INTÉZMÉNYI HÁTTÉR Nemzeti Fejlesztési Terv NFT Közösségi Támogatási Keret KTK Kohéziós Alap Strukturális Alapok Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program - KIOP
KIOP felépítése Környezetvédelem 2 prioritás: Közlekedés 6 intézkedés: Ivóvíz-és szennyvízminség javítás Speciális hulladékáramok kezelése Leveg- és zaj mérhálózat fejlesztés Kármentesítés, vízbázis védelem Árvízvédelem és természetvédelem Környezetbarát energia menedzsment
Az intézkedések bemutatásának felépítése Jogszabályi háttér Intézkedés-specifikus tudnivalók Célok, támogatási összegek Támogatott tevékenységek Pályázók köre
Ivóvízminség javítás Jogszabályi háttér 2001/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklete Település lista (98/83/EK Irányelv) 2006. dec. 25-ig megoldandó, ahol Arzén koncentráció > 30g/l Nitrát, nitrit, bór, fluorid szennyezettség határérték feletti 2009. dec 25-ig megoldandó, ahol Arzén koncentráció > 10g/l Ammónium-ion határérték feletti
Ivóvízminség javítás Speciális tudnivalók A lakosság 98%-a vezetékes ivóvízzel ellátott A lakások 92%-a vízvezeték hálózatba bekötött (6% közkifolyós vízellátásban részesül) A jogszabály: 2006-ig 191 települést és 332,5 ezer ft érint 2009-ig 686 települést és 2417,5 ezer ft érint KIOP-ból támogatást csak a Település listán szerepl települések kaphatnak!
Ivóvízminség javítás Célok, támogatási összeg Cél: A lakosság megfelel minség ivóvízzel való ellátása az érintett településeken a jogszabályban elírt határidkig A célkitzés elérésének módja: Másik vízbázisra való áttérés biztosítása Meglév víztisztítóm korszersítése Új víztisztítóm létesítése Támogatás összege 2004-2006-os idszakra: ~ 4,82 Mrd Ft (= EU+hazai forrás együtt)
Ivóvízminség javítás Támogatott tevékenységek Rossz vízminséget adó kutak üzemeltetésének megszüntetése, megfelel vízadó-rétegen új kutak létesítése, szükséges távvezeték építés Más vízellátó rendszerrl való vízátvétel mszaki feltételeinek biztosítása (+ szükség szerint hálózat rekonstrukció) Megfelel vízminséget biztosító új vízkezelési technológiák bevezetése (+ szükség szerint hálózat rekonstrukció) Meglév vízkezelési technológiák korszersítése az elírásoknak megfelel vízminség biztosítására (+ szükség szerint hálózat rekonstrukció)
Ivóvízminség javítás Pályázók köre Önkormányzatok Önkormányzati társulások Többségi önkormányzati tulajdonú vízközm társaságok Állami tulajdonú vízközm társaságok KIOP-ból támogatást csak a Település listán szerepl települések kaphatnak!
Szennyvízelvezetés és -tisztítás Jogszabályi háttér 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról - 2. melléklet település listák 26/2002. (II: 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programmal összefügg szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról KIOP-ból támogatást csak a Település listán szerepl települések kaphatnak!
Szennyvízelvezetés és -tisztítás Specifikus tudnivalók 2002. év végéig a háztartások 56,03% volt szennyvízhálózathoz csatlakoztatva Jelents területi különbségek tapasztalhatók A csatornázottsági arány a települések méretétl is függ 2000-10000 LE : 26,3% a csatornázottsági 10000-15000 LE : 48% arány 15000-50000 LE : 55,8%
Szennyvízelvezetés és -tisztítás Célok, támogatási összeg Célok: Az országon belüli ellátottsági különbségek kiegyenlítése Az EU Szennyvíz Irányelv teljesítése az 50000 LE alatti agglomerációkban 83%-os csatornázottsági lefedettség elérése az országban Az összegyjtött szennyvizek megfelel tisztítása Támogatás mértéke a 2004-2006-os idszara: ~17,35 Mrd Ft (= EU+hazai forrás együtt)
Szennyvízelvezetés és -tisztítás Támogatott tevékenységek - Új szennyvízgyjt rendszerek építése - Meglév szennyvízgyjt rendszerek fejlesztése - Új szennyvíztisztító telepek építése - Meglév szennyvíztisztító telepek kapacitás bvítése, rekonstrukciója - Szennyvíz-iszapkezel létesítmények építése - Szennyvíz-iszapmezgazdasági felhasználását célzó beruházások - Szennyvíz-iszap lerakók létesítése
Szennyvízelvezetés és -tisztítás Pályázók köre Önkormányzatok és önkormányzati társulások, amelyek megfelelnek a 25/2002. Korm. rendeletben lehatárolt agglomerációknak Állami tulajdonú vízközm vállalatok nevében eljáró állami szervezetek
Speciális hulladékáramok kezelése Jogszabályi háttér 2000. évi XLIII. Törvény Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) -110/2002. (XII.12.) OGY határozat Regionális Hulladékgazdálkodási Tervek
Speciális hulladékáramok kezelése Speciális tudnivalók Mköd dögkutak, dögterek száma 650 db, itt 10.000 tonna állati hulladék található A mköd lerakótelepeken 125 ezer tonna állati hulladék került eddig lerakásra A kórházakban évente 8.500 tonna fertz hulladék, 1.000 tonna egyéb veszélyes hulladék képzdik Hulladékgazdálkodási szempontból lényeges építési hulladék mennyisége 3 millió tonna 400.000 m 2 azbesztvakolat mentesítése, ártalmatlanítása szükséges
Speciális hulladékáramok kezelése Célok, támogatási összeg Cél: A speciális hulladékáramok a többi hulladéktól való elkülönített gyjtési, begyjtési, kezelési és ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítése, a hasznosítás elsegítése, a veszélyes összetevk csökkentése. Támogatás összege 2004-2006-os idszakra: ~7,9 Mrd Ft (=EU+hazai forrás együttesen)
Speciális hulladékáramok kezelése Támogatott tevékenységek Állati hulladék esetén elssorban a régi dögkutak és dögtemetk felszámolására, valamint az állati hulladékgyjt berendezések és hulladékkezel telepek fejlesztésére kerül sor Egészségügyi hulladék körében f cél a kórházi hulladékégetk korszersítése Építési és bontási hulladék területén törmelék kezelését, feldolgozását és újrahasznosítását lehetvé tev üzemek kialakítására és azbesztvakolat ártalmatlanítására nyújthatnak be pályázatot
Speciális hulladékáramok kezelése Pályázók köre Önkormányzatok Egészségügyi intézmények (kórházak) Többségi állami/önkormányzati tulajdonbanlév közcélú feladatot ellátó szervezetek
Leveg- és zaj mérhálózat fejlesztés Jogszabályi háttér 17/2001. VIII.3. KöM rendelet 21/2001. II.14. Kormány rendelet 2002/49/EK irányelve a környezeti zaj értékelésérl és kezelésérl 1996/62/EK Levegminségi keretirányelv és az ehhez kapcsolódó leányirányelvek
Leveg- és zaj mérhálózat fejlesztés Speciális tudnivalók A 2001. július 1-tl hatályos, EU-konform hazai levegminség szabályozás a mérend komponensek körét kiszélesíti, szigorítja a légszennyezés mérés követelményeit, meghatározza az alkalmazandó mérési eljárást. 2007. júliusáig el kell készíteni a nagy forgalmú közlekedési létesítmények (400 km közút, 20 km vasútvonal, Ferihegyi reptér) menti területekre a zajtérképeket. A zajforrások hatékony feltárásához szükséges intézményi háttér és technikai felszereltség korlátozottan áll rendelkezésre.
Leveg- és zaj mérhálózat fejlesztés Célok, támogatási összeg Cél: A környezeti levegminség és környezeti zajállapot folyamatos figyelemmel kísérése. A szükséges mérhálózat megteremtése és az adatok alapján azonnali beavatkozás elrendelése. A fejlesztési terveknek megfelel mszerezettség specifikációjának meghatározása és a szükséges berendezések beszerzése. Támogatás összege 2004-2006-os idszakra: ~0,43 mrd Ft (=EU+hazai forrás együttesen)
Leveg- és zaj mérhálózat fejlesztés Támogatott tevékenységek Porszennyezettséget mér, gázalakú komponensek vizsgálatát lehetvé tev, valamint az ipari kibocsátások követésére alkalmas mérmszerek beszerzése, felszerelése és mködtetése A zajméréshez szükséges szoftver és hardver eszközök beszerzése, az irányelv hatálya alá es útvonalalak környezetére zajtérképek készítése. A hosszúidej zajvizsgálatok végzésére és a mérési eredmények kiértékelésére alkalmas méregységek beszerzése, üzembe helyezése és mködtetése
Leveg- és zaj mérhálózat fejlesztés Pályázók köre Az intézkedés kedvezményezettjei és felelsei a Környezetvédelmi Felügyelségek és az Országos Légszennyezettségi Adatközpont
Környezeti kármentesítés Jogszabályi háttér 2205/1996. (VII.24.) Korm. határozattal indított Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet a kármentesítés végrehajtásáról Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008.
Környezeti kármentesítés Specifikus tudnivalók Az OKKP becslése szerint 30-40 ezer között van a szennyezett területek száma az országban Eddig kb. 16 ezer terület már regisztrálásra került A részletes és szigorú vizsgálat költséges és idigényes, eddig 254 fejezdött be ezek alkotják a NKPL-t 2003-2008-ban 1400 szennyezett terület kármentesítése szükséges A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminségvédelmi területeken a kármentesítést legkésbb 2010. dec. 31-ig be kell fejezni
Környezeti kármentesítés Célok, támogatási összeg Célok: A szennyezés csökkentése, megszüntetése a szennyezett területeken A felszín alatti vizek szennyezdésének csökkentése Hozzájárulás az OKKP célkitzéseihez A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminségvédelmi területek szennyezdési kockázatának csökkentése Támogatás mértéke: ~6,49 Mrd Ft (= EU+hazai forrás együtt)
Környezeti kármentesítés Támogatott tevékenységek A környezeti hatásvizsgálat és a tényfeltárás után a kármentesítési mszaki beavatkozás elvégzése, a környezeti kockázat felszámolása a terület szennyezettségének és a késbbi használat függvényében
Környezeti kármentesítés Pályázók köre Azon gazdasági társaságok, beleértve a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat, vállalkozásokat, akik szerepelnek a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listán (NKPL)
Árvízvédelem Jogszabályi háttér 1022/2003. (III.27.) Korm. határozat a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének (VTT) megvalósításáról és a feladatok végrehajtására vonatkozó program elkészítésérl, amely bemutatja az árvízvédelmi fejlesztések prioritás szerinti részletes kimunkálását 2001/42/EK irányelv alapján stratégiai környezet értékelés elkészítése
Árvízvédelem Specifikus tudnivalók 1998-tól több veszélye árvíz vonult le a Tiszán A védekezésre, károk elhárítására és az újjáépítésre 120 Mrd Ft-ot költött az ország A drága, utólagos árvízkezelés helyett az árvizek megakadályozását szolgáló, új szemlélet árvízvédelmi fejlesztési program kialakítása szükséges A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése az egész ártérre vonatkozó térségi tervezést alapozza meg A VTT I. ütemének megvalósítása 2004-2007. között történik
Árvízvédelem Célok, támogatási összeg Célok: A Tisza-völgy környezetbiztonságának növelése Az árvízszintek 1 m-rel való csökkentése a nagyvízi meder vízszállító képességének növelésével és a hazai ártéren megvalósítható tározásos árapasztó rendszer létrehozásával Az érintett térségek gazdasági, környezeti, természetvédelmi és ökológiai állapotának javítása Támogatás mértéke: ~6,49 Mrd Ft (= EU+hazai forrás együtt)
Árvízvédelem Támogatott tevékenységek A cigándi árapasztó tározó megvalósítása, valamint tájgazdálkodási mintaterület kialakítása Töltések építése Beereszt és kiereszt (árapasztó) zsilipek építése Tározó téren belül vízkormányzó mvek létesítése Háttér területek vízpótlását, belvízelvezetését szolgáló szivattyú telepek létesítése Vizes élhelyek létesítése Monitoring rendszer felállítása
Árvízvédelem Pályázók köre Az árvízvédelmi intézkedés kedvezményezettje és felelse az Országos Vízügyi Figazgatóság
Természetvédelem Jogszabályi háttér 79/409/EGK és 92/43/EK irányelvek Berni Megállapodás (az európai vadon él növények, állatok és természetes élhelyeik védelmérl) Bonni Megállapodás (a vándorló vadon él állatfajok védelmére) Világörökség Egyezmények Washingtoni Egyezmény (a veszélyeztetett vadon él állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérl) Ramsari Egyezmény Natura 2000 területek hálózatának kijelölése
Természetvédelem Speciális tudnivalók A Natura 2000 a következ nemzeti természetvédelmi stratégiákhoz kapcsolódik: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, mely az NKP- II. része (Nemzeti Ökológiai Hálózat létrehozása, védett természeti területek állami tulajdonba vétele) Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program: környezet- és természetvédelmi, mezgazdasági és vidékfejlesztési feladatok összehangolása Vízügyi Keretirányelv: vízi ökoszisztémák és vizes területek állapotának megtartása, javítása Vásárhelyi-terv
Természetvédelem Célok, támogatás összege Célok: A Natura 2000 program területeinek véglegesítése A Közösségi szabályozás alá esterületek megvásárlása, majd védetté nyilvánítása A földvásárlás társadalmi elfogadtatásának megteremtése Vizes élhelyek fejlesztése az árvízvédelemmel összhangban Szemléletformálás, környezettudatos nevelés elsegítése az erdei iskola program keretében Új típusú munkahelyek létrehozása Támogatás mértéke: ~2,98 Mrd Ft (= EU+hazai forrás együtt)
Természetvédelem Támogatott tevékenységek Natura 2000 programba bevont területek természetvédelmi rekonstrukciója, védelme, komplex fejlesztése a célrégiókban Az egységes vagyonkezelés és természetvédelem és érdekében területek felvásárlása Vizes élhely rekonstrukció, rehabilitáció (morotvák, holtágak, víztározók) Tájrehabilitáció Natura 2000 alapján madárvédelmi területek rekonstrukciója Fokozottan védett fajok és élhelyük biztosítása Erdei iskolák fejlesztése
Természetvédelem Pályázók köre Az intézkedés keretében a tevékenységek kedvezményezettjei és felelsei a Nemzeti Park Igazgatóságok