XXVI. Fakitermelő Világbajnokság Dr. Gólya János Nyugat-Magyarországi Egyetem EMKI Erdőhasználati Tanszék 1. Előzmények A Magyar Fakitermelő Válogatott ebben az évben is az Andreas Stihl Kft. bőkezű szponzori támogatásával készült a világbajnokságra. Az edzések szervezését, irányítását, a szakmai felkészítést és az adminisztratív ügyeket a Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány intézte. Nagyban segítette a válogatott keret, majd a csapat felkészülését a Bakonyerdő Rt. és a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola. 4 kora tavaszán az erdőgazdasági részvénytársaságok fahasználattal foglalkozó vezető munkatársainak, és rajtuk keresztül az erdészetek szakembereinek segítségét kérte a Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány, alkalmas versenyzőjelöltek megkereséséhez. A Bakonyerdő Rt, az Egererdő Rt., az Északerdő Rt., a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt., a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt., a Nyírerdő Rt., a Pilisi Parkerdő Rt. és a Szombathelyi Erdészeti Rt. tisztelte meg az alapítványt azzal, hogy jelölteket nevezett meg a válogatott bő keretének kijelöléséhez. A kollégák által javasolt fakitermelőknek, és néhány korábban már eredményes vállalkozónak tájékoztatót és rövid szabályzatot is tartalmazó felhívást küldtünk a május 14.-én Sopronban, a Fáber réti tanpályán megrendezett válogató versenyre. Sajnos jó néhány jelöltnek időközben elment a bátorsága attól, hogy megmérettesse magát, így csak 15-en jelentek meg Sopronban. A válogató versenyen a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Roth Gyula Erdészeti és Faipari Szakközépiskola 1 szakembere biztosította a pártatlan és szakszerű bíráskodást. A június 4.-én ugyancsak Sopronban megrendezett második fordulóban került sor azoknak a kiválasztására, akik Magyarországot képviselhették az olaszországi versenyen. Horváth László (az újonc) miskolci, János (a nagy visszatérő) budakeszi és Tóth József (a rutinos) fertőbozi vállalkozók alkották a háromfős csapatot. Számukra Kontra László technikai vezető (Kiskunsági Nemzeti Park), és dr. Gólya János csapatvezető (Nyugat-Magyarországi Egyetem) június végén, augusztus végén és szeptember első két hetében tartotta a felkészítő edzéseket. A csapat edzéseinek a lebonyolításához, a motorfűrészekkel, eszközökkel és védőfelszerelésekkel való ellátásához, az egyenruházat beszerzéséhez és a világbajnokságra történő kiutazáshoz az Andreas Stihl Kft. biztosította az anyagi fedezetet. Ennek köszönhetően nyugodt körülmények között készülhettünk, és néhány lelkes szurkoló kíséretében derűs kilátásokkal utazhattunk ki szeptember 13.-án a Torino környéki Lanzo völgyben rendezett Fakitermelő Világbajnokságra. 2. A versenyen résztvevő országok
2 A XXVI. Fakitermelő Világbajnokságon 29 ország csapata vett részt. Jó néhány ország ifjúsági versenyzőt is nevezett a háromfős felnőtt csapat mellett. A rendező országnak szokás szerint versenyen kívül második csapat indítására is módja volt. A résztvevő országok: Ausztria, Belgium, Belorusszia, Csehország, Dánia, Dél-Afrika, Egyesült Államok, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. 3. A program Szeptember 13.-án, az érkezést követte a motorfűrészek ellenőrzése és átvétele, majd a sorsolás. A csapatok elszállásolása a Lanzo völgy és a környékbeli völgyek 1 különböző településén történt meg, ami a későbbiekben megfűszerezve az olaszos lazasággal kaotikus buszos mozgatásokat, és olykor órás programbeli késéseket eredményezett. Szeptember 14.-én reggel az 18 m tengerszint feletti magasságban lévő döntési helyszínt és a döntendő fáinkat tekinthettük meg. Itt érte a versenyzőket az első meglepetés, ugyanis a szabályzattal ellentétben a versenyfák nem szabadon álltak, hanem sűrű állományban. Ekkor még az olasz szervezők azt ígérték, hogy minden akadályozó fát eltávolítanak másnapra, ez azonban nem történt meg. Délután a csapatok vezetői technikai értekezleten vettek részt, majd Lanzo Torinese kisvárosban ünnepélyes felvonulás és megnyitó ünnepség következett. Szeptember 15.-én bonyolították le a döntés és a lánckímélő darabolás versenyszámokat Pian della Mussa festői környezetében. A magyar csapat délelőtt lánckímélő darabolással kezdett, késő délután pedig a döntéseket végezte. Az egyes csapatok versenyzői a vasárnapi gallyazás kivételével mindig egymást követték, így általában koncentráltan átestünk az izgalmakon. Szeptember 16.-án egésznapos kiránduláson vettünk részt a környékbeli völgyekben. Szeptember 17.-én a versenyzők és a kísérők szabad programokon vehettek részt, a csapatvezetőknek pedig tájékoztatót tartottak Ala di Stura visszhangos sportcsarnokában a fakitermelő világbajnokságok jövőbeni, új szervezeti formában tervezett lebonyolításáról. Ennek lényege, hogy a jelenlegi önkéntes és társadalmi szerveződés helyett, állandó irányító testületet (IALC) kívánnak létrehozni holland, német, svájci és olasz kezdeményezésre. A kezdeményezők szerint majd profi módon működő testület javítja a szabályzatot, egységes mérőeszközállományt és kiértékelő szoftvert hoz létre, és jobban szervezi a versenyeket. Ennek finanszírozására az egyes országokat képviselő tagszervezetek (Magyarországon ez a Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány) tagdíjat fizetnek, aminek jelenlegi tervezett összege 15 EUR/év. A tervezetet, és főként a tagdíjat több ország köztük Magyarország is helytelenítette, ezért a kibontakozó véleménycserét a holland vitavezető rövid úton lezárta. Délután a csapatvezetőket a torinoi városháza dísztermébe fuvarozták, ahol szavazás helyett egy angol nyelven röviden felolvasott, de ki nem osztott szándéknyilatkozat aláírására kérték. Ezt kilenc ország köztük Magyarország is megtagadta.
3 Szeptember 18.-án Coassolo kisváros teniszpályáin került sor a szerelés és a kombinált darabolás versenyszámok végrehajtására. Szeptember 19.-én, az addig elért eredmények összesítése szerinti fordított sorrendben bonyolították a gallyazást, és egy versenyen kívüli fejszézést Groscavalloban. Este Traves kisváros teniszpályáján tartották az eredményhirdetést, majd a Lusiana nevű hegyvidéki szállodában, 23 óra körüli kezdéssel a bankettet. Szeptember 2.-án elutaztak a csapatok Olaszországból. 4. Eredmények Döntés: 1. Rask, Bengt Svédország 659 pont 2. Lindloff, Bill USA 658 pont 3. Brencis, Gatis Lettország 657 pont 26. Horváth László Magyarország 636 pont 96,5 % 33. Tóth József Magyarország 63 pont 95,6 % 43. János Magyarország 622 pont 94,4 % Megjegyzés: A magyar versenyzők pontszámát követő %-érték a versenyző helyzetét mutatja az első helyezett pontszámának százalékában. Gallyazás: 1. Shvetsov, Ilija A. Oroszország 448 pont 2. Henggeler, Karl Svájc 446 pont 3. Gstöhl, Sigmund Liechtenstein 442 pont 47. János Magyarország 36 pont 8,4 % 57. Tóth József Magyarország 332 pont 74,1 % 62. Horváth László Magyarország 314 pont 7,1 % Szerelés: 1. Cuk, Robert Szlovénia 124 pont 2. Stocker, Hermann Ausztria 122 pont 3. Recher, Balz Svájc 122 pont 52. Tóth József Magyarország 94 pont 75,8 % 58. Horváth László Magyarország 92 pont 74,2 % 77. János Magyarország 65 pont 52,4 % Kombinált darabolás: 1. Kostrunek, Jiri Csehország 192 pont 2. Kostyushko, Vitalij Ukrajna 189 pont 3. Ehrpais, Taavi Észtország 189 pont 35. Tóth József Magyarország 169 pont 88, % 53. János Magyarország 157 pont 81,8 % 71. Horváth László Magyarország 123 pont 64,1 % Lánckímélő darabolás: 1. Brunner, Manfred Olaszország 24 pont 2. Kjaer, Ole Dánia 237 pont 3. Sambugaro, Michele Olaszország 234 pont
4 5. János Magyarország 19 pont 79,2 % 51. Horváth László Magyarország 189 pont 78,8 % 61. Tóth József Magyarország 146 pont 6,8 % Egyéni összetett verseny: 1. Shvetsov, Ilija A. Oroszország 162 pont 2. Biemmi, Massimiliano Olaszország 1598 pont 3. Erhard, Herwig Ausztria 1591 pont 49. János Magyarország 1394 pont 83,8 % 54. Tóth József Magyarország 1371 pont 82,4 % 57. Horváth László Magyarország 1354 pont 81,4 % Csapatverseny: Ország 1. Ausztria 472 2. Németország 4585 3. Románia 4559 4. Ukrajna 4521 5. Svájc 4519 6. Észtország 4519 7. Oroszország 4516 8. Hollandia 4493 9. Olaszország 4486 1. Liechtenstein 4451 11. Svédország 4419 12. Szlovénia 4375 13. Norvégia 4364 14. Finnország 4358 15. Csehország 4225 16. Lettország 4211 17. Dánia 4189 18. Belorusszia 4134 19. Magyarország 4119 2. Nagy-Britannia 439 21. Litvánia 3919 22. Szlovákia 361 23. Horvátország 3488 24. Egyesült Államok 3413 25. Franciaország 3171 26. Dél-Afrika 313 27. Belgium 317 28. Spanyolország 2836 29. Luxemburg 2534
5 5. Értékelés A verseny szervezése a már említett olaszos lazasággal történt. A különböző városkák szállodáiban lakó csapatokat buszokkal mozgatták a rendkívül sok helyszín között. A kezdeti idegeskedések után hamar rájöttünk, hogy egyetlen biztos dolog a bizonytalanság. A buszok kivétel nélkül, mindig késve indultak, útközben egy-egy helyi közreműködő személyre hosszasan várakoztak, és az utazó csapatok semmi információt nem kaptak az un. szervezőktől. Ők egyébként viszonylag jól elvoltak egymással, a verseny második felében pedig nyíltan magánjellegű üzletelésekbe fogtak (italok, pólók stb. értékesítése). A szervezetlenség akkor hágott a tetőfokára, amikor az eredményhirdetést követően úgy összekeverték a buszokat, hogy egyik csapat sem tudta, melyik busz viszi el a szálláshelyére, és főleg azt nem, melyikben vannak a csapat fűrészei és egyéb eszközei. A szervezők felszállítottak egy csapatot az egyik buszra, majd átirányították egy másikra, végül leszállították onnan. Végül a csapatok önszervezésbe fogtak, és a buszsofőrökkel egyezkedve kerestek helyet maguknak. Szakmai szempontból megállapítható, hogy szinte minden ország versenyzői jól felkészültek voltak, és a verseny tovább sportosodott. Ez utóbbi nem csak a fiatal versenyzőkben és a sportos kivitelben (pl. térdelve hídszerűen áthajolva a lánckímélő darabolásnál) mutatkozott meg, hanem bizonyos technikai ügyeskedések (pl. gallyazáshoz oldalt eléletlenített, a határértékig lereszelt láncok) alkalmazásában is. A csapatok értékelésénél kiemelendő, hogy Ausztria, Németország és Svájc tartja az utóbbi években megszerzett előkelő helyét. A skandináv országok egy-két jó egyéni eredménytől eltekintve lassan a középmezőnybe csúsznak vissza, aminek egyik oka a náluk csaknem kizárólagossá vált harveszteres fakitermelésben keresendő. Ismét kiválóan szerepelt azonban Kelet-Európa. Ezt bizonyítja Románia 3., Ukrajna 4., Észtország 6. és Oroszország 7. helyezése a csapatversenyben. Szomszédaink közül csak Szlovákia és Horvátország szerepelt gyengébben nálunk. A magyar csapat 1995 óta nem ért el olyan magas összpontszámot, mint ebben az évben, mégis visszaestünk a 19. helyre. Önmagunkhoz képest fejlődtünk tehát, de mint azt már sokszor leírtuk mások jobban fejlődtek. Három versenyzőnk meglehetősen egyenletes teljesítményt nyújtott, amint az egyéni összetett eredményeikből is jól látható. Döntésben, gallyazásban és lánckímélő darabolásban ugyancsak egymáshoz közeli helyeken végeztek, szerelésnél és kombinált darabolásnál szórtak nagyobb mértékben az eredményeik. Időrendben a mi versenyzőink a lánckímélő darabolással kezdtek. Horváth László rosszabb szögekkel, de pontosabban, János kisebb szögeltérésekkel, viszont nagyobb átvágatlan részt hagyva, szinte azonos pontszámot ért el: 189 és 19 pont. Tóth József bízva önmagában az első rönkjénél alig hagyott átvágatlan részt, de amikor a második rönkhöz lépett volna, szembe találta magát egy, a rönk előtt térdelő operatőrrel. Míg azt elhessegette, telt-múlt az ideje, és a második rönknél finoman megkarcolta a padlót. Természetesen óvást nyújtottunk be a versenyt hátráltató kameramann miatt amit el is fogadtak de ahogy az már óvásoknál lenni szokott a megismételt lánckímélő darabolása sokkal rosszabbul sikerült.
6 Döntésnél Horváth László volt a legprecízebb, tuskója tökéletes, döntési pontossága pedig 5 cm volt. Sajnos 19 pontot veszített időtúllépés miatt, ami ezen a szinten nem engedhető meg. János és Tóth József tuskója is tökéletesre sikerült, azonban 37 cm-rel, Tóth pedig 3 cm-rel vétette el a célt. Ezek a mindennapi fakitermelésben ragyogó eredmények, de a versenyen rengetegen tudták ugyanezt. Döntés eredményeink azonban csapatra nagyon jók voltak. Szerelésben tisztes helytállást vártunk versenyzőinktől, ami nagyjából be is jött. János sajnos túl lassú volt, amit tetézett még azzal, hogy a levett lánccal összekavarta a szépen elhelyezett csereláncát. Ugyanez történt Tóth Józseffel is, de ő még így is jobbat szerelt a többieknél. A kombinált darabolás Horváth Lászlónak sikerült a leggyengébbre, túl nagy lépcsői és lassúsága miatt. János gyorsabb és precízebb, Tóth József pedig még precízebb volt, de az ő eredményeik is csak a középmezőnyre voltak jók. A gallyazási pontszámát Horváth László 4 ágcsonk meghagyásával vetette vissza. János lassan, de hibátlanul gallyazott, sajnos lépéshibát állapítottak meg nála a szőrösszívű bírók. Tóth József lassú is volt, és hagyott egy 5 mm-nél magasabb csonkot, valamint egy 5 mm-nél mélyebb bevágást. Összességében megállapítható, hogy néhány kisebb hibától eltekintve versenyzőink hozták a formájukat, ez azonban nem volt elég sem egyéni sem csapat szempontból az átlagosnál jobb eredmény eléréséhez. 6. Következtetések Első megállapításként kínálkozik, hogy továbbra is kicsi Magyarországon a merítési lehetőség. A vállalkozóként dolgozó magyar fakitermelők nehezen érhetők el, és szakmai kultúrájuk is bőven hagy kívánnivalót maga után. Jellemzőnek tekinthető, hogy különösebb erőfeszítés nélkül be tudott kerülni a csapatba az a János, aki a 8-as években volt a magyar válogatott meghatározó embere. Ez persze az ő dicséretére is válik, de vajon miért nem tudta őt megverni a válogató versenyeken egy mai fiatal? Ismét utalnunk kell arra, hogy szakmunkásképzésünk színvonala erősen visszaesett, a gyorstalpaló képzéseken megszerzett fakitermelői jogosítvány pedig még kevesebbet ér. De miért is jönnének ebbe a szakmába az értelmes fiatalok a mai nyomott vállalkozói díjak mellett? A második tényező az edzések mennyisége. Nem vált be az a korábbi években alkalmazott gyakorlatunk, hogy sok-sok egészhetes edzésen érjük el azt a képességet, amit nem szereztek meg mindennapi munkájukban a magyar fakitermelők. Az osztrákok módszerét vettük át, és e szerint több, de csak 2-3 napos edzést tartottunk. Azzal számoltunk, hogy gyakorolni otthon kell, az edzésen pedig csak csiszolni és alakítani a tudást. Jelöltjeink gyakorolgattak is otthon, de ez nem jelentette számukra azt a mindennapos rutint, ami az osztrákoknál természetes. Utalunk itt a naponta lucfenyőben végzett munkára. A harmadik nem utolsó tényező a pénz. Ebben az évben is sokat költöttünk a versenyre való felkészülésre. Az Andreas Stihl Kft. gyakorlatilag a válogatott keret minden kiadását fedezte, ellátta a csapatot motorfűrészekkel, szerszámokkal és védőfelszerelésekkel.
7 Ugyancsak ők biztosították a csapat egyenruházatára és a versenyre történő kiutazásra szükséges pénzt. Továbbra is ritkaságnak számítanak a világbajnoksághoz hasonló szabályok szerint rendezett hazai versenyek, ahol előkerülhetnének a tehetséges fakitermelők. Gond az is, hogy egy-két megszállott emberen kívül senkit nem érdekel ma Magyarországon a Fakitermelő Válogatott ügye. Az egyszemélyes mozgalomként működő Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány, megalakulása óta csak vergődik az egyre inkább beszűkülő lehetőségek között. Végül ismételten említést kell tenni az egyes országok képviselői által kezdeményezett IALC= International Association for Logging Championships (Fakitermelő Világbajnokságok Nemzetközi Szövetsége) nevű szervezet létrehozásáról. A botrányos körülmények között, 2 ország által aláírt, de nyilvánosságra nem hozott dokumentum állandó testület létrehozásáról, az ennek fenntartására országonként fizetendő évi 15 Eurós tagdíjról szól. Mint később kiderült, néhányan nem is értették, mit írtak alá! A 9 alá nem író ország (köztük Finnország, Norvégia, Oroszország, Magyarország) úgy vehetne részt a 6-ban, Észtország által rendezendő világbajnokságon, ha nevezési díjként befizetné a kétévi tagdíjnak megfelelő összeget. Ezt a Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány nem tudja vállalni. Jövőbeli résztvételünk tehát csak akkor lehetséges, ha a válogatott szponzora ezt az összeget is magára vállalja. Végül egy apró megjegyzés: A záróbanketten az egyes országok csapatainak ülési rendjét az asztalokra elhelyezett nemzeti zászlók jelezték. Egy később érkező ország helyét úgy foglalták el egy velünk szomszédos ország csapatvezetői, hogy annak zászlaját félretették a fűtőtestre, helyébe pedig saját zászlójukat tették. Íme egy példa a népek közötti barátságra.
8 Csapatverseny 4 8 4 6 4 4 AT GER ROMUKRCH ESTRUS NL ITA FL SVE SLO NORFIN 4 4 CZ LAT DK BJE HUN GB LIT 3 8 3 6 3 4 3 3 2 8 2 6 2 4 SK CRO USA FRA SA BEL ESP LUX Egyéni összetett 1 6 1 5 1 4 Tóth Horváth 1 1 1 1 9 8 7 6 5 4
9 Döntés 7 65 Horváth Tóth 6 55 5 45 4 35 25 15 5 Gallyazás 7 65 6 55 5 45 4 35 Tóth Horváth 25 15 5
1 Szerelés 7 65 6 55 5 45 4 35 25 15 Tóth Horváth 5 Kombinált darabolás 7 65 6 55 5 45 4 35 25 Tóth 15 Horváth 5
11 Lánckímélő darabolás 7 65 6 55 5 45 4 35 25 Horváth 15 Tóth 5 Magyarok százalékos teljesítménye a győzteshez képest, 9, 8, 7, 6, % 5, 4, 3, Horváth Tóth Horváth Tóth Horváth Tóth Horváth Tóth Horváth Tóth Horváth Tóth 2, 1,, Döntés Gallyazás Szerelés Kombinált darabolás Lánckímélő darabolás Összetett Versenyszámok