1./ AZ ÚJ TÍPUSÚ KATONAI ÜGYÉSZI SZERVEZET LÉTREJÖTTE. /1953-1956/

A KATONAI ÜGYÉSZSÉGEK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1953-1980 KÖZÖTT DR. SZÉKELY GYÖRGY NYÁ. DANDÁRTÁBORNOK (A 100 éves a honvéd ügyész c. konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata) 1./ AZ ÚJ TÍPUSÚ KATONAI ÜGYÉSZI SZERVEZET LÉTREJÖTTE. /1953-1956/ Az 1949-es Alkotmány 42. rendelkezése alapján az 1953. évi 13. számú törvényerejű rendelettel létrehozott új típusú szocialista ügyészi szervezet egységes részeként megalakult a Magyar Népköztársaság katonai ügyészi szervezete is. Ezt megelőzően a katonai ügyészségek a Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi Osztálya, később pedig az Igazságügyi Csoportfőnöksége irányítása alá tartoztak. A különállás abban is kifejeződött, hogy 1952-ig külön Katonai büntetőtörvénykönyv és külön perrendtartás volt a katonai eljárásra és külön büntetés végrehajtási rendelkezések és intézetek voltak a Néphadseregben. A katonai ügyészségek szervezetét és működését az ügyészi szervezetről szóló fenti törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 1954. évi 29. számú Minisztertanácsi rendelet határozta meg. A rendelet értelmében a Magyar Népköztársaság katonai ügyészi szervei: - Katonai Főügyészség, - fegyvernemi katonai ügyészségek, - hadtest és hadosztály katonai ügyészségek, - helyőrségi katonai ügyészségek. A szocialista törvényesség biztosítása és védelme érdekében általános feladataik a következők voltak: - /Általános törvényességi felügyelet./ - /Nyomozás törvényessége feletti felügyelet./ - /Bíróságok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet./ - / Fogva tartás feletti törvényességi felügyelet./

- 2 - A katonai ügyészi szervek különleges feladatai pedig: - A Néphadsereg fegyelmének, szolgálati rendjének és harckészségének védelme, valamint a katonai eskü, a katonai törvények, szabályzatok, utasítások, az elöljárók parancsai és a szolgálati kötelességek pontos magatartásának ellenőrzése útján a katonai rend és a szocialista törvényesség megszilárdítása. Ezek megvalósítása érdekében: - A katonai főügyész a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze utasításainak megfelelően megszervezi és irányítja a Néphadseregben a törvényesség feletti felügyeletet és a bűnözés elleni harcot. - A katonai ügyészek a Néphadseregben a törvényesség megszilárdításával és a bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos ellenőrzéseket a megfelelő parancsnoki értekezletek elé tárják megvitatás végett, továbbá rendszeresen tájékoztatják az illetékes parancsnokokat a törvényesség megszilárdításáért és a bűnözés ellen folytatott munkáról. - A katonai ügyészek és a parancsnokok között a katonai ügyészi munka egyes kérdéseivel, illetőleg az egyes konkrét esetekkel kapcsolatban felmerült összes vitás kérdéseket a felettes katonai parancsnokok meghallgatásával a felettes ügyészi szervek, végső fokon a honvédelmi miniszter meghallgatásával a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze dönti el. Az új típusú ügyészi szervezet megalakulása után de már ezt megelőzően is a katonai büntetőbíráskodás hatálya alá tartozó fegyveres testületeknél a bűnüldözés fő terhét és irányítását a katonai ügyészségek viselték, illetőleg látták el. A katonai ügyészségeken kívül a katonai parancsnokok, belügyi vezetők nyomozó hatósági jogkört kaptak és meghatározott körben nyomozhattak a BM politikai vizsgálati szervei is. A fent kiemelt igen széleskörű és nagyjelentőségű feladatok ellátására 1953 évben, 91 fő katonai ügyész volt hivatott. A katonai ügyészi szervezet a Magyar Népköztársaság ügyészi szervezete egységes rendszerének részeként - két szinten tagozódva az ügyészi szervezet egészével összehangoltan látta el a fegyveres erőknél a törvényekben meghatározott ügyészi feladatokat.

- 3 - Az ügyészi szervezet 1953-ban a következő volt: Katonai Főügyészség: katonai főügyész katonai főügyész helyettes politikai tiszt - Általános Felügyeleti Osztály - Nyomozás Felügyeleti Osztály - Bírósági Felügyeleti Osztály - Tanulmányi és Kodifikációs részleg - Személyügyi részleg - Ügyviteli Iroda Elsőfokú katonai ügyészségek: - Helyőrségi területi katonai ügyészségek /budapesti, szegedi, pécsi és debreceni székhellyel/ - Hadtest katonai ügyészségek /3 szervnél/ - Fegyvernemi katonai ügyészségek /a légierő, a tüzér, a műszaki és országos légvédelmi parancsnokságnál/ - Hadosztály katonai ügyészségek /6 szervnél/ és a - Belügyminisztérium Határőrség és Belsőkarhatalom Katonai Ügyészsége A katonai ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezette és irányította a katonai főügyész útján, ezért a Katonai Főügyészség a Legfőbb Ügyészség szervezetében de csak a legfőbb ügyésznek alárendelten működött. A Katonai Főügyészség élén a katonai főügyész állt, akit a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevezett ki és aki működését illetően a legfőbb ügyésznek volt alárendelve, annak helyetteseként. A Katonai Főügyészség országos hatáskörben: - biztosította a katonai ügyészi szervezet munkájában a katonai sajátosságoknak megfelelően az egységes jogértelmezés és joggyakorlat érvényesülését; - irányította, felügyelte és ellenőrizte a katonai ügyészségek tevékenységét; - intézte a hatáskörébe utalt első- és másodfokú büntetőjogi, általános felügyeleti, polgári jogi ügyeket, a rendkívüli perorvoslatokat és kiemelt nyomozási feladatokat is ellátott;

- 4 - - előkészítette a katonai ügyészi munkát vagy szervezetet érintő, de a legfőbb ügyész vagy országos szervek döntési jogkörébe tartozó javaslatait; - végezte az országos hatáskörű fegyveres szervekkel kapcsolatos törvényességi teendőket; - törvényességi észrevételeket tett a minisztériumok és országos hatáskörű szervek által kidolgozott és a fegyveres szerveket érintő magasabb szintű jogszabálytervezetekre; - intézte a katonai ügyészi szervezet katonai-, igazgatási-, szervezési-, személyügyi-, gazdasági és pénzügyi feladatait. Az első fokú katonai ügyészségek a Katonai Főügyészség alárendeltségébe tartoztak és illetékességi területükön: - nyomozásokat folytattak, rendkívüli eseményeket vizsgáltak, vádat képviseltek és végezték a perorvoslatok előkészítését, törvényességi felügyeletet gyakoroltak a parancsnoki nyomozó- és a katonai büntetés végrehajtási szervek eljárása felett; - intézték az általános felügyeleti és polgári jogi szakághoz tartozó feladatokat, részt vettek a katonai szerveknél folyó jogpropaganda munkában és végezték a katonai szervekkel kapcsolatos törvényességi teendőket; - elkészítették a katonai ügyészi munkára vonatkozó, vagy a katonai ügyész szervezetet érintő, de a Katonai Főügyészség vagy az országos szervek döntési jogkörébe tartozó javaslataikat; - intézték a hatáskörükbe utalt katonai-, igazgatási-, szervezési-, személyügyi-, gazdasági és pénzügyi feladatokat. E feladatok a megalakulást követően évtizedek során sem változtak alapvetően, de mindenkor az érvényben lévő, az ügyészségről szóló törvényerejű rendeletekhez, illetve törvényhez igazodtak. Az 1950-es évek politikai vezetésének hibáiból, a párt általános politikájában megnyilvánuló torzulások jelentkeztek a jogpolitikában és ezen belül a büntető politikában is. Ezek pedig összességükben kihatással voltak a katonai ügyészi tevékenységre. A fiatal szocialista ügyészi szervezet útkeresése nehezebbé vált. Jól példázta ezt, hogy a katonai ügyészi hivatás mellett kitartók hajtották végre a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány statáriális intézkedéseit. Mindez azért is

- 5 - hangsúlyozandó, mert az akkori körülmények között kevés jogász vállalta a katonai ügyészekre háruló, kétségtelenül igen exponált, politikai akarattal átszőtt szakmai feladatok ellátását. 2./ A KATONAI ÜGYÉSZSÉGEK MŰKÖDÉSE A A SZOCIALIZMUS ALAPJAINAK LERAKÁSA IDŐSZAKÁBAN. / 1956 1961 / Az Ideiglenes Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 4-én alakult meg, amely a szovjet csapatok segítségével felvette a harcot a forradalommal. Ezzel egy időben megkezdődött a fegyveres erők sorainak így a katonai ügyészi szervezet sorainak rendezése is. A hatalmon lévők következő lépése a szigorú közrend megteremtése és biztosítása volt. 1956. december 11-i hatállyal a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1956. évi 28. számú törvényerejű rendeletével kihirdette a rögtönbíráskodást és ennek végrehajtását a katonai bíróságok hatáskörébe utalta. Az 1956. december 11-én tartott eligazítás után, amelyen a katonai ügyészségnek vezetői és a katonai bíróságok elnökei vettek részt, másnap már megkezdték tevékenységüket a rögtönítélő bíróságok. Az MSZMP 1957 évben megtartotta országos értekezletét, majd ezt követően az 1959 decemberében a VII. kongresszusát, amelyeken meghatározta a szocializmus építésének soron lévő feladatait, a munkáshatalom további megszilárdítását és ezzel együtt az ügyészi feladatokat is. A forradalom leverése után a katonai ügyészi szervezet kiemelt feladata a szocialista törvényesség teljes helyreállítása volt. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 14/1957. számú rendeletével 1957. február 28. napjával megszüntette a korábbi szervezeti tagozódást és ugyanakkor elrendelte - budapesti, szegedi, kaposvári, debreceni és győri székhellyel területi katonai ügyészségek létrehozását. A Kormány elrendelte továbbá a budapesti székhellyel a Határőrség valamennyi szervére és tagjára kiterjedő illetékességgel a Határőrség Katonai Ügyészségének felállítását is. Ennek önállósága azonban a 9/1958. sz. kormányrendelettel megszűnt és feladatait a fenti területi katonai ügyészségek vették át 1958. január 1-jétől. Változás állt be a katonai főügyész személyében is. 1957. augusztus 24-i hatállyal Kispál Pál ezredest a beosztásából a Miniszter Tanács felmentette és Tóth Lajos alezredest nevezte ki katonai főügyésszé.

- 6 - Az akkori időszak példátlan munkaterhét jól bizonyítja az a tény, hogy 1957. január 1. és 1958. augusztus 31. között, tehát alig több mint másfél év alatt a katonai ügyészek mintegy 52 fő 15.369 személy ügyében jártak el. Ennek indoka az volt, hogy a katonai ügyészi szervezet munkájában a forradalom leverése után a szigorú büntetőjogi felelősségre vonás került előtérbe. A szocialista társadalom alapjai lerakásának viszonyai között született meg a Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1959. évi 9. sz. törvényerejű rendelet. Ekkor az ügyészi szervezet elsődleges feladatát a szocialista törvényesség stabilizálása képezte. E jogszabály az ügyészi szervezet korszerűsítése és munka módszereinek újra szabályozása mellett továbbfejlesztésének lehetőségeit is biztosította. Az új törvényerejű rendelet alapvetően befolyásolta a katonai ügyészi munkát is, bár a katonai körülményekre történő lebontásra csak 1960-ban került sor, a 14/1960. sz. Legf. Ü. Utasítás tette meg, amely már részletesen taglalta a katonai ügyészi szervezet helyét és szerepét az ügyészi szervezet egységes rendszerében. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1959 decemberében tartott VII. kongresszusának beszámolója megállapította: Belügyi és igazságügyi szerveink igen nehéz körülmények között dolgozva, az elmúlt három év alatt a szocialista törvényességet teljesen helyreállították hazánkban. Részben azzal, hogy bűntett megtorlatlanul nem maradt, másrészt azzal, hogy vétlen embert büntetés ma nem sújt ma hazánkban. Bűntető politikánk lényege: az ebben az értelemben felfogott törvényesség védelme és biztosítása minden körülmények között. Ez a megállapítás ezután hosszú időre meghatározta az ügyészi tevékenység irányvonalát és továbbfejlesztését. Ezzel összhangban változtak a katonai ügyészségeknek a törvényesség megszilárdítása érdekében teendő feladatai, különösen a bűnözés megelőzése terén. 1960. január 1-én a katonai ügyészi szervezet 58 katonai ügyészi és 16 katonai ügyészségi nyomozói, összesen 74 szervezeti helyből állt. Egyetemi végzettséggel 1960-ban az állománynak csupán 71%-a rendelkezett, ez ugyan is akkor még nem volt kötelező. Az ügyészi hely betöltéséhez ügyészi akadémiai vagy egyetemi végzettséggel kellett rendelkezni. Az ügyészségi nyomozótisztek a Néphadsereg tiszti állományából pályázat útján kerültek az ügyészséghez. 1963. január 1-jével e helyek ügyészi hellyé változtak. 1960. január 1-jén az ügyészi és nyomozótiszti állomány 92%-a az MSZMP tagja volt.

- 7-1960 júniusában a legfőbb ügyész 1/1960. sz. utasításával a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter egyetértésével belső munkaköri átszervezést rendelt el, amellyel katonai ügyészi állomány katonai és belügyi állományúvá vált. Az utasítás szerint: - A BM állományba tartozó fegyveres testületekkel kapcsolatos törvényességi felügyeletet a Belügyminisztérium állományába tartozó katonai ügyészek látják el. Ezért a Katonai Főügyészség katonai és belügyi osztályra tagozódik és az első fokú katonai ügyészségeken ugyancsak belügyi alosztályokat kell szervezni - A belügyi osztály beosztottjai az ügyészi munka vonatkozásában kizárólag ügyészi elöljáróiknak legfőbb ügyész, katonai főügyész vannak alárendelve. Az átszervezés eredményeként a Katonai Főügyészség: katonai osztályának létszáma: 50, a belügyi osztályának: létszáma: 42, Összesen: 92, fő volt. 1961. április 1-jén a Katonai Főügyészség osztályvezetői teendőit - a Katonai Osztálynál Dr. Víg István alez. - a Belügyi Osztálynál Dr. Vincze Lukács r. alez. vette át. Ebben az időben már működött a Katonai Főügyészség Kriminalisztikai Laboratóriuma és 1963-ban már fegyverszakértőt, technikust és fényképészt is rendszeresítettek. A labor felállásával egy időben rendszeressé váltak a kriminalisztikai továbbképzések, amelyeken később már civil ügyészek is részt vettek. 3.A KATONAI ÜGYÉSZSÉGEK MŰKÖDÉSE A SZOCIALIZMUS TELJES FELÉPÍTÉSÉNEK IDŐSZAKÁBAN. / 1962 1980 / Az Elnöki Tanács 179/1962. sz. határozatával felmentette katonai főügyészi beosztásából dr. Tóth Lajos ezredest. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a 3254/1962. sz. határozatával pedig 1962. szeptember 6-i hatállyal kinevezte katonai főügyésszé dr. Bíró György ezredest.

- 8 - Az Elnöki Tanács még ugyanebben az évben a 148/1962. sz. határozatával elrendelte a Pestvidéki Katonai Ügyészség létrehozását. E fegyvernemi ügyészség felállítására az MN Országos Légvédelmi Parancsnokság és annak alárendeltségébe tartozó egységek bűnügyeinek sajátosságai és e különleges objektumokhoz fűződő titoktartás miatt került sor. E fegyvernemi ügyészség nem volt hosszú életű, mert az egész országra kiterjedő illetékesség okozta munkaszervezési nehézségek miatt feladatát kellő hatékonysággal nem tudta teljesíteni ezért a katonai főügyész javaslatára 1965.január hónapban felszámolták. 1962 novemberében az MSZMP VIII. kongresszus megállapította, hogy befejeződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása és az ország a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. Ennek megfelelően változások mentek végbe az állami funkciókban is. Az állam elnyomó funkciója fokozatosan csökkent és előtérbe került a gazdaságiszervező és kulturális nevelő tevékenység. Ezzel összefüggésben pedig változtak az ügyészségnek a szocialista törvényesség megszilárdítása terén jelentkező feladatai is. A törvényes rend védelme, az állam - és közbiztonság állandó javítása pedig megkövetelte a hatóságoktól köztük a katonai ügyészségektől is -, hogy szigorúan és következetesen lépjenek fel minden társadalomellenes magatartással szemben. Ilyen előzmények után 1962-ben született meg a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről szóló 3221/1962. Korm. sz. határozat, amely hosszabb időtartamra határozta meg az ügyészi tevékenység alapvető céljait és tennivalóit. A Katonai Főügyészség a határozat megjelenése után közvetlenül megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a katonai ügyészségek beosztottai alaposan megismerjék és munkájukban következetesen érvényre juttassák ennek rendelkezéseit. A megjelenést követően pedig, alig egy év múlva már részletes vizsgálatot tartott a végrehajtás felmérése, az esetleges hiányosságok feltárása és a jövőbeni feladatok meghatározása érdekében. A kormányhatározat rendelkezéseinek fontosságát felismerve fordult a Katonai Főügyészség a honvédelmi miniszterhez, azt követően pedig a belügyminiszterhez, hogy a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesülése, a bűnüldözés és megelőzés eredményessége, valamint a katonai igazságügyi szervekkel való együttműködés hatékonyságának növelése érdekében, adjanak ki miniszteri parancsot. A parancsok kiadására a honvédelmi miniszter a 039/1963. szám, a belügyminiszter pedig a 030/1964. szám alatt intézkedett.

- 9-1967. évben a Katonai Főügyészség kezdeményezésére a Honvédelmi Minisztérium a parancsnoki nyomozás és a fegyelmi-nevelő munka jobbá tétele érdekében a magasabb parancsnokságokhoz függetlenített nyomozótiszteket nevezett ki. Az elsőként kinevezett 8 főt, a kinevezéssel egy időben, ismereteik bővítése céljából két hetes tanfolyamra a Budapesti Katonai Ügyészséghez vezényelték. 1960-tól a katonai ügyészek rendszeresen jelen voltak a hadosztály és seregtest szinten szervezett hazai és külföldi csapat - és törzsvetetési gyakorlatokon. 1973-1974 években a katonai ügyészek is részt vettek, /12 fő/ a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás betartásának ellenőrzésére létesített Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság magyar tagozatának tevékenységében. A távollevők munkájának részbeni pótlása érdekében 18 tartalékos ügyészt hívtak be tartalékos katonai szolgálatra. Leszerelésük után a tisztek rendfokozatban előléptek, a legénységi állományúak pedig tiszti kinevezést kaptak. A szocializmus teljes felépítésére törekvés időszakában született meg az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény. E törvényhez igazodva jelent meg a katonai ügyészi szervezet működését szabályozó 5/1975. sz. Legfőbb Ügyészi Utasítás. Ezt követően 1973-ban látott napvilágot a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló 14/1973. NET számú határozat. Ez a jogalkalmazó szervek kötelességét a következőkben határozta meg: - A jogalkalmazó szervek kötelesek minden határozatukban, intézkedésükben és eljárásukban érvényesíteni a szocialista törvényességet. Kötelesek a jogszabályokat megtartani és megtartatni. Feladatuk a törvénysértések megelőzése, a jogellenes cselekmények feltárása és az ellenőrzés eredményességének segítése. Tevékenységükkel neveljék az állampolgárokat, a törvények tiszteletére, Vegyenek részt rendszeresen a jogszabályok és a jogalkalmazásban szerzett tapasztalatok széles körű ismertetésében. Az ügyészségnek, így a katonai ügyészségnek is e rendelkezések jelentős feladatokat adtak, mert az ügyészi felügyelet hatásköre a jogalkalmazás valamennyi területére kiterjedt. A legfőbb ügyész az 5/1975. számú utasításban - a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 19. -ának /2/ és 24. -ának /4/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - meghatározta a katonai ügyészségek szervezetét, működésük általános és különös szabályait valamint a honvédelmi és a belügyminiszterrel egyetértésben - rendelkezett a katonai ügyészek és a katonai ügyészségi fogalmazók szolgálati viszonyáról.

- 10 - A hivatkozott utasítás: - 1.. /1/ bekezdése szerint: A katonai ügyészi szervezet a Magyar Népköztársaság ügyészi szervezete egységes rendszerének része, amely két szinten tagozódva az ügyészi szervezet egészével összehangoltan látja el a fegyveres erők /néphadsereg, határőrség/ és a fegyveres testületek / rendőrség, munkásőrség, büntetés végrehajtási testület / vonatkozásában a törvényekben meghatározott ügyészi feladatokat. - 2. /1/ bekezdése szerint: A katonai ügyészi szervezet feladata a törvényesség szervezeti és eljárásjogi garanciáinak összefüggő rendszerében az Alkotmány rendelkezései alapján a törvényesség megtartásának segítése és ellenőrzése a fegyveres szerveknél. - A katonai ügyész az általános bűnüldözési, a nyomozás törvényessége feletti felügyeleti, általános felügyeleti és a bírósági eljárásban való ügyészi részvételi, valamint a büntetés végrehajtás törvényessége feletti felügyeleti tevékenysége mellett, közreműködik és fellép a fegyveres szervek parancsnokaival, párt és politikai szerveivel együttműködve ez irányú munkájukat segítve törvényesség védelmében. Segíti a parancsnokoknak a törvények végrehajtására, a törvényesség, a katonai rend és fegyelem megszilárdítására irányuló munkáját 1973. február 1-jével a Katonai Főügyészség önálló osztályai belső munka szervezésének jobbá tétele érdekében főosztállyá, az első fokú ügyészségek belügyi alosztályai pedig osztállyá alakultak. Az átszervezés az állománytáblák létszám viszonyait nem érintett A katonai ügyészi szervezetben ekkor: 56 fő HM állományú és 36 fő BM állományú katonai ügyész szolgált. Az állomány 92%-a még mindig a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt. Korösszetétele az 1960 évihez képest az idő múlásával jelentősen megváltozott mert az mintegy 36%-ban kicserélődött. Az eltávozottakat elsődlegesen az MN Karikás Frigyes Katonai Kollégium ösztöndíjas egyetemi hallgatóiból pótolták. A régi vezetők helyeire újak kerültek. Az új vezetők elődeiknél nagyobb szakmai rátermettséggel, a beosztottak iránt nagyobb felelősségérzettel, oldották meg feladataikat. Valamennyi katonai ügyészségnél vezérelvé vált a kollektív szellem erősítése. Ennek köszönhetően 1980-ra hivatásszerető, szakmáját jól ismerő, munkabíró és stabil katonai

- 11 - ügyészi állomány alakult ki. Ezt bizonyítja, hogy 1976-1980 között csak nyugállományba helyezések adtak okot személyi mozgásra. 4./ A PÁRT POLITIKÁJÁNAK ÉRVÉNYRE JUTTATÁSA A KATONAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN. A katonai ügyészségek jelentős segítséget kaptak tevékenységük alakításához az MSZMP Közigazgatási és Adminisztratív Osztály Igazságügyi Alosztályától, valamint az MSZMP Katonai Igazságügyi Szervek Végrehajtó és Pártbizottságától. A bűnüldöző munkában különösen jó munkakapcsolat alakult ki a hazánkban ideiglenesen állomásozott szovjet csapatok katonai ügyészségeivel. A személyi állomány politikai továbbképzése mindenkor az MN Politikai Főcsoportfőnökség iránymutatása szerint történt. Politikai Főiskolai végzettséggel 4 fő rendelkezett. Az állomány továbbtanulási igényét pedig jól példázta az a tény, hogy többen önszorgalomból elvégezték a Marxista Leninista Egyetem szakosított, illetve alap tanfolyamait.