Budapest, 2007. január

Szociális és Munkaügyi Minisztérium A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításához kapcsolódó egyes miniszteri rendeletek módosítása Budapest, 2007. január

2 Előzmények Az Országgyűlés 2006. december 11-i ülésnapján elfogadta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) módosításáról szóló 2006. évi CXIII. Törvényt. A módosítás elsősorban a foglalkoztatást elősegítő támogatások feltételrendszerét érinti, azonban az intenzív munkahelykeresés, a munka világába történő beilleszkedés elősegítése érdekében a törvény az álláskereséssel összefüggő feladatok teljesítésére vonatkozó pontosító szabályokat is tartalmaz. A törvénnyel történő összhang megteremtése érdekében a miniszteri rendelet tervezete a következő jogszabályok módosítását tartalmazza: - a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosítása - a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet módosítása - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet módosítása - az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, valamint az álláskeresési megállapodásról szóló 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet módosítása - a 2002-2006. évi Humánerőforrás Operatív Program 1.1 intézkedése: a munkanélküliség megelőzése és kezelése keretében nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 5/2006. (VIII. 11.) MeHVM-SZMM együttes rendelet módosítása - az Aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 21/1999. (IV. 28.) GM rendelet - a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet

3 A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosítása A foglalkoztatást elősegítő támogatások felülvizsgálata, továbbá az egyes aktív eszközökre vonatkozó szabályok módosítása az előzőekben foglaltaknak megfelelően - a közösségi joggal történő további harmonizációt, - a támogatási rendszer áttekinthetőségét, - a párhuzamos támogatások megszüntetését, valamint - a foglalkoztatási támogatások eredményességének javítását célozza. A felülvizsgálat és a módosítás elsősorban a munkabér és járulékainak megtérítésén alapuló támogatásokra irányul, mivel ezek az aktív eszközök változatlan tartalommal csak 2006. december 31-éig nyújthatók. Ezt követően e támogatások közösségi jognak való megfelelését a támogatás de minimis támogatásként történő nyújtásával lehet biztosítani, vagy a támogatás további megállapításának lehetőségét meg kell szüntetni. Tekintettel arra, hogy a de minimis szabályok alkalmazása elsősorban az összegkorlát miatt esetenként a támogatás céljának teljesülését veszélyezteti, ki kell alakítani a bértámogatások új, közösségi jognak megfelelő formáit. A bértámogatások szabályainak változása a munkaerő-piaci programok tartalmi kérdéseit is érinti. A hatékonyság, eredményesség növelésének elősegítése érdekében szükségessé válik a vállalkozóvá válás, a képzés támogatására vonatkozó szabályok módosítása is. A módosítások tehát az alábbi támogatásokat érintik: - foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása. - vállalkozás indításának elősegítése - a munkabér és járulékainak megtérítésére irányuló támogatások (bértámogatás), - munkahelyteremtés támogatása, - a munkaerő-piaci program szabályai A foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása A támogatási rendszerben kiemelt szerepe van a munkaerőpiaci képzéseknek, amit a keresetpótló juttatás összegének felemelésével kívánunk az eddiginél még hatékonyabban elősegíteni. A képzésben történő részvétel ösztönzése céljából, valamint az Flt-ben szabályozott, jelenleg a minimálbér 60 %-ának megfelelő fix összegű keresetpótló juttatással azonos célt szolgáló megélhetési támogatás lényegesen magasabb összegére is tekintettel indokolt a keresetpótló juttatás felemelése. Az Flt. módosítása a keresetpótló juttatás

4 jelenlegi, a minimálbér 60 %-ának megfelelő összege helyett a minimálbér 100 %- ának megfelelő mértékű támogatás megállapítását teszi lehetővé. A keresetpótló juttatás megállapításának feltétele a munkaügyi központ által felajánlott, illetőleg elfogadott, a legalább heti húsz órát elérő (intenzív) képzésben való részvétel. A képzéseknek nem csak az álláskeresőket érintően van jelentős szerepe. A munkaviszonyban állók esetében is fontos, hogy a munkavállalók rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amelyek a versenyképességűk megtartásához szükségesek. Erre tekintettel jelenlegi formában, de minimis szabályok alkalmazása mellett a jövőben is támogatható a munkáltatói képzés. A képzés támogatásával kapcsolatos egyéb szabályok (képzések ismételt támogatása, képző intézmény kiválasztása, képzési támogatás kifizetése, AM könyvvel rendelkező személy képzési támogatása stb.) a hatályos rendelkezésekkel azonos módon állapíthatók meg. A képzési támogatásba beépül, és önálló támogatási formaként megszűnik - a pályakezdő álláskeresők alanyi jogon nyújtható képzési támogatása, - a megváltozott munkaképességű álláskeresők képzési támogatása, - a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés támogatása. A vállalkozás indításának elősegítése A vállalkozások indítását a hatályos szabályozás az álláskeresők vállalkozóvá válásának és az önfoglalkoztatóvá válásnak a támogatásával segíti. A vállalkozóvá válás támogatása keretében jelenleg a megváltozott munkaképességű álláskeresők kivételével csak azok kaphatnak a járadéknak megfelelő összegű támogatást, továbbá a vállalkozói tanfolyami képzés, szaktanácsadás, hitelfedezeti biztosítás költségeihez támogatást, akik járadékban részesülnek. Az önfoglalkoztatóvá váláshoz 3 millió forintig terjedő visszatérítendő kamatmentes támogatás nyújtható. A támogatás célja: a vállalkozó készség, hajlandóság előmozdítása, az álláskeresők, ösztönzése saját vállalkozás, illetve vállalkozói tevékenység beindítására. A módosítás alapján a korábbi két, eltérő eljárással működő támogatás részben megváltozott tartalommal nyújtható: - 3 millió forintig terjedő támogatás visszatérítendő és/vagy vissza nem térítendő formában nyújtható, és

5 - a vállalkozóvá váló álláskereső részére a minimálbér összegének megfelelő, legfeljebb hat hónap időtartamig havonként folyósított támogatás állapítható meg, függetlenül attól, hogy az álláskereső részesül-e járadékban. A támogatások együttesen vagy külön is adhatók Mindkét támogatás annak az álláskeresőnek nyújtható, - akit a munkaügyi kirendeltség legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, és - aki önmaga foglalkozatását egyéni vállalkozás keretében vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként (társas vállalkozás indításával vagy már működő társas vállalkozáshoz csatlakozással) oldja meg. A támogatást álláskereső kapja, ezért az nem minősül állami támogatásnak. Bértámogatás Az Flt. és végrehajtási rendeletei által szabályozott támogatási rendszerben jelenleg bér-és járuléktámogatásra a munkabér és járulékai különböző százaléka erejéig a következő eszközök keretében van lehetőség: a) foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás a munkabér 50-100 %-áig, ezen belül - a 45. életévüket betöltött személyek kedvezőbb bértámogatása; - a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok 100 %-ig terjedő átvállalása, - ezen belül - az 50 év feletti álláskeresők kedvezőbb járulékátvállalása, és - a szabadságvesztésből szabadultak és pártfogó felügyelet alatt állók kedvezőbb járulékátvállalása; - részmunkaidős foglalkoztatás támogatása a munkabér bér és járulékai 75%-áig; b) rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló munkabér és járulékátvállalás a foglalkoztatás első harmadában a munkabér és járulékai, a második szakaszában a munkabér, a harmadik szakaszában a munkabér járulékai összegében; c) pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat szerzésének támogatása a munkabér 50-100 %-a között; d) munkahelymegőrzés támogatása a munkabér és járulékai 25-75 %-áig (egyes esetekben 50-90 %-áig); e) munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás támogatása a munkabér és járulékai 50 %-áig, valamint f) a pályakezdő fiatalok foglalkoztatási támogatása a minimálbér 50 %- ának megfelelő összeggel. A támogatási rendszer átalakítása során a legnagyobb változást az új bértámogatás szabályainak bevezetése eredményezi. Az eddigi bér-és járulék jellegű támogatások részben beolvadnak az új támogatásba, részben pedig megszűnnek.

6 A bértámogatás célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását; vagyis azoknak a személyeknek a munkához jutását, akik olyan csoportokhoz tartoznak, amelyeknek nehézségekkel kell szembenézniük, amikor segítség nélkül be akarnak kerülni a munkaerő-piacra; akik a friss munkatapasztalat hiányából, a megváltozott munkaképességből, vagy más tartós hátrányból adódó valós vagy vélt alacsonyabb termelékenységük miatt a támogatás nélkül nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz képest sokkal nehezebben találnak munkát. A 2204/2002/EK rendelet meghatározza a hátrányos helyzetű munkavállaló fogalmát, az egyes hátrányos helyzetű csoportokba tartozó rétegeket. Ezt alapul véve a támogatás azoknak a munkaadóknak nyújtható, amelyek a közösségi rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő személyek foglalkoztatását vállalják. A hátrányos helyzetű személy munkába helyezéséhez bértámogatás állapítható meg, ha a munkaadó - kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással foglalkoztatott hátrányos helyzetű munkavállalót munkaviszony keretében legalább 12 hónapi időtartamban foglalkoztatja (foglalkoztatási kötelezettség), és - a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból, rendes felmondással nem szüntette meg. Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, illetőleg a kifizetett támogatást a kötelezettségszegés arányában, részben vagy egészben vissza kell fizetni, ha a munkaadó a foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól a munkaadó, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó rendkívüli felmondása, jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló rendes felmondása, halála miatt, illetőleg azonnali hatállyal a próbaidő alatt szűnt meg. A munkaadó részére hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása esetén a munkabér és járulékai 50 %-áig, megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén 60 %-áig terjedő bértámogatás állapítható meg 12 hónapra. A hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának támogatása a Bizottság 2002. december 12-i 2204/2002. számú rendelete alapján nyújtható; vagyis a támogatások nyújtásakor figyelembe kell venni a 8. cikk (4) bekezdésében, továbbá a 9. cikk (2) bekezdésében foglalt összeszámítási szabályokat. Az összeszámítás szabályai alapján a bértámogatás más állami támogatással, illetőleg közösségi finanszírozással összevont összege nem haladhatja meg - bármely időszakban (havonta, évente stb.) a munkavállalók részére kifizetett munkabér és járulékainak 100 %-át, és - bármely hároméves időszak alatt a 15 millió euró értékének megfelelő összeget.

7 Munkaerőpiaci program keretében nyújtható bérköltség támogatás Az Flt. módosítása új aktív eszköz (bérköltség támogatás) megállapítását teszi lehetővé, amely csak munkaerő-piaci program keretében működtethető, és a munkabér és járulékai legfeljebb 100 %os mértékben történő folyósítását lehetővé teszi, legfeljebb 3 éven át. Tekintettel arra, hogy a programok sikeres lebonyolítása program-menedzsment közreműködése nélkül nehezen kivitelezhető, az új eszköz keretében nem csak a célcsoporthoz tartozó személyek, hanem a programmenedzsment foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő bér-és járulék költségek is megtéríthetők. Amennyiben a támogatás alanya vállalkozás, a de minimis szabályokat kell alkalmazni. A jelenleg nyújtható támogatásokra vonatkozó változások A bértámogatás bevezetésével egyidejűleg a) önálló támogatási formaként megszűnik: - a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, ezen belül a 45.életévüket betöltött személyek kedvezőbb bértámogatása, - a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, ezen belül az 50 év feletti álláskeresők, valamint a szabadságvesztésből szabadultak és pártfogó felügyelet alatt állók kedvezőbb járulékátvállalása, - a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, - a rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló bér-és járulékátvállalás, valamint - a pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat szerzésének támogatása; - a pályakezdő álláskeresők foglalkoztatási támogatása, - a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás támogatása; b) a de minimis szabályai szerint támogatható marad a munkahelymegőrzés. A munkatapasztalat szerzés támogatásának önálló támogatási formaként történő megszűntetésének indoka, hogy a pályakezdő állástalanok foglalkoztatása a bértámogatással, valamint a 2005-től bevezetett START program keretében, alanyi jogon igénybe vehető járulékkedvezményekkel hatékonyan támogatható. A munkaerőkölcsönzés keretében történő foglalkoztatás támogatását a 31/2004. (XII. 21) FMM rendelet tette lehetővé. A támogatás iránti csekély érdeklődés okából (2005- ben nem kértek ilyen támogatást) a támogatás jelenlegi formájában történő fenntartása nem indokolt; a támogatással célzott rétegek foglalkoztatása a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási célú támogatásával is elősegíthető. Munkahelyteremtés támogatása A munkahelyteremtés támogatása a jelenleg hatályos szabályok alapján a következő formákban valósulhat meg:

8 a) a vállalkozások részére foglalkoztatási célú munkahely létesítéséhez, aa) regionális beruházásként, és ab) foglalkoztatási támogatásként, valamint b) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásaként ba) a befogadó munkahely kialakításához, és bb) a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz nyújtható vissza nem térítendő és/vagy visszatérítendő támogatás. A tervezet a közösségi joggal történő összhang megteremtése érdekében módosítja az a) pontban megjelölt támogatás szabályait. 2007. január 1-jétől munkahelyteremtő támogatást továbbra is az alábbi két módon lehet igényelni: a) Regionális támogatásként (1628/2006/EK bizottsági rendelet szerint) a beruházás építési, tárgyi eszköz, immateriális javak költségeihez, valamint a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításaihoz, külön-külön, illetve együttesen, vagy b) Foglalkoztatási támogatásként (2204/2002/EK bizottsági rendelet szerint) a beruházáshoz kötődően létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításaihoz. A beruházás befejezését követően a) regionális beruházási támogatás igénylése esetén bármilyen státuszú munkavállalót, b) foglalkoztatási támogatás igénylése esetén kizárólag hátrányos helyzetű munkavállalót (pályakezdőt, regisztrált álláskeresőt, elbocsátásban érintett munkavállalót, munkahelye elvesztésével fenyegetett személyt) lehet munkaviszony keretében alkalmazni. Regionális beruházási támogatás esetén a támogatás ellenében a) építési, tárgyi eszköz és immateriális javak költségeihez igényelt támogatás esetén - a támogatással létrejött kapacitást 5 - KKV esetében 3 - évig, ezzel együtt - ha bérköltségek nem kerülnek elszámolásra, foglalkoztatási kötelezettséget a közösségi szabályok nem írnak elő; ettől függetlenül a magyar szabályozás 3 - KKV esetében 2 - évig tartó foglalkoztatási kötelezettséget rendel el,

9 b) személyi jellegű ráfordításokhoz igényelt támogatás esetén foglalkoztatási kötelezettséget 5 - KKV esetében 3 - évig fenn kell tartani. Foglalkoztatási támogatás esetén a beruházáshoz kötődően létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításaihoz igényelt támogatás ellenében 3 - KKV esetén 2 - éves foglalkoztatási kötelezettséget kell vállalni. A két típusú támogatást ugyanahhoz a beruházáshoz nem lehet igénybe venni. A különböző támogatások konkrét összegét, mértéket, valamint felső határait az adott év várható foglalkoztatáspolitikai elvárásaihoz igazodva a pályázati felhívásban fogjuk közzétenni. A támogatást mindkét esetben pályázati úton, vagy - az ún. nagyberuházók esetében - a Kormány egyedi döntését követően benyújtott kérelem alapján lehet igényelni. A támogatási forma új elemmel egészül ki: a munkaerő-piaci program keretében nyújtható munkahelyteremtő támogatással. A munkaerőpiaci program keretében a munkahelyteremtés támogatására a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 18. -ának (2), továbbá (4)-(5) bekezdésében megjelölt szabályokat kell alkalmazni; azzal az eltéréssel, hogy a támogatás - nem csak vállalkozások részére nyújtható; annak alanya lehet bármely munkaadó (Flt. 58. (5) bekezdés c) pontja), - tárgyi eszköz beszerzéséhez, építési költségek megtérítéséhez is nyújtható, - megállapításáról a munkaerő-piaci program indítója (miniszter, munkaügyi központ igazgatója) dönt. Munkaerő-piaci programok A foglalkoztatási programok támogatásának célja meghatározott célcsoportokhoz tartozó személyek foglalkoztatásának elősegítése a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatási támogatások (programelemek) meghatározott időszakon belül történő, egymásra épülő vagy párhuzamos alkalmazásával. A programelemek között csak olyan támogatási formák és szolgáltatások nyújthatók, amire az Flt., illetve végrehajtási rendelete lehetőséget ad. A módosítás alapján a munkaerőpiaci program keretében 2007. január 1-jétől lehetőség nyílik - a munkabér és járulékai, (illetőleg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen költségek) legfeljebb 100 %-os mértékű megtérítésére, mind a célcsoporthoz

10 tartozó munkavállalók, mind a programmenedzsment esetében; a vállalkozások támogatásakor a de minimis szabályok mellett, továbbá - a munkahelyteremtés támogatására (nem csak a vállalkozások, hanem bármely munkaadó esetében, kérelem alapján, amelynek elbírálásáról a munkaügyi központ igazgatója dönthet). A munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet módosítása A módosítást elsősorban az a körülmény indokolja, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervezete átalakul: a megyei (fővárosi) munkaügyi központok feladatait regionális munkaügyi központok veszik át, és régiónként 3-5 regionális kirendeltség látja el az ügyfélszolgálathoz és az ellátások, támogatások megállapításához kapcsolódó feladatokat. Korábban a munkaügyi központ központi szervezeti egységéhez tartozó rehabilitációs munkacsoport 2007. évtől kezdődően a regionális kirendeltség szervezeti keretein belül látja el tevékenységét. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet módosítása A miniszteri rendelet tervezete követi az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervezeti felépítésében bekövetkező változásokat, és pontosító szabályokat tartalmaz a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásának támogatására, valamint a védett szervezeti szerződés keretében támogatható költségekre vonatkozóan. Az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, valamint az álláskeresési megállapodásról szóló 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet módosítása Az elmúlt év november 1-jén hatályba lépett szabályok elrendelték, hogy az álláskeresőként nyilvántartott személyek együttműködési kötelezettségének módját és formáit álláskeresési megállapodásban kell rögzíteni, és a megállapodás elvileg bármely pontjának megszegése súlyos jogkövetkezményekkel jár: - törlés az álláskeresők nyilvántartásából, illetőleg a munkanélküli státuszra tekintettel folyósított ellátás megszüntetése, és - amennyiben az álláskereső az álláskeresési megállapodásban foglaltat neki felróható okból nem teljesíti, az álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható részére, akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik.

11 Mivel a megállapodás tartalma esetleges volt, és a kötelezettségek pontatlan, nem egyértelmű meghatározása, valamint azok teljesítésének szubjektív megítélési lehetősége nem volt kizárható, az álláskereső az együttműködési kötelezettség tartalmi elemének nem tekinthető megállapodásban rögzített magatartási szabály, mint például az álláskeresés megállapodásban rögzített módjának (személyesen vagy levélben) felcserélése esetén is elvileg súlyos jogkövetkezményekkel számolhatott. Az álláskereső helyzetének rendezése, az álláskeresői státuszhoz kapcsolódó jogos érdekeinek védelme érdekében az Flt. módosítása - törvényi szinten, tételesen felsorolja azokat a kötelezettségeket, amelyek az együttműködés tartalmi elemeit képezik, és megszegésük hátrányos jogkövetkezményekkel jár, - egyértelműen megjelöli az egyes kötelezettségszegésekhez rendelt szankciókat és azok pontos mértékét. A miniszteri rendelet tervezete az Flt. módosításához kapcsolódó változásokat tartalmazza. További módosuló rendelkezések A bértámogatás szabályainak változása érinti az uniós források felhasználására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Tekintettel arra, hogy a 2002-2006. évi Humánerőforrás Operatív Program 1.1 intézkedése: a munkanélküliség megelőzése és kezelése keretében nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 5/2006. (VIII. 11.) MeHVM-SZMM együttes rendelet hivatkozik a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11. -ára, és ezen szabályai megváltoztak, a kapcsolódó jogszabályok összhangjának megteremtése szükségessé tette az együttes rendelet módosítását. Az Aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 21/1999. (IV. 28.) GM rendelet módosítására szervezeti változás miatt kerül sor: a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásában közreműködő Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság jogutódjaként a jövőben a Vállalkozói Támogatásközvetítő Zrt. jár el. A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet módosítása a de minimis támogatásokra vonatkozó közösségi normák változása miatt szükséges.

12 Tervezet! A szociális és munkaügyi miniszter./2007. (.) SzMM rendelete egyes miniszteri rendeletek módosításáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 20. -a (2) bekezdésében, 19. - (2) bekezdésében, 39. -a (5) bekezdése b) pontjának 2. alpontjában, valamint 58. -a (8) bekezdésének b) pontjában, az államháztartásról szóló 2000. évi C. törvény 24. -a (9)-(10) bekezdésében, 24. -ának (4) bekezdésében és 49. -ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a 24-25 - okban foglaltak tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosítása 1. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 6. (1) Képzési támogatásként a (2)-(4) bekezdésben és az Flt. 14. -a (4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével keresetpótló juttatás vagy keresetkiegészítés nyújtható, továbbá részben vagy egészben megtéríthető a képző intézmény által megállapított képzési költség, valamint a képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi, illetőleg helyközi utazás költsége. (2) Keresetpótló juttatás a képzésben résztvevő személy részére akkor állapítható meg, ha az elméleti képzés vagy az egyidejűleg folytatott elméleti és gyakorlati képzés időtartama hetente legalább a húsz órát eléri (a továbbiakban: intenzív képzés). (3) Képzési támogatás abban az esetben adható, ha a képzést a munkaügyi központ ajánlotta fel, vagy az abban történő részvétellel a képzés megkezdése előtt egyet-

13 értett. Álláskeresési támogatásban részesülő személy részére képzési támogatás intenzív képzésben történő részvétel esetén nyújtható. (4) A képzési támogatást az elméleti és gyakorlati képzés, valamint a képzés megkezdéséhez szükséges és a képzés befejezését követő első záró vizsgára történő felkészülés időtartamára, továbbá ezen vizsga napjára kell biztosítani. 2. Az R. 10. -ának helyébe a következő rendelkezés lép: 10. (1) Az Flt. 17. -a alapján annak részére, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, és aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tagjaként, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. - a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként oldja meg, a következő támogatások nyújthatók: a) 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában, és b) legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás megállapításának további feltétele a beruházás költségének legalább 20 százalékát elérő saját forrás, továbbá a támogatás visszatérítése, illetőleg kötelezettségszegés miatt történő visszafizetése esetére anyagi biztosíték megléte. (3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott támogatások pályázati eljárás alapján együttesen és külön-külön is nyújthatók. A pályázat benyújtására folyamatos lehetőséget kell biztosítani. (4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatásra meghirdetett pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázat kiírásának célját, b) a pályázaton történő részvétel feltételeit, c) a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, mértékét, d) a támogatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formájának megjelölését, illetőleg az egyes formák igénybevételének feltételeit, e) a pályázó részéről rendelkezésre álló saját anyagi erő szükséges mértékét, f) az önfoglalkoztatás megvalósulásának határidejét, időtartamát, g) a pályázat tartalmára vonatkozó előírásokat és esetleg szükséges mellékleteket, h) a szerződésszegés jogkövetkezményeit, továbbá i) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának határidejét.

14 (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás folyósításának kezdő napja: a) a bejelentési kötelezettséggel járó egyéni vállalkozás létrehozása esetén a vállalkozói igazolvány, illetőleg ha más jogszabály vállalkozói tevékenység folytatásának feltételeként más okirat kiállítását írja elő, az okirat átvételének napja, b) mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetében a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításának napja, c) minden más vállalkozás esetében a vállalkozás cégjegyzékbe történő bejegyzésének, illetve a változásbejegyzésnek a napja. (6) A támogatásban részesülő a vállalkozás vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszűnését köteles öt napon belül a munkaügyi központnak bejelenteni 3. Az R1. 11. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 11. (1) Az Flt. 16. -ában meghatározott támogatás (a továbbiakban: bértámogatás) hátrányos helyzetű, továbbá megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához állapítható meg. (2) A bértámogatás megállapításakor a) hátrányos helyzetű személynek kell tekinteni azt a személyt, aki aa) álláskereső, és 1. legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy 2. a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 3. 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy 4. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 16 hónap alatt legalább 12 hónapig, 25. életévét be nem töltött, pályakezdő álláskeresőnek nem tekinthető személy esetében 8 hónap során 6 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva vagy, 5. a saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel vagy, 6. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesült, vagy 7. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte; ab) olyan munkavállaló, akit munkahelyének elvesztése fenyeget, és 1. az ötvenedik életévét betöltötte, vagy

15 2. életkorra tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik; b) megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt az álláskeresőt, ba) akinek munkaképesség-csökkenésének mértéke az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének, illetőleg az Országos Orvosszakértői Intézet, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint legalább a 40 százalékot eléri, vagy bb) aki a munkaképesség-csökkenésének mértékéről a ba) pontban meghatározott szerv igazolásával nem rendelkezik, de foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján megállapítható, hogy munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek. (3) A (2) bekezdés aa) pont 4. alpontjában meghatározott 12 hónapos, illetőleg 25. életévét be nem töltött, pályakezdő álláskeresőnek nem tekinthető személy esetében 6 hónapos álláskereső állapot időtartamának számításánál az álláskereső állapotnak a következő foglalkoztatásokban történő részvételt közvetlenül megelőző és követő időtartamát össze kell adni: a) az Flt. 29. -a (1) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott időtartamok, b) az Flt. 16/A. -a szerint támogatott közhasznú munkavégzés, c) a külön jogszabályban meghatározott közmunkaprogram, továbbá d) a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott számára a települési önkormányzat által a települést érintő közfeladat ellátása érdekében szervezett egyéb munka. (4) Nem nyújtható bértámogatás a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 106. -a, 150. -a (1) bekezdése, valamint a 193/C. -ának a) pontja szerinti foglalkoztatáshoz. (5) A bértámogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell a munkaügyi központhoz benyújtani. (6) Az (2) bekezdés aa) és b) pontjában megjelölt személy foglalkoztatásához támogatás annak a munkaadónak nyújtható, amely az Flt. 8. -a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettségének a kérelemben megjelölt munkakörökre vonatkozóan annak benyújtását megelőző hat hónapban eleget tett, valamint a munkaügyi központ által közvetített személy foglalkoztatását vállalja. (7) Az (2) bekezdés ab) pontjában meghatározott munkavállaló továbbfoglalkoztatásához támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a) a munkaviszony a munkaadó működési körébe tartozó okból rendes felmondással történő megszüntetéséről a munkavállalót írásban tájékoztatták, vagy b) a határozott időre létesített munkaviszony a támogatás iránti kérelem benyújtását követő kilencven napon belül megszűnik, és

16 c) a tovább-foglalkoztatást vállaló munkaadó a munkaviszony megszüntetését, illetőleg megszűnését megelőzően, vagy azt követő 60 napon belül a munkavállalóval munkaszerződést köt. (8) A (7) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén sem nyújtható támogatás, ha a tovább-foglalkoztatás a munkaviszonyt megszüntető, illetőleg megszüntetni kívánó, vagy olyan munkaadónál történik, a) amelynek tulajdonosa részben vagy egészben azonos a munkaviszonyt megszüntető, illetőleg megszüntetni kívánó munkaadó tulajdonosával, vagy b) a két munkaadó közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkaadónak, vagy c) a két munkaadó egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. (9) A bértámogatás kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2002. december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2204/2002/EK bizottsági rendelet) rendelkezéseivel összhangban nyújtható. Az igényelhető támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a bizottsági rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében, valamint 9. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Az összeg kiszámításánál figyelembe kell venni az Mt. 85/A. -ának (1) bekezdése szerinti munkáltató esetében a jogelőd munkáltató részére nyújtott támogatást is. (10) Nem nyújtható bértámogatás a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szénbányászati és hajóépítési ágazatban. (11) Meg kell szüntetni a bértámogatás folyósítását, illetőleg a kifizetett támogatást a kötelezettségszegés arányában részben, vagy egészben vissza kell fizetni, ha a munkaadó a 12 hónap időtartamra vállalt foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. Mentesül a munkaadó a visszafizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal a próbaidő alatt, a munkaadó rendkívüli felmondása, jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló rendes felmondása következtében szűnt meg, illetőleg a munkaadó által elrendelt állásidő mértéke a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt nem éri el a 44 munkanapot. 4. Az R1. 11/A. -át megelőző cím, továbbá a 11/A. helyébe a következő rendelkezés lép: Bérköltség támogatás 11/A.

17 Az Flt. 19/B. -ának (3) bekezdésében meghatározott munkabér és járulékainak támogatása (továbbiakban: bérköltség támogatás) a program célcsoportjához tartozó, valamint a program megvalósításában közreműködő személyek foglalkoztatásához nyújtható. 5. Az R1. 12. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A közhasznú munkavégzés támogatására a 11. (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. 6. Az R1. 15. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Azoknak a településeknek a jegyzékét, ahol a közhasznú munkavégzés támogatása a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen költség kilencven százalékáig terjedhet, valamint a magasabb összegű támogatás nyújtásának feltételeit a munkaügyi központ a munkaügyi tanács véleményének meghallgatását követő nyolc napon belül nyilvánosságra hozza. 7. Az R1. 18. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 18. (1) Az Flt. 18. -a alapján vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító, az Mt. 73. -ában meghatározott munkáltató (a továbbiakban: kedvezményezett) részére a) regionális beruházási támogatás formájában az új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges építési költségekhez, tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez (a továbbiakban: regionális beruházási támogatás), b) beruházáshoz kapcsolódó foglalkoztatási támogatásként az új munkahelyek teremtésével összefüggő személyi jellegű ráfordításokhoz (a továbbiakban: foglalkoztatási támogatás). (2) Az (1) bekezdésben megjelölt támogatás annak a kedvezményezettnek nyújtható, amely a) a munkahelyteremtő támogatás iránti kérelmét, illetőleg pályázatát a beruházás megkezdése előtt benyújtja, b) a támogatás keretében elszámolható költségek legalább 25 %-át saját forrásból biztosítja,

18 c) rendelkezik a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosítékkal, d) kötelezettséget vállal arra, hogy da) a támogatási igényben megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolja, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza, db) a beruházást a támogatási igényt elbíráló szerv (10) bekezdés szerinti értesítését követően kezdi meg, dc) a beruházást annak megkezdésétől számított két éven belül befejezi, dd) a munkavállalókat a támogatási igényben megjelölt létszámban a beruházás befejezésétől számított 90 napon belül munkaviszony keretében alkalmazza, majd azt követően a beruházásra tekintettel alkalmazott létszámot és a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámot együttesen foglalkoztatja (foglalkoztatási kötelezettség). (3) A foglalkoztatási kötelezettség teljesítése során az átlagos statisztikai állományi létszám alatt a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámítására vonatkozó előírásai szerint számított létszámot kell érteni azzal, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg. (4) Nem nyújtható támogatás a) a 27/A. -ban foglaltak alapján a támogatásból kizárt munkáltató részére, b) annak, aki a Munkaerőpiaci Alapból, valamint az Aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzatból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző három évben a pályázatában megjelölt beruházáshoz munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesült, c) annak, aki a Munkaerőpiaci Alapból, valamint az Aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzatból a c) pontban meghatározott időtartam alatt elnyert munkahelyteremtő támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségeit határidőre nem teljesítette, d) annak, aki a beruházás helye szerinti regionális munkaügyi központ illetékességi területén a pályázat benyújtását megelőző féléves időszakban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/A-94/G. -a szerinti csoportos létszámcsökkentést hajtott végre, e) annak, aki a támogatási igénnyel érintett beruházást a (10) szerinti értesítés kézhezvételét megelőzően megkezdte, f) csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek. (5) A támogatási intenzitás mértéke beleértve a más államháztartási forrásokból kapott állami támogatásokat nem haladhatja meg a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásokról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet) 30. -ában meghatározott százalékos mértéket. Regionális beruházási támogatás esetében a 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet 30. -ában meghatározott támogatási intenzitást vagy a beruházás elszámolható tárgyi és

19 immateriális költségeinek hányadaként, vagy közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén az alkalmazott személy két évre becsült bérköltségeinek hányadaként, vagy e fenti két módszer kombinált alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket. (6) A támogatás pályázati eljárás alapján vagy az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 82. (1) bekezdése szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelem alapján meghozott egyedi kormánydöntést követően vehető igénybe. (7) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a) a pályázat kiírásának célját, b) a pályázaton történő részvétel feltételeit, c) a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, formáját és mértékét, d) a pályázó részéről rendelkezésre álló saját anyagi erő, továbbá az anyagi biztosíték mértékét, formáját, e) azokat az előírásokat, amelyeket az államháztartás működési rendjéről szóló külön jogszabály a pályázat tartalmi követelményeként előír, valamint a szükséges mellékleteket, f) a beruházás és a foglalkoztatás megvalósulásának határidejét, időtartamát, g) a támogatás folyósításának részletes feltételeit tartalmazó szerződés megkötésének feltételeit és határidejét, h) a szerződésszegés jogkövetkezményeit, i) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának főbb szempontjait és határidejét, továbbá j) az elszámolható költségek körét. (8) A támogatások átláthatósága érdekében jelen rendeletet, a pályázati felhívást, illetőleg a pályázati úton nyújtott támogatás feltételeit a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az internetes honlapján közzéteszi. (9) A pályázatot a tervezett beruházás helye szerint illetékes munkaügyi központhoz, az egyedi kormánydöntésen alapuló kérelmet a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz kell benyújtani. (10) Ha a munkáltató és a pályázatban, illetőleg kérelemben megjelölt munkahelyteremtő beruházás, támogatási igény megfelel a jogszabályi feltételeknek, azaz a további részletes vizsgálat tárgyát képező pályázat, illetve kérelem elvben megfelel a jelen rendeletben, valamint a pályázati felhívásban meghatározott jogosultsági feltételeknek, erről a munkaügyi központ, illetőleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a pályázat, illetőleg kérelem benyújtását követő 30 napon belül írásban értesíti a pályázót. (11) A pályázati úton nyújtott támogatásról a szociális és munkaügyi miniszter dönt.

20 (12) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti regionális támogatás munkaerő-piaci program keretében történő nyújtása esetén ez e paragrafusban, valamint a 18/A. -ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a támogatás a) bármely munkaadó [Flt. 58. (5) bekezdés c) pont] részére nyújtható, és b) a pályázat elbírálásáról a munkaerő-piaci programot indító szerv dönt. 8. Az R1. a következő 18/A. -al egészül ki, és a jelenlegi 18/A. számozása 18/C. -a változik: 18/A. (1) Regionális beruházási támogatás induló beruházáshoz a 18. -ban foglaltakon kívül az e paragrafusban meghatározott feltételek mellett, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 2006.11.1. 302/29, a továbbiakban: 1628/2006/EK rendelet) előírásaival összhangban nyújtható. (2) Nem nyújtható regionális támogatás a) a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásról szóló 2006/C 54/08 számú iránymutatás (a továbbiakban: iránymutatás) I. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, b) a hajóépítési ágazatba tartozó tevékenységekhez, c) az iránymutatásban meghatározott szénbányászathoz, d) az iránymutatás II. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez, e) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000.1.21., 22 52. o.) szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz, f) az 1628/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke értelmében az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, g) az 1628/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikk p) és q) pontjában meghatározott mezőgazdasági termékek feldolgozásához, forgalomba hozatalához, h) a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02.) 2.1 alpontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. i) a szállítási ágazatban gördülőeszköz vásárlásához. (3) A regionális támogatás keretében a következő költségek számolhatók el: a) a beruházás célját szolgáló aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47-48. -ai, 51. -a szerinti bekerülési értéke,

21 ab) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. 47-48. -ai, 51. -a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak), vagy b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik hónap végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók a Sztv. 79. -a szerint elszámolható személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (4) A pályázati felhívásban az elszámolható költségek köre a (3) bekezdésben foglaltakhoz képest szűkebben is megállapítható. (5) A támogatás keretében új tárgyi eszközök és immateriális javak költségei számolhatók el. Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. (6) Immateriális javakhoz támogatás akkor nyújtható, ha azokat a kedvezményezett a) piaci feltételek mellett harmadik féltől vásárolja, és b) legalább öt kis-és közép vállalkozások (a továbbiakban: KKV) esetében legalább három évig kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használja, és c) eszköznyilvántartásba veszi, és az Sztv. 52-53. -a szerinti értékcsökkenést alkalmazza. (7) A (3) bekezdés a) pontjában szereplő elszámolható költségekre nyújtott támogatás esetén a beruházással létrehozott kapacitást a beruházás befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt - KKV esetében legalább három - évig fenn kell tartani az érintett régióban. Ez a követelmény amennyiben ezen időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása biztosított az érintett régióban nem akadályozza a technológiai változások miatt korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjét. A korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett a tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjére támogatásban nem részesülhet. (8) A (3) bekezdés a) pontjában megjelölt elszámolható költségekre nyújtott támogatás esetén a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettségen túlmenően a foglalkoztatási kötelezettséget az érintett régióban legalább három KKV esetében két éven át folyamatosan, éves átlagos statisztikai állományi létszámra vonatkoztatva teljesíteni kell. (9) A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt elszámolható költségek alapján nyújtott munkahelyteremtést szolgáló beruházási támogatás esetén a foglalkoztatási

22 kötelezettséget az érintett régióban legalább öt KKV esetében három éven át folyamatosan, éves átlagos statisztikai állományi létszámra vonatkoztatva kell teljesíteni. Az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók száma a kedvezményezettnél közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek száma számának nettó növekedése az előző 12 hónap átlagához képest. A munkahelyeket közvetlenül a támogatott beruházási projektnek kell létrehoznia. (10) Egyedi kormánydöntés esetén a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott három hónapos időtartam egy évben is meghatározható, illetve a (8) bekezdésében előírt feltételtől el lehet tekinteni. (11) A támogatás keretében nem számolhatók el az alábbi költségek: a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz bekerülési értéke, b) ingatlan, földterület vásárlása, c) gépjárművek bekerülési értéke, d) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke; e) bérleti díjak, lízing költségek, f) a 18/A. (3) bekezdés ab) alpont szerinti immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja, g) a korábban már használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, h) a 18. (10) bek.-ben szereplő írásos értesítés átvételét megelőzően felmerült költségek. 9. Az R1. 18/B. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 18/B. (1) Foglalkoztatási támogatás a 18. -ban foglaltakon kívül az e paragrafusban meghatározott feltételek mellett, a 2204/2002/EK bizottsági rendelet előírásaival összhangban tárgyi eszközre vagy immateriális javakra irányuló beruházással létrehozott munkahelyen történő foglalkoztatáshoz nyújtható, ha a kedvezményezett az új munkahelyen olyan munkavállaló munkaviszony keretében történő alkalmazására vállal kötelezettséget, a) aki első alkalommal létesít munkaviszonyt, b) aki álláskereső, c) akit munkaviszonya megszűnéséről, illetőleg megszüntetéséről írásban értesítettek. (2) A foglalkoztatási támogatás nem nyújtható a) a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott szénbányászati, hajóépítési és szállítási ágazatokban, továbbá

23 b) a 18/A. -ban foglalt támogatással együtt, c) a 18. (10) bek.-ben szereplő írásos értesítés átvételét megelőzően felmerült személyi jellegű ráfordításokhoz, d) a beruházás megkezdése előtt létrehozott munkahelyekhez. (3) Az elszámolható költségként a munkaviszony keretében újonnan alkalmazásra kerülő munkavállalók 24 havi foglalkoztatásához kapcsolódó, az Sztv. 79. -a szerinti személyi jellegű ráfordítások vehetők figyelembe. (4) A foglalkoztatási kötelezettség keretében a létrehozott munkahelyet a korábban meglévőkkel együtt folyamatosan, éves átlagos statisztikai állományi létszámként legalább három KKV esetében legalább két évig fenn kell tartani. A létrehozott munkahely az utolsó 12 hónap átlagával összehasonlítva nettó növekedést kell, hogy jelentsen mind a munkavállalói létszámban, mind az érintett létesítményben, valamint az érintett vállalkozásban. (5) Az igényelhető támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében a 9. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. 10. (1) Az R1. e rendelet által megállapított 18/C. -a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /(8) A támogatás a munkabér és járulékai 50-90 százalékáig terjedő mértékében állapítható meg, ha az érintett munkavállaló/ b) a 11. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megváltozott munkaképességű személy, (2) Az R1. e rendelet által megállapított 18/C. -a (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (9) A munkahelymegőrzés támogatására a 11. (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. 11. Az R1. 19. -a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /(2) A támogatás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek azt a személyt kell tekinteni, a) akinek munkaképesség-csökkenésének mértéke az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének, illetőleg az Országos