2011. [A KÉPZÉSI SZÜKSÉGLETEK FELMÉRÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI STRUKTÚRA ÁTALAKÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN]

2011. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet - Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság [A KÉPZÉSI SZÜKSÉGLETEK FELMÉRÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI STRUKTÚRA ÁTALAKÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN] A Fővárosi Önkormányzat és a megyei önkormányzati intézmények fenntartásában lévő egészségügyi intézmények konszolidációjához szükséges intézkedésekről szóló 1335/2011. (X. 13.) Korm. határozattal összhangban végzett felmérés értékelése

Készítette: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság Módszertani Főosztály, Elemző-Stratégiai Osztály Dr. Abay-Nemes Orsolya Dr. Barla-Szabó Tamás Demeter Józsefné Gyetvai Györgyi Maléta Andrea Török Erika Zagyva Klára Lezárva: 2012. január 12-én Jóváhagyta: Rauh Edit főigazgató-helyettes MSZN ISO 9001:2009 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. A mérésről általában... 4 2. A megyei és fővárosi fentartású intézményektől beérkezett válaszok összegzése, értékelése, összehasonlítása... 7 2. 1. Az intézmények diagnosztikai és terápiás részlegei... 7 2. 2. Az intézmények szakdolgozói létszámellátottsága... 8 2. 3. Az intézmény szakképzésben résztvevő szakdolgozóinak létszáma 13 2. 4. Az intézmény szakdolgozói létszámából tartósan távollevők létszáma... 18 2. 5. Az intézményben betöltetlen szakdolgozói álláshelyek... 23 2. 6. Szakképzési igények... 28 2. 7. Megjegyzés lehetősége... 33 3. Az országos hatáskörű intézmények és az egyetemek... 34 4. Feladatok, javaslatok... 37 5. Mellékletek... 38 MSZN ISO 9001:2009 3

1. A MÉRÉSRŐL ÁLTALÁBAN A megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények konszolidációjához szükséges intézkedésekről szóló 1335/2011. (X. 13.) Korm. határozattal összhangban olyan felmérés készült, amely átfogó képet ad az intézmények szakápolói és szakasszisztensi humán-erőforrás ellátottságról. A felmérést és elemzést Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság Főigazgató-helyettesének kezdeményezésére a Módszertani Főosztály Elemző-Stratégiai Osztályának munkatársai készítették. A mérés témája, célja A mérés témája a konszolidációban érintett intézményekben a szakápolói és szakasszisztensi humán-erőforrás ellátottság felmérése, a szakképzési igények feltérképezése. A mérés célja annak felmérése volt, hogy a konszolidációban érintett intézményekben milyen mértékű szakdolgozói létszámhiány, illetve szakdolgozói szakképzési igény mutatkozik a folyamatos és biztonságos betegellátás megvalósításához. A felmérés elsősorban a ráépülő szakképesítések által betölthető munkakörökre vonatkozott, de lehetőség volt arra, hogy az intézmények vezetői jelezzék az alap-szakképzésre vonatkozó igényüket is. A mérés indoklása A felméréshez a Semmelweis Tervben szereplő prioritásokat, mely szerint fontos szempont az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában az emberi erőforrások képzése és megtartása. Ennek szellemében a leépítés helyett a meglévő emberi erőforrások megőrzésére, a térben és időben történő megfelelő felhasználásra kell a hangsúlyt helyezni. A tudományos bizonyítékokon alapuló egészségpolitika azt jelenti, hogy a probléma meghatározás, a problémák okainak feltárása, a megfelelő eszközök, intézkedések kiválasztása, valamint ezek hatásainak értékelése a rendelkezésre álló, illetve megszerezhető hazai és nemzetközi tapasztalatokra, kutatási eredményekre, rutinszerűen gyűjtött adatok elemzésére épül. A felmérést ennek szellemében készítettük. A mérés formája A méréshez olyankérdőívet készítettünk, mely többségében zárt kérdéseket tartalmazott, és a válaszadás megkönnyítése érdekében tartalmazta valamennyi, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő ráépülő szakképesítést, valamint az OKJ előtti másodfokú szakosító képzéseket. A kérdőív hat kérdésből állt (ld. 1. számú melléklet) az alábbi témaköröket érintve: MSZN ISO 9001:2009 4

az intézmény diagnosztikai és terápiás részlegeinek felsorolása az intézmény szakdolgozói létszám-ellátottsága az intézmény szakképzésben résztvevő szakdolgozóinak létszáma az intézmény szakdolgozói létszámából tartósan távollévők létszáma az intézményben betöltetlen szakdolgozói státuszok száma szakképzési igények A kérdőív végén a 7. pontban lehetőséget adtunk a kérdőívvel kapcsolatos megjegyzések rögzítésére. A kérdőív kísérőlevele tartalmazta a felmérés célját és segítséget nyújtott a kitöltéshez. A kérdőívet az érintett megyei intézmények a számukra kialakított belső web-felületről tölthették le, a fővárosi intézmények ápolásvezetőit direkt e-mail formájában kértük fel a közreműködésre. A mérésben résztvevők köre A mérésben a konszolidációban érintett megyei fenntartású önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató intézmények vettek részt. Ezen felmérés lezajlása után a résztvevők körét az országos intézményekkel és egyetemekkel bővítettük. Feléjük a kérdőív 2 kérdésből álló, egyszerűsített formában csak a szakképzési igényeikre vonatkozóan került kiküldésre. A mérés ideje A felmérés 2011. november 4. és december 20. között zajlott. A kitöltött kérdőívet az intézményeknek 2011. november 20-ig (megyei intézmények), illetve 2011. december 8-ig (fővárosi intézmények) kellett eljuttatni elektronikusan és papíralapon is Főigazgatóságunkra. 2011. december 13-án egyszerűsített formában küldtük ki a felmérő ívet az országos hatáskörű intézmények és egyetemek ápolásvezetői számára és külön jeleztük, hogy a felmérésben való részvétel önkéntes. Az értékelésbe vont kérdőívek száma A visszaérkezett és feldolgozásba vont kérdőívek száma: megyei fenntartású intézmények közül a kérdőívet 34 (telephelyeket is beleértve) intézmény töltötte ki és küldte vissza, fővárosi fenntartású intézményekből 14 kitöltött kérdőív érkezett vissza országos hatáskörű és egyetemi intézményből összesen 6 kitöltött kérdőív érkezett vissza MSZN ISO 9001:2009 5

A kérdőívek feldolgozása A kérdőív kitöltéséhez felhívtuk az intézményvezetők figyelmét, hogy legyenek tekintettel az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 1/2011. (I. 7.) NEFMI rendelet 3. számú melléklete alapján a szakképesítések egymásnak való megfeleltetésére, valamint az igények megfogalmazásánál az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendeletben foglaltakra. A kérdőívben megadott adatok és így azok elemzése is a felmérés készítésekor (2011. december) rögzített állapotot tükrözik. A megjelenített adatokat többek között a következő tények módosíthatják: - a minimumfeltételek változásai - a nyugdíjazások - a pályaelhagyás, illetve a külföldi munkavállalás - a munkahelyek létesítése, megszüntetése, illetve összevonása. MSZN ISO 9001:2009 6

2. A MEGYEI ÉS FŐVÁROSI FENTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEKTŐL BEÉRKEZETT VÁLASZOK ÖSSZEGZÉSE, ÉRTÉKELÉSE, ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2. 1. AZ INTÉZMÉNYEK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS RÉSZLEGEI A kérdőív 1. kérdésében azt kértük, hogy a válaszadó sorolja fel, milyen diagnosztikai és terápiás részlegeket (a járóbeteg szakellátás, a diagnosztikai háttér-, valamint a fekvőbeteg és speciális ellátás körében) működtet. A válaszadók részletezve jelezték az intézményükben jelenleg működtetett diagnosztikai és terápiás osztályokat illetve részlegeket. A felsorolás nem tartalmazza azokat az egységeket, melyek működésének finanszírozása nem az intézmény költségvetését terheli. Ezen felmérés a szakképzési igények felmérésére, a képzési területek átgondolt szervezési, tervezési folyamataira koncentrált, így jelen elemzésünk e területet most nem érinti. Ezen adatok kiinduló pontként szolgálnak a struktúra átalakítás során esetlegesen bekövetkező változásokhoz, és a további elemző munkához. Jelen összegzésben a humánerőforrás krízis kezeléséhez szükséges adatok elemzésére helyeztük a hangsúlyt. MSZN ISO 9001:2009 7

2. 2. AZ INTÉZMÉNYEK SZAKDOLGOZÓI LÉTSZÁMELLÁTOTTSÁGA Arra kértük a felmérésben közreműködő egészségügyi szolgáltatókat, hogy határozzák meg az intézmény szakdolgozói létszámellátottságát a betöltött munkaköröknek megfelelően, szakképesítések szerinti bontásban. A táblázat kitöltésénél csak a ráépülő szakképesítések által betöltött munkaköröket vizsgáltuk. A kérdés keretében az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések [a Kérdőív 2.1. pontja], illetve az Országos Képzési Jegyzék megjelenése, azaz a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet kihirdetése előtt megszerzett szakképesítések, ún. másodfokú szakosító képzések [a Kérdőív 2.2. pontja] jelölésére és a hozzájuk tartozó létszámadatok megadására volt mód. Felhívtuk az intézményvezetők figyelmét, hogy legyenek tekintettel az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 1/2011. (I. 7.) NEFMI rendelet 3. számú melléklete alapján a szakképesítések egymásnak való megfeleltetésére. A kérdőíves felmérés első körében a megyei önkormányzati intézmények szakdolgozói humánerőforrás helyzetét vizsgáltuk. Az elemzési szempontok hatékony érvényesülése érdekében az OKJ szerinti szakképesítések a következő szerint kerültek rendezésre (ld. 3. számú melléklet): - Ápolói (15 féle szakképesítés) - Egészségügyi asszisztensi (11 féle szakképesítések) - Képalkotó diagnosztikai (8 féle szakképesítés) - Műtéti (2 féle szakképesítés) - Laboratóriumi diagnosztikai (4 féle szakképesítés) - Egészségügyi kártevőirtó (1 féle szakképesítés) - Rehabilitációs (1 féle szakképesítés) Az OKJ előtti szakképesítések tekintetében szintén megtörtént a ek szerinti bontás: - Ápolói (4 féle szakképesítés) - Egészségügyi asszisztensi (6 féle szakképesítések) - Képalkotó diagnosztikai (1 féle szakképesítés) - Műtéti (3 féle szakképesítés) - Laboratóriumi diagnosztikai (6 féle szakképesítés) - Rehabilitációs (1 féle szakképesítés) A megyei egészségügyi intézményekben foglalkoztatott szakdolgozók szakképesítésének típusa %-ban megadva a következő: MSZN ISO 9001:2009 8

A kérdőíves felmérés második körében a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények szakdolgozói humánerőforrás helyzetét vizsgáltuk. Az elemzési szempontok hatékony érvényesülése érdekében az OKJ szerinti szakképesítések a következő szerint kerültek rendezésre (ld. 3. számú melléklet): - Ápolói (15 féle szakképesítés) összesen 295,75 fő - Egészségügyi asszisztensi (12 féle szakképesítés) összesen 238,5 fő - Képalkotó diagnosztikai (8 féle szakképesítés) összesen 27 fő - Műtéti (2 féle szakképesítés) összesen 98 fő - Laboratóriumi diagnosztikai (4 féle szakképesítés) összesen 36,5 fő - Egészségügyi kártevőirtó (1 féle szakképesítés) összesen 1 fő - Rehabilitációs (1 féle szakképesítés) összesen 0 fő - Egyéb (1 féle szakképesítés) összesen 0 fő Az OKJ előtti szakképesítések tekintetében szintén megtörtént a ek szerinti bontás: - Ápolói (4 féle szakképesítés) összesen 30 fő - Egészségügyi asszisztensi (5 féle szakképesítés) összesen 152,5 fő - Képalkotó diagnosztikai (1 féle szakképesítés) összesen 16 fő - Műtéti (2 féle szakképesítés) összesen 164,75 fő - Laboratóriumi diagnosztikai (8 féle szakképesítés) összesen 101,5 fő - Rehabilitációs (1 féle szakképesítés) összesen 4 fő A fővárosi egészségügyi intézményekben foglalkoztatott szakdolgozók szakképesítésének típusa %-ban megadva a következő: MSZN ISO 9001:2009 9

A megyei és fővárosi egészségügyi intézmények összehasonlítása a felmérés tükrében: A felmérés első körében a megyei önkormányzati, míg a második körben a fővárosi fenntartásban lévő egészségügyi intézmények szakdolgozói humánerőforrás helyzetét vizsgáltuk. A kiküldött kérdőívre 41 intézményből érkeztek adatok: 30 megyei intézmény (ebből 7 pest megyei) és 11 fővárosi intézmény válaszolt. A beérkezett adatok alapján megállapítható, hogy a fővárosi fenntartásban lévő intézményekben 696,75 fő az OKJ-ben szereplő szakképzettséggel és 468,75 fő az OKJ megjelenése előtt megszerzett ún. másodfokú szakosító képzettséggel rendelkező, illetve foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók létszáma. Ugyanez a megyei egészségügyi intézmények esetében 2274,75 fő OKJ-s és 1033 fő OKJ előtti szakdolgozói létszámot jelent. Az egészségügyi intézményekben foglalkoztatott szakdolgozók szakképesítésének típusa %-ban megadva a következő: MSZN ISO 9001:2009 10

Az egészségügyi intézményekben foglalkoztatott szakdolgozók létszám (fő) adatait az alábbi diagram szemlélteti: Az elemzési szempontok hatékony érvényesülése érdekében az OKJ szerinti, illetve az OKJ előtti szakképesítések ek szerint kerültek rendezésre, illetve bontásra. EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI LÉTSZÁMADATOK [fő] Szakmaterület Fővárosi intézmények Megyei intézmények Összesen: Ápolói 325,75 fő 1085,5 fő 1411,25 fő Egészségügyi asszisztensi Képalkotó diagnosztikai 391 fő 991,5fő 1382,5 fő 43 fő 198 fő 241 fő Műtéti 262,75 fő 697,75 fő 960,5 fő Laboratóriumi diagnosztikai Egészségügyi kártevőirtó 138 fő 310 fő 448 fő 1 fő 1 fő 2 fő Rehabilitációs 4 fő 24 fő 28 fő Összesen: 1165,5 fő 3307,75 fő 4473,25 fő Alapvetően elmondható, hogy Budapesten 1165,5 fő, míg vidéken 3307,75 fő vesz részt az egészségügyi ellátásban, mint egészségügyi szakdolgozó. Tehát a kérdésünkre választ adó megyei és fővárosi intézmények összesen 4473,25 OKJ-s, illetve OKJ előtti képzettséggel betöltött egészségügyi szakdolgozói állást jeleztek a következő ek szerinti megoszlásban: - Ápolói en (15 féle OKJ-s és 4 féle OKJ előtti szakképesítés) 325,7 fő fővárosi és 1085,44 fő megyei, azaz összesen 1411,25 fő szakdolgozó; MSZN ISO 9001:2009 11

- Egészségügyi asszisztensi en (12 féle OKJ-s és 5 féle OKJ előtti szakképesítés) 390,9 fő fővárosi és 991,46 fő megyei, azaz összesen 1382,5 fő szakdolgozó; - Képalkotó diagnosztikai en (8 féle OKJ-s és 1féle OKJ előtti szakképesítés) 43 fő fővárosi és 198 fő megyei, azaz összesen 241 fő szakdolgozó; - Műtéti en (2 féle OKJ-s és 2 féle OKJ előtti szakképesítés) 262,75 fő fővárosi és 697,75 fő megyei, azaz összesen 960,5 fő szakdolgozó; - Laboratóriumi diagnosztikai en (4 féle OKJ-s és 8 féle OKJ előtti szakképesítés) 138,1 fő fővárosi és 310 fő megyei, azaz összesen 448 fő szakdolgozó; - Egészségügyi kártevőirtó en (1 féle OKJ-s szakképesítés) 1 fő fővárosi és 1 fő megyei, azaz összesen 2 fő szakdolgozó; - Rehabilitációs en (1 féle OKJ-s és 1 féle OKJ utáni szakképesítés) 4 fő fővárosi és 24 fő megyei, azaz összesen 28 fő szakdolgozó; - Egyéb en (1 féle OKJ-s szakképesítés) összesen 0 fő. A fővárosi és a megyei fenntartású egészségügyi intézményekben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók létszámadataira vonatkozó adatokat az alábbi diagram mutatja be (fő): MSZN ISO 9001:2009 12

2. 3. AZ INTÉZMÉNY SZAKKÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZAKDOLGOZÓINAK LÉTSZÁMA A kérdőív 3. kérdésével kapcsolatban arra kértük a felmérésben közreműködő intézményeket, hogy jelöljék és írják be az intézmény azon szakdolgozóinak létszámát szakképesítések szerinti bontásban, akik jelenleg szakképzésben vesznek részt. A kérdőíves felmérés első körében a megyei önkormányzati intézményeket kérdeztük meg: Megyék szerinti bontásban a következő diagram szemlélteti a jelenleg képzésben résztvevők létszámát (330 fő): A területi megoszlást figyelve, kiemelkedően a legnagyobb létszámban Borsod-Abaúj- Zemplén megyében vesznek részt jelenleg a szakképzésben (97 fő). Ezt követi Fejér megye 32 fővel, majd Hajdú-Bihar megye 29 fővel. Szakképesítések szerinti bontásban a képzésben résztvevők a következő szakképzésekben vesznek részt: MSZN ISO 9001:2009 13

A legnagyobb számban felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló képzésben vesznek részt (77 fő). Preferált szakképzés még a sürgősségi szakápoló (70 fő), az onkológiai szakápoló (30 fő), valamint a műtéti szakasszisztens (26 fő), és a CT, MRI szakasszisztens (25 fő) képzés is. A képzésben jelenleg résztvevők létszámát szakmacsoportok szerinti bontásban a következő táblázat szemlélteti: Szakmacsoport fő Szakápolói képzésben résztvevők létszáma 231 Szakasszisztensi képzésben résztvevők létszáma 98 Egészségügyi gázmester 1 Jelenleg a szakképzésben résztvevők létszáma összesen 330 MSZN ISO 9001:2009 14

A kérdőíves felmérés második körében a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézményeket kérdeztük meg: A válaszadó 11 fővárosi intézményből összesen 63 szakdolgozó vesz részt jelenleg képzésben. Ez a létszám 15 szakképzés között oszlik meg. A képzésben jelenleg résztvevők létszámát szakmacsoportok szerinti bontásban a következő táblázat szemlélteti: Szakmacsoport fő Szakápolói képzésben résztvevők létszáma 40 Szakasszisztensi képzésben résztvevők létszáma 23 Jelenleg a szakképzésben résztvevők létszáma összesen 63 A leginkább preferált szakképzések a következők: felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (9 fő), sürgősségi szakápoló (9 fő), CT, MRI szakasszisztens (8 fő), melyet az alábbi ábra szemléltet: MSZN ISO 9001:2009 15

A megyei és fővárosi egészségügyi intézmények összehasonlítása a felmérés tükrében: A kiküldött kérdőívre 41 intézményből érkeztek adatok: 30 megyei intézmény (ebből 7 pest megyei) és 11 fővárosi intézmény válaszolt. 13 olyan szakképzés van, ahová minden intézménytípusból iskoláznának be szakdolgozókat: CT, MRI szakasszisztens, diabetológiai szakápoló, felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló, gyermek aneszteziológiai és intenzív szakápoló, kardiológiai és angiológiai szakasszisztens, klinikai neurofiziológiai szakasszisztens, légzőszervi szakápoló, műtéti szakasszisztens, nefrológiai szakápoló, onkológiai szakápoló, pszichiátriai szakápoló, sugárterápiás szakasszisztens. A különböző szakképzésekre beiskolázott szakdolgozók arányát intézménytípusonként az alábbi diagram szemlélteti: MSZN ISO 9001:2009 16

MSZN ISO 9001:2009 17

2. 4. AZ INTÉZMÉNY SZAKDOLGOZÓI LÉTSZÁMÁBÓL TARTÓSAN TÁVOLLEVŐK LÉTSZÁMA A kérdőív 4. kérdésében arra kértük a felmérésben közreműködő intézményeket, hogy jelöljék és írják be az intézmény szakdolgozói létszámából a tartós távollévők (GYES, GYED, tartós táppénz, fizetés nélküli szabadság, stb.) számát szakképesítések szerinti bontásban. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a táblázatban csak a ráépülő, valamint a korábbi OKJ és az OKJ előtti (másodfokú szakosító) szakképesítéseket jelöljék meg és vegyék figyelembe az 1/2011. (I. 7.) NEFMI rendelet 3. számú melléklete alapján a szakképesítések egymásnak való megfeleltetését. A kérdőíves felmérés első körében a megyei önkormányzati intézményeket kérdeztük meg: A ráépülő OKJ szakképesítésekkel rendelkező szakdolgozókkal kapcsolatban megfigyelhető, hogy a vizsgált intézmények esetében a legtöbb dolgozó az intenzív betegellátó szakápolói (29 fő) és a műtéti szakasszisztensi (28 fő) pályáról marad tartósan távol. Emellett még magas arányt képviselnek az aneszteziológiai szakasszisztensi (16 fő) és gyermek intenzív terápiás szakápolói (18 fő) állásokról tartósan távollévők is. Említést érdemelnek továbbá a pszichiátriai szakápolói és az endoszkópos szakasszisztensi munkakörök, amely területeken 5-5 fő tartósan távollévő kollégával számolhatunk (ld. az alábbi diagramot). A ráépülő OKJ szakképesítésekkel rendelkező egészségügyi szakdolgozókkal kapcsolatban kijelenthető, hogy a területi eloszlás tekintetében a GYES, GYED, tartós táppénz vagy fizetés nélküli szabadság indokán a legtöbb szakdolgozó Borsod-Abaúj-Zemplén (25 fő) és Fejér (21 fő) megyében, a legkevesebb pedig Pest megyében (5 fő) marad távol a munkájától. MSZN ISO 9001:2009 18

A korábbi OKJ és az OKJ előtti (másodfokú szakosító) szakképesítésekkel rendelkező szakdolgozók 1 esetében a legtöbb dolgozó az aneszteziológiai szakasszisztens (5 fő) területről marad tartósan távol. A többi területhez képest megemlítendő még a klinikai laboratóriumi szakasszisztens (2 fő) a műtős szakasszisztens (2 fő) és a pulmonológusallergiológus szakasszisztens (2 fő) területről távolmaradók száma is. A létszámokat az alábbi diagram szemlélteti. A területi eloszlás tekintetében megfigyelhető, hogy tizenkét megyében egyáltalán nincs ezen indokokkal távolmaradó szakdolgozó. A korábbi OKJ és az OKJ előtti (másodfokú szakosító) szakképesítésekkel rendelkező szakdolgozók esetében figyelemre méltó, hogy a legmagasabb a távolmaradók aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A kérdőíves felmérés második körében a fővárosi fenntartásban lévő egészségügyi intézményeket kérdeztük meg: Elsőként a ráépülő OKJ szakképesítésekkel rendelkező szakdolgozókkal kapcsolatos adatokat vizsgáltuk. Kijelenthető, hogy a legtöbb dolgozó a műtéti szakasszisztens (18 fő) és az intenzív betegellátó szakápoló (14 fő) pályáról marad tartósan távol. Emellett, a többi területhez képest, magas arányt képviselnek még az aneszteziológiai szakasszisztensi (8 fő) és diabetológiai szakápoló (4 fő) állásokról tartósan távollévők is: 1 A felmérésben megkérdezett intézmények ebben a kategóriában sok olyan szakképesítést jelenítettek meg, melyek alap-szakképesítésnek számítanak, ezért ezek az adatok itt nem kerültek feldolgozásra. MSZN ISO 9001:2009 19

A ráépülő OKJ szakképesítésekkel rendelkező egészségügyi szakdolgozókkal kapcsolatban megállapítható, hogy a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott intézmények tekintetében a GYES, GYED, tartós táppénz vagy fizetés nélküli szabadság indokán a legtöbb szakdolgozó az Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézetből (21 fő), a Bajcsy- Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetből valamint a Péterfy Sándor utcai Kórház, Rendelőintézet és Baleseti Központból (7-7 fő) marad távol. A korábbi OKJ és az OKJ előtti (másodfokú szakosító) szakképesítésekkel rendelkező szakdolgozók 2 esetében a legtöbb dolgozó a műtős szakasszisztens (6 fő) területről marad tartósan távol. Ebben a kategóriában magas arányt képviselnek még a pulmonológusallergiológus szakasszisztensek és a gyógyszerellátási szakasszisztensek: 2 A felmérésben megkérdezett intézmények ebben a kategóriában sok olyan szakképesítést jelenítettek meg, melyek alap-szakképesítésnek számítanak, ezért ezek az adatok itt nem kerültek megjelenítésre. MSZN ISO 9001:2009 20

A fővárosi önkormányzat által fenntartott intézményeknél megfigyelhető továbbá, hogy az adatokat beküldők esetében nyolc intézményben egyáltalán nincs ezen indokokkal távolmaradó szakdolgozó. A korábbi OKJ és az OKJ előtti (másodfokú szakosító) szakképesítésekkel rendelkező szakdolgozók esetében figyelemre méltó, hogy kiemelkedően magas a távolmaradók aránya a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházaiban, valamint a Heim Pál Gyermekkórház és Rendelőintézetben. A megyei és fővárosi egészségügyi intézmények összehasonlítása a felmérés tükrében: A ráépülő OKJ szakképesítésekkel rendelkező szakdolgozókkal kapcsolatban megfigyelhető, hogy mind a Fővárosi Önkormányzat, mind a megyei önkormányzatok által fenntartott intézményekben ugyanazon két terület (a műtéti szakasszisztensi és az intenzív betegellátó szakápolói) esetében a legmagasabb a távolmaradók aránya. Az arány azonban fordított: az intenzív betegellátó szakápolói pálya esetében a megyei fenntartású intézményeknél 29 fő, a fővárosi intézményeknél 14 fő; míg a műtéti szakasszisztensi munkakör esetében a megyei fenntartású intézményeknél 28 fő, a fővárosi intézményeknél pedig 18 fő a távolmaradók létszáma. A harmadik leggyakoribb terület, amelyről ezen indokokkal hiányoznak a szakdolgozók, a megyei önkormányzati fenntartású intézmények esetében a gyermek intenzív terápiás szakápoló, a fővárosi önkormányzati fenntartású intézmények esetében pedig az aneszteziológiai szakasszisztens. A korábbi OKJ és az OKJ előtti (másodfokú szakosító) szakképesítések esetében a megyei intézményeknél az aneszteziológiai szakasszisztens, a fővárosiak esetében pedig a műtős MSZN ISO 9001:2009 21

szakasszisztensi szakképesítés területéről maradnak a leginkább távol a GYES-re, GYED-re, tartós táppénzre, fizetés nélküli szabadságon lévő szakdolgozók. Megfigyelhető, hogy azon szakképesítési területek közül, melyekről a leginkább tartósan távolmaradnak a szakdolgozók, mindkét intézmény-típus esetében az első négy között szerepelnek a műtős szakasszisztensi és a pulmonológiai-allergiológiai szakasszisztensi munkakörök. MSZN ISO 9001:2009 22

2. 5. AZ INTÉZMÉNYBEN BETÖLTETLEN SZAKDOLGOZÓI ÁLLÁSHELYEK A kérdőív 5. kérdésében azt kértük, hogy a válaszadó jelölje és írja be a betöltetlen szakdolgozói státuszok számát szakképesítések szerinti bontásban. A táblázatban csak a ráépülő szakképesítések jelölésére volt lehetőség. A kérdőíves felmérés első körében a megyei önkormányzati intézményeket kérdeztük meg: Országos szinten a választ adó intézmények 218 egészségügyi betöltetlen szakdolgozói állást jeleztek a következő ek szerinti megoszlásban: ápolói (122) egészségügyi asszisztensi (23) képalkotó diagnosztikai (12) műtéti (47) laboratóriumi diagnosztikai (14) Ápolói A legtöbb betöltetlen állásra felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (42), a sürgősségi szakápoló (24) és onkológiai szakápoló (16) végzettséggel várnak szakdolgozókat. Az ápolói en Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (33), Pest megyében (25), Veszprém megyében (16) és Komárom-Esztergom megyében (14) mutatkozik a legnagyobb hiány. Egészségügyi asszisztensi A legtöbb betöltetlen állásra fizioterápiás szakasszisztens (8), valamint kardiológiai és angiológiai szakasszisztens (7) végzettséggel várnak szakdolgozókat. Az egészségügyi asszisztensi en Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (8), Pest megyében (6) mutatkozik a legnagyobb hiány. Képalkotó diagnosztikai A legtöbb betöltetlen állásra intervenciós szakasszisztens (4), valamint sugárterápiás szakasszisztens (4) végzettséggel várnak szakdolgozókat. A képalkotó diagnosztikai en Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (4) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (4) mutatkozik a legnagyobb hiány. Műtéti A legtöbb betöltetlen állásra műtéti szakasszisztens (43) végzettséggel várnak szakdolgozókat. A műtéti en Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (12), Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében (10), és Győr-Moson-Sopron megyében (9) mutatkozik a legnagyobb hiány. MSZN ISO 9001:2009 23

Laboratóriumi diagnosztikai A legtöbb betöltetlen állásra hematológiai, transzfuziológiai szakasszisztens (10) végzettséggel várnak szakdolgozókat. A laboratóriumi diagnosztikai en Tolna megyében mutatkozik a legnagyobb hiány (10). A beérkezett adatokból megállapítható, hogy a megvizsgált intézményeknél összességében a legtöbb betöltetlen állás a szakápolói (122) és a műtéti (43) eken van. Részletes adattáblát ld. 4. számú mellékletben. Megyénként jelentős eltérés tapasztalható az üres egészségügyi szakdolgozói státuszok tekintetében. A legtöbb betöltetlen státusz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (43), Pest megyében (32,2) és Tolna megyében (28), a legkevesebb Hajdú-Bihar megyében (1), Bács- Kiskun megyében (3) és Békés megyében (3) található. Szakképzettség szerinti megoszlást vizsgálva a legnagyobb munkaerőhiányt a kérdőív kitöltésében résztvevő munkáltatók a műtéti szakasszisztens (43), a felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (42), a sürgősségi szakápoló (24) és az onkológiai szakápoló (16) OKJ szakképesítést igénylő munkakörökben jelezték. A kérdőíves felmérés második körében a fővárosi fenntartásban lévő egészségügyi intézményeket kérdeztük meg: A Fővárosi Önkormányzat által finanszírozott, a kérdésünkre választ adó intézmények 141 egészségügyi betöltetlen szakdolgozói állást jeleztek a következő ek szerinti megoszlásban: ápolói (93) MSZN ISO 9001:2009 24

egészségügyi asszisztensi (4) képalkotó diagnosztikai (4) műtéti (26) laboratóriumi diagnosztikai (5) Ápolói A legtöbb betöltetlen állásra felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (34), pszichiátriai szakápoló (24) és sürgősségi szakápoló (17) végzettséggel várnak szakdolgozókat. Az ápolói en a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban (26), a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházaiban (16), valamint a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetében (14) mutatkozik a legnagyobb hiány. Egészségügyi asszisztensi Betöltetlen állásra kardiológiai és angiológiai szakasszisztens (3) valamint klinikai neurofiziológiai asszisztens (1) végzettséggel várnak szakdolgozókat. Az egészségügyi asszisztensi en a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházaiban (1), a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy- Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetében (1), a Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórház-Rendelőintézetben (1), valamint a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórházban (1) mutatkozik hiány. Képalkotó diagnosztikai Betöltetlen állásra CT, MRI szakasszisztens (3), valamint sugárterápiás szakasszisztens (1) végzettséggel várnak szakdolgozókat. A képalkotó diagnosztikai en a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházaiban (3), valamint a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórházban (1) mutatkozik hiány. Műtéti Betöltetlen állásra műtéti szakasszisztens (18), valamint endoszkópos szakasszisztens (8) végzettséggel várnak szakdolgozókat. A műtéti en a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Északbudai Egyesített Kórházaiban (7), a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetében (5), valamint a Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézetében (4) mutatkozik hiány. Laboratóriumi diagnosztikai Betöltetlen állásra kémiai laboratóriumi szakasszisztens (4), valamint mikrobiológiai szakasszisztens végzettséggel várnak szakdolgozókat. A laboratóriumi diagnosztikai en a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy- Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetében (2), a Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központban (2), valamint a Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézetében (1) mutatkozik a hiány. MSZN ISO 9001:2009 25

A beérkezett adatokból megállapítható, hogy a megvizsgált intézményeknél összességében a legtöbb betöltetlen állás a szakápolói (93) és a műtéti (26) eken van, melyekre ráépülő OKJ-s végzettségű szakdolgozókat várnak. Részletes adattáblát ld. 5. számú mellékletben. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott kórházak közül a legtöbb betöltetlen státusz a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházaiban (30), a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban (28), valamint a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetében (25) található. Szakképzettség szerinti megoszlást vizsgálva a legnagyobb munkaerőhiányt a kérdőív kitöltésében résztvevő munkáltatók felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (34), pszichiátriai szakápoló (24), műtéti szakasszisztens (18) és sürgősségi szakápoló (17) OKJ szakképesítést igénylő munkakörökben jelezték. A megyei és fővárosi egészségügyi intézmények összehasonlítása a felmérés tükrében: A kérdésünkre választ adó intézmények 359 egészségügyi betöltetlen szakdolgozói állást jeleztek a következő ek szerinti megoszlásban: ápolói (215) MSZN ISO 9001:2009 26

egészségügyi asszisztensi (27) képalkotó diagnosztikai (16) műtéti (73) laboratóriumi diagnosztikai (19) Szakmaterület Megyei Fővárosi Összesen Ápolói 122 93 215 Egészségügyi asszisztensi 23 4 27 Képalkotó diagnosztikai 12 4 16 Műtéti 47 26 73 Laboratóriumi diagnosztikai 14 5 19 Összesen 218 141 359 A legnagyobb szakdolgozói hiány vidéki viszonylatban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (43), Pest megyében (32), Tolna megyében (28), míg a fővárost tekintve a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházaiban (30), a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban (28), valamint a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetében (25) jelentkezik. Szakképzettség szerinti megoszlást vizsgálva a legnagyobb munkaerőhiányt a kérdőív kitöltésében résztvevő munkáltatók felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (76,3), műtéti szakasszisztens (61) és sürgősségi szakápoló (41) OKJ szakképesítést igénylő munkakörökben jelezték. MSZN ISO 9001:2009 27

2. 6. SZAKKÉPZÉSI IGÉNYEK A kérdőív 6. kérdésével kapcsolatban arra kértük a felmérésben közreműködő intézményeket, hogy jelöljék és írják le, milyen létszámban iskoláznák be szakdolgozóikat az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendeletben foglaltakra való tekintettel. A kérdőíves felmérés első körében a megyei önkormányzati intézményeket kérdeztük meg: A válaszadó intézmények összesen 575 szakdolgozót szeretnének beiskolázni a különböző szakképzésekre. Ez a létszám 35 szakképzés között oszlik meg (ld. 6. számú melléklet). Az igények tekintetében leginkább preferált szakképzés: sürgősségi szakápoló (102), pszichiátriai szakápoló (70), műtéti szakasszisztens (46), felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (45), gyermek aneszteziológiai és intenzív szakápoló (36), kardiológiai és angiológiai szakasszisztens (20), hematológiai és transzfuziológiai szakasszisztens (20). A területi megoszlást figyelve szembetűnő, hogy a legnagyobb létszámban Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében iskoláznák be a szakdolgozókat (134 fő). A települések közül Szekszárdon 95 főt, Fehérgyarmaton 54 főt, Makón 45 főt, Mátészalkán 35 főt, míg Székesfehérváron 34 főt iskoláznának be. MSZN ISO 9001:2009 28

A képzésszervezés szempontjából fontos területi igényeknél Pest megyében 7 intézményből összesen 18 főt iskoláznának be, míg csak Szekszárdon 95 főt. A kérdőíves felmérés második körében a fővárosi fenntartásban lévő egészségügyi intézményeket kérdeztük meg: A válaszadó 11 fővárosi intézményből összesen 177 szakdolgozót szeretnének beiskolázni a különböző szakképzésekre. Ez a létszám 25 szakképzés között oszlik meg (ld. 7. számú melléklet). Az igények tekintetében leginkább preferált szakképzés: felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (35), pszichiátriai szakápoló (24), sürgősségi szakápoló (15). MSZN ISO 9001:2009 29

A területi megoszlást figyelve legnagyobb létszámban az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézetből iskoláznák be a szakdolgozókat (35 fő), míg a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházaiból 32 főt, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetből 29 főt. A megyei és fővárosi egészségügyi intézmények összehasonlítása a felmérés tükrében: A kiküldött kérdőívre 41 intézményből érkeztek adatok: 30 megyei intézmény (ebből 7 pest megyei) és 11 fővárosi intézmény válaszolt. A lehetséges szakképzések közül 10 olyan szakképzés van, ahová minden intézménytípusból iskoláznának be szakdolgozókat: endoszkópos szakasszisztens, epidemiológiai szakasszisztens, felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló, fizioterápiás szakasszisztens, kardiológiai és angiológiai szakasszisztens, nefrológiai szakápoló, onkológiai szakápoló, pszichiátriai szakápoló, sürgősségi szakápoló, szemészeti szakasszisztens képzés. A különböző szakképzésekre beiskolázandó szakdolgozók arányát intézménytípusonként az alábbi diagram szemlélteti: MSZN ISO 9001:2009 30

Szakképesítésenként az összes beiskolázandó szakdolgozó létszámát az alábbi diagram szemlélteti: MSZN ISO 9001:2009 31

Legnagyobb igény a sürgősségi szakápoló (117 fő), pszichiátriai szakápoló (94 fő) és felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (80 fő) képzések iránt mutatkozik. Érdemes megjegyezni, hogy a fővárosi intézmények is ezt a három képzést jelölték meg legfőbb igényként, de eltérő arányban. A képzésszervezés szempontjából figyelemre méltó a fővárosi és pest megyei intézmények összehasonlítása. Ebből kiderül, hogy a pest megyei intézményekből jelzett létszámokkal a fővárosi képzési csoportok kiegészíthetők, összevonhatók, így racionalizálni lehet a képzési költségeket. MSZN ISO 9001:2009 32