atomerőművi és környezeti mintákból
|
|
- Liliána Soós
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI CHOBOLA RÓBERT 90Sr szelektív meghatározásának tanulmányozása atomerőművi és környezeti mintákból Témavezető: Dr. SOLYMOSI JÓZSEF D.Sc. egyetemi tanár Készült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszékén 2006
2 Bevezetés Az atomerőművek hasadási termékeként keletkező, a reprocesszelló üzemek, a nem is olyan régen még folytatott légköri atomrobbantások, továbbá az atomerőművek üzemi, illetve baleseti kibocsátásai következtében a természetbe került 90 Sr radionuklid napjainkra a természetes háttérsugárzás "mesterséges eredetű" összetevőjévé vált. Az élelmiszerekben, a természetes vizekben egyaránt megtalálható, inkorporáció révén az emberi szervezetbe kerülő 90 Sr élettani hatását tekintve az egyik legveszélyesebb izotóp. Különös veszélyessége egyrészt kémiai természetéből és a szervezeten belüli metabolizmusából - miszerint beépülhet a csontvázban lévő kalcium helyére -, másrészt radiokémiai sajátosságából - miszerint tisztán béta-sugárzó - fakad. Állandó környezeti monitorozása ezért szükségszerű követelmény, mind sugárvédelmi, mind nukleáris környezetvédelmi szempontból. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a radiostronciumok szelektív elválasztására és meghatározására irányuló kutatások - melyek a 89 Sr és/vagy 90 Sr minél gyorsabb és egyszerűbb monitorozását segítik elő - az atomenergetikai ipar fennállásáig rendkívül fontos és időszerű kérdések maradnak. A Ph.D. értekezés témája Komplex analitikai eljárás kidolgozása a Paksi Atomerőmű Rt. (PART) kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékai (bepárlási maradékok, elhasznált ioncserélő gyanták, aktív iszapok, és egyéb elszennyeződött technológiai oldatok) 89/90 Sr tartalmának meghatározására, valamint a BMGE Fizikai Kémia Tanszékén a természetes vizek 90 Sr tartalmának analízisére korábban kidolgozott ún. gyors vizes módszer továbbfejlesztése, kiküszübölve annak méréstechnikai problémájaként jelentkező 234 Th izotóp zavaró hatását. 2
3 A téma aktualitásának szempontjai A PART VVER 440 típusú atomreaktora üzemeltetése során a primerköri hőhordozóba a fűtőelemek felületi szennyeződései, burkolatszivárgás és/vagy sérülés következtében, valamint aktiválási termékek révén β bomló izotópok kerülhetnek, amely radionuklidok szervezett és véletlen szivárgásokkal eljuthatnak a primerköri víztisztítók regenerálási hulladékaiba, valamint más erőművi hulladékokba is. A különböző reaktortípusok által keletkezett radioaktív hulladékok reaktor specifikus minta mátrixszal rendelkeznek, így az egyes reaktortípusok eltérő sajátosságai miatt a béta sugárzó radioizotópok mérésére eltérő analitikai eljárások szükségesek. A probléma megfogalmazása A PART üzemi területén tartályokban gyűjtik a kis- és közepes aktivitású (Low and Intermediate level Liquid Waste: LILW) folyékony radioaktív hulladékokat. Ezek forrása az erőmű technológiai szennyvize. E hulladékvizek erőmű környezetébe történő kibocsátását a bennük előforduló radionuklidok fajtáját és aktivitását tekintve szigorú hatósági előírások szabályozzák. Emiatt is szükséges a tároló tartályok 90 Sr tartalmának időszakos, rutinszerű ellenőrzése. A nukleáris méréstechnikában az összetett béta spektrumok szétválasztása, így az egyes alkotó izotópok meghatározása jelenleg nem teljesen megoldott probléma. Ezért a nuklid specifikus mérés kivitelezéséhez valamilyen szelektív elválasztás technika alkalmazására van szükség. Ezek többségére jellemző, hogy általában időigényesek és/vagy bonyolult kémiai műveleteket tartalmaznak, így nem, vagy csak nehezen automatizálhatók. 3
4 Azonban a kromatográfiás eljárások (pl. szilárdfázisú extrakciós és ioncserés módszerek) lehetővé teszik az egyszerű és gyors mintafeldolgozást, megteremtve ezzel az automatizálhatóság feltételét. A stroncium csapadékos formában történő leválasztását, illetve szelektív kémiai elválasztását hatékonyan megvalósító csapadékos és/vagy kromatográfiás eljárások a nemzetközi irodalomból jól ismertek. A két módszer együttes alkalmazására ismeretesek már előzmények, azonban az elvégzendő analízis megbízhatósága növelése érdekében célszerűnek látszott egy a fenti elválasztási elveket egyesítő komplex szeparációs módszer alkalmazhatósági feltételeinek meghatározása. Az általam továbbfejlesztett komplex eljárás fontosságát az a tény szolgáltatja, hogy minden egyes analizálandó mintából két, egymástól független módon elkészített preparátumot készítünk. Ez nagyban hozzájárul az analízis sikerességéhez: azaz a módszerrel egyrészt a stroncium radioaktív izotópjait ( 90 Sr, vagy 90 Sr/ 89 Sr együttesen), másrészt a 90 Sr-el szekuláris egyensúlyban lévő leányelemét, az 90 Y-t is elválasztjuk a mérendő mintából. Természetes vízmintákban történő 90 Sr meghatározásának egyik formája a stroncium szelektív elválasztásán, majd aktivitásának mérésén alapul. A módszerek másik csoportja abból a feltételezésből indul ki, hogy a vizsgálandó mintákban már beállt a szekuláris radiokémiai egyensúly a 90 Sr és leányeleme, az 90 Y között. Ekkor az ittriumot szelektíven elválasztják, és annak aktivitásából számítják az eredeti minta 90 Sr radioaktív koncentrációját. Ez utóbbi eljárást az 90 Y- nek a 90 Sr-hez képest kedvezőbb nukleáris méréstechnikai tulajdonságai indokolják. Ez a tény lehetővé teszi, hogy gyors és egyszerű elválasztási módszereket dolgozzunk ki. A PART Környezet ellenőrző laboratóriuma nagyszámú vízminta elemzésével tesztelte a BMGE Fizikai Kémia Tanszékén a természetes vízmintákban előforduló 90 Sr radioizotóp mérésére korábban kifejlesztett egyszerű, gyors és automatizálható ún. gyors vizes módszert. Említett eljárással készített 90 Y preparátumok részletes bomlás kinetikai vizsgálatakor kiderült, hogy a mérendő mintákat a rövid felezési idejű 234 Th természetes eredetű izotóp szennyezi. Így a gyors módszer eredményeit bizonytalanná tette, ezért zavaró hatását ki kellett küszöbölni. 4
5 Az értekezés új tudományos eredményei A PART kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékai 89 Sr és 90 Sr tartalmának komplex kémiai analízisére kidolgozott eljárás, valamint a BMGE Fizikai Kémia Tanszékén természetes vizek 90 Sr tartalma meghatározására korábban kifejlesztett ún. gyors vizes módszer továbbfejlesztésének új tudományos eredményeit az alábbiakban foglalom össze: 1. Kidolgoztam egy komplex kémiai eljárást a PART kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékaiban jelenlévő 89 Sr és 90 Sr tartalom együttes meghatározására, a stroncium kémiai elválasztását megvalósító analitikai módszerek adaptálásával. A kísérleti munka során meghatároztam az analízis alapját képező csapadékképzéses-, illetve elem szelektív szeparációs technikák alkalmazhatóságának optimális paramétereit és hatásfokát. Az így optimalizált eljárást nagyszámú atomerőművi mintával teszteltem és igazoltam annak jó reprodukálhatóságát. 2. Az eljárás alkalmazhatóságát megvizsgáltam aktív bepárlási maradékokra és zagyszerű iszapmintákra. Kiderítettem, hogy e minták koncentráltabb szerves komplexképző anyagtartalma az eljárás kémiai kitermelését nagyon lerontja, ezért az analízis az említett minták esetében direkt módon nem alkalmazható. Ennek oka, hogy a nagyobb komplexképző tartalom jelentős mennyiségű inaktív hordozót köt magához. 3. Fenti eredmények alapján az eljárást kiterjesztettem természetes talajminták vizsgálatára is. Az analízis gyakorlati alkalmazhatóságát az atomerőmű környezetében gyűjtött minták 90 Sr aktivitás koncentrációjának mérésével igazoltam, amely 1 2 Bq/kg-os értéknek adódott. Ezek nagyságrendben jól egyeznek az OSSKI és más nemzetközi laboratórium által mért értékekkel. 4. Kimutattam, hogy a BMGE Fizikai Kémia Tanszékén természetes vizek 90 Sr tartalmának meghatározására korábban kidolgozott ún. gyors vizes eljárással analizált minták béta 5
6 mérésében jelentős hibát okoz a jelenlévő természetes 234 Th izotóp. A 234 Th hatásának vizsgálatára kidolgoztam egy kémiai modellre alkalmazott matematikai módszert, mellyel meghatároztam az analízis során elválasztandó Sr 2+ és Y 3+, valamint Fe 3+ és Th 4+ ionok el-, illetve szétválasztásának optimális paramétereit kationcserélő gyantán. 5. Ezt követően mesterségesen összeállított oldatokat felhasználva kísérleti úton igazoltam a modell helyességét. Megmutattam, hogy megfelelően megválasztott szelektív komplexképzőt (citromsav) alkalmazva az Y 3+ és Th 4+ ionok tökéletesen elválaszthatók egymástól. 6. Fenti tapasztalatból kiindulva továbbfejlesztettem a természetes vízminták gyors analízisére kidolgozott korábbi eljárást, kiegészítve azt egy kationcserés elválasztáson alapuló ion-elválasztással. 7. A modell alapján optimalizált eljárást teszteltem az általam készített standard oldatokkal és bizonyítottam annak jó reprodukálhatóságát. Az új módszerrel meghatároztam az atomerőmű környezetében létesített víz kutak 90 Sr aktivitás koncentrációját, amely < mbq/dm -3 -es értéknek adódott. Az elért eredmények alapján javaslatot tettem a korábbi módszer automatikus minta előkészítési fázisának módosítására és megállapítottam az eljárás alkalmazhatóságának feltételeit is. Eredmények gyakorlati alkalmazhatósága Hazai viszonylatban a természetes vizek 90 Sr tartalmának szakhatósági meghatározását szolgáló módszerek bonyolult, soklépcsős, emiatt időigényes eljárások. Az általam továbbfejlesztett gyors vizes módszer mindezeket a hátrányos tulajdonságokat kiküszöbölve lehetővé tette, hogy a PART Környezet ellenőrzési laboratóriuma rutinszerűen használhassa ezt az erőmű környéki természetes vizek 90 Sr tartalmának ellenőrzésére. 6
7 Közlemények és előadások A Ph.D. értekezés alapját képező közlemények 1. I. GRESITS, S. TÖLGYESI, J. SOLYMOSI, R. CHOBOLA, L. GY. NAGY, L. SZABÓ and P. ORMAI: Determination of Transuranium elements in Nuclear Power Plant Wastes. J. Radioanal. Nucl. Chem., 203, , CHOBOLA R., VINCZE Á., ERDŐS E., SOLYMOSI J., GRESITS I., ORMAI P., FRITZ A., PINTÉR T. és SÜVEGES M.: 90 Sr meghatározása atomerőművi folyékony hulladékoból. Magyar Kémiai Folyóirat, 103.évf., 9, , Á. VINCZE, E. ERDŐS, J. SOLYMOSI, I. GRESITS, P. MELL, L. TÖRÖK, R. CHOBOLA, P. ORMAI, A. FRITZ, T. PINTÉR. Determination of Radiostroncium in Samples of NPP Origin. Proceedings of the IRPA Regional Symposium on Radiation Protection. Prague, 8-12 Sep pp , R. CHOBOLA, E. ERDŐS, P. MELL, J. SOLYMOSI, Á. VINCZE, L. TÖRÖK, T. RANGA and G. VOLENT: Separation of 234 Th from 90 Y. Czech. J. Phys., 49, , R. CHOBOLA, P. MELL, L. DARÓCZI and Á. VINCZE: Rapid Determination of Radiostrontium Isotopes in Samples of NPP Origin. J. Radioanal. Nucl. Chem., 267(2), , L. SZENTMIKLÓSI, ZS. RÉVAY, R. CHOBOLA, P. MELL, S. SZAKÁCS and I. KÁSA: Characterization of CaSO 4 -Based Dosimeter Materials with PGAA and Thermoluminescent Methods. J. Radioanal. Nucl. Chem., 267(2), , I. KÁSA, R. CHOBOLA, P. MELL, S.SZAKÁCS and A. KEREKES: Preparation and Investigation of Thermoluminescence Properties of CaSO 4 :Tm,Cu. Accepted for publication in Rad. Prot. Dosim.,
8 A Ph.D. értekezés témaköréből készült előadások, poszterek 1. E. ERDŐS, J. SOÓS, J. SIMON, T. PINTÉR, P. ZAGYVAI, Á. GUJGICZER, R. CHOBOLA, J. SOLYMOSI and L. GY. NAGY: Continuous monitoring of radioiodines in NPP primary coolant. 2 nd International Seminar on Primary and Secondary Side Water Chemistry of Nuclear Power Plants. Hungary, Balatonfüred 19-23, September CHOBOLA R.: 90 Stroncium meghatározása atomerőművi hulladékokból. Őszi Radiokémiai Napok MKKE Radioanalitikai Szakcsoportja. Balatonkenese, VINCZE Á., CHOBOLA R., ERDŐS E. és SOLYMOSI J.: Radiostroncium gyors mérése atomerőművi mintákból. MKKE Vegyészkonferencia. Eger, Á. VINCZE, E. ERDŐS, J. SOLYMOSI, I. GRESITS, R. CHOBOLA, P. ORMAI, A. FRITZ, T. PINTÉR and M. SÜVEGES: Analysis of Radiostrontium isotopes in evaporation concentrates from the water purification system of NPP Paks. 3 nd International Seminar on Primary and Secondary Side Water Chemistry of Nuclear Power Plants. Hungary, Balatonfüred 16-20, September E. ERDŐS, I. GRESITS, P. MELL, R. CHOBOLA, Á. VINCZE, J. SOLYMOSI and P. ORMAI: Completion of the IVO Technology for the Separation of 90 Sr Isotope in the Decontamination of Waste Waters. EPRI 1998 International LLW Conference and Exhibit Show. Orlando, Fl, July 15-17, CHOBOLA R., VINCZE Á., SOLYMOSI J., MELL P. és RANGA T.: Th-234 elválasztása Y-90- től. Őszi Radiokémiai Napok MKKE Radiokémiai Szakcsoportja.Tata,
Urán és transzurán elemek meghatározása kis és közepes aktivitású atomerőművi radioaktív hulladékmintákból. Ph.D.
Urán és transzurán elemek meghatározása kis és közepes aktivitású atomerőművi radioaktív hulladékmintákból. Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Tölgyesi Sándor okl. vegyészmérnök Témavezető: Dr. Gresits
RészletesebbenNagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.
RADANAL Kft. www.radanal.kfkipark.hu MTA Izotópkutató Intézet www.iki.kfki.hu Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska
RészletesebbenSOLYMOSI József. Oktató-tudományszervező
EUROPASS ÖNÉLETRAJZ SZEMÉLYI ADATOK - Vezetéknév/utónév SOLYMOSI József Faxszám 432-9040; HM 29-940 Állampolgárság magyar Születési dátum 1943.01.26. Neme férfi SZAKMAI TAPASZTALAT Foglalkozás / beosztás
RészletesebbenAtomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenMÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ
Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet MÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ Molnár Mihály, Janovics Róbert, Bihari Árpád, Varga Tamás,
RészletesebbenA Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres
RészletesebbenBihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály
A Paksi Atomerőmű primerkörében oldott 14 C nyomonkövetése a C30- as konténerig I.: szervetlen frakció Bihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály 14 C és a nukleáris
RészletesebbenFORRÓ RÉSZECSKÉK VIZSGÁLATA PhD tézisfüzet
FORRÓ RÉSZECSKÉK VIZSGÁLATA PhD tézisfüzet KERKÁPOLY ANIKÓ TÉMAVEZETÕK: DR. VAJDA NÓRA DR. ZAGYVAI PÉTER BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM NUKLEÁRIS TECHNIKAI INTÉZET (2005) A kutatások elõzménye
RészletesebbenDr. Pintér Tamás osztályvezető
Mit kezdjünk az atomreaktorok melléktermékeivel? Folyékony radioaktív hulladékok Dr. Pintér Tamás osztályvezető 2014. október 2. MINT MINDEN TECHNOLÓGIÁNAK, AZ ENERGIA- TERMELÉSNEK IS VAN MELLÉKTERMÉKE
RészletesebbenSzentmiklósi László BEVEZETÉS IDŐFÜGGŐ FOLYAMATOK ALKALMAZÁSA. Ph. D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. A PROMPT-γ AKTIVÁCIÓS ANALÍZISBEN
Ph. D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BEVEZETÉS Szentmiklósi László IDŐFÜGGŐ FOLYAMATOK ALKALMAZÁSA A PROMPT-γ AKTIVÁCIÓS ANALÍZISBEN Témavezető: Dr. Révay Zsolt MTA Izotópkutató Intézet Egyetemi konzulens: Dr. Nagyné
RészletesebbenPAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY
PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY October 2012 Vietnami szakemberek képzése a paksi atomerőműben Bodnár Róbert, Kiss István MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Attila Szőke Head of Section Paks
RészletesebbenKÉMIAI DEKONTAMINÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KORRÓZIÓS ÉS FELÜLETKÉMIAI HATÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
KÉMIAI DEKONTAMINÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KORRÓZIÓS ÉS FELÜLETKÉMIAI HATÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE Doktori (PhD) értekezés tézisei Baja Bernadett Kémia és Környezettudományok Doktori Iskola Témavezető:
RészletesebbenIVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) Radioaktív hulladéknak tekinthető az a
RészletesebbenRADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ
Nagy Gábor SOMOS Kft., Budapest RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ (DIPLOMAMUNKA BEMUTATÁSA) XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2017. április
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN
A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Dezső Z. 3, Bujtás T. 2,Veres
RészletesebbenRADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ
Nagy Gábor 1, Zsille Ottó 1, Csurgai József 1, Pintér István 1, Bujtás Tibor 2, Bacskó Gábor 3, Nős Bálint 3, Kerekes Andor 4, Solymosi József 1 1 SOMOS Kft., Budapest 2 Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály,
RészletesebbenRadioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben
Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású
RészletesebbenKIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE
KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE Készítette: KOCSIS ERIKA Témavezető: Prof. Kiss Ádám 2015. 01. 29. Célkitűzés A radioaktív hulladékok kezelésének és kategorizálásának
RészletesebbenNUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14 C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL Bihari Árpád Molnár Mihály Janovics Róbert Mogyorósi Magdolna 14 C képződése és jelentősége Neutron indukált magreakció
RészletesebbenPaks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.
www.atomeromu.hu Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek. Az urán 235-ös izotópját lassú neutronok
RészletesebbenPató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam
Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Budapest, Témavezető: Dr. Konzulensek: Dr. Dr. Dr. Homonnay Zoltán Varga Beáta Süvegh Károly Marek Tamás A csernobili baleset és következményei Mérési módszerek:
RészletesebbenRADIOAKTÍV ANYAGOK LÉGKÖRI KIBOCSÁTÁSAINAK ELEMZÉSE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Bolyai János Katonai Műszaki Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002. évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. dr.univ Sági László RADIOAKTÍV ANYAGOK LÉGKÖRI
RészletesebbenTermészetes vizek 226 Ra-tartalmának meghatározása
Természetes vizek 226 Ra-tartalmának meghatározása Osváth Szabolcs, Szabó Gyula, Rell Péter, Kövendiné Kónyi Júlia OSSKI XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2014. május 13-15. Ivóvizek
RészletesebbenRadioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)
Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Sebestyén Zsolt Nukleáris biztonsági felügyelő 1 Tartalom 1. Feladat forrása 2. VLLW kategória indokoltsága 3. Az osztályozás hazai
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
RészletesebbenKörnyezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.
Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből Pécsi Zsolt Paks, 2011. november 24. Jövőképünk, környezetpolitikánk A Paksi Atomerőmű az elkövetkezendő évekre célul tűzte ki, hogy az erőműben a nukleáris
RészletesebbenNukleáris anyagok vizsgálata a hazai nukleáris biztonság erősítésére
Nukleáris anyagok vizsgálata a hazai nukleáris biztonság erősítésére Kovács András IKI KTT intézeti látogatás 2010. október 5-7., Budapest A K+F témák 1. Roncsolásmentes analitikai módszereket (gamma spektrometriát
RészletesebbenJakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Bevezetés Kutatási háttér: a KFKI telephelyen végzett sugárvédelmi környezetellenőrző
RészletesebbenA RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.
A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. Hazánkban a pest megyei Püspökszilágy és Kisnémedi határában létesült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló már több mint
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE
Sugárvédelmi Nívódíj pályázat A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Manga László 1, Nagy Gábor 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 SOMOS Környezetvédelmi
RészletesebbenBódizs Dénes PUBLIKÁCIÓS LISTA
Bódizs Dénes PUBLIKÁCIÓS LISTA 1./ Bánhalmi J.,Bódizs D.: 300 kev-es Van de Graaff típusú elektron gyorsító berendezés oktatási célra; ATOMKI Közlemények 4 (1962) 191 2./ Daróczyné-Molnár E.,Bódizs D.,
RészletesebbenNagy Gábor: HORDOZHATÓ ENERGIASZELEKTÍV SUGÁRZÁSMÉRİ SZONDA KIFEJLESZTÉSE PIN DIÓDA ALKALMAZÁSÁVAL
ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Nagy Gábor: HORDOZHATÓ ENERGIASZELEKTÍV SUGÁRZÁSMÉRİ SZONDA KIFEJLESZTÉSE PIN DIÓDA ALKALMAZÁSÁVAL című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetője (TÉZISFÜZET)
RészletesebbenDebreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó
RészletesebbenTERMÉSZETES EREDETÛ VÍZMINTÁK 226 RA
Bevezetés, célkitûzések TERMÉSZETES EREDETÛ VÍZMINTÁK 226 RA KONCENTRÁCIÓ MÉRÉSI MÓDSZEREINEK FEJLESZTÉSE Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Bodrogi Edit Anyagtudományok és technológiák Doktori
RészletesebbenA TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA
A TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA Széles Éva Nukleáris Újságíró Akadémia MTA IKI, Nukleáris anyagok a környezetben honnan? A nukleáris anyagok legfontosabb gyakorlati alkalmazási
RészletesebbenGALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL
PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI- ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: MOLNÁR ESZTER OKL. ÉLELMISZERMÉRNÖK TÉMAVEZETŐ:
RészletesebbenSugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)
Sugárvédelem nukleáris létesítményekben Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO) Tartalom Ki mit nevez nukleárisnak? Hasadóanyagok Neutronos láncreakció, neutronsugárzás Felaktiválódás,
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-23/16-M Dr. Szalóki Imre, fizikus, egyetemi docens Radócz Gábor,
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenNukleáris képzés vietnami szakembereknek Magyarországon (HUVINETT)
Nukleáris képzés vietnami szakembereknek Magyarországon (HUVINETT) Osváth Szabolcs, Zagyvai Péter, Czifrus Szabolcs, Aszódi Attila Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai
RészletesebbenBIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola BIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
RészletesebbenA hazai vízművek NORM-os felmérése
A hazai vízművek NORM-os felmérése Juhász László, Motoc Anna Mária, Ugron Ágota OSSKI Boguslaw Michalik GIG, Katowice Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Értelmezés NORM: Naturally Occurring Radioactive
RészletesebbenRADIOAKTÍV IZOTÓPOK KIKERÜLÉSE SÉRÜLT FŰTŐELEMEKBŐL
RADIOAKTÍV IZOTÓPOK KIKERÜLÉSE SÉRÜLT FŰTŐELEMEKBŐL DOKTORI (PhD) TÉZISFÜZET SLONSZKI EMESE Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont 2012 1. A KUTATÁSOK ELŐZMÉNYE A Paksi Atomerőműben
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR DOKTORI ISKOLA
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR DOKTORI ISKOLA STRONCIUM, CÉZIUM, KOBALT ÉS JÓD SZORPCIÓJÁNAK ÉS MIGRÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA AGYAGKŐZET MINTÁKON ÉS NAGY DÓZISOK
RészletesebbenAktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez
Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Vízszintes metszet (részlet) Mi aktiválódik? Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek I.) Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek
RészletesebbenA kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása
A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása Eleso Denis Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám Egyetemi tanár A radioaktív anyag a természetben előforduló
Részletesebbenösszesen 18 fő, ebből Ph.D. 3 fő, kandidátus 5 fő, MTA doktora 10 fő
1. A tudományos bizottság neve: MTA Radiokémiai Tudományos Bizottság 2. A tudományos bizottság tisztségviselői: elnök: Homonnay Zoltán, titkár: Szentmiklósi László 3. A bizottság létszáma: tagjai: Farkas
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE
A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE Kerekes Andor, Ozorai János, Ördögh Miklós, + Szabó Péter SOM System Kft., + PA Zrt. Bevezetés, előzmények
RészletesebbenCSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer
RészletesebbenA RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.
A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. Hazánkban a pest megyei Püspökszilágy és Kisnémedi határában létesült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló már több mint
RészletesebbenA magyarországi 106 Ru mérési eredmények értékelése
A magyarországi Ru mérési eredmények értékelése Jakab Dorottya 1 (jakab.dora@energia.mta.hu), Endrődi Gáborné 1, Kapitány Sándor 2, Kocsonya András 1, Pántya Annamária 1, Pázmándi Tamás 1, Zagyvai Péter
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉN-, NITROGÉN- ÉS OXIGÉNTARTALMÚ VEGYÜLETEK GÁZKROMATOGRÁFIÁS ELEMZÉSE SZÉNHIDROGÉN-MÁTRIXBAN Készítette STUMPF ÁRPÁD okl. vegyész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi
RészletesebbenLátogatás egy reprocesszáló üzemben. Nagy Péter. Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam,
Látogatás egy reprocesszáló üzemben Nagy Péter Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2018.04.17-19. Előzmények European Nuclear Young Generation Forum (ENYGF), Paris, 2015.június 22-24.
RészletesebbenNagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében
Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében Molnár M., Rinyu L., Palcsu L., Mogyorósi M., Veres M. MTA ATOMKI - Isotoptech Zrt. Hertelendi Ede Környezetanalitikai
RészletesebbenA Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei
A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei Brolly Áron, Hózer Zoltán, Szabó Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont 1525 Budapest 114, Pf. 49, tel.: 392 2222 A Paksi Atomerőműben
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenPannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola A KÉN-HIDROGÉN BIOKATALITIKUS ELTÁVOLÍTÁSA BIOGÁZBÓL SZUSZPENDÁLT SZAKASZOS ÉS RÖGZÍTETT FÁZISÚ FOLYAMATOS REAKTORBAN, AEROB ÉS MIKROAEROB
RészletesebbenA radioaktív hulladékokról
A radioaktív hulladékokról Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. Miskolc, 2013. november 29. Radioaktív hulladékok forrásai Radioaktív izotópok széleskörű felhasználása (pl.: nukleáris energetika,
RészletesebbenRadiokémiai neutronaktivációs analízis (RNAA)
Radiokémiai neutronaktivációs analízis (RNAA) Vajda Nóra Irodalom: R. Zeisler, N. Vajda, G. Kennedy, G. Lamaze, G. L. Molnár: Activation Analysis a Handbook of Nuclear Chemistry -ben (szerk. A. Vértes,
RészletesebbenA DEBRECENI TUDÁSBÁZIS SZEREPE A HAZAI RADIOAKTÍV HULLADÉK ELHELYEZÉSI PROGRAMOKBAN
A DEBRECENI TUDÁSBÁZIS SZEREPE A HAZAI RADIOAKTÍV HULLADÉK ELHELYEZÉSI PROGRAMOKBAN DR. ORMAI PÉTER Radioaktív Hulladékokat Kezelı Kft. DR. HERTELENDI EDE TISZTELETÉRE DEBRECENI TUDÁSBÁZIS MTA Atommagkutató
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
RészletesebbenVaskor Dóra Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Kiss Ádám egyetemi tanár
Vaskor Dóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám egyetemi tanár Háttérsugárzás Természet része Nagyrészt természetes eredetű (radon, kozmikus, Föld, táplálék) Mesterséges (leginkább orvosi
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN
A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN Janovics R. 1, Kern Z. 2, L. Wacker 3, Barnabás I. 4, Molnár M. 1 1 MTA-ATOMKI HEKAL, Debrecen janovics@atomki.hu 2 MTA GKI Budapest,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1665/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági
RészletesebbenNukleáris hulladékkezelés. környezetvédelem
Nukleáris hulladékkezelés http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern/nukleáris környezetvédelem A felhasználási terület meghatározza - a radioaktív izotópok fajtáját, - mennyiségét és -
RészletesebbenRadiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után
Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1665/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági
RészletesebbenNukleáris képzés vietnami szakembereknek Magyarországon (HUVINETT)
Nukleáris képzés vietnami szakembereknek Magyarországon (HUVINETT) Osváth Szabolcs, Zagyvai Péter, Czifrus Szabolcs, Aszódi Attila Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai
RészletesebbenÜzemzavari bepárlási maradékok kémiai és radiokémiai összetételének pontosítása
Üzemzavari bepárlási maradékok kémiai és radiokémiai összetételének pontosítása Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/141 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás
RészletesebbenNemzeti Radioaktívhulladék-tároló
Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Az atomenergia felhasználása közben sugárzó, radioizotóppal különböző mértékben szennyezett hulladék anyagok maradnak vissza, amelyek biztonságos kezelésére, tárolására
RészletesebbenRadon a felszín alatti vizekben
Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk
RészletesebbenSugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben
Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Bujtás Tibor Paksi Atomerőmű Zrt. Sugár- és Környezetvédelmi Hajdúszoboszló, 2010. április 27. Történeti áttekintés A Sugárvédelmi (SVO) vezetői: -
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenEigemann József Gábor. Aeroszol és gáztisztító szűrők minősítése a Paksi Atomerőmű technológiai rendszereiben
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanács Eigemann József Gábor Aeroszol és gáztisztító szűrők minősítése a Paksi Atomerőmű technológiai rendszereiben című doktori (PhD) értekezésének szerzői
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
RészletesebbenBudapest, február 15. Hamvas István vezérigazgató. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató
Budapest, 2018. február 15. Hamvas István vezérigazgató MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató 2017: hármas rekord Termelés (GWh) Teljesítmény kihasználás (%) 16000 REKORD 90 REKORD 15500 2014 2015
RészletesebbenBaranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés
RészletesebbenEmberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása
Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Rell Péter, Osváth Szabolcs és Kövendiné Kónyi Júlia Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő
RészletesebbenA RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.
A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős
RészletesebbenKÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta
KÖRNYEZETI MINTÁK 90 Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta
RészletesebbenAlacsony hátterű kamra alkalmazása környezeti minták radioaktivitásának meghatározására
Alacsony hátterű kamra alkalmazása környezeti minták radioaktivitásának meghatározására Völgyesi Péter 1,2, Szabó Zsuzsanna 3, Kis Zoltán 4, Szabó Csaba 2, Judith Pena Salupeto Dembo 2 1 Sugárbiztonsági
RészletesebbenA NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2011. május 3-5. A munka résztvevői
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1024/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1024/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Üzemviteli Igazgatóság Vegyészeti Főosztály Vegyészeti
RészletesebbenCs atomerőművi hűtővízben és radioaktív hulladékban
MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Sugárbiztonsági Laboratórium RadAnal KFT. Cs atomerőművi hűtővízben és radioaktív hulladékban Nagy Péter, Vajda Nóra, Sziklainé László Ibolya, Kovács-Széles Éva, Simonits
RészletesebbenKriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.
Készítette: Témavezető: Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék 2013. Január 15. 1. Bevezetés, célkitűzés 2. Atomerőművek 3. Csernobil A katasztrófa
RészletesebbenVízminta radioaktivitásának meghatározása.
1 Vízminta radioaktivitásának meghatározása. 1. Bevezetés A természetes vizekben, így a Dunában is jelenlévő radioaktivitás oka a vízzel érintkező anyagokból kioldott természetes eredetű radioaktív izotópok
RészletesebbenUránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)
Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év) Kocsonya András, Lakosi László MTA Energiatudományi Kutatóközpont Sugárbiztonsági Laboratórium OAH TSO szeminárium 2016. június 28. Előzmények
RészletesebbenUV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban
UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban Készítette: Kovács Tamás Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó adjunktus
RészletesebbenMagas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens
Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens detektorokkal Petrányi János Fejlesztési igazgató / Nukleáris Divízió vezető Gamma ZRt. Tartalom Felületi szennyezettség
RészletesebbenPajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén
Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén A CAThyMARA (Child and Adult Thyroid Monitoring After Reactor Accident) projekt előzetes eredményei Pántya Anna, Andrási
RészletesebbenAKTINIDÁK ELEMZÉSE BIZTOSÍTÉKI CÉLBÓL VETT
AKTINIDÁK ELEMZÉSE BIZTOSÍTÉKI CÉLBÓL VETT DÖRZSMINTÁKBAN NUKLEÁRIS ÉS TÖMEGSPEKTROMETRIAI MÓDSZEREKKEL A doktori értekezés tézisei Mácsik Zsuzsanna Témavezető: Dr. Vajda Nóra Eötvös Loránd Tudományegyetem,
RészletesebbenKORRÓZIÓS JELENSÉGEK KOMPLEX ÉRTELMEZÉSE ATOMERŐMŰVI GŐZFEJLESZTŐKBEN. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Nagyné Szabó Andrea Kémia Doktori Iskola
KORRÓZIÓS JELENSÉGEK KOMPLEX ÉRTELMEZÉSE ATOMERŐMŰVI GŐZFEJLESZTŐKBEN Doktori (PhD) értekezés tézisei Nagyné Szabó Andrea Kémia Doktori Iskola Témavezető: Dr. Varga Kálmán egyetemi tanár Pannon Egyetem
RészletesebbenMódszer köztes tárolókat nem tartalmazó szakaszos működésű rendszerek ütemezésére
Módszer köztes tárolókat nem tartalmazó szakaszos működésű rendszerek ütemezésére Doktori (PhD) értekezés tézisei Holczinger Tibor Témavezető: Dr. Friedler Ferenc Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai
RészletesebbenÚjabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán
Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind
RészletesebbenRADIOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRNYEZETMÉRNÖKI BSC KÉPZÉSBEN
RADIOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRNYEZETMÉRNÖKI BSC KÉPZÉSBEN Horváth Márk, Kristóf Krisztina, Czinkota Imre, Csurgai József Nívódíj pályázat 2017. Célkitűzés: A harmadik évfolyamos környezetmérnök BSc hallgatók
Részletesebben