1 Biztonságtechnika DE Gazdasági Fıigazgatóság Munkabiztonsági Önálló Osztály Kövér Tamás DE GF Munkabiztonsági Önálló 2009.05.05. Osztály, Kövér Tamás
2 Biztonságtechnika Vagyonvédelem Munkavédelem Tőzvédelem Polgárvédelem Villámvédelem Katasztrófavédelem Érintésvédelem Környezetvédelem DE GF Munkabiztonsági Önálló Osztály, Kövér Tamás Veszélyes árú szállítás, ADR 2009.05.05.
- Jogszabályok - Tőzvédelem története röviden - Tőzvédelmi mőszaki leírásról /tartama - OTSZ FELÉPÍTÉSE - Égés és tőzoltás elmélet Égés fogalma és feltételei, az égés fajtáinak szerepe a tő terjedésében, az égés fajtái és jellemzıi és szerepük a tőz terjedésében, különbözı halmazállapotú anyagok égése, hıátadás, gázcsere kialakulása, nyílt és zárt térben, láng szerkezete, tőz fogalma, égés megszüntetésének módjai. Tőzoltókészülék típusok, telepítés, karbantartás 1. Alapadatok 2. Tőzveszélyességi osztályba sorolás 3. Megközelíthetıség 4. Tőztávolság 5. Tőzállósági fokozat 6. Épületszerkezetek éghetıségi és tőzállósági paraméterei 7. Tőzterhelés 8. Tőzszakasz, tőzgátló elválasztás 9. Kiürítés 10. Oltóvíz ellátás 11. Épületgépészet 12. Hı-és füstelvezetés 13. Villamos berendezések 14. Villámvédelem 15. Technológiai berendezések 16. Tőzvédelmi berendezések 17. Egyéb követelmények 18. Elızmények TŐZVÉDELEM Kövér Tamás
Fontosabb tőzvédelmi jogszabályok az alábbiak: 1996. évi XXXI. törvény: A tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról, 30/1996.(XII. 6.) BM rendelet: A tőzvédelmi szabályzat készítésérıl, 9/2008. (II. 2.) ÖTM rendelet Az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról, 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet: A tőzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról munkakörökrıl és a szakvizsga részletes szabályairól. Kimondottan a tőzvédelemmel foglalkozó jogszabályokon kívül több más jogszabály, nemzeti szabvány és szabályzat is foglalkozik egyes területek szabályozásán belül tőzvédelmi kérdésekkel. 143/2004. (XII.22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet: a tőzvédelmi bírságról 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet: A tőzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekrıl és a tőzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól
1997. évi LXXVIII. törvény: az épített környezet alakításáról és védelmérıl (továbbiakban: Étv.) 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet közkeletőbb nevén az OTÉK módosításáról 290/2007. (X. 31.) Korm. Rendelet: az építıipari kivitelezési tevékenységrıl, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet: a telekalakításról (melléklet) 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet: az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról (2. számú melléklete) 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet: az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mőszaki dokumentációk tartalmáról
A 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet szerint maximum 3.000.000.- Ft összegő tőzvédelmi bírság szabható ki: Tőzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tőz- vagy robbanásveszélyt, illetıleg tüzet idézett elı, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket. A bírság összege, ha a szabályszegést tőzvédelmi létesítési szabály megszegésével valósították meg, akkor a létesítés költségének legalább 10%-a. Ha a tőzvédelmi szabályok, elıírások érvényesítésére vonatkozóan a tervezı, illetıleg a kivitelezı valótlan nyilatkozatot adott. A bírság összege a tervezıi, illetıleg a kivitelezıi díj legalább 10%-a.
TŐZVÉDELEM TÖRTÉNETE Elsı tőzvédelmi feljegyzések: Biblia: 2 Móz. 22.6 Ha tőz támad, és tövisbe kap, és megég az asztag, vagy a lábon álló gabona, vagy a mezı: fizesse meg a kárt, a ki a tüzet gyújtotta. Egyiptom: szurkos vedrek tőz oltására Kína: elsı szervezett tőzoltóság - egész napos ügyelet - éjszaka tőzoltók feje egy gerendán, amire tőz esetén egy kalapáccsal rávágtak! - kivonulás elıtt beöltözés, majd vonulás a pap után kultikus tánclépésben
TŐZOLTÁS FEJLİDÉSE KÉPEKBEN
Magyarország - Elsı szervezett tőzoltóság: Debreceni Református Kollégium diáktőzoltósága (gerundium, város polgáraira vonatkozó kötelezı és szigorú tőzvédelmi szabályok)
Tőzoltóság feladatai Beavatkozás baleseteknél TŐZOLTÁS Ipari balesetek + állatmentés + vízszivatás + magasból mentés + útakadályok megszüntetése + vízi mentés + felvilágosítás + stb., stb., stb.,
A tőzvédelmi mőszaki leírásról Egy megtervezett és megvalósuló épületnek számtalan elıírást, elvárást kell kielégítenie annak érdekében, hogy alkalmas legyen az elvárt használat céljára. Ezt a célt, úgy kell biztosítani, hogy a Ezt a célt, úgy kell biztosítani, hogy a használata biztonságos, azon belül tőzvédelmi szempontból is megfelelı legyen.
1997. évi LXXVIII. törvény: az épített környezet alakításáról és védelmérıl Az építmények építése, bıvítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerősítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen a) a mechanikai ellenállás és stabilitás, b) a tőzbiztonság, c) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, d) a használati biztonság, e) a zaj és rezgés elleni védelem, f) az energiatakarékosság és hıvédelem, g) az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeit.
182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl Tőzbiztonság Az építményt és részeit, úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkezı tőz esetén a) állékonyságuk az elıírt ideig fennmaradjon, b) a tőz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen és mérgezı elemet ne tartalmazzon, c) a tőz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetıleg ne terjedhessen tovább, d) az építményben lévık az építményt az elıírt idın belül elhagyhassák vagy kimentésük lehetısége mőszakilag biztosított legyen, e) a mentıegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen.
9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet: az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról Az OTSZ 5. része az építmények tőzvédelmi követelményeinél részletesen felsorolja az építmények követelményrendszerének céljait.
TŐZVÉDELMI MŐSZAKI LEÍRÁS Mi írja elı a tőzvédelmi a tőzvédelmi fejezet, dokumentáció, mőleírás készítését? 1996. évi XXXI. törvény: a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról Építésügyi hatósági eljárásokban a szakhatsági közremőködés a tőzvédelem területén kötelezı az "A C" tőzveszélyességi osztályba tartozó és az "A B" tőzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m 2 alapterület feletti "D E" tőzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezıgazdasági és tároló épületek, közösségi épületek (mindegyik!), valamint (a pinceszintek kivételével) a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülıépületek építésügyi hatósági (kivéve a bontás) engedélyezési eljárásaiban. (46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2. számú melléklete szerint.) A telekalakítási eljárásban a szakhatsági közremőködés a tőzvédelem területén kötelezı az OTÉK-ban meghatározott tőztávolságok érvényre juttatása céljából. A tőzvédelem területén közremőködı szakhatóságok: I. fokon a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tőzoltóság, II. fokon a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fıváros területén az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság.
A felelıs tervezı köteles a tervekhez tőzvédelmi fejezetet készíteni, amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban, hatósági elıírásokban foglalt követelmények kielégítését. A kivitelezı köteles a tervben szereplı tőzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a felelıs tervezınél, illetıleg a beruházónál kezdeményezni. A felelıs tervezınek és a kivitelezınek a vonatkozó elıírásokban foglaltak érvényesítésérıl írásban kell nyilatkoznia. Ki készíthet tőzvédelmi mőszaki leírást? A régi OTSZ szerint a tőzvédelmi mőleírás készítése nem volt szakmai végzetséghez kötve! A tőzvédelmi mőleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelı szakértelemmel rendelkezı személy készítheti. Ahol a tőzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelıs tervezı köteles tőzvédelmi szakértıt (építmények tőzvédelme, építész-, elektromos-, gépész tőzvédelmi szakértı) bevonni a tőzvédelmi mőleírás elkészítésébe. Vegyipari, olajipari és gázipari tervezés során a szakterületnek megfelelı tőzvédelmi szakértı közremőködése is megengedett.
TŐZVÉDELMI MŐSZAKI LEÍRÁS, mit kell tartalmazzon? Az OTSZ és a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklet III. 4. pont szerint a tőzvédelmi mőleírás, dokumentáció tartalmazza: a) az épület megközelíthetıségére, b) oltóvíz ellátására, c) tőzveszélyességi osztályba sorolására, tőzállósági fokozatára, d) az alkalmazott épületszerkezetek éghetıségi és tőzállósági paramétereire, e) a tőzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, f) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint g) a tőzjelzésre és oltásra vonatkozó megoldásokat. 290/2007. (X. 31.) Korm. Rendelet 1. melléklet IV. 5. pontja szerint a kivitelezési dokumentáció tőzvédelmi munkarésze tartalmazza: a) az építmény megközelíthetıségét, tőztávolságát, b) az építmény oltóvíz-ellátásának biztosítását, c) az építmény tőzveszélyességi osztályba sorolását, tőzállósági fokozatát, d) a tőzszakaszok elhelyezkedését, a tőzszakasz-határokat és azokon található nyílászárók és átvezetések leírását, e) az alkalmazott épületszerkezetek éghetıségi és tőzállósági paramétereit,
290/2007. (X. 31.) Korm. Rendelet 1. melléklet IV. 5. pontja szerint a kivitelezési dokumentáció tőzvédelmi munkarésze tartalmazza: f) a tőzterhelés meghatározását, g) a kiürítési feltételek biztosítását, h) az épületgépészet és a villámvédelmi rendszer kialakítását, valamint i) a hı- és füstelvezetésre, tőzjelzésre és tőzoltásra vonatkozó megoldásokat.
Tőzvédelmi mőszaki leírás részletes tartalma 1. Alapadatok 2. Tőzveszélyességi osztályba sorolás 3. Megközelíthetıség 4. Tőztávolság 5. Tőzállósági fokozat 6. Épületszerkezetek éghetıségi és tőzállósági paraméterei 7. Tőzterhelés 8. Tőzszakasz, tőzgátló elválasztás 9. Kiürítés 10. Oltóvíz ellátás 11. Épületgépészet 12. Hı-és füstelvezetés 13. Villamos berendezések 14. Villámvédelem 15. Technológiai berendezések 16. Tőzvédelmi berendezések 17. Egyéb követelmények 18. Elızmények
Égés és tőzoltás elmélet Az égés: összetett kémiai, fizikai folyamat, amelynek során az éghetı anyag, megfelelı hımérsékleten egyesül a levegı oxigénjével és hı, hang és fény formájában energia szabadul fel általános egyenlete: éghetı anyag + oxigén = égéstermékek + energia A tőz háromszöge: éghetı anyag, oxigén, gyújtóforrás (gyulladáspont üzemi hımérséklet) a három feltétel egyidejőleg egy térben való megléte. az egyik feltétel kizárásával a tőz keletkezést meg lehet akadályozni A tőz: az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre, vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz A tőz elleni védekezés fı feladata: - a tőzesetek megelızése (megelızı tőzvédelem), - a tőzoltási feladatok ellátása (mentı tőzvédelem), - a tőzvizsgálat (felderítı tőzvédelem), valamint ezek feltételeinek biztosítása.
Az égés fajtái: az égés sebessége alapján: - lassú égés: izzás (lineáris terjedéső égés) 1 mm/sec - normál égés: szilárd éghetı anyagok jellemzı égési formája 1 cm/sec - gyors égés: éghetı folyadékok és gázok égési formája 1 dm/sec - detonáció: éghetı gázok és folyadékok égési formája 100-1000 m/sec az éghetı anyag és az oxigén eloszlása alapján: - diffúz égés: az égés során diffundál be a levegı oxigénje a lángtérbe - kevert égés: a begyulladás elıtt az éghetı anyag össze van keveredve a levegı oxigénjével, a keverék robbanásszerően ég el az égés körülményei alapján (zárt, vagy nyílt térben): - tökéletlen égés - zárt tüzek 2. szakaszára jellemzı, amikor nincs meg a levegı megfelelı oxigén tartalma - az égés során további éghetı anyagok keletkeznek (CO; H2 ) - tökéletes égés - a nyílt és zárt tüzek kezdeti szakaszát jellemzi - meg van a levegı megfelelı oxigén tartalma, további éghetı gázok nem keletkeznek, illetve a tökéletlen égés során keletkezı éghetı gázok is elégnek ( CO2; H2O ) külsı megjelenés alapján: - lánggal égés: éghetı folyadékok, éghetı gázok jellemzıje - parázzsal égés: szilárd anyagok jellemzıje - lánggal és parázzsal égés: legtöbb szilárd anyag jellemzıje Az égés fajtáinak nagy szerepe van a tüzek terjedésében. Alapvetıen az égés sebessége a meghatározó, de a tőzterjedést befolyásolja az, hogy diffúz vagy kevert égés zajlik e le, az égés tökéletes, vagy esetleg tökéletlen. Tökéletes égés esetén nagyobb tőzterjedéssel kell számolni. A lánggal égés terjedési-sebessége nagyobb, mint a lánggal, illetve a parázzsal égésé. (dolgozóknak a helyiség elhagyása után a nyílászárókat célszerő bezárni)
Éghetı gázok égésének jellemzıje: Legfontosabb tőzveszélyességi jellemzıi az alsó, illetve felsı égési határkoncentráció, amely alapján a tőzveszélyességi osztályba sorolásuk is történik A szakirodalom minden éghetı gáznak megadja az éghetıségi határkoncentrációit AÉH FÉH CO robbanási tartomány 10 12,5 50 75 LEVEGİ alsó égési határkoncentráció ( AÉH ) az az éghetı gáz-levegı keverék, amelynél tőz, vagy robbanás éghetı gáz hiány, vagy levegı felesleg következtében még nem következhet be felsı égési határkoncentráció ( FÉH ) az az éghetı gáz-levegı koncentráció, amelynél a tőz, vagy robbanás éghetı gáz felesleg, illetve levegı hiány miatt nem következhet be A robbanási tartományt lehet csökkenteni hőtéssel (nem alkalmazzák), illetve inertizálással (felhígítás, pl.: nitrogén). Növelni lehet a robbanási tartományt a hımérséklet emelésével (gázkoncentráció mérı: katalizációs oxidáció elve; 20%-án beavatkozás) ARH
Éghetı folyadékok égésének jellemzıi: Legfontosabb tőzveszélyességi jellemzıjük a lobbanáspont. Ez lehet nyílt és zárttéri is. Lobbanáspont: Az a legalacsonyabb hımérséklet, amelynél a gyújtóforrást eltávolítva nem ég tovább a folyadék. Éghetı folyadékok tőzveszélyességi osztályba sorolása nyílt és zárttéri lobbanáspontjuk alapján történik. Égésüket jellemzi még a párolgási sebességük. A párolgás sebessége függ: a folyadéktól (könnyen vagy nehezen gyulladó) párolgási felülettıl Hımérséklettıl, szélsebességtıl
Szilárd éghetı anyagok égésének jellemzıi: hımérséklet hatására bomlanak, gızeik, gázaik égnek (fa, szén) hımérséklet hatására megolvadnak (bitumen, gyanta, zsír) szilárd állapotban egyesül a levegı oxigénjével, izzással ég (fémek) A szilárd éghetı anyagok hımérséklet. legfontosabb tőzveszélyességi jellemzıje a gyulladási Ez képezi a tőzveszélyességi osztályba sorolásuk alapját. Gyulladási hımérséklet (gyulladáspont) az a legalacsonyabb hımérséklet, amelynél a gyújtóforrás eltávolítása után tovább ég az anyag. C Tőzveszélyes T gyh < 300 C Kén, fenol, naftalin, difenil D Mérsékelten tőzveszélyest gyh > 300 C Szén, koksz, bitumen Éghetı porok égésére jellemzı: (gabona, fa, cukor, kakaó, alumínium) A por nagy fajlagos felülettel rendelkezı, kis szemcsenagyságú részecskék összessége. A porok szemcseméretei széles határok között mozoghatnak. A porszemcsék kicsiny tömege lehetıvé teszi a levegıbe jutott anyag lebegését hosszabb-rövidebb ideig. Az ilyen kismérető szilárd részeknek a légtérben való elkeveredését elıidézheti a légáramlat, anyagok megmunkálása, épületrészek leomlása, tőzoltásnál kötött sugár használata, stb. A porok esetében az alsó robbanási határnál fennálló koncentrációnak kell nagyobb jelentıséget tulajdonítani, mert a porok felsı robbanási határa olyan magas, hogy a legtöbb esetben nincs gyakorlati jelentısége, hiszen ilyen magas koncentrációkat alig lehet elérni. Így a cukorpor felsı robbanási határának koncentrációja: 13500 g/m3, a tızegporé: 2200 g/m3.
A láng az a tér melyben az éghetı gázok, gızök elégése végbemegy. Diffúz láng diffúz égésnél Turbulens láng kevert égésnél I. réteg - ebben a zónában nincs égés, az éghetı gáz, gız itt keveredik a levegı oxigénjével - itt a legalacsonyabb a hımérséklet II. réteg - tökéletlen égés folyik, - további éghetı gázok keletkeznek (CO; H) - nagyobb a hımérséklet - a legnagyobb hımérséklet a II-III zóna határán alakul ki a határon a láng kékes színő - a legnagyobb hımérséklet a II-III zóna határán alakul ki a határon a láng kékes színő Ebben a rétegben már részben oxidálódnak, azaz tökéletlenül elégnek a bomlástermékként felszabaduló éghetı gızök és gázok. Azonban ebben a fázisban még csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre oxigén, ezért az égés tökéletlen. III. réteg - tökéletes égés folyik - legmagasabb a hımérséklete Tökéletesen elégnek a második rétegben képzıdött bomlás-, illetve égéstermékek A láng színe utal az éghetı anyagra: - 50%-nál több szenet tartalmazó éghetı anyag lángjának színe a világos sárgától a sötétvörösig terjed az égési sebességtıl függıen (fa; éghetı folyadék) - 50%-nál több oxigént tartalmazó anyag lángjának szína kék. (CO) Megvilágítva nem látható.
Az öngyulladás kialakulásához nincs szükség külsı gyújtóforrásra, hanem a rendszer belsejében végbemenı hıtermelı folyamat következtében alakul ki. Legfontosabb feltételei: - hıtermelı folyamat a rendszer belsejében - hıtermelés sebessége nagyobb a hıleadás sebességénél Növényi anyagok öngyulladása: Megfelelı nedvességtartalom mellett (15-20%) az anyagban a sejtek még mőködnek, hıt termelnek. Ez a mikro-organizmusok elszaporodásához vezet, melyek további hıt termelnek. Ez a hımérséklet, oxidációra hajlamos anyagok felszabadulásához vezet, ami öngyulladást eredményez. Nagy oxidációs felület esetén, gyors oxidációs folyamat zajlik le. (Lenolaj) Kıszén öngyulladása: A széndarabok felületén az oxigén megkötıdik, hıtermelı folyamat indul be. A rendszer belsejébıl a hıleadás nem tud megfelelıen megtörténni, ezért a szénkupac közepében, a talajtól kb.: 50 cm-re végbe megy az öngyulladás.
A tüzek osztályozásának ismérveit! A tőz környezetétıl függıen lehet: nyílt tőz, zárt tőz. Az éghetı anyag jellegétıl (halmazállapotától) függıen lehet: szilárd anyagok égése, folyékony anyagok égése (éghetı folyadék), légnemő anyagok égése (éghetı gázok), porok égése, különbözı halmazállapotú anyagok egyidejő égése. A szabványosítás is foglalkozik a tüzek osztályozásával. A tüzek osztályozásáról az MSZ EN 2, teljesen megegyezve az Európai Közösség által (CEN) elfogadott szabályozással az alábbi négy osztályba sorolja a különbözı típusú tüzeket (ezek az éghetı anyagok fizikai kémiai jellemzıit vették alapul: A tőzosztály: szilárd, általában szerves eredető olyan anyagok tüze, amely lángolás és/vagy izzás (parázslás) kíséretében ég; B tőzosztály: folyékony, vagy cseppfolyós (cseppfolyósított) szilárd anyagok tüzei; C tőzosztály: gázok tüzei; D tőzosztály: fémek tüzei. Ez az osztályozás alkalmazandó a tőzoltás szempontjából alkalmas tőzoltó készülékek kiválasztásakor. A tőz fejlıdésének szempontjából lehet: terjedı tüzek, nem terjedı tüzek. A tőz nagyságának szempontjából (a területét és az okozott kárt is figyelembe véve) lehet: kis tüzek, közepes tüzek, nagy tüzek.
"A" tőzosztály: szerves természető, gyúlékony szilárdanyagok, melynek égése során láng és parázsképzıdik Például: fa, papír, szalma, textíliák, szén "B" tőzosztály: folyékony vagy folyóssá váló anyagok Például: benzin,benzol, kenıolajok, festékek, kátrány, mőanyagok "C" tőzosztály: gázok tüzei Például: metán, propán, hidrogén, földgáz, városi gáz "D" tőzosztály: fémek tüzei Például: aluminum, megnézium, lítium, nátrium, kálium, és ezek ötvözetei 5/5/2009 32
5/5/2009 Free template from www.brainybetty.com 33
Zárt tüzeknél feltételezve azt, hogy a nyílászárók épek és csukva vannak és egy idı után elfogy a levegı utánpótlása és a tőz elaludhat. A legtöbb esetben kitörnek az ablakok (550-500 C) vagy az ajtók kiégnek, így megoldódik a hideg levegı után táplálása. A helyiségbe történı behatoláskor feltételezni kell, hogy a nyílászárók csukva vannak és a helyiségben tökéletlen az égés. Az ajtók takarásában akkor kell azokat kinyitni, hogy elkerüljük a szúrólángot (BLACKDRAFT). Behatolásnál meg kell várni míg a tökéletlen égés termékek belobbannak. Tőzoltásnál ill. mentésnél kik kell használni a hideg levegınek az alsó rétegekbıl az égéstérhez áramlását. Nyílt tüzeknél a gázcsere égı anyagokat (zsarátnokokat) ragad magával, elısegítve a tüzek terjedését. Lehajolva, kihasználva a hideg levegı égéstérhez áramlását jobban meglehet közelíteni a tüzet. A gázcsere nagysága függ a hideg és meleg levegı hımérséklet különbségétıl A nyílászárók szintkülönbségétıl, a széltıl. A gázcsere iránya és nagysága meghatározza a tőz terjedését ezt a beavatkozásnál figyelembe kell venni.
1. ALAPADATOK: - Az építmény helye, jellege, rendeltetése. Az épület fıbb adatai: alapterület, szintek száma, befogadóképesség, épületen belüli elrendezés, közlekedı terek, lépcsıházak, stb. Alkalmazott építési mód. Technológiai rövid leírása. Korábbi elızmények, egyeztetések fıbb adatai.
2. Tőzveszélyességi osztályba sorolás A tőzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tőzszakaszokat, az épületeket, a mőtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tőzveszélyességi osztályba kell sorolni. Az osztálybasorolásnál az alábbiakat kell figyelembe venni: - anyagoknál: Fizikai, kémiai tulajdonság. - tevékenységeknél: A felhasznált anyag. - technológiáknál: A tőzveszélyességi jellemzıket. - tereknél, területeknél: Az ottlévı anyagokat, rendeltetést (kisebb egységek alapján a nagyobbat). A tőzveszélyességi osztályba sorolást célszerő táblázatos formában megadni.
A tőzveszélyességi osztálybasorolás célja, lényege. Az anyagok besorolásának szabályai. Tőzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás /Építmények tőzvédelmi követelményei építmények tőzvédelme II. fejezet, használati szabályok/ "Fokozottan tőz-és robbanásveszélyes" (jelzése: "A") tőzveszélyességi osztályba tartozik: a) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy üzemi hımérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü > Tlpnyt és Tü > 35 C, az a gáz, gız, köd, amelynek alsó éghetıségi határértéke a levegı térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot elıállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elı; d) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellıztetése.
"Tőz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "B") tőzveszélyességi osztályba tartozik: az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hımérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü >Tlpnyt 20 C és Tü > 35 C, az a gáz, gız, köd, amelynek alsó éghetıségi határértéke a levegı térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot elıállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elı; c) a port vagy kismérető anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegıvel robbanásveszélyes keveréket képez. Tőzveszélyes" (jelzése: "C") tőzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hımérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 C, a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajo k, tüzelıolajok és a világításra használatos petróleum, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot elıállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák; c) az a közösségi épület, amelyben egy tőzszakasz befogadóképessége 500 fınél nagyobb;
d) az üzemanyagtöltı-állomások. a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hımérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 C-nál nagyobb, c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghetı anyagot 300 C felett dolgoznak fel; d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a "C" tőzveszélyességi osztályba; e) az iroda-, lakó- és szállásépület; f) gépjármőtároló (építmény, szabadtér); "Nem tőzveszélyes" (jelzése: "E") tőzveszélyességi osztályba tartozik: a) a nem éghetı anyag; A tőzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az "A" osztályból az "E" osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tőzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. A több tőzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tőzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tőzszakaszok osztályonkénti az összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladja. A létesítmény szabadterének vagy építménynek nem minısülı tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park stb.) a tőzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.
Sorsz. Megnevezés (rendeltetés) Tőzveszélyességi oszt. és alapterülete m 2 -ben A B C D E Össz. 1. Asztalos mőhely - - 1000 - - 1000 2. Fényezı mőhely 500 - - - - 500 3. Közlekedı - - - - 200 200 4. Iroda - - - 100-100 5. Tárgyaló - - - 200-200 6. Öltözı - - 100 - - 100 7. Hegesztı mőhely - - - 300-300 8. Kazánház - - - 100-100 9. Garázs - - - 300-300 Összesen: 2800 (m 2 ) 500-1100 1000 200 2800 Összesen: (%) 17,86-39,29 35,71 7,14 100 A létesítmény tőzveszélyességi osztálya C
Az éghetı cseppfolyós anyagok a következı tőzveszélyességi fokozatba kell sorolni
3. Az épület megközelíthetısége A tőzoltóság vonulása és mőködése céljára - ha arról jogszabály másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetıleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tőzoltó gépjármővek nem rendszeres közlekedésére és mőködtetésére. A középmagas és magas épületek, valamint néhány egyéb létesítmény esetében tőzoltási felvonulási területet kell kialakítani, melyre további speciális elıírások vonatkoznak. A magasból mentı gépjármőveknek alapvetı helyigénye van (két letalpalási pont között 6 m távolság) A terület hossza az épület homlokzati hos-szának legalább 2/3-ad részét érje el, szélessége legalább 8-14 méterre legyen a homlokzati síktól. Középmagasnak nevezzük azt az épületet, amelyben a legfelsı építményszint szintma-gassága 13,65 m és 30 m között van. Magas épület az, amelyben a legfelsı építményszint szintmagassága a 30 métert meghaladja.
4. Tőztávolság Tőztávolság: az építmények, és a szabadtéren tárolt anyagok függıleges vetületei, illetıleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság. Tőztávolság célja, hogy: a tőz átterjedését korlátozza, a keletkezett tőz vagy robbanás a szomszédos építményeket szabadtereket ne veszélyeztesse, tőzoltó egységek beavatkozásának lehetıségét biztosítsa, épületbıl menekülı, menekítendı személyek megfelelı, biztonságos helyre való eltávozását és/vagy eltávolítását biztosítsa. OTÉK elıírásai: telepítési távolság az irányadó: szomszédos telken álló építmények közötti minimális távolság nagyobb vagy legalább akkora legyen mint a telepítési és tőztávolság. Két szomszédos telken egymás mellett mindig a nagyobb magasságát kell tartani.
5. Az építmény tőzállósági fokozat követelményeinek biztosítása Az építményekkel épületekkel vagy azok tőzszakaszával szemben támasztott tőzállósági követelményeket az abban folyó tevékenység tőzveszélyessége, rendeltetése, a szintek száma és a környezet határozza meg. Az érvényben lévı tőzvédelmi elıírásokkal figyelemmel. Az építményekre, vagy tőzszakaszára vonatkozó tőzvédelmi elıírásokat az OTSZ I/4. FEJEZETE (építmények általános tőzvédelmi követelményei) tartalmazza, míg épületre vonatkoztatva az MSZ 595-3 szabvány tartalmazza. Középmagas és magas épületekre MSZ 595-4. Tőzvédelmi szempontból az építmények egyik legfontosabb tulajdonsága ha tőz keletkezik bennük, akkor mennyi ideig képesek azt magukban tartani, ill. ha tőzhatás éri ıket akkor mennyi ideig képesek ellenállni. Ennek meghatározásához az épületek szerkezeteinek tőzállósági határértékének ismerete szükséges, amely azt fejezi ki, hogy az épületszerkezeteknek addig nem szabad veszélyes mértékben kárt szenvedniük amíg a beavatkozás meg nem kezdıdik, ill. be nem fejezıdik. A tőzállósági határértékek: - felmelegedési, - lángáttörési, - törési tőzállóság.
Ismerni kell az épületszerkezetek éghetıségét az anyag összetevık függvényében. A tőzveszélyességi osztályba sorolás, tevékenység vagy rendeltetés alapján történı meghatározását, esetleg szintek számát, elhelyezés körülményeit. Ez alapján történik az épületek, építmények v. tőzszakaszaik tőzállósági fokozatának elıírása. A tőzállósági fokozat: egy épület egészére vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek tőzállósági határértékének esetenként rendeltetése és szintszáma alapján. Az építmény vagy annak tőzszakaszát - A tőzveszélyességi osztályba sorolástól függıen az alábbi I-V tőzállósági fokozatnak megfelelıen kell kialakítani. A-B tőzveszélyességi osztály esetén I-II. C tőz.o. esetén I-III. D tőzv. o. esetén I-IV. E tőzv. o. esetén I-V. I-tıl V-ig a követelmény szigorúsága csökken. - Magasabb fokozatra bármely esetben építhetı. - A tőzállósági fokozattal összefüggı követelmények (tőzállósági határérték, éghetıség) feleljenek meg a vonatkozó nemzeti szabványoknak. MSZ 595-3.
Tőzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül: a bölcsıdét, óvodát, szoc. otthont, szoc. intézetet, eü. célú épületet - kivéve a járóbetegek ellátására szolgáló orvosi rendelıket - valamint a kétszintesnél magasabb szállásépületet legalább II. tőzállósági fokozatúra kell építeni. iskolát, valamint a kétszintesnél magasabb lakó és az elızıleg nem említett közösségi épület (ha az épület legfelsı használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szintmagasságot) legalább III. tőzállósági fokozatúra kell építeni. a kétszintesnél magasabb közösségi, lakó és szállásépületekben a gépjármőtároló helységeket határoló épületszerkezeteket legalább II. tőzállósági fokozathoz tartozó éghetıségi és tőzállósági követelményeknek megfelelıen kell építeni. többszintes gépjármőtároló építményt legalább III. tőzállósági fokozatúra kell építeni. az egyszintes A-B tőzveszélyességi osztályú függıleges térelhatároló nélküli fedett teret tetıszerkezetét tartó pilléreket, oszlopokat legalább nem éghetı 0,2 óra tőzállósági határértékő szerkezetbıl kell építeni. C tőzveszélyességi osztályú függıleges térelhatároló nélküli fedett terek épületszerkezeteit legalább IV. fokozatúra kell építeni. 116 KW összteljesítmény feletti kazánhelyiséget minden más technológiailag nem kapcsolódó helyiségtıl tőzgátló épületszerkezetekkel kell elválasztani.
Azok a tőzszakaszok, amelyek teljes területe önmőködı tőzjelzı és oltó berendezéssel van ellátva, vagy területük legfeljebb a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett alapterület 25 %-a az 1 és 2 pontok a és b pontjaiban meghatározottaknál (szintszámnak megfelelıen) eggyel alacsonyabb tőzállósági fokozathoz tartozó TH-jú(tőzállósági határértékét) épületszerkezetbıl a tőzvédelmi hatóság engedélyével létesíthetık. Az engedmény indoka, hogy az épületszerkezetek kisebb ill. rövidebb ideig tartó tőzterhelésnek vannak kitéve. Az oltás már korai, ill. a kis alapterületen kevesebb az éghetı anyag felhalmozódása. 1.2.8. Jogszabály v. nemzeti szabvány (1.1.), (1.2.) bek. foglaltak alól eltérı követelményt is megadhat. 1.2.9. Amennyiben a tőzállósági fokozat az elızıek alapján nem állapítható meg az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság állásfoglalás dönt. Középmagas, magas épületek esetében, mivel ezek lakó v. közösségi épületek (nagy létszám) fokozott védelem miatt engedmény nem engedélyezhetı. Hasonlóan a számítógép központoknál sem. A tőzvédelmi tervezés során e szempontok alapján kell eldöntenünk, hogy az adott létesítménynek milyen tőzállósági fokozatot kell kielégítenie. Besorolása meghatározza az épületszerkezetek éghetıségi és TH követelményeit.
A mértékadó tőzállósági követelmények számítása 6. Épületszerkezetek éghetısége, tőzállósága Ahhoz hogy megalapozott követelményt támasszunk valamely építménnyel, tőzszakasszal (építı anyag, építı szerkezet) szemben, meg kell becsülni, hogy milyen igénybevételt (tőzhatást) kell elviselni meghatározott ideig. Az épületek tőzállósága: A tőzállósági fokozat építıanyagokkal, épületszerkezetekkel szemben támasztott tőzvédelmi követelményeket jelent, nevezetesen: 1. éghetıségi, 2. tőzállósági határérték követelményeket. Az építıanyagok osztályozása éghetıségük szerint Éghetıségük szerint az építıanyagokat 1. nem éghetı, jele: A 2. éghetı, jele: B csoportba kell sorolni. Füstfejlesztı képesség. Égve csepegési tulajdonság.
Az építıanyagokat a tőzvédelmi elıírások alkalmazása szempontjából a tőzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos szabványban rögzített besorolási kritériumok alapján tőzvédelmi osztályokba sorolják. Az MSZ EN 13501-1 szabvány tartalmazza az osztályba sorolás szempontjait. A szabvány 7-7 osztályt különböztet meg általában az építési anyagok (kivéve a padlóburkolatok) és a padlóburkolatok vonatkozásában.
Építési termékek tőzvédelmi osztályai (padlóburkolatok kivételével) 1, A1, A2, B, C, D, E, F MSZ EN 13501-1, Padlóburkolatok tőzvédelmi osztályai: A1 Füstképzıdési kategóriák: s1, s2, s3 Égve csepegési kategóriák: d0, d1, d2 A1 fl, A2 fl, B fl, C fl, D fl, E fl, F fl Neméghetı: A, A1 éghetı anyagot nem tartalmaz, A2 éghetı alkotót tartalmazó Éghetı: B, B1 nehezen éghetı, B2 közepesen éghetı, B3 könnyen éghetı Füstfejlesztı képesség alapján: F, F0 füstöt nem bocsájtó, F1 mérsékelt füstfejlesztı, F 2 fokozott füstfejlesztı Égve csöpögés alapján: C, C0 olvadék nem képzıdik, C1 gyulladást okozó olvadék nem képzıdik, C 2 égve csepeg A táblázatok az épület szintszáma és a szerkezeti csoport szerint adja meg az egyes épületszerkezetek tőzállósági teljesítményét. Szerkezeti csoportok Teherhordó falak és pillérek Tőzgátló szerkezetek Menekülési útvonalak (nem tőzgátló) szerkezetei Vízszintes térelhatároló szerkezetek Szakipari szerkezetek
I. tőzállósági fokozatú tőzszakasz esetén Az épület szintszáma N=1 1<N<3 3<N<5 5<N<11 N>11 Szerkezet cso- port Teherhordó falak, pillérek Szerkezet megnevezése Teherhordó pillérek Teherhordó falak Falszerkezetek merevítı elemei A2 R 60 A2 REI- M 60 A2 R 60 Tőzvédelmi osztály Tőzállósági határérték (perc) A2 R 120 A2 REI- M 120 A2 R 120 A1 R 180 A1 REI- M 180 A1 R 180 A1 R 180 A1 REI- M 180 A1 R 180 A1 R 180 A1 REI- M 180 A1 R 180
7. Tőzterhelés Tőzterhelés: az építmény, épület adott tőzszakaszában, helyiségében jelenlévı és beépített éghetı anyagok tömegébıl (kg) és főtıértékébıl (MJ/kg) számított hımennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m 2 -ben. Állandó tőzterhelés Idıleges tőzterhelés Normatív tőzterhelés: bizonyos rendeletetéső helységekre, helyiségcsoportokra a tőzvédelmi tervezésben alkalmazható, statisztikai felmérésen alapuló idıleges tőzterhelési érték. Normatív tőzterhelés értéke néhány lakó- és közösségi épületnél, épületrésznél (Az épületszerkezetek éghetı anyagai nélkül.) Bevásárlóközpont 400 (MJ/kg) Bútorbolt, bútoráruház 600 (MJ/kg) Étterem 300 (MJ/kg) Festékbolt 1000 (MJ/kg) Könyvtár 2000 (MJ/kg) Lakások 400 (MJ/kg) stb. A táblázatban nem szereplı tevékenység, valamint az összes tárolási és mezıgazdasági épület tőzterhelési értékeit a valóságnak megfelelıen kell kiszámítani.
Tőzterhelés: az építményben tárolt, felhasznált, elıállított, ill. az épület szerkezetét képezı, vagy ezeken lévı anyagok tömegébıl, főtıértékébıl számított hımennyiség, padlófelületre vetített értéke. Ezt az igénybevételt tőz keletkezése esetén a környezı épületszerkezetnek el kell viselniük. Meghatározható számítással, ill. normatívák alapján. Normatív tőzterhelés: bizonyos rendeltetéső helyiségekre, helyiségcsoportokra a tőzvédelmi tervezésben alkalmazható statisztikai felmérésen alapuló tőzterhelési érték. (MSZ 595 táblázata) Állandó tőzterhelés: a beépített éghetı anyagok illetve épületszerkezetek tömegébıl származó tőzterhelés. Idıleges tőzterhelés: az adott tőzszakaszban, helyiségben található éghetı anyagokból és berendezésekbıl származó tőzterhelési érték. A számítás alapja az állandó és az idıleges tőzterhelésbıl származó hımennyiség, mely az éghetı anyagok tömegébıl és főtıértékébıl számítható.
p=p n +p s p n =(i=1,j)σm i *H i /s, p s =(i=1,k)σm i *H i /s p=tőzterhelés [MJ/m 2 ], p n =idıleges tőzt. p s állandó tőzt. m i =az i-edik anyag tömege [kg] H i =az i-edik anyag főtıértéke [MJ/kg] s=az épület, építmény, tőzszakasz alapterülete [m 2 ] j= idıleges tőzterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma k= állandó tőzterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma Mivel a tőz hatásának idejétıl is függ, hogy az adott épület, ill. tőzszakasz kibírja-e károsodás nélkül, ezért a tőzterhelést a leégési sebességgel módosítva kell meghatározni. p v =p*a ahol a= leégési tényezı, p=tőzterhelés p v= számított tőzterhelés Az a értéke függ az anyag sőrőségétıl, raktározási tömörségétıl. a=(p n *a n +p s *a s )/(p n +p s ) a n =(i=1,j)σm i *H i *a mi /(i=1,j)σm i *H i a s =(i=1,k)σm i *H i *a mi /(i=1,k)σm i *H i (a s általában 0,9) a mi = az i-edik anyagra jellemzı tőzterhelés tényezıje a n =idıleges tőzterhelés tényezıje a s =állandó tőzterhelés tényezıje
Az elsıdleges mértékadó tőzidıtartam számítása: t m0 t m0 =fc*p v =0,066*p v t m0 =elsıdleges tőzidıtartam percben A tőz várható idıtartamának számítása: t m t m =f t *f m *f l *t m0 /60 f t =tőzoltás hatékonysági tényezı, f m =belmagassági tényezı f l =légellátási tényezı f mo =elsıdleges idıtartam percben f m, f l az épülettıl függı módosító témyezı A tőzoltási hatékonysági tényezı számítása: f t ft=ft1+ft2 (1-nél kisebb) ahol ft1 = helyszíni oltóanyag oltóeszköz tőzjelzés lehetısége ismerete alapján 4-es táblázat ft2 = vonulási tényezı => vonulási távolság 1/100 -ad része ( dimenzió nélküli szám )
Belmagassági tényezı számítása: fm fm = 1.22 0,07 mb. -> belmagasság Ha az fm értéke kisebb 0,5-nél akkor fm =0,5 értékkel kell számolni A légellenállási tényezı számítása: fl fl = 0,16 S /So ahol S= a helység tőzszakasz alapterülete So = a nyílászárók, nyílások felülete. Ha az fl értéke kisebb mint 0,8 akkor fl=0,8, ha nagyobb 1,6 akkor fl = 1,6 Mértékadó tőzállósági határérték számítása: TM ( Az egyes épületszerkezetek mértékadó tőzállósága) TMj= fb fr fm ahol fb = biztonsági tényezı--- az épületszerkezetek állékonyságának jelentıségét a biztonságot kifejezı tényezı alapján lehet figyelembe venni fr = rendeltetési tényezı --- az építmény állékonyságának fenntartásában a fıbb épületszerkezetek más és más szerepet töltenek be, és a rendeltetéstıl függıen különbözı mértékő fontosságát e tényezı alapján kell figyelembe venni. t m = tőzidıtartam órában A j index a különbözı fıbb épületszerkezeteket jelöli, amelyekhez a megfelelı f r tényezıt az 5-ös táblázatból f b tényezıt a 6-os táblázatból kell meghatározni.
A szerkezetek felhasználásának tőzállósági feltételei a mértékadó tőzállósági követelmények figyelembevételével olyan anyagot kell számításba venni ami az adott épület esetén a következı tőzállósági méretezés igaz: T M =T H =T Hf vagy T Hl vagy T Ht T Hf = felmelegedési T Hl = lángáttörési T Ht = törési A számításhoz szükséges adatok: a számítás indoklása az épület alaprajza, tőzszakasz vagy ellenırzendı helyiség területe jellemzı helyen felvett függıleges metszet magasság építészet mőszaki leírás technológiai mőszaki leírás tömegelemzés az éghetı anyagokról üzemeltetıi nyilatkozat vizsgálati bizonylat területileg illétekes tőzoltóság vonulási távolsága külsı nyílászárók szükségessége tőzjelzés módja helyszí tőzoltási adottsága
8. A tőzszakasz és a tőzgátló elválasztások kialakítási szabályai /OTSZ 4./ A tőzszakasz: az építmény ill. szabadtér tőzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektıl meghatározott éghetıségő és TH-jú tőzgátló szerkezetek ill. a jogszabályban, nemzeti szabványban elıírt tőztávolságok választanak el. A mértékadó tőzszakasz: szabadtéren v. a létesítményen a legtöbb oltóvizet igénylı tőzszakasz alapterülete. A tőzszakasz a tőz idıbeni és térbeni korlátozását hivatott biztosítani: - idıben: meghatározott ideig - térben: szerkezetekkel, megoldásokkal a tőz átterjedésének megakadályozása A tőz összes kísérı jelenségének, járulékos hatásainak korlátozása: a személyek biztonsága, vagyonvédelem, a beavatkozás érdekében. Kialakításának célja: a tőz terjedésének megakadályozása: 1. a kockázat elkülönítése, 2. személyek biztonsága, 3. vagyonvédelem, 4. funkcióvédelem, 5. beavatkozás miatt. A tőzszakaszok egymás mellett és fölött is kialakíthatók. A tőzszakasz nagyságát az építmény rendeltetésétıl, tőzveszélyességi osztályba sorolásától, tőzállósági fokozatától és a tőzterheléstıl függıen kell meghatározni.
A tőzszakaszok megengedett legnagyobb területének méreteit valamint a kialakítás, elválasztás egyes szabályait az MSZ 595-5 szabvány tartalmazza. Jogszabályi szabályozása OTSZ 6. 4. bek. szabadtéri tárolási egysége tőztávolságának meghatározásával az egyes tőzszakaszok elválasztását. 18-19 a tőzszakasz és tőzgátló elválasztások létesítési és kialakítási szabályai. Számításkor a tőzszakasz területét a szintek számától függetlenül a hozzátartozó valamennyi helyiség technológiai és közlekedıtér együttes, szintenként összesített nettó alapterületként m2-ben kell meghatározni az MSZ 595-5 alapján. Építmény tőzszakaszainak legnagyobb megengedett területe 100 %-kal növelhetı ha a tőzszakasz (ok) teljes területe önmőködı tőzjelzı és tőzoltó berendezéssel van ellátva, de csak akkor ha ezt az építmény tőzállósági fokozatánál nem vették figyelembe. Hőtıházak esetében alapterületi korlátozás nélkül külön tőzszakaszt kell kialakítani a hőtött és manipulációs tér valamint a gépterem részére. A gépterem épületszerkezeteinek II. tőzállósági fokozatúnak kell lennie.
Középmagas és magas épületek tőzszakaszaira külön elıírások vonatkoznak. 1. Vegyes rendeltetéső épületben az eltérı rendelkezéseket külön tőzszakaszonként kell kiképezni. A létesítmények csoportjai: lakó, üdülı, közösségi épületek (elsı táblázat) - ipari létesítmények tőzszakaszainak legnagyobb területe (2. táb.) - mezıgazdasági építmény (3. táb.) - tárolási építmény. (4.táb.) 2. Tőzszakaszok területe és hosszméretei 50 %-kal növelhetı ha automata tőzjelzı és tőzoltó berendezéssel látják el a teljes területét. 3. Pinceszint ill. alagsori tőzszakaszok terület legfeljebb az 595-4 táblázatában feltüntett értékek 50 %-a lehet. 4. Eü. intézmény fekvıbeteg ellátás esetén ill. szoc. otthon tőzszakaszai csak 30 méter magasság alatt alakítható ki. 5. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget (tőzszakasz) csak akkor lehet 30 méter fölé helyezni ha biztonsági felvonót létesítenek. 6. A külön közbensı épületgépészeti szintet (szerelıszintet) önálló tőzszakaszként kell kialakítani. A tőzszakaszokat egymástól tőzgátló szerkezetekkel (tőzfal, tőzgátlófal) kell elválasztani. A külsı és belsı elhatárolásoknak szinkronban kell lennie. Tőzgátló elválasztások fogalma (595-1) és leírása: tőzgátló szerkezetek feladata az, hogy meghatározott ideig ellenálljon a tőz hatásának ill. megakadályozza a tőz továbbterjedését. Ilyen szerkezetek:
A tőzszakasz tőzállósági fokozata I. II. III. IV. V. A tőzszakaszok rendeltetése A tőzszakaszok legnagyobb területei, m 2 L A K Ó É P. Lakó- és üdülıfunkció 8000 7500 4500 300 100 Szálloda, kollégium és üdülıszálló 7500 6000 2000 300 - Bármely egyéb lakó funkció 4500 3000 1500 - -
Tőzfal: az épületet függılegesen (tetıszerkezetet is) átmetszı, nem éghetı anyagból készült tértérelhatároló falszerkezet, amely a tőznek más építményre v. tőzszakaszra való átterjedését elıírt idıtartamig megakadályozza. A tőzfalat úgy kell kialakítani, hogy közvetlen alapozása legyen és teljesen szelje át az építményt. A tőzfalon nyilások nem v. csak legszükségesebb mértékben lehetnek és tőzgátló nyilászáróknak kell lenniük. Tőzgátló fal: nem éghetı anyagú térelválasztó falszerkezet, amely a tőznek más tőzszakaszra való átterjedését elıírt idıtartamig megakadályozza. A tőzgátló falon csak nem éghetı anyagú, önmőködıen csúkodó nyilászáró szerkezet alkalmazható. Tőzgátló födém: nem éghetı anyagú födém, amely a tőznek a kapcsolódó tőzszakaszra való átterjedését elıírt idıtartamig megakadályozza. Tőzgátló elıtér: a tőzgátló falszerkezetekkel kialakított elıtér, melynek önálló szellıztetése van, ajtószerkezetei önmőködıen csukódnak, nagyságuk lehetıvé teszi a gyors menekülést.
A-B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek más tőzveszélyességi osztályba tartozó helységtıl tőzgátló fallal kell elválasztani vagy ha közvetlenül a szabadba szellıztetett tőzgátló elıtérrel szabad összekapcsolni. Mesterséges szellıztetés esetén legalább 50 Pa relatív túlnyomást kell biztosítani. A tőzgátló elıteret éghetı anyaggal burkolni nem szabad. Az elıtér ajtajai önmőködı csukószerkezettel kell ellátni, és egymástól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azok egyidıben egy személy által ne legyenek csukhatók. Tőzgátló ajtó: olyan ajtószerkezet, amely beépítve csukott állapotban a tőznek az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben gátolja, az elıírt idıtartamig megakadályozza. A homlokzati tőzterjedési gát: meghatározott tőzterjedési határértékő olyan homlokzati szerkezeti részlet, amely megakadályozza az épület homlokzata mentén a vizszintes v. függıleges tőzátterjedést.
A tőzszakaszokat egymástól tőzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. A tőzszakaszok elválasztásánál a védelmi síkok folytonosságának elve érvényesüljön, azaz a tőzszakasz-határ minden pontján a tőzállósági fokozat követelményétıl függı tőzállósági határértékő védelem teljesüljön. Egymás melletti vagy egymás fölötti tőzszakaszokat úgy kell egymástól elválasztani, hogy sem a homlokzati nyílászárók között, sem a homlokzatburkolaton keresztül, sem a légréses homlokzatburkolat légréseinek segítségével, sem egymással szöget bezáró nyílásos homlokzati síkok között ne jöhessen létre tőzterjedés. Tőzszakaszok vonalában a lapos- és magastetın tetıszinti tőzterjedés elleni gátat kell létesíteni, amely a magastetı homlokzati sík elé kilógó szerkezetét is meg kell szakítsa, a tetıszinti tőzterjedési elleni gátakra vonatkozó követelménynek megfelelı szerkezettel (ún. ereszmenti tőzterjedés elleni gát).
Ha a nyilászárók távolsága megfelelıen nagy függılegesen 1,3 m, vizszintesen 0,9 m, akkor homlokzati tőzgát kialakítására nincs szükség. Tetıtőzterjedési gát és osztó sáv: a hı és csapadékvíz ellen védı éghetı anyagú tetıszigetelés mezıit megszakító olyan nem éghetı anyagú gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetıtőz továbbterjedését. Lakóépületekben a lakások közötti elválasztó falat a tőzgátló fallal egyenértékő TH-jú fallal kell létesíteni. Ez nem minısül tőzgátló elválasztásnak így 1-1 lakás tőzszakasznak. Tőzszakaszokat kell kialakítani kábel és közmőalagutakban is úgy, hogy tőzszakaszonként legalább két helyen meg kell oldani az oltóanyag bejutásának lehetıségét.
8. Tőzszakasz, tőzgátló elválasztás Tetıszinti tőzterjedési gát lapostetı esetén
8. Tőzszakasz, tőzgátló elválasztás Magastetıs tőzterjedés elleni gát
8. Tőzszakasz, tőzgátló elválasztás Függıleges homlokzati tőzterjedési gát
8. Tőzszakasz, tőzgátló elválasztás Vízszintes homlokzati tőzterjedés elleni gát
Épületgépészeti vezetékek beépítése A falon vagy födémen átvezetett vezetékek átvezetési helyein a nyílásokat tőzgátló tömítéssel kell ellátni, melynek tőzállósági határértéke azonos legyen a szerkezetre elıírt tőzállósági határérték értékével. A szintek között átvezetı szellızı vezetéket és egyéb, B-F tőzvédelmi osztályú vezetékeket (ejtıvezetékek, elektromos kábelek és vezetékek) mind egyedi, mind csoportos elhelyezése esetén legalább A2 EI 15 minısítéső szerkezettel kell határolni a födémátvezetések egyidejő tőzgátló tömítése mellett.
Épületgépészeti vezetékek beépítése A szellızırendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek és tőzszakaszok között, az esetleg keletkezı tőz és füstgáz átterjedését a szellızırendszer ne tegye lehetıvé. A mechanikus szellızıberendezések csatornáit a A mechanikus szellızıberendezések csatornáit a tőzszakaszok határoló szerkezetein való átvezetésnél elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezetet hıre vagy füstgázra automatikusan záródóan kell kialakítani.
9. Kiürítés Az építményt, és annak tőzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy tőz esetén a bent-tartózkodók megengedett idıtartamon belül a veszélyeztetett területrıl eltávozhassanak, illetıleg az építmény elhagyásával a szabadba juthassanak. A menekülésre használható kijárati utakat az építményen belül kivéve a családi házakat, a családi ház jellegő sorházakat, valamint a magánnyaralókat a vonatkozó elıírásoknak megfelelıen biztonsági (menekülési, tőzvédelmi és veszélyhelyzeti) jelzésekkel kell felszerelni. Az OTSZ elıírásai közül a I/7 FEJZETBEN foglaltak az irányadók. Ehhez kapcsolódik az MSZ 595/6-86 szabvány elıírásai melyek megvalósításánál figyelemmel kell lenni a rendeltetés elhelyezés valamint az MSZ 595/3-86 szabványban elıírt szabályokra.
A kiürítés követelményeinek biztosítása, a kiürítés számítása Az eltávozást szabadba átmenetileg védett tőzszakaszba füstmentes lépcsıházba, a tetıfödémre ill. a tőzvédelmi hatóság engedélyével erre a célra kijelölt térbe kell biztosítani A helyiség a tőzszakasz és az építmény kiürítési útvonalait, valamint az azokon elhelyezett kijáratoka-a kiürítési idı alapul vételével- nemzeti szabványokban meghatározottak szerint kell meghatározni. A vészlétrát, kilépıt, a vészhágcsót valamint a kiürítés célját szolgáló egyéb szerkezeteket a nemzetközi szabványokban meghatározottak szerint kell létesíteni. MSZ 15670 A vészlétra, vészhágcsó kilépı teherbírását, mőszaki állapotát nemzeti szabványokban meghatározottak szerint kell ellenırizni,a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Az A-B tőzveszélyességi osztályba tartozó építményben,valamint nagyforgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, szabadtéren és építményben,továbbá ahol azt jogszabály v. nemzeti szabvány írja elı v.a tőzvédelmi hat. elıírja biztonsági irányfény-világítást kell létesíteni. MSZ 595-6
A kijárati utakon, a kijárati, vészkijárati ajtóknál és az egyes helyiségekbıl a kiürítési útvonalra nyíló ajtóknál a menekülési útirány jelzı rendszert kell kiépíteni, mely a menekülı embereknek a teljes menekülési útvonal mentén folyamatos és következetes vizuális információt közöl biztonsági jelek segítségével a kiürítés irányáról, figyelemmel az esetleges alternatív útvonalakra is. Az építmény, épület, szabadtér bármely pontján legalább egy menekülési útvonaljelzı biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie.
Az építmény kiürítése, és az ott keletkezett tőz jelzése, továbbterjedésének megakadályozása, valamint felszámolása során használható tőzvédelmi eszközöket a vonatkozó elıírásoknak megfelelı világító biztonsági jelzésekkel kell megjelölni. A tőzvédelmi eszközök szempontjából kiemelten kezelendı területek: a) kézi és hordozható tőzoltó készülékek, b) fali tőzcsapok, tőzcsapszerelvény szekrények és azok környezete, c) kézi tőzjelzésadók, tőzjelzı telefon.
Az eltávozást a szabadba, átmenetileg védett térbe, tőzszakaszba, füstmentes lépcsıházba kell biztosítani. A füstmentes lépcsıház közvetlenül a szabadba, vagy a védett téren keresztül a szabadba biztosítsa a kiürítést. Többszintes építményekben a lépcsıházat úgy kell elhelyezni, hogy attól a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, illetıleg az önálló rendeltetési egység bejárata legfeljebb a következı távolságra legyen: Az A, B építményekben 15 méterre. A C építményekben 30 méterre. A D, E építményekben 50 méterre.
Az építményt, illetve annak tőzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy tőz esetén a bent tartózkodók megengedett idıtartamon belül a veszélyeztetett területrıl eltávozhassanak, illetıleg az építmény elhagyásával a szabadba juthassanak. A tőz által veszélyeztetett területen tartózkodó személyek átmenetileg a tőztıl védett tőzszakaszban, füstmentes lépcsıházban, az épületek, építmények tetıfödémén, vagy erre a célra tervezett térben tartózkodhatnak. A kiürítési tervnek biztosítani kell e terek további, megfelelıen biztonságos elhagyásának lehetıségét. A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó, valamint csak fotocellás elven mőködı ajtó alkalmazni nem szabad. A C-E-s ipari, mezıgazdasági és tárolási célú építményeknél a kiürítési útvonalon megengedett toló, billenı és emelkedı zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról és kézi úton 20 mp-en belül biztonságosan nyithatók és az étintett helyiségben tartozódó személyek száma 20 m 2 -enként az egy fıt nem haladja meg.
A kiürítésre számításba vett nyílászára szerkezetek - kivéve a legfeljebb 50 fı tartózkodására szolgáló helyiségek - csak kiürítési irányba nyílhatnak és azok - míg a helyiségben tartózkodnak- lezárni nem szabad. Nagyforgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló építményben a 300 fınél nagyobb befogadóképességő helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önmőködıen rögzíthetı legyen. A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratának nyílásaiba küszöböt, lépcsıt építeni - nem tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kivételével - nem szabad. Többszintes épületnek a kiürítésre számításba vett útvonalain éghetı anyagok beépítéséhez, illetıleg elhelyezéséhez - jogszabályban, állami szabványban nem szabályozott esetben- az elsı fokú tőzvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. Többszintes iskolák folyosóin - ha azokról kétirányú kiürítés lehetséges - legalább nehezen éghetı anyagú szekrények beépíthetık. A füstelvezetés lehetıségérıl a kiürítésre számításba vett lépcsıház, közép- és zártfolyosó esetén gondoskodni kell. A kiürítés céljára 50 fınél több személy esetében íves karú lépcsıt, továbbá csúszdát, hágcsót, felvonót, - kivéve biztonsági felvonót - valamint 25%-nál meredekebb lejtıt számításba venni nem szabad.
Az A és B helyiségeknél gondoskodni kell a gyors menekülésrıl pl. csúszópárna. A vészlétrát, vészhágcsót vagy kiürítés célját szolgáló egyéb szerkezetet az MSZ 15670 szerint szabad létesíteni. A nagyforgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló építményben a kiürítésre számításba vett kijáratot, utat és folyosót irányjelzı felirattal kell ellátni, amelyet - amíg az építményben személyek tartózkodnak - meg kell világítani. Az irányjelzı feliratokat a vonatkozó szabványok határozzák meg. A kiürítési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhetı el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szőkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belsı széleit eltérı színő csíkkal kell megjelölni. Az olyan egyszintes C-D építményeknél, amelyeknél a nagy alapterület nem teszi lehetıvé a kijáratok, védett tőzszakaszok vagy övezet megközelítését a meghatározott idın belül, ott megfelelı menekülési alagutat vagy zárt folyosót kell létesíteni a biztonságos kiürítés érdekében. Az alagút vagy zárt folyosó határoló szerkezetei legalább 1 óra Th-júak legyenek. Ezeknek bejárati ajtói nem éghetı anyagúak és önmőködıen csukódóak legyenek.
Rendeltetés Fı/m 2, egyéb 9. Kiürítés Megjegyzés Gépkocsi parkoló terület 1 fı/gk. Amennyiben a tárolt gépjármővek használói jellemzıen a hozzá tartozó épület használóiból állnak, az épületben tartózkodók létszámához a parkoló létszámát nem kell hozzáadni Lakás 4 fı/lakás A létszám figyelembe veszi azon esetet, amikor a normál használattól eltérı tevékenység folyik a lakásban, (házibuli, rendezvény, stb.) mely a tényleges lakószám növekedésével jár Iroda 1 fı/ minden megkezdett 6 m 2 Nagyteres irodáknál is érvényes fajlagos létszám
Rendeltetés Fı/m 2, egyéb 9. Kiürítés Megjegyzés Bevásárló központok, raktáráruházak 1 fı/ Valamennyi, a vásárlók által hozzáférhetı 5 m 2 területet számításba kell venni, különösen az eladótereket és a közlekedıket, de a beépített bútorok nélkül. A vizes helyiségeket és a kizárólag raktározásra szolgáló területeket figyelmen kívül lehet hagyni. Éttermek többcélú termek Diszkók, popkoncertek ülıhelyek nélkül és 1 fı/ A megadott adat a legkedvezıtlenebb, ülı-hely 1,5m 2 nélküli elrendezésre vonatkozik. 3 fı/m 2 A látogatók rendelkezésére álló nettó hasznos alapterület (alapterület, levonva a rögzítetten beépített bútorokat).
A kiürítés idıtartama: Az építmény kiürítésének szakaszai: elsı szakasz: a veszélyeztetett helyiségek kiürítése, második szakasz: a veszélyeztettet tőzszakasz, illetve építmény kiürítése. Mind az elsı, mind a második szakasz kiürítésének idıtartama nem haladhatja meg a megengedett idıtartamot. A kiürítés megengedett idıtartamát, amely a helyiség, tőzszakasz, A kiürítés megengedett idıtartamát, amely a helyiség, tőzszakasz, építmény tőzveszélyességi osztályától, építmény tőzállósági fokozatától függ táblázat tartalmazza.
A kiürítés elsı szakaszának számítása: A kiürítés elsı szakaszának idıtartamát az útszakaszok hossza és az ajtók átbocsátóképessége alapján, a tőzszakasz, létesítmény legkedvezıtlenebb helyiségeire (elhelyezkedés, belsı kialakítás, eltávolítandó személyek száma) kell meghatározni. A kiürítés idıtartama az útszakaszok hossza alapján: t 1a s i1 v i t 1meg a helyiség kiürítési idıtartama, min A fenti útvonalon az egyes tőzszakaszok hossza, az úttengelyeken mérve, m az egyes útszakaszokhoz tartozó haladási sebességek, m/min kiürítés elsı szakaszára megengedett idıtartam A kiürítés idıtartama az ajtó átbocsátóképessége alapján: t 1b : a helyiség vagy egy részének kiürítési idıtartama az ajtók átbocsátóképessége alapján, min N 1 : a kijáraton eltávolítandó személyek száma k: kijárat átbocsátóképessége: 41,7 fı *m -1 *min -1 (percenként 25 fı, 0,6 m-es sávnyílás szélességen) x 1 : az N1-hez tartozó kijáratok szélességének összege, m
A kiürítés második szakaszának számítása: A kiürítés második szakaszának idıtartamát az utak hossza, a lépcsık, a szabadba terekbe vezetı ajtók átbocsátóképessége alapján kell meghatározni, az építményre vagy az abban levı legkedvezıtlenebb tőzszakaszra.a kiürítés második szakaszának három alapesete közül egyiket kell számítással ellenırizni. Kiürítés a szabadba: a.) A kiürítés idıtartama az útvonalak hossza alapján: t 2a az ellenırzött tőzszakasz vagy építmény kiürítési idıtartama az útvonalak hossza alapján, min t 1ma a második kiürítési szakaszban az útvonalak együttes hosszának egyidejő figyelembevételével adódó legnagyobb t 2a értéket, a helyiségnek az elsı szakaszban számított kiürítési idıtartamai közül a nagyobbik adja, min s i2 annak a helyiségnek a legtávolabbi kijáratától a szabadba vezetı kijártig vett útvonalainak együttes hossza az úttengelyeken mérve, amely a t 1ma -val együttesen a legnagyobb t 2a értéket adja, m v i : számításba vett útvonalhoz tartózó haladási sebesség t 2meg :a kiür. második szak-ra megengedett idıtartam, min
b) A kiürítés idıtartama a lépcsık átbocsátóképessége alapján: t 2b t y1 N 2 s i3 k x 2 v i az ellenırzött tőzszakasz vagy építmény kiürítési idıtartama, a lépcsık átbocsátóképessége alapján, min a lépcsı eléréséhez szükséges idı a hozzá - a kiürítés számításba vett - legközelebb esı helyiség legközelebbi ajtótól mérve, az útszakaszok alapján, min 2 a legnagyobb létszámot befogadó szintrıl a számításba vett lépcsıkön eltávolítandó személyek száma a lépcsı és a lépcsıtıl a szabadtérbe vezetı kijáratig tartó útvonalak hossza az úttengelyen mérve, m a lépcsı átbocsátóképessége megegyezik a kijáratok szerinti átbocsátóképességgel a lépcsıkar(ok) szabad szélessége, m a számításba vett útvonalakhoz tartozó haladási sebességek
c) A kiürítés idıtartama a szabadba vezetı ajtók átbocsátóképessége alapján: t 2c : az ellenırzött tőzszakasz vagy építmény kiürítési idıtartama a szabadba vezetı ajtók átbocsátóképessége alapján, min t y2 : a szabadba vezetı ajtó eléréséhez szükséges idı, a tőzszakasz helyiségei közül a szabadba vezetı ajtóhoz legközelebb esı helyiség ajtajától mérve, min N 3 : az ellenırzött tőzszakaszokból, építménybıl eltávolítandó személyek száma k: szabadba vezetı ajtók átbocsátóképessége x 1 : a szabadba vezetı kijáratok szabad nyílás-szélességének összege, m ánynak.
2. Kiürítés a szabadba füstmentes lépcsıházzal rendelkezı szomszédos tőzszakaszon keresztül: ez esetben a kiürítési a füstmentes lépcsıházban, vagy a külön lépcsıházzal rendelkezı szomszédos tőzszakaszba jutásig kell számítani az ismertetett összefüggések felhasználásával. 3. Kiürítés külön e célra tervezett térbe, illetve az adott tőzszakasszal összefüggésben lévı tetıfödémre. A kiürítési számítást csak azokra a helyiségekre kell elvégezni ami az adott térbe, illetve tetıtérbe vezetı útvonal hosszát jelenti. Ebben az esetben a tetıfödém feleljen meg az MSZ 595-3-as szabv A lépcsık útvonalhosszaként - beleértve a lépcsıpihenıket is - a szintkülönbség háromszorosát kell figyelembe venni.
Tőzoltási módok 1, éghetı anyag eltávolításán alapuló oltási mód: nem oltóanyagokkal, hanem különbözı módszerekkel kell megvalósítani éghetı anyag tőztıl való eltávolítása (gázpalack) égı anyag tőztıl való eltávolítása (gyapotbála) éghetı anyag tőzhöz jutásának megakadályozása (csapok, tolózárak zárása) Ezt a tőzoltási módot nem oltóanyaggal, hanem eszközökkel hajtjuk végre. 2, oxigén elvonáson alapuló oltási módszer: helyiségek bezárása, befalazása elválasztás, izolálás: oltóanyaggal elválasztják az éghetı anyag gázait, gızeit az oxigéntıl (hab, ABC por) (a tőz jellemzı mérete, számítási paramétere a tőz felülete /m2/) koncentráció felhígítás (inertizálás): semleges gázokkal kell felhígítani az égés terét (a tőz számítási paramétere a láng, a helyiség térfogata /m3/) 3, hımérséklet-csökkentésen alapuló oltási mód: éghetı anyagok gyulladási hımérséklet, illetve lobbanáspont alá hőtése vízzel (számítási paraméter az éghetı anyag, illetve a tőz felülete /m2/) kémiai reakció fékezése: por, halon, vagy halon-helyettesítı Oltóanyagot bejuttatni az égéstérben lévı szabad gyökök közé, fékezik a kémiai reakciót (számítási paraméter a helyiség, a láng térfogata /m3/) éghetı anyagok védelme a hısugárzástól: (számítási paraméter az éghetı anyag, illetve a tőz felülete, tartályoknál a felület /m2/) - éghetı tartályok védelme hőtéssel a tartályok kerület hőtendı
Végezetül lássuk, mi történik, ha egy helyiségben mégis sikerül tüzet csinálnunk
Tőzoltókészülékek Típusok, telepítés, használat
Típusok porral oltó készülékeket; vízzel vagy vízbõl adalékokkal képzett habbal oltó kézi készülékeket; gázzal oltó (halonhelyettesítõ vagy CO2) készülékeket. A porral oltó készülékek hajtógáza ma már általában a készülékek belsejében, az oltóanyag fölött helyezkedik el, azonban még használatosak a régebbi típusú, ún. külsõ gáztartályos készülékek is. A legutolsó típusból a legismertebb halonnal oltó készülékeket betiltották a halon ózonromboló hatása miatt. A készülékek közül az 50 kg-os típusok kerekeken gördülõ kivitelûek. Az, hogy egy adott helyen melyik oltókészülék használható, mindig az adott funkció függvénye. Elektronikus berendezések oltására (pl. számítógépek) oltására nem használhatók, mert igen nagy járulékos kárt okozhat bennük az oltásra használt por. A CO2 oltókészülékekbõl kiáramló nagy nyomású gáz olyanmértékben lehûl (-17 - -25 oc). A CO2 gáz a levegõnél nehezebb, és noha nem mérgezõ, de bizonyos koncentráció felett légzési nehézségeket okoz, terepszint alatti helyiségben történõ oltás esetén igen körültekintõen kell eljárni, vagy használatát mellõzni kell. Ilyen területeken egyéb oltókészülék típust (pl. porral oltót vagy habbal oltót) kell alkalmazni.
A kézi oltókészülékek mûködési elveik szerint két csoportra oszthatók: az egyik, amikor az égõ anyagtól az égést tápláló oxigént zárja el a kiáramló oltóanyag (porral oltó, vízzel és habbal oltó készülékek), vagy az égõ anyag hõmérsékletet csökkenti a gyulladási hõmérséklet alá (CO2 oltó, halogén gázzal oltó készülékek). A halogén gázzal oltó készülékek oltóanyagai - jelenleg nem teljesen tisztázott módon - kémiai reakcióba is lép az égõ anyaggal, ami jelentõsen javíthatja az oltás hatásfokát.
A tőzoltókészülék az az eszköz, amelyik oltóanyagot tartalmaz nyomás alatt és ezt az oltóanyagot irányítottan tudjuk vele a tőzre juttatni. Csoportosításuk: 1. oltóanyag alapján - vízzel oltó - habbal oltó - gázzal oltó - porral oltó készülékek. 2. Hajtóanyag szerint: Semleges gázokat tartalmazó: CO 2, N, Ar, He ezek valamilyen keverékével mőködtetett vagy sőrített levegıs kivitelő. 3. A hajtóanyag tárolása alapján: - Állandó nyomású (belenyomott gázas készülékek) - Nincs állandó nyomás: a) hajtóanyag palackos készülék (külsı palackokos) b) Belsı palackos készülék 4. Nagyság szerint: - Hordozható készülékek, melyek készenléti tömege nem haladja meg a 20 kg-ot - Szállítható készülékek
A tőzoltó készülékek olyan mőszaki elsısegélynyújtó eszközök, amelyek kezdıdı tüzek megfékezésében, a várható helyszíneken ké-szenlétben tartva, hatékony beavatkozást tesznek lehetıvé. Követelmény, hogy: biztonságosak legyenek, kezelésük egyszerő legyen, megbízhatóan mőködjenek, hatékonyak legyenek. Használhatósági hımérséklet-határait szavatolni kell -15 és +40 oc között.
Tőzoltó készülékek
Telepítés A kézi oltókészülékek egy tûzszakaszon belül kötelezõen elõírt mennyiségét a következõ táblázat tartalmazza: Alapterület/1 db oltókészülék, minden megkezdett m2 után Tőzveszélyességi Helye At építmény, illetve Követelmény osztály szabadtér alapterületét csökkentı tényezı helyiségben,illetve minen megkezdett 50 m 2 "A-B" veszélyességi övezet- alapterület után legalább ben. 1-1 db építményben, illetve "A" és "B" tőzveszélyessé- a "C" - "E" tőzveszélyességi "A-B" szabadtéren gi osztályba tartozó helyiség, osztályba tartozó építmény illetve veszélyességi övezet szabadtér elıírásai szerint alapterülete kivételével építményben, illetve "A" és "B" tőzveszélyessé- az alapterület minden "C" szabadtéren gi osztályba tartozó helyiség, megkezdett 200 m 2 -e után, illetve veszélyességi övezet de legalább szintenként 1-1 db alapterülete kivételével építményben, illetve "A" és "B" tőzveszélyessé- az alapterület minden "D" szabadtéren gi osztályba tartozó helyiség, megkezdett 600 m 2 -e után, illetve veszélyességi övezet de legalább szintenként 1-1 db alapterülete kivételével építményben, illetve "A" és "B" tőzveszélyessé- "E" szabadtéren gi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet szükség szerint alapterülete kivételével
MSZ EN 3 alapszabvány MSZ EN 1866 MSZ 1040 /2012-ig lehet készen létben tartani/ Üzemeltetıi kötelezettség az EN 3 készülékeknél ¼ évente szemrevétellel ellenırizni és azt dokumentálni. Töltetek: Sokféle habképzı anyag lehet, instant habok Porral oltó korábban NaHCO3, /B,C/, Ammóniumfoszfát /A,B,C/
A tőzoltó készülékek oltóanyaguk szerint lehetnek: Porral oltó tőzoltó készülékek: Oltóanyaga por alakú szilárd anyag, mely elsısorban éghetı folyadékok, gázok valamint villamos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására, újabb típusai szilárd anyagok tüzeinek oltására alkalmazhatók. Vízzel oltó tőzoltó készülékek: Oltóanyaga elsısorban szilárd éghetı anyagok tüzeinek oltására alkalmas víz vagy vizes oldat. Habbal oltó tőzoltó készülékek: Oltóanyaga víz-habképzı anyag keveréke, mely elsısorban éghetı folyadékok és lánggal vagy parázslással égı szilárd anyagok tüzeinek oltására alkalmas. Halonnal oltó tőzoltó készülékek: Oltóanyaga cseppfolyós halogénezett szénhidrogén, mely éghetı folyadékok, gázok és kismértékben szilárd anyagok tüzeinek oltására alkalmas. Jelenleg a halonnal oltókat környezetkárosító hatása miatt csak külön engedéllyel rendelkezı létesítményekben szabad készenlétben tartani. Szén-dioxiddal oltó tőzoltó készülékek: Oltóanyaga élelmiszeripari tisztaságú szén-dioxid, mely elsıdlegesen éghetı folyadékok és gázok tüzeinek oltására alkalmas.
Készülékek ellenırzése Belenyomott gázos, állandó nyomású Kézi: 2, 6, 9, 12 kg, max 25 kg Hordozható tőzoltó készülékek: max 250 kg. Szállítható tőzoltó készülék: max 1000 kg Jármőre szerelt: töltet tömeg max 3000 kg
A tőzoltó készülékeket, felszereléseket, a tőzjelzı és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell utánvilágító vagy világító biztonsági jellel megjelölni. A biztonsági jeleket mindenesetben a tőzoltó berendezés fölé 2,0.2,5 m magasságban kell felszerelni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van. A tőzoltó készülékek esetben a tőzoltó készülék mellett fel kell tüntetni annak alkalmazására vonatkozó jelzést az egyes tőzoltó készülék fajták szerint: 5/5/2009 Free template from www.brainybetty.com 104
1. Vízzel oltó 2. Széndioxiddal oltó 3. Habbal oltó 4. ABC porral oltó 5. D porral oltó 6. BC porral oltó 5/5/2009 Free template from www.brainybetty.com 105
Tőzesetek elemzése lehetıségek a régi tőzvédelmi tervezéseknél A lakóházakban, társasházakban, figyeljünk oda környezetünkre, menekülési útvonalban ne tároljunk éghetı anyagokat, ne rácsozzuk be a kijáratokat, szellızı rendszereket idıközönként tisztíttassuk ki. A Debrecen Fényes udvari panel tőz /kép/, a tőzhelyen felejtett étel melegítése miatt keletkezett a tőz, régi lakóház elavult tőzvédelem, szennyezett elszívó rendszer szinte fáklyaként terjedt az egész épületben a tőz az egész lépcsıház kiégett.
Szellızı a társas házakban 2009.05.05. DE GF Munkabiztonsági 107