Változó hatalmi egyensúly Ázsiában Háda Béla NKE SVKK 2014. 10. 01.
Néhány adat az ázsiai hatalmak védelmi ráfordításairól Részesedés az ázsiai államok összes védelmi kiadásaiból (2012): Kínai Népköztársaság: 32,5% Japán:18,9% India: 12,2% A három összesen: 63,6% (világviszonylatban 15,5%) 2010-2012 között 21.28%-kal nőttek Ázsia védelmi kiadásai. E növekmény 62,4%-a Kelet-Ázsiára, 13,8%-a DélkeletÁzsiára, míg 12,4%-a Dél-Ázsiára esett. A kelet-ázsiai régió katonai ráfordításainak több, mint 80%-át a Kínai Népköztársaság és Japán költi el. Ez Ázsia teljes védelmi kiadásainak több, mint 51%-át jelenti. Dél-Ázsia hasonló ráfordításaiból India 77%-kal részesedik.
Dél-Ázsia
Dél-Ázsia országai
Az indiai nagyhatalom Az indiai regionális hatalmi törekvések már évtizedek óta ismertek, első komolyabb lökést a Kínától elszenvedett 1962. évi vereség adott nekik. A valódi kibontakozásra azonban a hidegháború lezárulását követően nyílt lehetőség. Összetevői: Növekvő gazdasági potenciál. Az 1991. évben, Manmohan Szingh pénzügyminiszter irányításával útjára induló gazdasági reform következtében az ország gyors fejlődésnek indult. A GDP éves növekedése 1994-97 között meghaladta a 7,5%-ot, 2000-2011 között a 7,4%-ot. Az indiai GDP vásárlóerő paritáson számítva 2011-ben már a 3. legnagyobb volt a világon. Kapcsolatok stabilizálásának törekvése a kisebb Dél-Ázsiai államokkal. Fejlődő együttműködés az Oroszországi Föderációval, az Amerikai Egyesült Államokkal és a Kínai Népköztársasággal. Korlátozott globális hatalmi törekvések megfogalmazása 1998-tól.
Az 1998-ban kormányra került Bháratíja Dzsanata Párt nagyhatalmi programjának elemei: Korábban már említett nukleáris fegyverkezés. India hagyományos katonai kapacitásainak fejlesztése. Élénk nemzetközi missziós szerepvállalás (felelősség hatalmi tényező arculata). ENSZ BT reformjának szorgalmazása (India állandó tagsága). Katonai/biztonságpolitikai kapcsolatok fejlesztése a környező államokkal, illetve a nagyhatalmakkal (különös tekintettel az Oroszországi Föderációra és az Amerikai Egyesült Államokra). Nagyhatalmi presztízsépítés tudományos/technológiai téren is (pl.: űrprogram) A nagyhatalmi törekvések, illetve azok fő összetevői tekintetében alapvető egyetértés alakult ki az indiai politikai élet két vezető politikai ereje, a BJP és a Kongresszus Párt között. A BJP kormány már igen korán nehézségekkel találta szembe magát: Nukleáris fegyverkezési verseny Pakisztánnal, illetve annak elítélő külföldi visszhangja. Kargili háború és a 2001-2002. évi válság. Az ezek során szerzett tapasztalatok az indiai védelmi koncepciók felülvizsgálatát indokolták.
A tengeri hatalmi törekvések és azok doktrinális háttere Indiában a tengeri haderő stratégiai szerepe évtizedek óta elismert, de az ország biztonságpolitikai helyzete sokáig nem tette lehetővé komolyabb fejlesztését. A lényegi változást a nukleáris fegyverkezés, és a kargili háború által inspirált doktrinális felülvizsgálat hozta el. Az indiai fegyveres erők történetének első haditengerészeti doktrínája 2004. június 23-án született. Fő célkitűzései: A hajóegységek ellátása nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas rakétafegyverzettel (nukleáris triád tengeri lába). Ekkor még ez az elsődleges. A flotta felkészítése nyílt tengeri műveletekre és partraszállító akciókra is. A tengeri uralom biztosítása a környező vizeken.
A 21. század első évtizedében a tengeri hatalmi törekvések egyre nagyobb mértékben határozták meg az indiai hadfejlesztés irányait. A nagyhatalmi építkezés és Újdelhi erőkivetítésének egyik elsődleges eszköze lett. A 2004-es haditengerészeti doktrínát 2009 augusztusában újították meg. Az új dokumentumban az ország hagyományos haditengerészeti érdekövezetét átvéve a 2007. évi tengeri katonai stratégia megállapításait egy másodlagos zónával egészítették ki. Ezek: a Vörös-tenger, a Csendes-óceán déli medencéje, illetve a baráti országok jelenlétére hivatkozva a Dél-kínai-tenger és a keletcsendes-óceáni régió. Bár a távol-keleti vizeken való erőteljes, műveletképes jelenlét 2013ban még meghaladja az indiai flotta kapacitásait, az ország erőkivetítési törekvéseiben jóval messzebbre tekint. Ez Kína számára is kihívást jelent.
A tengeri útvonalak és az indiai diaszpórák
Az elméleti célkitűzésekhez a gyakorlatban a haditengerészet járműállományának és fegyverzetének jelentős fejlesztése társul. Fő szempont a flotta háromdimenziós (tengeralattjárók, felszíni egységek, haditengerészeti légierő) hadviselési képességeinek javítása. Beszerzések és fejlesztések: Repülőgép-hordozók. A meglévő egy mellé egy volt szovjet gyártmányú, illetve távlatilag három saját építésű (Vikrant-osztály) repülőgép-hordozó hadrendbe állítása. Saját gyártmányú, csökkentett észlelhetőségű, rakéta főfegyverzettel ellátott fregattok, korvettek és rombolók beszerzése a felszíni flotta megerősítése és a hordozók kíséretének biztosítása céljából. Új rakétás tengeralattjárók hadrendbe állítása. Atommeghajtású tengeralattjáró flotta felállítása. Az INS Csakra rakétás tengeralattjáró még orosz import, az INS Arihant interkontinentális ballisztikus rakéta-hordozó tengeralattjáró viszont már hazai építésű. Utóbbi tesztelése 2009-ben, felfegyverzése 2013-ban kezdődött meg. További négy példány építését tervezik, melyek az indiai atomütőerő globális megjelenését biztosíthatják majd. Haditengerészeti légierő és infrastruktúra fejlesztése.
Kolkata osztályú romboló animáción
és a valóságban.
A 2009. évi védelmi stratégia A hatályos indiai védelmi stratégia megfogalmazására 2009-ben került sor. Az új dokumentum öt fő területre koncentrál. Ezek a következők: Az ország fegyveres erőinek képesnek kell lenniük nagy kiterjedésű hadműveletek eredményes lefolytatására egyszerre két egymástól független térségben is. Egyértelmű amerikai hatás + reakció az erősödő kínai-pakisztáni szövetségre. Az aszimmetrikus fenyegetések és a negyedik generációs hadviselés, mint a képességfejlesztés fontos tájékozódási pontjai. Az ország stratégiai hatókörének bővítése, azaz a korábban tárgyalt tengeri hatalmi szerep további erősítése. Javítani kell a műveleti együttműködést a fegyveres erők három haderőneme között. Indiának törekednie kell a haditechnikai fölényre riválisaival szemben. Fontos célkitűzés, hogy a rendszeresített hadfelszerelés minél nagyobb arányban hazai gyártmány legyen. Mindez napjainkra csak részben valósult meg. A 2010-es évek végére az indiai ipar a várakozások szerint mintegy 70%-át lesz képes előállítani a fegyveres erők haditechnikai szükségleteinek.
Nagyhatalmi játszmák Az ezredfordulóra Dél-Ázsia geostratégiai felértékelődése egyre látványosabb folyamattá vált. Az ok elsősorban a globális kereskedelemben, nem mellesleg az energiahordozó szállításokban játszott szerepe. Az észak-indiaióceáni térség hajózási útvonalain szállítják a világkereskedelemben megjelenő árumennyiség kb. 1/3-át, a távol-keleti fogyasztóknak szánt szénhidrogének 80%-át. Ezektől a szállításoktól függ egyebek mellett a Kínai Népköztársaság, Japán és Dél-Korea gazdaságának működése. 2011-ben Kína kőolaj-felhasználásának már 56,5%-át importból fedezte. Ez az arány 2030-ra 80%-ra nőhet. Az import több, mint 80%-a Nyugat-Ázsiából és Afrikából érkezik, javarészt a Malakaszoroson keresztül (Malaka-dilemma). India is ráutalt az importra (2010-ben kőolaj-felhasználásának 70%át behozatalból fedezte), de ellátási vonalai sokkal védettebbek, mint Kínáé.
Az India és Kína között kibontakozó stratégiai rivalizálás egyik fontos tétje lett a tengeri útvonalak ellenőrzésének/védelmének képessége. Kína helyi szövetségeseket keres (Pakisztán, Banglades, Srí Lanka, Mianmar) és pozíciókat épít (Gwadar, Hambantota, Chittagong, Sittwe) jelenlétének biztosítása érdekében. Az USA a stratégiai versengésben lehetőséget lát a kínai hatalmi emelkedés fékezésére, egyes térségekben a feltartóztatására. Hajlandó elismerni India nagyhatalmi igényeit, és mélyíti a szövetséget vele. 2006. március 2: Amerikai-indiai békés célú nukleáris együttműködési megállapodás. Washington elismer India de facto atomhatalmi státuszát. 2010-2012: Amerikai stratégiai dokumentumok támasztják alá az indiai szövetség szükségességét. Az USA számára ez a legolcsóbb és legkevésbé kockázatos módja a kínai nagyhatalmi törekvések ellensúlyozásának.
India, az USA és Kína jelenléte az Indiai-óceánon (2013)
Délkelet-Ázsia
Indonézia regionális hatalmi esélyei Délkelet-Ázsia legjelentősebb állama (történelmileg újszerű állapot). Hatalmi politika hagyományokkal nem rendelkezik. Deklarált célkitűzései nem terjednek túl az ország modernizációján, illetve sajátos földrajzi elhelyezkedésére alapozott regionális befolyásának növelésén. Biztonságpolitikai horizontja hagyományosan nem terjed túl közvetlen környezetén. Demográfiai, gazdasági stb. adottságait tekintve jelentős, katonai és politikai megközelítésben azonban gyenge szereplő. E tekintetben csak szerény mértékű elmozdulás várható a közeli jövőben. Natalegawa doktrína Dinamikus egyensúlyi állapot, konstruktív együttműködés mindenkivel, alkalmi szövetségek. Éppen a térségben maradt a legerősebb egy jövőbeli nagyhatalmi konfrontáció esélye. Jakarta az ASEAN bázisán törekszik regionális biztonsági rendszer kiépítésére, mellyel saját nemzetközi súlyát is növelheti.
Kelet-Ázsia
Kínai Népköztársaság Egyértelműen a világ 2. legnagyobb védelmi beruházója. Katonai kiadása 1989-2012 között több, mint 8,5 szeresére növekedett (2011es értéken), mégis mindössze a GDP 2%-át teszi ki (hivatalosan). Biztonságpolitikáját meghatározó tényezők: Politikai gondolkodásának központi tradíciója a birodalmi szemlélet. A kínai (han) nacionalizmus szembeötlő erősödése. Kedvezőtlen geostratégiai pozíció. Teng Hsziao-ping eszmei öröksége. Biztonságpolitikai alaptörekvések: Békés nemzetközi (és regionális) környezet fenntartása. Más hatalmak tengeri hegemóniája elleni küzdelem. Flottafejlesztés. Bizonytalanság fenntartása saját potenciáljai kapcsán. Defenzív képességek fejlesztése. Új biztonsági kihívásokkal szembeni fellépés. Kereskedelmi és ellátási útvonalak zavartalansága.
A 2013-as kínai fehér könyv 2013. április 16-án jelent meg. Két évre határozza meg az ország biztonság- és védelempolitikájának alaptéziseit. Fő megállapítások: A világ továbbra is a békés fejlődés korszakát éli. Globalizáció és gazdasági interdependencia. Erősödnek a neointervencionista és hegemonisztikus törekvések. Erősödnek a regionális feszültségek (USA és Japán szerepe, tengeri határok kérdése).
A Népi Felszabadító Hadsereg szerepét a következő területeken emeli ki: Kína állampolgárainak védelme. Az ország területi épségének és szuverenitásának megvédelmezése. Belső vészhelyzetekre való reagálás. A gazdasági fejlődés elősegítése. A tengeren túli kínai érdekek megóvása. Az ország elkötelezettségének demonstrálása a nemzetközi békefenntartás, a katasztrófa-elhárítás és a tengeri útvonalak védelme terén.
Tervek a jövőre nézve: Légierejét a modern katonai járművek számát tekintve a legnagyobbá fejlesztené a világon. A 2020-as évekre legalább 6 saját építésű repülőgép-hordozó hadrendbe állítása. Tengeralattjáró-flotta rakétás és ballisztikus rakéta-hordozó egységeinek fejlesztése. Az informatikai hadviselési, illetve felkelés-ellenes képességek fejlesztése.
Japán A japán védelempolitika alapját az 1947. évi alkotmány II. fejezet 9. cikkelye képezi. A japán haderő sem támadó, sem nukleáris fegyverzetet nem fejleszthet. Külföldi katonai műveletekben (ENSZ keretek között) is csak 1997 óta vesz részt. Védelmi kiadásai a GDP 1%-a körül mozognak, ami nominálértéken így is az 5.- 6. legnagyobb a világon. E ráfordítások 11 éven át folyamatosan csökkentek, míg 2012-ben újra növekedésnek indultak. 1960. január 19.: Kölcsönös együttműködési és biztonsági szerződés az USA-val.
Nemzeti Védelmi Program Irányelvei (2011, 10 évre) Célkitűzések: Az Önvédelmi Haderő képes legyen elhárítani bármely külső támadást, még mielőtt az elérné az ország területét (haditengerészet, légierő). A globális béke és stabilitás, valamint a humán biztonság alapvető igény. A nemzetközi biztonsági környezet stabilizálódásának elősegítése. Aktív nemzetközi együttműködés képessége a szövetségesekkel, főként az USA-val Nukleáris leszerelés szorgalmazása, de ezzel párhuzamosan a rakétavédelem fejlesztése is. Dinamikus védelmi erők felépítése. A haderő reagáló képességének fokozása. Demonstratív és elrettentő erejű katonai képességek fejlesztése. Erősödő törekvés a normális haderőre.
Alapvető megállapítások: A térségben szürke zónák (azaz vitatott státuszú területek, illetve ezekhez kötődő válsággócok) vannak, melyek veszélyeztethetik a stabilitást. A világban alapvető hatalmi átrendeződés zajlik. Új hatalmi tényezők felemelkedése. Japán létét jelenleg senki sem fenyegeti. Az ország kapcsolatai a térség államaival történelmileg terheltek.
2013 decemberében megtörténik a NVPI idő előtti felülvizsgálata: Az alapvető megállapítások maradnak, de időközben elfogadják Japán történelmének első nemzetbiztonsági stratégiáját, ami a védelmi stratégia újrafogalmazását is szükségessé teszi. Még hangsúlyosabban jelenik meg a bilaterális és multilaterális kapcsolatok fejlesztésének igénye. Védelem átfogó szervezeti megerősítése Újabb lépés a normális haderő irányába. Erőfölény kialakítása a környező vizeken, különös tekintettel a délnyugati szigetívre. Az amerikai-japán együttműködés titkosszolgálati összetevőit is erősíteni kell. Bizonyos haditechnikai korlátozások megmaradna, de a technológiai fölény biztosítása fontos célkitűzés.
A fegyveres erők alkalmazásának alapfeltételei: Japán elleni agresszió esetén. Ha nincs egyéb eszköz egy ilyen helyzet kezelésére. A katonai erő alkalmazásának a veszély elhárításához minimálisan szükséges szinten kell maradnia.
Crude Oil Imports to Japan(FY 2012) Europe & Russia 70.4mb Import Dependency : 99.7% Middle East (83%) 1,103.7mb N. America 0 mb ES. Asia 90.8mb MS. America 10.8mb Africa 39.4mb Australia 12.1mb Source : Meti, Statistic Report
LNG Imports to Japan(Year 2012) Import Dependency : 96% Russia 8.31mt 2Qatar 15.66mt USA 0.27mt Egypt 1.04mt Nigeria 4.78mt Yemen 0.30mt Equatorial Guinea 2.79mt UAE 5.54mt Oman 3.98mt 3Malaysia 14.61mt Brunei 5.91mt Indonesia 6.16mt TT 0.27mt Peru 0.82mt 1Australia 15.91mt Source : MOFA, Statistic Report
Köszönöm a figyelmet!