A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A

6/2005. (I. 27) ET. A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRÓL ÉS TANULMÁNYAIK FOLYTATÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRŐL BUDAPEST 2005

2 Az Egyetemi Tanács a 29/2002.(V.17.) OM rendelet (továbbiakban: R) 3. - ában foglaltak alapján, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosítáról szóló1998. évi XXVI.törvény vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel és azokkal egységes szerkezetben a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról és tanulmányaik folytatásának elősegítéséről következő SZABÁLYZAT-ot alkotja: I. A SZABÁLYZAT HATÁLYA Sz.1. A Szabályzat hatálya kiterjed a Semmelweis Egyetem mindazon nappali és levelező tagozatos hallgatóira, akik - az 1998. évi XXVI. törvény 4. a) pontja szerint érzékszervi, így különösen látás-, hallás- vagy mozgásszervi, ill. értelmi képességeiket jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolják, - a kommunikációjukban számottevően korlátozottak és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során, - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. -ában és 121. ában meghatározott beszéd-, illetve más fogyatékosok. 269/2000.(XII.26.) Korm.r. 9. (10) A fogyatékosokat megillető vizsgakedvezményeket figyelembe véve a fogyatékosság típusát, az érettségi vizsgaszabályzat szerint biztosított kedvezményeket, valamint az adott szak, illetve akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés képesítési, illetve szakmai követelményeit a felsőoktatási intézmények szabályzatukban határozzák meg. Ha a jelentkező az érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései alapján kedvezményben részesült, azt részére a felvételi eljárás során is biztosítani kell. Sz.2. A fogyatékosság típusát és mértékét a hallgató szakvéleménnyel igazolja. A fogyatékosság megállapítására vonatkozó szabályokat a R. melléklete tartalmazza.

3 29/2002.(V.17) OM rendelet melléklete: Fogyatékosság megállapítását, annak mértékét, illetve végleges vagy időszakos voltát igazoló szakvélemény kiadására: a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékosság típusa szerint illetékes Országos Látás-, Hallás-, Mozgás-, Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a területileg illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, b) amennyiben a fogyatékosság később keletkezett, - hallássérültek esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfőorvosa, - látássérültek esetében a területileg illetékes szemészeti szakrendelő szakfőorvosa, - mozgássérültek esetében a területileg illetékes klinikák, kórházak, szakrendelők szakfőorvosa, - beszéd- és más fogyatékos hallgatók esetében igazságügyi szakértő jogosult. II. A FOGYATÉKOSSÁG TIPUSA ÉS MÉRTÉKE SZERINT AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGEK Sz.3. A mozgáskorlátozott hallgatók esetében: R. 7. (2) bekezdés a) biztosítani kell az akadálymentes környezetet, a tanuláshoz szükséges feltételeket, valamint - a szabályzatban foglaltak alapján - a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését, b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel, c) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (pl. speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát, e) szükség esetén a nem fogyatékos hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani. Sz.4. Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében:

4 R. 8. a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget, b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az idegennyelv-tanulás és az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat, c) aki már előző tanulmányai során is tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az A típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani, e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére, f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása, g) szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. Sz.5. Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgató esetében: R. 9. a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell, b) aki már előző tanulmányai során is tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a B típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, c) a fogyatékossága miatt a gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető, d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, e) a kérdések, tételek, hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. Sz.6. Beszéd és más fogyatékos hallgatók estében (különösen súlyos beszédhiba, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia):

R. 10. 5 a) a súlyos beszédhibás fogyatékos hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; b) a diszlexiás - diszgráfiás hallgató ba) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, bb) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a B típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, bc) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, bd) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, be) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár); c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök). Sz.7. A fogyatékos hallgatók részére a vizsgatétel kidolgozásához, illetve a szóbeli vizsgához készített vázlat összeállításához hosszabb időt kell biztosítani, mint a nem fogyatékos hallgatók számára. R. 11. (1) A felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított időtartam legfeljebb 30%- áig terjedhet. (2) A fogyatékos hallgató kérelmére, az 5. (1) bekezdés szerinti bizottság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot meghaladó mértékben engedélyezheti hosszabb felkészülési idő igénybevételét. III. A FOGYATÉKOS HALLGATÓKAT SEGÍTŐ KOORDINÁTOR R. 12. a. A fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítésére a felsőoktatási intézmény vezetője koordinátort jelöl ki.

6 Sz.8. Az oktatási és informatikai rektorhelyettes a fogyatékos hallgatók tanulmányainak és egyetemi életének segítésével összefüggő feladatok összefogására egy köztiszteletben álló, hosszabb pedagógiai tapasztalattal rendelkező vezető oktatót kér fel (továbbiakban: koordinátor). Hatásköre az Egyetem valamennyi karára kiterjed. Sz.9. A koordinátor feladatai: R. 13. (1) a) a fogyatékos hallgatók által benyújtott felmentési kérelmek elbírálását végző bizottság munkájában való részvétel, b) a fogyatékos hallgatókkal, azok személyes segítőivel, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatóival való kapcsolattartás, c) a fogyatékos hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékos hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése, d) a fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére történő javaslattétel, e) a fogyatékos hallgatók létszámának folyamatos és az adatvédelmi rendelkezések betartásával történő nyilvántartása, és az adatok statisztikai célú felhasználásának biztosítása, f) a beiratkozást követő 60 napon belül a fogyatékos hallgatók statisztikai adatainak a Tanulmányi Osztály részére történő jelentése. Sz. 12. A koordinátor díjazása: R. 13. (2) A koordinátor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáért díjazásban részesül. Sz. 13. A koordinátor díjazásának mértékét az oktatási és informatikai rektorhelyettes javaslata alapján az Egyetemi Tanács tanévenként állapítja meg. Sz.14. A koordinátor díjazásának forrása a fogyatékossággal élő hallgatók után adott kiegészítő normatív támogatás. [80/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 12. ]

7 IV. A FOGYATÉKOS HALLGATÓK ÜGYEIVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG Sz.15. A fogyatékossággal élő hallgatók ügyeinek intézésére az Egyetemi Tanács bizottságot hoz létre. Sz.16. A bizottság feladatai: a) ajánlások megfogalmazása az egyetem és a karok vezetői számára a fogyatékos hallgatók tanulmányi és életfeltételeinek javítására, b) a fogyatékos hallgatók felmentés vagy más engedmény iránti kérelmeinek elbírálása, c) állásfoglalás a fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív költségvetési támogatás felosztásáról és felhasználásának módjáról, d) saját ügyrendjének megállapítása, e) a jelen szabályzat alkalmazásának értékelése, szükség szerinti módosításának kezdeményezése, f) az Egyetemen tanuló fogyatékos hallgatók helyzetének évenkénti áttekintése és erről beszámoló előterjesztése az Egyetem vezetése részére. Sz.17. A bizottság összetétele: a) A bizottság elnöke a fogyatékos hallgatók tanulmányait segítő koordinátor. b) A bizottság tagjai - az érintett karok egy-egy oktató képviselője - a Hallgatói Önkormányzat két delegáltja - a levelező tagozatos hallgatók egy képviselője Sz.18. A bizottság személyi összetételét az Egyetemi Tanács hagyja jóvá és tagjait az oktatási és informatikai rektorhelyettes kéri fel. Sz. 19. A bizottság munkájával összefüggő adminisztrációs feladatokat a Rektori Hivatal Oktatási Csoportja látja el.

8 V. A FOGYATÉKOS HALLGATÓK LEHETŐSÉGEI AZ ŐKET MEGILLETŐ ENGEDMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE R. 5. (1) A fogyatékos hallgatók felmentésére, segítésére irányuló kérelmet a szabályzatban meghatározott bizottság bírálja el, melynek állandó tagja az e rendelet 13. (1) bekezdése szerinti feladatokra kijelölt koordinátor. (2) A fogyatékos hallgatók a bizottság határozata ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül fellebbezéssel fordulhatnak a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez. (3) A fellebbezéssel kapcsolatos döntésről a hallgatókat 15 napon belül értesíteni kell. Sz.20. A fogyatékos hallgatók a Rendeletben és a jelen szabályzatban biztosított engedmények megadását az Sz.15. pontban meghatározott bizottsághoz benyújtott kérelemben igényelhetik. Sz.21. A kérelmeket első fokon a bizottság, másodfokon az oktatási és informatikai rektorhelyettes bírálja el. Sz.22. A fogyatékos hallgatók eseti támogatást igényelhetnek egyetemi életvitelük megkönnyítéséhez. Sz. 23. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a fogyatékos hallgatók sajátos helyzetükkel kapcsolatos véleményüket és javaslataikat az illetékes egyetemi fórumok elé terjeszthessék. R.12. (2) Az intézmény vezetője évenként gondoskodik arról, hogy a fogyatékos hallgatók a koordinátor munkáját véleményezzék, és annak eredményét a koordinátor kijelölésénél figyelembe veszi. VI. FOGYATÉKOS HALLGATÓK SEGÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ NORMATÍV TÁMOGATÁS Sz.24. A fogyatékos hallgatók után az Egyetem létszámarányos kiegészítő költségvetési támogatásban részesül. Ennek mértékét jogszabály határozza meg. Sz. 25. A támogatás címén érkezett támogatást az Egyetemen elkülönített keretként kell kezelni.

9 80/2004. (IV. 19.) Korm. Rendelet 12. A fogyatékossággal élő hallgatók után adott kiegészítő támogatás (1) A külön jogszabályban meghatározott fogyatékossággal élő hallgatók után adott kiegészítő normatív támogatás az e rendeletben szabályozott államilag finanszírozott képzésben részt vevők mellett kiterjed a költségtérítéses képzésben, illetve a távoktatási képzési formában részt vevő hallgatókra is. (2) A fogyatékossággal élő hallgatók után adott normatív támogatás kizárólag az alábbi, a fogyatékossággal élő hallgatók képzését támogató tevékenységekre vagy eszközök beszerzésére használható fel: a) a fogyatékossággal élő hallgatók képzését közvetlenül segítő tárgyi eszközök vásárlására, melyek az intézmény tulajdonát képezik, valamint sérülésspecifikus képzési anyagok kidolgozására, b) a fogyatékossággal élő hallgatót rendszeresen segítő személy (pl. szakember, rokon, hallgatótárs, jelnyelvi tolmács) díjazására, dologi kiadására, c) a fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor díjazására, d) közlekedésükben akadályozott hallgatók szállításához való hozzájárulásra. (3) A fogyatékossággal élő hallgatók normatív támogatása nem használható fel olyan feladatok megvalósítására, melyekre egyéb költségvetési támogatási forrás már biztosított. (4) A támogatás mértéke a fogyatékossággal élő hallgatók tényleges létszáma és az 1. számú melléklet D. pontja szerinti kiegészítő normatíva szorzata. A tényleges létszámot külön felmérés alapján kell meghatározni. Sz. 26. A kiegészítő költségvetési támogatás az Egyetemen az alább felsorolt célokra használható fel: a) A fogyatékos hallgatók pénzbeli támogatására, melyet pályázat alapján nyerhetnek el. b) Az érintett hallgatók tanulmányait segítő eszközök, könyvek beszerzésére. c) A fogyatékos hallgatók életkörülményeinek javítására (pl. akadálymentesítés, speciális berendezések beépítése). d) A Sz. 8. pontban említett koordinátor tiszteletdíjára e) A fogyatékos hallgatókat rendszeresen támogató ún. személyi segítők esetenkénti jutalmazására.

10 Sz. 27. A kiegészítő költségvetési keret felosztásáról és felhasználásáról a Fogyatékos Hallgatók Ügyeivel Foglalkozó Bizottság véleménye és javaslata alapján az oktatási és informatikai rektorhelyettes dönt. VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Sz. 28. Ez a Szabályzat 2005. január 27-én lép hatályba. Sz.29. Az Egyetem a mindenkori érvényes jogszabálynak megfelelően, de legkésőbb 2010. december 31-ig létre hozza annak feltételeit, hogy a mozgáskorlátozott hallgatók a szükséges személyi segítséggel valamennyi oktatási épületbe bejuthassanak. Budapest, 2005. január Dr. Tulassay Tivadar s.k. rektor