C ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA - A VÁROSI FŐÚTHÁLÓZAT KORREKCIÓJA ÉS GYŰJTŐÚTHÁLÓZAT EGYES ELEMEINEK MÓDOSÍTÁSA (FELÜLVIZSGÁLATA) - C ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2013. október N:\2013_03GYUT\GYÜ_alátámasztó szöveges végl.doc 1

Főépítész: Várostervezési Osztály vezetője: Kováts Ákos Felelős tervező: Sziki Gyula Tervező: Gábor István várostervező, okleveles építészmérnök névj. sz.: TT-09-0036 Nagyhaju Attila várostervező, okleveles településmérnök névj. sz:tt-09-0637 Közlekedéstervező: Gulyás Imre közlekedéstervező, okleveles építőmérnök K1d-1(11)/09-0057 KÉ-T(11)/09-0057 TARTALOM 1. BEVEZETÉS 2. A MÓDOSÍTÁSOK, KORREKCIÓK BEMUTATÁSA ÉS INDOKOLÁSA 2.1 Felülvizsgálattal a hatályos szerkezeti terven megszüntetésre, illetve nyomvonal korrekcióra javasolt gyűjtőútszakaszok, csomópont korrekciók: 2.2 Felülvizsgálattal a hatályos szabályozás korrekciójára javasolt országos közút, ill. helyi gyűjtőútszakaszok: 2.3 A módosítás szükségességének indokolása az elvárható eredmények szempontjából 3. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK TERVEZÉSI TERÜLETEKET ÉRINTŐ ELHATÁROZÁSAI 4. A MÓDOSÍTÁSI IGÉNY CÉLJAI, VÁRHATÓ HATÁSA 5. AZ ÉTV. 8. ELŐÍRÁSAINAK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 6. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ MÓDOSÍTÁSOK (KORREKCIÓK) 7. KÖZLEKEDÉSI SZAKÁGI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ (szöveges) RAJZI MELLÉKLETEK (cd melléklet)

1. Bevezetés Debrecen MJV Önkormányzat Várostervezési Osztálya 2008. évben határozta el, hogy elkészíti a város beépítésre szánt területein belül a meglévő gyűjtőúthálózat szélesítésének és a tervezett és eddig meg nem valósított gyűjtőúthálózat egyes elemeinek felülvizsgálatát. Az Önkormányzatot terhelő kisajátítási igények indították e folyamatot, de az érintett lakosság részéről beérkezett vélemények összesítéséből is következtethető, hogy felülvizsgálatra szorul a jellemzően kialakult gyűjtőúthálózat szabályozása, illetve egyes megvalósult úthálózati elemek esetében a nyomvonal korrekciója is. A városi úthálózatot üzemeltető önkormányzati szerv fejlesztéseit a meglévő keresztmetszeteket is felhasználva hajtja végre, kapacitást növelő területigényes fejlesztések, kisajátítások híján csak a nyugati kiskörút nyomvonalán valósulnak meg. központi beépítésre szánt területek úthálózatának kivonata a hatályos településszerkezeti terv alapján kialakult (vastag fekete) és tervezett (vastag piros) gyűjtőutak jelölésével (az országos közútúthálózat elemei vékony feketével jelöltek) A módosítások, korrekciók a hatályos településszerkezeti tervet is érintik. A módosítási javaslatok a város beépítésre szánt területein belül készültek el. A hatályos településrendezési tervek alátámasztó munkarészeinek módosítása csak a közlekedési szakági munkarészek esetében indokolt, tekintettel a nyomvonalak kialakult infrastrukturális rendszerére. Fejlesztési megalapozottságok: Településrendezési program (2001.): "Debrecen városrendezésének általános célkitűzése, hogy: - Debrecen területfelhasználása, közlekedés-hálózati, ill. egyéb infrastruktúrája úgy működjön, hogy a város működtetése a mainál gazdaságosabb, ésszerűbb és biztonságosabb legyen, a város komfortossága javuljon, valamint a környezeti ártalmak fokozatosan csökkenjenek...."

2. A MÓDOSÍTÁSOK, KORREKCIÓK BEMUTATÁSA, INDOKOLÁSA A módosítási javaslat munkarész a Debrecen MJV tulajdonában lévő hivatalos digitális alaptérképen, illetve a hatályos településrendezési tervek ismeretében került kidolgozásra. A terv tartalmazza a módosítás során felmerülő szakágak közül indokolt munkarészt. A tervmódosítás az érintett államigazgatási szervek előzetes véleménye alapján - 51/2010. (IX.14.) VFB. határozat -.nem igényel környezeti vizsgálatot. A módosítások kezdeményezői: A felülvizsgálatra jórészt az érintett önkormányzati szervek (Vagyonkezelési O., Műszaki O.) adtak be módosítási igényeket, de a lakossági megkeresések is megerősítették a felülvizsgálat szükségességét. E javaslatok egybefüggő utcaszakaszokra történő kiterjesztésével határolható le a módosítás területigénye. A módosítással érintett területek - mint tervezési területek - lehatárolása: 2.1 Felülvizsgálattal a hatályos szerkezeti terven megszüntetésre, illetve nyomvonal korrekcióra javasolt gyűjtőútszakaszok, csomópont korrekciók: I. 55. vrk. és 46. vrk. Júliatelep: Budapest-Záhony vasúti fővonal Kondoros-csatorna Acsádi út - Sámsoni út által határolt területen belül: - külső keleti körút gyűjtőút- nyomvonalának korrekciója; - Sámsoni út 4.sz. főút közötti gyűjtőút szakasz (Cserei utca és folytatása) nyomvonalának törlése; - Sámsoni út és Budapest-Záhony vasúti fővonal különszintű csomópont jelölésének korrekciója; II. 53. vrk. Szabadságtelep: Vámospércsi út Kondoros-csatorna - Debrecen-Nyírábrányi vasútvonal Hétvezér utcák által határolt területen belül: - külső keleti körút Kérész utcai gyűjtőút szakaszát érintő nyomvonal korrekció. III. 39. vrk. Kerekestelep: a Mikepércsi út Monostorpályi út Kondoros-csatorna Hosszúpályi út által határolt területen belül: - Pöltenberg utcát és folytatását érintő gyűjtőút szakasz megszüntetése; - Monostorpályi út és Leiningen utca szerkezeti jelentőségű gyűjtőút hálózatként történő rögzítése - Mikepércsi út és Hosszúpályi út szintbeli csomópont rögzítése; IV. Mikepércsi út közigazgatási határ déli szakasza Nagykereki vasútvonal - Gázvezeték utca által határolt területen belül: - a Déli Ipari Park belső gyűjtőút hálózatának kikötése az M35-ös tervezett autópálya szakasz és a 47. sz. főút között; V. 4. sz. főközlekedési út - 4805. sz. országos mellékút M35-ös tervezett autópálya szakasz által határolt területen belül: - Hajdúszováti út és 4. sz. főút különszintű csomópontként történő rögzítése; - Hajdúszováti út és Budapest-Záhony vasúti fővonal különszintű csomópontjának korrekciója; VI. 23. vrk. Hatvan utcai kert: a Bartók B. út Pesti utca Kishegyesi út Tiszalöki vasútvonal által határolt területen belül: - a nyugati külső körút Bartók B. úttól délre eső szakaszának nyomvonal korrekciója; VII. 354. sz. főút Debrecen-Tiszalöki vasútvonal 33. sz. főút M35 autópálya szakasz által határolt területen belül: - a 0205 hrsz-ú út gyűjtőútként történő rögzítése. Ezen javaslatok a hatályos településszerkezeti terv módosítását irányozzák elő.

2.2 Felülvizsgálattal a hatályos szabályozás korrekciójára javasolt országos közút, ill. helyi gyűjtőútszakaszok: I. 55. vrk. és 46. vrk. Júliatelep: Budapest-Záhony vasúti fővonal Kondoros-csatorna Acsádi út - Sámsoni út által határolt területen belül: külső keleti körút gyűjtőút- nyomvonalának korrekciója a területre irányadó szabályozásként jelenik meg a gyűjtőút szabályozás; Sámsoni út 4.sz. főút közötti gyűjtőút szakasz (Cserei utca és folytatása) nyomvonalának törlése, a Cserei utca lakóutcaként a jelenlegi közterülethatárokkal kerül szabályozásra; Sámsoni út és Budapest-Záhony vasúti fővonal különszintű csomópont jelölésének korrekciója. II. 45., 52., 53. és 54. vrk. Gerébytelep, Veres Péter-kert és a Szabadságtelep, Kondoros, Biharikert: Acsádi út Kondoros csatorna Monostorpályi út Hétvezér és Budai Nagy Antal utcák által határolt területen belül: külső keleti körút Kérész, Nagybánya utca, Kisbánya utcai gyűjtőút szakaszát érintő nyomvonal korrekció, ill. szabályozási felülvizsgálat. A Kisbánya utcán a szabályozási terv elkészítéséig irányadó elemként jelenik meg a szabályozási elem; Budai Nagy Antal, Hétvezér utcák szabályozásának felülvizsgálata; 0584/15 hrsz-ú út menti gyűjtőút szabályozásának felülvizsgálata; III. 39. vrk. Kerekestelep: a Mikepércsi út Monostorpályi út Kondoros-csatorna Hosszúpályi út által határolt területen belül: Pöltenberg utcát és folytatását érintő elsőrendű közlekedési célú közterületből történő átminősítése másodrendű közlekedési célú közterületnek, a folytatás és a szabályozás törlésével; Monostorpályi út és Leiningen utca teljes szakasza elsőrendű közlekedési célú közterületként történő rögzítése; Mikepércsi út és Hosszúpályi út szintbeli csomópont rögzítése. IV. Mikepércsi út közigazgatási határ déli szakasza Nagykereki vasútvonal - Gázvezeték utca által határolt területen belül: a Déli Ipari Park belső gyűjtőút hálózatának kikötése az M35-ös tervezett autópálya szakasz és a 47. sz. főút között; a Déli Ipari Park nyugati határoló gyűjtőútszakaszának szabályozási korrekciója; Gázvezeték utca szabályozásának felülvizsgálata, különszintű vasúti átjáró környezetének szabályozási korrekciója; Mikepércsi út egy szakaszának szabályozási korrekciója. V. 4. sz. főközlekedési út - 4805. sz. országos mellékút M35-ös tervezett autópálya szakasz által határolt területen belül: Hajdúszováti út és 4. sz. főút különszintű csomópontként történő rögzítése; Hajdúszováti út és Budapest-Záhony vasúti fővonal különszintű csomópontjának korrekciója. VI. 23. vrk. Hatvan utcai kert: a Bartók B. út Pesti utca Kishegyesi út Tiszalöki vasútvonal által határolt területen belül: a nyugati külső körút Bartók B. úttól délre eső szakaszának nyomvonal korrekciója. VII. 354. sz. főút 35. sz. főút 33. sz. főút M35 autópálya szakasz által határolt területen belül: a 0205 hrsz-ú út gyűjtőútként történő rögzítése; a Böszörményi út külterületi szakaszának szabályozási korrekciója a vasúti átjáróig. VIII. Debrecen-Füzesabony közötti vasútvonal 33. sz. főút közigazgatási határ közötti területen: 3316. sz. országos mellékút egy rövid szakaszának szabályozási korrekciója.

2.3 A módosítás szükségességének indoklása az elvárható eredmények szempontjából: A településszerkezeti terv gyűjtőúthálózatot érintő felülvizsgálatát elsősorban az önkormányzat úthálózat fejlesztési lehetőségei, ill. a forgalmi terhelések változása indokolják. A felülvizsgálathoz részben felhasznált közlekedésfejlesztési tanulmány (2012) a városi főúthálózat középtávú fejlesztési igényeit tárja fel, de a gyűjtő út hálózatot nem érinti. A gyűjtőút szabályozás felülvizsgálat, egyes szakaszok megszüntetését elsősorban Debrecen MJV Polgármesteri Hivatala kezdeményezte. A korábbi városrendezési elvek a város úthálózatát - a meglévő rossz adottságú hálózat alapján - intenzív rehabilitációs beavatkozásokkal próbálta jobb átbocsátóképességű keresztmetszetekre szabályozni. Az eddig feltáratlan területekre viszont új hálózati elemeket kívánt létrehozni. Ez meglévő, kialakult beépítésre szánt területeket is igénybevett, ami nemcsak környezeti kérdéseket vethet fel, de jelentős kisajátítási igényt is hozott magával. Az eltelt 13 év alatt nem sikerült sem finanszírozással, sem a kisajátítások végrehajtásával érdemi eredményeket elérni, ami megkérdőjelezi a tervek legalább egy részének fenntarthatóságát. Miközben átformálódik a város és tágabb környezetének közlekedési szokása, a meglévő kialakult úthálózat működése alapján megfontolandó más szolgáltatási rendszer kidolgozása a városban (P+R, tömegközlekedés fejlesztése, átmenőforgalom szabályozása). A meglévő úthálózaton a forgalmi terhelés elsősorban a Kiskörút Rákóczi utca - Hunyadi utcák szakaszán, a Nagykörút egyes részein tapasztalható (2012.). Torlódások másik oka a szintbeli közúti-vasúti csomópontok két oldalán feltorlódó forgalomból adódik (Sámsoni út, Gázvezeték utca, Huszár Gál utca, Kassai út vége). A meglévő úthálózat minőségi fejlesztésével az átbocsátóképesség javítható (csomópontfejlesztés, útrehabilitáció) és a környezeti terhelés részben csökkenthető. Debrecent érintő közúthálózat középtávú fejlesztési tervei a következő kapacitásnövelő fejlesztéseket javasolják: - 4. sz. főút Hajdúszoboszló és Debrecen közötti szakaszának 2x2 sávossá szélesítése kül- és belterületen, - 35. sz. főút külterületi szakaszának 2x2 sávossá szélesítése Józsáig, - 48. sz. főút belterületi szakaszának 2x2 sávossá szélesítése, - 471. sz. főút 2x2 sávossá szélesítése Sámsonkertig, - Vágóhíd utca és híd 2x2 sávossá szélesítése. (HURO/1001/014/1.3.1. reg. sz. CROSSTRANS projekt "Fenntartható közlekedésfejlesztési stratégia és program készítése". 2013. készítette a Tervtár Bt.) A fent említett szakaszokon a szabályozás felülvizsgálata csak a rekonstrukció részletes tervezési megállapításainak ismeretében indokolt. A többi városi fő- és gyűjtőút szakaszon is megjelent a felülvizsgálat szükségessége: indokolt a jelenleg 30m-re szabályozott egyes gyűjtőútszakaszok újraméretezése, figyelemmel a területbiztosítás lehetőségeire, önkormányzati megvalósíthatóságára, a forgalom várható alakulására az egyes szakaszokon. Mindezek mellett a főúthálózaton a megvalósult fejlesztések mentén a telekalakítások eredményeként indokolt a korrekció (35. sz. főút egyes rövid szakaszán) Jellemzően a keleti és déli városrész elkerülő gyűjtőútszakaszait érinti ez a korrekció. A gyűjtőúthálózat megszüntetésre javasolt útszakaszait, azaz a Cserei és Pöltenberg utcákat nem mérheti a meglévő forgalomszámlálási rendszer, de modellezhető lenne a várható forgalom. Az említett szakaszokon nem jelenik meg akkora forgalom, amely kiváltása indokolt lenne. A meglévő lakóutcák szélesítése és iparterületen történő átvezetése olyan kisajátítási igényeket vet fel, amelyet nem képes az Önkormányzat saját erejéből finanszírozni, a várható forgalmi eredményei pedig nem csökkentik a Belváros és kivezető közútszakaszainak, csomópontjainak forgalmi terheltségét. A 33. sz. főúttól északra, az Agrár Ipari Parkhoz tervezett gyűjtőút elsősorban az Agrár Ipari Park fejlődését segítené, a teherforgalom kivezetését a lakóterületet feltáró Vezér utcáról. A Köntösgátsor déli folytatása a meglévő, kialakult nyomvonal felhasználásával - igaz a nyomvonalat "eltörő" két sarok forgalomlassító hatású (30km/h), - de szabályozási eszközökkel megtartható a lehetőség a korábbi tervezett nyomvonal, vagy ezen kialakult nyomvonal megtartására, ill. fejlesztésére. A Repülőtértől délre tervezett ipari park gyűjtőúthálózatának részleges szabályozási korrekcióját kérte a tulajdonosi feladatokat ellátó Cívis Ház Zrt. Ezzel együtt kérte, hogy a belső hálózatnak legyen csatlakozása a tervezett M35-ös autópálya új nyomvonaljavaslata szerinti un. Gugyori-bekötőúthoz. Közlekedési szempontból kijelenthető, hogy e kiépített közterületeken jelenleg is szabályozott körülmények között biztosított a forgalmi rend, igaz a kialakult közterületi geometriák kényszere által meghatározott lehetőségekkel. Mivel a szabályozásból nem jelenik meg a jövőben többletforgalom így ezen útszakaszok forgalmi rendjének átszervezése nem indokolt. A városi gyűjtőúthálózatról ellátott területek közműellátása jelenleg biztosított, a tervezett, de nem kialakult úthálózati elemek esetében pedig a telekalakításig sem jutottak el összefüggő úthálózati elemek (szilárd útburkolatokkal a csapadékvíz elvezetés is biztosított. Az érintett útkeresztmetszeteken a fásítás keresztszelvények alapján - biztosítható.

3. TERÜLETRENDEZÉSI TERV TERVEZÉSI TERÜLETEKET ÉRINTŐ ELHATÁROZÁSAI Jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült. Térségi szerkezeti tervnek való megfelelés: Az MTrT térségi területfelhasználási tervén a tervezési terület városias települési térségbe sorolt. A módosítások, beavatkozások nem változtatják meg a térségi területfelhasználási kategóriákat. A gyűjtőúthálózati beavatkozások nem érintik a térségi szerkezeti tervlapon jelölt közlekedési hálózati elemeket. A várost érintő infrastrukturális hálózati elemek közül a gyűjtőút jellegű úthálózati elemekként jelenik meg a várost keletről elkerülő útszakasz, amely a 4. sz. főút és 47. sz. főutak között a beépítésre szánt területein kívül jelenik meg. Ezen fejlesztési igény szerkezeti tervre történő átvezetéséhez részletes nyomvonal kijelölési tanulmány szükséges, erre jelen tervezés nem kapott a döntéshozótól felhatalmazást. Ezzel együtt jelen terv indokoltnak tartja, hogy országos közúthálózati elemként jelenjen meg a mint területrendezési érdek keleti elkerülő út, mely összefogja a 471., 48. és 47. sz. főutak bevezető szakaszait, ill. a 354. sz. főútra biztosít kapcsolatot. A következő területrendezési tervezési időszakban megjelenő új főúthálózati elemként indokolt szerepeltetni a kérdéses elemet. kivágat az MTrT 2. sz. mellékletéből Térségi övezeti lapoknak való megfelelés esetében sem merül fel egyes övezeteknek megfelelő szabályozás. Hajdú-Bihar Megye Területrendezési tervének övezeti meghatározottságai a tervezési területet érintő rendezési tervek módosításának ellenőrzése: Hajdú-Bihar Megyei TrT rendelet 3. -a és rajzi melléklete szerinti térségi övezeti tervlapok lehatárolásai közül az alábbiakban nem érintett a tervezési területen módosításra szánt infrastrukturális elemeket: 3/1. számú melléklet az ökológiai hálózat térségi övezetei, 3/2. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete, 3/3. számú melléklet a erdőtelepítésre, fásításra alkalmas terület övezete, 3/4. számú melléklet az kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, 3/5. számú melléklet térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete, 3/6. számú melléklet az országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, 3/11. számú melléklet a rendszeresen belvízjárta terület övezete, 3/12. számú melléklet a nagyvízi meder övezete. Az alábbi övezeti tervlapok érintik a tervezési területen megjelenő közlekedéshálózati módosításokat: 3/7. számú mellékletből a történeti települési terület övezete, 3/8. számú melléklet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete, 3/9. számú melléklet az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete, 3/13. számú melléklet a honvédelmi terület és kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, Az alábbi övezet jelen módosítás szempontjából nem értékelhető: 3/10. számú melléklet az együtt tervezhető térségek övezete. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem érinti a tervezett beavatkozásokat. Történeti települési terület övezetébe sorolt Debrecen teljes közigazgatási területe. Ezen övezet közigazgatási területen belüli lehatárolása Debrecen településszerkezeti tervének felülvizsgálatával jelölhető ki (OTrT 14/B. és 22/B. (1)) a teljes közigazgatási területre készítendő örökségvédelmi hatástanulmány szerint. A többi védendő területről készült (így országos és helyi védelem alatt álló területek) lehatárolás, ill. a jelentős régészeti lelőhely, történeti kert és történeti településközpont ez idáig nem került lehatárolásra (a tervezési területeken belül a beavatkozások nem relevánsak a védett régészeti értékekre, vagy épített örökségi területekre). Az MTrT rajzi melléklete szerint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet határán belüli a nyugati külső körút nyomvonal módosítása, de nem tervezett területfelhasználás változás (módosítás) az érintett területre. Az OTrT 16/A. -a alapján ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetéhez kapcsolható területfelhasználás a tervezési területen nem található (Miskolci Bányakapitányság tájékoztatása sz.).

Az OTrT 16/C. -a szerint a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetét az MTrT a tényleges kiterjedésének megfelelően határolja le. Ezt rögzíti tv-nek megfelelően a hatályos településrendezési terv is. Jelen tervmódosítás nem elegendő ahhoz, hogy megvizsgálható legyen a települések közös egyszerűsített településszerkezeti tervének elkészítése. A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett rendezési tervi felülvizsgálat megfelel a Hajdú-Bihar Megye TrT területfelhasználási, szerkezetei és övezeti előírásainak, nem ellentétes a területrendezés térségi irányelveivel és ajánlásaival. TERVEZŐI NYILATKOZAT Mint a Debrecen településrendezési tervének Debrecen Nyugati Ipari Park terület felülvizsgálatát készítő tervező nyilatkozom, hogy az általam összeállított egyeztetési anyag összhangban van Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Tervével mind a térségi területfelhasználás, mind a térségi infrastruktúra-hálózatok és építmények, mind térségi övezetek vonatkozásában. Gábor István településrendező tervező 4. A MÓDOSÍTÁSI IGÉNY CÉLJAI, VÁRHATÓ HATÁSA: Hálózati elemek megszüntetésével: Az egyes gyűjtőút hálózati szakaszok megszüntetése indokolt, mert az érintett tömbökben a kisajátítás mértéke meghaladja a keletkező forgalomelosztási, vagy kiváltási értéket, a meglévő úthálózatot pedig nem terheli olyan mértékben, hogy az ilyen nagy költségráfordítással valósuljon meg. Ezen ingatlanok kisajátítására az Önkormányzatnak a szabályozás időszakában nem állt rendelkezésére elegendő pénzeszköz. Ennek ismeretében elmondható viszont, hogy a kialakult gyűjtőúthálózat és belterületi közúthálózat minőségi fejlesztésével csökkenthető a város forgalmi terheltsége, illetve a csomópontok fejlesztésével növelhető a hálózat átbocsájtó képessége. Külső hálózati elemek is csökkenthetik az átmenőforgalmat, a teherforgalom kerülőútra terelésének lehetősége a jövőben biztosítható. Hálózati elemek szabályozásának felülvizsgálatával: A meglévő szakaszok szélesítésének (30m-es szabályozási szélességek) felülvizsgálata, a minimális területbiztosításokkal a telekalakítások és kisajátítások csökkentése érdekében előmozdíthatja az egyes szakaszok megvalósulását, vagy a rövidebb végrehajtási idejű szabályozások (Budai Nagy Antal utca déli szakasza) a csomópontok fejlesztését segíthetik elő. A módosítási igény várható hatása: A módosítással a város területfelhasználási rendszere és az azt kiszolgáló infrastruktúrális hálózat nem változik. Két gyűjtőút szakasz megszüntetése (Cserei u. Pöltenberg u.) a tervezett megvalósításokból pedig nem jelent forgalmi terhelést az érintett hatásterületekre, hiszen nem is prognosztizálható annak forgalma. A városon belüli forgalmi szerepek átszervezése ugyan segíthetne egyes útszakaszok terhelésének csökkentésében, de pl. nem oldaná meg pl. városközpont felé növekvő Kiskörúti csúcsterhelést, vagy a 4. sz. főút agglomerációs forgalmát, stb. A város gyűjtőúthálózat elemeinek fejlesztését csak szakaszos, előre tervezhető finanszírozási rendszerben lehet megvalósítani, amelynek a területbiztosítására a forrás az Önkormányzat rendelkezésére áll. Ennek számtalan előnye mellett az érintett tulajdonosok kisajátítási-kártalanítási igényeinek kiszámítható rendezése lehet. A módosításra kijelölt területek építési jogait a szabályozási terv rögzíti. A gyűjtőút nyomvonalak megszüntetésével (Pöltenberg utca folytatása a Szávay utca és Monostorpályi út között, vagy a Cserei utca folytatása), vagy lakóutcába visszasorolásával (Pöltenberg utcában 9 lakótelek, Cserei utcában 18 lakótelek) az érintett ingatlanok építési jogot kapnak, az Önkormányzat kisajátítási kényszere megszűnik. A gyűjtőúthoz szükséges szélesítés egyes már kiépült útszakaszokon nem hajtható végre, így a Szávay utca felső részén a Somlyai utcáig. 5. AZ ÉTV. 8. ELŐÍRÁSAINAK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. (1) bekezdése kimondja, hogy A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni:

a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, tekintettel arra, hogy a szerkezet és szabályozás nem változtatja meg az egyes területek besorolását, nem jelöl ki új beépítésre szánt területet, a módosítás hatása csak a meglévő infrastruktúrák jelenlegi és várható terhelését veszi figyelembe. b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, lakásszám változását irányzó szabályozási beavatkozás csak az egyes gyűjtőútszakaszok megszüntetésénél, módosításánál jelentkezik. Az elépülést korlátozó szabályozási eszközökkel biztosított a későbbi fejlesztés lehetősége. c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, A felülvizsgálat keretében javasolt szabályozási megoldások nem befolyásolják az érintett városrészek intézményi ellátottságát fejlesztését, az egyes közösségek igényeinek megfelelő épületek elhelyezésére a lehetőség megmarad. A tervezési területek lakosságának rekreációs területi ellátottsága jórészt a kialakult városszerkezeti adottságokra épül. A zöldfelületi ellátottság a kialakult beépítések és utca-tér hálózatait jelenti, kisebb mértékben helyi rekreációs parkok jelentik ezen térigények teljesítését. d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, A hatályos településrendezési tervek és helyi értékvédelmi rendelet az épített környezet védelmét biztosítják. A városképi érdekek védelmét a közelmúlt rendeletmódosítása legalábbis e városrészek főútkapcsolatai mentén biztosítja. Régészeti értékek tekintetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetett területlehatárolások nem befolyásolják a korrekciókat, módosításokat. e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, természeti, táji és környezeti elemeket nem érint a módosítás. f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, nem érint a módosítás gazdasági és infrastrukturális érdekeket. g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, a módosítás mértéke nem befolyásolja a fenti érdekeket. h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, a területhasználat nem változik, új beépítésre szánt nem kerül kijelölésre. i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, Jelen tervjavaslat nem érint ilyen célú területfelhasználást. j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. A tervezési területek egyike sem változtatja meg a közlekedési rendszerét a városnak, inkább a meglévő közlekedés fenntarthatóságát hivatott biztosítani. A többször módosított az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. (2) bekezdése kimondja, hogy (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását vagy szakszerű és ártalommentes elvezetését, kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell,

Ezt a követelményt egyrészt a hatályos településszerkezeti terv leírása, másrészt a helyi építési szabályzat (DÉSZ. (12) bekezdés) előírás formájában tartalmazza. Az előírás normatív módon javasolja a csapadékvizek hasznosítási kötelezettségét. Debrecen belvízrendezési és csapadékvíz elvezetési fejlesztései a meglévő közterületek biztosításával valósultak meg, és készülnek a jövőben is. b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, A biológiai aktivitás érték meghatározása nem szükséges, mert a tervezési területen beépítésre nem szánt területből beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A településszerkezeti terv módosítása nem jelenti jelen beavatkozás. 6. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ MÓDOSÍTÁSOK (KORREKCIÓK) Szabályozási terv szintjén az előkertek mértékének változása (növelése) a Budai Nagy Antal utca, a Kérész utca, a Bartók Béla utcák esetében tekintettel a későbbiekben várható szabályozások területigényének biztosítására. 7. KÖZLEKEDÉSI SZAKÁGI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Tervezői nyilatkozat Alulírott Gulyás Imre, okl. építőmérnök, KÉ-T, K1d-1 (11)/09-0056 Mérnöki Kamarai számú tervező büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a tervezett létesítmény terveit az általános érvényű hatósági előírásokat ezeken belül a 15/2000 (XI.16.) KöViM sz. rendelet, az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, a 45/1997.(XII.29.) KTM, a 46/1997.(XII.29.) KTM és a 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendeletek, a 235/1997.(XII.20.) Kormányrendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK), a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, és a Tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002 (I.23.) BM rendelet, munkavédelmi követelményeket és a útépítési rendeletek, szabályzatok, országos és ágazati (szakmai) szabványok, valamint a Műszaki Előírásokat betartva készítettem el. A tervezett műszaki megoldások megfelelnek az e-ut 03.01.11 számú Műszaki Előírás és a 20/1984. (XII.21.) KM rendelet előírásainak. A tárgyi létesítmény tervezésére a fenti Mérnök Kamarai szám alapján jogosult vagyok. Egyeztetést folytattam: D.M.J.V. Polgármesteri Hivatal Várostervezési Osztály A tervezett műszaki megoldások megfelelnek az általános érvényű, továbbá eseti előírásoknak, azoktól való eltérés nem vált szükségessé. Debrecen, 2013. október hó Gulyás Imre vezető tervező Műszaki leírás A településszerkezeti- és szabályozási terven rögzített gyűjtő utak meghatározó, szükséges elemei a város szerkezetének. Ezen gyűjtő utak fontos szerepet töltenek be a város hosszú távú fejlesztést megalapozó közlekedési lehetőségében, azonban előírt szabályozási szélességük okán jelentős kisajátítási terhet rónak a városra. A gyűjtő utak területigényének rögzítése a város fenntartható hosszú távú fejlesztésének biztosítása érdekében indokolt. Szükségessé vált azonban szakmailag egy olyan alternatíva kidolgozása, mely megfelel ezen elvárásoknak is, egyben minimálisra csökkenti annak megvalósulásáig a területhasználattal járó kisajátítási kötelmet. Fentieknek megfelelően a DÉSZ közelmúltban történt módosítása során új előírásként rögzítésre került a beépítési vonal fogalma az alábbiak szerint: Azon gyűjtő utak mentén, ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, a beépítettség mértékének meghatározása szempontjából az építési vonal előtti 5,00 m-es telek sávval kiegészített (számított) terület vehető figyelembe.

Közműbekötések és építményei csak ezen területen belül helyezhetők el. Építési helyen kívül épület bővítményt (tetőtér beépítést is beleértve) és rendeltetésmódosítást megvalósítani nem lehet. Ezen szabályozási elem használatával a gyűjtő utak - ahol lehetséges és szakmailag indokolt - meglévő jogi vonalon rögzíthetőek a beépítési vonalnak megfelelő későbbi területigény biztosításával. Megítélésünk szerint ily módon a később igénybe veendő útterület nem épülhet el, kisajátítása nem válik költségesebbé, azonban a közérdeknek minősülő gyűjtő út előirányzat a telkek jelentős részéről lekerülhet. A gyűjtő utak végleges keresztmetszeti szélessége az OTÉK szerinti egyedi útügyi méretezés szerint dönthető el, amely megítélésünk szerint és átlagosan min. 18,00 22,00 m között lesz rögzíthető a jelenlegi 25,00 m-rel szemben. A felülvizsgálattal érintett gyűjtő utak a következők: 1. Nyugati gyűjtőút (Böszörményi úttól a Monostorpályi útig) 2. Keleti belső gyűjtőút (Monostorpályi úttól a Kassai útig) 3. Keleti külső gyűjtőút (Mikepércsi úttól a 4-es sz. főközlekedési útig) Az előzetes egyeztetések alapján fenti gyűjtő utak szabályozási szélességének módosítása, csökkentése (egyúttal beépítési vonal meghatározásával) alábbi az alábbi gyűjtő út szakaszokat érinti: Nyugati gyűjtő utat érintően: - Bartók Béla út és Kishegyesi út közötti szakasz - Gázvezeték utcai szakasz Keleti belső gyűjtő utat érintően: - Budai Nagy Antal utcai szakasz - Hétvezér utcai szakasz - Borzán Gáspár utcai szakasz Keleti külső gyűjtő utat érintően: - Kérész utcai szakasz - Nagybánya utcai szakasz - Kisbánya utcai szakasz A rendezési tervekben rögzített gyűjtő utak két szakaszát törlésre javasoljuk továbbá, mérlegelve a várható önkormányzatot terhelő - kisajátítási költség aránytalanul magas összegét és azt, hogy már meglévő költségkímélő városszerkezeti elemmel (úttal) ezen szakaszok kiválthatóak. Törlendő gyűjtőút szakaszok: 1. A Gázvezeték utcát a Monostorpályi úttal összekötő gyűjtő út szakasz (Nyugati gyűjtőút, Pöltenberg utca), mely a Monostorpályi út Mikepércsi úttól Bulgár utcáig tartó szakaszával váltható ki. 2. Keleti belső elkerülő út Sámsoni úttól 4-es főközlekedési útig tartó szakasza (Cserei utca), mely a Sámsoni úttal váltható ki. Tervezett megoldások: Keleti külső gyűjtőút: A Kisbánya utcai szakasz teljes hosszában az OTÉK által előírt 22.00 m-es szabályozási szélességgel tervezhető (1, 2, 3, 4, 5 sz. mintakeresztszelvények). A Monostorpályi út Kisbánya utca csomópontjában, a Diószegi út - Kisbánya utca csomópontjában,

valamint a Létai úti csomópontjában a távlatban kialakítható a javasolt szabályozási vonalak között - a külön osztályozó sávos csomópont és a szükséges tömegközlekedési megállóhelyek. Teljes hosszában létesíthető egyoldali közös gyalogos kerékpáros út. A Nagybánya utcai szakasz teljes hosszában az OTÉK által előírt 22.00 m-es szabályozási szélesség nem tartható. Javaslatunk szerint a meglévő telekhatárok között tervezhető a szabályozási szélesség (7, 8 sz. mintakeresztszelvények). A Létai út Nagybánya utca csomópontjában a távlatban kialakítható a javasolt szabályozási vonalak között (minimum 16.00 m, 18.75 m a tömegközlekedési megállóhelynél) - a külön osztályozó sávos csomópont és a szükséges tömegközlekedési megállóhelyek (6 sz. mintakeresztszelvény). A Kérész utcai szakasz teljes hosszában az OTÉK által előírt 22.00 m-es szabályozási szélességgel tervezhető (9, 10, 11 sz. mintakeresztszelvények). A Vámospércsi út Kérész utca csomópontjában a távlatban kialakítható a javasolt szabályozási vonalak között - a külön osztályozó sávos csomópont és a szükséges tömegközlekedési megállóhelyek. Teljes hosszában létesíthető egyoldali közös gyalogos kerékpáros út. A javasolt nyomvonal gazdaságosabb telekalakítást biztosít az eredeti, jóváhagyott szabályozáshoz képest. Keleti belső gyűjtőút: A Borzán Gáspár utcai szakasz teljes hosszában az OTÉK által előírt 22.00 m-es szabályozási szélesség nem tartandó. Javaslatunk szerint a meglévő telekhatárok között tervezhető a szabályozási szélesség (12 sz. mintakeresztszelvény). A Monostorpályi út - Borzán Gáspár utcai csomópont a közelmúltban épült meg, nagy távlatban is megfelelő geometriával és kapacitással. A Borzán Gáspár utca Diószegi út Gizella utca csatlakozásába a tervezett és közeljövőben kiépülő körforgalmi csomópontot illesztettük be, mely a kialakult szabályozási vonalak és telekhatárok között megvalósulhat. Az autóbusz-forduló előtti szakaszon elegendő a 18.00 m-es szabályozási szélesség (13. sz mintakeresztszelvény). A Diószegi úti szakasz Teljes hosszában megfelelő a meglévő, kialakult telekhatárok figyelembevételével. A Hétvezér utcán az eredeti 25.00 m-es szabályozási szélesség csökkenthető 18.00 22.00 m-re (15, 16 sz. mintakeresztszelvények). A Vágóhíd utcai és a Vámospércsi úti csomópontoknál a minimális szabályozási szélesség 22.50 m széles kell, hogy legyen a külön osztályozó sávos csomópont és a szükséges tömegközlekedési megállóhelyek elhelyezhetősége miatt (14, 17 sz. mintakeresztszelvények). A Budai Nagy Antal utcán nem szükséges fenntartani az eredeti 25.00 m-es szabályozási szélességet. A Vámospércsi út Budai Nagy Antal utca csomópontjának kialakítása miatt a Budai Nagy Antal utca 10. sz. ingatlanig 22.00 m-es (18 sz. mintakeresztszelvény) a 124. sz. ingatlanig a 18.00 m-es szabályozási szélesség szükséges. A Budai Nagy Antal utca 22. sz. ingatlantól a 92 sz. ingatlanig rövid távon fenntartható a 12.00 m-es szabályozási szélesség, de a nagy forgalom miatt az ott lakók életkörülményei már jelenleg sem megfelelőek (zaj, rezgés, por). A 18.00 m-es szélesség is épületek elbontásával jár, de a fennmaradó telekméret jobban hasznosítható (19, 20, 21 sz. mintakeresztszelvények). A Kurucz utcától 18.00 m-es szabályozás vezethető be Süveg utcáig (22 sz. mintakeresztszelvény), innen pedig a Sámsoni útig a kialakult telekhatárok megfelelő területet biztosítanak a közműveknek és a közlekedési létesítményeknek (23 sz. mintakeresztszelvény). A Sámsoni úti csomópont a tervezett és építési engedéllyel rendelkező korszerűsítés utáni állapotot ábrázolja. Nyugati gyűjtőút: A Gázvezeték utcai szakasz teljes hosszában az OTÉK által előírt 22.00 m-es szabályozási szélességet nem kell tartani. Javaslatunk szerint a meglévő telekhatárok között tervezhető a szabályozási szélesség (24, 26 sz. mintakeresztszelvények). A Volán sporttelep előtti szakaszon javasoljuk érvényben tartani a 30.00 m-es szélességet, mivel várhatóan a Majorsági földeken nagyobb beruházást lehet elképzelni (25 sz. mintakeresztszelvény). A Mikepércsi úti csomópontnál a minimális szabályozási szélesség 22.00 m széles kell, hogy legyen a külön osztályozó sávos csomópont és a szükséges tömegközlekedési megállóhelyek elhelyezhetősége miatt (27 sz. mintakeresztszelvény). A Nyugati gyűjtőút Kishegyesi út és Bartók Béla utca közötti szakaszán megtartásra javasoljuk a 30.00 m-es szabályozási szélességet (28 sz. mintakeresztszelvény) a Kishegyesi úttól a kisállomásig, innen elegendőnek tartjuk a 25.00 m-es szélesség kialakítását a tervezett geometria szerint (29 sz. mintakeresztszelvény). Így meglévő épületeket nem kell lebontani, valamint a telekalakítás is kedvezőbbé válhat. A Bartók Béla utcai csomópontban biztosított a külön kanyarodósávos csomópont kialakítása és a tömegközlekedési megállóhelyek létesítése (30, 31 sz. mintakeresztszelvények).

Törlendő gyűjtőút szakaszok: A Gázvezeték utcát a Monostorpályi úttal összekötő gyűjtő út szakasz (Nyugati gyűjtőút, Pöltenberg utca) kiváltható, mert a Monostorpályi út Mikepércsi úttól Bulgár utcáig tartó szakasza erre megfelelő nyomvonal. Keleti belső elkerülő út Sámsoni úttól 4-es főközlekedési útig tartó szakasza (Cserei utca) törölhető, mert a Sámsoni úttal, valamint a külső elkerülő úttal kiváltható. Fontos megjegyezni, hogy a külső elkerülő út megépültére feltétlenül szükség van, mivel a Mátészalka irányából érkező forgalmat nem célszerű hosszútávon a Sámsoni úton bevezetni a a Kassai útig. Debrecen, 2013. október Gulyás Imre okl. építőmérnök vezető tervező RAJZJEGYZÉK (CD melléklet) A - 1 ÁTNÉZETI HELYSZÍNRAJZ M 1:30000 UF 1/1 FORGALOMTECHNIKAI GEOMETRIAI HELYSZÍNRAJZ (Kisbánya utca) M 1:2000 UF 1/2 FORGALOMTECHNIKAI GEOMETRIAI HELYSZÍNRAJZ (Nagybánya utca) M 1:2000 UF 1/3 FORGALOMTECHNIKAI GEOMETRIAI HELYSZÍNRAJZ (Kérész utca) M 1:2000 UF 1/4 FORGALOMTECHNIKAI GEOMETRIAI HELYSZÍNRAJZ (Borzán Gáspár utca) M 1:2000 UF 1/5 FORGALOMTECHNIKAI GEOMETRIAI HELYSZÍNRAJZ (Hétvezér utca) M 1:2000 UF 1/6 FORGALOMTECHNIKAI GEOMETRIAI HELYSZÍNRAJZ (Budai Nagy Antal utca) M 1:2000 UF 1/7 FORGALOMTECHNIKAI GEOMETRIAI HELYSZÍNRAJZ (Gázvezeték utca) M 1:2000 UF 1/8 FORGALOMTECHNIKAI GEOMETRIAI HELYSZÍNRAJZ (Nyugati gyűjtő út) M 1:2000 UF 2/1-2/12 MINTAKERESZTSZELVÉNYEK M 1:100 DIP_2013-10-12 DÉLI IPARI PARK GYŰJTŐÚT FELÜLVIZSGÁLAT HELYSZÍNRAJZ 47-4808 ÖTÁGÚ KÖRFORGALOM TERVE U MÁVTI terve Vértesi utca különszintű átvezetése F.04.12. MÁVTI terve 4806 j. ök. út különszintű átvezetése M 1:1000 F.04.46.01 MÁVTI terve 4814. j. ök. út (Vágóhíd u.) különszintű átvezetése M 1: 500