1. fejezet: Égés és t zoltás elmélet - Égés fogalma és feltételei, - az égés fajtáinak szerepe a t terjedésében, - az égés fajtái és jellemz

Átírás

1 1. fejezet: Égés és tőzoltás elmélet - Égés fogalma és feltételei, - az égés fajtáinak szerepe a tő terjedésében, - az égés fajtái és jellemzıi és szerepük a tőz terjedésében, - különbözı halmazállapotú anyagok égése, - hıátadás, - gázcsere kialakulása, nyílt és zárt térben, - láng szerkezete, - tőz fogalma, égés megszüntetésének módjai. TŐZVÉDELEM Kövér Tamás környezetgazdálkodási és munkavédelmi szakmérnök Tőzvédelmi elıadó

2 Fontosabb tőzvédelmi jogszabályok az alábbiak: évi XXXI. törvény: A tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról, 30/1996.(XII. 6.) BM rendelet: A tőzvédelmi szabályzat készítésérıl, 9/2008. (II. 2.) ÖTM rendelet Az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról, 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet: A tőzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról munkakörökrıl és a szakvizsga részletes szabályairól. Kimondottan a tőzvédelemmel foglalkozó jogszabályokon kívül több más jogszabály, nemzeti szabvány és szabályzat is foglalkozik egyes területek szabályozásán belül tőzvédelmi kérdésekkel. 143/2004. (XII.22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet: a tőzvédelmi bírságról 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet: A tőzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekrıl és a tőzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól

3 1997. évi LXXVIII. törvény: az épített környezet alakításáról és védelmérıl (továbbiakban: Étv.) 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet közkeletőbb nevén az OTÉK módosításáról 290/2007. (X. 31.) Korm. Rendelet: az építıipari kivitelezési tevékenységrıl, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet: a telekalakításról (melléklet) 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet: az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról (2. számú melléklete) 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet: az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mőszaki dokumentációk tartalmáról

4 A 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet szerint maximum Ft összegő tőzvédelmi bírság szabható ki: Tőzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tőz- vagy robbanásveszélyt, illetıleg tüzet idézett elı, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket. A bírság összege, ha a szabályszegést tőzvédelmi létesítési szabály megszegésével valósították meg, akkor a létesítés költségének legalább 10%-a. Ha a tőzvédelmi szabályok, elıírások érvényesítésére vonatkozóan a tervezı, illetıleg a kivitelezı valótlan nyilatkozatot adott. A bírság összege a tervezıi, illetıleg a kivitelezıi díj legalább 10%-a.

5 TŐZVÉDELEM TÖRTÉNETE Elsı tőzvédelmi feljegyzések: Biblia: 2 Móz Ha tőz támad, és tövisbe kap, és megég az asztag, vagy a lábon álló gabona, vagy a mezı: fizesse meg a kárt, a ki a tüzet gyújtotta. Egyiptom: szurkos vedrek tőz oltására Kína: elsı szervezett tőzoltóság - egész napos ügyelet - éjszaka tőzoltók feje egy gerendán, amire tőz esetén egy kalapáccsal rávágtak! - kivonulás elıtt beöltözés, majd vonulás a pap után kultikus tánclépésben

6

7 Római hadsereg centúriói Megszervezték a hadseregbıl és szakmák mestereibıl a tőzoltó egységeket. Tőztornyokat állítottak fel (Pl. Sopron), ahonnan figyelemmel kísérték a település életét. Az ügyeletes figyelınek elalvás ellen egész éjjel hárfás nı zenélt! Tőz esetén azonnal ki tudtak vonulni, a katonák oltották a tüzet, az ácsok a közeli tetıket bontották, a textil mővesek vizes vásznakkal védték az értékeket, oltották a lángra kapott ruhájú személyeket. Jellemzıje: magas szervezettség, viszonylagosan nagy hatásfok.

8 TŐZOLTÁS FEJLİDÉSE KÉPEKBEN

9

10

11 Az elsı csoda: gızmeghajtású tőzoltó autó Angliából

12

13 Korszerő egyenruha és londoni parancsnoki sisak a XIX. sz. végébıl (Anglia)

14 Ezredfordúló tőzoltói

15 Korszerő tőzoltó autó és hiradó ügyelet (London)

16 Magyarország - Elsı szervezett tőzoltóság: Debreceni Református Kollégium diáktőzoltósága (gerundium, város polgáraira vonatkozó kötelezı és szigorú tőzvédelmi szabályok)

17 Tőzoltóság feladatai Beavatkozás baleseteknél TŐZOLTÁS Ipari balesetek + állatmentés + vízszivatás + magasból mentés + útakadályok megszüntetése + vízi mentés + felvilágosítás + stb., stb., stb.,

18 és jöjjön a rideg valóság, a tananyag!

19 Égés és tőzoltás elmélet Az égés: összetett kémiai, fizikai folyamat, amelynek során az éghetı anyag, megfelelı hımérsékleten egyesül a levegı oxigénjével és hı, hang és fény formájában energia szabadul fel általános egyenlete: éghetı anyag + oxigén = égéstermékek + energia hı fény hang az égés feltétele: A tőz háromszöge: éghetı anyag, oxigén, gyújtóforrás (gyulladáspont üzemi hımérséklet) a három feltétel egyidejőleg egy térben való megléte. az egyik feltétel kizárásával a tőz keletkezést meg lehet akadályozni A tőz: az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre, vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz A tőz elleni védekezés fı feladata: - a tőzesetek megelızése (megelızı tőzvédelem), - a tőzoltási feladatok ellátása (mentı tőzvédelem), - a tőzvizsgálat (felderítı tőzvédelem), valamint ezek feltételeinek biztosítása.

20 Az égés fajtái: az égés sebessége alapján: - lassú égés: izzás (lineáris terjedéső égés) 1 mm/sec - normál égés: szilárd éghetı anyagok jellemzı égési formája 1 cm/sec - gyors égés: éghetı folyadékok és gázok égési formája 1 dm/sec - detonáció: éghetı gázok és folyadékok égési formája m/sec az éghetı anyag és az oxigén eloszlása alapján: - diffúz égés: az égés során diffundál be a levegı oxigénje a lángtérbe - kevert égés: a begyulladás elıtt az éghetı anyag össze van keveredve a levegı oxigénjével, a keverék robbanásszerően ég el az égés körülményei alapján (zárt, vagy nyílt térben): - tökéletlen égés - zárt tüzek 2. szakaszára jellemzı, amikor nincs meg a levegı megfelelı oxigén tartalma - az égés során további éghetı anyagok keletkeznek (CO; H2 ) - tökéletes égés - a nyílt és zárt tüzek kezdeti szakaszát jellemzi - meg van a levegı megfelelı oxigén tartalma, további éghetı gázok nem keletkeznek, illetve a tökéletlen égés során keletkezı éghetı gázok is elégnek ( CO2; H2O ) külsı megjelenés alapján: - lánggal égés: éghetı folyadékok, éghetı gázok jellemzıje - parázzsal égés: szilárd anyagok jellemzıje - lánggal és parázzsal égés: legtöbb szilárd anyag jellemzıje Az égés fajtáinak nagy szerepe van a tüzek terjedésében. Alapvetıen az égés sebessége a meghatározó, de a tőzterjedést befolyásolja az, hogy diffúz vagy kevert égés zajlik e le, az égés tökéletes, vagy esetleg tökéletlen. Tökéletes égés esetén nagyobb tőzterjedéssel kell számolni. A lánggal égés terjedési-sebessége nagyobb, mint a lánggal, illetve a parázzsal égésé. (dolgozóknak a helyiség elhagyása után a nyílászárókat célszerő bezárni)

21 Éghetı gázok égésének jellemzıje: Legfontosabb tőzveszélyességi jellemzıi az alsó, illetve felsı égési határkoncentráció, amely alapján a tőzveszélyességi osztályba sorolásuk is történik A szakirodalom minden éghetı gáznak megadja az éghetıségi határkoncentrációit AÉH FÉH CO robbanási tartomány 10 12, LEVEGİ alsó égési határkoncentráció ( AÉH ) az az éghetı gáz-levegı keverék, amelynél tőz, vagy robbanás éghetı gáz hiány, vagy levegı felesleg következtében még nem következhet be felsı égési határkoncentráció ( FÉH ) az az éghetı gáz-levegı koncentráció, amelynél a tőz, vagy robbanás éghetı gáz felesleg, illetve levegı hiány miatt nem következhet be A robbanási tartományt lehet csökkenteni hőtéssel (nem alkalmazzák), illetve inertizálással (felhígítás, pl.: nitrogén). Növelni lehet a robbanási tartományt a hımérséklet emelésével (gázkoncentráció mérı: katalizációs oxidáció elve; 20%-án beavatkozás) ARH

22 Éghetı folyadékok égésének jellemzıi: Legfontosabb tőzveszélyességi jellemzıjük a lobbanáspont. Ez lehet nyílt és zárttéri is. Lobbanáspont: Az a legalacsonyabb hımérséklet, amelynél a gyújtóforrást eltávolítva nem ég tovább a folyadék. Éghetı folyadékok tőzveszélyességi osztályba sorolása nyílt és zárttéri lobbanáspontjuk alapján történik. Égésüket jellemzi még a párolgási sebességük. A párolgás sebessége függ: a folyadéktól (könnyen vagy nehezen gyulladó) párolgási felülettıl Hımérséklettıl, szélsebességtıl

23 Szilárd éghetı anyagok égésének jellemzıi: hımérséklet hatására bomlanak, gızeik, gázaik égnek (fa, szén) hımérséklet hatására megolvadnak (bitumen, gyanta, zsír) szilárd állapotban egyesül a levegı oxigénjével, izzással ég (fémek) A szilárd éghetı anyagok hımérséklet. legfontosabb tőzveszélyességi jellemzıje a gyulladási Ez képezi a tőzveszélyességi osztályba sorolásuk alapját. Gyulladási hımérséklet (gyulladáspont) az a legalacsonyabb hımérséklet, amelynél a gyújtóforrás eltávolítása után tovább ég az anyag. C Tőzveszélyes T gyh < 300 C Kén, fenol, naftalin, difenil D Mérsékelten tőzveszélyest gyh > 300 C Szén, koksz, bitumen Éghetı porok égésére jellemzı: (gabona, fa, cukor, kakaó, alumínium) A por nagy fajlagos felülettel rendelkezı, kis szemcsenagyságú részecskék összessége. A porok szemcseméretei széles határok között mozoghatnak. A porszemcsék kicsiny tömege lehetıvé teszi a levegıbe jutott anyag lebegését hosszabb-rövidebb ideig. Az ilyen kismérető szilárd részeknek a légtérben való elkeveredését elıidézheti a légáramlat, anyagok megmunkálása, épületrészek leomlása, tőzoltásnál kötött sugár használata, stb. A porok esetében az alsó robbanási határnál fennálló koncentrációnak kell nagyobb jelentıséget tulajdonítani, mert a porok felsı robbanási határa olyan magas, hogy a legtöbb esetben nincs gyakorlati jelentısége, hiszen ilyen magas koncentrációkat alig lehet elérni. Így a cukorpor felsı robbanási határának koncentrációja: g/m3, a tızegporé: 2200 g/m3.

24 Kikapcsolódás érdekében egy rövidfilm

25 A láng az a tér melyben az éghetı gázok, gızök elégése végbemegy. Diffúz láng diffúz égésnél Turbulens láng kevert égésnél I. réteg - ebben a zónában nincs égés, az éghetı gáz, gız itt keveredik a levegı oxigénjével - itt a legalacsonyabb a hımérséklet II. réteg - tökéletlen égés folyik, - további éghetı gázok keletkeznek (CO; H) - nagyobb a hımérséklet - a legnagyobb hımérséklet a II-III zóna határán alakul ki a határon a láng kékes színő - a legnagyobb hımérséklet a II-III zóna határán alakul ki a határon a láng kékes színő Ebben a rétegben már részben oxidálódnak, azaz tökéletlenül elégnek a bomlástermékként felszabaduló éghetı gızök és gázok. Azonban ebben a fázisban még csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre oxigén, ezért az égés tökéletlen. III. réteg - tökéletes égés folyik - legmagasabb a hımérséklete Tökéletesen elégnek a második rétegben képzıdött bomlás-, illetve égéstermékek A láng színe utal az éghetı anyagra: - 50%-nál több szenet tartalmazó éghetı anyag lángjának színe a világos sárgától a sötétvörösig terjed az égési sebességtıl függıen (fa; éghetı folyadék) - 50%-nál több oxigént tartalmazó anyag lángjának szína kék. (CO) Megvilágítva nem látható.

26 Az öngyulladás kialakulásához nincs szükség külsı gyújtóforrásra, hanem a rendszer belsejében végbemenı hıtermelı folyamat következtében alakul ki. Legfontosabb feltételei: - hıtermelı folyamat a rendszer belsejében - hıtermelés sebessége nagyobb a hıleadás sebességénél Növényi anyagok öngyulladása: Megfelelı nedvességtartalom mellett (15-20%) az anyagban a sejtek még mőködnek, hıt termelnek. Ez a mikro-organizmusok elszaporodásához vezet, melyek további hıt termelnek. Ez a hımérséklet, oxidációra hajlamos anyagok felszabadulásához vezet, ami öngyulladást eredményez. Nagy oxidációs felület esetén, gyors oxidációs folyamat zajlik le. (Lenolaj) Kıszén öngyulladása: A széndarabok felületén az oxigén megkötıdik, hıtermelı folyamat indul be. A rendszer belsejébıl a hıleadás nem tud megfelelıen megtörténni, ezért a szénkupac közepében, a talajtól kb.: 50 cm-re végbe megy az öngyulladás.

27 A tüzek osztályozásának ismérveit! A tőz környezetétıl függıen lehet: nyílt tőz, zárt tőz. Az éghetı anyag jellegétıl (halmazállapotától) függıen lehet: szilárd anyagok égése, folyékony anyagok égése (éghetı folyadék), légnemő anyagok égése (éghetı gázok), porok égése, különbözı halmazállapotú anyagok egyidejő égése. A szabványosítás is foglalkozik a tüzek osztályozásával. A tüzek osztályozásáról az MSZ EN 2, teljesen megegyezve az Európai Közösség által (CEN) elfogadott szabályozással az alábbi négy osztályba sorolja a különbözı típusú tüzeket (ezek az éghetı anyagok fizikai kémiai jellemzıit vették alapul: A tőzosztály: szilárd, általában szerves eredető olyan anyagok tüze, amely lángolás és/vagy izzás (parázslás) kíséretében ég; B tőzosztály: folyékony, vagy cseppfolyós (cseppfolyósított) szilárd anyagok tüzei; C tőzosztály: gázok tüzei; D tőzosztály: fémek tüzei. Ez az osztályozás alkalmazandó a tőzoltás szempontjából alkalmas tőzoltó készülékek kiválasztásakor. A tőz fejlıdésének szempontjából lehet: terjedı tüzek, nem terjedı tüzek. A tőz nagyságának szempontjából (a területét és az okozott kárt is figyelembe véve) lehet: kis tüzek, közepes tüzek, nagy tüzek.

28 "A" tőzosztály: szerves természető, gyúlékony szilárdanyagok, melynek égése során láng és parázsképzıdik Például: fa, papír, szalma, textíliák, szén "B" tőzosztály: folyékony vagy folyóssá váló anyagok Például: benzin,benzol, kenıolajok, festékek, kátrány, mőanyagok "C" tőzosztály: gázok tüzei Például: metán, propán, hidrogén, földgáz, városi gáz "D" tőzosztály: fémek tüzei Például: aluminum, megnézium, lítium, nátrium, kálium, és ezek ötvözetei 7/17/

29 7/17/2009 Free template from 29

30 Zárt tüzeknél feltételezve azt, hogy a nyílászárók épek és csukva vannak és egy idı után elfogy a levegı utánpótlása és a tőz elaludhat. A legtöbb esetben kitörnek az ablakok ( C) vagy az ajtók kiégnek, így megoldódik a hideg levegı után táplálása. A helyiségbe történı behatoláskor feltételezni kell, hogy a nyílászárók csukva vannak és a helyiségben tökéletlen az égés. Az ajtók takarásában akkor kell azokat kinyitni, hogy elkerüljük a szúrólángot (BLACKDRAFT). Behatolásnál meg kell várni míg a tökéletlen égés termékek belobbannak. Tőzoltásnál ill. mentésnél kik kell használni a hideg levegınek az alsó rétegekbıl az égéstérhez áramlását. Nyílt tüzeknél a gázcsere égı anyagokat (zsarátnokokat) ragad magával, elısegítve a tüzek terjedését. Lehajolva, kihasználva a hideg levegı égéstérhez áramlását jobban meglehet közelíteni a tüzet. A gázcsere nagysága függ a hideg és meleg levegı hımérséklet különbségétıl A nyílászárók szintkülönbségétıl, a széltıl. A gázcsere iránya és nagysága meghatározza a tőz terjedését ezt a beavatkozásnál figyelembe kell venni.

31 Tőzoltási módok 1, éghetı anyag eltávolításán alapuló oltási mód: nem oltóanyagokkal, hanem különbözı módszerekkel kell megvalósítani éghetı anyag tőztıl való eltávolítása (gázpalack) égı anyag tőztıl való eltávolítása (gyapotbála) éghetı anyag tőzhöz jutásának megakadályozása (csapok, tolózárak zárása) Ezt a tőzoltási módot nem oltóanyaggal, hanem eszközökkel hajtjuk végre. 2, oxigén elvonáson alapuló oltási módszer: helyiségek bezárása, befalazása elválasztás, izolálás: oltóanyaggal elválasztják az éghetı anyag gázait, gızeit az oxigéntıl (hab, ABC por) (a tőz jellemzı mérete, számítási paramétere a tőz felülete /m2/) koncentráció felhígítás (inertizálás): semleges gázokkal kell felhígítani az égés terét (a tőz számítási paramétere a láng, a helyiség térfogata /m3/) 3, hımérséklet-csökkentésen alapuló oltási mód: éghetı anyagok gyulladási hımérséklet, illetve lobbanáspont alá hőtése vízzel (számítási paraméter az éghetı anyag, illetve a tőz felülete /m2/) kémiai reakció fékezése: por, halon, vagy halon-helyettesítı Oltóanyagot bejuttatni az égéstérben lévı szabad gyökök közé, fékezik a kémiai reakciót (számítási paraméter a helyiség, a láng térfogata /m3/) éghetı anyagok védelme a hısugárzástól: (számítási paraméter az éghetı anyag, illetve a tőz felülete, tartályoknál a felület /m2/) - éghetı tartályok védelme hőtéssel a tartályok kerület hőtendı

32 Végezetül lássuk, mi történik, ha egy helyiségben mégis sikerül tüzet csinálnunk

33 2. fejezet:tőzvédelmi igazgatás évi XXXI. törvény, tőz elleni védekezésrıl a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról, tőzvédelmi oktatás, vizsgáztatás, - 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, OTSZ - jogszabályok megszegésének következményei, törvényi bírság, - tőzvédelmi hatósági feladatok, egy konkrét tőzvédelmi szabályzat bemutatása.

34 A tőz elleni védekezés a tőzesetek megelızése, a tőzoltási feladatok ellátása, a tőzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása évi XXXI. tv. tőz elleni védekezésrıl a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról. A törvény hatálya a) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magánszemélyekre; b) a Magyar Köztársaság területén levı jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó; c) a Magyar Köztársaság területén folytatott, a tőzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tőzoltóság által végzett mőszaki mentésre. tőzoltóságokra tőzmegelızés: a tüzek keletkezésének megelızésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetıleg a tőzoltás alapvetı feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tőzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági elıírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység; tőzvédelmi megfelelıségi tanúsítvány; tőzoltási feladat ; tőzvizsgálat ; mőszaki mentés ; tőzoltó-technikai termék ; tőzvédelmi biztonságossági mőszaki követelmény

35 A tőzjelzés Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tőzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetısége, a rendırségnek vagy a mentıszolgálatnak, illetıleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzıségnek). A törvény hatálya alá tartozók a tőz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén jármőveikkel segítséget nyújtani. A rendırség, a mentıszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzıség), a hozzá beérkezett tőzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani az állandó készenléti szolgálatot ellátó tőzoltósághoz. A tőzjelzés lehetıségét minden településrıl és az Országos Tőzvédelmi Szabályzatban meghatározott létesítménybıl az elsıdleges mőködési körzet, illetve mőködési terület szerinti állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati, illetve önkéntes tőzoltósághoz biztosítani kell. A tőzoltás a tőzoltásban, a mőszaki mentésben - ellenszolgáltatás nélkül - életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közremőködni. A TŐZMEGELİZÉSI FELADATOK Tőzvédelmi hatósági feladatok

36 III.Fejezet A MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK, VALAMINT A MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZİ SZERVEZETEINEK TŐZVÉDELEMMEL ÉS MŐSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetıleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levı épületek, lakások, jármővek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és mőködtetésére vonatkozó tőzmegelızési szabályokat. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni tőzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tőzvédelmi ellenırzés lehetıségét. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tőzesetek és a mőszaki mentést igénylı balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tőz oltásával és a mőszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a tőzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tőzveszélyt.

37 A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek tőzvédelemmel és mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatai a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban és kötelezıen alkalmazandó szabványokban meghatározott tőzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelızésének és elhárításának feltételeirıl. tőzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, idıszaki ellenırzésükrıl, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; a tőzoltóság részére a tőz oltására, a mőszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében - elızetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetıvé tenni és abban közremőködni; a tevékenységi körükkel kapcsolatos tőzesetek megelızésének és oltásának, valamint a mőszaki mentésnek jogszabályokban és kötelezıen alkalmazandó szabványokban meghatározott feltételeit biztosítani; biztosítani a tőzvédelmi ellenırzés lehetıségét. Az erdı és a parlag tőz elleni védelme - a tőzesetek megelızése, a tőzoltás feltételeinek biztosítása - a tulajdonos, a kezelı, illetve használó feladata. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevı családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt mőködtetnek, illetve a fokozottan tőz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tőzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.

38 tőzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az épület, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tőzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását felelıs tervezı köteles a tervekhez tőzvédelmi fejezetet készíteni, amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban, kötelezıen alkalmazandó szabványokban és hatósági elıírásokban foglalt követelmények Az általános és középiskolákban, a szakképzı iskolákban, valamint a felsıoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tőzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végzı szerv köteles gondoskodni. tőzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási, tőzvédelmi ismereteket, a tevékenységéhez szükséges tőzvédelmi ismeretekkel, illetıleg az elıírt tőzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik

39 IV. Fejezet A TŐZVÉDELMI ÉS A MŐSZAKI MENTÉSI TEVÉKENYSÉG, VALAMINT A TŐZOLTÓSÁG IRÁNYÍTÁSA V. Fejezet A TŐZOLTÓSÁG A hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tőzoltóság A hivatásos önkormányzati tőzoltóság a községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a fıvárosban az önkormányzat intézményeként mőködik. A hivatásos önkormányzati tőzoltóság tőzoltási és mőszaki mentési tevékenységet végez, illetıleg közremőködik közvetlen tőz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti szolgálatot tart; A tőzoltó egyesület és az önkéntes tőzoltóság a településen a tőzmegelızési, valamint a tőzoltási és mőszaki mentési feladatok ellátásában közremőködı társadalmi szervezet. A létesítményi tőzoltóság

40 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tőzvédelmi szabályzat készítésérıl tevékenység megkezdése elıtt el kell készíteni. a tőzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit; a tőzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, mőködési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat; a létesítmény (létesítmények), építmények, tőzszakaszok, illetıleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tőzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tőzvédelmi használati szabályokat, elıírásokat; a tevékenységre vonatkozó tőzvédelmi használati szabályokat, elıírásokat; az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve elızetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását; a tőzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tőzvédelmi képesítési követelményeket; a munkavállalóknak a tőzjelzéssel, tőzoltással, mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; a létesítményi tőzoltóság mőködésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait A Szabályzat mellékleteként Tőzriadó Tervet kell készíteni: az "A"-"C" tőzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; a mővelıdési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; azokra a létesítményekre, amelyekben egy tőzszakaszon belül több, mint 300 fı tartózkodhat; kereskedelmi szálláshelyre;az olyan idıszakos vagy állandó jelleggel üzemelı zenés szórakozóhelyekre, ahol egy idıben 50 fınél több személy tartózkodhat.

41 A Tőzriadó Tervnek tartalmaznia kell: a tőzjelzés módját; a tőzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; a tőz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tőzvédelmi berendezés kezelése, tőzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.); a fıbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tőzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével. A Tőzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. A Tőzriadó Tervet állandóan hozzáférhetı helyen kell elhelyezni. létesítmények épületei közösségi terein, továbbá szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetıségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A fentieket a külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven is kötelezı elhelyezni.

42 Debreceni Egyetem OEC Egészségügyi Kar TŐZRIADÓ TERVE gyakorlati bemutatása - Tőzriadó Terv helyszínrajz bemutatás - Tőzveszélyességi osztályba sorolás - Egészségügyi Intézményben a felelısök és tennivalók meghatározása katasztrófa esetén /bombariadó, tőz stb./

43 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet: az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról Az OTSZ 5. része az építmények tőzvédelmi követelményeinél részletesen felsorolja az építmények követelményrendszerének céljait.

44

45 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról Hatályon kívüli!!! 26/2005. (V.28.) BM rendelet módosított ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Tőzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás A LÉTESÍTÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŐZVÉDELMI SZABÁLYOK - Tőzállósági fokozatok A HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŐZVÉDELMI SZABÁLYOK - Tőzveszélyes tevékenység, tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat, állandó, alkalomszerő tőzveszélyes tevékenységet csak érvényes tőzvédelmi szakvizsgával rendelkezı, egyéb tőzveszélyes tevékenységet a tőzvédelmi szabályokra, elıírásokra kioktatott személy végezhet. A tőzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégzı a helyszínt és annak környezetét tőzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelıberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tőz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelıberendezést ırizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. Szabadban a tüzelés, a tüzelıberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetıleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tőz terjedése megakadályozható, illetıleg a tőz eloltható.

46 Dohányzás 13. (1) Égı dohánynemőt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni nem szabad az A - C tőzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat a vonatkozó mőszaki követelmények által meghatározott táblával, illetıleg piktogrammal kell jelölni. (3) Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad.

47 Szállítás és vontatás Raktározás és tárolás Egy helyiségben az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó különbözı halmazállapotú anyagok vagy a C és D tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben vonatkozó mőszaki követelmények ettıl eltérıen nem rendelkezik - nem tárolhatók. IV. Fejezet A LÉTESÍTÉSRE ÉS A HASZNÁLATRA VONATKOZÓ TŐZVÉDELMI SZABÁLYOK - Tőzszakasz, tőzterhelés és tőzgátló elválasztás;hasadó, hasadó-nyíló felület;padozat;tőzoltási út, terület és egyéb utak; Kiürítés; Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés; V. Fejezet AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŐZVÉDELMI SZABÁLYOK VI. Fejezet A TŐZVÉDELMI BERENDEZÉS LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŐZVÉDELMI SZABÁLYOK Tőzjelzı berendezések, oltóvíz, Tőzoltó készülék, felszerelés VII. Fejezet EGYES LÉTESÍTMÉNYEK ÉS JÁRMŐVEK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŐZVÉDELMI SZABÁLYOK VIII. Fejezet A MEZİGAZDASÁGRA VONATKOZÓ TŐZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK

48 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!