rsadalomföldrajza ldrajza II.

Csehország és Szlovákia Európa regionális társadalomft rsadalomföldrajza ldrajza II.

Csehország és s Szlovákia térkt rképe Forrás: Probáld F., 2000. CD-rom

Alapadatok CSEHORSZÁG t= 78866 km 2 Lakosság= 10,24 millió fő GDP/fő: : 15800 USD (vásárl( rlóerőparitáson alapuló) Munkaerő Mezőgazdas gazdaság: g: 4% Ipar: 38% Szolgáltat ltatások: 58% Munkanélk lküliség: 10,6% Adminisztratív v beosztás: s: 13 kraj + főváros/7+1 f NUTS II. régir gió

SZLOVÁKIA t= 48845 km 2 Lakosság= 5,4 millió fő GDP/fő: : 14500 USD (vásárl( rlóerőparitáson alapuló) Munkaerő Mezőgazdas gazdaság: g: 3,5% Ipar: 30,1% Szolgáltat ltatások: 66,4% Munkanélk lküliség: 13,1% Adminisztratív v beosztás: s: 8 kraj/3 NUTS II. régir gió

Gazdaságt gtörténet Nagy Morva Birodalom (830-906) A KárpK rpát-medencébe is benyúlt A magyarok semmisítik meg Beolvadnak az itteni szlávok a magyarokba Csehek Korán n beolvadnak a NémetN met-római mai Birodalomba (1085( 1085-1627) 1526: : A Cseh trón n is a Habsburgokra szállt A Cseh korona országai gai : : Csehország, Morvaország, Szilézia zia és Lausitz 1627: : VálasztV lasztófejedelemségi rangot kap (Előtte a cseh király volt a választv lasztófejedelem) A Habsburg uralkodóházhoz tartozik Königgrätz (1866) után n egy ideig pedig erős s porosz befolyás

1867-1918: 1918: Az Osztrák-Magyar Monarchia nem engedte a trialista átalakítást Erősen elnémetesedett városokv Dél-Sziléziazia Nyugati medencesor városai v (1945-48 48 közt k mintegy 2 millió német kitelepítése) Felvidék/Szlov k/szlovákiakia Teljesen más m s fejlődési út A XX. századig zadig szerves része r a Magyar Királys lyságnak (Felvidék) Gazdasági értéke erdőállom llomány, nemesfémek mek Szász városok v (Besztercebánya környk rnyéke) Bányavárosok: Besztercebánya, Selmecbánya, KörmK rmöcbánya Szepességi ipari tömörülés: t Lengyel és s magyar királys lyság g határvid rvidéke, kereskedelmi útvonalak

Csehek: Közép-Európa legsokszínűbb ipara, ipari magterület Bányászat Söripar Hangszeripar Ceruzagyárt rtás Kerékp kpárgyártás Fegyvergyárt rtás Az OMM-ban védett piac az ipari áruk termelése terén Az OMM felbomlása után n elvesztette piacait

Csehszlovákia 1918-40: első köztársaság t=140 000 km 2 Lakosság= 14,7 millió fő (1930) (4,8% magyar, 22,3% német) n Az etnikai határok szinte sehol sem estek egybe (!) Részei: A) Csehország B) Morvaország és s Cseh-Szil Sziléziazia C) Szlovákia D) KárpK rpátalja

Csehszlovákia államalkotó nemzetei Forrás: : Erdélyi magyar adatbank Köztes-Európa térkt rképtár

Csehország g területi változv ltozásai Forrás: : Erdélyi magyar adatbank Köztes-Európa térkt rképtár

Szlovákia területi változv ltozásai Forrás: : Erdélyi magyar adatbank Köztes-Európa térkt rképtár

1938: I. Bécsi B döntd ntés Magyarországnak gnak ítélték k a Felvidéki ki-peremet, Szlovákia és s KárpK rpátalja déli d sávjs vját 1939: Széthullik Csehszlovákia Cseh-Morva protektorátus tus (németek) I. Szlovák k KöztK ztársaság Kárpátalja magyar megszáll llása 1945: II. Csehszlovák k KöztK ztársaság Kárpátalja a Szovjetunióhoz került A Pozsonyi-hídf dfő 3 magyar közsk zség g pedig Csehszlováki kiához

Benes dekrétumok A német n és s a magyar kisebbség g teljes jog- és vagyonfosztása sa Kb. 3 milliós s németsn metség g kitelepítése (szud( szudéta németek) Kb. 44 000 magyart deportáltak Csehországba Lakosságcserék 1945-48: 48: 120 000 szlovákiai magyar Magyarországra gra 73 000 magyarországi gi szlovák k Szlováki kiába reszlovakizáció A kitelepítend tendő magyarok lehetőséget kaptak,, hogy lemondjanak magyar nemzetiségükr kről l (!)

1969: Csehszlovákia föderatf deratív v alapú átszervezésese Cseh és s Szlovák k Szocialista KöztK ztársaság Külön n cseh, illetve szlovák k intézm zmények Prágában és Pozsonyban 1989: Bársonyos forradalom Felgyorsul a két k t tagközt ztársaság g szétv tválása Cseh és s Szlovák k Föderalista F KöztK ztársaság 1993 (1992 Szilveszter): Bársonyos válás v

A szocialista korszak mérlegem Csehország Negatív mérleg Konzervált ipar szerkezet Tudatos kiegyenlítési politika Szlovákia felé Kohászat: Ostrava-Kassa Gépipar: Prága., Plzen, Brno Könnyűíipar:: Szudéták, Zlin 1968 után n klasszikus neosztálinista szocialista rendszer Szlovákia Pozitív mérleg Keleti fekvés s előnyei: SZU irány nyába Szlovák k ipar mindvégig hiányos szerkezetű,, túlzottan t energia- és nyersanyagigényes nyes Mezőgazdaság:: kedvezőbb Fel kellett fejleszteni a Csehekhez

Csehország Rendszervált ltás s után Pozitív v mérleg, m előny nyösebb pozíci ciók Német tőke t beáraml ramlása Lassított privatizáci ció (kuponos) Ipari szerkezetvált ltás s lassú átalakítása Szlovákia Hátrányosabb helyzet 1995-től l lassú fejlődés, előtte politikai problémák (Meciar)

Csehország és s Szlovákia gazdasági gi erőforr forrásai Forrás: www.lib.utexas.edu/maps

Csehszlovákia ipara (1974) Forrás: www.lib.utexas.edu/maps

Forrás: www.lib.utexas.edu/maps Földhasználatlat

Csehszlovákia népsn psűrűsége Forrás: www.lib.utexas.edu/maps

FŐ TÁJAI Kárpátok 1. Cseh-masszívum: -ország nagy része (ősidő) 2. Cseh-med. peremhg-ei: -a masszívum peremén (variszkuszi rögök); Szudétákban az Óriás-hg. (Cseho. legmagasabb pontja: Sněžka-csúcs/1602 m), Érchg., Cseherdő, Šumava 3. Cseh-med. tagjai: -Prágai-, Pilseni-, Ostravai-, Morva-, České Budějovicei-med. 4. Cseh-Morva-dombság: -a Cseh-medencét tagolja 5. Kárpátok: - K-en benyúlik (Eurázsiai-hgr.)

Csehország legmagasabb pontja: Sněžka-csúcs/1602 m

VÍZRAJZ Vltava (=Moldva) Šumavából Elbába Elba Óriás-hg.-ből Északi-tg-be Duna mellékfolyói (pl. Morava vagy Morva) a Fekete-tg-be Elba Vltava Morava ÉGHAJLAT nedves kontinentális

medencékben: búza MEZŐGAZDASÁG rozs árpa zab burgonya c.répa len komló állattenyésztés: szarvasmarha, sertés, juh

fszén: Ostravai-med., Pilseni-med. bszén: Érchegység lábánál lignit: D-Morvaország uránérc: Érchegység ENERGIA BÁNYÁSZAT vasérc, cink-, réz-, ólom -és nemesfémek ércei, grafit, kaolin IPAR Vas- és színesfémohászat gépipar (Skoda: Prága, Mladá Boleslav; villamos-, mkp-, mozdony-, bányagépek- és traktorgy.: Brno) vegyipar, bőripar, cipőipar, fa -és papíripar, él.ipar

Felhasznált lt források PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza ELTE EötvE tvös s Kiadó,, Budapest, 2000. 580 p. Probáld F., 2000. CD-rom A CIA adattára: www.cia.odci.gov The University of Texas at Austin térkt rképtára (www.lib.utexas.edu/maps) Erdélyi magyar adatbank (www.adatbank.transindex.ro( www.adatbank.transindex.ro) (Köztes ztes-európa térkt rképtár; Sebők k LászlL szló térképgyűjteménye) Előad adásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza c. tantárgy)