BELÜGYMINISZTER KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER BM/13373/2012. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdéseinek rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2012.november 19-én ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakításával összefüggésben egyes Korm. rendeletek módosításáról és kiadásáról Budapest, 2012. november
E G Y E Z T E T É S I L A P 2 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje / jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény Miniszterelnökség Honvédelmi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Külügyminisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzetgazdasági Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium egyetért nem ért egyet nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn
3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja a) Korszerű, hatékony és minőségi örökségvédelmi feladatellátást biztosító szervezeti rendszer létrehozása a kulturális örökségvédelmi rendszer átalakítása a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet elfogadásával megkezdődött, a végleges szervezetrendszer 2013. január 1-től áll fel. az első fokú örökségvédelmi hatósági feladatokat járási szinten a kijelölt (tipikusan megyeszékhely) települések szerinti járási hivatalok szakigazgatási szerveiként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok (21 db) látják el. Az integrált szakigazgatási szervként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok illetékessége az egész megye területére kiterjed, kivéve a fővárost, ahol két építésügyi és örökségvédelmi hivatal működik. a másodfokú örökségvédelmi hatósági feladatokat a fővárosi, megyei kormányhivatalok egységes, építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szerve látja el. a másodfokú régészeti hatósági feladatokat országos illetékességgel a Budapesti Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala látja el. az örökségvédelemmel összefüggő nyilvántartási, kutatási és információszolgáltatási feladatokat országos illetékességgel az örökségvédelmi központi szerv látja el. az örökségvédelmi feladatellátás szakmai irányítása és felügyelete a Belügyminiszter feladata Az előterjesztés a 2013. január 1-jén felálló rendszernek megfelelően javasolja módosítani a kulturális örökségvédelmi szervezetet érintő Kormányrendeleteket. b) Beruházások megvalósítását elősegítő jogintézmények a régészeti szolgáltatás végzőjének a hatékony és szakszerű feladatellátás érdekében történő egyértelmű kijelölése azzal, hogy o a régészeti szolgáltatás tekintetében a szabályozás egyértelmű kijelölést tartalmaz a megyei hatókörű városi múzeumok részére azzal, hogy ha kapacitás probléma merül fel, akkor a Magyar Nemzeti Múzeumot be kell vonnia a teljesítésbe. o a régészeti szolgáltatás tekintetében a szabályozás egyértelmű kijelölést tartalmaz a Magyar Nemzeti Múzeum részére a több megyét érintő feltárás, régészeti szolgáltatása tekintetében o a régészeti szolgáltatás tekintetében a szabályozás egyértelmű kijelölést tartalmaz a Magyar Nemzeti Múzeum részére abban az esetben, ha a megyei hatókörű városi múzeummal a szerződés a megadott határidőben a múzeum
4 hibájából nem jön létre, akkor az örökségvédelmi hatóság a MNM-ot jelöli ki a szolgáltatásra. o a tervásatás tekintetében tekintettel arra, hogy az hivatalból, tudományos terv alapján történő feltárási típus a kormányrendelet fenntartja a régészeti tudományos intézmények feltárási jogosultságát. egyértelmű fogalomrendszer alapján a feltárási- régészeti szolgáltatási tevékenységre irányuló szerződéskötés tartalmi elemeinek meghatározása a költségek (régészeti szolgáltatás és régészeti földmunka) tekintetében. annak egyértelműsítése, hogy a nagyberuházások tekintetében a költségmaximalizálás (legfeljebb 200 millió Ft) magába foglalja a régészeti szakmunka és a teljes régészeti földmunka (kézi és gépi) költségeit. a régészeti lelőhelyen a feltáráshoz kapcsolódó földkiemelési (kézi és gépi) munka (régészeti földmunka) elvégzésének feladata főszabályként a beruházóé, ezzel megszűnik a múzeumok közbeszerzési kötelezettsége ezen a területen is, ezzel jelentősen gyorsulhat a szerződéskötés, valamint olcsóbbá válhat a beruházó számára a beszerzés is. a régészeti szolgáltatás típusát meghatározó előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult azzal, hogy a végrehajtásba bevonja a megyei hatókörű városi múzeumokat is. c) Egyszerűbb, gyorsabb, áttekinthetőbb eljárási szabályok az Országgyűlés által T/8886. számon jelenleg tárgyalt, a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) módosítása nyomán egyes rendelkezések szabályozási szintje megváltozik. A Kötv.-ből kikerülnek a törvényi szintet nem igénylő eljárási részletszabályok, amelyek megalkotására a Kormány kap felhatalmazást. az integrált szakigazgatási szerv kialakításával rövidül az eljárási határidő, hiszen nem kell az örökségvédelmi szakigazgatási szervet, mint szakhatóságot megkeresni az építésügyi hatósági eljárásokban. Lényegesen lecsökken a szakhatósági bevonás szükségességének köre az örökségvédelmi és a feltárási engedélyezési eljárásokban is. profiltisztítás történik a hatóság által ellátandó feladatok körében, tisztán hatósági feladatkör: o engedélyezés o ellenőrzés o kötelezés o szankcionálás az előterjesztés célja az örökségvédelmi jogszabályok felülvizsgálatával azok o életszerűvé és ésszerűvé tétele, o egyszerűbbé, rugalmasabbá, és gazdaságosabbá tétele,
5 o a szakmai követelményeknek és elvárásoknak jobban megfelelő, a jogalkalmazók számára közérthetőbb és egyértelműbb, ezért a jogbiztonságot jobban szolgáló szabályozás. E célokat szolgálja az előterjesztés azzal, hogy az örökségvédelmi szabályozásban a hangsúlyt a döntések előkészítésére és előkészítettségére, a folyamatok átláthatóságára, egyszerűsítésére, az eljárások kiszámíthatóságára, a döntések jogszerűségére a hatóságok hatékonyságára helyezi: o Olyan normák megalkotására kerül sor, amelyek fokozzák a hatósági jogalkalmazás objektivitását, tisztázzák az ügyfelek által megtartandó szabályokat. o Az előterjesztés az örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági eljárási szabályok széttagoltságát megszünteti, azokat egy jogszabályba foglalja, növelve az átláthatóságot. o A feltétlenül indokolt szintre csökken a szakhatósági közreműködés, elkerülve a szükségtelen ismétlődéseket. o Az előterjesztés megszünteti a műemlékeket érintő tervek kettős (építészeti tervtanácsi és műemléki testületi) tárgyalását, csökkentve az adminisztrációs terheket. o Az eljárásból kikerülnek a szakmai megalapozást szolgáló tevékenységek, a dokumentációkészítésre, a véleményezésre az eljárást megelőzően kerül sor, ezzel megszűnik az eljárásokat lassító, a hatóság hatékonyságát csökkentő körülmény. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztés az alábbi négy Korm. rendelet tervezetét tartalmazza: - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló Korm. rendeletről szóló Korm. rendelet, - az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló Korm. rendelet, - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló Korm. rendelet, továbbá - a kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakításával összefüggésben egyes Korm. rendeletek módosításáról szóló Korm. rendelet. A jelen előterjesztés az érintett Kormányrendeletek megalkotásán és módosításán túl jogalkotást nem igényel. 2.2. Egyéb intézkedés: Az előterjesztés egyéb intézkedést nem igényel. 2.3. Alternatívák
Az előterjesztésnek alternatívája nincs. 6 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a Nemzeti Együttműködés Programjának célkitűzéseivel, valamint a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozatban és a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentése az erre irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programról szóló 1405/2011 (XI. 25.) Korm. határozatban meghatározottakkal. 4. Előzmények, kapcsolódások A kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakításáról szóló 1378/2012. (IX. 18.) Korm. határozat. A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi. törvény. 5. Európai uniós kapcsolódások Tekintettel arra, hogy az előterjesztés a régészeti szolgáltatási tevékenységgel, valamint szakértői tevékenységgel kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz, az előterjesztés a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelvhez kapcsolódik. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés nem igényel parlamenti tárgyalást. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés társadalmi egyeztetést nem igényel. 8. Vitás kérdések 8.1. Az EMMI nem ért egyet azzal, hogy a másodfokú hatósági jogkör különválik a műemlékek, illetve a régészet vonatkozásában. Az előterjesztő álláspontja szerint a régészet tekintetében a másodfokú hatáskörrel járó feladatok mennyisége, munkaerő-igénye (országosan 3 fő ügyintéző) nem igényli a megyénkénti feladatellátást. 8.2. Az EMMI nem ért egyet azzal, hogy örökségvédelmi központ legyen az általános megjelölése az örökségvédelmi központi feladatokat ellátó szervnek, mivel a kulturális javakkal kapcsolatos feladatokat a Forster Gyula Központ látja el, így a megnevezés a gyakorlatban számos gondot okozhat. Az előterjesztő álláspontja szerint a két érintett szerv eltérő ágazatokban eltérő tevékenységet végez, így nem téveszthetők össze.
7 8.3. Az EMMI régészettel kapcsolatos földmunkákra vonatkozó álláspontja szerint a kézi földmunka magában foglalja a már közvetlenül régészeti érdekű földmunkákat is (ún. kézi bontásban való részvétel stb.), melyek speciális régészeti szakismeretet igényelnek. Előnyösebb lenne, ha a költségmaximalizálás csak a régészeti szakmai tevékenység költségeit foglalná magába, hiszen a gépi humuszolás sok esetben a beruházás szempontjából is elvégzendő feladat. Az előterjesztő álláspontja szerint az érintett rendelkezés kifejezetten szól arról, hogy a régészeti szakfeladatok (pl. a régészeti bontómunka) régészeti feltárásnak minősülnek, és nem kézi földmunkának. 8.4. A lelőhelyek elkerülésével kapcsolatban az EMMI álláspontja szerint a fokozottan és kiemelten védett lelőhelyeket akkor is el kell kerülni, ha azok belterületen fekszenek. Az előterjesztő álláspontja szerint a beépítésre szánt területek és a beépítésre nem szánt területek közötti alapvető különbségek miatt az eltérő előírások a védetté nyilvánított lelőhelyek esetén is indokoltak. 8.5. Az EMMI nem ért egyet azzal, hogy a teljes felületű feltárást a földmunkával érintett mélységig kell elvégezni. Ez többrétegű, ám kontinuus lelőhelyeknél problémás lehet, hiszen a földmunkával érintett mélység alatt a telep vagy temető legkorábbi periódusainak feltárása így elesik, emiatt tudományos szempontból csak részben válik értelmezhetővé, nem beszélve arról, hogy az építés milyen pusztító hatással jár a földben maradt, ám kellő vastagságú földréteggel nem védett jelenségekre. Javaslom, hogy a próbafeltárás a lelőhely feltáratlan rétegeire is terjedjen ki, továbbá az elfedés biztosítsa az érintetlen rétegek épen maradását. Az előterjesztés kiegészített változata szerint a földmunkával érintett mélységben jelentkező leleteket és emlékeket teljes egészükben fel kell tárni, ezzel az EMMI által említett probléma legjelentősebb része megoldódik. A további rétegek feltárása azonban nem függ össze a megelőző feltárás funkciójával. 8.6. Az EMMI az előterjesztés 4. mellékletét képező Korm. rend. 20. és 36. -ának elhagyását javasolja azzal az indokkal, hogy az érintett szakértői és véleményezési feladatok tekintetében a módosítandó jogszabályok a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási Szolgáltatási Központot ruházzák fel egyes örökségvédelmi feladatokkal. Az előterjesztő álláspontja szerint az érintett rendelkezések megfelelően követik az örökségvédelmi feladatok megosztására vonatkozó szabályokat, igazodva a 2013. január 1-jétől működő szervezeti rendhez. 8.7. Az NFM nem támogatja azt a megoldást, miszerint a megelőző feltáráshoz kapcsolódó gépi és kézi földmunka kikerüljön a régészeti feladatellátásból és a beruházó kötelezettségévé váljon. A kézi földmunka a régészeti feltárást közvetlenül szolgáló munkaelem, annak elvégzéséhez olyan jártasságra van szükség, melyek csak a feladatellátás jelenlegi rendjében biztosítható. A Nemzeti
8 Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., mint az állam nevében és javára eljáró beruházó a megelőző feltáráshoz kapcsolódó földmunkát a kivitelezési tender részeként tudja közbeszereztetni. Egy adott projekt, adott közbeszerzési tenderének, illetve eredményének a függvénye fogja jelentős mértékben befolyásolni a régészeti feladatellátásra maximálisan meghatározott összeget. Alakulhat úgy egy közbeszerzési eljárás, hogy az effektív feltárásra semmilyen forrás nem áll majd rendelkezésre, mert például a földmunka összege kimeríti a rendelkezésre álló forrás teljes összegét. További gyakorlati probléma, hogy a kivitelező a teljes nyomvonalon végzi el a földmunkát, azt felosztani, hogy abból mennyi történt a régészeti feladatellátás, illetve mennyi a beruházás megvalósítása érdekében, nem lehetséges. Az NFM álláspontja szerint ebben az esetben nem beszélhetünk régészeti gépi földmunkáról, hanem a feladatot a beruházó a kivitelezés részeként fogja ellátni. Amennyiben tehát a jogalkotói szándék ténylegesen arra irányul, hogy a Kötv. 23/E. (1) bekezdésében foglalt költségkorlát szerinti összegnek része legyen a beruházó által biztosított földmunka ellenértéke, úgy nem támogatom a földmunka ellátásának a beruházókra történő áthárítását. Csak abban az esetben volna elfogadható beruházói feladat a gépi feladatellátás, ha annak ellenértéke nem tartozna a régészeti maximalizált összköltségbe. Az előterjesztő álláspontja szerint a kézi földmunka elhatárolható a régészeti szakfeladatnak minősülő régészeti bontómunkától, továbbá a régészeti feltárás által indokolttá tett gépi földmunka elhatárolható a beruházás kivitelezése során egyébként is elvégzendő gépi földmunkától. 8.8. Az NFM a nagyberuházás esetén alkalmazandó régészeti költségkorlát számítási alapja, a beruházás teljes bruttó bekerülési költsége kifejtette, hogy a fogalom tartalma nem tisztázott: nincs a jogrendszerben jogszabályi definíció a teljes bekerülési költség fogalmára vonatkozóan. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli tv.) 47 51. -ai meghatározzák ezzel szemben a bekerülési érték fogalmát. Az előterjesztés meghatározatlan tartalmú teljes bekerülési költség fogalmát úgy határozná meg, hogy utalna a Számviteli tv. által meghatározott teljes bekerülési érték fogalmára. A beruházásnak ebben a korai és a régészeti feladatellátás fázisában nem lehet ezen a Számviteli tv. hivatkozott rendelkezései alapján nyilatkozni a teljes bekerülési költségről. A bekerülési érték a beruházás lezárulását követően, utólag megállapítható összeg. A kérdéses időpontban, azaz a beruházás érdemi megkezdését megelőzően legfeljebb előzetesen becsült, illetve tervezett költségekről áll módjában minden beruházónak nyilatkozni. Az előterjesztő álláspontja szerint az előterjesztés megfelelően pótolja a teljes bekerülési költség NFM által hiányolt fogalmának meghatározását. Az előterjesztés nem alkalmazza a bekerülési érték fogalmát, csupán a Számviteli tv. 47 51. -aiban meghatározott tételek összegére utal. 8.9. Az NFM javasolja a hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása kifejezés fogalmi ismérveinek rendeleti szintű meghatározását. Ennek hiányában olyan gyakorlat kialakulásától tart az NFM, amely valamennyi, a törvényi költséghatárnál magasabb összeg régészeti költségigény esetén a kérdés Kormány általi eldöntésének kezdeményezésére vezet.
9 Az előterjesztő álláspontja szerint az érintett fogalom megfelelően alkalmazható a gyakorlatban, a Kormány döntésének kezdeményezésének gyakoriságára pedig mind a hatóságnak, mind az örökségvédelemért felelős miniszternek megfelelő befolyása van. 8.10. Az NFM nem ért egyet azzal, hogy amennyiben a beruházó vállalja a költségkorlátnál magasabb összeg kifizetését, úgy ne kelljen alkalmazni a törvényben rögzített eljárásrendet, azaz ne legyen szükséges a Kormány döntésének kezdeményezése. E rendelkezés az NFM szerint a Kötv. 23/E. (2) bekezdésében előírtak alól olyan kivételt tesz, amely rendeleti szinten nem merülhet fel. E kivétel továbbá lehetővé teszi olyan gyakorlat kialakulását, hogy valamennyi beruházó a költséghatáron felüli többlet finanszírozását vállalja a beruházás gyorsabb előrehaladása reményében, így a gyakorlatban a törvényi szabályozással bevezetett költségkorlátok nem fognak érvényesülni. A Kormány költséghatár túllépéséhez hozzájáruló döntése kapcsán hangsúlyt kapott, hogy a hozzájárulás kivételes jellegű. A költségkorlát túllépésének általánossá válását lehetővé tévő szabály mindezzel ellentétesnek tűnik. Az NFM által kifogásolt szabály nem általános, hanem kivételes, és kizárólag a beruházó döntésén múlik. Amennyiben az NFM álláspontja szerint a költségkorláttal kapcsolatos hatályos törvényi eljárásrend a beruházás gyorsabb előrehaladását hátráltatja, ez kormányrendeleti szinten nem orvosolható. Az előterjesztő álláspontja szerint meg kell adni a lehetőséget a beruházónak arra, hogy a számára legelőnyösebb megoldást válassza. 8.11. Az NFM nem ért egyet azzal, hogy a rendelettervezet meghatározza a feltárást végző késedelme esetén érvényesíthető kötbérigény maximális értékét is 20% mértékben. Az előterjesztő a hatályos szabályozással tartalmilag egyező, a szerződéses gyakorlatban általános rendelkezés elhagyását nem látja indokoltnak. 8.12. Az NFM nem ért egyet azzal, hogy a feltárást engedélyező hatóság a költséghatárok túllépésének szükségessége és a Kormány döntésének kezdeményezése esetén felfüggeszti az engedélyezési eljárást. A hatóság bármilyen ügyben korlátlan számban kezdeményezheti a döntést, így többször felfüggesztheti az eljárást, amely annak elhúzódásához vezethet. Az NFM álláspontja szerint a hivatkozott rendelkezés hatásaként az engedélyezési eljárás elhúzódása következtében a feltárásra nyitva álló törvényi határidő el sem kezdődik, így az építkezés bizonyosan nem lesz megkezdhető. Az NFM javasolta, hogy a hatóság legfeljebb egy alkalommal, maximum 10 munkanapra függeszthesse fel az eljárását. A felfüggesztés 10 munkanapot meghaladó mértékű fenntartásának csak akkor legyen helye, ha a miniszter kezdeményezi a Kormány döntését a törvénytől eltérő költségviselés tárgyában. Az előterjesztő álláspontja szerint az NFM aggályai nem életszerűek, feltételezik a hatóság célszerűtlen és visszaélésszerű jogalkalmazását oly módon, amire az érintett rendelkezések hatálya alatt egy példa sem volt, ezért a javasolt változtatás indokolatlan.
10 8.13. Budapest Főváros Kormányhivatala nem ért egyet azzal, hogy jogszabály határozza meg az építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szerv vezetőjének személyét, tekintettel arra, hogy ez korlátozza a kormánymegbízott jogosultságait. Az előterjesztő álláspontja szerint a jogszabály nem rögzíti a szakigazgatási szerv vezetőjének személyét, csupán összekapcsolja az építésügyi hatóság (a szakigazgatási szerv szervezeti egysége) vezetésével. 8.14. Budapest Főváros Kormányhivatala túlzottan szigorúnak tartja a régészeti hatósági munkakörre vonatkozó képesítési előírásokat. Az előterjesztő álláspontja szerint a Budapest Főváros Kormányhivatala országos illetékességgel eljáró építésügyi és örökségvédelmi hivatalába koncentrált másodfokú régészeti hatósági feladatok jelentőségére és (országosan) csekély létszámigényére is tekintetében nem túlzó a képesítési követelmény. 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem Tárcaközlemény igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A kulturális örökségvédelmi rendszer átalakítása miatt 2013. január 1-től az első fokú hatósági feladatokat járási szinten a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok látják el, az egész megye területére kiterjedő illetékességgel. A másodfokú hatósági feladatokat a műemlékvédelemmel kapcsolatban a fővárosi és megyei kormányhivatalok egységes építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szerve, a régészettel kapcsolatban pedig a fővárosi kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala látja el. Az integrált szakigazgatási szerv kialakításával rövidül az eljárási határidő, hiszen nem kell az örökségvédelmi szakigazgatási szervet, mint szakhatóságot megkeresni az építésügyi eljárásokban. Az előterjesztés a 2013. január 1-jén felálló rendszernek megfelelően javasolja módosítani a kulturális örökségvédelmi szervezetet érintő Kormányrendeleteket.
4. Részletes kommunikációs terv: 11 Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2012. november Dr. Pintér Sándor Dr. Navracsics Tibor
12 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta a kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakításával összefüggésben egyes Korm. rendeletek módosításáról és az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1., 2., 3., és 4. mellékletét képező kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
13 1. melléklet a BM/ /2012. számú előterjesztéshez A Kormány../2012. ( ) Korm. rendelete a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. a) és d) pontjában, 21/A. a) és b) pontjában, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. (1) bekezdés b), h)-m) és o)-s) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra és feladatkörrel rendelkező egyéb szervekre, azok eljárásaira, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos követelményekre, valamint a régészeti feltárásra terjed ki. 2. Az örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölése 2. (1) A Kormány Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével (a továbbiakban: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására a (2) mellékletben foglaltak, valamint a Kötv.-ben meghatározott, örökségvédelemmel összefüggő nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatok kivételével,
14 a) első fokú örökségvédelmi hatóságként a járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát (a továbbiakban: járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal) az 1. mellékletben meghatározott illetékességi területtel, b) a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében másodfokú örökségvédelmi hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban: megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal), c) a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében másodfokú örökségvédelmi hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala szakigazgatási szerveként működő Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban együtt: örökségvédelmi hatóság) jelöli ki. (2) A Kötv. 23/C. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kérelemre induló eljárás lefolytatása és a Kötv. 23/C. (3) bekezdésében meghatározott döntés meghozatala országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala szakigazgatási szerveként működő Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége hatáskörébe tartozik. (3) Az örökségvédelmi hatóság illetékességét valamely ügyben az érintett telek fekvése határozza meg. II. Fejezet ÖRÖKSÉGVÉDELMI ENGEDÉLYEZÉS 3. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek 3. (1) Az örökségvédelmi hatóság engedélye (a továbbiakban: örökségvédelmi engedély) szükséges a (2)-(4) bekezdésben meghatározott tevékenységekhez, kivéve, ha azokhoz az építésügyi hatóság engedélye vagy más hatóság örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kiadott engedélye szükséges. (2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen végzett, 30 cm mélységet meghaladó gépi földmunkához örökségvédelmi engedély szükséges. (3) A műemléket érintő alábbi tevékenységekhez örökségvédelmi engedély szükséges: a) kémény, tetőszerelvény, tetőfelépítmény, díszítmény, tetőhéjazat felújítása, építése, bontása, átalakítása; b) járda, térburkolat készítése, cseréje, eltávolítása; c) külső és belső burkolat, díszítmény felújítása, átalakítása, elhelyezése, eltávolítása, cseréje, átszínezése; d) épületgépészeti és elektromos rendszer elhelyezése, átalakítása, cseréje, eltávolítása;
15 e) beépített berendezés, bútor, liturgikus berendezési tárgy elhelyezése, felújítása, átalakítása, átszínezése; f) lépcsők átalakítása, felújítása; g) védett kerítés felújítása, átalakítása, eltávolítása; h) homlokzati vagy belső fal kívülről vagy belülről végzett utólagos hő-, vagy talajnedvesség elleni szigetelése; i) válaszfal, térhatároló, korlát átalakítása, felújítása, építése, bontása; j) külső, belső nyílászáró cseréje, felújítása; k) falfelület és födém színezése, felületképzésének megváltoztatása, felújítása, cseréje; l) épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, dísz, szerelvény, gépészeti egység, napkollektor, napelem elhelyezése, cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása; m) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák (építmény, kertépítészeti alkotóelemek építése); n) történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása; o) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló alábbi tevékenységek: oa) műemléki védelem alatt álló építmények fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata, ob) a műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálata; p) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása; q) a műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák; r) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló megvilágítása, fényforrás elhelyezése, illetve üzemeltetése; s) műemléknek vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek elmozdítása, szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése. (4) Műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedély szükséges a telek közterületi határához legközelebbi építmény közterület felé eső homlokzatának az építmény megjelenését érintő átalakításához, felújításához. 4. A védett műemléki értékekre vonatkozó követelmények 4. (1) A 3. (2)-(4) bekezdésében meghatározott tevékenységeket a (2)-(12) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni. (2) A műemléket fizikai valójában kell megőrizni. A műemléket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő szakági kutatások-
16 nak kell megalapozniuk. A műemlék anyagát érintő tevékenységek során a műemlék történeti értékeit fel kell tárni, és dokumentálni kell. (3) Műemlék átalakítását a műemléki értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az értékek összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását. A történeti korok emlékeinek megtartása nem jelent kötelezettséget ezek bemutatására. (4) Műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, illetve műemlék telkén új építmény, építményrész építése a műemléki érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti. (5) Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni. Amennyiben ez a pusztulás mértéke vagy a használat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy engedélyezhető a részleges csere, részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, valamint kivitellel, és csak kivételes esetben az eltérő anyagból való pótlás. (6) Történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására, felújítására irányuló munkáknak. Növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülését, hitelességének, értékeinek helyreállítását nem sértheti. (7) A műemlék rendeltetése, használata nem járhat a műemléki értékek veszélyeztetésével. (8) Műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a műemléki értékek fennmaradását, érvényre jutását jobban szolgáló, illetve visszafordítható megoldásokat. (9) Műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás áthelyezése csak restaurátor szakember közreműködésével végezhető. (10) A tulajdonosi érdekek figyelembe vétele mellett törekedni kell a műemlék nagyközönség számára történő bemutatására. (11) Műemléki jelentőségű területen végzett tevékenységek során nem sérülhet a védett településrész történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei, utcaképei és az építmények együttesének összefüggő rendszere. (12) Történeti táj esetén biztosítani kell a védetté nyilvánításról szóló rendeletben védendő értékként meghatározott jellemzők fennmaradását és érvényesülését.
17 5. Az örökségvédelmi engedélyezési eljárás közös szabályai 5. (1) Az örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez a 8-12. -ban meghatározott eltérésekkel mellékelni kell a (2)-(6) bekezdésben felsoroltakat. (2) A 3. (2) bekezdése szerinti esetben a kérelemhez mellékelni kell a) a tervezett tevékenység végzésének pontos helyszínét, földrajzi kiterjedését is meghatározó leírást, illetőleg helyszínrajzot, b) a tervezett tevékenység megnevezését, leírását és az ehhez szükséges fotó- és tervdokumentációt. (3) A 3. (3) bekezdése szerinti esetekben a kérelemhez digitális adathordozón mellékelni kell a) az érintett műemlék azonosításra alkalmas megjelölését, b) a tervezett tevékenységet bemutató részleges beavatkozás esetén az érintett épületrészre vonatkozó helyszínrajzot, alaprajzokat, metszeteket, nézetrajzokat, továbbá történeti kert vagy műemlék telkén lévő park esetén helyszínrajzot, amelynek méretaránya 1000 m 2 -t meg nem haladó terület esetén 1:200; c) 1:50 méretarányú felmérési dokumentációt az építmény (az érintett építményrész) beavatkozás előtti állapotáról, d) fotódokumentációt az építményről és környezetéről; e) a szükség szerint elvégzett kutatások dokumentációját, f) faszerkezetek, tetőszerkezetek szerkezeti munkái esetén faanyagvédelmi szakvéleményt, g) homlokzat-felújítás és utólagos falszigetelés esetén épületdiagnosztikai szakvéleményt. (4) A 3. (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek közül az alábbiak örökségvédelmi engedély iránti kérelméhez a 2. mellékletben meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt kell mellékelni: a) tetőfelépítmény, díszítmény, tetőhéjazat felújítása, építése, bontása, átalakítása; b) külső és belső burkolat, díszítmény felújítása, átalakítása, elhelyezése, eltávolítása, cseréje; c) lépcsők átalakítása, felújítása; d) védett kerítés felújítása, átalakítása, eltávolítása; e) válaszfal átalakítása, felújítása, bontása; f) külső, belső nyílászáró cseréje, felújítása; g) falfelület és födém színezése, vakolatának javítása, cseréje; h) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák; i) történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása; j) műemlék rendeltetésének megváltoztatása.
18 (5) A 3. (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek közül az alábbiak örökségvédelmi engedélye iránti kérelemhez mellékelni kell a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott tervtanács véleményét: a) műemlék egész homlokzatának felújítása; b) műemlék egészének vagy épületrészének teljes belső felújítása. (6) Az alábbi tevékenységekre irányuló kérelemhez, illetve megkereséshez mellékelni kell a kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi központi szervnek (a továbbiakban: örökségvédelmi központ) a tervezett tevékenységre vonatkozó szakvéleményét: a) műemlék vagy annak képző- vagy iparművészeti alkotórésze, tartozéka roncsolásos vizsgálata; b) a műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák engedélyezése iránti kérelem; c) épületgépészeti és elektromos rendszer elhelyezése, átalakítása, cseréje, eltávolítása; d) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák. (7) Az (5) bekezdés szerinti tervtanácsi vélemény és a (6) bekezdés szerinti szakvélemény az örökségvédelmi engedélyezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bizonyítási eszköznek minősül. 6. (1) Az örökségvédelmi hatóság az örökségvédelmi engedélyezési eljárása során a 3. mellékletben meghatározott szempontok alapján vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben és a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek. (2) Az örökségvédelmi engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét kell tartani. (3) Az örökségvédelmi hatóság a döntése meghozatalához szükséges tudományos adatokat az örökségvédelmi központtól köteles beszerezni. (4) Az örökségvédelmi engedélyben kivitelezés közben végzendő kutatást kell előírni, ha az eljárást megelőzően végzett kutatás nem terjedhetett ki minden kutatandó felületre. (5) Az örökségvédelmi hatóság életveszély elhárításának szakvéleménnyel alátámasztott esetét kivéve a kérelmet elutasítja, ha a tervezett tevékenység a) következtében az érintett műemlék jellegét, történelmi jelentőségét, hitelességét, eredeti eszmei jelentőségét jelentősen sértő állapot jönne létre; b) az érintett műemlék értékei érvényre jutását gátolná; c) az érintett műemléki érték pusztulását eredményezné; d) a benyújtott terv az érintett műemlékre vonatkozó építéstörténeti kutatási dokumentációval ellentétes.
19 (6) Az örökségvédelmi hatóság a kérelmet elutasíthatja, ha a tervezett tevékenység következtében az érintett régészeti lelőhely megsemmisülne, vagy részleges állapotromlása következne be. Részleges állapotromlás különösen a rétegsor átvágása, a történeti összefüggések megszüntetése, a régészeti leletek eredeti helyükről történő elmozdítása régészeti feltárás nélkül. 7. (1) Az örökségvédelmi engedély a határozat végrehajthatóvá válásától számított egy év után hatályát veszti, kivéve a (2) bekezdés szerinti esetet, valamint ha az engedélyezett tevékenységet megkezdték, és két éven belül a munkák befejezését bejelentették. (2) Az örökségvédelmi engedély hatálya megegyezik az építési engedély hatályával, amennyiben a hatóság az engedélyeket egybefoglalta. (3) Az örökségvédelmi engedély alapján végzett munkák befejezését a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak 8 napon belül be kell jelenteni. A bejelentéshez fotódokumentációt kell mellékelni. 6. Egyes örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos eltérő eljárási szabályok 8. (1) A 3. (3) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenység esetén a kérelemhez mellékelni kell a) az 5. (3) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakat; b) a 3. (3) bekezdés l) pontjában meghatározott tárgy szerkezetének, anyagának, a felirat betűtípusának meghatározását, színezését, a megvilágítás módját, valamint a műemlék épülethez való csatlakoztatása műszaki megoldásának részletterveit; valamint c) a beavatkozás mértékétől függően a tervezett elhelyezés melletti 2-2 tengelyt magába foglaló homlokzatszakaszt ábrázoló 1:50 léptékű dokumentációt. (2) A 3. (3) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenység akkor engedélyezhető, ha a 6. (5) bekezdésében meghatározott elutasítási okok nem állnak fenn, és a tevékenység eredménye a műemlék történeti, esztétikai értékeihez igazodik. (3) A 3. (3) bekezdés l) pontjában meghatározott tárgy elhelyezése határozott időre is engedélyezhető. A határozott idő kérelemre amennyiben annak feltételei változatlanul fennállnak meghoszszabbítható. (4) A határozott időre szóló engedélyben meghatározott időtartam eltelte után az eredeti állapot helyreállításáért az engedélyes, továbbá reklám esetén a reklám közzétevője és a reklámozó egyetemlegesen felelős.
20 9. (1) Műemlék vagy műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálatára (a továbbiakban: kutatás) irányuló kérelemhez mellékelni kell a) az 5. (3) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározottakat; b) a kutatással érintett épületrész vagy a műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás megjelölését, c) kutatási szakterületenként a kutatást végző felelős szakember nevét, címét, d) kutatási szakterületenként kutatási tervet, amely magában foglalja a kutatás célját, módszereit, az alkalmazandó eszközöket; e) a roncsolásos beavatkozással érintett felületek kiterjedésének és elhelyezkedésének leírását és ábrázolását; f) építéstörténeti kutatási dokumentáció készítésének kötelezettségével járó tevékenység esetén a 2. melléklet 1-6. pontjaiban meghatározottakat. (2) A kérelem előterjesztésére jogosult az, aki a tevékenységet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló Korm. rendeletben meghatározottak alapján végezni jogosult, valamint az a jogi személy, amely a tevékenységet végezni jogosult személy részvételét biztosítja. (3) Ha műemléken végzett kutatás közben az építménnyel összefüggésben olyan körülmény merül fel, amely a kutatási terv módosítását vagy hatósági intézkedést tesz szükségessé, a kérelmező köteles azt haladéktalanul bejelenteni a járási építésügyi és örökségvédelmi hatóságnak. (4) A kérelmező a kutatás befejezését követő 90 napon belül köteles a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak kutatási, illetve restaurátori kutatási dokumentációt benyújtani, mely tartalmazza: a) a kutatás tárgyát képező kulturális örökségi elem történeti leírását, b) a kutatás folyamatának leírását, rajzi, és fényképes dokumentálását, c) a kutatás eredményeinek összegzését és ennek alapján a helyreállítás lehetséges irányaira vonatkozó javaslatot. (5) A kivitelezés közben végzett kutatatásra a (2)-(4) bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazni kell. 10. (1) Műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák (a továbbiakban: restaurálás) iránti kérelemhez mellékelni kell a) az 5. (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározottakat; b) a restaurálással érintett építményrész vagy alkotórésze, tartozéka megjelölését és fotódokumentációját;
c) a restaurálást végző szakember(ek) nevét, elérhetőségét; d) a restaurátori kutatási dokumentációt; e) restaurálási tervet két példányban. 21 (2) A kérelem előterjesztésére jogosult az, aki a tevékenységet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló Korm. rendeletben meghatározottak alapján végezni jogosult, valamint az a jogi személy, amely a tevékenységet végezni jogosult személy részvételét biztosítja. (3) A restaurálási terv kötelező tartalmi elemei a) a beavatkozás indokai; b) a beavatkozást követő összkép, várható látvány pontos leírását, figyelembe véve és elemezve a környezetet és a tárgyegyüttes egészét; c) a restaurálás során használandó eszközök, anyagok, eljárások, módszerek leírása; d) kártérkép: a károsodások fajtáinak, mértékének és kiterjedésének rajzi ábrázolása; e) a restaurálás kiterjedését, módszereit szemléltető illusztrációk (áttekintő- és részletrajzokat, fotókat), a különböző típusú beavatkozások megítéléséhez alkalmas módon; f) diagnosztikai vizsgálatok eredményei. (4) Amennyiben a restaurálás során egyes résztevékenységek ellenőrzése csak meghatározott időpontban lehetséges, az örökségvédelmi hatóság az engedélyben meghatározza a restaurálás azon résztevékenységeit, amelyek ellenőrzését tervezi, és felhívja az engedélyest az érintett résztevékenységek időpontjának előzetes bejelentésére. (5) A restaurálás befejezését követő 30 napon belül az engedélyes köteles a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak két példányban restaurálási dokumentációt benyújtani. A dokumentációnak tartalmaznia kell: a) az elvégzett beavatkozások részletes leírását a tervhez viszonyítva, b) az elvégzett technikai, technológiai, anyagi vizsgálatok leírását és kiértékelését, c) a kezelések, kiegészítések leírását az alkalmazott anyagok és módszerek részletezésével, d) a megerősítéshez, a felület vagy szerkezet védelméhez használt anyagok felsorolását, továbbá a feltárás módszereit és anyagait, e) rajz- és fotódokumentációt kísérő szöveggel: a tárgy restaurálás előtti, kezelés közbeni és utáni, illetve helyreállítás utáni állapotáról, f) a további kezelésre és tárolásra vonatkozó javaslatokat. (6) A restaurálási dokumentáció egy példányát a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal a műemlékek tervtáraként funkcionáló gyűjteményben helyezi el. 11. Műemlék megvilágítása, fényforrás elhelyezése esetén a kérelemhez mellékelni kell a) az 5. (3) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakat,
22 b) a tervezett fényforrás pontos helyét és elhelyezésének módját tartalmazó tervet, c) a fényforrás fényerejére, fényminőségére (fókuszáltság mértéke, színhőmérséklet stb.), hatótávolságára, valamint az üzemeltetés időbeliségére (napszak, szezonalitás stb.) vonatkozó adatokat, d) a fényforrás alkalmazásának célját és módját, ideértve a fénysugár rögzített vagy helyzetét változtató alkalmazását, e) a fényforrásnak a műemlékre várhatóan érvényesülő hatását bemutató, látványterveket is tartalmazó hatáselemzést. 12. Műemléknek vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek elmozdítása, szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése esetén a kérelemhez mellékelni kell a) az 5. (3) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározottakat; b) az áthelyezés megvalósításának részletes műszaki dokumentációját; c) a kérelmező nyilatkozatát a szállítás körülményeiről és biztonságáról; d) a befogadó nyilatkozatát az új helyen történő elhelyezés és a folyamatos megóvás feltételeinek teljes körű biztosításáról. III. Fejezet AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÓSÁG SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSÁNAK SZABÁLYAI 7. A szakhatósági eljárásra vonatkozó általános rendelkezések 13. (1) A kormányrendeletben meghatározott esetekben szakhatósági hatáskörében eljáró örökségvédelmi hatóság a műemléket, műemléki területet, régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezetet érintő ügyben a 3. mellékletben meghatározott szempontok alapján vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben és a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek. (2) A kormányrendeletben meghatározott esetekben szakhatósági hatáskörében eljáró járásiörökségvédelmi hivatal a műemléket, műemléki területet, régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezetet érintő ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kibocsátásától számított hat hónapig használható fel. 8. A telekalakítási eljárásban való szakhatósági közreműködésre vonatkozó rendelkezések 14. (1) A műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben szakhatóságként közreműködő örökségvédelmi hatóság a telekalakítás engedélyezéséhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha
23 a) a tervezett telekfelosztás és telekhatár-rendezés nem veszi figyelembe a történeti településszerkezetet, a történeti utcavonalat; b) a tervezett telekfelosztás következtében az egy telken fekvő régészeti emlék több telekre kerülne. (2) A telekalakítási eljárás során törekedni kell a történeti településszerkezet sajátosságainak megőrzésére, a korábban történetileg összetartozó, illetőleg részben védett ingatlanrészek újraegyesítésére. (3) A telekalakítási eljárás a védettség hatályát nem érinti, a telekalakítással érintett telek régészeti és műemléki védelme a telekalakítás folytán létrejött telkekre is vonatkozik. IV. Fejezet A RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS A MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYES SZABÁLYOK 9. A régészeti lelőhely és a műemléki érték ideiglenes védelme meghosszabbításának feltételei 15. (1) Régészeti lelőhely ideiglenes védettsége a mentő feltárás időtartamára akkor hosszabbítható meg, ha a védetté nyilvánítás előkészítéséről a 16. szerinti értesítés megtörtént, de a védetté nyilvánításról a miniszter nem rendelkezett, és a védetté nyilvánítás megtagadásáról sem hozott döntést. (2) Műemléki érték ideiglenes védelmének meghosszabbítása indokolt, ha a védetté nyilvánítás előkészítése megkezdődött, de a védetté nyilvánításról a miniszter nem rendelkezett, és a védetté nyilvánítás megtagadásáról sem hozott döntést. 10. A védetté nyilvánítás előkészítésével kapcsolatos egyes szabályok 16. (1) A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítését a régészeti lelőhelyek és a műemléki értékek védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti lelőhelyek feltárásának részletes szabályairól szóló rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározottak szerint kell lefolytatni. (2) A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítése során értesíteni kell a) az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultat; b) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét;
24 c) a (2) bekezdésben meghatározott módon a tervezett műemléki környezet és régészeti védőövezet területén fekvő ingatlan tulajdonosát. (3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és történeti táj területén álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról az örökségvédelmi központ megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti. (4) Az (1) bekezdés szerinti értesítés közlése, illetve a (2) bekezdés szerinti megkeresés iránt a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításától számított tizenöt napon belül kell intézkedni. 17. (1) A műemléki érték védetté nyilvánításáról szóló rendeletben az a telek jelölhető ki műemléki környezetnek a) amely a műemléki érték telkével közvetlenül határos; b) amelyen az esetleges építési vagy más tevékenységek a műemléki érték állagát közvetlenül befolyásolhatják; vagy c) amelyen a műemléki érték megjelenését, értékeinek érvényesülését közvetlenül befolyásoló építmény áll. (2) Az (1) bekezdés szerinti kijelölése hiányában a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel műemléki környezet nem jön létre. (3) A 2013. január 1. előtt védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos telkek, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok, valamint a védetté nyilvánításról szóló rendeletben ettől eltérően kijelölt ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. 11. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek ellenőrzése 18. (1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak évenként legalább egy alkalommal helyszíni ellenőrzést kell lefolytatnia. (2) A helyszíni ellenőrzés során jegyzőkönyvben és fotódokumentációval rögzíteni kell a védetté nyilvánított régészeti lelőhely állapotát. A jegyzőkönyvet és a fotódokumentációt meg kell küldeni az örökségvédelmi központnak.
25 V. Fejezet A RÉGÉSZETI FELTÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 19. (1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a Kötv.-ben meghatározott régészeti feltárásokra. A Kötv.-ben meghatározott nagyberuházásokkal, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósításával kapcsolatos régészeti feltárásokra e fejezet rendelkezéseit a VI. fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) E fejezet alkalmazásában tervásatás: a tudományos terv szerinti régészeti feltárás. 12. A régészeti feltárás végzésére jogosult szervek 20. (1) Megelőző feltárást és mentő feltárást a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kizárólag a feltárás helye szerinti megyében, illetve a fővárosban székhellyel rendelkező megyei hatókörű városi múzeum Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum (a továbbiakban együtt: illetékes megyei hatókörű városi múzeum) végezhet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a) a több megyére kiterjedő megelőző feltárás elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult azzal, hogy a feltárás végrehajtásába az illetékes megyei hatókörű városi múzeumokat bevonja. b) amennyiben az illetékes megyei hatókörű városi múzeum kapacitáshiány miatt nem tudja végrehajtani a megelőző feltárást, a feltárásba a Magyar Nemzeti Múzeumot bevonja. c) a Kötv. 22. (5) bekezdése szerinti esetben a megelőző feltárás elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeumot kell kijelölni. (3) Tervásatást a Magyar Nemzeti Múzeum, az illetékes megyei hatókörű városi múzeum, a területi múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete végezhet. 13. Az engedély nélkül végezhető feltárási tevékenységek 21. (1) Feltárási engedély nélkül végezhető a fémkereső műszer használatának kivételével a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés, a régészeti megfigyelés és a terepbejárás.