A CIB Bank Zrt és a CIB Bankcsoport 2011.12.31-ei beszámolójához kapcsolódó, a Hitelintézeti törvény 235. -ában elrendelt nyilvánosságra hozatala a kockázatkezelésrıl és a tıkemegfelelésrıl Az alábbi dokumentum a CIB Bank Zrt., valamint a CIB Bankcsoport kockázatkezelésérıl és tıkekövetelményének alakulásáról ad összefoglalót a 234/2007. (IX.4.) Kormányrendeletben elıírtaknak megfelelıen. A CIB Bankcsoport a tevékenysége során vállalt kockázatok kezelésére, mérésére, és csökkentésére a hitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályi elıírásokkal, valamint az Igazgatóság által jóváhagyott kockázatkezelési stratégiával összhangban különbözı, a kockázat típusával és mértékével összhangban álló módszereket alkalmaz. A kockázatkezelési elvek a nemzetközi sztenderdekkel és a tulajdonos Intesa SanPaolo Bankcsoport által kiadott irányelvekkel összhangban kerültek kialakításra, és a CIB Bankcsoport egészében azonosak. A CIB Bankcsoport 2011-ben valamennyi elsı pilléres kockázat tekintetében a Hpt. 76/A -ban leírt sztenderd módszert alkalmazta a szabályozói tıkekövetelmény meghatározására. A dokumentum függelékében szereplı táblázatok az adatokat általában millió forintban tartalmazzák, az ettıl eltérı mértékegységek jelölésre kerültek. I. Kockázatkezelési elvek A kockázatkezelés legfontosabb, és általános alapelve, hogy a tényleges kockázatvállalás az intézmény tudatosan meghatározott kockázati étvágyával, valamint a folyamatosan mért kockázatvállaló képességével összhangban kell álljon. Valamennyi kockázatkezelési elv és módszer, amelyet a CIB Bankcsoport alkalmaz, ezen általános alapelv hatékony megvalósítását szolgálja. A CIB Bankcsoport konzervatív kockázati étvággyal rendelkezik, és kiemelten fontosnak tartja egy kockázati és üzleti szempontból egyaránt fenntartható növekedési pálya kialakítását. A Bankcsoport a kockázatokat integráltan, a kockázatok egymásra hatását is figyelembe véve kezeli. A kockázatkezelés során törekszik a legfejlettebb kockázatkezelési eszközök és módszerek alkalmazására, és folyamatos visszaméréssel, az érintett szereplık felé történı kommunikációval, valamint a bankcsoporti folyamatokba és az erıforrás allokációba történı visszacsatolással biztosítja ezek hatékony mőködését. Ennek ellenırzése független kontrollfunkciók feladata. A CIB Bankcsoportban alkalmazott kockázatkezelési elvek a tulajdonos Intesa Sanpaolo által meghatározott, a legmagasabb nemzetközi sztenderdeknek megfelelı irányelvekkel összhangban, a helyi piaci körülményeket, illetve szabályozói elıírásokat is figyelembe véve kerültek kialakításra.
A kockázatkezelés szervezete A kockázatkezelést végzı területek vezérigazgató-helyettesi szintig elkülönülnek az üzleti területektıl, biztosítva ezzel a kockázatkezelési tevékenység függetlenségét. A kockázat kezelési feladatok a hálózat és a központi területek között megosztásra kerültek. Az Anyavállalat, valamint a CIB irányító testületei által meghatározott stratégiai célkitőzésekkel és irányelvekkel összhangban a központi kockázatkezelési terület határozza meg a kockázatkezelés keretrendszerét, az alkalmazott módszereket, eljárásokat és eszközöket, biztosítja az alkalmazott eljárások visszamérését, szükség esetén korrekcióját. A hálózat feladata ezen elvek, módszerek és eljárások prudens alkalmazása, valamint a gyakorlati tapasztalatok visszacsatolása a központi egységek felé. A kockázatkezelési tevékenység felügyeletét elsısorban a kockázati bizottságok, valamint a Bankcsoport irányító és stratégiai döntéshozó testületei látják el. A legfontosabb kockázati bizottságok az alábbiak: Csoportszintő Kockázati Bizottság Csoportszintő Vállalati Kockázati Bizottság Csoportszintő Retail Kockázati Bizottság Csoportszintő Problémás Eszközök Bizottsága Csoport Eszköz-Forrás Bizottság Csoportszintő Szabályozó Bizottság Csoport szintő Mőködési Kockázati Bizottság Operatív szinten a Bankcsoport a kockázatok azonosítását, mérését és kezelését folyamatba épített, valamint utólagos kontrollok révén biztosítja, amelyek egyedi ügyfél/ügylet/ügyfélcsoport és portfolió szinten is biztosítják a független kockázatkontrollt. A portfolió kontroll elsısorban rendszeres, valamint eseti riportok és elemzések formájában valósul meg. A hitelezési kockázat kezelésének elvei és módszerei A hitel-kockázatkezelési stratégia illeszkedik a bank általános kockázatkezelési stratégiájába és politikájába, és magában foglalja a rövid, közép és hosszú távú kockázatkezelési célokat, valamint a megvalósításukhoz szükséges eszközöket, biztosítva az egyensúlyt az üzleti és a kockázatkezelési szempontok között. Ennek megfelelıen a hitelezési kockázatvállalási politika konzervatív, a monitoring tevékenység pedig erıs, elısegítve az esetleges problémák kellı idıben történı felismerését és a szükséges megelızı lépések megtételét. Problémás hitelek kezelése esetében a cél minden esetben az, hogy a nehéz helyzetbe került ügyfelek fizetıképessége helyreálljon. A belsı szabályzatok tartalmazzák az ügyfelek szegmentálására, az ügyfelek és az ügyletek minısítésére, a kockázatvállalások jóváhagyására, a fedezetek befogadására és értékelésére, az egyedi és portfolió szintő monitoringra, valamint a problémás adósok kezelésére vonatkozó elveket és folyamatokat. A hitelezési kockázatok tekintetében két divízió, a Kockázatkezelés a keretrendszer kialakításáért -, és a Hiteljóváhagyás az ügyletszintő kockázatvállalási döntések meghozataláért felelıs a kockázatok kezeléséért. Mind a Kockázatkezelés, mind a Hiteljóváhagyás központi egységként látja el feladatait. A hitelkockázatok megfelelı szinten tartása, illetve csökkentése a belsı szabályzatok, eljárások egységes és következetes alkalmazása, a megfelelı kockázati kontrollok mőködtetése, valamint az üzleti területtıl független kockázatkezelési területek tevékenysége révén valósul meg. A hitel jóváhagyási, a monitoring és a work-out tevékenység során szerzett tapasztalatokat, valamint a folyamat visszamérések eredményét a Bankcsoport rendszeresen visszacsatolja az operatív mőködésbe.
Hitelkockázati fedezetek alkalmazása A CIB Bankcsoport, a kifejezetten eszközalapú finanszírozási formák pl. lízing konstrukció kivételével az ügyfél várható, legalább középtávú jövedelemgeneráló képessége alapján hitelez. Fedezeteket az ennek ellenére fellépı hitelezési kockázatok csökkentésére, a megtérülés másodlagos forrásaként alkalmaz. A CIB Bankcsoport egyes, váratlan árváltozásoknak különösen kitett, vagy megfelelıen nem értékelhetı eszköz (pl. mőkincs) kivételével minden biztosítékot befogad, a fedezeti értéket azonban a fedezet típusától, a megtérülési tapasztalatoktól, illetve egyéb tényezıktıl függıen meghatározott diszkontok figyelembe vételével határozza meg. Ez a megoldás biztosítja, hogy egy esetleges kényszerértékesítés során a nyilvántartott fedezeti érték és az elért megtérülés összhangban legyen egymással. A hitelek jóváhagyása során a Bankcsoport kockázatcsökkentı tényezıként csak a jogilag rendezett biztosítékokat fogadja el. A fedezetek hitelezési kockázat csökkentésére történı alkalmazása szempontjából kritikus azok értékének rendszeres aktualizálása, amit a Bankcsoport az óvatosság elvét követve, kontrollált folyamatban végez el. A kötelezettségvállalásról szóló döntés elıtt a Bank meggyızıdik a szükséges biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl, likviditásáról, mobilizálhatóságáról, jogi érvényesíthetıségérıl, a fedezet és a hitel devizanemének eltérése esetén az árfolyamkockázat mértékérıl, az óvadékba adott pénzügyi fedezetek hozamfeltételeirıl. A hitel folyósítását követıen a Bank a hitel teljes visszafizetéséig nyomon követi a fedezetek meglétét, értékét és érvényesíthetıségét, és ezek alapján az ügyletek fedezettségét. Az ingatlanfedezetek kockázatcsökkentı tényezıként történı elfogadását a Bank megfelelı végzettséggel és szakmai kompetenciával rendelkezı értékbecslık által készített ingatlan értékeléshez köti. A hitelek fedezetét képezı ingatlanok és ingó tárgyak a kockázatvállalás teljes futamideje alatt biztosításra kerülnek. Piaci kockázatok A CIB Bank Zrt. és a CIB Bankcsoport egésze konzervatív a piaci kockázatvállalási hajlandóságot tekintve. A CIB arra törekszik, hogy elkerülje eredményének és nettó eszközértékének hirtelen és jelentıs mértékő ingadozásait. A Bank részvénytulajdonosai piaci kockázati limit meghatározásával konkrétan megfogalmazzák, milyen mértékő kockázatokat tartanak elfogadhatónak. A CIB Bank részvénytulajdonosait képviselı Igazgatóság a Bank mérlegében szereplı és a mérlegen kívüli tételekkel kapcsolatban felmerülı piaci kockázatok sajátosságai és nagyságrendje mélyreható megismerésére koncentrál. A piaci kockázatok legmagasabb szintő figyelemmel kísérése és felismerése érdekében a CIB Igazgatósága piaci kockázatkezelési stratégiákat és irányelveket hagy jóvá és gondoskodik arról, hogy a Bank felsı vezetése megtegye a kockázatok figyelemmel kísérése és ellenırzése érdekében szükséges intézkedéseket. Az Igazgatóság a piaci kockázatok figyelemmel kísérése és ellenırzése céljából negyedévente kap tájékoztatást. A piaci kockázatok mérése A CIB Bank mind a banki könyvben, mind a kereskedési könyvben szereplı ügyletekre vonatkozóan széleskörő és átfogó piaci kockázatmérı rendszert alakított ki. A piaci kockázatmérı rendszernek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégítenie:
A rendszernek fel kell ismernie, és mérnie kell minden olyan piaci kockázatforrást, amely lényeges mértékben kihat a Bank nyereségére és saját tıkéjének piaci értékére. A kockázatkezelıknek, az Eszköz-Forrás Bizottság tagjainak, a Bank felsı vezetésének egyértelmően tisztában kell lennie a kockázatok mérésének logikai hátterével, a mérést alátámasztó feltételezésekkel. A piaci kockázatmérı rendszernek biztosítani kell az erre épülı hatékony limitrendszer kialakítását. A piaci kockázatmérı rendszernek támogatnia kell a hatékony stresszhelyzet elemzés elvégzését, szélsıséges piaci helyzetek elemzése útján. A piaci kockázat mérırendszernek hatékonyan kell mőködnie. A Bank a kockáztatott érték módszertant alkalmazza a piaci kockázatainak mérésére. A CIB Bank szimulációs modell segítségével becsli meg saját tıkéje piaci értékét és méri a nettó kamatbevétel érzékenységét, valamint a saját tıkéje piaci értékének kamatérzékenységét, valamint stressz teszteket alkalmaz mind a deviza-, mind a kamatpozíciókon, annak érdekében, hogy a saját tıkéje piaci értékének érzékenységét mérje rendkívüli körülmények esetén. A Bankcsoport átfogó, de könnyen áttekinthetı jelentéskészítési rendszert mőködtet, amely a Bankcsoport vezetısége számára a fenti célkitőzések elérését biztosítja. Mőködési kockázatkezelési elvek, módszerek A CIB Bank Zrt. elkötelezett a mőködési kockázatok és az abból fakadó veszteségek kezelése iránt. A mőködési kockázatok kezelése mind az ügyfélkiszolgálás, mind a Bank jövedelem megtartó képességének biztosítása szempontjából kiemelkedı fontosságú. A Bank az anyavállalat által meghatározottnál szigorúbb saját kockázatvállalási szintet határozott meg, és ennek, valamint a vonatkozó jogszabályi elıírásoknak és az Igazgatóság által jóváhagyott belsı szabályozásnak megfelelıen, különféle kockázatkezelési módszereket alkalmaz. A kockázatkezelési módszerek biztosítják a kockázatok és veszteségesemények teljeskörő azonosítását, számszerősítését és monitorozását; a szükséges kontrollkörnyezet kialakítását; valamint a kockázatcsökkentı intézkedések megtételét. A fenti módszereket tartalmazó szabályzatok évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A mőködési kockázatkezelést végzı terület az üzleti területektıl elkülönülve, a Kockázatkezelési divízión belül mőködik, közvetlenül a felsı vezetésnek számol be. II. Javadalmazási politika 2011. június 16-án lépett hatályba a CIB Csoport javadalmazási politikája, mely többek között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a javadalmazási politika alkalmazásáról szóló ajánlásai, valamint az Intesa Sanpaolo Csoport által alkalmazott alapelvek figyelembe vételével készült. A hatályba lépett javadalmazási politika mint legmagasabb szintő szabályozás célja azoknak a legfontosabb, elvi szintő szabályoknak a megfogalmazása volt, melyek mind a potenciális kockázatok mérséklése, mind a Csoport hosszú távú érdekeinek úgy, mint a fenntartható növekedés és eredményesség biztosítása irányába hatnak. Ugyanakkor folyamatban van - s 2012 év elsı felében kiadásra kerül - a fent megfogalmazott alapelvek részletszintő szabályozását és gyakorlatba ültetését, továbbá a Tulajdonos által kiadott csoportszintő javadalmazási politikát is magába foglaló szabályzat elkészítése. III. A prudenciális szabályok alkalmazása A számviteli konszolidációs eljárásban teljes mértékig a számvitelrıl szóló 100/2000. tv elıírásait követi a Bank, így a felügyeleti konszolidációba bevont vállalkozások esetében is ezek az elvek érvényesülnek. A CIB Lízing Holding összevont felügyeleti engedélye év végén még nem állt rendelkezésre, azonban a hierarchiában betöltött szerepére tekintettel az összevont vagyoni részesedésekkel egy eljárásban kezeltük. A Di-Bas Leasing IFN s.a. tekintetében a csoport rendelkezett összevont felügyelésre vonatkozó határozattal, de az idıközben lecsökkent tulajdonosi részesedés miatt nem volt indokolt a bevonása.
Az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetések tekintetében a Bank nyilatkozza, hogy a szavatoló tıke átadásának és az esetleges kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya. IV. Szavatoló tıke és tıkemegfelelés A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek A Bankcsoport értelmezésében a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamat a tıkemenedzsment keretrendszere, amelyet a CIB Bankcsoport az üzleti és a kockázati stratégiával összhangban alakít ki. 2011 folyamán új keretrendszer került bevezetésre: a Csoport az azonosított releváns kockázatok mérésére specifikus modelleket dolgozott ki, és meghatározta azt a keretrendszert, amelyben a kockázatokat elıre meghatározott mérıszámok alapján rendszeresen monitorálja. A Csoport nemcsak a tıkemegfelelési mutatóit figyeli, hanem értékeli és folyamatosan figyelemmel kíséri a kockázathordozó kapacitását is. Ennek keretében az üzleti tervek, azok tıkeszükséglete, valamint a várható veszteség közötti optimális egyensúly létrehozása és megırzése a cél, így a Bankcsoport a tıkemenedzsmentet egy folytonosan fejlıdı folyamatként kezeli. A fenti összefüggésben a szabályozói tıkemegfelelés az belsı tıkemegfelelés értékelési folyamat részfeladata. Az ICAAP keretében a CIB Bankcsoport arra törekszik, hogy a Bankcsoport saját céljai eléréséhez biztosítson a tıkemenedzsment számára hasznos keretet és eszközöket. A tıkemenedzsment célja a folyamatos tıkeellátottság biztosítása annak érdekében, hogy a kockázati profilnak megfelelı tıkeellátottság folyamatosan biztosított legyen, a kritikus helyzetek kezelhetıek legyenek, és megfelelı eszközök álljanak rendelkezésre a tıkehelyzet rendezésére. A Bankcsoport a tıkét az egyes egységek értékteremtı képességhez való hozzájárulása alapján allokálja. Az allokáció megfelelıségének biztosítása érdekében belsı mérési rendszereket mőködtet, illetve folyamatosan fejleszti azt. A belsı tıkemegfelelés értékelés kizárólag csoportszinten értelmezhetı, ezért az alkalmazott elvek az Intesa SanPaolo által kialakított elvekbıl kerültek levezetésre, kiegészítve a helyi sajátosságokból fakadó kockázatok és szempontok értékelésével és kezelésével. Sztenderd módszer A CIB Bank a külsı nemzetközi minısítı-intézetek közül a Moody s, a Fitch és a Standard&Poor s intézetek minısítéseit fogadja el. Az országok minısítésekor és országkockázati limit megállapításakor illetve a hitelintézetekkel szemben vállalt partnerkockázati elemzéskor a 196/2007. (VII. 30.) Korm. Rendeletben foglaltak szerinti minısítés a meghatározó a rendelkezésre álló minısítések számának függvényében. Vállalati partnerkockázat elemzéskor szintén a Moody s, Fitch és S&P adatai a meghatározóak. Külsı minısítés hiányában, a száz százalékos súly, és a vállalkozás székhelye szerinti központi kormányzat kockázati súlya közül a magasabb szerint történik a tıkeallokáció. Kereskedési könyv A kereskedési könyvhöz kapcsolódó banki tıkeszükséglet a következık szerint alakult 2011. év végén: Pozíciókockázatok: Ebbıl: Kereskedési célú értékpapírok után 2.904 millió Ft 536 millió Ft
Részvényportfólióra 28 millió Ft Deviza árfolyamkockázatra* 2.335 millió Ft Árukockázat 5 milliló Ft Partnerkockázat 1.194 millió Ft *A Deviza árfolyamkockázat tıkekövetelménye tartalmazza a jelzáloghitel állomány elıtörlesztéséhez kapcsolódó FX pozícióra számolt tıkekövetelményt is. A konszolidált alapon számolt tıkekövetelmény a deviza árfolyamkockázatra az év végi idıpontban 2.565 millió Ft volt. Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók kezelése Alkalmazott számviteli és értékelési módszerek A CIB Bank a fedezeti ügylet részét nem képezı értékpapírokat ideértve a részvényeket - a valós értéken történı értékelés szempontjából a következı kategóriákba sorolja: kereskedési célú értékpapírok, értékesíthetı értékpapírok, lejáratig tartott értékpapírok. Emellett az értékpapírok mérlegbeli besorolása az értékpapírok befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé történı minısítésével történik. A kereskedési célú értékpapírokat a Bank valós értéken értékeli. Az értékesíthetı kategóriába tartozó papírok esetében a Bank él a számviteli törvény lehetıségével és bizonyos, analitikában megjelölt papírok kivételével alkalmazza csak a valós értékén történı értékelést. A lejáratig tartott értékpapírok esetében a Bank nem alkalmazza a valós értéken történı értékelést. Részvények és más, változó hozamú értékpapírként kerülnek nyilvántartásra a Banknál a forgatási célú, tulajdoni részesedést jelentı befektetések közé tartozó részvények, üzletrészek, egyéb részesedések, valamint a tulajdoni részesedést jelentı befektetések közé tartozó más, változó hozamú értékpapírként a határozatlan futamidejő befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek - forgatási célú és befektetési célú értékpapír bontásban-, amely tızsdén, illetve más elismert értékpapírpiacon vagy jogszabály, illetve tızsde által szabályozott piacon forgalmazott. A forgatási célú részvényeken és részesedéseken belül külön kiemelten kerülnek bemutatásra a beszámolóban a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozás által kibocsátott értékpapírok. Befektetési célú részvényként, részesedésként kerülnek kimutatásra a tartós befektetési célú, befektetett eszköznek minısített tulajdoni részesedést jelentı befektetések (részvény, üzletrész), amelyek nem kapcsolt vállalkozás által kerültek kibocsátásra. Külön kiemelten kerül bemutatásra a hitelintézetekben lévı részesedések értéke és a részesedések értékhelyesbítése. Tartós, befektetési célú, tulajdoni részesedést jelentı befektetések között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kerülnek kimutatásra: - a tızsdetag hitelintézetnek - a tızsde által megállapított - egyszeri belépési díj címén befizetett összegek, valamint a más tızsdetagtól, illetve az árutızsdei szekciók bıvítésekor a vásárolt új kereskedési jogok megszerzéséért fizetett díjak összegei mindaddig, amíg a hitelintézet tızsdetagsága meg nem szőnik, a tızsdetagságot, illetve az adott szekcióhoz kapcsolódó kereskedési jogot át nem ruházza; - a befektetési vállalkozásban való részesedések; - valamint a más pénzügyi intézményben, biztosítóban való részesedések. A valós értéken értékelt értékpapírok és részesedések esetében a valós érték: - tızsdén jegyzett árfolyam, ha az értékpapír vagy részesedés a tızsdén forgalmazott és van tızsdén jegyzett ára, árfolyama, - két fél szabad megállapodása szerinti ár, ha az értékpapírnak, részesedésnek nincs tızsdén jegyzett ára, árfolyama, de tızsdén kívüli piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját megfelelıen tükrözı
árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival rendelkezik, amely a piaci értékítéletet az értékelés idıpontjában megfelelıen jellemzi, - ha az elızıek hiányoznak, akkor az értékpapír, részesedés összetevıinek, vagy hasonló pénzügyi instrumentumoknak a piaci ára alapján meghatározott érték (számított piaci érték), - az általános értékelési eljárásokkal meghatározott, a piaci árat elfogadhatóan közelítı érték. Az értékpapírok és részesedések esetében a piaci árat elfogadhatóan közelítı érték meghatározásának módszere a a Bank Befektetési Szabályzatában meghatározottak szerint - a piaci hozamgörbék alapján számolt diszkontált cash-flow érték. Nem valós értéken értékelt értékpapírok, részesedések értékvesztését a Bank a következı értékelési elvek alapján határozza meg: A fenti eszközöknél, függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, az óvatosság elvének megfelelıen, valamint a valós és hő kép biztosítása érdekében értékvesztést kell elszámolni abban az esetben, ha a mérlegkészítés napját megelızıen tartósan (legalább egy éven keresztül) a gazdasági társaság piaci értéke a befektetés nyilvántartási értéke alá csökken jelentıs mértékben. Ekkor a nyilvántartás szerinti értéket csökkenteni kell a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéknek megfelelıen. - A tızsdén jegyzett befektetés értékvesztésének, illetve értékének meghatározásánál - amennyiben a fenti idıintervallumban a csökkenés folyamatos a mérlegkészítéskor érvényes tızsdei árfolyam a meghatározó, kivéve, ha az éppen érvényes árfolyam eltér a tartós megítéléstıl. Amennyiben az árfolyam változása nem mutat folyamatos csökkenési tendenciát, hanem ingadozik és mindvégig a nyilvántartási érték alatt marad az árfolyam, akkor az árfolyamok közül a mérlegkészítéskor ismert legmagasabb a meghatározó az értékelésnél, illetve az értékvesztés meghatározásánál. - A tızsdén nem jegyzett részvény piaci értékét a kibocsátó vállalkozás értékének diszkontált cashflow (DCF) módszerrel történı meghatározása adja meg. Amennyiben az említett értékelési eljárás alkalmazása nem lehetséges, akkor a kibocsátó társaság saját tıke/jegyzett tıke arányát kell figyelembe venni a piaci érték meghatározásakor (összhangban a Bank Befektetési szabályzatával). Amennyiben a befektetésnek a mérleg készítéskori piaci értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a befektetés értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés eredeti könyv szerinti értékét. Befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó részesedések minısítése alapján elszámolt értékvesztést az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaként, illetve a befektetési szolgáltatás ráfordításaként, az elszámolt értékvesztés visszaírását az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentı befektetésnél az értékvesztés összegét, illetve az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi mőveletek ráfordításai, illetve bevételei között elszámolni. Ezt követıen kell a Számviteli törvény 60. -a szerinti árfolyamváltozás hatását megállapítani. A Banknak az alábbi kereskedési könyvön kívül esı részvénypozíciója volt a fordulónapon: Besorolás Értékpapír ISIN kód Mennyiség Beszerzési ár Piaci ár 11/12/30 Nem realizált eredmény AFS RÁBA Nyrt. HU0000073457 616 690 1 581 653-572 360 290
Az év során nem volt állományváltozás ebben a portfolióban. Partnerkockázat kezelése Partnerekkel kötött származtatott üzletek hitelkockázatát az alábbi kockázatvállalási limitek megállapításával korlátozza a Bank: Napi teljesítési limit ( Daily Settlement ): Napi teljesítési limitet az azonnali árfolyam- és derivatív (deviza, kamatláb és részvény) ügyletekre kell alapítani, amikor a Bank szállítási kockázatot vállal az ügyfélre az azonos lejárati idıpontra esı ügyletek esetén. Nem terheli a limitet az ügylet, ha a teljesítés módja DVP ( Delivery vs. Payment ). Forex: Forex Limitet az egy adott idıpontban fennálló, határidıs és opciós devizaügyletekbıl származó partner (ún. helyettesítési) kockázatra kell alapítani. MIR ( Marginal Interest Rate Risk ): MIR limitet kell alapítani azon kamat derivatív ügyletekre, ahol a Bank az egy idıpontban fennálló, kamat derivatív ügyletekbıl származó partner (helyettesítési) kockázatot vállal. A limitkihasználtság összegét a nyitott üzletek pozitív pótlási költsége, illetve a lehetséges jövıbeni hitelkockázatra megállapított szorzó faktor együttesen határozza meg. A derivatívák nyitott pozícióját (nettó jelenértéken) az év végére vonatkozóan az alábbi táblázat tartalmazza (millió forintban): Üzlettípus Banki könyv Kereskedési könyv Határidıs kamatmegállapodás -44 36 Határidıs devizaügylet 0-322 Devizaopció 0 2 Devizacsere-ügylet -32.054 175 Kamatcsere-ügylet 676-866 Összesen -31.422-978 A nem Kereskedési Könyvi partnerkockázat tıkekövetelménye 3.820 millió Ft. Kamatkockázat kezelése A Bank hagyományosan konzervatív az 1 éven túli kamatpozíciók vállalásával kapcsolatban. Az ügyfélhitelek és betétek között nagyon kevés az 1 évet meghaladó fix kamatozású ügylet. Devizák esetében szinte alig van nyitott kamatpozíció, ugyanis a bank a hitelekbıl és betétekbıl fakadó kamatpozícióját derivatív (IRS, FRA, FX swap, Cross Currency Swap) ügyletekkel fedezi. A forint portfolió esetén az Eszköz-Forrás Bizottság jóváhagyásával hosszabb lejáratú, tudatos kamatpozíció vállalás is történhet a banki könyvben: ennek tekinthetı az AFS és HTM portfoliókba vásárolt fix kamatozású magyar államkötvény állomány. A kamatkockázat mérése napi szinten átárazódási rések figyelésével, és 10 bázispontos hozamgörbe
elmozdulások jelenértékre gyakorolt változásának számszerősítésével történik. Havi szinten a kamatkockázat számszerősítésére alkalmazott módszerek a következık, melyek különbözı hozamgörbe szcenáriók mellett kimutatásra kerülnek: Átárazódási GAP limit (Banki könyv és Kereskedési könyv) A devizanemenkénti átárazódási GAP limitet a Bank naponta monitorozza, illetve havonta jelenti az Eszköz- Forrás Bizottságnak. Nettó Jelenérték változások (NPV) saját tıkére gyakorolt hatása A Nettó Jelenérték változást a Bank havonta számítja és jelenti az Eszköz Forrás Bizottságnak. Nettó Kamateredmény érzékenysége (NII) a következı 12 hónapra A nettó kamatérzékenységet a Bank havonta számítja és jelenti az Eszköz Forrás Bizottságnak. A Bank a számítások során a kölcsönök elıtörlesztésével nem számít, a lejárat nélküli betéteket pedig a legrövidebb átárazódási sávba sorolja a GAP és az NPV érzékenység elemezés során. Míg az Nettó Kamateredmény érzékenységének vizsgálatakor a Bank lejárat nélküli betéteket modellezi. A Banki könyv Nettó Jelenérték Változásának érzékenysége a hozamgörbék +100 bázispontos párhuzamos eltolása esetén (millió forintban): NPV érzékenység (+100 bázispont) EUR 58 USD 39 CHF 180 HUF -250 Egyéb deviza 5 Összesen 32 Mőködési kockázat 2008-tól a CIB Bank a sztenderd módszer alapján számolja a mőködési kockázat tıkekövetelményét. E számítás eredményeként a bank 2011-re mőködési kockázatokra 15.846 millió Ft tıkét képzett, Bankcsoport szinten 20,244 milliárd Ft volt a mőködési kockázati tıke. A tervek szerint a CIB Bank 2012-ben benyújtja a jelentkezését a mőködési kockázati tıkekövetelmény fejlett módszertan szerinti számítására.
I. A CIB Bank Zrt-re vonatkozó adatok I/1.sz. melléklet CIB Bank Zrt. szavatoló tıke adatai 2011.12.31-én: Alapvetı tıke pozitív összetevıi: jegyzett tıke: tıketartalék : lekötött tartalék: általános tartalék: általános kockázati céltartalék adóval csökkentett értéke: eredménytartalék: könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény: Alapvetı tıke negatív összetevıi : immateriális javak: Alapvetı tıke: Járulékos tıke pozitív összetevıi: értékelési tartalék: alárendelt kölcsöntıke: alárendelt kölcsöntıke figyelembe nem vehetı része: Járulékos tıke: Levonások az alapvetı és járulékos tıkébıl: PIBv-ben lévı tıkebefektetések korlátozása miatt: Befektetési korlátozások miatti limittúllépések: Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı szavatoló tıke: 145.000 millió forint 1.019 millió forint 245 millió forint 0 millió forint 0 millió forint 100.564 millió forint -45.726 millió forint 6.239 millió forint 194.618 millió forint 111 millió forint 23.335 millió forint 17.734 millió forint 17.845 millió forint 4.465 millió forint 403 millió forint 207.840 millió forint
I/2.sz. melléklet A CIB Bank közvetlen és közvetett részesedéseit, azok osztályozását a konszolidációba való bevonás szempontjából 2011.12.31-én: Megnevezés Szavazati arány Konszolidálás módja Számviteli konszolidációba bevont? Összevont felügyeletbe bevont? CIB Befektetési Alapkezelı Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Biztosítási Alkusz Kft. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Faktor Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Ingatlanlízing Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Lízing Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Rent Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB REAL Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIB Autó Kft. 100,00% Teljeskörő Igen Igen Recovery Ingatlanhasznosító Kft. 100,00% Teljeskörő Igen Igen Brivon Hungary Zrt. 100,00% Teljeskörő Igen Igen CIL MNM Kft. 96,67% Tıkearányos Igen Igen CIB Lízing Holding Kft 100% Teljeskörő Igen Igen Di-Bas Leasing IFN s.a. <5% Nem konszolidált Nem Igen Rába Nyrt <5% Nem konszolidált Nem Nem GIRO Elszámolásforgalmi Rt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Garantiqua Hitelgarancia Zrt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Mastercard <5% Nem konszolidált Nem Nem VISA <5% Nem konszolidált Nem Nem Budapesti Értéktızsde Zrt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Focus <5% Nem konszolidált Nem Nem Hodikot Kötöttárut Gyártó Rt <5% Nem konszolidált Nem Nem Nógrád Kereskedelmi Rt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. <5% Nem konszolidált Nem Nem
I/3.sz. melléklet A Hpt. 76 (1) szerinti kitettségi osztályok számviteli beszámítások utáni kitettség értéke és a hozzájuk tartozó tıkekövetelmény 2011.12.31-én a CIB Bankban Mio Ft-ban Szegmens Kitettség Tıkekövetelmény Központi kormány és központi bankok 288.212 1.056 Regionális kormányok és helyi önkormányzatok 93.917 7.176 Közszektorbeli intézmények 0 0 Multilaterális fejlesztési bankok 39.953 0 Nemzetközi szervezetek 0 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 136.128 2.296 Vállalkozások 1.564.843 65.927 Lakosság 169.437 8.653 Ingatlannal fedezett kitettségek 392.862 12.135 Késedelmes tételek 177.722 15.272 Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 0 Értékpapírosítási pozíció 0 0 Kollektív befektetési értékpapír 0 0 Egyéb tételek 117.000 7.879 Összesen: 2.980.074 120.394
I/4.sz. melléklet A számviteli beszámítások utáni kitettségi értékeket a CIB Bank Zrt-ben kitettségi osztályonként valamint átlagos kockáztatott összegeket az egyes osztályokban a beszámolási idıszak végén Szegmens Kitettség millió Ft-ban Átlagos kitettség kitettségi osztályban Központi kormány és központi bankok 288.212 96.071 Regionális kormányok és helyi önkormányzat 93.917 903 Közszektorbeli intézmények 0 0 Multilaterális fejlesztési bank 39.953 19.976 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 136.128 1.008 Vállalkozások 1.564.843 82 Lakosság 169.437 1 Ingatlannal fedezett kitettségek 392.862 9 Késedelmes tételek 177.722 9 Egyéb tételek 117.000 1 Összesen 2.980.074 118.061 a
I/5.sz. melléklet A sztenderd módszer szerint számba vett kitettségek földrajzi megoszlása a CIB Bankban, a beszámolás idıpontjában, millió Ft-ban: Szegmens/Ország Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Multilaterális fejlesztési bankok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Amerikai Egyesült Államok 1.469 2 16 12 0 Ausztrália 34 0 Ausztria 1.765 5.255 15 90 0 Belgium 818 0 29 50 5 Bulgária 0 2 0 Ciprus 47 4.797 1 2.904 4.074 Csehország 1.834 1 Dánia 25.283 1 0 Egyesült Királyság 14.380 1 181 605 134 European Investment Bank 39.953 0 0 Franciaország 11.248 0 4 7 Ghana 0 5 Guinea 1 Hollandia 64 3.922 0 2 11 Horvátország 244 9.048 0 6.261 Indonézia 5 Írország 0 110 466 493 Izrael 0 42 0 Japán 310 1 0 Kanada 69 0 1 Kína 20 30 0 Lengyelország 2.158 0 Litvánia 7 Luxembourg 474 0 1 4.462 Egyéb tételek
Magyarország 288.212 93.917 17.197 1.531.107 168.863 387.996 162.176 117.000 Szegmens/Ország Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Multilaterális fejlesztési bankok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Malaysia 1 Ingatlannal fedezett kitettségek Moldova 0 8 Késedelmes tételek Németország 6.356 0 23 95 17 Norvégia 23 0 Olaszország 35.674 1 30 203 23 Oroszország 0 2 0 Panama 1 Portugália 768 0 Románia 163 5.630 62 79 13 Seychelle-szigetek 1 0 Spanyolország 15 4 22 Svájc 16.068 2.291 9 15 0 Svédország 179 17 1 Szerbia 14 123 1 244 0 Szlovákia 122 1.872 3 19 48 Szlovénia 77 0 0 Törökország 30 0 Tunézia 12 Új-Zéland 1 0 Ukrajna 0 1 15 0 Venezuela 6 0 Egyéb tételek Összesen 288.212 93.917 39.953 136.128 1.564.843 169.437 392.862 177.722 117.000
I/6.sz. melléklet A CIB Bank Zrt. nettó kitettségeinek ágazati eloszlása év végén az alábbi volt: Ágazat/Szegmens Központi kormány központi bankok és Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Multilaterális fejlesztési bank Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Adminisztratív és szolgáltatás tám. tev. 31.048 327 3.416 985 Bányászat, kıfejtés 34 17 17 112 Egyéb szolgáltatás 5.425 676 2.276 5.272 Építıipar 115.446 1.250 6.642 7.396 Feldolgozóipar 104.485 2.833 15.872 10.309 Humán eü., szociális ellátás 5.646 239 590 133 Információ, kommunikáció 13.866 274 756 320 Ingatlanügyek 376.936 1.303 42.918 38.203 Kereskedelem,jármőjavítás 111.683 2.392 24.705 15.623 Közigazgatás, védelem, kötelezı TB 40.120 93.877 23 22 376 0 Mezıgazdaság,vadgazd,erdıgazd, halgazd. 19.499 537 7.648 777 Mővészet, szórakoztatás, szabadidı 3.968 62 245 775 Oktatás 0 421 124 370 270 Pénzügyi, biztosítási tev. 248.092 39.953 136.128 597.575 227 5.004 18.883 Szakmai, tudományos, mőszaki tev. 45.666 751 7.063 1.530 Szálláshelyszolg, vendéglátás 45.509 654 4.180 22.636 Szállítás, raktározás 25.636 219 2.154 1.091 Termék elıállítása, szolgált-végzése saját fogyasztásra 816 157.481 268.552 53.188 Területen kívüli szervezet 0 Villamosenergia-,gáz-,gız-, légkondicionálás 47.794 20 23 0 Vízellátás, szennyvízgy,- kezelés, hulladékgazd. 40 13.368 30 53 219 Egyéb, nem közvetlen ügyfélkövetelés 117.000 Grand Total 288.212 93.917 39.953 136.128 1.564.843 169.437 392.862 177.722 117.000 Egyéb tételek
I/7.sz. melléklet A kitettségek hátralévı futamidı szerinti csoportosítását kitettségi osztályonkénti megbontását az alábbi táblázat szemlélteti: Szegmens/Lejárat Látra szóló 1 éven belüli 1-2 éven belüli 2 éven túli Lejárt Összesen Központi kormány és központi bankok 194.062 63.366 0 30.784 288.212 Regionális kormányok és helyi önkormányzatok 57.028 2.609 4.101 30.179 93.917 Multilaterális fejlesztési bank 311 39.642 39.953 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 16.308 88.159 4.773 26.888 136.128 Vállalkozások 88.823 384.329 75.908 1.015.784 1.564.843 Lakosság 18.219 19.010 4.558 127.650 169.437 Ingatlannal fedezett kitettségek 9.556 35.043 7.794 340.468 392.862 Késedelmes tételek 177.722 177.722 Egyéb tételek 117.000 117.000 Összesen 500.996 592.516 97.445 1.611.395 177.722 2.980.074
I/8.sz. melléklet A CIB Bank Zrt ügyfél-kategóriánkénti késedelmes tételei, a képzett és felszabadított értékvesztések, céltartalékok alakulás 2011-ben: Ügyfélcsoport Késedelmes kitettségek Értékvesztés/céltartalék a késedelmes tételeken Nettó kitettségek késedelmes Pénzügyi vállalkozás 26.792 10.697 16.089 Egyéni vállalkozó 4.275 2.442 1.833 Bankok, intézmények 1 1 0 Kisvállalkozás 119.000 63.059 55.947 Lakosság 75.081 20.714 54.369 Mikrovállalkozás 4.446 1.670 2.776 Nagyvállalat 13.393 5.916 7.477 Projektvállalat 78.040 38.808 39.231 Összesen 321.029 143.307 177.722 I/9.sz. melléklet A CIB Bank hitelminıség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségei nettó könyv szerinti értéken, millió Ft-ban a beszámolási idıszak végén, földrajzi eloszlásban: Értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett Ország megnevezése kitettség Belgium 5 Ciprus 4.074 Egyesült Királyság 134 Ghána 5 Hollandia 11 Horvátország 6.261 Írország 493 Luxemburg 4.462 Magyarország 162.174 Németország 17 Olaszország 23 Románia 13 Szlovákia 48 Összesen 177.722
I/10.sz. melléklet A hitelminıség romlás miatt képzett, az állományváltozások és megtérülések miatt felszabadított értékvesztés és céltartalék állomány és az eredményre gyakorolt hatás 2011-ben az alábbiak szerint alakult: Ügyfélcsoport Értékvesztés és céltartalék nyitóállománya Értékvesztés és céltartalék képzés tárgyévben összesen Képzésbıl: árfolyamváltozás hatása Értékvesztés visszaírás, céltartalék felszabadítás tárgyévben összesen Felszabadításból: árfolyamváltozás hatása Értékvesztés és céltartalék záróállománya Bankok, intézmények 7.244 10.069 2.371 5.496 697 11.817 Vállalkozók 93.161 91.031 15.900 56.815 5.000 127.377 Egyéni vállalkozó 1.154 1.828 470 441 124 2.541 Lakosság 17.835 71.654 4.000 43.999 1.486 45.490 Külföld 2.709 6.348 974 1.503 186 7.554 Egyéb 3.931 8.556 0 416 0 12.071 Összesen 126.034 189.486 23.715 108.670 7.493 206.850
I/11.sz. melléklet Kitettségek, amelyek esetében készfizetı kezességet vagy garanciát vett figyelembe a Bank, mint hitelezési kockázat mérséklı tételt, illetve a fedezetek (volatilitási tényezıvel mérsékelt) értékének levonása után maradó kitettség: Szegmens Bruttó kitettség Figyelembe vett garancia Figyelembe vett pénzügyi biztosítékok értéke Nettósítás, fedezetekkel csökkentés utáni érték Regionális kormányok és helyi önkormányzatok 752 87 88 571 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 3.667 0 3.664 3 Vállalkozások 331.393 3.818 33.819 283.363 Lakosság 16.107 6.011 1.906 7.741 Késedelmes tételek 56.697 2.047 672 37.664 Összesen: 408.615 11.963 40.149 329.342