1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉSEK



Hasonló dokumentumok
KÉMIAI DEKONTAMINÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KORRÓZIÓS ÉS FELÜLETKÉMIAI HATÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

INVESTIGATION OF RADIOACTIVE CONTAMINATION PROCESSES ON STRUCTURAL MATERIAL SURFACES. László Péter Kádár 1. INTRODUCTION, GOALS

1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉSEK

KORRÓZIÓS JELENSÉGEK KOMPLEX ÉRTELMEZÉSE ATOMERŐMŰVI GŐZFEJLESZTŐKBEN. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Nagyné Szabó Andrea Kémia Doktori Iskola

Nukleon szeptember III. évf. (2010) 70

ZÁRÓJELENTÉS. A kutatási téma címe: Egykristály nemesfém elektródok felületi tulajdonságainak tematikus vizsgálata

RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN. Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem. Kémia Doktori Iskola

COMPREHENSIVE INVESTIGATION OF CORROSION PHENOMENA IN NUCLEAR STEAM GENERATORS. Thesis of the PhD dissertation

A Doktori értekezés tézisei. Hasadási és korróziós termékek adszorpciója atomerőművek primerköri szerkezeti anyagain.

Tudományos publikációk és hivatkozások (Scientific Publications and Independent Citations)

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

összesen 18 fő, ebből Ph.D. 3 fő, kandidátus 5 fő, MTA doktora 10 fő

Készítette: NÁDOR JUDIT. Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN. ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

Kémiai dekontaminációs technológia fejlesztése és laboratóriumi hatásvizsgálata

KORRÓZIÓS JELENSÉGEK KOMPLEX ÉRTELMEZÉSE ATOMERŐMŰVI GŐZFEJLESZTŐKBEN

RADIOAKTÍV IZOTÓPOK KIKERÜLÉSE SÉRÜLT FŰTŐELEMEKBŐL

FORRÓ RÉSZECSKÉK VIZSGÁLATA PhD tézisfüzet

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.

PhD beszámoló. 2015/16, 2. félév. Novotny Tamás. Óbudai Egyetem, június 13.

Atomerőművi dekontamináló berendezés gépész. Atomerőművi gépész

Pécs, október A konferencia programja és előadás kivonatai

Búcsú Kálmán Erikától

Atomreaktorok korróziós transzportfolyamatainak vizsgálata a primerköri hőhordozóból vett minták elemzésével

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

KÉMIAI DEKONTAMINÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KORRÓZIÓS ÉS FELÜLETKÉMIAI HATÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE. Doktori (PhD) értekezés.

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

Sugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)

PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Látogatás egy reprocesszáló üzemben. Nagy Péter. Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam,

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

E110G jelű üzemanyag burkolat viselkedése LOCA körülmények között

Első magreakciók. Targetmag

Ni Co ötvözetek elektrokémiai leválasztása pulzáló. technikával: fizikai és elektrokémiai tulajdonságok

HÍRLEVÉL. Beszámoló a HUNKOR eseménynaptárából

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

A magyar nukleáris biztosítéki támogató program bemutatása. Stefánka Zsolt, Horváth Kristóf, Szőllősiné Földesi Erzsébet, Vincze Árpád

Bihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály

5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével

Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok

TALAJOK RÉZMEGKÖTŐ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA OSZLOPKÍSÉRLETEK SEGÍTSÉGÉVEL

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban

KÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

A 2. fejezet (68 oldal) a határfelületek mikroszkopikus tulajdonságaival kapcsolatos eredményeket összegzi. A 4 alfejezet mindegyike szakirodalmi

Minta-előkészítési módszerek és hibák a fémanalitikában

GALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL

A VVER-1200 gőzfejlesztők és a szekunderkör vízüzeme

Módszer fejlesztése forró részecskék azonosítására és lokalizálására biztosítéki részecske-analízis céljára

MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA

ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

Magyarországi nukleáris reaktorok

Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.

Uránizotópok és izotóparány alfa-spektrometriás mérésének fejlesztése környezeti és nukleáris ipari minták vizsgálatán keresztül

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz

atomerőművi és környezeti mintákból

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens

XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK

VVER-440 (V213) reaktor (főberendezések és legfontosabb üzemi jellemzők)

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése)

Önéletrajz Dr. Bányai Orsolya.

A TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA

Radioaktív nyomjelzés

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet

Röntgen-gamma spektrometria

235 U atommag hasadása

Nyomottvizes atomerımővek primerköri vízüzeme

BESZÁMOLÓ AZ ELFT SUGÁRVÉDELMI SZAKCSOPORTJA MUNKÁJÁRÓL május április. Solymosi József Hajdúszoboszló, május 4.

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

Kontakt korrózió vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

MÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ

Radiokémiai neutronaktivációs analízis (RNAA)

BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék. Szabó Anita. Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel

A paksi atomerőmű. Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0

A felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

Modellvizsgálatok a természetes vizek arzénmentesítésére

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

Tájékoztatás a 4- éves doktori tanulmányok komplex vizsgájáról: a jelentkezésre és a vizsga lebonyolítására vonatkozó információk

GONDOLATOK AZ ATOMREAKTOROK BIZTONSÁGA CÍMŰ KÖNYVRŐL

NÉHÁNY KÜLÖNLEGES FÉMES NANOSZERKEZET ELŐÁLLÍTÁSA ELEKTROKÉMIAI LEVÁLASZTÁSSAL. Neuróhr Katalin. Témavezető: Péter László. SZFKI Fémkutatási Osztály

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Hydrogen storage in Mg-based alloys

RADIOÖKOLÓGIAI TISZTASÁGÉRT TÁRSADALMI SZERVEZET

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

Baris A. - Varga G. - Ratter K. - Radi Zs. K.

Vizsgálatok a Hermet program termohidraulikai modelljével kapcsolatban

A POLIELEKTROLIT/TENZID ASSZOCIÁCIÓ SZABÁLYOZÁSA NEMIONOS TENZIDEK ÉS POLIMEREK SEGÍTSÉGÉVEL

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Átírás:

1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉSEK RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZS- GÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés tézisei Kádár László Péter Kémia Doktori Iskola Témavezető: Dr. Varga Kálmán egyetemi tanár A nyomottvizes reaktorblokkok biztonságos üzemvitele szempontjából kiemelkedő fontosságú primerköri szerkezeti anyagok (korrózióálló acél, Zr-Nb ötvözet) kontaminációs és korróziós sajátságainak ismerete urán és transzurán (Pu, Am Cm) nuklidokkal szennyezett bórsavas oldatokban. A 2003. április 10-én a paksi atomerőmű 2. reaktorblokkjában történt üzemzavarral összefüggésben alapvető jelentőségű a pihentető medencébe kerülő radionuklidok mennyiségének (aktivitásának) becslése, a szennyeződés mértékének és kinetikájának megismerése szerkezeti anyagfelületeken. Az előzmények ismeretében négy hazai intézet együttműködésének keretében, a Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológia Intézetének témavezetésével 2005. évben átfogó kutatási project indult Urán és transzurán (Pu, Am, Cm) elemek kémiája és a transzurán (Pu, Cm) izotópok akkumulációjának vizsgálata primerköri szerkezeti anyag felületeken című munka elvégzésére. A 2006-2009. időszakban PhD ösztöndíjasként kapcsolódtam be a fenti kutatási programba. Elsődleges célom az urán nuklidok feldúsulására jellemző kinetikai és mechanisztikus összefüggések vizsgálata volt korrózióálló acél és Zr-Nb ötvözetek felületén. További célnak tekintettem, hogy megismerjem néhány fontos transzurán (Pu, Am, Cm) akkumulációjának mértékét, kinetikáját és mechanizmusát a vizsgált korrózióálló acélmintákon. A vázolt célkitűzések megvalósítása érdekében három éves, szisztematikus kutatási programot állítottunk össze, amelynek főbb részfeladatai az alábbiakban foglalhatók össze: Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet Veszprém, 2009 I. A szakirodalmi adatok feldolgozása a témakörökben. II. Az urán-akkumuláció (szorpció-deszorpció) mértékének és a megkötődési folyamat alapvető összefüggéseinek tanulmányozása dinamikus modellrendszerben bórsavas oldatban a primerkör meghatározó szerkezeti anyaga, a 08X18H10T (GOSZT 5632-61) típusú ausztenites korrózióálló acél felületén. 2

III. Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumuláció (szorpciódeszorpció) mértékének és kinetikájának vizsgálata urán- és transzurán-szennyezőket tartalmazó erőművi oldatmintából korrózióálló acélfelületeken dinamikus modellrendszerben. IV. Az urán-akkumuláció (szorpció-deszorpció) mértékének és kinetikájának vizsgálata urán- és transzurán-szennyezőket tartalmazó erőművi oldatmintából Zr-Nb ötvözetek felületén statikus modellrendszerben. 2. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK Az urán és transzurán elemek felületi és oldatfázisbeli kémiai koncentrációjának, a különféle specieszek (részecske, kolloid és oldott (anionos és kationos)) oldatfázisbeli megoszlásának illetve aktivitás koncentrációjának meghatározására ICP-MS és alfa-spektrometriás detektálási módszert alkalmaztunk. A szorpciós folyamat mechanizmusának megismerése érdekében a minták belső felületének passzív állapotát, morfológiáját és kémiai összetételét voltammetriás és SEM-EDX eljárással vizsgáltuk; a megkötődött urán oxidációs állapotát (kémiai formáját) röntgengerjesztéses fotoelektron-spektroszkópiai (XPS) módszerrel azonosítottuk. Az oldatmintákba beoldódott korróziótermékek (Fe, Cr, Ni, Zr, Nb) kémiai koncentrációjának meghatározását ICP-OES módszerrel végeztük. 3. TÉZISEK I. Urán- és transzurán akkumuláció tanulmányozása ausztenites korrózióálló acélfelületeken dinamikus modellrendszerben. I.1. Az urán-akkumuláció hatáselemzése 20 g dm -3 H 3 BO 3 + 1 mg dm -3 U(VI) -tartalmú, de eltérő ph-jú bórsavas modelloldatban [1]: a.) Az urán-akkumuláció mértékét a bórsavas oldat ph-ja és a felület korróziós állapota alapvetően befolyásolja. Valamennyi vizsgált phértéken a megkötődött U-specieszek telítési felületi többletkoncentrációja kb. 10 óra szorpciós periódus után alakul ki (lásd 1. táblázat 6. osz- lop 1-4. sora). Jelentős U-szorpció abban a ph-tartományban (8>pH>4) mérhető, ahol az oldatban végbemegy az uranil-ionok intenzív hidrolízise. Valószínűsíthető, hogy az oldatfázisban keletkező U(VI)-hidroxokomplexek (elsősorban az oldott és kolloid méretű UO 2 (OH) 2 ) specifikus ja szabja meg az urán-akkumuláció mértékét. A maximális U-szorpció ph=6,0 értéknél mérhető (Γ minta = 1,22 µg cm -2 (lásd 1. táblázat 4. oszlop 3. sor) U 4 10-9 mol cm -2 UO 2 (OH) 2 ). Ez a felületi többletkoncentráció érték uranil-hidroxid (UO 2 (OH) 2 ) megkötődését feltételezve megközelítően monoréteg borítottságnak felel meg. b.) Az urán-kontamináció minimálisra csökkenthető, ha - a bórsavas oldat ph-ja nem haladja meg lényegesen a ph=4,0 értéket, illetve jelentősen nagyobb, mint ph=8,0, (lásd 1. táblázat 4. oszlop 1-4. sor) és - a Fe- és Cr-tartalmú korróziótermékek oldatkoncentrációja és az acélfelület korróziójának sebessége minimális. I.2. Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumuláció hatáselemzése erőművi oldatmintában [2-3]: a.) Az pozitív töltésű korrózióálló acél tokanyag felületeken a nemspecifikus (elektrosztatikus kölcsönhatás), valamint a kolloid és részecskeformájú urán és TRU izotópok (Cm) leválása (depozíciója) a domináns megkötődési folyamat. Ezzel ellentétben a gőzfejlesztőből kivágott korrózióálló acélcsövön alapvetően eltérő a jellemző szorpciós mechanizmus (specifikus, kemiszorpció), amely természetesen nem zárja ki a kolloid és részecskeformájú izotópok leválását. b.) A vizsgált radionuklidok felületi borítottsága az uránizotópok kivételével rendkívül kicsi, a TRU nuklidok kumulatív telítési felületi többletkoncentrációja még a gőzfejlesztőből származó acélcső esetén sem haladja meg a monoréteg borítottság 1%-át. Az uránizotópok számított felületi többletkoncentrációja lényegesen nagyobb, a gőzfejlesztő hőátadó csövön 30 óra után UO 2 megkötődését feltételezve meghaladja a monoréteg borítottságot (lásd 1. táblázat 4. oszlop 5. sor). 3 4

c.) A felületek kontaminálhatóságának jelentős eltérése az egyes felületeket borító oxidrétegek eltérő morfológiájával (érdességével), kémiai összetételével, illetve vastagságával magyarázható. II. Urán- akkumuláció tanulmányozása Zr-Nb ötvözetek felületén erőművi oldatmintában statikus modellrendszerben: a.) Az urán szorpció időfüggése mindkét vizsgált Zr-Nb ötvözet felületén a 60 napos szorpciós periódusban telítési jelleget mutat. A 238 U izotóp megkötődése a fűtőelem kazettafal (Zr + 2,5%Nb) felületen nagyobb, mint a fűtőelem burkolat (Zr + 1%Nb) anyagán (lásd 1. táblázat 4. oszlop 7-8. sor). b.) Az urán feldúsulás elsősorban a kolloid-méretű részecskék akkumulációjaként fogható fel, mivel a kationos urán speciesek a pozitívan töltött Zr-Nb ötvözetek felületén nem kötődnek meg. c.) Reálisan feltételezhető, hogy a Zr-Nb ötvözet felületek korróziója és a felületszennyezők (pl. Fe) beoldódása alapvető hatással van az uránkontamináció mértékére és jellegére. Ez azonban esetünkben nem domináns, ugyanis a felületkémiai (XPS, SEM-EDX), és a voltammetriás vizsgálatok alátámasztják mindkét vizsgált felület passzív állapotát. 5

1. táblázat: A vizsgált felületek s tulajdonságainak összehasonlítása Modell oldat 20 g dm -3 H 3 BO 3 + 1 mg dm -3 U Ipari oldat 20 g dm -3 H 3 BO 3 ~ 0,8 mg dm -3 U Ipari oldat 20 g dm -3 H 3 BO 3 ~ 1 mg dm -3 U Acél Acél Zr-Nb ötvözet Felület 2/2 GF* ph Γ max / A max / μg cm -2 mbq cm -2 Idő / h 4 0,53 6,26 10 4,4 0,94 11,11 10 6,0 1,22 14,40 30 8,5 0,38 4,49 10 1/5 GF* 0,94 11,11 30 TOKANYAG Fűtőelem burkolat (Zr + 1% Nb) Fűtőelem kazettafal (Zr + 2,5% Nb) 4,3 4,0 0,31 4,24 1 0,12 1,64 120 0,35 4,78 1440 *: az első szám a reaktor blokkra a második szám a gőzfejlesztőre utal. Megkötődött speciesz kémia formája UO 2 2- (XPS mérések alapján) UO 2 (XPS mérések alapján) Kölcsönhatás - specifikus - kolloidleválás, - specifikus - kolloid és részecske forma depozíciója - nem specifikus - kolloid és részecske forma depozíciója - nem specifikus - kolloidleválás, 6

4. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK IPARI HASZNOSÍTÁSA A kutatásokat a Paksi Atomerőmű Zrt. finanszírozta. A 2006. októberében megkezdődött és 2007. januárjában sikeresen befejeződött - sérültfűtőelem átrakási (tokozási) munkálatok kapcsán alapvető jelentőségű volt a pihentető medencébe kerülő radionuklidok mennyiségének (aktivitásának) becslése, a szennyeződés mértékének és kinetikájának megismerése szerkezeti anyagfelületeken. 5. PUBLIKÁCIÓS LISTA Nemzetközi referált folyóiratban megjelent (közlésre beküldött) idegen nyelvű publikációk 1. P. Dombóvári, P. Kádár, T. Kovács, J. Somlai, K. Radó, I. Varga, R. Buják, K. Varga, P. Halmos, J. Borszéki, J. Kónya, N. M. Nagy, L. Kövér, D. Varga, I. Csernyi, J. Tóth, L. Fodor, A. Horváth, T. Pintér, J. Schunk: Accumulation of uranium on austenitic stainless steel surfaces. Electrochim. Acta 52, 2542-2551 (2007). (IP: 2,95). 2. P. Kádár, K. Varga, Z. Németh, N. Vajda, T. Pintér, J. Schunk: Accumulation of uranium, transuranium and fission products on stainless steel surfaces. Part I. A comprehensive view of the experimental parameters influencing the extent and character of the contamination. J. Radioanal. Nucl. Chem. (közlésre beküldve) 3. P. Kádár, K. Varga, B. Baja, Z. Németh, N. Vajda, Zs. Stefánka, L. Kövér, D. Varga, I. Cserny, J. Tóth, T. Pintér, J. Schunk: Accumulation of uranium, transuranium and fission products on stainless steel surfaces.part II. Sorption studies in dynamic model system. J. Radioanal. Nucl. Chem. (közlésre beküldve) 4. B. Baja, K. Varga, Z. Németh, P. Kádár, N. A. Szabó, D. Oravetz, Z. Homonnay, E. Kuzmann, J. Schunk, G. Patek: Long terms in the corrosion state and surface properties of the stainless steel tubes of steam generators decontaminated chemically in VVER type nuclear reactors. Corr Sci. (nyomtatás alatt, on-line elérhetősége: http://dx.doi.org/10.1016/j.corsci.2009.08.007). (IP: 2,29). Magyar nyelvű referált folyóiratban megjelent publikációk 1. Dombóvári P., Kádár P., Kovács T., Radó K., Varga I., Varga K., Halmos P., Borszéki J., Kónya J., M. Nagy N., Kövér L., Varga D., Cserny I., Tóth J., Fodor L., Horváth A., Pintér T., Schunk J.: Urán-vegyületek akkumulációja ausztenites korrózióálló acélfelületeken. Korróziós Figyelő 45(6), 183-190, (2005). 2. Kádár P., Varga K., Németh Z., Vajda N., Pintér T. Schunk J.: Urán és transzurán nuklidok, valamint hasadványtermékek akkumulációja acélfelületeken. I. A kontamináció jellegét és mértékét befolyásoló tényezők. Korróziós Figyelő 47(5), 123-127 (2007). 3. Kádár P., Varga K., Baja Bernadett, Németh Z., Vajda N., Stefánka Zs., Kövér L., Varga D., Cserny I., Tóth J., Pintér T. Schunk J.: Urán és transzurán nuklidok, valamint hasadványtermékek akkumulációja acélfelületeken. II. Szorpciós vizsgálatok dinamikus laboratóriumi modellrendszerben. Korróziós Figyelő 48(3), 35-44 (2008). 4. Baja B., Németh Z., Kádár P., Varga K., Nagyné Szabó A., Oravetz D., Homonnay Z., Kuzmann E., Kövér L., Varga D., Cserny I., Tóth J., Schunk J., Patek G.: Korróziós-eróziós tendenciák a paksi atomerőmű gőzfejlesztőiben. Korróziós Figyelő 47(3), 62-72 (2007). 7 8

Kongresszusi kiadvány (nem kivonat) 1. K. Varga, P. Dombóvári, P. Kádár, T. Kovács, K. Radó, I. Varga, P. Halmos, J. Borszéki, J. Kónya, N. M. Nagy, L. Kövér, D. Varga, I. Cserny, J. Tóth, L. Fodor, A. Horváth, T. Pintér, J. Schunk: Accumulation of uranium compounds on austenitic stainless steel surfaces EUROCORR 2006, Maastricht, Neederland, September 23-29, 2006. Proceedings (on CD-ROM) 2. P. Kádár, K. Varga, I. Varga, Z. Németh, K. Radó, N. Vajda, Zs. Stefanka, T. Pintér, J. Schunk: Comprehensive study of uranium and transuranium (Pu, Am, Cm) accumulation on stainless steeel sufraces. EUROCORR 2007, Freiburg im Breisgau, Germany, September 9-13, 2007. Proceedings (on CD-ROM). 3. P. Kádár, K. Varga, I. Varga, Z, Németh, K. Radó, N. Vajda, Zs. Stefánka, T. Pintér, J. Schunk: Comprehensive study of uranium and transuranium (Pu, Am, Cm) accumulation on stainless steel surfaces. Seventh International Conference on Nuclear and Radiochemistry (NRC7), Budapest, Hungary, August 24-29, 2008. Proceedings (on CD- ROM). 4. Németh Z., Baja B., Kádár P., Varga K., Nagyné Szabó A., Schunk J., Patek G.: Gőzfejlesztő hőátadó csövek primer oldali felületének állapotelemzése. VII. Nukleáris Technikai Szimpózium (Magyar Nukleáris Társaság), Budapest, 2008. december 4-5. Idegen nyelvű előadás és poszter kivonatos megjelenéssel 1. P. Kádár, K. Varga, I. Varga, Z. Németh, K. Radó, N. Vajda, Zs. Stefanka, T. Pintér, J. Schunk: Comprehensive study of uranium and transuranium (Pu, Am, Cm) accumulation on stainless steeel sufraces. EUROCORR 2007, Freiburg im Breisgau, Germany, September 9-13, 2007. 2. P. Kádár, K. Varga, I. Varga, Z, Németh, K. Radó, N. Vajda, Zs. Stefánka, T. Pintér, J. Schunk: Comprehensive study of uranium and transuranium (Pu, Am, Cm) accumulation on stainless steel surfaces. Seventh International Conference on Nuclear and Radiochemistry (NRC7), Budapest, Hungary, August 24-29, 2008. Magyar nyelvű előadás kivonatos megjelenéssel 1. Kádár P., Dombóvári P., Kovács T., Radó K., Varga I., Varga K., Halmos P., Borszéki J., Kónya J., M. Nagy N., Kövér L., Varga D., Cserny I., Tóth J., Fodor L., Horváth A., Pintér T., Schunk J.: Urán-vegyületek akkumulációja ausztenites korrózióálló acélfelületeken. Őszi Radiokémiai Napok 2005 az MTA Radiokémiai Bizottság és MKE Radioanalitikai Szakcsoport tudományos ülése, Mátraháza, 2005. október 12-14. 2. Kádár P., Varga K., Varga I., Németh Z., Somlai J., Radó K., Oravetz D., Vajda N., Stefanka Zs., Pintér T., Schunk J.: Urán- és transzurán (Pu, Cm) nuklidok, valamint hasadványtermékek akkumulációja acélfelületeken. A MTA Elektrokémiai Munkabizottság, az MTA Izotópalkalmazási Munkabizottság és a HUNKOR Nukleáris Korróziós Munkabizottság tudományos ülése Veszprém, 2006. május 26. 3. Kádár P., Varga K., Varga I., Németh Z., Somlai J., Radó K., Oravetz D., Vajda N. Stefanka Zs., Pintér T., Schunk J.: Urán és transzurán (Pu, Cm) nuklidok akkumulációjának vizsgálata primerköri szerkezeti anyag felületeken. Őszi Radiokémiai Napok 2006 az MTA Radiokémiai Bizottság és MKE Radioanalitikai Szakcsoport tudományos ülése. Siófok, 2006. október 11-13. 9 10

4. Kádár P., Varga K., Varga I., Németh Z., Vajda N. Stefanka Zs., Pintér T., Schunk J.: Az urán és transzurán (Pu, Cm) izotópok akkumulációjának vizsgálatára korrózióálló acél tokanyagon illetve inaktív fűtőelem burkolat (Zr+Nb) felülteken. Őszi Radiokémiai Napok 2007 az MTA Radiokémiai Bizottság és MKE Radioanalitikai Szakcsoport tudományos ülése. Sopron, 2007. október 24-26. 5. Kádár P., Varga K., Varga I., Németh Z., Kristóf T.,Vajda N. Stefanka Zs., Pintér T., Schunk J.: Urán és transzurán (Pu, Cm) izotópok akkumulációjának vizsgálata korrózióálló acél és Zr+Nb fűtőelem burkolat felületeken. Őszi Radiokémiai Napok 2008 az MTA Radiokémiai Bizottság és MKE Radioanalitikai Szakcsoport tudományos ülése. Hajdúszoboszló 2008. október 29-31. 11 12