A Bodrog-menti felzárkóztató program módszertani tanulmánya

A Bodrog-menti felzárkóztató program módszertani tanulmánya

A Bodrog-menti felzárkóztató program módszertani tanulmánya Zöld Kör a Föld Barátai Magyarország tagja ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület 2014. május

Szerkesztette és az összefoglalót írta: Giczey Péter Szerzők: Áncsán Gabriella Giczey Péter Hallgató Éva Laskó-Kuthi Adrienn Lánczi Ferenc Molnár Antal Sangula Anikó Felelős kiadó: Giczey Péter elnök ÉLETFA Segítő szolgálat Egyesület Debrecen, 2014 ISBN 978-963-12-1538-0 TÁMOP 5.1.3.-09/2-2010-0021 Bodrog-menti felzárkóztató program Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2. komponens

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 5 2. Kiinduló helyzet a projekt írásakor (2010)... 7 3. A Bodrog menti felzárkóztató program szakmai terve... 12 3.1...A projekt ismertetése a megvalósíthatósági tanulmány alapján,. alapvető szakmai megközelítések... 12 3.1.1. A projekt tematikus fókuszainak meghatározása... 12 3.1.2. Stábunk felépítése... 14 4. Szakmai tevékenységek... 15 4.1. Közösségfejlesztés... 18 Szegi... 18 Olaszliszka...21 Vámosújfalu... 26 Sárazsadány... 26 Bodrogolaszi... 27 Kenézlő... 29 Vajdácska...31 4.2. Szociális munka...31 4.3. Vidékfejlesztés... 39 4.3.1. Kiinduló helyzet összefoglalása... 39 4.3.2. Vidékfejlesztés településenként... 42 4.3.3. A vidékfejlesztési szakmai fórumokról bővebben... 48 4.4. Számítógépes tanfolyam...50 4.5. Látóutak, hírlevél, honlap... 52 4.5.1. Látóutak... 52 4.5.2. Hírlevelek... 58 4.5.3. Honlapunk...61 5. Összegzés, tapasztalatok... 62 3

4

1. Bevezetés A Zöld Kör aktivistái 1994 nyarán indultak el, hogy környezeti nevelő programjaihoz kapcsolódó bázisul a Zemplén-hegység közelségében, lehetőleg a Bodrog folyó partján kutassanak fel egy olcsón megvásárolható parasztházat, amelyet aztán felújítva kutatóházzá és táborhellyé fejleszszen az akkor néhány esztendős, zömében hajdúböszörményi fiatalokból álló egyesület. Mindezt elsősorban azért, mert a Hajdúság szűkölködött a hegyekben és az evezésre alkalmas vizekben Több szempont miatt a Bodrogolasziban lévő ingatlanra esett a választás. A csendes és nyugodt falu éppúgy fontos volt a választásnál, mint a megközelíthetőség. Hiszen a falu rendelkezett illetve mai napig rendelkezik vasútállomással, illetve Debrecenből naponta több autóbuszjáratot is indít oda-vissza a Volán. Az 1994 végén megvásárolt ingatlant amelyhez kamatmentes hitelt az Autonómia Alapítvány Partnership programja folyósított akkoriban, önkéntesek segítségével kalákában évről-évre újítgattuk, és az ezredforduló környékére a böszörményi fiatalok és iskolai csoportok kedvelt táborhelyévé vált. Ma a táborhely különböző gyermek turnusoknak ad helyet, mintegy 30 férőhelyes ifjúsági szálláshely kapacitásával. E mellett pedig vízitúrabázisként működik a nyári hónapokban, a Bodrog folyóra és árterére irányuló kenutúrák közönségének kiszolgálásával. Minél több időt töltöttünk a faluban, annál nagyobb lett az igény arra, hogy bekapcsolódjunk annak közösségi életébe. Csapatunk érdeklődési területének megfelelően ez az első években elsősorban a környezet- és természetvédelem területéhez kötődött. Így kezdeményeztük a Bodrogolaszi közelében lévő, de közigazgatásilag Sárospatakhoz tartozó Szemince-hegy, valójában egy botanikailag rendkívül gazdag domb, védetté nyilvánítását és több ízben szerveztünk szemétszedő vízitúrát a Bodrogon. Ezek többek voltak, mint egyszerű önkéntes alapon szerveződő szemétszüretek, hiszen nem csak összekapkodtuk és megfelelő helyre juttattuk a folyó felszínén lebegő, zömmel Kárpátaljáról származó pillepalackokat és egyéb hulladékokat, hanem megpróbáltuk a megelőzést a priori.tások csúcsára tűzni, ebben összefogást kovácsolni a Bodrog völgyében, megdolgozva az egyes te.lepülések vezetőit és a sajtót is. Ezután következett az a fejezet, amikor már nem csak a természeti környezet védelmében, ha.nem a turizmus területén is igyekeztünk kovásza lenni az együttműködésnek, nem csak a folyó magyar, de szlovák szakaszán is. Az Európai Unió által finanszírozott Magyarország Szlovákia Határmenti Együttműködési Program 2007 2013 támogatásával a Zöld Kör vezetésével több önkormányzat, civil és szakmai szervezet bevonásával egy partnerség építésbe fogtunk 2009-ben, amellyel a szelíd víziturizmus feltételeinek fejlesztését céloztuk meg. Kapcsolataink több települési önkormányzattal jobbára ekkor épültek ki és szilárdultak meg. A Bodrog-menti településeken a szervezet egyre több oda kötődő tevékenysége révén egyre otthonosan mozogtunk a Bodrog-menti Felzárkóztató Program megtervezéséig, amely kellő alappal és bátorsággal szolgált ahhoz, hogy belevágjunk ebbe a szociális megközelítésű közösségfejlesztő projektbe. Ehhez egyrészt szükség volt arra, hogy stábunkban többek rendelkeztek az ehhez szükséges készségekkel (iskolai végzettség, tapasztalat), illetve a helyi kapcsolatokon kívül néhány éves munkakapcsolattal a debreceni székhelyű Életfa Segítő Szolgálat Egyesülettel, amely a projektben kulcsszerepet játszó közösségfejlesztésben bírt elvitathatatlan tapasztalatokkal. 5

A két szervezet a Zöld Kör és az Életfa 2004 óta működött együtt szorosabban az Északalföldi Regionális Civil Egyeztető Fórum kapcsán, amelyben mindkét szervezet jelentős szerepet vállalt a területpolitika társadalmasítását szolgáló regionális tevékenységekben. A debreceni ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület a Zöld Kör hívására érkezett a Bodrog mentére 2010-ben, addig szakmai szemmel nem tekintettünk a településekre. Kihívás volt számunkra a pályázat megtervezése, majd a program lebonyolítása, több tekintetben is. A hét településen párhuzamosan kellet tevékenykednünk, figyelembe véve a különbözőségeket, a vidékfejlesztés közösségfejlesztés szociális munka összehangolása, az ÉLETFA korábbi szakmai innovációinak egyesítése és kipróbálása, nem különben a két egyesület menedzsment és szakmai munkájának összehangolása. Visszanézve, számunkra, a nyilvánvaló nehézségek ellenére, öröm volt az itt élőkkel dolgozni, mely igazából a kezdet. Jelen tanulmányban elsősorban szakmai közönség számára összefoglaljuk a két és fél éves munka tevékenységeit, tapasztalatait, bízva abban, mások is találnak hasznosíthatót maguk számára. Giczey Péter elnök ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület Molnár Antal elnök Zöld Kör a Föld Barátai Magyarország tagja 6

2. Kiinduló helyzet a projekt írásakor (2010) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagnál jóval alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya (43,5 százalék az országos 50,9 százalékkal szemben). A Tokaji kistérségben a foglalkoztatottsági ráta (37,6 százalék) a megyei (43,3 százalék) és az országos átlag (50,9 százalék) alatt található. A megye foglalkoztatottjainak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlását tekintve elmondható, hogy a mezőgazdaságban dolgozók aránya az országos átlagnál alacsonyabb értéket mutat (3,25 százalék az országos 4,66 százalékkal szemben), míg az iparban és szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya az országos átlag körül alakul. A Sárospataki kistérségben a munkaerő képzettsége alacsony, illetve a munkaerőpiacon nem értékesíthető tudással rendelkezik. A rendszerváltás óta a gazdasági szerkezetváltás az akcióterületen is végbement: a mezőgazdaság háttérbe szorul, a szolgáltatási szektor erősödött. Nő a foglalkoztatottság az építőiparban, a kereskedelem, vendéglátás és egyéb szolgáltatások terén. Az erdőgazdálkodás a meghatározó ágazat foglalkoztatásban betöltött valódi szerepe az adatokból nem látható, mert az ágazat az elmúlt majd két évtizedben a fekete/szürke foglalkoztatás terepévé vált. A Hegyalján fennmaradt a szőlészet, borászat intenzív kultúrája, a minőségi borászat és a hozzá kapcsolódó turizmus hosszú távon is húzóágazat maradhat. A térségben a hagyományos ipari ágazatok, a gépipar, textilipar a KGST piacok összeomlása, majd a globalizálódó gazdaságban színre lépő távol-keleti versenytársak megjelenésével összehúzódtak, ma hajdani kapacitásaik töredékével működnek. A turizmus, foglalkoztatásban betöltött szerepe ugyancsak erőteljes koncentrációról tanúskodik (térségi szinten 2006-ban a foglalkoztatottak 6,6 százaléka dolgozott ebben az ágazatban): Sárospatakon (4,2 százalék) és Tolcsván (5,7 százalék) valamint Bodrogolasziban (6,9 százalék) mondható jelentősnek. A természeti vonzerők jelenléte főként az öko- és aktív turizmus hódolói számára nyújtanak kikapcsolódást, azonban jelenleg a térségben a turizmushoz szükséges kiszolgáló infrastruk.túra kiépítettsége igen alacsony. A Tokaji kistérségben az elmúlt években jelentős mértékben emelkedett a kereskedelmi szálláshelyek és a magánszállásadók száma. A szálláshelyek azonban szinte kivétel nélkül a hegyaljai településeken koncentrálódnak. Az akcióterület települései (Vajdácska, Kenézlő, Bodrogolaszi, Sárazsadány, Vámosújfalu, Olaszliszka, Szegi) két kistérséghez, a Sárospataki és a Tokaji kistérséghez tartoznak, amelyek komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek (a továbbiakban LHH). Jellemzőjük a növekvő problémát jelentő szegénység és munkanélküliség, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások, valamint általánosságban az esélyek és lehetőségek hiánya. A kistérségi központok és a kistelepülések között is nagyon nagyok az eltérések, a községekben élők szórakozási, vásárlási, ügyintézési lehetőségei helyben igen korlátozottak, a tömegközlekedés fejletlen. További, az előbbiekből adódó és azokból egyaránt következő probléma a foglalkoztatás alacsony szintje. Megfigyelhető tendencia az gyerekszám folyamatos csökkenése és a kistelepülésekről való elvándorlás. Az önkormányzati intézmények, egészségügyi, szociális és oktatási intézmények épületeinek többsége felújításra, bővítésre szorul. 7

Az akcióterülethez csatlakozott települések jellemzői Az akcióterülethez csatlakozott települési önkormányzatok közül a I. sz. listán szereplők (az akcióterület összes településének legalább 70%-a) Település megnevezése Kistérségi Státusza hovatartozása (község, város) Kenézlő Sárospataki község 1420 Olaszliszka Sárospataki község 1754 Sárazsadány Sárospataki község 278 Szegi Tokaji község 353 Vajdácska Sárospataki község 1353 Az akcióterülethez csatlakozott települési önkormányzatok közül a II. sz. listán szereplők (az akcióterület összes településének legfeljebb 30%-a) Bodrogolaszi Sárospataki község 991 Vámosújfalu Sárospataki község 859 Az akcióterület összetételének összegzése Száma (db) Aránya (%) Népességszáma (4. melléklet szerint) Népességszáma (4. számú melléklet szerint) I. sz. listán szereplő települések 5 73,60% 5158 II. sz. listán szereplő települések 2 26,40% 1850 Összesen: 7 100,00% 7008 A természetes szaporodási mutatók alapján rendkívül kedvezőtlen kép rajzolódik ki a települések többségén. Az elvándorlás különösen jelentős arányú a felsőfokú végzettségűek, szakképzettek körében, ami a térség munkaerő-piaci helyzete szempontjából kedvezőtlen. A munkanélküliség tartósan magas, 10 százalék fölött van a sárospataki kistérségben évek óta, és elsősorban az akcióterületünkön levő kistelepüléseken élőket érinti. A munkanélküliség a 45 éven felülieket, a romákat, a kisgyermekes nőket és a fogyatékkal élőket még erősebben sújtja. Az ÁFSZ 2008. augusztusi adatai szerint a munkanélküliségi ráta 20 százalék fölötti értéket mutatott Olaszliszkán. Nagyon nagy problémát jelent, hogy a tartós munkanélküliség, a regisztrált álláskeresők több mint harmada tartósan munkanélküli. A munkanélküliség a képzetlen, vagy elavult képesítéssel rendelkezőket sújtja, illetve a roma né.pességet, ezek a csoportok a munkanélküliek körében akcióterületünkön is felülreprezentáltak. Ebben a két rendkívül hátrányos térségben azonban már a pályakezdők és a magasan kvalifikált munkavállalók munkanélkülisége is megjelenik. A térségben hiányoznak a munkanélküliek munkaerő-piaci integrációját, elhelyezkedését segítő civil szervezetek, kevés a képzés munkanélküliek számára, kevés a foglalkoztatási célú projekt. Az önkormányzatok, ha adnak is alkalmi feladatokat a munkanélkülieknek, nem tudnak olyan komplex foglalkoztatási programokat szervezni, ahol mentális tanácsadásra, képzéseken való részvételre nyílna lehetőség. A közfoglalkoztatás során végzett munkák többsége karbantartó, kertgondozás jellegű, az esetek többségében magánszemélyek, vállalkozások részére nem nyújtják ezeket a szol.gáltatásokat, csak a közterületek karbantartása folyik. Az olyan kezdeményezésből, mely a hátrányos helyzetű, főként roma lakosság helyzetének javítását szolgálná, még kevesebb van. Ha sikeresen pályáznak is 1 1 programra, azok fenntartását a támogatások lejárta után nem képesek finanszírozni. 8

Munkanélküliségre-foglalkoztatottságra vonatkozó adatok KSH kistérségekre bontva (2009) Kistérség Munkanélküliségi ráta Munkanélküliek Foglalkoztatottak Inaktívak Fogl. ráta Akt. Ráta Sárospataki 16,58% 1 636 8 230 9 421 42,70% 51,20% Tokaji 19,55% 914 3 765 5 676 36,40% 45,20% Borsod Abaúj Zemplén megye összesen 16,23% 42 067 217 193 263 885 41,50% 49,60% Országos összesen 9,98% 419 567 3 783 200 3 486 728 49,20% 54,70% Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2009. évre vonatkozó adataiból egyértelműen látszik, hogy az országos adatokhoz képest, az általunk vizsgált két kistérségben kiemelkedően rosszak a foglalkoztatási adatok, magas a munkanélküliség. A foglalkoztatottak rátája a sárospataki kistérségben 42,7 százalék, a tokaji kistérségben 36,4 százalék. Mindkét ráta jóval alacsonyabb az országos (49,2 százalék) rátánál. A munkanélküliségi ráta ugyanakkor kiemelkedően magas, a sárospataki kistérségben 16,58 százalék, a tokaji kistérségben 19,53 százalék. Ez utóbbi az országos átlag 9,98 százalék közel kétszerese! A Központi Statisztikai Hivatal foglalkoztatási adataiból is hasonló képet kapunk: a munkanélküliségi ráta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2009-ben 16 százalék, míg az országos átlag 10 százalék volt. A szükségletfeltárás és a pályázatot előkészítő megbeszélések során az országban szokásos szociális, gyermekjóléti szolgáltatások jelenlétével találkoztunk, ami inkább államigazgatási típusú segítségnyújtást jelent, a szociális munka egyéni esetkezelő része is csekély mértékben, a csoportmunka alig, a közösségi (szociális) munka egyáltalán nem jelenik meg. Szintén nagy probléma a roma lakosság lakókörnyezeti szegregációja, vannak roma-sorok, melyek lakásállománya és közterülete egyaránt korszerűsítésre szorulna, ahogy az ott élők szociális helyzete is javítandó. A kistérségben egyre erőteljesebb a roma népesség települési elkülönülése; cigányok és nem cigányok között rejtett és nyílt konfliktusok feszülnek, tartanak egymástól. Kistérségi átlagban is magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Pályázatunk írása idején (2010) a sárospataki kistérségnél zajlott egy LHH-s program, melynek már most vannak eredményei: háztartásvezetési technikák, higiéniai ismeretek, gazdálkodás-pénzkezelési tréningek indultak, melyekben szociális munkások is részt vettek. A meglévő szolgáltatások alig vagy csak éppen olyan mértékben érik el a lakosságot, mely a további lecsúszás megakadályozá.sára, a szinten tartásra elegendőek. A hátrányos helyzetből következően a meglévő szolgáltatások, fejlesztési elképzelések, tervek megvalósításának hatékonysága csekély a felzárkózás megindítására. Nyilván, a legtöbbször említett és feltárt legnagyobb gond a munkalehetőségek hiánya, továbbá a munkaképes lakosság, a fiatalok elvándorlása, az elöregedés, a cigány lakosság növekvő száma, az önkormányzatok szűkös anyagi forrásai. Helyenként azonban találni uniós társfinanszírozással megvalósult vagy megvalósítás alatt álló infrastrukturális-, és humán fejlesztési projekteket. Gondként említették az előzetes felmérésünk, megbeszéléseink során, hogy például a képzési projektekből kikerülteket nem tudják foglalkoztatni, a közmunkaprogramok időlegesek és sokszor értelmetlen munkát jelentenek, mely erősíti az apátiát, a tehetetlenség és feleslegesség érzetét, a szociális transzferektől való függőséget. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai alapján elmondható, az akcióterületen levő településekre kevés támogatás jut, a beadott pályázatok száma is alacsony, és ezért a nyertes pályázatok 9

száma is kevés. A támogatott pályázatok zöme az infrastruktúrafejlesztésre, a gazdaságélénkítésére irányul, a térség társadalmi problémáihoz viszonyítva nagyon kevés az ESZA típusú projekt. A nyertes pályázatok is kb. 1 30 millió forint értékű támogatást kaptak maximum, tehát a problémák mértékéhez viszonyítva kis projektekről van szó. Áttekintve az intézményi ellátottságot, Bodrogolasziban, Olaszliszkán, Vajdácskán, Kenézlőn, Vámosújfaluban általános iskola és óvoda működik, Olaszliszkán művelődési ház, illetve alkalmanként használható a szegi, a kenézlői és vámosújfalui közösségi-, ill. faluház. 2010 előtt a kistérségben Olaszliszkán, Bodrogolasziban, Vajdácskán korszerűsítettek iskola épületet (nem minden oktatási helyet), míg jellemzően a több településen a korábbi évek korszerűsítési munkái forrás hiányában elmaradtak. Az iskolaépületek fenntartása a korszerű jó minőségű nyílászárók, hőszigetelés hiányban a lehetőségekhez képest magasabb költséget jelentenek, miközben sokszor mindennapi infrastrukturális hiányosságok gátolják a korszerű oktatás-nevelési tevékenység feltétételeit. Sárospatakon három középiskola látja el a kistérségben és tágabb környezetében élő fiatalok középszintű képzését: a két gimnáziumban mintegy 1200 fiatal tanul; mindkettő biztosít kollégiu.mi ellátást. A mélyszegénységben élő családok gyermekei azonban nagyobb részt a Vay Miklós szakis.kolában folytatják tanulmányaikat, ahol a 9. és 10. évfolyam elvégzése után szakmához, s jó esetben érettségihez is juthatnak. Az intézmény része a Sátoraljaújhely szakképző iskolájával közösen szervezett térségi integrált szakképző központnak. Középfokú oktatási intézmény a Tokaji kistérség.ben csak Tokaj településén található, itt 3 középiskola működik: a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola, és a Tokaji Mezőgaz.dasági Szakképző Iskola. Közétkeztetést ellátó intézmény van Kenézlőn, Vajdácskán, Olaszliszkán, Bodrogolasziban. A két kistérségben működik családsegítő, pedagógiai szakszolgálat és gondozási központ is, melyek központja Sárospatakon és Tokajban van, de kistérségi ellátást biztosítanak. A térségben a lakosság elöregedésével jelentős igény mutatkozik az időskorúak segítésére, gondozására, de még ezen túlmenően is fontosabb, a sokszor személyi biztonsági okok által indokolt jelzőrendszer és a segítségnyújtás bevezetése. Sajnos ez még a legtöbb helyen egyáltalán nem megoldott, akárcsak a gyermekek bölcsődei ellátása. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon a Sárospataki kistérségben mindössze Sárospatakon működik. Hasonlóan alacsony az ellátottság az időskorúak otthonai körében, mely intézmények szolgáltatásai szintén egyedül Sárospatakon vehetőek igénybe, szállást adó idősek klubja úgyszintén. Szegiben idősek klubja, nyugdíjas klub, orvosi rendelő, körzeti megbízott irodája, ezek mind egy épületben, a községházán működnek. Az egészségi állapot, egészségügyi szolgáltatásokat szemügyre véve elmondható, a lakosság egészségi állapota az országos átlaghoz képest is rossz. A kistérség településeinek többségén az egészség.ügyi alapellátás megoldott, önálló háziorvosi praxis azonban csak kevés településen működik. A védőnői szolgálat kistérségi lefedettséggel működik, 6 településen 13 álláshellyel. A több település ellátásból fakadó nehézségek és a munkában való közlekedés nehezíti a védőnők munkavégzését, szükség lenne még több védőnőre különösen a romák és a mélyszegénységben élők lakta telepü.léseken. 10

A non-profit szektor gyenge, kevés szervezet van, a közösség aktivizálásban csupán helyenként jelenik meg civil szervezet, egyébként a szokásos, önkormányzat által szervezett falunapok, ill. a közösségi térként alig funkcionáló intézmények szórványos programjai teremtenek lehetőséget ta.lál.kozásra, közművelődési, szabadidő eltöltési programokra. Az Olaszliszkáért Egyesület civil szer.vezetként, 2001. június közepén alakult meg. Célul tűzte ki a község szépítését (virágok ültetése, szemetesek kihelyezése), kulturális rendezvényeken való aktív részvételét, rászorultak segítését. Ezen kívül működik ifjúsági alapítvány, polgárőrség és sportegyesület is a településen. 2002-ben hozták létre a Szegiért Közalapítványt, Szegi község fejlesztésére, a községben folyó sport-, oktatási és ifjúságvédelmi, kulturális, egészségügyi, szociális, természet- és környezetvédelmi tevékenységek támogatására, a közlekedésbiztonság, a katasztrófavédelem és elhárítás segítésére. Szociális szolgáltatást (elsősorban látássérültek nappali- és bentlakásos, rehabilitációs otthona) biztosít a Vámosújfaluban működő Búzavirág Alapítvány. 11

3. A Bodrog menti felzárkóztató program szakmai terve 3.1. A projekt ismertetése a megvalósíthatósági tanulmány alapján, alapvető szakmai megközelítések 3.1.1. A projekt tematikus fókuszainak meghatározása A meglévő szolgáltatások esetében nem találtunk konkrétan megfogalmazódó igényeket új módszerekre, megközelítésekre vagy innovációkra. A szükségletfeltárásból következően a projekt az akcióterület településein teljességgel hiányzó közösségi munka, közösségfejlesztő szemlélet és módszerek bevezetésére és alkalmazására kívánt koncentrálni, mely kiegészíti, megerősíti, továbbfejleszti a meglévő szociális szolgáltatásokat, újakat kezdeményez, a lakosság, különösen a mélyszegénységben élők bevonásával. Projektünk lényege, hogy a professzionális szociális szolgáltatásokat megerősítsük és továbbfejlesszük az akcióterületen, a közösségfejlesztés és a közösségi munka szemléletével, interdiszciplináris megközelítésével és eszköztárával hatékonyságát növeljük, illetve mindezt kiegészítsük az önkéntes tevékenységek erőteljes alkalmazásával, mely minőségében, mind hatékonyságában növeli a mélyszegénységben élők felzárkózásának lehetőségeit. Ez a szemlélet és módszerek aktivizálják a lakosságot annak érdekében, hogy felismerjék saját erőforrásaikat, melyek segítik a feltárt szükségleteik kielégítését. A szükségletfeltárás alapján az alábbi területekre koncentrálunk:..az akcióterület lakosságának ezen belül a mélyszegénységben élők aktivizálása, közösségi folyamatok beindítása, képessé tétel folyamata (közösségi szinten, egyúttal csoportok és egyének képességfejlesztése, empowerment, valamint a közösségi szervezetek szintjén),..partnerség építés a kistérségekben és az akcióterület településein található önkormányzatok, intézmények, közigazgatási, fejlesztési, civil szervezetek között, hálózatépítés,.közösségi tervezés módszerével településfejlesztési stratégiák, cselekvési tervek kidolgozása, bekapcsolása. zöld és szociális gazdasággal kapcsolatos lehetőségek feltárása, a turizmus, ebben a ví.ziturizmus, a szőlészet-borászatból következő erőforrások megtalálása, felismertetése és a közösségek általi használatának tervezése,.. zöld, alternatív energia lehetőségeinek megismertetése a településekkel, különösen a mélyszegénységben élők számára, különös tekintettel a közműhátralékok miatt,.a települési szegregációból következő feszültségek enyhítése, előítéletek oldása, a keletkező konfliktusok kezelése,..önkéntesség elterjesztése, erősítése,..szociális szolgáltatások kiterjesztése, eszköztárának fejlesztése,..szociális dolgozók szakmai képességeinek fejlesztése, megerősítése,..érdekérvényesítés képességének fejlesztése (egyéni és szervezeti),..egészségügyi szűrések szervezése, közösségi (települési) egészségügyi tervek készítése és kisléptékű akciók megvalósítása,..gyermekek korai fejlesztéséhez szükséges szűrések beindítása, melyek alapján egyéni és csoportos fejlesztési szolgáltatások szervezése, 12

..közösségi folyamatba épített közösségi rendezvények szervezése, a meglévőkhöz a lakossági kezdeményezések hozzárendelése a lakosság bevonásával. A projekt kezdetén a településekről legalább 2-2 fő Közösségi munkás és önkéntes koordi.nátor (KÖZÖK) elnevezésű 90 órás tréningünkben részesül (maximum 15 fő, alapvetően humán szakemberek, ill. helyi aktív lakosok, melynek során elméleti felkészítést kapnak 8 órában, közösségi munka technikákat 24 órában, önkéntes szervezést, motiválást 16 órában, munkaerő piaci szituációs gyakorlatokat 8 órában, etikai tréninget 8 órában összesen 8 alkalommal kettős vezetéssel, melyet kiegészít terepgyakorlat 16 órában és terepfeldolgozás 16 órában). A tréningek során elsajátítják a közösségi munka és az önkéntes szervezés és koordináció alapvető technikáit. Azt követően megkezdik tevékenységüket, melynek során szükségletfeltárást készítenek és felkutatják a települések aktív lakóit, külön koncentrálva a mélyszegénységben élőkre. A megtalált aktív lakosok segítségével közösségi beszélgetéseket szerveznek a település egésze számára a problémák, szükségletek és a helyi erőforrások feltárására, azokon közösen keresnek és terveznek megoldásokat, kisebb léptékű cselekvéseket megoldásukra, cselekvési tervek készülnek. Ezzel párhuzamosan együttműködéseket szerveznek a helyi önkormányzat, civil szervezetek, intézmények, helyi és kistérségi fejlesztő szervezetek között. A következő lépésben szomszédsági önkéntes felkészítést szervezünk (SZÖ), melynek célja, hogy a résztvevők képessé váljanak szomszédsági önkéntes munka végzésére. Ismerjék meg az alapvető közösségi munka technikákat, váljanak képessé informális közösségek létrehozására és működtetésére, ismerjék az önkéntesség, az önkéntes tevékenység végzésének legfontosabb tudnivalóit, a helyi, térségi humán szolgáltató szervezeteket és a helyi (elsősorban szociális) ellátó rendszert, a társadalombiztosítási rendszert. Témakörök:..Közösségi munka..önkéntesség..társadalombiztosítási ellátások..helyi ellátó rendszer..kommunikációs és média tréning..önismereti tréning A szomszédsági önkéntes tevékenység elindításával a helyi, saját közösség tagjai nyújtanak hivatali ügyintézéstől segítséget a mélyszegénységben élőknek. A projekt során folyamatosan biztosítunk konzultációkat, tréningeket a szakmai munkatársaknak, bekapcsolódó aktív lakosoknak:..szupervízió, esetmegbeszélés, szakmai és önkéntes koordinátori műhelyek,..konfliktuskezelési tréning,..mediációs tréning. A célcsoportnak biztosított képességfejlesztések, tréningek, tanácsadások, konzultációk:..önérdek érvényesítő technikák, érdekérvényesítés fejlesztése,..szomszédsági önkéntes, önkéntes koordinátori felkészítés,..háztartásvezetési technikák, kézműves technikák,..higiénia, egészségügyi ismeretek, 13

..gazdálkodás-pénzkezelés, adósságkezelés,..zöld gazdasági, közösségi vállalkozás, szociális gazdaság, szövetkezet-fejlesztési,..együttműködési készségek fejlesztése, mediáció, konfliktuskezelés. Rendszeres közösségi beszélgetések településenként, melyek során közös gondolkodásra, cselekvésre ösztönözzük a lakosságot. Továbbá sor kerül tapasztalatcserékre, településenkénti közösségi rendezvényekre. Összegyűjtjük az új (szociális és más humán) szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeket, a meglévő szolgáltatásokkal el nem ért rászoruló csoportok szükségleteit, és kezdeményezzük a települési szintű vagy akcióterületi szintű új szolgáltatások elindítását. Az együttműködési fórumokon felmérjük az új megközelítések és módszerek iránti igényeket a már működő szolgáltatásokban, az összekapcsolódásból, komplexitásból keletkező innovációs lehetőségeket. Az azonosított hiányok és a kielégítetlen szükségletek/igények közül a szociális szolgáltatások és gyermekjóléti ellátások kiegészítését a lakosság, és elsősorban a mélyszegénységben élők aktivizálásával, saját maguk szervezte közösségi, önsegítő szolgáltatásokkal kívánjuk elérni. 3.1.2 Stábunk felépítése Projektmenedzser Szakmai vezető Pénzügyi vezető Projektasszisztens Szociális munkás Közösségi fejlesztő Vidékfejlesztő Szakmai asszisztens 14

4. Szakmai tevékenységek A fentebb leírtakon kívül munkánkat, megközelítéseinket, szemléletünket az alábbi két alapelv határozta meg:..amíg egy településen a mélyszegénység nem lesz a teljes helyi közösség ügye, addig keveset lehet elérni helyzetük megváltoztatásában, még ha oly sok erőforrás (humán és anyagi) és tevékenység koncentrálódik rájuk...az előbbiből következően tehát a teljes közösséggel dolgozunk, természetesen fókuszunk a mély.szegénységben élőkön van. Mindezek következnek a pályázati felhívásban megfogalmazottakból, az elmúlt évtizedek szegénységre, mélyszegénységre irányuló programok, a közelmúltban zajlott csereháti program tapaszta.lataiból, illetve a kérdéskörrel foglalkozó külföldi és hazai elméletek és gyakorlati szakmai irodalmából. Fontos volt továbbá, hogy ez a program a megszokott EU-s finanszírozásúakhoz képest időtartamában jóval hosszabb volt, bő két és fél éven keresztül dolgozhattunk. Itt kell megjegyezni, hogy ilyen nagyságrendű és komplexitású problémahalmaz illetve közösségi beavatkozások esetében azonban ez az időtartam is kevés, a nemzetközi gyakorlat alapján öt-hat év folyamatos és komoly erőforrásokat koncentráló beavatkozások esetén látszanak és erősödnek meg azok az új intézmények (ez alatt a szokássá váló társadalmi/közösségi működési módokat értjük), melyek lehető.séget nyújtanak a közösség továbblépéséhez. Számoltunk azzal a nehézséggel is, hogy a magyarországi általános köz- és társadalmi állapotokra jellemző tényezőkkel is meg kellett küzdenünk, úgy, mint a rendkívül erős szegregációs, diszkri.mi.nációs és helyenként rasszista szemlélettel, mely nyilván nem csak általános társadalmi szinten érzékelhető, hanem helyben, a települési közösségekben. Könnyebbséget jelentett azonban, hogy szemmel láthatóan, az akcióterületi településeink számos, elsősorban természeti erőforrással rendelkeznek, főként a Bodrog menti települések: a.bodrog folyó, a Zempléni hegyek, a szőlő és a bor. Vajdácska és Kenézlő esetében ezek ugyan nem áll.nak fenn közvetlenül, de áttételesen e települések számára is jelenthetnek előnyt, különösen a Bodrog és a Tisza nyújtotta lehetőségek. Itt kell megemlítenünk, a két folyó ártere, gazdag növény- és állatvilágával önmagában is erőforrásnak tekinthető. Hátrányuk azonban a viszonylagos elzártságuk (a Bodrog és a Tisza fogja közre), nehézkes a megközelíthetőségük, különösen Kenézlő esetében a nagy távolság, hiszen majd a Bodrogköz csücskében helyezkedik el. Elképzelésünk szerint az akcióterületi települések együttműködését is segítjük, különösen a turizmusfejlesztésében rejlő lehetőségek adnak erre okot, nem beszélve a Tokaj-Hegyalja Világörökség kínálta külső erőforrások bevonásának lehetőségeiről. Elképzelésünk szerint, beavatkozásunkkal olyan közösségi folyamatokat kezdeményezünk, melyek hozzásegítik a települések lakosságát, hogy felismerjék, majd használatba vegyék belső erőforrásaikat, melyekbe a teljes közösség, beleértve a mélyszegénységben élőket is, be tud kapcsolódni. Jelmondatunk Sokszorozzuk meg magunkat!, mellyel azt kívántuk kifejezni, hogy a birtokunkban lévő tudást adjuk át a helyieknek, amivel a közösség tagjai hozzájárulnak önmaguk fejlesztéséhez és ahhoz, hogy a projekt zárása után a megkezdett folyamatok tovább mennek, a beavatkozá.sunk eredményeképpen fenntartható elemek, közösségi mozgások maradnak. Ehhez legfőbb eszközünk a felkészítések (képzések) és a hálózatok kialakítása, mely a közösségi munkás önkéntes koor- 15

dinátor (KÖZÖK) és szomszédsági önkéntes (SZÖ) felkészítésekben és hálózatokban öltött leginkább testet. Vizualizálva: Azt gondoltuk, koncentrikus körökként felfogva, magunk köré kiépítjük egy-két fő településenként a közösségi munkás önkéntes koordinátorok hálózatát, majd a szomszédsági önkéntesekét, akikből annyit készítünk fel, ahányan csak vállalják ezt a fajta tevékenységet. A közösségi munkás önkéntes koordinátor, inkább nevéből is eredően, inkább közösségi aktivitás irányultságú, a szomszédsági önkéntes pedig inkább szociális. Elképzelésünk szerint a szomszédsági önkéntesek szorosan együttműködve tevékenykednek a közösségi munkás-önkéntes koordinátorainkkal, akik ellátják irányításukat is. Korábbi tapasztalataink, illetve megfogalmazott alapelveinkből, céljainkból következően így egyszerre megvalósítható a teljes közösséggel való foglalkozás és a mélyszegényekre történő fókuszálás. 16

A közösségi munkás önkéntes koordinátor felkészítés résztvevői Természetesen célunk volt továbbá, hogy felkutatva a meglévő közösségi kezdeményezéseket, felvéve a kapcsolatot a működő civil szervezetekkel, igényeik alapján, szakmai támogatásunkkal erősítsük meg azokat. Humán szakmák megerősítésében az volt az elgondolásunk, hogy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok munkatársait elsősorban szakmai műhelyek, felkészítések tartásával és a szomszédsági önkéntes hálózat tagjainak információt nyújtó, ügyintézést segítő tevékenységeivel, a velük való együttműködéssel erősítjük meg. A projektben megvalósuló szociális munka kapcsán azt gondoltuk, hogy a közösségi folyamatokba építetten, a csoportos és közösségi szociális munka révén valósítjuk meg, kevésbé egyéni esetkezeléssel, 1 hiszen azt a térségben meglévő szolgálatok szakemberei végzik. Bár a családgondozók egy-egy településen hetente nagyon kevés időt (általában néhány óra) tartózkodnak és a szolgáltatásaik nem érik el a szükséget szenvedők teljes körét, illetve a problémákkal nem szívesen keresik meg az általában az adott település polgármesteri hivatalában ügyfelező munkatársakat, mégsem kettőzzük meg a már kialakult családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatási rendszert, hanem inkább az alig alkalmazott szociális munkamódokkal (csoportos, közösségi) egészítjük ki. A közösségfejlesztés, lévén interdiszciplináris és interprofesszionális szakma, benne rejlik a különböző szakmák koordinációja, így azt gondoltuk, túlmenően a projekt kiírás által előírt kötelezettségen, a közösségfejlesztés, a vidékfejlesztés és a szociális munka együttes alkalmazása természetes. Nyilvánvaló volt számunkra az is, hogy a három szakma összehangolásában a központi szerepet a közösségfejlesztésnek szükséges játszania, melyre a stábüléseken kívül leginkább a terepeken végzett közös munka nyújt lehetőséget. 1 Megjegyezzük, e tevékenységben egyébként a hazai szakmában eluralkodott hivatalai ügyintézés segítése-elem, ami ugyan része, de nem lehet szinte kizárólagos. 17

A következő alfejezetekben áttekintjük a megvalósult szakmai munkánk főbb tevékenységeit, jellemzőit, az ennek nyomán létrejött eredményeket, példákkal is kiegészítve. 4.1. Közösségfejlesztés A településekkel való ismerkedést, a közösségi folyamatok beindítását, a helyi aktív állampolgárok megtalálását, akiket bevonhatunk a közösségi munkás-önkéntes koordinátor és szomszédsági önkéntes felkészítéseinkbe, közösségi interjúk készítésével kezdtük. Ezt követően minden településen közösségi beszélgetéseket szerveztünk, melyek később közösségi tervezési alkalmakká váltak, majd cselekvésekbe torkollottak. Szegi Az interjúkészítők egy csoportja A településen készült első interjúkból kézenfekvővé vált számunkra, hogy Szegiben magas a munkanélküliek száma, ezzel párhuzamosan pedig sokan élnek mélyszegénységben, nehéz anyagi körülmények között. További problémaként jelent még meg, hogy elöregedő a település lakossága, nincs a településnek megtartó ereje, a fiatalok tovább állnak, a jövőjüket nem a településen képzelik el. A településen élők egyhangúan, a munkahelyteremtést tekintik egyetlen megoldásnak a jövőt figyelembe véve, abban bízva, hogy a fiatalok helyben maradnak, helyben telepednek le és nem vándorolnak el a településről. Programunk második szakaszában rájuk fókuszáltunk, hiszen 18

egy település és életképes közösség hosszú távú fennmaradásához elengedhetetlen a fiatalok minél tovább történő helyben tartása. Szegiben is az első közösségi beszélgetés témáját mi határoztuk meg az egyéni interjúk alapján, de a későbbiek folyamán igyekeztünk a témaválasztást a beszélgetéseken megjelentekre bízni. Ezeken a beszélgetéseken az önkormányzat rendszeresen képviseltette magát. Ahhoz, hogy e kistelepülés különálló kis csoportjai összetartozzanak, fel kell ismerniük ennek fontosságát, illetve a generációk közti együttműködésben rejlő lehetőségeket, mely saját életüket is formálni tudja. A helyi közösségi munkás önkéntes koordinátor szerepe ebben a folyamatban ott a legnagyobb, hogy a találkozási lehetőségeket megteremtse, elindítsa és háttérben maradva közösségben elindult folyama.tokat segítse. Néhány gondolat, melyben megfogalmazódik a belső indíttatás és a külső lehetősé.gek keresésének ötvözete: A fejembe vettem, hogy segítek őseim falujának abban, hogy újra magára találjon, segíteni akarok az itt élőknek abban, hogy jól érezzék magukat Szegiben, élhető faluban éljenek, megtalálják boldogulásukat. Segíteni akarok az itt élő fiataloknak, hogy ne hagyják el szűkebb hazájukat, itt helyben megtalálják életük értelmét és célját, tartalmassá tudják tenni azt. Cél nélkül létezni nehéz, céltalannak lenni boldogtalanság mondta közösségi munkás önkéntes koordinátorunk. A helyi közösségek sok egymással összefüggő problémával birkóznak, meg kell erősíteni őket, meg kell mutatni számukra, hogy cselekvő magatartással az önsegítés útjára léphetnek. A problémáikat a helyi viszonyok tekintetében kezdhetik el megoldani, s innen léphetnek ki szélesebb dimenzióba. 2012. május 27-én került megrendezésre a Gyermeknap a településen. Ennek a rendezvénynek a megszervezésében és lebonyolításában sikeres együttműködés valósult az önkormányzat, a közösségi munkás önkéntes koordinátorunk valamint a település lakossága között. Az előkészületekben, a megbeszéléseken mindenki kivette a részét a gyerekek érdekében, a közös cél elérése egy irányba tartotta a közösség tagjait, szervezeteit. Minden programelemnek megvolt a maga felelőse, mindenkinek megvolt a maga feladata. A település teljes lakossága megszólításra került, hiszen a süteménysütő-verseny jelentős számú résztvevővel zajlott, melynek eredményeit a gyerekek a nap folyamán örömmel zsűrizték és fogyasztották el. Ügyességi sorverseny A süteménysütő verseny versenyzőinek alkotásai 19