3. elıadás Forrás: Agrárgazdaságtan elektronikus jegyzet, Dr. Vasa László, egyetemi adjunktus, SZIE GTK Dr. Palkovics Miklós: Agrárgazdaságtan elektronikus jegyzet, PE GK Agrárpolitika - a gazdaságpolitika mezıgazdasági irányzata - az állam tudatos beavatkozása (támogató és korlátozó) a mezıgazdasági termelésbe, feldolgozásba, forgalmazásba - célrendszer, eszközrendszer 1
Miért kell beavatkozni? Gazdaságpolitika definíciója Adófizetık pénzének felhasználása társadalmi szinten hasznos célok elérése érdekében. Társadalmi erıforrások újraelosztása. Piaci verseny korlátozása- versenytörvény Agrárgazdaságtan fogalomrendszere Agrárgazdaságtan: A közgazdaságtan olyan ágazati alrendszere, amely a mezıgazdaság sajátosságainak közgazdasági, elsısorban a makroökonómiai kérdéseivel foglalkozik. 2
Az agrárgazdaság feladatai: termelési és fogyasztási funkció élelmiszertermelés, nem élelmiszer célú termékek nem importálható közjavak (1) élelmiszerellátási biztonságot ad, Az agrárgazdaság feladatai: nem importálható közjavak (2) környezetet, tájat, földet védi, ökológiai stabilitás, kultúrtáj ápolása, élettér funkciók fenntartható megırzése, népességmegtartás, munkaerı kiegyenlítés, vidéki turizmus, paraszti értékek ápolása, hagyományainkat ırzi. 3
Agrártámogatás kapcsolatai Adófizetı szempontjai Termelık szempontjai Beszállítók szempontjai Felhasználók (fogyasztók) szempontjai A mezıgazdaság fogalomváltozása: A mezıgazdaság a nemzetgazdaság egyik ága, amely növényi, állati eredető élelmiszereket, ipari nyersanyagokat állít elı. A mezıgazdaság olyan ıstermelı gazdasági ág, amely alapvetıen a természeti tényezıkre támaszkodik. Az 1970-es évektıl megjelenik az élelmiszer-gazdasági komplexum fogalma, amely az élelmiszertermelés mezıgazdasági és élelmiszeripari ágát foglalja magába Agrobusiness (agrárkomplexum): az élelmiszergazdaságot (termelés, feldolgozás, kereskedelem) a vele egybekapcsolódó ellátó iparágakkal együtt tartalmazza. 4
A mezıgazdaság fogalomváltozása: Agrárium: Élelmiszertermelés, Mezıgazdaság, Élemiszeripar, Természeti környezet és az erre irányuló társadalmi tevékenység Terület fenntartó, életminıséget érintı tevékenységi gazdasági kör Természeti környezet használata fenntartása, fenntartható fejlıdés, újratermelés Környezetvédelem, Vidék, területfejlesztés Multifunkcionális mezıgazdaság: Termelési funkció Környezetvédelmi funkció Társadalmi funkció Az agrárgazdaságtan és az élelmiszergazdaság viszonya A mezıgazdaság magában foglalja: a növénytermelést, az állattenyésztést, az elsıdleges szolgáltatásokat. Az élelmiszergazdaság magában foglalja: a mezıgazdaságot, az élelmiszeripart és az élelmiszerkereskedelmet. Az agrobiznisz magában foglalja: a mezıgazdaságot, az élelmiszeripart, a termelési eszközöket gyártó ipart, és az élelmiszerkereskedelmet. 5
A mezıgazdaság természeti és közgazdasági sajátosságai: A természeti tényezık nagy szerepe. Biológiai rendszer változékonysága. Más gazdasági ágaknál nagyobb kockázat. Tıkeigényesség. Gyenge jövedelmezıség. Alacsony likviditás. Rugalmatlan kereslet, kínálat. Termelési folyamat hosszú ideje. A termelési idı és munkaidı nem esik egybe. Termıföldhöz, helyhez kötöttség. A mezıgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban SNA (Nemzeti Elszámolások Számlarendszere) Mutatók Megtermelt jövedelem Elsıdleges elosztás során megtermelt jövedelem Végsı felhasználásr a kerülı jövedelem Bruttó Bruttó kibocsátás (GO) Félnettó (elnevezésbe n bruttó) Bruttó hazai termék (GDP) Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) Bruttó rendelkezésre álló jövedelem (GNDI) Nettó Nettó hazai termék (NDP) Nettó nemzeti jövedelem (NNI) Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (NNDI) 6
A mezıgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban GO: Az adott évben az adott ország területén megtermelt összes termék és szolgáltatás értéke. GNP: Bruttó nemzeti termék. Az adott ország állampolgárai által egy adott idıszak alatt belföldön és külföldön megtermelt végsı szolgáltatásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. GDP: Az adott évben az adott ország területén megtermelt végsı felhasználásra kerülı termékek, fogyasztási, beruházási cikkek és szolgáltatások összértéke. A GO - folyó termelı felhasználás. NDP: Az adott évben az adott ország területén létrehozott új termékek és szolgáltatások értékösszege. GDP - állóeszközök tárgyévi értékcsökkenése. Mezıgazdasági, élelmiszeripari termelés és -fogyasztás 7
Hosszú távú trendek az agrárgazdaságban népesség növekedése egy fıre jutó jövedelem növekedése állati termékek iránti kereslet növekedése bioüzemanyag iránti kereslet növekedése növekvı víz- és termıföldszőkösség klímaváltozás termelékenység növekedésének lassulása ADATOK: Termelés Populáció Világ lakossága: 1970.: 3,7 mrd fı 2009.: 6,7 mrd. fı Termelés 30 év alatt megduplázódott Élelmiszer termelés növekedésének üteme nagyobb a létszám növekedésnél (15 %) 8
http://ibiblio.org/lunarbin/worldpop http://www.youtube.com/watch?v=4bbkqi QyaYc 9
Kik tudnak a legnehezebben reagálni? A fejlıdı országok Miért? Input hiány Mőtrágya költség Technológiai hiányosságok Földhasználati problémák Vízhiány Szaktanácsadás hiányosságai Bizonytalan piacok 10
A GLOBÁLIS ÉLELMISZER RENDSZER VÁRHATÓ HATÁSAI Olcsóbb élelmiszer a világ szegényeinek megbízhatóbban és kevesebb környezeti károsítással Növekvı mezıgazdasági termelékenység a felszabaduló munkaerıt lekötı vidékfejlesztéssel Alacsonyabb élelmiszer árak és csökkenı kereskedelmi diszkrimináció A fejlıdı világ növekvı városi lakossága átalakuló élelmiszerkeresletének megbízható kielégítése, hatékony és környezetbarát termelés alapján A világ gazdag fogyasztói részérıl jelentkezı összetett kereslet minıségi kielégítése ADATOK Alultápláltság Alultáplált népesség (jövedelem <1$): 1970.: 970 millió fı (37 %) 2008.: 800 millió fı (17 %) Éhínséggel sújtott ter.: (2200 kal./nap/fı >) 1960.: 57 % -a lakosságnak 1999.: 10 % -a lakosságnak Javult a táplálékok változatossága 11
A VILÁG MEZİGAZDASÁGI TERMELÉSE Átlagos éves növekedés NÖVEKEDÉST MUTAT % 6.0 Mezıgazdaság Növ.term. Állatt. 5.0 4.0 3.0 2.0 1.0 0.0 1990-2000 2001 2002 2003 2004 AZ EGY FİRE JUTÓ FOGYASZTÁS STABILAN NÖVEKSZIK Egy fıre jutó fogyasztás Index (1970 = ) 180 160 140 120 80 70 75 80 85 90 95 00 04 Világ Fejlıdı országok Fejlett országok 12
Nézzük a legfontosabb termékeket! A világ: Hústermelése: ~ 285 millió tonna (2009. elırejelzés) A világ hústermelése (millió t) 106 14 94 65 Marhahús Baromfihús Sertéshús Birka, kecskehús És mi a baj a hústermeléssel? A New Scientist egy korábbi cikek a húsfogyasztás csökkentését javasolta. Miért gondolják többen, hogy a húsmentes táplálkozás lehet a jövı kulcsa? 13
Érvek a mg-i-, azon belül a hústermelés (-fogyasztás) csökkentése mellett Környezetkárosítása a mezıgazdaságnak igen nagy: - kivágott fák, elhasznált öntözı (itató) víz, trágya, gépek üzemanyagfogyasztása, növényvédıszerek, mőtrágyák. Gondoltuk volna, hogy a világ mezıgazdasága több üvegházhatású gázt termel, mint a személy- és teherszállítás együtt? Talaj nitrogénszennyezése, talajerózió Az elfogyasztott takarmány rossz hasznosulása (~10%). Emiatt jóval több gabonát kell termelni. Durva becslés: a világban megtermelt gabonának kb. harmadát az állatállomány fogyasztja el. Becslés: India mérető mg-i terület szabadulna fel ha az emberiség áttérne a vegán konyhára. 14
Állatok: nagy antibiotikum falók. Kérıdzık üvegházhatású gázokat eregetnek (metán agresszív gáz) Az állattenyésztés bocsátja ki az összes üvegházhatású gáz 18%-át. Ha csökken az állatlétszám, csökken a globális felmelegedés Ellenérvek Értéktelen területek hasznosítása állattartással a legegyszerőbb (juh, kecske) a főbıl így lesz emberi táplálkozásra alkalmas hús. Félsivatagos, sivatagos területeken kisebb eróziót okoz az állattartás mint a növénytermesztés. Háztáji hulladékot, természetben fellelhetı élelmet az állatok képesek jól hasznosítani. 15
Egy húsmentes világban évente 11 millió t bırt és 2 millió t gyapjút kellene pótolni valahogy. A trágya pótlása is gondot jelenthetne. Ha a világ vegetáriánus lenne (a tejtermékeket és a tojást még megenné), akkor sem lehet hús nélkül tejet vagy tojást elıállítani, Húsfogyasztás És mennyi lehet a fogyasztás? Hogy tudjuk kiszámolni? Rendben, világátlag: 42 kg/fı.de persze az eloszlás nem egyenletes Fejlıdı országok? Fejlett országok? (31 82) 16
A világ tejtermelése: ~ 699 millió tonna (2009. elırejelzés) (http://www.fao.org/docrep/011/ai482e/ai4 82e09.htm) Fogyasztás: Megközelítés, mint az elıbb: ~103 kg / fı (67 250) Világ gabonatermelése: ~2220 millió tonna- ebbıl kb 255 millió t a búza (2009 elırejelzés, és ez csökkenést jelent!) Fogyasztás (önálló felderítés jövı hétre, és vigyázat! Nem biztos, hogy egy egyszerő osztásról van szó ) 17
Szőkítsük a kört- a magyar mezıgazdaság termelési szerkezete Két fıágazat: Növénytermesztés Állattenyésztés Hogyan hasonlítom össze az arányukat? Legyen az alap a bruttó termelési érték ekkor 53-36 (11% egyéb tevékenység, 2005- ben) veszélyjelzı hangok: Ha ez a trend továbbfolytatódik, akkor Magyarországon megszőnik az állattenyésztés. 18
Mezıgazdasági termékek termelésének volumenindexe (Összehasonlító áron, %, 1990=%) Év Állattenyésztés Növénytermesztés+ kertészeti termékek Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi 1990 1991 102,5 84,4 87,3 84,4 90,0 81,1 1992 76,1 73,8 82,1 64,7 73,2 76,1 1993 69,1 66,1 69,0 58,0 50,1 72,8 1994 75,9 63,3 64,3 51,2 41,2 77,0 1995 77,3 65,5 65,0 55,2 47,5 79,3 1996 84,9 66,6 64,0 61,3 38,5 77,1 1997 84 62,6 63,6 51,2 34,8 82,6 1998 80,9 66,5 66,6 54,5 38,2 88,5 1999 82,8 65,4 66,7 56,7 28,8 81,7 2000 70,9 67,9 67,3 55,5 35,2 91,0 2001 93,7 66,8 68,8 51,7 37,6 93,2 Forrás: KSH, 2002 Az élıállatok és állati-termékek bruttó termelési értékének szerkezete fıbb ágazatok szerint (Folyó árak alapján, %) Év Mezıgazdasági termékek összesen Szarvasmarha Állattenyésztés összesen Sertés Baromfi Egyéb állatok és állati termékek 1990 50,6 13,6 21,4 12,4 3,2 1991 42,9 11,4 16,8 11,8 2,9 1992 48,4 13,1 18,0 13,2 4,1 1993 46,3 12,4 16,8 13,7 3,4 1994 44,6 11,7 15,0 14,8 3,1 1995 45,1 11,1 18,0 12,9 3,1 1996 40,4 9,6 15,3 12,5 3,0 1997 43,8 10,7 15,4 14,9 2,8 1998 48,8 13,6 16,1 15,8 3,1 1999 44,2 13,9 13,7 13,9 2,7 2000 48,6 14,1 15,7 16,0 2,8 2000 50,1 13,0 18,2 16,0 2,9 Forrás: KSH, 2002 19
! Az egyéni- és társas gazdaságok között is egyre több a növénytermesztı, csökkenı arányú az állattenyésztı, összességében egyre kevesebb a vegyes szerkezető gazdaságok száma. Mezıgazdasági termékek bruttó termelésének volumenindexe 1990-2001 110 90 80 70 Növénytermesztés és kertészet Élı állatok é sállati termékek Összesen 60 50 1990 1993 1997 2000 2001 20
90-es években drámai módon csökkent a mezıgazdasági termelés volumene.. Próbáljuk összeszedni az okokat! Az Agrárolló alakulása 1989-2001 700 600 500 400 300 200 Ráfordítás index Mezıgazdasági termelıiár index 0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 21
Egy fıre jutó élelmiszer fogyasztás - alapélelmiszerek Megnevezés 1996 1997 1998 1999 2000 kilogramm / fı Élelmiszerfogyasztás Húsféléék összesen 60,1 58,9 61,8 61,5 71,7 ebbıl: sertés 27,3 26,5 27 28,8 28,5 marha- és borjúhús 5,2 4,9 4,4 4,2 4,4 belsıség 3 2,7 2,8 3,2 3,3 baromfihús 23,5 23,9 26,8 24,6 34,4 Hal 2,5 2,7 2,8 2,8 3 Tej 138 158,4 151,8 154,3 163,7 Tojás 15 15 14,9 15,5 15,6 Zsiradék összesen 36,1 36,6 36,7 34,8 39,7 ebbıl: sertészsiradék 18,6 18,2 17,5 18,6 18,3 Liszt 80,8 83,9 80,5 85,9 91,1 Rizs 4,8 5,3 4,9 6 4,7 Cukor 40,3 39,9 41,9 38,3 33,9 22
23
24
Egy fıre jutó élelmiszer fogyasztás - zöldségfélék, élvezetei cikkek Megnevezés 1996 1997 1998 1999 2000 kilogramm / fı Élelmiszerfogyasztás Burgonya 67 66,1 68,4 69,2 65,2 Zöldségfélék 90,3 98,8 95,8 92,7 111,3 Gyümölcs összesen 64,4 62,6 68,5 71,6 110,8 Égetett szeszesitalok- liter 6,5 6,2 6,3 6,2 6,5 Bor - liter 30,3 31,9 33,6 30,7 28,8 Sör - liter 71,3 69,5 69,3 69,2 72,9 Kávé 1,4 1,5 1,6 1,7 1,5 Dohány 2,4 2,7 2 2,4 2,9 Tea, dkg 15,5 17,8 19,4 17,1 20,6 AZ AGRÁRPIACI HELYZETRE HATÓ TÉNYEZİK GDP tényleges növekedése a várt ütemben vagy annál lassabban gyarapodik a népesség hogyan fejlıdik a világ agrárkereskedelmének logisztikai kapacitása mi történik Kínában? mi történik Oroszország/Ukrajna mezıgazdaságában? milyen ütemő lesz az élelmiszertermelés globalizációja? 25