R e n d ő r t i s z t i F ő i s k o l a Biztonsági szakirány

R e n d ő r t i s z t i F ő i s k o l a Biztonsági szakirány A LÉTESÍTMÉNYEK ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS VÉDELME C. FŐISKOLAI JEGYZET 5. TÉMAKÖR LOGISZTIKAI KÖZPONTOK, RAKTÁRAK, IPARI LÉTESÍTMÉNYEK VÉDELME Budapest, 2007. június Készítette: Dr. Csikós Gellért TESCO Globál Áruházak Zrt. Országos kármegelőzési és biztonsági igazgató Lévai József TESCO Logisztikai Központ biztonsági vezető

T A R T A L O M BEVEZETÉS...4 1. MIHEZ IS IGAZÍTSUK A BIZTONSÁGI KONCEPCIÓT?...5 1.1. RAKTÁR...5 1.1.1. A raktár szerepe...5 1.2. LOGISZTIKA...6 1.2.1. Logisztikai Szolgáltató Központok (LSZK)...7 1.2.2. Logisztika sokszínűsége...7 1.2.3. Az érte megy logisztika elterjedése...7 1.2.4. Átlátható költségek a termelőknél...8 1.2.5. Crossdocking megoldások...8 1.3. ELLÁTÁSI LÁNC...9 1.4. IPARVÁLLALAT...9 1.4.1. Ipari park...10 2. BIZTONSÁGI KONCEPCIÓ ALAPJAI...10 2.1. BIZTONSÁGI IGAZGATÓ BESOROLÁSA...10 2.2. BIZTONSÁGI KÖLTSÉGEK TERVEZÉSE...11 2.3. BIZTONSÁGI KÉPZÉS...11 2.4. VÁLLALATI BIZTONSÁGI KOMMUNIKÁCIÓ...12 2.5. GÉPKOCSIVEZETŐK MOZGÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA...13 2.6. ALKALMAZOTTI ÖLTÖZŐ...13 2.7. RAKTÁRI KISZÁLLÍTÁSI PONTOSSÁG...14 3. BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSEK...15 3.1. VAGYONŐRSÉG...15 3.2. VAGYONŐRSÉG ÁLTAL HASZNÁLT FŐBB DOKUMENTUMOK...15 3.3. SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK BELÉPTETÉSE...15 3.4. KÖZLEKEDÉS...16 3.5. SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK KILÉPTETÉSE...16 3.6. FEGYVERES BIZTONSÁGI ŐRSÉG (FBŐ)...17 3.6.1. FEGYVERES BIZTONSÁGI ŐRSÉG ALKALMAZÁSA...17 3.6.2. Hatósági ellenőrzést a megyei rendőr-főkapitányság végzi...17 3.6.3. A fegyveres biztonsági őr lehet...17 3.6.4. A fegyveres biztonsági őr szolgálati igazolványa tartalmazza:...17 3.6.5. A fegyveres biztonsági őr intézkedései...18 3.6.6. A lőfegyver használatát a következő sorrendben meg kell előznie...18 3.6.7. Lőfegyverhasználat...18 3.6.8. Nem minősül lőfegyverhasználatnak...18 4. FIZIKAI- ÉS RENDSZERBIZTONSÁG...19 4.1. KERÍTÉSVÉDELEM...19 4.2. BELÉPTETŐ RENDSZER...19 4.3. CCTV RENDSZER...20 4.4. BETÖRÉSVÉDELMI RENDSZER...21 4.5. TŰZVÉDELMI RENDSZEREK...21 4.6. ASPIRÁCIÓS RENDSZER...21

5. BESZÁLLÍTÓI CSALÁS FŐBB ESETEI...21 5.1. RAKLAP ALAP SZOROZVA A TERMÉK MAGASSÁGGAL...21 5.2. SZENDVICS RAKLAPOK...22 5.3. RAKLAPCSERE...22 5.4. SZÁLLÍTÁSI DOKUMENTUMOKKAL HAMISÍTÁSA...22 5.5. ÁRUÁTVEVŐK KIJÁTSZÁSA...22 5.6. ÁRUÁTVEVŐVEL ÖSSZEJÁTSZÁS...23 5.7. MÁS BESZÁLLÍTÓ TERMÉKEINEK ELTULAJDONÍTÁSA...23 5.8. FIKTÍV BESZÁLLÍTÁSOK...23 5.9. FANTOM KAMION...23 5.10. LEHETSÉGES VÉDEKEZI ESZKÖZÖK, FOLYAMATOK...23 6. SZÁLLÍTÁS-BIZTONSÁG...24 6.1. GPS RENDSZEREK...24 6.2. SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK BIZTONSÁGI SPECIFIKÁLÁSA...24 6.3. GÉPKOCSIVEZETŐK BIZTONSÁGI FELKÉSZÍTÉSE...25 6.4. SZÁLLÍTÁSI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT...25 6.5. PLOMBAKEZELÉS...25 6.6. ÜZEMANYAGLOPÁS...26 7. VÁLSÁGKEZELÉS, ÜZLETI FOLYTONOSSÁG...26 8. LOGISZTIKAI BŰNMEGELŐZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS...27 9. IRÁNYADÓ JOGI SZABÁLYOZÁSOK...28 I R O D A L O M J E G Y Z É K...28

Bevezetés Dr. Csikós Gellért tanulmányokat a Rendőrtiszti Főiskolán és a József Attila Tudományegyetem jogi karán folytattam, 11 év rendőri szolgálat után 1998 évtől a TESCO Globál Áruházak Zrt. Országos kármegelőzési és biztonsági igazgatója vagyok. 2003 évben a Detektor Plusz Magazin Az év biztonságvédelmi szakembere elismeréssel jutalmazott, tagja vagyok a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületének és alapítója az Országos Kereskedelmi Szövetségen belül a Kereskedelem-Biztonsági Bizottságnak. Lévai József 1992-től Bankbiztonsági területen dolgoztam. 1999-től foglalkozom logisztikai biztonsági szakterülettel, mint a TESCO Globál Áruházak Zrt. Logisztikai központjának a Biztonsági Igazgatója. A Magyar Logisztikai Egyesület Ellátási Lánc Védelmi tagozatának vagyok az elnöke 2006 óta. Az előadás elkészítésénél az vezérelt bennünket, hogy egy olyan átfogó, gyakorlatias megközelítésű jegyzetet készítsünk, mely felkeltheti az érdeklődést a Logisztikai biztonság terület iránt. Ugyanakkor bővebb kitekintést is ad a logisztika területére. Tisztában kell lennünk a védendő terület jellegzetességeivel, a tevékenységi körreivel, ahhoz, hogy megfelelő biztonsági stratégiát, koncepciót tudjunk kidolgozni. Azt javaslom, az első lépéseket a logisztika érintőleges tanulmányozásával kezdjük. Nem célunk, hogy ismételten összegezzük az objektumvédelem tipizálásait, a vagyonőri formák részletezését és a biztonság-technikai rendszerek paramétereinek ismertetését, mert ezt már többen kiváló módon megtették előttünk.

1. Mihez is igazítsuk a biztonsági koncepciót? Több tanulmány szól a kereskedelem és logisztika biztonsággal kapcsolatban, megfigyeltem, hogy többnyire keverednek a fogalmak, mint: raktár, logisztika, ellátási lánc, ipari létesítmény, főként a vagyonőrzés szempontjából közelítik meg a témát. Ezt a jegyzetet a logisztika sokszínűségével szeretném kezdeni, jól látható különbséget téve a fogalmak között. A meghatározásokon túl szeretnék ízelítőt mutatni abból, hogy a logisztikát teljes egészében, a változatosságával és megújulásával együtt kell szemlélnünk, ma már egyre ritkább a klasszikus szállítási rend, a logisztika útkeresését jelenti a crossdocking és az érte megyek szállítás megjelenése. 1.1. Raktár Áruk tárolására szolgáló helyiség, amely állaguk megőrzése mellett az áruk jellegének megfelelően nyújt védelmet hideg, meleg, nedvesség valamint mennyiségi és értékveszteség ellen. A raktárakban a tárolás mellett gyakran folyik a minőség megőrzését szolgáló árukezelési tevékenység, illetve csomagolás is. Különleges fajtái a közraktárak és vámszabadraktárak. (Közgazdasági kislexikon 1987) 1.1.1. A raktár szerepe A logisztika követelmény rendszerének megfelelő raktár mindig jól meghatározott feladat ellátására létesül. Ez a feladat az, amely alapvetően meghatározza a raktár kialakítását, munkafolyamatait, technikai és irányítási rendszerét. A raktár-technológia az az átfogó fogalom, amely magába foglalja a raktár működésének összes körülményét: a raktárban zajlódó folyamatok: ide sorolhatjuk a raktári betárolást, a készletezést (tárolás) és az árukiadást, kitárolást, irányítási rendszer: mindig az adott raktár jellegéhez igazodóan kapcsolódik, illetve a raktárban tárolt áruféleségek jellegéhez igazodik az irányítási folyamat. Kisebb raktár esetében ez az egyszerű manuális vagy iratokkal történő nyomon követés (bevételezési bizonylat, raktározási bizonylat, kiadási bizonylat). Egy raktárban több olyan folyamat kapcsolódik egymáshoz, amely mai modern eszközök (számítástechnika, vonalkódos nyomon követés, stb.) alkalmazásával, sokkal rugalmasabban és hatékonyabban valósul meg, a tárolási rendszer: jellemzően, és ideális esetben, a raktárban tárolt áruféleségekre építkezve alakul ki. Ezek lehetnek a legegyszerűbb raktározási módok, pl. tömbtárolástól egészen a teljesen automatizált magas-raktári állványrendszerek kialakításáig,

a komissiózási rendszer: a hagyományos értelembe vett raktározáson kívül valamilyen előkészítő vagy kitárolási folyamat is a raktárban valósul meg, amelynek eszközigénye jellegében eltér a statikus tároláshoz szükséges eszközrendszertől. Komissiózó állványrendszerek a statikus (polcos rendszer), dinamikus (görgős állvány rendszerek), valamint az ezekhez tartozó görgős pályák, egyéb kiegészítők optimális keveréke, a technikai eszközrendszer: a raktár működtetéséhez szükséges eszközrendszert értjük alatta (maguk a tároló-állványok, az anyagmozgató eszközök és az adott raktárépület infrastruktúrája). A mai piaci életben, ezt teljesen az adott raktár jellege határozza meg, a munkaerő szükséglet: az adott raktár jellege és technikai felszereltsége határozza meg. Minél korszerűbb technikai eszközökkel van felszerelve egy raktár, annál kvalifikáltabb, ám létszámban előfordulhat, hogy kevesebb munkaerő szükséges. Értelemszerűen az adott raktár mérete és területe is meghatározzák a szükséges emberi erőforrás mértékét, a raktár külső kapcsolatrendszere: nagymértékben meghatározza a kapcsolatrendszert a piacon betöltött szerepe (gyártó cég raktára, logisztikai cég elosztó központ, illetve a ki és bemenő áruvolumen mértéke. A raktár-technológia tehát az adott raktár legmeghatározóbb jellemzője. Ezzel kapcsolatban két tényezőt kell szem előtt tartani: 1. a technológia elsőbbsége a technikával szemben. Az eszközök a raktározási technológia igényei szerint kerülnek kiválasztásra, vagy egy eleve kiválasztott technikai eszközhöz igazítják utólag a technológiát. Az utóbbi ritkán eredményez optimális megoldást, a helyes utat az első verzió tartalmazza. Ma már a tervezőnek olyan hatalmas eszközválaszték áll a rendelkezésére, hogy azokból a működtetés követelményeinek legmegfelelőbbet tudja kiválasztani, 2. a raktár-technológia mindig egyedi, mivel nem létezik két egyforma ellátási rendszer, nem létezhet két egyforma raktár-technológia sem (mivel jellemzően már kialakultak az áruféleségek optimális raktározási jellegei). Bizonyos részfolyamataiban, műszaki megoldásaiban elképzelhető hasonlóság vagy azonosság, de összességében mindig van valami különbség. Ezért nem létezik az ún. típustechnológia, amelyet minden változtatás nélkül lehet alkalmazni különböző helyeken (különféle árutípusok raktározásához más-más technológiai eljárás tartozik). 1.2. Logisztika Katonai kifejezés, amely a hadsereg anyagi ellátási rendszerét foglalja magába. Az utóbbi években a közgazdasági szakirodalom is használja az anyagellátási rendszerek gyűjtőfogalmaként. Különösen gyakran találkozunk a szállítási logisztika kifejezéssel, amely a különböző szállítási eszközök (közúti, vasúti, légi, tengeri-folyami stb.) közötti

együttműködést és munkamegosztást, valamint a fuvartevékenységek versenyviszonyait takarja. A logisztika egyre szélesebb körben használja fel a gazdasági-matematikai programozás módszereit a készletgazdálkodásban, a szállítási útvonal és ütemezés megválasztásában. (Közgazdasági kislexikon 1987) A logisztikai magában foglalja az anyagáramlást és a hozzá kapcsolódó információ-, érték-, energia-és munkaerő-áramlást. Célja a megfelelő minőségű anyag eljuttatása, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre, a megfelelő módon és eszközzel, a megfelelő időben és a megfelelő költséggel. 1.2.1. Logisztikai Szolgáltató Központok (LSZK) A logisztikai szolgáltató központok (LSZK) olyan zárt telepszerűen elhelyezkedő, a szolgáltató vállalkozások illetve szervezetek összessége, amelyek közös infrastruktúrára és információs hálózatra épülnek, ahol az áruforgalmi szolgáltatásokon túlmenően a beszerzés és értékesítés, valamint értéknövelő tevékenységek is történnek. A tervezett Logisztikai Szolgáltató Központok szolgáltatási kapacitásukkal jelentősen elősegítik a gazdaság fejlődését. 1.2.2. Logisztika sokszínűsége A termék-előállító (termelő) és a kereskedelmi vállalatok közötti hagyományos munkamegosztás napjainkban átalakulóban van. A kereskedelmi vállalatok egyre gyakrabban átvállalják az elosztási logisztikai tevékenységeket a termelőktől. Korábban az áruk leszállítása a kereskedelem számára többnyire a termék-előállító vállalatok feladata volt, a kereskedelmi vállalatok általában csak az áruk eladásáról gondoskodtak Ez a klasszikus munkamegosztás azonban a jövőben egyre inkább megváltozik. A termelőknek sok esetben ki kell egyezniük azzal, hogy a kereskedők átveszik tőlük a logisztikai tevékenységek irányítását. Ez az egyik fontos megállapítása McKinsey & Company és a Kölni Egyetem Ellátási lánc menedzsment a kereskedelemben c. tanulmányának. A felmérésbe bevont vállalatok esetében már a szállítások kb. ¾-énél a kereskedelem gondoskodik az üzletek áruellátásáról. Ez a tendencia a jövőben várhatóan tovább folytatódik majd a vállalatok megítélése szerint, és a következő öt évben ez a részarány várhatóan eléri majd a 83 százalékot. A központi raktárba vagy a Crossdocking-pontra való szállítások esetében is kezdi átvenni a kereskedelem a szállítási feladatokat a termelőktől. Egyre gyakrabban a kereskedő hozza el az árut a termelőtől. A tanulmány szerint az érte megy logisztika (Abhollogistik) részaránya a vizsgált kereskedelmi vállalatok esetében a 2005. évi 12%-os értékről 2010-ig 28%-ra nő majd. 1.2.3. Az érte megy logisztika elterjedése. A tanulmány készítésében részt vevő mind a 33 vezető európai kereskedelmi cég vezetői megegyeztek abban, hogy az érte megy logisztika témát nem lehet a jövőben megkerülni. A konkrét vállalati megvalósítást illetően már eltérőek voltak a vélemények. Egyes nagy kereskedelmi konszernek, mint pl. a Metro vagy a Tesco, máris megkezdték az érte megy logisztikába való intenzív beruházást. Más cégek viszont még csak az új logisztikai koncepció esélyeit és kockázatait mérlegelik. Az érte megy logisztika tulajdonképpen a termelők és kereskedők közötti megváltozott viszonyok kifejeződése. Azt jelenti, hogy a kereskedő vagy az általa megbízott logisztikai

szolgáltató nem szállíttatja el az árut a termelőtől, hanem ő hozza el, azaz érte megy. Az áruátvétel három különböző helyen történhet: a kikötőben (tengeren túlról származó import esetében), vagy a termelőüzemben vagy a termelő raktári telephelyén ill. értékesítési központjában. Az érte megy logisztika tehát gyakran globális dimenziókat ölt, mivel nemcsak az előállító, és kereskedő hazájára korlátozódik. A kereskedők számára két szempontból is előnyös lehet, egyrészt erősödhet a tárgyalási pozíciójuk a termelőkkel szemben, másrészt költségmegtakarításokat érhetnek el. Az utóbbi a következő három forrásból származhat: a termelők által felszámított többletköltségek elmaradásából. A termelők ugyanis gyakran a logisztikai költségeiket meghaladó többlet költségeket számolnak fel a kereskedők számára; a kereskedők több szállítási megrendelés összefogásával kedvezőbb fuvardíjat tudnak elérni a szállító /szállítmányozó vállalatnál ahhoz képest, mintha a termelő rendelné meg a szállítást; a felesleges szállítások és közbenső tárolások elkerülésével a fordulási idő csökkenthető a termelő és kereskedő közötti logisztikai hálózatban. Az egyik európai textilkereskedő cég például 36%-kal tudta csökkenteni logisztikai költségeit az érte megy logisztika bevezetésével. 1.2.4. Átlátható költségek a termelőknél Az előnyökkel szemben azonban egy nehézséggel számolni kell, ez pedig a költségek termelővel történő elszámolása. A termék ára ugyanis gyakran tartalmazza a szállítás költségeit is, amit nem kezelnek külön. Ezért ha a kereskedő bevezeti az érte megy logisztikát akkor két lehetősége van az elszámolásra: vagy a logisztikai költséggel csökkentett árért vásárol ( ex works ), vagy a termelő jóváírja az érte megy logisztika költségeit. Az ex works vásárlás esetén történő elszámolás nagy átláthatóságot feltételez a termelőnél, a második megoldás viszont könnyebben kezelhető. Ezt alkalmazza például a Metro cég is. A kereskedelmi konszern 1995-ben alapította meg a Metro MGL Logistik GmbH leányvállalatát. Az MGL kedvezőbb feltételekkel tudja megoldani az áruk beszállítását, mint a sok termelő (beszállító) cég, a Metro cég pedig megkapja a termelőktől a jóváírt logisztikai költségeket. A Tesco cég ugyancsak jó tapasztalatokat szerzett az érte megy logisztikával. A brit élelmiszerkereskedelmi cég 2001-ben tette meg az első lépéseket ebbe az irányba. Kísérleti projektként a mélyhűtött áruk beszállítását választották, azóta viszont már szinte valamennyi árufajta beszállítására kiterjesztették ezt a megoldást, aminek eredményeként mintegy 20%- kal nőtt a központi raktárba való beszállítások pontossága, a gépkocsik kihasználtsága pedig 10%-kal nőtt. 1.2.5. Crossdocking megoldások A kereskedők alapvetően négyféle megoldást alkalmazhatnak az áruknak a termelőktől az üzletekbe való eljuttatására: a közvetlen beszállítást, a központi raktár közbeiktatásával történő beszállítást és az egy-, vagy a kétlépcsős Crossdocking megoldást. Közvetlen beszállítás esetén a termelőüzemből, illetve annak raktárából egyenesen az üzletekbe szállítják be az árukat.

Központi raktáron át történő beszállítás esetén, az árukat a termelőktől először a kereskedő cég központi raktárába szállítják, ahol azokat átmenetileg tárolják, majd innen szállítják ki az árukat az üzletekbe. Ma a legtöbb kereskedő cég ezt a megoldást alkalmazza. De ez nemsokára megváltozhat, mert egyre inkább elterjednek a Crossdocking-megoldások. Crossdocking esetén az üzleteket a kereskedő átrakó pontjáról látják el áruval, anélkül, hogy az árukat ott hosszabb ideig tárolnák. Ezáltal elkerülhető az, hogy a Crossdocking pontra való beszállítások időpontját és a beszállítandó mennyiségeket össze kelljen hangolni az üzletekbe való kiszállításokkal. Egy- és kétlépcsős Crossdocking megoldások különböztethetők meg. Egylépcsős Crossdocking esetén a termelő az üzletek megrendelései szerint komissióz többnyire raklapokra. Kétlépcsős Crossdocking esetén a termelőktől homogén árukat tartalmazó rakományokat szállítanak be a Crossdocking pontra, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendeléseit. 1.3. Ellátási lánc A logisztikai folyamat magában foglalja az ellátási lánchoz tartozó összes tényezőt - a beszerzéstől a termelés ellátásán, a raktározáson, áruelosztáson át - egészen az értékesítésig. Az ellátási láncban egymástól eltérő áramlások, az anyagáramlás és a hozzá kapcsolódó információ-, érték-, energia- és munka-erőáramlás történik. Ezek összhangja meghatározó jellegű. Újabban a logisztika szó helyett az ellátási lánc kifejezést is használják. Az ellátási lánc (supply chain) szerepe az IT technológia rohamos fejlődése, az elektronikus kereskedelem térhódítása következtében jelentősen megnövekedett. Az ábra az ellátási lánc vázlatos felépítését szemlélteti. 1.4. Iparvállalat amely fő tevékenységként ipari termeléssel foglalkozik. Szervezeti felépítése alapvetően a termelés jellegének és az ebből adódó belső kapcsolatoknak a függvénye. Az iparvállalat termelése ritkán homogén (pl. cukorgyár, cementgyár), bár ilyenkor sem egyetlen termék előállítása a jellemző. Az összetett, többféle gyártási tevékenységet folytató iparvállalatok belső termelési kapcsolatai horizontális vagy vertikális jellegűek. Előbbi esetben az iparvállalatok egyes üzemei egymástól technológiailag független gyártási tevékenységet folytatnak, vagyis mindegyik üzem termékei külön, egymástól függetlenül készülnek, és az iparvállalat önálló termékeit alkotják. (Ilyen lehet, pl. az üvegiparban, ahol műszaki üvegeket, ablaküvegeket és palackokat gyártanak egymástól függetlenül.) Vertikális kapcsolatok esetén a gyártó üzemrészek egymással technológiai kapcsolatban vannak, vagyis az egyik üzem termékét az iparvállalaton belül a másik felhasználja. (Ilyenek, pl. azok a gépgyárak, amelyek

saját öntödével rendelkeznek, vagy a textiliparban a fonodával, szövödével és kikészítőüzemmel rendelkező vállalatok stb.) (Közgazdasági kislexikon 1987) 1.4.1. Ipari park legalább 20 hektár alapterületű, infrastruktúrával ellátott, termelő és szolgáltató tevékenységnek helyet adó, Ipari Park címmel rendelkező terület; (18/2005.(IX.13.) Korm. Rendelet 1..a) bekezdése) Az ipari parkok fejlesztése Magyarországon az 1990-es évek elején indult - a fejlett nyugateurópai országok fejlesztési irányait és tapasztalatait figyelembe véve - helyi önkormányzatok és vállalkozások kezdeményezései alapján. Motiváló tényező volt a leépült ipari üzemek hasznosítása, a munkahelyteremtés, a térségi felzárkózás elősegítése, a terület hasznosítása. A kormányzati szerepvállalás az évtized második felében kezdődik, döntően a megindult fejlesztési folyamatok kibontakoztatásának segítése céljából. Az ipari park fejlesztési program indítását motiválta az is, hogy a privatizációs lehetőségek csökkenésével a tőkebevonás formái között fokozatosan nő a zöldmezős beruházások és a reorganizációval ipari parkká szervezhető ipartelepek szerepe. A privatizáció során állami tulajdonban maradt vagyon - a korábbi ipartelepek - hasznosításához is meghatározó gazdasági érdekek fűzőek. 2. Biztonsági koncepció alapjai 2.1. Biztonsági igazgató besorolása Egy vállalat működésének biztonságosságában meghatározó kérdés, hogy a struktúrában hol helyezkedik el a biztonság. Vannak meghatározó funkciók, mint készletgazdálkodás, beszerzés, és támogató funkciók, mint humán erőforrás, pénzügy, jog, biztonság, stb. A legtöbb nagyvállalat a felső vezetők közé sorolja a biztonsági igazgatót, aki az első számú vezetőnek jelent, legyen az ellátási lánc igazgató, vezérigazgató, stb. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy kialakulhat egy személyes kapcsolat az első számú vezető és a biztonsági igazgató között, minden vállalati működés, személyzeti kérdés vonatkozásában közvetlenül tudnak találkozni. Az üzenete ennek a megoldásnak, hogy a vezető fontosnak tartja ezt a beosztást, személyesen is elkötelezett a biztonságos működtetés érdekében, és minden felső vezető biztonsági tudatossága megfelelően alakítható. A biztonsági igazgató képes stratégiai szinten működni, véleményezi a döntés előkészítéseket, és első kézből szerez tudomást a változásokról. Vannak azonban olyan vállalatok, ahol a biztonsági vezető eggyel alacsonyabb szintre van sorolva, pl. biztonsági osztályvezetőnek, és közvetlenül a pénzügyi-, személyzeti- vagy jogi igazgatónak jelent. Ennek a besorolásnak az üzenete, hogy a biztonsági vezető operatív szinten képes működni, sérülhet a felső vezetők biztonsági tudatosságának fejlesztése. Több esetben tapasztaltam, hogy komolyabb veszteségek, vagy rendkívüli események bekövetkezésekor a vállalati reakció az volt, hogy minőségi cserét hajtottak végre, és magasabb szintű biztonsági vezetőt vettek fel, aki már az első számú vezetőnek jelentett.

2.2. Biztonsági költségek tervezése Költségeket két fő részre bonthatjuk. Egyrészt a beruházási költségek, ide tartoznak a fejlesztési kiadások, másrészt a fenntartási költségek, mint a meglévő rendszerek karbantartási és javítási költségei, alkalmazotti bérköltség és szerződéses vagyonőri költség. A biztonsági vezetőnek ismernie kell az elosztási központ teljes biztonsági vonatkozású kiadását, havi lebontással ellenőrizve azokat. A legtöbb esetben ezek a költségek nem a biztonsági vezetőhöz tartoznak közvetlenül, pl. a biztonságiak bérköltsége a személyzeti osztályhoz, a műanyag plomba beszerzése az eszközbeszerzési osztályhoz stb. Azt mondhatjuk, akkor működik helyesen a vállalat, ha a kockázatok besorolásának megfelelően kerülnek a biztonsági költségek elosztásra, melyek a pénzügyi tudatosság alapján folyamatosan vitatásra, felülvizsgálatra kerülnek. Néhány példa az egyes költségtípusokra: Beruházási költség: Új fejlesztésű cctv kamerák, vagy betörésvédelmi érzékelők beszerzése Új plombák beszerzése Fenntartási költség: Bér jellegű kiadások Vagyonőri költségek Biztonsági rendszerek működtetési és karbantartási költsége (cctv-, betörés-, tűzvédelmi átjelzés havi díja, kerítésvédelem-, gázérzékelők karbantartási költsége) Biztonsági dokumentumok, kiírások pótlásának költsége Tűzvédelmi szakértő költsége 2.3. Biztonsági képzés Minden munkát végző személynek biztonsági képzésben kell részesülnie a munkavégzést megelőzően. Ha egyes tevékenységeket külső szolgáltatók vagy munkaerő kölcsönzött személyek látnak el, velük kell megállapodni arra nézve, hogy biztosítják a képzést az általuk delegált személyeknek. A képzés tartalma: biztonsági statisztikai áttekintés, kármegelőzési és biztonsági szervezeti felépítés, logisztikai központ biztonság összetevői, biztonsági igazgatóval szembeni elvárások, vagyonőrséggel szembeni elvárások, vezetői ellenőrzések, pl. öltözői ellenőrzés, biztonsági kommunikáció, kiemelt HOT termékek, beszállítók, folyamatok, eljárás alkalmazotti visszaélés esetén, válságkezelés, kiürítés szabályai.

2.4. Vállalati biztonsági kommunikáció A hatékony biztonsági működés feltétele a következetes biztonsági kommunikáció, mely alkalmas a megelőzés és a vezetői alkalmazotti tudatosság éberen tartására. Lehetséges formái: Faliújság Jól látható módon, az alkalmazottak által sűrűn látogatott folyosórészen célszerű kihelyezni, biztosítva a legalább heti szintű frissítést. Tartalma: elfogási adatok, a hónap vagyonőre díj nyertese, heti termékleltárak eredménye, utolsó nagyleltár eredménye, HOT termékek- és beszállítók felsorolása, teendők ütemezése a HOT területekkel, nevesítve a felelős személyeket, fényképekkel lehet bemutatni a jól elvégzett munkát és a folyamathibákat, stb. Vezetői tájékoztatás Rendkívüli esemény bekövetkezésekor az érintett vezetőket telefonon keresztül azonnal célszerű tájékoztatni (kivéve, ha olyan bűncselekmény került feltárásra, ahol a tájékoztatás sértené a felderítés eredményességét) írásban pedig a lehető leghamarabb vezetői összegzést kell küldeni a részükre. Tartalma: esetleírás, személysérülés, anyagi kár, vállalati működésre gyakorolt hatás, tett intézkedések, kik, mikor lettek tájékoztatva, összegzés, javaslat konkrét feladatokkal, határidőkkel, felelősökkel. Alkalmazotti eligazítás Rendkívüli esetben célszerű, ha a biztonsági vezető a munkahelyi vezetővel közösen kisebb csoportokban adják meg a részletes tájékoztatást akár munkaközi szünet formájában. Bizalmi vonal kiépítése Több vállalat gyakorlatában megtalálható protector line bevezetése. Egy üzenetrögzítős telefonra lehet akár névtelenül is bejelenteni a folyamathibákat, visszaéléseket, melyeket csak a biztonsági vezető hallgat vissza, és a bejelentés jellegének megfelelően lefolytatja a vizsgálatot, vagy továbbítja azt a megfelelő funkció részére. Amennyiben ez a bevezető képzés része, az emberek értik a lényegét, nem okoz problémát a működtetése. Mindenképp segít abban, hogy felszakadjanak olyan információk, amelyek nem jutnak el a vezetőkhöz, vagy kifejezetten vezetői visszaélésre utalnak. Szakszervezet A biztonsági és a szakszervezeti területnek célszerű közösen dolgoznia a folyamatok kidolgozásán, panaszok kivizsgálásában. Mindkét területnél rengeteg információ csapódik le az alkalmazottakkal-, vezetőkkel-, beszállítókkal- vagy folyamathibákkal kapcsolatban, és célszerű ezeket előbb feltárni és megoldani, mint utóbb radikális intézkedéseket hozni. Dolgozói képviselői gyűlések A gyűlések alkalmával lehetőség van a biztonsági kérdések közvetlen megvitatására, bevonva a dolgozókat a biztonsági problémák megoldásába. A szabályok, szabályzók elfogadtatása, így a bevezetésük munkavállalók körében problémamentes.

2.5. Gépkocsivezetők mozgásának szabályozása Kritikus pontnak számít egy raktáron, logisztikai bázison belül a gépkocsivezetők mozgása, tartózkodása, munkavégzése. Ha lehetőség adódik, már az épület tervezési fázisában meg kell tervezni a gépkocsivezetők részére szánt körletet a hozzá tartozó vizesblokkal és mellékhelyiségekkel. Tisztázni kell a beszállítási-, áruátvételi-és dokumentálási folyamatot. Optimális megoldás, ha a gépkocsivezető a részére kialakított váróban tartózkodik, nem kell belépnie az elosztási központ belső operációs területére, és nem találkozik személyesen az áruátvevőkkel. Sajnálatosan tapasztalható, hogy a nagyértékre történő összejátszások ezekből a találkozásból alakulnak ki. Több elosztási központ ettől eltérően csupán gazdaságossági számítások alapján igénybe veszi a gépkocsivezetőket az árú le vagy felpakolásnál, ahol együtt dolgoznak az áruátvevőkkel. Ezen a helyzeten akkor változtatnak a vállalatok, ha sikerül a biztonsági szolgálatnak feltárni több, nagyobb értékre elkövetett összejátszást. 2.6. Alkalmazotti öltöző Biztonsági kockázatként értékelhető, amikor az alkalmazottak a munkaközi szünetekben a raktár területéről az öltözőbe mennek, és termékeket rejtenek el ott azzal a célzattal, hogy azokat a munkaidő végeztével eltulajdonítsák. Ez a terület különösen érzékeny, így az ellenőrzését körültekintően kell megszervezni. Nyilvánvalóan nem lehet cctv kamerát elhelyezni az öltözőben, mely ellenkezik az adatvédelmi szabályokkal és sérti a személyiségi jogokat. Az öltözői helyiségbe belépve a tisztaság, a szekrények állapota jól tükrözi vissza a vállalatnál tapasztalható morális szintet, alkalmazotti lojalitást. Ahol szétvert, hajlított szekrényajtók, általános rendetlenség, a raktárban is megtalálható csomagolóanyagok láthatóak, ott komoly problémát sejthetünk. Vizsgálatunkat azonban a vezetőségnél kezdjük, mert vélelmezhető a vezetői gondoskodás-, ellenőrzés-, kommunikáció hiánya. Tapasztalt visszaélések: Az alkalmazottak termékeket rejtenek el az álmennyezet fölé, kisebb raktárt alakítva ott ki, majd ruházatba rejtve hordják haza a termékeket, Névtelen szekrénybe akár több millió forint értékű alkatrész, termék kerül felhalmozásra, melyeket az alkalmazottak megkísérelnek eltulajdonítani, Egymás szekrényeinek a feltörése, onnan értéktárgyak, készpénzek eltulajdonítása, Kábítószer használatra utaló házi készítésű pipa készlet tárolása. Ellenőrzéskor kis tasak, kisüveg bogyók Célszerű vállalati szabályzatban meghatározni, hogy: milyen termékeket nem lehet a munkahelyi öltözőszekrényekben tárolni (Főként, ami a raktárban is megtalálható, és/vagy saját fogyasztásra szánt élelmiszert higiéniai okokból), saját élelmiszer tárolására alkalmas hűtőt kell az étkezdében biztosítani, és szabályozni kell az alkalmazotti étkezés lehetőségét, minden öltözőszekrényt nyomott sorszámozással és a használó nevével kell ellátni, egy személynek csak egy szekrénye legyen, a szekrények teteje lehetőleg legyen csapottan előre lejtő, a könnyebb ellenőrzés és a szekrények tetején való tárolások megakadályozása érdekében,

a szekrények ajtaja lehetőleg átlátszó anyagból készüljön, lehetővé téve a könnyebb ellenőrzést, az öltözőszekrényt a munkaviszony megkezdésekor a személyzeti területnek célszerű kiadnia és a munkaviszony megszűnésekor visszavennie, meg kell szervezni a rendszeres takarítást és be is kell tartatni azt, ki kell helyezni jól látható módon a belső rendre-, egyéni felelősségre- és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, már a felvételi eljárás során, a bevezető képzés részeként tájékoztatni kell mindenkit, a vonatkozó szabályokról, ellenőrzések rendjéről. Ellenőrzési lehetőségek rendszeres: havonta célszerű a személyzeti és a biztonsági osztályoknak közösen ellenőrizni a szekrények sorszámozását, a használó nevének feltüntetését. Névtelen szekrény feltalálása esetén a karbantartó távolítsa el annak zárszerkezetét, és bizottság előtt jegyzőkönyvet kell felvenni a talált állapotról, majd gondoskodni kell a talált tárgyi eszközök biztonságáról és a szekrény zárhatóságáról. véletlenszerű: minden műszakban a munkahelyi vezető és a biztonsági szolgálat véletlenszerűen kiválaszt egy egy alkalmazottat, akinek a szekrényét ellenőrzik a vállalati szabályoknak megfelelően és erről jegyzőkönyvet vesznek fel, melyet minden érintett aláír. 2.7. Raktári kiszállítási pontosság Nagyobb kereskedelmi láncoknál, a boltok termékfogyás utáni megrendelései, az elosztási központban a termékek szedése, komissiózása már automatikusan történik a központi készletnyilvántartó program segítségével. Az áruházakban már nincs is áruátvétel, csak kiemelt, úgynevezett HOT termékek esetében. (A HOT termék a legnagyobb készletveszteségű termék, vagy a HOT beszállító, akinek a termékein a legnagyobb vesztesége van a kereskedőnek.) A vállalat méri a raktári kiszállítási pontosságot, mert folyamatosan teszteli a rendszer pontosságát, hogy ha meghibásodás történne, akkor azt azonnal észleljék. Erre a célra hoznak létre egy Független Áruellenőri Csoportot, akik a szállításra összekészített árukat ellenőrzik. Összevetik a szállítási dokumentumon lévő mennyiséget a ténylegesen szedett mennyiséggel, és a pontosságot vállalati teljesítmény-mutatóban számolják, %-os arányban. Tudatosan választják ki az ellenőrzés alá kerülő termékeket. Figyelembe veszik a szezonális termékeket, a HOT termékeket, a HOT beszállítókat, az áruházak leltáreredményeit, azon áruházakat, amelyek a legtöbb hiányos szállításra panaszkodnak. Rontja a kiszállítás eredményességét, ha hiány, többlet vagy téves komissiózás történik, ami azt jelenti, hogy a boltok pontatlanul kaphatják meg a megrendelt árut. Hiány: ha ugyan abból a termékből kevesebb termék lett összekészítve, mint ami a szállítási dokumentumon szerepel. Többlet: ha ugyan abból a termékből több lett összekészítve, mint amit az áruház megrendelt. Téves: ha hasonló termékkörű, de más típusú termék lett összekészítve, mint amit megrendeltek. Termékcsere, ha azonos termékből más ízesítésű, vagy színű.

A független áruellenőri csoport a biztonsági igazgató felügyelete alá kerülhet, melynek az a célszerűségi magyarázata, hogy a raktár és az áruházak közötti véleményeltéréseket független módon képes kivizsgálni, visszaélés gyanúja esetén más funkció érintése nélkül rugalmasan végezheti a kivizsgálást. 3. Biztonsági ellenőrzések 3.1. Vagyonőrség A vagyonőrség működésének szabályait a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005.évi CXXXIII. törvény III. fejezete szabályozza, melyre nem térek itt ki részletesen. Többfajta őrzési forma közül választhatunk, függően az objektum jellegétől, mint: Recepciós vagyonőr, Teherforgalmi vagyonőr, Áruellenőri vagyonőr, Területőrző vagyonőr. Logisztikai vagyonőr A vagyonőrségnek általános és speciális őrutasítással kell rendelkeznie, melyben meghatározásra kerülnek a működésük alapvető feltételei, formái, tilalmaik: a megbízás tárgya, a szolgálat leírása, létszám tervezet, ellenőrzési feltételek, ellenőrzésre jogosultak, szolgálati helyek és vonatkozó feladatok, vagyonőrre vonatkozó tilalmak, magatartási szabályok, jelentési kötelezettség rendje, eligazítás beszámoltatás, öltözet, felszerelés. 3.2. Vagyonőrség által használt főbb dokumentumok plomba ellenőrzési jegyzőkönyv plomba felvételi jegyzőkönyv kulcskezelési jegyzőkönyv postaforgalmi jegyzőkönyv személyzet ellenőrzési jegyzőkönyv jegyzőkönyv belső meghallgatásról jegyzőkönyv lopás alapos gyanúja esetére alkoholszondás ellenőrzési jegyzőkönyv gépkocsi ellenőrző lap visszaérkező gépkocsik nyilvántartása áru beszállítási nyilvántartás göngyöleg ellenőrzés egészraklapos visszaolvasás be rámpa ki rámpa dohányáru kiszállítás 3.3. Szállító járművek beléptetése A gépkocsivezetőket tájékoztatni kell az őket érintő szabályokról az objektumba történő belépés előtt. Ez történhet tájékoztató táblák kifüggesztésével, melyen a főbb szabályok kerülnek feltüntetésre, mint: alapvető közlekedési szabályok, belépéshez szükséges dokumentumok,

gépkocsivezető mozgásának szabályai, mit tehet, mit nem tehet, kiléptetés szabályai, vagyonőri intézkedések, ellenőrzés rendje és panaszjog, teendő válsághelyzetben, adatvédelmi tájékoztató a vagyonvédelmi törvénynek megfelelően. A nagyobb forgalmú objektumokban naponta akár 200-400 be-és kiléptetés is történik, ami igényli a felkészültséget, alaposságot és gyorsaságot. A biztonsági ellenőrzések főként lassítják a folyamatokat, de nem okozhatnak közlekedési torlódást vagy jelentősebb logisztikai késéseket. A beszállítások több közlekedési sávban, zárt láncban is történhetnek. A járművek beléptetése többnyire forgalomirányító fény-és hangjelző készülékkel és sorompóval történik. A zsilipelő szakaszban a vagyonőrök ellenőrzik, hogy a szállítmány a logisztikai beszállítási időablaknak megfelelően érkezett-e, továbbá a gépkocsivezető személyi azonosságát és a járműszerelvény adatait, ideértve a járatszámot, a vontató és vontatmány forgalmi rendszámát, belépésre jelentkezés idejét, képviselt beszállítót, raklapok, göngyölegek típusát, mennyiségét, plombaszámot, sértetlenséget, járműbontatlanságát. Célszerű a gépkocsivezető szóbeli tájékoztatása a rá vonatkozó szabályokról, és a szabályokat rányomtatni a járműkísérő lapra, amit a gépkocsivezető magával visz, majd leadja a kiléptetésnél. Léteznek már olyan megoldások, hogy a bejelentkezésnél a kültéri fix cctv kamerák segítségével megtörténik a szerelvény regisztrálása (forgalmi rendszám felismerő rendszer), figyelembe véve a szerelvény konfigurációját. Rendszám leolvasása, regisztrálása után a rendszer a félkarú sorompó részére impulzust ad a kar felnyitására, egyben online információt nyújt a belépésről a logisztikai osztályoknak a belépési adatokkal együtt: rendszám elől-hátul, belépési idő stb. 3.4. Közlekedés A telephelyen és az épületekben jól láthatóan és egyértelmű jelzésekkel kell kialakítani a gyalogos-és járműközlekedésre vonatkozó jelzéseket a KRESZ szabályainak megfelelően. 3.5. Szállító járművek kiléptetése A vagyonőri ellenőrzés kiterjed: a gépkocsivezető személyazonosítására, vontatmány lezárásának, plombázásának ellenőrzésére, szerelvény fizikai vizsgálatára (pl. raklaptartóban, szerszámosládában, alvázra rögzítve nincs-e termék, alapanyag) vezetőfülke átvizsgálására, göngyöleg és raklapok minőségére és mennyiségére. Automata kiléptetés ezt főként nagy forgalmú, saját flottával rendelkező telephelyeken alkalmazzák, ahol elkülönített közlekedési sávban a forgalmi rendszám felismerő rendszer automatikusan regisztrálja a szerelvény adatait és nyitja a sorompót, azonban itt is szükséges a vagyonőri ellenőrzés. Nagyobb biztonságot igénylő helyeken fizikai eszközökkel is lassítják a tehergépjárművek mozgását, mint szűk terelőpanelekkel, földbe süllyeszthető tüskékkel, szűk kanyarok beiktatásával.

3.6. Fegyveres biztonsági őrség (FBŐ) az 1997. évi CLIX. Törvény határozza meg a fegyveres biztonsági őrség létrehozásának feltételeit, és taxatíve felsorolja, mely esetekben kell alkalmazni. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államigazgatási eljárás általános szabályai szerint - határozattal rendeli el az őrség megalakítását, az őrzés biztonsági rendszerét, a fegyverek és lőszerek tárolási, kezelési, felhasználási és nyilvántartási feltételeit. 3.6.1. Fegyveres biztonsági őrség alkalmazása a) az állam biztonsága, illetve a honvédelem szempontjából fontos létesítményt; b) a nemzetközi személy- vagy teherforgalomban működő repülőteret; c) a katasztrófa veszélyességű nukleáris, radioaktív, robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, illetve az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyagot, valamint ezek felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet; d) a lakosság alapvető szükségletét biztosító infrastruktúra és közműrendszer egyes elemeit; e) a kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értéket; f) a postai szolgáltató kiemelt létesítményét, a közszolgálati rádió és televízió, a távközlési rendszerek központi létesítményét. 3.6.2. Hatósági ellenőrzést a megyei rendőr-főkapitányság végzi a) ellenőrzi az 1. (3) bekezdése szerinti határozatban előírtak megvalósítását; b) biztosítja és hitelesíti a fegyveres biztonsági őrszolgálati igazolványát; c) jóváhagyja a fegyveres biztonsági őrség őrségutasítását és őrutasítását; d) ellenőrzi a fegyveres biztonsági őrök szolgálatellátását; e) indokolt esetben kezdeményezi az őrszolgálat ideiglenes korlátozását vagy megerősítését; f) igény esetén a kötelezett költségére megszervezi és végrehajtja a fegyveres biztonsági őrök vizsgáztatását, lövészeteit és más speciális képzési, továbbképzési feladatait; g) ellenőrzi a fegyveres biztonsági őr alkalmassága elbírálásához szükséges adatokat. 3.6.3. A fegyveres biztonsági őr lehet a) Fegyveres biztonsági őr az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve b) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes tagállam állampolgára (a továbbiakban: EGT állampolgár) lehet, aki c) tizennyolcadik életévét betöltötte, d) fegyver viselésére alkalmas, e) rendelkezik a szolgálati beosztáshoz előírt képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági őrség parancsnokának és helyettesének legalább középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. A fegyveres biztonsági őrt az őrség működési területén, szolgálati úton, szállítmánykísérés során szolgálati igazolványa és jelvénye igazolja. A formaruhán fegyveres biztonsági őr felirat helyezhető el. A munkáltatói hovatartozás a ruházat karrészén jelezhető. 3.6.4. A fegyveres biztonsági őrszolgálati igazolványa tartalmazza: a) a fegyveres biztonsági őr arcfényképét;

b) a fegyveres biztonsági őrség feliratot; c) a működtető szerv megnevezését; d) a fegyveres biztonsági őr nevét, beosztását; e) a szolgálatban fegyverviselésre jogosult feliratot; f) az érvényességi idejét; g) az igazolvány kiállításának helyét és időpontját; h) a rendőrhatóság és a munkáltató érvényesítő aláírását, bélyegzőlenyomatát. 3.6.5. A fegyveres biztonsági őr intézkedései A fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával: a) testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést, illetve pórázon vagy anélkül, szájkosárral ellátott szolgálati kutyát, b) az (1) bekezdés b) pontja szerint visszatartott személy szökésének megakadályozására bilincset, c) a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, illetve pórázon vezetett szájkosár nélküli szolgálati kutyát, d) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenység, létesítmény, szállítmány ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve intézett támadás elhárítására szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát vagy lőfegyvert alkalmazhat, illetve használhat. 3.6.6. A lőfegyver használatát a következő sorrendben meg kell előznie a) felhívásnak, hogy a felhívott a biztonsági őr felszólításának engedelmeskedjék; b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának; c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik; d) figyelmeztető lövésnek. Az előírt megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem következtében a támadás a védett létesítményt, értéket vagy tevékenységet közvetlenül veszélyezteti. 3.6.7. Lőfegyverhasználat a) csak a szándékosan, b) személyre leadott lövés minősül. 3.6.8. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a) a véletlenül bekövetkezett, b) az állatra, a tárgyra leadott lövés vagy c) figyelmeztető lövés. A fegyveres biztonsági őr lőfegyverhasználatának és az e törvényben meghatározott intézkedésének jogszerűségét az őrség működési helye szerinti illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint. Javasolt joganyag a témában a 27/1998.(VI.10.) BM. Rendelet a fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról.

4. Fizikai- és rendszerbiztonság 4.1. Kerítésvédelem Napjainkban a jól megválasztott kerítés, vagy kerítésvédelmi rendszerek nagy visszatartó erőt sugároznak a bűnelkövetők irányában. Hatékony fegyver lehet, nem túl nagy ráfordítással, ha jól átgondoltan alakítjuk ki a kerítés védelmünket. Kerítés védelem többszintű lehet, földrajzi viszonyok függvényében kell kialakítani. Elsődleges védelmi zóna a külső telekhatár kerületének körbekerítése vadráccsal. Ennek leküzdése ugyan nem jár nagy feladattal, de mindenképp figyelmeztet, hogy onnan már nem közterületen vagyunk. Második szint a Logisztikai központ körüli kerítés, ami az objektumot, és a hozzátartozó udvart, kiszolgáló területeket, ipari épületeket körbehatároló egybefüggő betonalappal rendelkező, legalább 3 méter magas, átmászás elleni védelemmel rendelkező, speciálisan kialakított kerítés. Kereskedelmi forgalomban már nagyon sokféle, jó minősítésű kerítés elem kapható, melyeknek tulajdonságai megnehezítik az átmászást, átvágást ki és lehajtást. Tovább növeli a biztonságot a kerítések tetejére szerelhető biztonsági fizikai kiegészítők, szögesdrótok, tüskék. Harmadik szinten napjainkban választhatjuk a kerítésre szerelhető elektronikus védelmi rendszereket is. Működési elvük: a kerítést érő külső fizikai behatás, (átvágás, mászás, stb.) rezgéseket kelt, ezeket, a rezgéseket érzékelik és értékelik az elektronikus értékelő egységek, majd riasztás formájában továbbítják az információt a vagyonvédelmi eszköz kezelőjéhez, aki megteszi a szükséges intézkedést. Kerítések állapotát naponta érdemes ellenőrizni, akár kamera rendszeren keresztül, akár a járőrözés közbeni feladatként. Nagyon fontos üzenet a külvilág részére a kerítésen egyenletes távolságokban kihelyezett tájékoztató táblák, amelyek felhívják a kerítést megközelítő figyelmét, hogy nem jó irányból közelítette meg az objektumot. Leggyakrabban használt felirat: Elektronikus kerítésvédelem kiegészítve egy kerítést ábrázoló piktogrammal. A táblák minimum A4 méretűek legyenek, hogy 15-20 méter távolságról is jól látszódjanak. Nagyobb telephelyek kerítései még tartalmaznak úgynevezett tűz, illetve hó kapukat. Hó kapu szerepe: télen, a telephelyen összegyűlt havat ki tudják vinni a telephelyről a működés érdekében. Tűzkapu: olyan kapu, ami a tűzoltóság vagy mentők részére biztosít bejutást, ha az a normál kapukon keresztül nem lehetséges. Ezeket a kapukat más célra nem lehet használni. Nyitásukhoz csak a vállalat által megnevezett felelős személynek, osztálynak van engedélye a válságkezelői utasítás alapján. Itt célszerű megemlíteni a megfelelő világítási szintet, mely éjszakai is jó látási lehetőségeket biztosít, mind a cctv kamerák, mind a vagyonőrség részére. 4.2. Beléptető rendszer Az elektronikus beléptető rendszer működtetését a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005.évi CXXXIII. törvény 32..-a szabályozza. A legtöbb objektumban beléptető rendszert telepítenek, mellyel megadják az egyes alkalmazottak és látogatók részére az épületbe belépési és mozgási jogosultságot. A rendszer

lényege, hogy a kijelölt ajtókon elektromágneses zárat használnak, amelyek a proxy kártyák működtetésével nyílnak. Online módozatban leolvasható a kártya azonosítója, a használat helye és ideje, a rendszer adatbázisa pedig több feltétel megadásával is lehetővé teszi, a célhoz kötött, szükséges mértékű keresést. Önmagában a rendszer még csak a kiadott kártya mozgását regisztrálja, nem mutatja meg, hogy ki használta a kártyát, és egy kártya aktiválásával hány személy közlekedett az ajtón keresztül. Javasolt telepítési mód a cctv kamerákkal kombinált alkalmazás, ahol a két rendszer együttes alkalmazásával már a közlekedő személy azonossága is megállapítható. Különösen a recepciókon alkalmazható eredményesen a forgó villás beléptető kapu, mely egy kártya lehúzásával csak egy személy áthaladását teszi lehetővé, így kizárható a vonatozás, amikor egy kártya lehúzásával több személy is áthalad az ajtón. Szeretnék egy példát mondani arra, miért fontos a beléptető- és a cctv rendszer együttes alkalmazása. Az eset jó példa arra is, hogy nem sokat érnek a biztonsági rendszerek, ha nincs szakértő személyzet a kezelésükre, vagy nem történik rendszeres-és véletlenszerű ellenőrzés. A közelmúltban egy logisztikai központ IT vezetője arra kérte a biztonsági vezetőt, hogy ellenőrizzék az IT beosztottak munkába érkezését és mozgását. Érdekes tényre figyeltek fel, miszerint a beléptető rendszeren a munkaidőnek megfelelően érkezések és távozások történtek, azonban a cctv kamerák képein személymozgás nem volt. Az adatbányászás és vizsgálat megállapította, hogy minden IT koordinátornak volt olyan napja, amikor személyesen nem jelent meg a munkahelyén, azonban a rendszeren rögzítve voltak az adataik. A meghallgatások során beismerték, hogy manipulálták a beléptető rendszert, és fiktív személymozgásokat hoztak létre a saját részükre - főként az éjszakai műszak során -, amikor 2 fő helyett csak egyikük jelent meg a munkahelyén. A hó végi zárások során aláírásukkal igazolták a munkavégzést, mely okirat-hamisítás szintén megerősítette az alapos gyanút. Mindegyikőjük ellen büntető feljelentést tett a vállalat és munkaviszonyukat munkáltatói rendkívüli felmondással megszüntették. 4.3. Cctv rendszer A zárt láncú kamerarendszer (cctv) működtetését a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005.évi CXXXIII. törvény III. fejezete szabályozza. Részletes technikai specifikációra nem törekszem, inkább főbb szempontokat szeretnék adni. Fix kamerák telepítése javasolt a héjvédelem alapján, tehát minden személyzeti és teherforgalmi be-ki lépési ponthoz, áruátvételi kapukhoz és oda, ahol 24 órás fix felvételekre lehet szükségünk. Ne feledjük, ezek a kamerák 8-10 méteres távolságon belül képesek értékelhető felvételeket készíteni, nem alkalmasak területfigyelésre. Mozgatható vagy speed dome kamerák, melyek vertikálisan 180 fokot, horizontálisan 360fokotképesek forogni, valamint zoom funkcióval is rendelkeznek. Telepítésük esetén szükséges az állandó kezelői személyzet de nagy hátrányuk, hogy elforgathatóak egy esetleges összejátszás leplezésének felderítésének érdekében. Amennyiben járőr funkcióba állítjuk, képesek nagyobb területek pásztázására is.