a min ségének meg rzése szempontjából fontos tényez. A GK Bétadurral egy termel i egységben ajánlott az 1/3 részarány betartása, így a két fajta a széls séges évjáratokban jól kompenzálja egymást min ség és hozam szempontjából egyaránt. Term képessége 5-6,5 t/ha, sikértartalma 30-34%, fehérjehozama 12-14 %, Hl tömege 78-82 kg, míg az üveges szemek aránya átlagosan 60-80%. 20
szi tritikálé szi GK Szemes (2010) SZTNH-FB ÚJ Kiemelked term képesség, jó szemmin ség, rozsdabetegségekkel szemben ellenálló, szi tritikálé A 2010 szén min sített GK Szemes a hazai tritikálé-nemesítés legújabb képvisel je. A fajta hexaploid, kiegyenlített, idegentermékenyülésre nem hajlamos. szi típusú, de alternatív jellege a kora tavaszi vetésre is alkalmassá teszi. A tritikálék között az egyik legrövidebb szalmájú fajta, magassága 100-110 cm, állóképessége jó. Levelei hamvasak, szára és kalásza er teljesen viaszolt. GK Szemes MgSzH eredményei 2010 Szemtermés t/ha 8,4 Kontrol %-ban (2010) 116,6 Szemtermés (3 év átlaga) 7,6 Kontrol %-ban (3 év) 108,3 Hl-tömeg kg 72,2 Ezer szemtömeg g 40-45 Fehérjetartalom % 13,4 Rekord termés a tritikálé kísérletekben, GK Szemes 13.1 t/ha, Szombathely-MgSzH 2010 Korai érés, kalásza közepes hosszúságú, szálkás, éretten sárga szín. Szemtermése jó min ség nevét is innen kapta, alakja ovális, telt, piros szín, közepesen acélos. Rostokban gazdag barna kenyerek el állítására alkalmas, tehát a takarmányozáson túl humán, malomipari felhasználásra is kiváló. A GK Szemes vetésid re nem érzékeny. Búzatalajokon ajánlott vetési normája 150-200 kg/ha. A gyengébb min ség homok- és savanyúbb talajokon 200-250 kg/ha-os vet mag-használata javasolt. Kezdeti fejl dése gyors, jól bokrosodik. Magas vegetatív hozama és dús levélzete lehet vé teszi silókeverékekben való felhasználását vagy legeltetésre való hasznosítását is. GK Rege (2008) MSZH-FB Kiváló fagy- és télállóságú, jó vízhasznosítású, jó szárazságt r, a gyengébb talajokon is b term, szi típusú tritikálé Kimondott szi jellegéb l adódóan kezdeti fejl dése lassú (sztyeppi jelleg ). Levelei elhajlóak, bokrosodó képessége az átlagosnál jobb. Szalmája 100-115 cm, állóképessége jó. A gombabetegségekkel szembeni ellenálló-képessége kiemelked, termesztése ökonomikus. A gyengébb homoktalajokon hozama 4,5-5,5 t/ ha, míg kedvez bb talajadottságok mellett 6,0 t/ ha termésre képes. Szemtermése kevésbé ráncos, fehérjetartalma 12,5-14%. Kiváló takarmányozási értékekkel, magas mikroelem-tartalommal rendelkezik. Viaszérésben silózásra is alkalmas, amit magas rost- és cukortartalma tesz lehet vé. Optimális vetésideje október els fele, de sztyeppi típusából adódóan a kései vetésekre sem érzékeny. Ajánlott vetési normája 450-500 csíra/m 2, ami 36-40 grammos ezerszemtömeg mellett, optimális vetésid esetén 150-180 kg/ha vet magnormát jelent, amennyiben feltételezzük a fémzárolt vet mag használatot és ezáltal az (MSZ) szabványnak megfelel csírázási értékeket. 21
szi szi zab,!szi árpa?????? 22
szi zab, szi árpa szi GK Impala Korai szi zab (2005) MSZH-FO A hazai zab fajtaszortiment els szi típusú fajtája Fagy- és télállósága közepes, azonban kiváló regenerálódó és bokrosodó képessége révén az esetleges (20-30%) t hiányt jól kompenzálja. Korai érés, betegség-ellenállósága jó. Vetésideje október els fele, 160-180 kg/ha-os vet magnormával. A gyakorlati eredmények is alátámasztják azt a tényt, hogy a tavaszi fajtákhoz képest term képessége 20-25%-kal magasabb. Átlagos évjáratokat gyelembe véve 5,5-6 t/ha termésre képes. A fajta er sen vegetatív típus, az abraktakarmány-termelésen túl kiválóan alkalmas szenázs és silótakarmány készítésére, önmagában és keverékekben (bükköny, borsó) is. Esszenciális aminosavakban gazdag, a tavaszi zabhoz képest a GK Impala fehérjetartalma és f leg fehérjehozama lényegesen nagyobb. Zöld zabkeverékek nyersfehérje-tartalma (%) és nyersfehérje-hozama (kg/ha) 35%-os szárazanyag-tartalomnál, a GK Impala és a tavaszi GK Iringó esetében Fehérje % GK Stramm Korai, kétsoros szi árpa (2002) MSZH-FO Fehérjehozam kg/ha GK Impala 9,77 1392 GK Impala + bükköny 12,78 1724 GK Impala + borsó 11,19 1482 Átlag 11,95 1361 Intenzív típusú, kiváló állóképesség fajta. Term képessége 5-8 t/ha. A 2006-2008. évi országos fajtakísérletekben egyaránt a legnagyobb termést adta a korai éréscsoportban. Bokrosodó képessége jó, szára er s (70-80 cm). Gombabetegségekkel szemben rezisztens, lisztharmattal szembeni ellenállósága közepes, rozsda ellenállósága jó. A fagyzugosabb helyek kivételével bárhol termeszthet. Szeptemberi vetése kerülend, optimális vetésideje október els fele. Ajánlott vet magnorma: 500-600 csíra/m 2. Fehérje % Fehérjehozam kg/ha GK Iringó (tavaszi) 9,56 831 GK Iringó + bükköny 12,62 1065 GK Iringó + borsó 11,27 884 Átlag 11,15 927 Szemtermés t/ha Korai érés szi árpa országos fajtakísérletek eredményei GK Stramm, 3 év átlaga (2008 2010) 9,0 7,5 6,0 4,5 3,0 5,50 5,30 Mosonmagyaróvár GK Stramm 8,24 8,27 223% Szombathely 7,96 7,90 Martonvásár Kísérleti átlag 7,56 7,64 138% Karcag 6,00 5,66 Eszterágpuszta 7,13 6,96 128% Kaposvár 6,85 6,75 Helyek átlaga 23
szi szi árpa GK Judy Középérés, kétsoros szi árpa (2004) MSZH-FO GK Rezi Korai, hatsoros szi árpa Elismerés éve: 1998 GK Árpád Középérés, hatsoros szi árpa Elismerés éve: 1991 Kiváló term képességgel és agronómiai tulajdonságokkal rendelkezik. 2006-2007-ben az országos kísérletekben a legnagyobb termést adta a középérés csoportban. A 2008-as kedvez id járási körülmények között az intenzív term területeken közel 9 tonnás termést ért el, még az alföldi term tájakon is 7 tonnát meghaladó terméssel takarították be. Állóképessége és télállósága kiemelked, gombabetegségekkel szemben ellenálló. Hektoliter-tömege 65-70 kg. Az ország egész területén biztonsággal vethet. Az átlagosnál jobb termesztési körülményeket kimagasló terméssel honorálja. Optimális vetési ideje október els fele. Javasolt vet magnorma: 400-500 csíra/m 2. A hazai sziárpa-szortiment egyik legkorábbi fajtája. Általános jó rezisztenciális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik kiváló árpa sárga törpeség vírus és lisztharmat ellenállósága. Emiatt bio-termesztésben is sikeresen használható. Kalásza hatsoros, pergésre túlérésben sem hajlamos. Termesztéstechnológiai szempontból extenzívebb fajta, vet mag-szükséglete 4-4,5 millió csíra/ha, term képessége átlagos körülmények mellett 5-6 t/ha, fehérjetartalma 12-14%. Európa egyetlen csupasz szi árpája, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy pelyvájától hántolás nélkül, könnyen elválasztható, így étkezési célra is kiválóan alkalmas. Pelyva nélküli szemtermésének fehérjetartalma 14% feletti. Kalásza hatsoros, rövid toklász-sertékkel, erekt állású. Félintenzív típus, az igényesebb tápanyag-visszapótlást és növényvédelmet meghálálja, term képessége 4,5-6 t/ ha. Pergésre nem hajlamos. Szemtermés t/ha 8,0 6,0 4,0 2,0 GK Judy termése országos szi árpa kísérletekben 2005 2010 6,57 6,18 7,03 223% 6,57 7,32 6,78 138% 7,54 7,26 7,81 7,76 5,13 5,18 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Évek GK Judy Kísérleti átlag 24
szi szi káposztarepce - hibrid Finesse Középérés hibridrepce A FINESSE kiemelked terméspotenciálú és magas olajtartalmú hibrid. Magtermése 2 év átlagában 3,4%- kal haladta meg a középérés standard hibridek átlagát. A 2009-es üzemi kísérleti átlaga elérte a 4,5 t/ha-t. Olajtartalma mindkét vizsgálati évben 45% fölötti eredményt mutat. A maximális termés eléréséhez intenzív termesztési körülményeket igényel. Az éréscsoporton belül korai virágzás és érés jellemzi. A hibridekre jellemz átlagos magassággal, jó állóképességgel rendelkezik. Rendkívül er s gyökérzete, kiváló kompenzáló-képessége a hazai termesztési viszonyok között jól érvényesül. Tavaszi regenerálódása garantálja az állomány gyors fejl dését. Pergésre nem hajlamos. Fómával és szklerotíniával szembeni ellenálló-képessége átlag feletti. Glükozinoláttartalma alacsony. Termés kg/ha A FINESSE teljesítménye üzemi repce fajtakísérletekben 2010 5000 4000 3000 2000 3518 3628 3236 4140 Morfológiai tulajdonságok: Magasság: közepes Levél: er sen szabdalt, intenzív zöld szín Hosszú bec Nagyon jó bokrosodás 3606 2800 4009 2620 1000 0 Finesse Átlag Bóly Celldömölk Nagylózs Hernádkércs Szeged Bak Chernelházadamonya Szirmabeseny A FINESSE hibridrepce teljesítménye üzemi kísérletben. Nagylózs, 2010 4800 Termés kg/ha 4400 4000 3600 3200 2800 Finesse 2400 2000 5 6 7 8 9 10 Betakarításkori nedvességtartalom % 26
szi káposztarepce - hibrid szi Hycolor Középérés hibridrepce A Hycolor nagy term képességgel rendelkez, középkorai hibridrepce. Magtermése 10%-kal múlta felül a standard átlagot. Közepes növénymagasságú, jó állóképesség és kiemelked télállóság jellemzi. Betegségekkel szemben ellenálló. Jól alkalmazkodik az eltér talajtípusokhoz és tápanyagszintekhez, ezért kevésbé intenzív viszonyok között is sikeresen termeszthet. Mindezen tulajdonságainak köszönhet en nagy a termelési biztonsága. Rendkívül jó elágazó képesség és kezdeti fejl dés, kiegyenlített állományt képez. Glükozinolát-tartalma megbízhatóan alacsony, mely az értékesítési biztonság szempontjából igen fontos értékmér tulajdonság, elismeréskori kísérletekben 9-11 mol/g. Olajtartalma 41-43%. A HYCOLOR teljesítménye üzemi repce fajtakísérletekben 2010 4000 3500 3573 3448 3726 3887 3590 Termés kg/ha 3000 2500 2000 3003 1500 1000 Hycolor Átlag Celldömölk Chernelházadamonya Dalmand Hernádkércs Bak Hévízgyörk Agronómia Tavaszi regenerálódás +++ Virágzás kezdete közepes Érési id közepes Állóképesség ++ Télállóság +++ Pergés ellenállás +++ Min ség Magtermés +++ Glükozinolát-tartalom +++ Olajtartalom 41-43% Betegség-rezisztencia Verticillum ++ Sclerotinia ++ Phoma ++ 27
szi szi káposztarepce - fajták GK Gabriella Középérés fajtarepce GK Helena Középérés fajtarepce Az elmúlt években az egyik legnagyobb területen termesztett szegedi fajtarepce, kínálatunk legkorábbi fajtája. A GK Helena sikerének titka az alkalmazkodó képességében rejlik. A középérés csoport végén érik. A középérés csoport elején érik. Télállósága kiváló, regenerálódó- és átlag feletti alkalmazkodóképességének köszönhet en évr l-évre bizonyítja versenyképességét az eltér évjárathatások mellett is. Term képessége meghaladja a 4 t/hektárt. Szára vastag és er s, megjelenése nagyon tetszet s. Glükozinolát-tartalma alacsony, mind élelmiszeripari, mind energetikai felhasználásra alkalmas. Intenzív típusú fajta, meghálálja a jó tápanyagellátottságot. Fehérjetartalma éréscsoportjában a legmagasabb. Pergésre nem hajlamos. Term képessége: 3,4-4,5 t/ha Olajtartalom: 44-46 % Glükozinolát-tartalom: 10-11 mol/g Fehérjetartalom: 22-24 % Fagyálló képessége kiemelked. 2002/2003 rendkívül hideg telén télállósága az egyik legjobb volt. Jól adaptálódik és regenerálódik, emiatt a kevésbé intenzív viszonyok mellett és gyengébb talajokon is gazdaságosan termeszthet. Az aszályt rését éveken át bizonyította. Mindezen tulajdonságai növelik a termelés biztonságát. Term képessége: 3,2-4,1 t/ha Olajtartalom: 43-46% Glükozinolát tartalom: 12-15 mol/g Fehérjetartalom: 22-23% 28