Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)



Hasonló dokumentumok
Gergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA

Általános kémia gyakorlat vegyészmérnököknek. 2015/2016. őszi félév

Általános kémia gyakorlat biomérnököknek

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

1. Mi a folytonos anyagelmélet négy eleme? 2. Mi a Dalton-féle atomelmélet négy alaptétele (posztulátuma)? 3. Mi az SI mértékegység rendszer 7

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Általános kémia vizsgakérdések

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Általános kémia gyakorlat biomérnököknek

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai

Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

A fény tulajdonságai

HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA

Orvosi Fizika 13. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

Kémiai rendszerek állapot és összetétel szerinti leírása

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek

Az előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).

Általános Kémia, 2008 tavasz

A csoport B csoport C csoport D csoport E csoport Sebestyén Timári Sarolta / Lihi Norbert Várnagy Katalin Nagy Zoltán Tóth Zoltán vegyészmérnök,

SZBN Fizikai kémia 2017/18/2

Oldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

Eredmény Érdemjegy 0 50% % % % % 5

7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

ÁLTALÁNOS KÉMIA SZEMINÁRIUM (TTKBG0101) I. ÉVES KÉMIA, VEGYÉSZMÉRNÖK ÉS BIOMÉRNÖK BSC SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (2017/18. I. félév)

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

ÁLTALÁNOS KÉMIA SZEMINÁRIUM (TTKBG0101) I. ÉVES KÉMIA, VEGYÉSZMÉRNÖK BSC ÉS KÉMIA TANÁR SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (2019/20. I.

Ideális gáz és reális gázok

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Számítások ph-val kombinálva

ÁLTALÁNOS KÉMIA SZEMINÁRIUM (TTKBG0101) I. ÉVES KÉMIA, VEGYÉSZMÉRNÖK BSC ÉS KÉMIA TANÁR SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (2018/19. I.

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Általános és Szervetlen Kémia Szigorlat 2011

OGA-FZ1-T Fizikai kémia /18/2

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I.

Bevezetés a kémiába (TKBE0141, TTBE0141) témakörei. Általános kémia

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?

Oldódás, mint egyensúly

Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1

Elegyek. Csonka Gábor 2008 Általános Kémia: oldatok 1 dia

5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Oldódás, mint egyensúly

1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk?

Általános Kémia, BMEVESAA101

Eredeti Veszprémi T. (digitálisan Csonka G) jegyzet: X. és XI. fejezet

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1

Spontaneitás, entrópia

5/12/2010. Elegyek. 4-1 Az elegyek fajtái. 10% etanol oldat (v/v) 4-2 Koncentrációk. Mol koncentrációk. 4-3 intermolekuláris kölcsönhatások

Termokémia, termodinamika

Spontaneitás, entrópia

Általános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

A KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Felsőfokú tanulmányaihoz sok sikert kívánunk. Debrecen, július 27. Dr. Ősz Katalin s. k. Dr. Várnagy Katalin s. k.

Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat

Termodinamikai bevezető

1. SI mértékegységrendszer

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo

9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport. a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók...

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

5. előadás

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

A sav és bázis fogalma

FIZIKAI KÉMIA ANYAGMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz

Megismerhető világ. Bevezetés a kémiába. Hullámok. Ismert kölcsönhatások. EM sugárzás fajtái (spektruma) Az atom felépítése

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 11. hét

(Kémiai alapok) és

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

O k t a t á si Hivatal

Összesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

Az atom szerkezete... 1

Közös elektronpár létrehozása

Halmazállapot-változások vizsgálata ( )

Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat

Kémiai reakciók sebessége

Átírás:

Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) tömeg (m) relatív molekulatömeg (M r ) Részecskék száma (N) 610 Avogadro szám (N A =6 x 10 23 ) Fénysebesség (c ) hullámhossz (λ) frekvencia (ν) Energia ( E) Planck állandó (h) hullámhossz (λ) Kinetikai energia (E k ) Abszorbancia (A) E sebesség (u) beeső fény intenzitása (I o ) anyagon áteső fény intenzitása (I) Lambert Beer törvény Koncentráció (c ) úthossz (l) Kötésrend Kötésrend =1/2(kötőelektronok számalazító elektronok száma) specifikus állandó (ε ) Gázok Boyle törvénye Charles törvénye Gay-Lussac törvénye pv = k (T=állandó, n= állandó) V = k T (p= állandó, n= állandó) p = k T (V=állandó, n=állandó) hőmérséklet, (T) T (Kelvin)= t ( o C)+ 273 nyomás (p) térfogat (V) állandó (k) Avogadro törvénye V = k (p=állandó, T=állandó) Egyesített gáztörvény pv = nrt egyetemes gázállandó (R)

Dalton törvénye p = p a + p b..+p i parciális nyomások(p a..i ) Sűrüség (ρ) Graham törvénye Reális gázok van der Waals állapotegyenlete anyagi moláris tömeg (M) minőségre jellemző állandók (a, b) Oldatok, elegyek Henry törvénye c = αp anyagi minőségtől és hőmérséklettől függő állandó (α) Megoszlási hányados (K) K = koncentráció (c ) Oldott anyag koncentrációja A oldószerben (c A ) Raoult törvény A anyag gőznyomása (P A ) móltört (X A ) Oldat gőznyomása parciális gőznyomások (P A P B ) Oldat gőznyomáscsökkenése nem illékony oldott anyag esetén B: oldott anyag A: oldószer tiszta oldószer gőznyomása (P A o ) fagyáspont csökkenés állandó (K f ) molalitás (m) disszociáció során keletkező ionok száma (i) oldat fagyáspontja t fo = t fv t f tiszta oldószer fagyáspontja (t fv ) Moláris tömeg (M) oldott anyag tömege (g) forráspont emelkedés oldat forráspontja ozmózisnyomás Vezetőképesség t bo = t bv + t b vagy ozmózisnyomás (π) Fizikai alaptételek specifikus vezetőképesség (κ) 1

Ellenállás (R) fajlagos ellenállás (ρ) vezető hossza (l) vezető keresztmetszete (A) Ekvivalens vezetőképesség (λ) specifikus vezetőképesség (κ) hígítás (V) Disszoiciációfok (α) á α ö Ionerősség (I) 1 2 ion töltése (z i ) ion koncentrációja (c i ) Kémiai egyensúly Egyensúlyi állandó Reakció hányados Nyomásokkal kifejezett egyensúlyi állandó (K p ) [ ] egyensúlyi koncentrációk [ ] nem egyensúlyi koncentrációk gáz mólszám változás ( n) Savak és bázisok Vízionszorzat gyenge sav esetén: gyenge bázis esetén 10 poh = -log[oh - ] = log ph + poh = 14 [H + ] = [OH - ] =

savi disszociációs állandó bázisok disszociációs egyensúlya Brønsted Lowry sav-bázis pár Pufferek HA H + + A - B + H 2 O HB + +OH - (konjugált) bázis disszociációs állandója (K b ) Henderson-Hasselbalch egyenlet protonakceptor oldhatósági szorzat K c =L= [A n+ ] m [B m ] n A m B n (s) ma n+ +n B m Termodinamika Termodinamika I. főtétele belső energia változás ( E); felvett, vagy leadott hő (Q) munka (w) Térfogati munka Entalpia (H) W = -p V E=Q p p V H = Q p = E + p V H = E + pv H = ΣH termék ΣH reaktáns állandó nyomáson mért hőcsere (Q p ) Termodinamika II. főtétele Entrópia (S) Szabadentalpia (G) ö 0 G = H T S G = G standard szabadentalpia változás ( G o ) reakció hányados (Q)

G = G o +2,303RT log Q 0 Egyensúly esetén G = -2,303 egyensúlyi állandó (K) Reakciókinetika Reakciósebesség (v) Reakciósebesség (v) A B reakció esetén: reakcióidő (t) koncentráció (c ) Elsőrendű reakció sebességi egyenlete Elsőrendű reakció integrált sebességi egyenlete Elsőrendű reakció felezési ideje Másodrendű reakció sebességi egyenlete v=k[a] ₀ / 2 v=k[a] 2 vagy v=k[a] [B] reakciósebességi állandó (k) Másodrendű reakció integrált sebességi egyenlete 1 1 A Másodrendű reakció felezési ideje t / 1 ka kezdeti koncentráció [A] o ha v = k[a] 2 Elektrokémia Elektromos munka (w el ) elektromos töltés (q) elektródpotenciál (ε ) Elektromos töltés Q=I t áramerősség (I) idő (t)

Faraday állandó (F= 96500C) Nerst-féle egyenlet galvánelem elektromotoros ereje ε ε. 0,0592 é á,ó,ó,ó,ó vezetőben áramló elektronok móljainak száma (n) standard redukciós elektródpotenciál (ε o ) egyensúlyi állandó (K)