PILLÉR Takarékszövetkezet. Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2013.

Átírás

1 Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2013.

2 A PILLÉR Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Kormányrendelet előírásainak az alábbiakban tesz eleget. A Hpt. 137/A 4. bekezdése értelmében Lényeges információ: amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. Védett információ: amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti. Bizalmas információ: amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A Takarékszövetkezet a Hpt. 137/A (4) bek. a) pontja szerinti lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő tájékoztatást nyújt ügyfelei, leendő ügyfelei, a piac többi szereplője és a hatóságok számára kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja működésének átláthatóságát. A Takarékszövetkezet tartózkodik a Hpt. 137/A (3) bek. b) pontjában meghatározott információk nyilvánosságra hozatalától, mivel azok közzététele a versenypozícióját ronthatja illetőleg a Takarékszövetkezetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfelei vagy harmadik személyek fele. A nyilvánosságra hozott adatok a törvényi előírásnak megfelelően az előzetes engedélyezést követően a Takarékszövetkezet Küldöttgyűlésén május 22-én elfogadásra kerültek, a évre vonatkozó auditált éves jelentésen alapulnak. A fentiek értelmében a Takarékszövetkezet kockázatvállalására, tőkemegfelelésére és kockázatmérséklési eszközökre vonatkozó elveit mutatjuk be a kormányrendelet szerint. 1. Kockázati stratégia A PILLÉR Takarékszövetkezet rendelkezik kockázati stratégiával. A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete 1.1. Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, 2

3 kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más külső személyek számára transzparens módon beilleszti a szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az SZHISZ, MTB Zrt. és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a szabályzatába. 5. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limitjeit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az SZHISZ erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 3

4 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken Általános kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményekkel. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozásában negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. 4

5 A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit Kockázati típusok A Takarékszövetkezet az alábbi típusú kockázatokra fordít különös figyelmet, de a felsorolásban nem szereplő kockázatokat is figyelemmel kíséri. Hitelezési kockázat Koncentrációs kockázat Országkockázat Devizaárfolyam kockázat Kereskedési könyvi pozíciós kockázat Kereskedési könyvön kívüli kamatlábkockázat Működési kockázat Likviditási kockázat 1.3. Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés o pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer o garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken: ügyfelek adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre, 5

6 nagykockázat-vállalás állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően, nagykockázat-vállalás vállalkozások a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint, ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre, egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra, elszámolási kockázat a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint, devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra, kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra, likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére, egyes termékcsoportok a belső szabályozásban meghatározottak szerint (pl. projektfinanszírozás, zálogházi finanszírozás, egyes lakossági terméktípusok) Kockázatkezelési szervezet bemutatása A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért az elnök-ügyvezető a felelős. A kockázatok azonosításához, méréséhez, összesítéséhez, figyeléséhez és elemzéséhez meghatározott kockázatkezelési feladatokról szóló utasítás tartalmazza a kockázatkezelési feladatok elvégzésében résztvevő munkatárs kötelezettségét s nyilvántartások, kimutatások, beszámolók és elemzések határidőben történő elkészítéséért. Az üzleti, a banküzemi, számviteli, IT, adminisztráció, kockázatkezelés és belső ellenőrzési területek elkülönítettek, szabályozottak. A Takarékszövetkezetnél mindenkor biztosított a kockázatkezelés és a belső ellenőrzés függetlensége. Alapelv az egyes funkciók függetlenségének a biztosítása azoktól a tevékenységektől és üzletágaktól, amelyeket felügyelnek és ellenőriznek, valamint egymástól is függetlenek. Részletes felelősségi hatáskörök és feladatkörök a vonatkozó belső ügyrendekben (Alapszabály, SZMSZ ) került rögzítésre. 6

7 A Takarékszövetkezet olyan belső védelmi vonalakat alakított ki és működtet, amelyek elősegítik - a szervezet prudens, hatékony és megbízható, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő működését; - a szervezet eszközeinek, az ügyfelek és a tulajdonosok gazdasági érdekeinek, valamint társadalmi céljainak védelmét; - a Takarékszövetkezet zavartalan és eredményes működését, a vele szembeni bizalom fenntartását. A Takarékszövetkezet belső védelmi vonalát a felelős belső irányítás és a belső kontroll funkciók alkotják. A felelős belső irányítás megvalósítását a Takarékszövetkezet a megfelelő szervezeti felépítés és testületi rendszer kialakításával és működtetésével, irányítási és ellenőrzési funkciók gyakorlásával biztosítja. 2. PILLÉR Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje A Takarékszövetkezet a szavatoló tőkét a Hpt. melléklete alapján megadottak szerint számolja. A takarékszövetkezet december 31-i auditált szavatoló tőkéje adatok MFt-ban Megnevezés Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek 31,380 Jegyzett tőke 30,991 Visszavásárolt saját részjegy -0,770 Tőketartalék 1,159 Alapvető tőkeként elismert tartalékok 1 272,330 Eredménytartalék 1 088,939 Lekötött tartalék 21,690 Általános tartalék 133,885 Mérleg szerinti eredmény 27,816 Általános kockázati céltartalék elismerhető összege 0,000 Levonások alapvető tőkéből Immateriális javak -1,210 Alapvető tőke 1 302,500 Járulékos tőke 0,000 Kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke 1 302,500 A Hpt. V. számú melléklet szerinti szavatoló tőke összege 1.302,500 MFt. 7

8 3. A Takarékszövetkezet tőkemegfelelése A jogszabály szerinti illetve a Felügyelet által kiadott Tőkemegfelelés belső értékelési folyamata által meghatározott keretrendszer pillér -ekre bontja a hitelintézetek belső tőkemegfelelését. 1. pillér: A hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat-vállalások, devizaárfolyam változás, árukockázat, működési kockázat tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a Hpt. és kormányrendeletek által előírt módszerek szerint számítja. 2. pillér: A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázatvállalási stratégiát készít, valamint kialakítja az ehhez kapcsolódó folyamatokat. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatairól rendszeresen nyilvánosságra hozza a Kormány rendeletben meghatározott információkat. A szabályozási tőkekövetelmény (I. pillér) méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek a 1.3 pont alatt részletezettek szerint. Belső tőkemegfelelés értékelési folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszer működjön, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K -a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/D -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősül, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal végez, termékeit és szolgáltatásait csak Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást, viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. 8

9 Belső tőkeszükséglet számítás részei: kockázat-típusonként számítja a szükséges tőkét; tőkepuffert képez és stressz teszt miatti tőkeszámítást végez. A tételek összegéből adódik a Takarékszövetkezet belső tőkeszükséglete. A belső tőkeszámítás során a következő kockázattípusokat értékeljük és határozzuk meg a hozzá kapcsolódó tőkeszükségletet: 1. Hitelezési kockázat 2. Piaci-devizaárfolyam kockázat 3. Piaci-kereskedési könyvi kockázat 4. Működési kockázat 5. Likviditási kockázat (limittúllépés esetén) 6. Koncentrációs kockázat (limittúllépés esetén) 7. Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat (ha a súlyozott nettó pozíció aránya a szavatoló tőkéhez viszonyítva túllépi a 20 %-ot) A belső tőkeszükséglet számításának második részében a következető stressz teszt számításokat végzi el a Takarékszövetkezet: (folyamatos sorszámozással) 8. Hitelkockázat stressz teszt 9. Koncentrációs kockázat stressz teszt 10. Devizaárfolyam stressz teszt 11. Kamatkockázat stressz teszt 12. Likviditási stressz teszt Takarékszövetkezetünk ezen túl önértékelést is végez, mely során megállapított tőke szükségletet is képez. adatok MFt-ban Kockázatok tőkekövetelmény Megnevezés Kockázatok tőkeszükséglete összesen I. pillér 257,039 ebből: hitelezési 162,244 működési 94,795 Tőkepuffer értéke ( stressz tesztek, önértékelés) 51,408 Összes tőkeszükséglet a 2 pillér alatt tőke- és stressz pufferrel 308,447 Tőkemegfelelési mutató 1. pillér alatt 40,54% 9

10 A stressz tesztek eredménye i adatok alapján az alábbiak szerint alakult: adatok MFt-ban Megnevezés (stressz tesztek) Enyhe stressz Erős stressz Portfólió minőség romlása 14,356 14,356 Koncentrációs stressz 19,510 39,019 Devizaárfolyam stressz 0 0 Banki könyvi kamatkockázat 16,562 22,082 Likviditási stressz 3,945 15,858 Tőkepuffer 51,408 51,408 A kockázattal súlyozott eszközérték összetételének alakulása és a hozzá kapcsolódó tőkekövetelmény Kitettségi osztályok Tőkekövetelmény Kockázattal súlyozott eszközérték Korrigált mérlegtételek adatok MFt-ban Korrigált mérlegen kívüli tételek Központi kormány és központi bankok 0,000 0, ,580 0,000 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 0,065 0,809 2,443 1,601 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 0,014 0, ,632 0,000 Vállalkozások 83, , ,303 83,571 Lakosság 21, , ,094 9,510 Ingatlannal fedezett 23, , ,780 9,802 Késedelmes tételek 0,142 1,777 1,711 0,000 Egyéb tételek 33, , ,161 0,000 Összesen 162, , , ,484 10

11 4. Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat kezelését célzó belső rendszerek kockázatalapúak, de a Takarékszövetkezet mérete, üzleti volumene nem teszi lehetővé statisztikailag megbízható, kockázatmérési modellek kifejlesztését. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. A Takarékszövetkezet üzleti stratégiájának megfelelően alapvetően az alábbi ügyféltípusokkal szemben vállal kockázatot: - Természetes személyek - Vállalkozások - Hitelintézetek - Önkormányzatok A Takarékszövetkezet a kockázatvállalást megelőzően ügyfél- és partnerminősítést végez a bekért jövedelmi, gazdálkodási, pénzügyi, vagyoni és egyéb információk alapján és a minősítés eredményét figyelembe véve dönt a kockázatvállalásról és annak feltételeiről, így az ügylet kondícióiról, az ügylet mögött álló biztosítéki rendszerről, az ügylet lebonyolításának folyamatáról. A Takarékszövetkezet a hitelek megtérülését elsősorban az adósok jövedelméből, a gazdálkodási tevékenységük eredményéből várja, azonban a követelések megtérülésének biztosítására, az esetleges nemfizetésből származó veszteség, azaz a hitelkockázat csökkentésére fedezetet is kér. A megalapozott kockázatvállalási döntés érdekében termék- és összegfüggő döntési hatásköri rendszer került kialakításra, az ebben meghatározott kompetenciarend szerint történik a döntés. Az ügyfelek és ügyletek folyamatos nyomon követését hitelmonitoring tevékenysége során végzi. 4.1 Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a Felügyelet által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadta el. Takarékszövetkezetünk a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt 76/A értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázatmérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A kitettségek besorolásánál figyelembe vesszük a Hkr-ben foglaltakat, a Felügyeletnek szolgáltatandó adatokra vonatkozó MNB rendelet előírásait, egyéb iránymutatásait. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettségi érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott következő kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, d) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, e) vállalkozással szembeni kitettség, 11

12 f) lakossággal szembeni kitettség, g) ingatlannal fedezett kitettség, h) késedelmes tétel, i) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy j) egyéb tétel. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél az MNB által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. A garanciát nyújtók, kezességvállalók és azok hitelminősítési kategóriája a Hkr szerint bontásban Csoportosítás (a HKR szerint) Központi kormány és központi bank Minősítési kategória AAA A+ BBB+ BB+ B+ CCC+ -AA A- BBB- BB- B- CCC- X Magyarország hosszú lejáratú adósságainak hitelminősítése Moody's Standard & Poor's FITCH Ratings Deviza Forint Deviza Forint Deviza Forint Ba1 Ba1 BB BB BB+ BBB- A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében miként nő az értékvesztés és céltartalék képzés és miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. 4.2 Hitelezési kockázat mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályok főbb elvei: Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok elfogadásának általános szabályai: 12

13 A Takarékszövetkezetnél jogi biztosíték nélkül aktív ügylet nem köthető. Kivéve, ha az egyes termékszabályzatok ettől eltérő szabályozást írnak elő. Biztosítéki szerződés kizárólag írásban köthető, s minden esetben szerződésben kell rögzíteni a Takarékszövetkezet, illetve az adós jogait és kötelezettségeit az adott biztosítékra vonatkozóan. A hitel-előterjesztés és hiteldöntés során alapvetően az adott ügyletből való megtérülés kockázatát kell vizsgálni és felmérni, emellett azonban az ügylet mögött álló biztosítékoknak minden esetben fedezetet kell nyújtania a tőkekövetelésre, valamint a járulékos költségekre. A kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződni a szükséges fedezetek és biztosítékok meglétéről, valós értékéről, érvényesíthetőségéről. A fedezet meghatározásakor minden esetben figyelembe kell venni az ügylet jellegét, az ügyfél személyét (ügyfél,- illetve partner minősítését) és a fedezetek értékállóságának biztosítását. A fedezettség optimalizálása, azaz a fedezetek megosztása érdekében a Takarékszövetkezet által kockázatosnak minősített konstrukciók, illetve nagykockázatnak minősülő kihelyezés esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes alkalmazását javasolt kikötni. Többféle biztosíték kikötése esetén a szerződésben rögzíteni kell, hogy nem teljesítés, illetve nem szerződésszerű teljesítés esetén a Takarékszövetkezet jogosult megválasztani a biztosítékok felhasználásának sorrendjét. Magánszemély és kisvállalkozó esetén (Kkt, Bt) lehetőség szerint az ügyfél, vagy közeli hozzátartozója magánvagyonának a fedezetek körébe történő bevonására törekedni kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani a felszámolási eljárásra vonatkozó előírásokra, nevezetesen arra, hogy a zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelés csak abban az esetben érvényesíthető, ha a biztosítéki szerződést a felszámolási eljárás megindítása előtt kötötték, s jegyeztették be az ingatlan nyilvántartásba, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba. Fedezetként nem fogadható el: o a Takarékszövetkezet által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, o a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, o a Takarékszövetkezet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Gt-ben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvénye, o olyan biztosíték, amelyet az ügyfél, vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékaként lekötött, kivéve a jelzálogjoggal terhelt vagyontárgyat, o olyan ingatlan, melyet jelzálogjoggal biztosítéki értékének hetvenöt százalékát meghaladó mértékben már lekötöttek. 13

14 A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályzataiban meghatározott keretek között és mértékig vállal A biztosítékok értékelése és mértéke Az aktív ügyletek mögé állított biztosítékok értékének megállapításához mindazokat az értékképző tényezőket figyelembe kell venni, amelyek a szóban forgó ügylet futamideje alatt, a biztosítékként felajánlott fedezet jellege, mobilizálhatósága, valamint érvényesíthetősége szempontjából befolyásolják a Takarékszövetkezeti követelés megtérülését. A biztosíték jellegétől függően figyelembe veendő értékképző tényezők az alábbiak: a) Beépített ingatlanoknál: a fekvés, az építés éve és kivitelezés módja, a közművekkel való ellátottság, a használat és a hasznosíthatóság jellemzői (ipari-, irodai-, vagy lakáscélú), továbbá lakott ingatlanoknál a bérleti díjak tendenciái stb.; b) Gépeknél, berendezéseknél: funkciójuk/műszaki színvonaluk, az erkölcsi avulás tendenciái, egyedi céljellegük vagy sokoldalú felhasználhatóságuk stb.; c) Ingóságoknál: minőségi tanúsítvány, az értékvesztés tényezői, a szavatossági követelmények, kár esetére kötött biztosítás megléte stb.; d.) Személyi biztosítékoknál: a biztosítéknyújtó vagyoni helyzete, megbízhatósága, üzleti hírneve stb. A biztosítékok értékelésénél azok piaci értékéből kell kiindulni. A biztosítékok piaci értékét meghatározza: piaci kereslet kínálat, vagyontárgyak jellege, állaga-állapota, a kötelezett gazdasági stabilitása, az ügyfél biztosítékainak regionális elhelyezkedése, az ügyfél piaci, gazdasági pozíciója. A reális piaci érték meghatározására első alkalommal az ügylet megkötésekor kerül sor, melyet az ügyfél és az ügyféllel szembeni követelések minősítésének romlása esetén át kell értékelni és szükség esetén tovább kell szigorítani A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat mérséklés hatásának számítására a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét alkalmazza. A Takarékszövetkezetnél tőkekövetelmény mérséklőként elfogadható 1. előre rendelkezésre bocsátott pénzügyi biztosítékok a Takarékszövetkezetünknél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, 14

15 központi kormány, központi bank, által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet egy elismert külső hitelminősítő szervezet minősített és legalább 4. hitelminősítési besorolású, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet egy elismert külső hitelminősítő szervezet minősített és legalább 3. hitelminősítési besorolású, 2. előre nem rendelkezésre bocsátott garancia és készfizető kezesség központi kormány és központi bank, (állami készfizető kezesség, állami garancia) helyi önkormányzat, Hkr.6. (2)-(3) bekezdésben meghatározottnak megfelelő közszektorbeli intézmény, hitelintézet és befektetési vállalkozás, vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, ha az elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítéssel és legalább 2. hitelminősítési besorolással rendelkezik, hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás. (Garantiqa Hitelgarancia ZRT és Agrár Vállalkozási Hitelgarancia ZRT készfizető kezessége) A PILLÉR Takarékszövetkezet a tőkekövetelményt mérséklő biztosítékként a központi költségvetés garanciáját valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt, az Agrár - Vállalkozási Hitelgarancia Zrt. által nyújtott garanciák államilag viszont garantált részét fogadja el, melynek figyelembe vett összege én 156,152MFt. Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség adatok MFt-ban Kitettségi osztály Fedezett összes kitettség (Bruttó értéken) Vállalkozás 155,815 Lakosság 6,777 Ingatlannal fedezett 0,809 15

16 Számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele előtti összegek és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként: Kitettségi osztályok Bruttó kitettség összesen Darab szám adatok MFt-ban Kitettség értékek átlagos értéke Központi kormány és központi bankok 3 530, ,304 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 5, ,645 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 3 107, ,877 Vállalkozások 1 458, ,316 Lakosság 427, ,088 Ingatlannal fedezett 836, ,205 Késedelmes tételek 128, ,990 Egyéb tételek 600, ,441 Összesen , , Késedelmesnek minősített tételek belső szabályzatban való megközelítése 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a Hkr. 13 2)-6) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel vagy a leányvállalatával szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 16

17 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat mérséklő tétel vehető figyelembe. 5) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a Felügyelet által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Takarékszövetkezetünk a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelmek és a hitelminőség romlás kezelésének módját a céltartalék képzés és értékvesztés elszámolásáról szóló belső szabályzata rögzíti, melynek alkalmazása során a Takarékszövetkezet a hitelminősítést a évi C törvény valamint A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján végzi. A Takarékszövetkezet decemberben módosította a Monitoring -, Eszközértékelési -, Értékvesztés-elszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzatát az MTB Zrt. által kiadott ajánlás szerint, mely közvetett hatályú szabályzat. A módosítás mérlegre gyakorolt hatása nem jelentős. A Takarékszövetkezetünk a tételek minősítését, az alábbi általános szabályok szerint végzi: 1.) A kintlévőségek minősítését mindaddig naptári negyedéves rendszerességgel végezzük, amíg azok visszafizetésre, kiegyenlítésre vagy a könyvviteli nyilvántartásból kivezetésre nem kerülnek. 17

18 2.) Takarékszövetkezetünk a kintlévőségek minősítését a 250/2000. (XII.24.) Kormányrendelet 7. számú melléklete szerint végzi, egyedi teljes szempontú, egyedi egyszerűsített, illetve csoportos egyszerűsített értékelés alá sorolja a tételeket. 3.) Az ügyleteket értékükkel az alábbiak szerint soroljuk minősítési kategóriák valamelyikébe a) a 6,3 millió forint alatti lakossági-, vállalkozói hitelek csoportos egyszerűsített minősítés alá, b) a 6,3 millió forint feletti lakossági hitelkövetelések egyedi egyszerűsített minősítés alá tartoznak, c) a 6,3 millió forint feletti vállalkozói, illetve ezek közé átsorolt hitelkövetelések egyedi teljes szempontú minősítés alá tartoznak. A hitelintézetnél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, az átvett eszközöket és bankgaranciát egyedileg kell minősíteni. A mérlegen kívüli kötelezettségeket az alapügylettel együttesen kell elbírálni. 4.) Az egyedi tételek minősítési kategóriájának meghatározása során azt valószínűsítjük, hogy az adott tétellel összefüggésben, milyen mértékű lehet a várható, jövőbeni veszteség, a megtérülés hiánya, illetve a veszteségjellegű jövőbeni kötelezettség. 5.) A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez a Takarékszövetkezet. 4.4 Értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása A minősítések elvégzésekor a hitelintézetekkel szembeni, az ügyfelekkel szembeni követelések, a befektetések valamint a függő és jövőbeni kötelezettségek teljes összegét, amellyel kapcsolatban veszteség keletkezésének kockázata fennáll - a tőkekövetelést - minősíteni kell. Az eszközminősítési kategóriákba sorolás a tétel jellegétől függően a következő szempontok együttes mérlegelése alapján történik, az eszközminősítés számviteli követelményei szerint, figyelembe véve a Tv. és rendelet előírásait is: a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, d) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), e) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség. A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés mértékét az egyszerűsített eljárással minősített tételeknél az alábbiak szerint határozza meg, mely mérték a bruttó könyv szerint érték százalékában értendő. 18

19 Problémamentes 0 % Külön figyelendő 5 % Átlag alatti 20 % Kétes 50 % Rossz 90 % Az egyedileg minősített tételek esetében minősítési kategóriánként egyedi, teljes szempontrendszeren alapuló minősítésű követelések esetében elszámolt értékvesztést úgy kell meghatározni, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó nyilvántartási ill. bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokon belül, a megadott százalékos mérték között legyen: Külön figyelendő 1-10 % Átlag alatti % Kétes % Rossz % 4.5 A kitettségek földrajzi legalább országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet. Takarékszövetkezetünknél fennálló hitelkockázatok megoszlása ágazatok szerint adatok MFt-ban Ágazat Darabszám Tőke Nettó tőke 1. Mezőgazd., erdőgazd., halászat , , Feldolgozó ipar 15 65,113 64, Építőipar 23 63,295 32, Kereskedelem, járműjavítás ,542 88, Szálláshely-szolg., vendéglátás 19 26,466 24,507 Száll., raktározás, inform., 6. komm ,231 21, Pénzügyi tevékenység 4 6,211 0, Ingatlanügylet, gazdasági szolg , , Közigazgatás 1 1,534 1, Oktatás 3 0,005 0, Egészségügyi, szoc. ellátás 5 10,384 10,115 Egyéb közösségi, személyi 12. szolg. 8 3,923 3, Ismeretlen ágazat , ,997 Összesen , ,653 19

20 4.6 Nettó kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként: adatok MFt-ban Hátralévő futamidő Kitettségi osztályok 5 éven összesen éven belüli 1-5 év túl Központi kormány és központi bankok 2 932, , ,428 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 5, ,645 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 1 828, , ,632 Vállalkozások 392, , , ,212 Lakosság 242, ,018 19, ,420 Ingatlannal fedezett 44,303 89, , ,552 Késedelmes tételek 1, ,711 Egyéb tételek 161, , ,912 Összesen 5 608, , , ,512 Késedelmes tételek - 90 napot meghaladóan késedelmes kitettségek - bruttó értéken: adatok MFt-ban Ügyfél kategória Bruttó összeg Pénzügyi vállalkozások 0,000 Nem pénzügyi vállalkozások 92,312 jogi személyiségű vállalkozások 92,254 nem jogi személyiségű vállalkozások 0,058 Háztartások 36,440 egyéni vállalkozók 1,541 lakosság 34,899 Egyéb 0,000 Összesen 128,752 20