Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekrl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló1996. évi CXII. törvény (Hpt) 137/A. -a és a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérl szóló 234/2007. (IX. 4.) Kormányrendeletben elírt szabályoknak történ megfelelés körében a következ részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a bels tkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos mködését. 1. Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkez veszteség lehetsége. A Takarékszövetkezet tevékenységével kapcsolatban felmerül kockázati típusok: Hitelezési kockázat: Általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerzdéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerzdéses partner nem szerzdés szerint teljesítése miatt. Ügyfélkockázat: A hitelezési kockázat legfbb formája, annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri, mert vállalkozói, lakossági vagy egyéb ügyfelei a hitelintézet kockázatvállalását jelent szerzdéses fizetési kötelezettségeinek nem szerzdésszeren teljesítik. Partner kockázat: A Pkr 2.. (1) bekezdés 21. Pontja szerint az ügyletben érintett partnernek az ügylet pénzáramlása végleges elszámolása eltti nem-teljesítésének kockázata. Koncentrációs kockázat: A Hpt. szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerül, különböz szerzdéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együttesébl ered. A koncentráció ennél bvebb fogalom, ide értve az alábbi okokat: - ágazati koncentráció - földrajzi koncentráció - hitelkockázat csökkent eszközök koncentrációja (hitelkockázat csökkent eszközök fajtájának vagy kibocsátójának koncentrációja). Országkockázat: A PSZÁF-nak a tkemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkez valamilyen, az adott ország (kormányzat) által kontrollálható a hitelez/befektet által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.). Elszámolási kockázat: Az elszámolási kockázat annak a kockázata, hogy egy átutalási rendszeren keresztül lebonyolított elszámolás nem várt módon teljesül. Az elszámolási kockázat magában foglalhat hitel- és likviditási kockázati elemeket is 1
Reziduális (biztosítékok elfogadásából származó) kockázat: A PSZÁF-nak a tkemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak a kockázata a hitelintézet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak. Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázata: A PSZÁF-nak a tkemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján azon jelenlegi, illetve jövbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezségére, tkehelyzetére a piaci kamatlábak kedveztlen változása esetén hatnak. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: -a kamatlábak idbeli változása és a cash-flow-k idbeli változása közötti eltérés (újraárazási kockázat), -a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemz hozamgörbék között (bázis kockázat), -ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), -a termékekben rejl rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). Mködési kockázat: A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelel bels folyamatok és rendszerek, küls események vagy a személyek nem megfelel feladatellátása miatt felmerül, illetleg jogszabály, szerzdés vagy bels szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkez, a hitelintézet eredményét és szavatoló tkéjét érint veszteség kockázata. Likviditási kockázat: A PSZÁF-nak a tkemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit idben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. A likviditási kockázatok alapveten négy kategóriába sorolhatók: - lejárati (a lejárati összhang hiányával összefügg) likviditási kockázat, - lehívási (a lejárat eltti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, -strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával függ össze, - piaci likviditási kockázat. Reputációs kockázat: A PSZÁF-nak a tkemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a tkét vagy a jövedelmezséget közvetve érint olyan kockázat, amely a pénzügyi intézményrl kialakult kedveztlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi vagy hatósági véleménybl származik, és az intézmény küls megítélésének a kívánatos szinttl való elmaradásában nyilvánul meg. Stratégiai kockázat: A PSZÁF-nak a tkemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a tkét vagy a jövedelmezséget érint olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekbl, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik. Jövedelmezségi kockázat: A PSZÁF-nak a tkemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján az intézmény jövedelemtermel szerkezetének nem megfelel kialakítása, diverzifikálása, illetve a megfelel szint jövedelemtermel képesség elérése és tartós fenntartása képességének hiányából fakadó kockázat. Küls tényezk kockázata: A küls tényezk kockázata magában foglalja a gazdasági környezetbl fakadó kockázatot és a szabályzói környezetbl adódó kockázatot. 2
A kockázatkezelési folyamat A takarékszövetkezet kockázatkezelési stratégiáját és politikáját az Igazgatóság határozza meg a bels védelmi vonalakról szóló szabályzatban foglaltak szerint. A kockázatkezelési folyamat a takarékszövetkezet kockázatkezelési struktúrájának része, amely a bels tkeszükséglet számítási folyamatba integrált külön eljárási rend és módszertan szerint történik az ICAAP elvei alapján melynek során a Takarékszövetkezet a kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetétel tkét meghatározza meg és gondoskodik annak folyamatos fenntartásáról. Kockázati stratégia Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok A kockázati stratégia a bels tkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tkemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát és az alábbi témakörökre terjed ki: - Kockázatvállalási politika - Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság - Kockázati szerkezet - Kockázatkezelési szervezet Kockázatvállalási politika Általános kockázatkezelési célok: - A Takarékszövetkezet, mint kis intézmény a bels tkemegfelelés értékelési folyamatában a tkeszükségletet a legegyszerbb módszerekkel határozza meg. - A Takarékszövetkezet elssorban olyan kockázatot vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a szenderdizált termékkínálat elnyt jelent a kockázatok megítélésénél. - A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél az Igazgatóság felé jelzéssel él. Az Ügyvezetés megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. - A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyel Bizottság részére. - A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyel Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések f adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. - A Takarékszövetkezet kockázat-tudatosságának ersítése. 3
Kockázatkezelési alapelvek - A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a bels tkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos mködését és a felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott bels tkeszükségletének mindig megfelel tketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tkekövetelmény felett (Biztonságos mködés elve). - A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felels személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek (Összeférhetetlenség elve). - A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésre bocsátott szabályzatokat együttmködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tkekövetelmény mértékének, valamint a bels tkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a bels tkeszükséglet megfelelségének ellenrzésében (Együttmködés elve). - A Takarékszövetkezet kockázatokat a bels szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. - A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszersíthet kockázatokat limitekkel és a szükséges bels kontrollokkal kezeli, a nem számszersíthet kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít (Lényeges kockázatok kezelésének elve). - A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelez. - A kockázatkezelési kontrolloknak és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával (Költség-haszon elve). - A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonlóméret és hasonló üzleti tevékenységet végz Takarékszövetkezetnek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történ viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történ összemérés elve). - A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kell szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. - A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése eltt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. - A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi f funkciók: Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérsékl tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszersítése Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését Kockázatok alakulásának figyelése Kockázatokra vonatkozó bels és küls jelentések 4
- A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköz tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszem magatartása a Takarék- Szövetkezet vagy más az integrációban résztvev tag számára veszteséget okozott (Tiltott tevékenységek elve). - A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágy meghatározása az egyik elfeltétele annak, hogy a Takarékszövetkezet megfelel kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia idhorizontjára határozza meg és rendszeresen évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitzéseit. A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát kockázati típusonként az alábbi minségi mértékek egyikével jelöli meg: - alacsony - közepes - magas Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetk meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tkekövetelmény nagyságával jellemezzük. A szabályzási tkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: 5
Hitelezési kockázat- sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés- pénzügyi biztosítékoknál: egyszer módszer, garanciák, készfizet kezesség esetében sztenderd módszer Mködési kockázat- alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszersíthet kockázatok esetében limitek kerültek meghatározásra. Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tketervezésért az ügyvezetés a felels. Kockázatkezelési funkció Cél: A Takarékszövetkezet olyan eljárásokkal és szabályzatokkal rendelkezzen, amely alapján meg tudja határozni, hogy milyen kockázatokat vállal fel, azt, hogy méri, limitálja, kontrollálja és szükség esetén intézkedést hoz azok korrigálására. Kockázatkezelési feladatkörök: az üzleti döntés eltti kockázati véleményezés, kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tkemegfelelést és a bels tkeértékelést, a kockázatok kontrollja, monitoringja. A Takarékszövetkezet együttmködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása Bels, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása Adatgyjtés, adatszolgáltatás, adatminség ellenrzés Bels szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása. Lényeges kockázatok és a kapcsolódó tkeszükséglet meghatározása A Takarékszövetkezet a lényegesnek minsített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tkekövetelmény számításának lehetséges módjait; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszersíthetk, illetve mutatószámokkal mérhetk, ezért limitekkel kezelhetk. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok és a 6
likviditási kockázat; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem számszersíthetk, csak minségi ismérvekkel becsülhetk, ezért limitekkel nem, hanem egyéb kontrollokkal ellenrizhetk. Szervezeti egységek, funkciók leírása kockázat típusok szerint Valamennyi kockázat típus esetében a stratégia és a célkitzések meghatározása, rendszeres felülvizsgálata, a módszertani kérdések, valamint a limitek meghatározása, a válságtervek készítése az Ügyvezetés feladata. A felülvizsgálatot évente kell elvégezni. A hitelezési kockázatot jelent kötelezettség vállalások esetében a döntési szintek a kockázatvállalási szabályzatban rögzítettek szerint alakulnak, a kockázati szempontú véleményezés a Kockázatkezel feladata. A limitek kitöltése a Kirendeltségek feladata, a limitek figyelését és a megfelel jelzések küldését a Fkönyvel végzi. A problémás eseteket a szabályzat szerinti felelsök elírás szerint kezelik. A további kockázati típusok esetén a limitek figyelése, probléma esetén jelzés küldése a megfelel szint felelsök felé, az elemzések elkészítése az fkönyvel feladata. A küls és bels jelentések elkészítése a fkönyvelvel együttmködve, a tke- bels tkeszükséglet megállapítása, a meglév és szükséges tke alapján képzend mutatók kiszámítása a Kockázatkezel munkatárs feladata. A kockázatmérési módszerek közül a szabályozói minimális tkekövetelmény mérésére a Takarékszövetkezet a sztenderd módszert alkalmazza. A 2. pillér alatti bels tkekövetelmény kiszámítására az OTIVA által összeállított stressz teszt-tábla és a bels önértékelés számítása szolgál. Ezek alapján kerül kitöltésre a Felügyelet részére a havi jelentés részét képez CAA, CAB tábla. A stressz tesztek eredményét az OTIVA felé is továbbítjuk. Az Ügyvezetés részére a számítások alapján készülnek el a rendszeres jelentések. A kockázatok mérése és a kapcsolódó tkeszükséglet meghatározása A szabályozási tkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: - Hitelezési kockázat sztenderd módszer - Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszer módszer, garanciák, készfizet kezessége esetében szterderd módszer - Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere - Mködési kockázat alapmutató módszer 7
2. Szavatoló tkével kapcsolatos információk: Az alapvet tke összege 270.908 e Ft A járulékos tke összege 27.929 e Ft Alapvet tke pozitív eleme. Alapvet tkeként elismert tkeelemek 92.931 e Ft Befizetett jegyzett tke 86.200 e Ft Tketartalék 6.731 e Ft Alapvet tkeként elismert tartalékok 176.171 e Ft Általános kockázati céltartalék 4.522 e Ft Alapvet tke negatív elemei Egyéb levonások az alapvet tkébl -2.716 e Ft Járulékos tke pozitív elemei Értékelési tartalékok 27.929 e Ft A kockázatok fedezésére figyelembe vehet, levonások utáni összes alapvet és járulékos tke 298.837 e Ft A hitelintézet tkemegfelelése A bels tkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégiák A takarékszövetkezet tkemegfelelés bels értékelési folyamatát úgy alakítja ki, hogy az kiterjedjen minden lényeges kockázatára, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tke meghatározására, folyamatos meglétének az ellenrzésére és a tkemegfelelés jelentésére. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szerepl arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minsíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Termékeit és szolgáltatásait alapveten Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást. Viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik. A Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböz típusú piaci és mködési kockázatok minimális tkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A takarékszövetkezet a bels tke számítása során az egyszer sztenderd módszert alkalmazza. A bels tke megfelelés folyamatának kialakítása során az OTIVA által kidolgozott metodika alapján számszersíti bels tkeszükségletét. 8
A Takarékszövetkezet bels tkeértékelés méréséhez alkalmazott módszerek: - Hitelezési kockázat sztenderd módszer - Mködési kockázat alapmutató módszer A kitettségi osztályok tkekövetelménye: Megnevezés Összeg (M Ft) SA módszer tkekövetelménye kitettségi osztályok szerint 106,689 - Központi kormányok és Központi bankok 0,000 - Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok 0,024 - Közszektorbeli intézmények 0,000 - Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 9,137 0,00 - Vállalkozások 17,269 - Lakosság 26,971 - Ingatlannal fedezett követelések 36,536 - Késedelmes tételek 7,639 - Egyéb tételek 9,114 A hitelezési és felhígulási kockázathoz kapcsolódó tájékoztatás a.) A késedelem és hitelminség romlás megközelítése: A kilencven napot meghaladóan lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)-5) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következ kockázati súlyokat kell alkalmazni a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése eltti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése eltti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon, vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minsül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés idpontjában érvényes legkisebb összeg havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerzdés szerinti összes kötelezettségének kett százalékát vagy az egy havi törleszt részletet, és 9
b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerzdés szerinti összes kötelezettségének kett százalékát. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése eltti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett és lakóingatlannak nem minsül ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettséghez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérsékl tétel vehet figyelembe. 5) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelnek tekintett, hitelkockázat-mérsékl tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése eltti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. b.) Értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A minsítés szempontrendszere 1.A minsítést végzk valamennyi, a Takarékszövetkezet könyvviteli nyilvántartásában szerepl ügyletet minsítenek, függetlenül attól, hogy határidn túliak vagy sem. A követelésminsítés az ügyfél illetve partnerminsítésre épül, a követelésminsítési kategóriák képzésénél az adósminsítési besorolást figyelembe kell venni. A kintlévségek alakulását mindaddig figyelemmel kell kísérni, amíg azok visszafizetésre, kiegyenlítésre, vagy a könyvviteli nyilvántartásból való kivezetésre nem kerülnek. 2.A tételek minsítéséhez vizsgálni kell az ügyfél, illetve a partnerminsítés alábbi szempontok szerinti figyelembevételét is: a. A pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemteremt képessége és az ezekben bekövetkez változások, b. A törlesztési rend betartása (késedelmi id):- a kintlévség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c. A fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetsége és az ezekben bekövetkezett változás, d. A tétel továbbértékesíthetsége, mobilizálhatósága (piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhet piaci árak, a kibocsátó saját tkéjében való részesedés a befektetés arányában (alapveten befektetések, a követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek), 10
e. A tételbl adódó veszteségnek minsül jövbeni fizetési kötelezettség. A vizsgálatot alapveten az ügyfél-, illetve partnerminsítés számviteli követelményei, az ügyfél analitika és a fedezetértékelés számviteli követelményei alapján kell elvégezni. 3.A besorolást a negyedéves értékelés során az értékvesztés és a kockázati céltartalék szükséges szintjének felmérésekor felül kell vizsgálni és indokolt esetben a tételt más kategóriába át kell sorolni. A takarékszövetkezet által vállalt kockázatokat minden negyedévben az Ügyletminsítési és értékelési szabályzatban meghatározott minsítési kategóriákba kell besorolni. A csoportos értékelés szabályait a Takarékszövetkezet nem alkalmazza. A minsítés alapja a minsítés idpontjában fennálló, az adott kintlévségen túl az ahhoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek is. Az egyszersített értékelés egyetlen szempontjaként a fizetési késedelem napszámát, míg a teljes kör egyedi minsítés alkalmazásánál az adott kintlévségre ténylegesen kiszámított nem fedezett várható veszteség kintlévséghez viszonyított arányát kell figyelembe venni. A mérlegen kívüli kötelezettségeket az alapügylettel együttesen kell elbírálni. Az egyszersített minsítési eljárás alá tartozó követelések bármikor egyedi minsítési eljárás alá vonhatók, de ennek megfelelen az értékvesztés mértéke nem lehet kevesebb az egyszersített minsítési követelésekre vonatkozó értékvesztés mértékénél. c.) A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele eltti összege és a kitettség értékek osztályonkénti bontásban Kitettségi osztályok Mérlegen belüli és kívüli kitettségek bruttó érték M Ft 2008.12.31 Központ kormánnyal és közponi bankkal szembeni kitettségek 2093,899 Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek 650,053 Önkormányzatokkal szembeni kitettségek 0,597 Lakossággal szembeni kitettségek 465,086 Vállalkozással szembeni kitettségek 241,847 Ingatlannal fedezett kitettségek 808,682 Késedelmes tételek 118,585 Egyéb tételek 168,414 Összesen: 4547,163 11
d.) A kitettségek földrajzi megoszlása kitettségi osztályonként A Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet, ezáltal nem tud adatot kimutatni. e.) A kitettségek gazdasági ágazatbeli szerinti megoszlása kitettségi osztályonként Ágazat/kitettségi osztály Mérlegen belüli és kívüli kitettség (e Ft) Mezgazdaság, Vadgazd. Erdgazd. 112,328 Feldolgozóipar 40,488 Vill. energia-, Gáz-,Vízell. 0,000 Építipar 9,869 Kereskedelem, Jármjavítás 108,737 Szálláshely-szolg., Vendéglátás 108,737 108,737 108,737 66,916 Száll., Raktározás, Posta, Távközl. 37,580 Ingatlanügyl., Gazdasági szolg. 83,927 Közig., Védelem, Köt.társ.bizt. 1,066 Oktatás 0,970 Egészségügyi, Szoc.ellátás 0,089 Egyéb közösségi személyi szolg. 6,550 Pénzügyi tevékenység 40,505 Ismeretlen ágazat 966,071 Összesen: 1.475,096 f.) A kitettségek hátralév futamid szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Kitettségi osztály éven belüli (e Ft) 1-5 év (e Ft) 5 éven túli (e Ft) Lejárt Központi kormány 1.783.064 283.033 Hitelintézet 571.036 Egyéb tétel 168.414 Vállalkozások 162.712 51.621 142.235 48.121 Lakosság 76.755 249.989 130.964 1.401 Ingatlannal fedezett 167.632 149.804 491.137 Késedelmes tétel 4.576 26.540 50.002 4.994 12
g.) Gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél kategória szerinti megoszlásban összesítve 1. A késedelmes tétel és hitelminség-romlást szenvedett kitettség Ágazat/kitettségi osztály Mérlegen kívüli és belüli kitettség ( e Ft ) Kereskedelem, Jármjavítás 220 Ismeretlen ágazat 37.489 Összesen: 37.709 2. Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg ügyfélkategória szerinti bontásban Elszámolt értékvesztés ügyfélkategória szerinti megoszlásban 2009. December 31-én Értékvesztés (e Ft) Ügyfélkategória Nyitó Elszámolt Visszaírt Tárgyévi Záró értékvesztés értékvesztés változás értékvesztés Helyi önkormányzatok hitele 0 0 0 0 0 Hitelek jogi személyiség vállalkozások 2.852 253 2.563-2.310 542 Hitelek nem jogi szem. Vállalkozások 0 162 162 0 0 Hitelek Nel pü-i vállalkozások össz. 2.852 415 2.725-2.310 542 Hitelek lakosság 31.829 32.290 26.992 5.298 37.127 Hitelek egyéni vállalkozó 894 98 952-854 40 Hitelek Háztartások összesen 32.723 32.388 27.944 4.444 37.167 Hitelek hitelintézetek 0 0 0 0 0 Hitelek összesen 35.575 32.803 30.669 2.134 37.709 Egyéb követelések 18.375 0 0 0 18.375 Vagyoni érdekeltségek 0 0 0 0 0 Áttvett eszközök 3.190 681 0 681 3.871 Egyéb eszközök 0 1.921 0 1.921 1.921 Összesen 57.140 35.405 30.669 4.736 61.876 Elszámolt céltartalék ügyfélkategória szerinti megoszlásban 2009. december 31-én Céltartalék ( e Ft ) Nyitó Elszámolt céltartalék Visszaírt céltartalék Tárgyévi változás Záró céltartalék állomány Céltartalék változás 183 349 532 0 Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminsít szervezeteket fogadta el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tkekövetelményét a Hpt. 76/A értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszer módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott 13
kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet elírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert küls hitelminsít szervezet általi hitelminsítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminsítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. Hitelezési kockázat-mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok fbb elvei és pontjai, valamint az, hogy ezen fedezetet milyen mértékig veszi igénybe a Takarékszövetkezet A Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet a tkekövetelmény mérséklésénél nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fbb elvei és pontjai A takarékszövetkezet által leggyakrabban alkalmazott, elfogadható fedezetek (biztosítéki szerzdések) köre: Dologi biztosítékok: Polgári jog szempontból dologi biztosíték a kockázatvállalás fedezeteként nyújtott vagyontárgy (jog, követelés) függetlenül annak tulajdonjogi, birtokjogi helyzetétl. A jogosult követelésének kielégítési alapja: a zálogtárgy, függetlenül attól, hogy az kinek a tulajdonában, birtokában van, vagyis a dolog mindenkori tulajdonosa köteles helytállni a jogosult követelése erejéig a dologgal, illetve köteles trni, hogy a jogosult a dologból kielégítse követelését. A dologi biztosíték leggyakrabban alkalmazott formái melyek megfelelnek az (elismerhet) elre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeteknek: -óvadék vagy letét óvadéki szerzdés, ügyleti biztosíték céljára szolgáló takarékbetét, letéti szerzdés -zálogjog zálogszerzdés jelzálog (keretbiztosítéki jelzálogjog) kézizálog kézi zálogszerzdés vagyont terhel zálogjog önálló zálogjog Személyi biztosítékok: Polgári jog szempontból a személyi biztosíték esetén a kötelezett személyesen köteles helytállni vagyonával a biztosított kötelezettség teljesítéséért. A személyi biztosíték leggyakrabban alkalmazott formái melyek megfelelnek az (elismerhet) elre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeteknek: - készfizet kezesség (bankkezesség) kezességvállalási szerzdés 14
- garancia (bankgarancia) garancia vállalási szerzdés - adós, adóstárs jövedelme - azonnali inkasszójog inkasszó felhatalmazás valamely személy számlájára A felajánlott biztosítékok elfogadhatóságát még a befogadásuk eltt meg kell vizsgálni. Az elismert biztosítékok f típusai 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok, 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt, vagy szerzdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybl, vagy szerzdésbl ered követelésre zálogjogot alapítottak, valamint, 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja, 5) garancia és készfizet kezesség. A garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminsítési kategóriája a Hkr.108. (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminsítési kategóriái. Kereskedési könyv Kereskedési könyvet a takarékszövetkezet nem vezet. Kereskedési könyvben nem szerepl részvények, pozíciók Befektetések 2009. december 31. Megnevezés Nyilvántartási érték Tulajdoni közvetlen arány Magyar Takarékszövetkezeti Bank ZRT 5.812.000 Ft 0,16 Hitelgarancia ZRT 125.000 Ft 0,04 Tak-Invest KFT 500.000 Ft 0,50 Összesen 6.437.000 Ft Kereskedési könyvben nem szerepl pozíciók kamatkockázata A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltér jellemzinek eltérésébl keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételez duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelel módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkez instrumentumok lejárat eltti eltörlesztését illetve a betétfelmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerzdések (pl. folyószámla betét, folyószámla hitel 15
stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezi. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján bank könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította a portfólió nettó jelenérték változását mutató arányt, mely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban: Idszak HUF 2009.I. 2,50 % 2009.II. 1,23 % 2009.III. 0,40 % 2009.IV. 5,45 % A mködési kockázat A Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet a Hpt.76/J -a alapján az Alapmutató módszer szerint számolja a tkekövetelményét. Ez a kockázat számszersített értéke 2009. 12. 31-én 31.634 e Ft. Kiszombor, 2010.április 23. Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet Ügyvezetése 16