KÉZIKÖNYV A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása érdekében követendı eljárásról 2009. május 18.
Tartalomjegyzék Elılap 1. Tartalomjegyzék 2. Elıszó 3. A Takarékszövetkezet pénzmosási politikája 4. Hazai jogi szabályozás 4.1 2007. évi CXXXVI. törvény 4.2. PSZÁF ajánlások 4.2.1 A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 3/2008. (XI.20.) számú ajánlása a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról 4.2.2 Útmutató a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 3/2008. (XI.20.) számú ajánlásához 4.2.3 Szokatlan tranzakciók 5. Nemzetközi szabályozási háttér 5.1 2005/60 EK irányelv 5.2 2006/70 EK irányelv 5.3 2006. évi 1781. EK rendelet 6. Kitöltési segédlet az AbeV PMT08 számú kitöltı program használatához 7. Az átvilágítással kapcsolatos adatfelvétel (táblázat) 8. Hirdetmény a Takarékszövetkezetek ügyfél-azonosítási rendjérıl
9. Jogi háttér 10. Cikk A pénzmosás kapcsolata a szervezett bőnözéssel 11. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának büntetıjogi szabályozása Magyarországon
Elıszó Jelen pénzmosási kézikönyv nem szabályzat, olyan segédanyagokat tartalmaz, melyek a pénzmosással kapcsolatosak és a szabályzat mögöttes háttéranyagát képezik. A kézikönyv tartalmazza a jelenleg hatályos magyar joganyagot, a legfontosabb nemzetközi szabályozókat és néhány, a mindennapi gyakorlatot érintı kérdéskört. A kézikönyv kifejezetten a Takarékszövetkezet számára készült, tehát csak azokat a forrásokat emeltük bele, melyek a Takarékszövetkezetre vonatkoznak, számára írnak elı kötelezettséget. A hazai szabályozás (4.) keretében a hatályos 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról, a PSZÁF pénzmosással kapcsolatos ajánlásai, valamint az azokhoz kapcsolódó mellékletek szerepelnek. Ezek képezik az újonnan elkészült pénzmosási szabályzat alapját is. A nemzetközi szabályozás (5.) háttéranyagát az Európai Közösség által kiadott két irányelv és egy rendelet jelenti. A 2005/60/EK irányelv a pénzügyi rendszerek pénzmosási célú felhasználásának megelızésérıl szól, a 2006/70/EK irányelv a politikai közszereplık fogalmát, az egyszerősített átvilágítási eljárások szabályait, valamint a pénzmosással kapcsolatos végrehajtási intézkedéseket tartalmazza. Ezek a normatívák kötelezıen beépítendık a hazai pénzmosási jogszabályokba, ezért elkerülhetetlen az ismeretük. A kitöltési segédlet (6.) a pénzmosás-gyanús esetek bejelentésével kapcsolatos eljárási szabályokat rögzíti. Ez a VPOP által elkészített 51 oldalas anyag kivonatolt változata, mely csak a Takarékszövetkezet számára releváns eljárási szabályokat tartalmazza 15 oldalban. Az átvilágítással kapcsolatos adatfelvételi kötelezettség nevő rész (7.) táblázat formájában tartalmazza az átvilágítás során vizsgálandó adatokat az egyes ügylettípusokra külön-külön lebontva. A táblázat az új szabályzat alapján készült, annak összefoglalása. A hirdetmény (8.) az ügyfeleknek szóló tájékoztató anyag a pénzmosással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségrıl. A célja, hogy az ügyfelek számára is közérthetı módon magyarázza el az adatszolgáltatás célját, szükségességét. A kézikönyv tartalmának áttekintése valamennyi takarékszövetkezeti alkalmazott számára hasznos lehet, de mindenekelıtt a témával a mindennapokban foglalkozó, vagy nagyobb rálátást igénylı ügyintézık, vezetık számára ajánlott az áttekintése. Dr. Bibok Imre Zsigrai Bankbiztonsági és Vagyonvédelmi Kft.
A Takarékszövetkezet pénzmosással szembeni politikája A pénzmosás jelensége egyre súlyosabb problémát okoz mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. A nemzetközi körkép azt mutatja, hogy a pénzmosási folyamatok mögött egyre gyakrabban állnak a terrorizmust finanszírozni kívánó érdekkörök. Ha a hazai tendenciát vizsgáljuk, nálunk a terrorizmussal kapcsolatos elkövetés még nem jellemzı, de a szervezett keretek között folytatott pénzmosási tevékenységre Magyarországon is találunk már példát. A pénzmosás a szervezett bőnözéshez kapcsolódva alapvetıen torzítja a piac mőködését, leértékeli a pénzügyi eljárások hatékonyságát és tisztességét. A Takarékszövetkezetnek kifejezetten kárt okoz a kétes, gyanús ügyfelek és ügyletek befogadása, ilyen megbízások teljesítése. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása gyanújába keveredés hírnév- és mőködési kockázatot hordoz, és egyben piacvesztéshez is vezethet. A gazdaság egésze, a pénzügyi rendszer, a pénzügyi szervezetek és ügyfeleik biztonság szempontjából központi kérdés a bőnözésbıl, különösen a szervezett bőnözésbıl keletkezı jövedelmek tisztára mosásának, valamint a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása. A Szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl, és megakadályozásáról" alapján a Takarékszövetkezet vezetésének feladata hogy együttmőködjön a pénzügyi információs egységként mőködı hatósággal (VPKBP- PIO) a pénzmosás-gyanús esetek kivizsgálása érdekében, biztosítsa a bejelentések megtételéhez szükséges adatokat a szükséges adatlapok kitöltése, nyilvántartása révén és oktatást szervezzen az ügyintézık pénzmosás-gyanús tranzakciók észlelése esetén fennálló kötelezettségeirıl. A Takarékszövetkezetek a hatályos törvényi elıírásoknak, illetve a nemzetközi normákhoz igazodó felügyeleti elvárásoknak megfelelıen alakítja ki és mőködteti Pénzmosási szabályzatát. A pénzmosás utóbbi években tapasztalható dinamikus terjedése elengedhetetlenné teszi a körültekintı szabályozást, a felelısségi körök meghatározását, az adatbiztonság kérdésének megnyugtató rendezését. Külön figyelmet kell fordítani a kialakított rendszerek ellenırzésére, hiszen a rendszeres kontroll biztosíthatja a megfelelı hatékonyságot. Nem lehet megfeledkezni az adatok, információk védelmének szempontjairól és a védelem jogi kapcsolatáról sem. A szabályozás sarokpontjainak meghatározásakor figyelemmel kell lenni az adat és titokvédelem hazai és nemzetközi normáira, a magyar jogszabályi környezetre, amelyek alapján a jelentések, adatlapok feldolgozása, továbbítása történhet.
A Takarékszövetkezet kötelessége az egyre bonyolultabbá váló és gyakran a határon is átnyúló szolgáltatásokat is igénybevevı pénzmosási tevékenységgel szemben, hogy a szabályozásban és az alkalmazott gyakorlatban hatékonyan érvényesüljenek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızését és megakadályozását elısegítı eljárások és módszerek.
A jogszabály mai napon hatályos állapota 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelızze és megakadályozza a bőncselekmények elkövetésébıl származó pénznek vagy pénzben kifejezhetı értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történı tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhetı értékkel bíró dologgal való támogatását. Mindezek érdekében az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki a Magyar Köztársaság területén a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítı pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítı szolgáltatást nyújt; c) biztosítási, biztosításközvetítıi és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat; d) árutızsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; e) postai pénzforgalmi közvetítıi tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat; f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat; g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat; h) könyvviteli (könyvelıi), adószakértıi, okleveles adószakértıi, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat; i) játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót mőködtet; j) nemesfémmel vagy az ezekbıl készült tárgyakkal kereskedik; k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérı vagy meghaladó összegő készpénzfizetést fogad el; l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként mőködik; m) ügyvédi, közjegyzıi tevékenységet végez. (2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki a) a szolgáltató ügyfele; b) a szolgáltató vezetıje, alkalmazottja, illetıleg segítı családtagja. (3) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató e tevékenységének körében nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérı vagy meghaladó összegő készpénzfizetést, kivéve ha a 33. (4) bekezdése szerint vállalja az e törvényben a szolgáltatóra meghatározott kötelezettségeket. (4) Nem tartozik e törvény hatálya alá
a) a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának b) alpontjában meghatározott ügynök, és a befektetési vállalkozásokról és az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott függı ügynök; b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 33. (4) bekezdésében meghatározott függı biztosításközvetítı; c) a Bit. 33. (4) bekezdésében meghatározott független biztosításközvetítı a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó szerzıdésekkel kapcsolatos tevékenysége során; d) a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel, továbbá a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti neméletbiztosítási ágba tartozó és 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység egyidejő végzésére engedéllyel rendelkezı biztosító a neméletbiztosítási tevékenysége tekintetében. (5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység, ha azt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) végzi, kivéve a 2. és 22. rendelkezései alapján végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtását. 2. A 22. hatálya azon szolgáltatóra terjed ki, aki a) az e törvény 1. (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, és b) a Magyar Köztársaság területén a pénzátutalásokat kísérı megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. cikkének 7. pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatást nyújt. Értelmezı rendelkezések 3. E törvény alkalmazásában: a) adótanácsadó, adószakértı, okleveles adószakértı: aki a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és a külön jogszabályokban meghatározott adótanácsadói, adószakértıi, illetve okleveles adószakértıi névjegyzékben szerepel; b) azonosítás: a 7. (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatok írásban történı rögzítése; c) Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség; d) Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes más állam; e) fiktív bank: az 1. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató, amely tevékenységét nem a székhely szerinti országban végzi és az összevont alapú felügyelet nem terjed ki rá; f) hálózat: olyan szervezet, amelyhez az 1. (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók tartoznak, és amely szolgáltatóknak közös tulajdonosai és közös vezetése van, és közös ellenırzéssel rendelkeznek;
g) harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam; h) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerő közvetítése, ideértve az ügyleti megbízás elıkészítését, az ingatlan forgalmi értékének becslését, valamint az üzletszerő ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés; i) árukereskedelmi tevékenység: termék gazdasági tevékenység keretében történı értékesítése a vásárló, a kereskedı, illetve a feldolgozó részére; j) könyvviteli tevékenység; a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 150. (1)- (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás; k) levelezıbanki szolgáltatás: valamely hitelintézet más hitelintézet számára történı számla vezetése pénzforgalmi szolgáltatási megbízás teljesítése vagy pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenység teljesítése céljából; l) pénzügyi információs egységként mőködı hatóság: a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szervezeti egysége; m) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetıi engedély; n) személyazonosság igazoló ellenırzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselı személyazonosságának a 7. (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. (5) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenırzése; o) szolgáltató: az 1. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végzı személy vagy szervezet; p) szolgáltató vezetıje: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult; q) ténylegesen összefüggı, több ügyleti megbízás: qa) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást, qb) a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül az ügyfél megbízást ad, qc) az 1. (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történı fizetések, fizetési megbízások; r) tényleges tulajdonos: ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékő nemzetközi elıírásokkal összhangban lévı közzétételi követelmények vonatkoznak, rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetben - a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá
rd) alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendı kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve mőködtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelı szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár; s) ügyfél: aki a szolgáltatóval az 1. (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerzıdést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad; t) ügyfél-átvilágítás: a 6. -ban meghatározott esetben a 7-10. -ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése; u) ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerzıdéssel létrejött eseti jogviszony; v) üzleti kapcsolat: va) az ügyfél és a szolgáltató között az 1. (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerzıdéssel létrejött tartós jogviszony, vb) a 36. (2) bekezdésében meghatározott közjegyzıi tevékenységet folytató szolgáltató tekintetében az eljárás lefolytatása, vagy vc) az 1. (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy elektronikus kaszinó területére történı elsı belépéssel létrejött tartós jogviszony. 4. (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplı az a külföldi lakóhellyel rendelkezı természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfélátvilágítási intézkedések elvégzését megelızı egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy: a) az államfı, a kormányfı, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, b) az országgyőlési képviselı, c) a legfelsıbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, d) a számvevıszék elnöke, a számvevıszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja, e) a nagykövet, az ügyvivı és a fegyveres szervek hivatásos állományú, fıtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, f) a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelı testületének tagja. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közeli hozzátartozó a Ptk. 685. -ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiemelt közszereplıvel közeli kapcsolatban álló személy: a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre. 5. E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. (1) bekezdésének a) a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók vonatkozásában - a b) pontban meghatározott kivétellel - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet); b) a) pontjában meghatározott kiegészítı pénzügyi szolgáltatási tevékenységek közül a pénzfeldolgozást végzı szolgáltatók tekintetében az MNB; c) i) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók vonatkozásában az állami adóhatóság; d) g) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara; e) m) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az egyéni ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban: ügyvédekre), valamint a közjegyzıkre vonatkozó eltérı rendelkezések szerint: ea) az ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (a továbbiakban: területi kamara), eb) a közjegyzık esetében az a kamara, amelynek a közjegyzı a tagja (a továbbiakban: területi kamara); f) j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság; g) f) és h) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség 6. (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni: a) az üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a 17. -ban meghatározottak kivételével a hárommillió-hatszázezer forintot elérı vagy meghaladó összegő ügyleti megbízás teljesítésekor; c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelıségével kapcsolatban kétség merül fel. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggı, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ügyfél-átvilágítási intézkedések 7. (1) A szolgáltató köteles a 6. (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselıt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenırzését elvégezni.
(2) A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy aa) családi és utónevét (születési nevét), ab) lakcímét, ac) állampolgárságát, ad) azonosító okmányának típusát és számát, ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi székhelyő vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplı jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttérıl (nyilvántartásba vételérıl, bejegyzésérıl) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. (3) A szolgáltató az azonosítás során a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. -ban foglalt belsı szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása érdekében szükség van - az alábbi adatokat rögzítheti: a) természetes személy aa) születési helyét, idejét, ab) anyja nevét; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ba) fıtevékenységét, bb) képviseletére jogosultak nevét és beosztását, bc) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. (4) A személyazonosság igazoló ellenırzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását: a) természetes személy esetén aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, ac) 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa; b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetıleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzıhöz benyújtotta, bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történı benyújtását megelızıen a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet társasági szerzıdését (alapító okiratát, alapszabályát). (5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követı 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. (6) A személyazonosság igazoló ellenırzése érdekében a szolgáltató köteles ellenırizni a (4) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét. 8. (1) A 6. (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetıleg érdekében jár el. (2) Ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetıleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 7. (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell. (3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. -ban foglalt belsı szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása érdekében szükség van - az ügyféltıl a tényleges tulajdonos 7. (2) bekezdés a) pont ad)-ae) alpontjában és (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai megadását is kérheti. (4) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. (5) Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetı nyilvántartásban történı ellenırzése érdekében. 9. (1) A szolgáltató a 6. (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén a szerzıdés típusát, tárgyát és idıtartamát, b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. -ban foglalt belsı szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idı, mód) is rögzítheti. 10. (1) A szolgáltató - a tevékenységére irányadó jogszabályi elıírásoknak megfelelıen - köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni -
ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélrıl a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival. (2) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. (3) Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstıl számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintıen bekövetkezett változásról. (4) A (3) bekezdésben elıírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. (5) Ha az 1. (1) bekezdés a)-b), d) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérı idıtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor - ide nem értve a többéves futamidejő ügyleti megbízásokat - a szolgáltató 30 napon belül írásban vagy a következı egyenlegközlı értesítésben felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére. 11. (1) A szolgáltató - a (2)-(5) és (8) bekezdés kivételével - az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása elıtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenırzését. (2) A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenırzését az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínősége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenırzését az elsı ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni. (3) Az 1. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerzıdés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak és személyük a szerzıdés megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság igazoló ellenırzését az üzleti kapcsolat létesítését követıen is lefolytathatja. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenırzésének a kifizetéssel egyidejőleg vagy azt megelızıen kell megtörténnie, illetve azzal egyidejőleg vagy azt megelızıen, hogy a jogosult a szerzıdésbıl (kötvénybıl) eredı jogait érvényesíti. (4) Az 1. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végzı és bankszámlanyitásra jogosult szolgáltató jogosult a bankszámla megnyitására, feltéve hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenırzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselı nem végezhet mőveletet. (5) Az 1. (1) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenırzésének lefolytatásáig az ügyfél és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.
(6) Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7-9. -okban meghatározott ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján bankszámlán keresztül mővelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. (7) Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követıen a jogi személy, illetıleg a jogi személyiséggel nem rendelkezı más szervezet átvilágítását is el kell végezni. (8) Nem kell a 7-9. -ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha a) a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselı vonatkozásában a 7-9. -ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte, b) jelen ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselı személyazonosságát a 7. (4)-(7) bekezdése alapján megállapította, és c) nem történt a 7. (2) bekezdésében és a 8. (2) bekezdésében felsorolt adatokban változás. Egyszerősített ügyfél-átvilágítás 12. (1) A szolgáltató a 6. (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a 10. -ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az ügyfele a) az 1. (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet az Európai Unió területén végzı szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkezı - az 1. (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végzı - szolgáltató, amelyre e törvényben meghatározottakkal egyenértékő követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll; b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévı közzétételi követelmények vonatkoznak; c) az 5. -ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv; d) a központi államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. -ában meghatározott - a c) pontba nem tartozó - központi államigazgatási szerv, vagy helyi önkormányzat; e) az Európai Közösség intézménye (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevıszék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank. (2) Ha harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)-b) pontjában megállapított feltételeket, a szolgáltató köteles errıl tájékoztatni az 5. -ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a pénz-, tıke- és biztosítási piac szabályozásáért felelıs miniszternek (a továbbiakban: miniszter).
(3) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekrıl, amikor egy harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)-b) pontjában megállapított feltételeket. 13. (1) A szolgáltató a 6. (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a 10. -ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni a) a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén, ha az éves biztosítási díj nem haladja meg a kettıszázhatvanezer forintot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot; b) az olyan nyugdíjbiztosításokra, amelyeknél a biztosítási szerzıdés nem vásárolható vissza, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult személyt megilletı összeg hitel vagy kölcsön fedezeteként nem fogadható el. (2) Ha a biztosítóval szerzıdı egy életbiztosítási szerzıdés keretében több személy mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerzıdés), a biztosító ilyen esetben csak a szerzıdı vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni. (3) A biztosító nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha biztosításközvetítıi tevékenysége keretében független biztosításközvetítı az ügyfelet korábban már azonosította. Fokozott ügyfél-átvilágítás 14. (1) A szolgáltató az azonosítás során a 7. (2)-(3) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenırzése céljából. (2) A személyazonosság igazoló ellenırzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani a 7. (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. (4) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát. (3) A (2) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenırzése teljesítéséhez, ha a) magyar konzuli tisztviselı vagy közjegyzı készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelı tanúsítvánnyal látta el, vagy b) magyar konzuli tisztviselı vagy közjegyzı a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezıségét tanúsítja, vagy c) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában - a magyar konzuli tisztviselı felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplı aláírását és bélyegzılenyomatát. 15. (1) Az 1. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató harmadik országban székhellyel rendelkezı szolgáltatóval történı levelezıbanki kapcsolat létesítését megelızıen köteles a) a harmadik országban székhellyel rendelkezı szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró elemzést készíteni; b) meggyızıdni arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkezı szolgáltató elvégezte a levelezıszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkezı ügyfél személyazonosságának igazoló ellenırzését, valamint a levelezı számlához történı közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és
c) meggyızıdni arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkezı szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat. (2) Harmadik országban székhellyel rendelkezı szolgáltatóval levelezıbanki kapcsolat létesítésére csak az 1. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott vezetıje jóváhagyását követıen kerülhet sor. (3) Az 1. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató nem létesíthet és nem tarthat fenn levelezıbanki kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan szolgáltatóval, amely fiktív bankkal levelezıbanki kapcsolatot tart fenn. 16. (1) A külföldi lakóhellyel rendelkezı ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplınek minısül-e. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkezı ügyfél kiemelt közszereplınek minısül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. (2) bekezdésének mely pontja alapján minısül kiemelt közszereplınek. (2) A szolgáltató - ha a nyilatkozat valódisága kérdéses - köteles intézkedéseket tenni az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetı nyilvántartásban történı ellenırzése érdekében. (3) Külföldi kiemelt közszereplı esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott vezetıje jóváhagyását követıen kerülhet sor. 17. (1) Ötszázezer forintot elérı, illetve meghaladó összegő pénzváltás esetén a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató köteles az ügyfelet a 7. (2)-(3) bekezdésében szereplı valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenırzését elvégezni, köteles továbbá a 8-9. - ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni. (2) Az ügyleti bizonylaton a 7. (2) bekezdés a) pontjának aa)-ab) és ad) alpontjában és b) pontjának ba)-bc) alpontjában felsorolt adatokat, valamint külföldi természetes személy esetén a magyarországi tartózkodási helyet kell feltüntetni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggı, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az ötszázezer forintot. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések 18. (1) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. -okban meghatározott ügyfélátvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével - az 1. (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet a Magyar Köztársaság területén folytató szolgáltató végezte el. (2) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. -okban meghatározott ügyfélátvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével - az 1. (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet a) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy
b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben és a 19. -ban meghatározott követelményeknek. (3) Az 1. (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. -okban meghatározott ügyfélátvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást az 1. (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet a Magyar Köztársaság területén folytató szolgáltató végezte el. (4) Az 1. (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. -okban meghatározott ügyfélátvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást az 1. (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet a) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben és a 19. -ban meghatározott követelményeknek. (5) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képezı okiratok és adatok köre nem egyezik meg az e törvényben meghatározottakkal. (6) Az ügyfél-átvilágítás eredménye, ha azt - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével - az 1. (1) bekezdés a)-h), l) és m) pontjában megjelölt tevékenységet harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, abban az esetben fogadható el a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató a) kötelezı szakmai nyilvántartásban szerepel, és b) az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékő ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékő követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékő követelményeket ír elı. (7) A szolgáltató köteles tájékoztatni az 5. -ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, ha egy harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket. A felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul továbbítja az információkat a miniszternek. (8) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat, ha harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket. 19. (1) A 18. (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató a 7-9. -okban meghatározott ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. (2) A 18. (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenırzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát - az érintett ügyfél hozzájárulása esetén - jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. 20. A 18. (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetekben a 7-9. -okban meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában a felelısség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.
21. A 18-20. nem alkalmazandó a szerzıdéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre. Ebben az esetben a kiszervezett tevékenységet végzı, illetve az ügynök a szolgáltató részének minısül. A pénzátutalásokat kísérı megbízói adatok 22. (1) A Rendelet 14. cikke által meghatározott pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelıs hatóság a Felügyelet és a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság. (2) A szolgáltató a Rendelet 14. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (1) bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti megbízói adatokat. (3) A Rendelet 15. cikkének (2) bekezdése által meghatározott alkalmazásért felelıs hatóság és a (3) bekezdése által meghatározott illetékes hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság. (4) Az ellenırzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérıl szóló 2007. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Psztv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság a Ket. szerint jár el. (5) A Rendelet elıírásainak megsértése, illetıleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelı teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a 35. (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott, továbbá a következı intézkedéseket alkalmazza: a) a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet elıírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére; b) megtiltja a szolgáltatónak a jogsértı állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését. (6) A 35. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti. (7) A Rendelet elıírásainak megsértése, illetıleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelı teljesítése esetén a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság a jogsértés súlyával arányosan a 35. (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazza, valamint a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet elıírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére. (8) A Rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében, továbbá 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg euróértékének kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplı pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.
(9) A Rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott nemzeti azonosító szám alatt a 7. (2) bekezdése a) pontjának ad) alpontjában és a b) pontjának bc) alpontjában meghatározottak értendık. (10) A szolgáltató nem köteles alkalmazni a Rendelet elıírásait az olyan, Magyar Köztársaságon belüli pénzátutalásokra, amelyek megfelelnek a Rendelet 3. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A bejelentési kötelezettség 23. (1) Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén az 1. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személy köteles haladéktalanul a (2) bekezdésben megjelölt személynek bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a szolgáltató által a 7-9. alapján rögzített adatokat, és b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését. (2) A szolgáltató köteles kijelölni - a szervezet sajátosságától függıen - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az 1. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személytıl az (1) bekezdés alapján érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevérıl, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a szolgáltató a kijelöléstıl, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságot tájékoztatni. (3) A szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezésérıl a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót. (4) A bejelentésnek a (2) bekezdésben meghatározott továbbításáig a szolgáltató nem teljesíti az ügyleti megbízást. (5) A szolgáltató az ügyleti megbízás végrehajtása után továbbítja a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a bejelentést, amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése a (4) bekezdés szerint nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelızı teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné. (6) A pénzügyi információs egységként mőködı hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként mőködı hatóság megkeresése alapján bank-, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint - az 1. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató esetében - üzleti titkot képezı adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a szolgáltatótól, amelynek átadását a szolgáltató nem tagadhatja meg. (7) A pénzügyi információs egységként mőködı hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként mőködı hatóság megkeresése alapján adótitkot, illetve vámtitkot képezı adat vagy információ szolgáltatását kérheti az adóhatóságtól, illetve a vámhatóságtól, amelynek átadását az adóhatóság, illetve a vámhatóság nem tagadhatja meg.