Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján 2013. év Pannonhalma, Dózsa György u. 1. Tel/fax.: 96/470-097 www.phalmatksz.hu
A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt) 137/A és a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) kormányrendeletben (Nyhkr) előírt és meghatározott lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. A Hpt. 137/A (4) bekezdés értelmében az olyan információ tekintendő lényegesnek, melynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet a törvényi előírások alapján az alábbiakban ismerteti kockázatvállalására, tőkemegfelelésére és kockázatmérséklési eszközeire vonatkozó elveit. I. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet tagja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének. A kockázatkezelésre vonatkozó elveket és módszereket a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról szóló szabályzat tartalmazza. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint, a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A Nykr. 6. (1) bekezdése a) pontja szerint a hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, miszerint a kockázatkezelési stratégia nyilvános dokumentum. A kockázati stratégiát az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett 2
specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. Kockázatkezelési alapelvek Biztonságos működés elve: A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. Összeférhetetlenség elve: A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. Együttműködés elve: A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza a központi szervek által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik a központi szervekkel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. Lényeges kockázatok kezelésének elve: A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. Költség-haszon elve: A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve: A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteket úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és a központi szervek erre vonatkozó ajánlásának. 3
A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését Kockázatok alakulásának figyelése Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések Tiltott tevékenységek elve: A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok: Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os 4
limitterhelésnél jelzést küld a Vezető Testületnek annak érdekében, hogy biztosítsa a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a külső szerveknek küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti adatszolgáltatás struktúráját. Kockázatkezelési cél a szervezet kockázat-tudatosságának erősítése. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Hitelkockázat kezelési célok: Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, a hatályos tőkemegfelelési szabályozásnak megfelelő minősítési rendszerek alkalmazása. Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása Az integrációs szintű lakossági termékek közös scoring rendszerének fejlesztése, illetve tovább fejlesztése A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése A problémás hitelek részarányának csökkentése Partnerkockázat kezelési célok. A Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt időtávon nem kíván a Pkr. szerinti partnerkockázatot jelentő ügyleteket kötni. Devizaárfolyam kockázatkezelési célok: A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a Kkr. szerinti tőkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tőke 5%-át. Kamatkockázat kezelési célok: Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. A Takarékszövetkezet meghatározza a rögzített kamatozás mellett köthető ügyletek futamidejét. Működési kockázat kezelési célok: Működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással, fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre. Összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása. Koncentrációs kockázatkezelési célok: A túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése 5
A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése Likviditás kockázatkezelési célok: A lejárati összhang javítása Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében a maximális futamidő meghatározása Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése Kockázati étvágy, kockázatkezelési hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelő kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a határozza meg, rendszeresen, évente felülvizsgálja. és A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit. Kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: Hpt. 76. (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillért), 120%-a, amennyiben a Hpt. 76. (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára; Hpt. 76/K. (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, Hpt. 76. (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. A kockázati étvágyat meghatározó célkitűzések: A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát a következő 3 éves időszakban az alábbi pénzügyi célkitűzések befolyásolják: a saját tőkére vetített átlagos éves adózott eredmény a minimális szavatoló tőke szintre vetített átlagos éves adózott eredmény A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát kockázati típusonként a következő minőségi mértékek egyikével jelöli meg: alacsony, mérsékelt, közepes, jelentős, nagy. 6
A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát a Takarékszövetkezet számára lényeges kockázatokat illetően az alábbi táblázat mutatja: Kockázat típusa Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat partnerkockázat Hitelezési kockázat elszámolási kockázat Hitelezési kockázat koncentrációs kockázatok Devizaárfolyam kockázat Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke Közepes Alacsony Alacsony Nagy Alacsony Mérsékelt Indoklás Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTB-vel, az integráció központi bankjával kapcsolatosak A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTBn keresztül bonyolítja. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Működési kockázat Alacsony Zéró kockázattűrés a megfelelési kockázatokra. Alacsony kockázattűrés Likviditási kockázat Mérsékelt A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Stratégia kockázat Mérsékelt Évente meghatározott tartalékok csökkentik a kockázatot Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával kerül jellemzésre. 7
Kockázatkezelési szervezet A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A kockázatkezelési tevékenység az üzleti területtől elkülönül, felügyeletét közvetlenül az elnök-ügyvezető látja el. A Takarékszövetkezet az üzleti döntések során a prudens banki működést biztosítva a kockázatok optimalizálására törekszik. A kockázatvállalási döntés előkészítést követően a kockázatkezelő véleményezése után, a kockázati döntést Cenzúra Bizottság, nagy hitelek esetén Igazgatóság hozza. A szavatoló tőke 5%-a feletti kockázatok esetében a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 19 (2) b) pontjának megfelelően az Integrációs Szervezet hozzájárulása is megkérésre kerül. A nem problémamentes ügyletek kezelése a Központban történik a kockázatkezelő irányításával. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért az aktív-passzív üzletágvezető, a kockázatkezelő, a pénzügyi és számviteli vezető felelősek. Kockázat mérési módszerek A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre nagykockázat vállalás állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően nagykockázat vállalás vállalkozások a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint 8
ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti nagykockázati kitettségre egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra elszámolási kockázat a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra nem-kereskedési könyvi kamatkockázat a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére egyes termékcsoportokra a belső szabályozásban meghatározottak szerint A Hpt. 80. (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. Lényeges kockázatok és a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: - a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; - amelyből származó potenciális veszteség mértéke Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, - a Felügyelet a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja: A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők a Felügyelet által kiadott, a SREP útmutatóban felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfóliók és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendők nyomon. 9
II. JAVADALMAZÁSI POLITIKA A Javadalmazási Politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, míg a Felügyelőbizottság felel annak végrehajtásáért, míg a belső ellenőrzés legalább évente felülvizsgálja A javadalmazási politika összhangban van az üzleti stratégiával, a kockázattűrő képességgel, a Takarékszövetkezet céljaival, hosszú távú érdekeivel. Az egész szervezetre kiterjedő általános előírásokat tartalmaz, ugyanakkor speciális szabályok vonatkoznak a hitelintézeti kockázatvállalásra legjelentősebb befolyással rendelkező munkavállalók javadalmazására vonatkozóan. Ezen munkavállalók tekintetében az éves összjövedelmen belül a fix juttatás 90 %-ot a teljesítmény alapú juttatás aránya pedig 10 %-ot képvisel. 131/2011.számú Kormányrendelet 2. -ban részletezett arányossági elveket figyelembe véve, a Takarékszövetkezetnél a bónusz kifizetése a Kormányrendelet 4. b) pontja alapján készpénzben történik azonnali kifizetéssel, halasztási időtartam alkalmazása nélkül. A kifizetést a speciális személyi vezetők esetében a Felügyelőbizottság véleményezésével az Igazgatóság hagyja jóvá. A Javadalmazási Politikában megfogalmazott speciális személyi kör: Elnök ügyvezető igazgató ügyvezető pénzügyi számviteli vezető Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjai részére a javadalmazás kizárólag a küldöttgyűlés által meghatározott tiszteletdíjból áll. A speciális személyi hatály alá tartozó munkavállalókra vonatkozóan a Takarékszövetkezet bónuszrendszert alkalmaz. A teljesítmény értékelése a következő mutatók alapján történik: Személyes mutatók (30%): - a felügyelt területek eredményes irányítása ( 15%) - a felügyelt területek jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő működése ( 15%) Piaci és kockázati teljesítmény mutatók ( 30%): - ténylegesen 90 napon túli lejárt követeléssel rendelkező szerződések összes lejárt tartozásának aránya a bruttó hitelezési kockázatvállaláshoz képest (10%) - a Srep előírások szerinti tőkemegfelelési index (10%) - a Takarékszövetkezet nettó finanszírozási mutatója (10%) Takarékszövetkezeti teljesítmény mutató (40%): a Takarékszövetkezet adózás előtti eredménytervének teljesítése ( 40%) 10
A teljesítménymérési időszak, az az időszak, amely alatt az érintett személyre vonatkozóan az egyéni, illetve Takarékszövetkezeti teljesítményt mérjük. A teljesítményjavadalmazás mértéke ezen időszak végén kerül megállapításra a munkavállaló részére. A teljesítmény értékelése során, a teljesítménymutatók megállapításakor a kifizetést megelőző 3 naptári év teljesítménymutatói kerülnek figyelembe vételre. A teljesítménymutató adott évi érékének helyessége a Takarékszövetkezet könyvvizsgálója által készített írásbeli igazolás alapján állapítható meg. A 2013. évi teljesítményjavadalmazás összege a meghatározott személyekre vonatkozóan 8294 eft. A teljesítménymutatók meghatározása úgy történik, hogy a teljesítményjavadalmazás legmagasabb értéke, a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is, csak abban az esetben fizethető ki, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak oly mértékben, amely az intézmény prudens működést veszélyezteti. A takarékszövetkezetnél a 2013. üzleti év során új munkaszerződéshez kapcsolódó kifizetés és végkielégítés nem történt. III. A SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A Takarékszövetkezet 2013. december 31-ei auditált szavatoló tőkéje az alábbiak szerint alakult (millió Ft) SZAVATOLÓ TŐKE 1 169 650 ALAPVETŐ TŐKE 1 094 072 Befizetett jegyzett tőke 115 900 Tőketartalék 29 673 Lekötött tartalék 18 985 Általános tartalék 111 337 Eredménytartalék 781 868 Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény 37 259 ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-áig 0 Általános kockázati céltartalék 0 (-) Általános kockázati céltartalék adótartalma 0 Immateriális javak -950 JÁRULÉKOS TŐKE 75 578 Értékelési tartalékok 75 578 11
IV. A TAKARÉKSZÖVETKEZET TŐKEMEGFELELÉSE Tőkemegfelelés a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége. A szabályozói tőkemegfelelés (1.pillér) a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége A belső tőkemegfelelés a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőke szükséglet különbsége Belső tőkeszükséglet számítás: A 2. pillér azon része, amely a hitelintézet minimális tőkeszükségletét határozza meg a bank saját módszertanának segítségével, a Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. 1. pillér: a Hpt. 76.. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat vállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a hatályos jogszabályok által előírt módszerrel határozza meg. 2.pillér: A Hpt. 76/K -ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt. 145/A -ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, illetve a meghatározott tőkeszintet. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hozza a Nyhkr. 3. -8. -aiban, illetve 12. -16. -aiban meghatározott információkat. A szabályozói tőkekövetelmény (1.pillér) mérése A szabályozói tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: Hitelkockázat - sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat- alapmutató módszer 12
Szabályozói tőkekövetelmény 2013. december 31-én (millió Ft): Szabályozói tőkekövetelmény összesen 486,852 Hitelezési kockázat tőkekövetelménye 350,653 Devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye 0 Működési kockázat tőkekövetelménye 136,199 A Takarékszövetkezetnél a hitelezési kockázat tőkekövetelménye kitettségi osztályonként az alábbiak szerint alakult (millió Ft-ban): Kitettségi osztályok Tőke követelmény Központi kormányok és központi bankok 0 Regionális korm, vagy helyi önkormányzatok 1,368 Közszektorbeli intézmények 3,121 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 0 Vállalkozások 121,336 Lakosság 55,557 Ingatlannal fedezett követelés 106,635 Késedelmes tételek 22,493 Egyéb tételek 40,143 Összesen 350,653 Belső tőkemegfelelés (2.pillér) értékelési folyamata A belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, melyekkel a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje, A Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre, Hatékony kockázatkezelési rendszert működtet és azt folyamatosan fejlessze. 13
A Hpt. 76/K -a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lennie hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket nem alkalmaz termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatra vonatkozó szabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága fogadja el, és évente felülvizsgálja. A felülvizsgálat elvégeztetése a Takarékszövetkezet Ügyvezetésének a felelőssége. A Tagintézmény belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A belső tőke számítás két fő részre bontható: - kockázat-típusonként számítja a szükséges tőkét, - un. tőkepuffert és a stressz tesztek alapján számolt tőkepuffert számszerűsíti. A belső tőkeszámítás során a következő kockázattípusokat értékeljük és határozzuk meg a tőkeszükségletet 1. Hitelezési kockázat 2. Piaci- devizaárfolyam kockázat 3. Működési kockázat 4. Likviditási kockázat (limittúllépés esetén) 5. Koncentrációs kockázat (limittúllépés estén) 6. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat (ha a súlyozott pozíció aránya a szavatoló tőkéhez viszonyítva túllépi a 20 %-t) A belső tőkeszükséglet számításának második lépésében a takarékszövetkezet a következő stressz teszteket készíti el 1. Hitelkockázati stressz teszt 2. Koncentrációs kockázat stressz teszt 3. Devizaárfolyam stressz teszt 4. Kamatkockázat stressz teszt 5. Likviditási stressz teszt 14
A Takarékszövetkezet önértékelést is végez, melynek során szintén megállapít tőkekövetelményt. Belső tőkeszükséglet számítás: A 2. pillér azon része, amely a hitelintézet minimális tőkeszükségletét határozza meg saját módszertanának segítségével, a Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. A Takarékszövetkezet 2013. december 31-ei belső tőkeszükséglete a következők szerint alakult (millió Ft): I. pillér (Szabályozói tőkekövetelmény) 486,562 Hitelezési kockázat 350,363 Devizaárfolyamkockázat 0 Működési kockázat 136,199 II. pillér Belső tőkeszükséglet tőkepufferrel és enyhe stressz hatást figyelembe véve 591,851 Tőkemegfelelési mutató I. pillér alatt 19,22% Tőkemegfelelési mutató II. pillér alatt 15,81% Hitelezési és felhígulási kockázat Fizetési késedelem Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, melynek összege eléri vagy meghaladja: 1. lakossággal szembeni kitettség esetén a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, és 2 az 1) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül, bármely kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén kettőszázötvenezer forintot A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50 %-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20 %-a. Egyébként 100 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni. 15
A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100 %- os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázatmérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a Felügyelet által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15 %-a, akkor 100 % kockázati súlyt kell alkalmazni. Hitelminőség-romlás mérése A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében miként nő az értékvesztés és céltartalék képzés, miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összes kitettsége meghaladja az 5%-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: 1.Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2. Magyarország irányadó külső minősítésének BBB-re romlása - Fel kell tételezni, hogy Magyarország irányadó minősítése a BBB besorolásnak megfelelő, és emiatt a devizában denominált magyar központi kormányzattal szembeni kitettségeknél a kockázati súlyt növelni kell (kivéve, ha EU tagállami devizákról van szó, és az intézménynek van megfelelő forrása ugyanabban a devizanemben); a 3 hónapon túli magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell emelni; a 3 hónapon túli magyar önkormányzatokkal szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell növelni. 3. Ingatlan fedezetek romlása - Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül, melyik kitettségi osztályba tartozna. 16
4. Előre rendelkezésre bocsátott és előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek romlása A garanciák és pénzügyi fedezetek fedezeti értékét 5%-kal csökkenteni kell és átsorolni a fedezett ügylet kitettségi osztályába 5.Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályban lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 6. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve 50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek 7. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minősítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni. A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztést feltételezve. A késedelem és hitelminőség romlás figyelembe vétele A Takarékszövetkezet a hitelminősítést a számvitelről szóló 2000. évi C sz. törvény, valamint A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000 ( XII.24) Kormányrendeletben foglaltak alapján, és az MTB Zrt által kiadott 2014. január 1-től hatályos, de a 2013. évi beszámoló elkészítése kapcsán már alkalmazandó Monitoring-, Eszközértékelési-,Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalékképzési Szabályzat alapján végzi. Csoportos egyszerűsített minősítést alkalmaz - fizetési késedelem időtartamához kötődően a 6MFt-ot elérő és az alatti hiteleknél. Egyedi (nem a teljeskörű szempontrendszeren alapuló) egyszerűsített minősítést alkalmaz a 6MFt feletti lakossági hiteleknél. Egyedi teljes körű minősítést alkalmaz a 6MFt feletti nem lakossági hiteleknél. Az egyedi minősítés esetén a kintlévőségek várható veszteségének megállapításánál a fizetési késedelem mellett az adósminősítés, valamint az ingatlanfedezetek is figyelembe vételre kerülnek. 17
Minősítési kategóriák meghatározása a Takarékszövetkezet szabályzatában a következő: 1. Problémamentes követelések 1.1. A törlesztési határidővel rendelkező kintlevőségek, a befektetések, követelések fejében kapott készletek és mérlegen kívüli tételek közül csak az minősíthető problémamentesnek, amelyről dokumentálhatóan valószínűsíthető, hogy az megtérül és nem kell veszteséggel számolni, vagy a kintlevőség tőke-, illetve kamattörlesztésének vagy egyéb törlesztési kötelezettségének fizetési késedelme = vállalkozói hitelek esetében legfeljebb 15 nap, = lakossági hiteleknél, kintlevőségeknél legfeljebb 30 nap és az e miatt valószínűsíthető veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke teljes mértékben fedezi; ha az adóssal szemben több jogcímen fennálló kintlevősége áll fenn, és az adós mindegyik fizetési kötelezettségének képes eleget tenni, az esetleges fizetési késedelme pedig csak az előző pontban meghatározott időtartamon belül fordul elő; nincs tudomás arról, hogy az adós olyan ügyfélcsoport tagja (575/2013/ EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés), amely esetében a tulajdoni, illetve az üzleti kapcsolat szorossága azt eredményezheti, hogy a csoport bármelyik tagja pénzügyi pozíciójának romlása veszélyezteti az adós határidőben történő törlesztési képességét, és a csoport bármely tagjával szemben fennálló követelés törlesztésében késedelem következhet(ett) be. A törlesztési határidővel nem rendelkező tételek közül csak azok minősíthetők problémamentesnek, amelyekkel kapcsolatosan a jövőben veszteség bekövetkezése a rendelkezésre álló adatok alapján dokumentáltan nem valószínűsíthető, vagy valószínűsíthető veszteség, de azt a rendelkezésre álló fedezet értéke teljes mértékben fedezi. 1.2.1. A következő kintlevőségeket veszteség keletkezését nem valószínűsítő és megtérülést biztosító jellegük miatt a minősítés során problémamentesnek kell tekinteni: a) Olyan hitelkockázati fedezettel el nem látott - kintlévőségeket (kitettségeket) amelyekhez a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető. b) Olyan hitelkockázati fedezettel ellátott kintlévőségeket (kitettségeket), amelyek - a kintlévőség mögötti hitelkockázati fedezetek Hkr. szerinti hitelezési kockázat mérséklő hatásának figyelembevételét követő - korrigált kitettségi értéke nulla. 1.2.2. A következő kintlevőségeket a problémamentes kategóriába kell sorolni, ha megfelelnek az alábbi feltételeknek: a) Olyan hitelkockázati fedezettel el nem látott - kintlévőségek (kitettségeket) amelyekhez a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető. 18
Olyan hitelkockázati fedezettel ellátott kintlévőségek (kitettségeket), amelyek - a kintlévőség mögötti hitelkockázati fedezetek Hkr. szerinti hitelezési kockázat mérséklő hatásának figyelembevételét követő - korrigált kitettségi értéke nulla. b) Jelzáloghitel esetén, amennyiben egyszerre, egyidőben teljesülnek a következő feltételek: Az ingatlanról a Szövetkezeti Hitelintézet saját értékbecslője, vagy a Szövetkezeti Hitelintézet által elfogadott külső szakértő által készített aktuális értékbecslés rendelkezésre áll (1, illetve 3 éves). Az ingatlan korrigált hitelfedezeti értékét a Fedezetértékelési Szabályzatban meghatározott fedezettségi szint rátával határozták meg. A korrigált hitelfedezeti érték a kockázatvállalás összegének legalább kétszeresét eléri, továbbá o a Szövetkezeti Hitelintézet első helyi jelzálogjogának bejegyzése az ingatlan nyilvántartásban megtörtént, az ingatlan ezen kívül per-, teher- és igénymentes, o társas vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan esetében a Szövetkezeti Hitelintézet vételi opcióval rendelkezik, o a szerződés közvetlenül végrehajtható közokiratba lett foglalva. o nincsen harmadik fél által kezdeményezett olyan eljárás, vagy egyéb teher a fedezeti ingatlanon, ami annak esetleges fedezetérvényesítését korlátozza, vagy negatívan befolyásolja (pl. gyámhatósági feljegyzés, vh.-jog, stb.) Nem lehet problémamentesnek minősíteni a kintlevőséget, amennyiben a) a Szövetkezeti Hitelintézetnek tudomása van arról, hogy az ügyfél vagy a partner vagy az értékpapír kibocsátója olyan Hpt. szerinti (Hpt. 2. számú melléklet, III/20. pont) ügyfélcsoport tagja, amely esetében a tulajdoni, illetve az üzleti kapcsolat szorossága azt eredményezheti, hogy a csoport bármelyik tagja pénzügyi pozíciójának romlása veszélyezteti az adós határidőben történő törlesztési képességét, és a csoport bármely tagjával szemben fennálló követelés (tőke+kamat) törlesztésében tizenöt napon túli késedelem következett be, - illetve lakossági hitelek esetében a törlesztést tekintve 30 napon túli késedelem következett be és ezen körülmények miatt várhatóan bekövetkező veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi, vagy b) a Takarékszövetkezetnek az ügyféllel, a kereskedési partnerrel, illetve az értékpapír kibocsátójával szemben több jogcímen is van követelése, valamint az adós valamely törlesztési kötelezettségének nem képes eleget tenni, és ezen körülmények miatt várhatóan bekövetkező veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi, vagy c) az ügyfél, illetve a partner pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása miatt olyan jelleggel módosítani kellett a kockázatvállalásra vonatkozó szerződést, hogy annak következtében a követelés kimeríti az átstrukturált hitel (követelés) fogalmát. Az átstrukturált hitel (követelés) fogalmi meghatározását a Fogalomtár tartalmazza. 19
2. Külön figyelendő követelések Külön figyelendő kategóriába kell sorolni azokat a kintlevőségeket, befektetéseket és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségeket, amelyekkel kapcsolatosan a Szövetkezeti Hitelintézet birtokába került információ alapján a minősítés időpontjában minimális mértékű veszteség (legfeljebb a tétel bekerülési értékének, illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékének, a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékének 10%-ban) valószínűsíthető, amely miatt az adott tétel az általánostól eltérő kezelést igényel, feltéve, hogy a rendelkezésre álló fedezet értéke a veszteség valószínűsítésénél figyelembevételre került; az esedékessé vált tőketörlesztő részletek, valamint a kamat, illetve kamatjellegű követelések fizetési, vagy törlesztési késedelme nem haladja meg a 60 napot (16-60 nap között, lakossági hitelek, kintlevőségek esetében 31-60 nap között van), de a Szövetkezeti Hitelintézetnek tudomása van arról, hogy az adós olyan ügyfélcsoport tagja, amely csoport bármely tagja pénzügyi pozíciójának romlása következtében - a tulajdoni, illetve az üzleti kapcsolat szorossága révén - fizetési késedelem jelentkezhet; a Szövetkezeti Hitelintézetnek több jogcímen van kintlevősége (követelése) az adóssal szemben, és az valamely fizetési kötelezettségének a fenti késedelmi időtartamon belül - nem képes eleget tenni; az adós törlesztési problémái következtében a hitelszerződést módosítani kellett a törlesztési ütemek tekintetében, változatlan végső lejárattal. A külön figyelendő minősítési kategóriába sorolt kintlevőségek, befektetések, illetve mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek folyamatos, negyedéves minősítése, felülvizsgálata során a minősítési kategóriába történő besorolásra vonatkozó javaslattételkor - többek között - figyelembe kell venni az adós személyének megítélését (pl.: szektorbeli elhelyezkedés, nemzetgazdaságban betöltött szerepe, helye, ágazati kilátások, nyilvánosság, gazdálkodás követhetősége stb.), illetve az adott kintlévőség által hordozott kockázat változását (kockázat csökkenést jelenthet pl.: projektfinanszírozás esetén megvalósult beruházás, folyamatosan, dokumentáltan nyomon követhetően jól működő viziközmű konstrukció stb.) és ennek alapján, valamint figyelemmel a minősítési kategóriába sorolás jelen szabályzatban rögzített egyéb kritériumaira, előírásaira is, a javaslattevő kezdeményezheti a minősítés tárgyát képező kintlevőség kedvezőbb minősítési kategóriába történő átsorolását. Az átsorolásra tett javaslatot minden esetben dokumentáltan kell alátámasztani és az átsorolásra minden esetben egyedi döntést kell hozni a kapcsolódó belső szabályok rendelkezései alapulvételével. 3. Átlag alatti minősítésű követelések Átlag alattinak azok a kintlevőségek, befektetések és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek minősülnek, amelyek 20
a rendelkezésre álló információk alapján a szokásosnál magasabb kockázatúnak minősülnek, várható veszteségük nem haladja meg a tétel bekerülési értékének, illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékének, a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékének 30%-át a rendelkezésre álló fedezet értékének figyelembevételével, vagy a minősítés időpontjában bizonytalan mértékű, a külön figyelendő kategóriánál rögzítettnél nagyobb veszteség valószínűsíthető a rendelkezésre álló fedezet értékét is figyelembevéve. 4.Kétes minősítésű követelések Kétesnek minősülnek azok a kintlevőségek, befektetések és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek, amelyek esetében - a törlesztési késedelem tartós (legalább 90 napot meghaladó) vagy rendszeres, - azaz az esedékessé vált tőketörlesztő részletek és a kamat, illetve kamatjellegű követelések fizetési vagy törlesztési késedelme az évközi minősítések, vagy az év végi mérlegkészítés időpontjában legalább a 90 napot meghaladja - és - egyértelműen megállapítható, hogy a Szövetkezeti Hitelintézetnek - az átlag alatti kategóriánál rögzített mértéknél várhatóan nagyobb - veszteséget okoznak, amelyre a rendelkezésre álló fedezet értéke nem nyújt fedezetet. 5. Rossz minősítésű követelések Rossznak minősülnek azok a kintlevőségek, befektetések és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek, amelyek esetében - a keletkező veszteség az adott tétel bekerülési értéke (illetve törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke), illetve mérlegen kívüli kötelezettség esetében annak nyilvántartási értéke hetven százalékát - a rendelkezésre álló fedezet értékét is figyelembevéve - előreláthatóan meghaladja, az adós törlesztési kötelezettségének többszöri felszólítás után sem tesz eleget vagy - az ügyfél, partner ellen felszámolási eljárás indult meg (kivéve azokat a követeléseket, amelyek a felszámolási eljárás során keletkeztek) és az előző bekezdésben rögzített mértékű veszteség valószínűsíthető a rendelkezésre álló fedezet értékét is figyelembe véve. 6. Befektetések, a követelés fejében kapott készletek és a mérlegen kívüli kötelezettségek minősítése során, elsősorban az abból származó várható veszteség valószínűségét és nagyságát kell felbecsülni. 7. A befektetési és kereskedelmi célú értékpapírok valamint a vagyoni érdekeltségek minősítése során a Takarékszövetkezet a fenti ügyletekből származó várható veszteséget becsüli fel, s a befektetés bruttó könyv szerinti értékének és az elszámolt értékvesztés egymáshoz viszonyított arányának megfelelő kategóriába sorolja be. A tőzsdei és tőzsdén kívüli forgalomban résztvevő értékpapírok esetében a 21
minősítés a két minősítési időszak közötti árfolyam alakulás alapján, egyedi eljárás keretében történik. 8. A függő és jövőbeni kötelezettségek minősítése során a Takarékszövetkezet az ügylet jellegéhez kapcsolódó, meghatározó kockázati tényezőt, valamint az ügyfél pénzügyi helyzetéből és egyéb jellemzőiből megállapítható bizonytalansági tényezőt veszi figyelembe Egyszerűsített minősítés Az egyszerűsített minősítésnél a fizetési késedelem alapján minősítési kategóriákba sorolt tételekre az alábbi értékvesztést képezzük: Problémamentes 0 % Külön figyelendő: 5 % Átlag alatti 20 % Kétes 50 % Rossz 90 % Egyedi minősítés Az egyedi teljeskörű minősítést az alábbi szempontok alapján kell elvégezni és tételekre az alábbi kategóriákhoz tartozó súlyokkal kell az értékvesztést képezni. a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó ország kockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség. Az egyedi egyszerűsített minősítés a fentiek közül az a, b, és d, pontok alapján történik 22
A fenti szempontok mérlegelése alapján mindkét esetben az alábbi értékvesztés kerül megképzésre: Problémamentes 0 % Külön figyelendő: 1-10 % Átlag alatti 11-30 % Kétes 31-70 % Rossz 71-100 % Ügyfélkövetelések esetében a Takarékszövetkezet a bruttó könyv szerinti érték várható megtérülés arányát veszi figyelembe. Amennyiben a kettő arányában a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik, úgy értékvesztést számol el. A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként (millió Ft-ban): Kitettségi osztályok Kitettség eredeti értéken db Kitettség átlagos értéke Központi kormányok és központi bankok 5 287,344 9 587,483 Regionális korm, vagy helyi 9 12,547 önkormányzatok 112,923 Közszektorbeli intézmények 85,370 4 21,343 Multilaterális intézmények 0,000 0,000 Nemzetközi szervezetek 0,000 0,000 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 3 026,655 6 504,443 Vállalkozások 1 716,304 418 4,106 Lakosság 947,845 1720 0,551 Ingatlannal fedezett követelés 2 898,517 570 5,085 Késedelmes tételek 292,171 738 0,396 Kollektív befektetési értékpapírok 0,000 0,000 Egyéb tételek 656,925 435 1,510 Összesen 15 024,054 3909 3,843 A Takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége. 23