Kustár Zoltán: A héber Ószövetség szövege. Kézikönyv a Biblia Hebraica Stuttgartensiához (Debrecen: Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2000; ISBN: 963 8429 28 3; pp. 187) Azoknak a teológusoknak, akik napjainkban foglalkoznak a Bibliával, különlegesen nagy teher van a vállán. Évtizedek elmaradottságát tükrözi teológiai irodalmunk az ilyen szempontból is átkos rendszernek köszönhet en. A ma él lelkészeknek, tanároknak a feladata (lenne), hogy ezt az elmaradottságot felszámolják. Ez éppúgy jelenti hiánypótló m vek megjelentetését, mint a felzárkózást a nemzetközi színvonalhoz a teológia minden ágában, de éppígy idesorolom az utánpótlás, vagyis a kutatók új sorainak kinevelését is. Komoly el relépések mindenhol történtek, elég jó példaként megemlítenem Szathmáry Sándor professzor úr, vagy Karasszon István professzor úr kiadványait, de tennivaló még b ven akad, s remélhet leg azok a teológiai tanárok is csatlakoznak ehhez a munkához, akikt l ritkán, vagy soha nem olvasunk a teológiai újságokban. Szerencsére azért jó példák is akadnak, s hála az Örökkévalónak egyre s r bben. Ezért is öröm egy olyan kötet megjelenésér l beszámolnom, ami régóta várt hiánypótló munkának számít. Fiatal kutatók el tt mindig nagy a kísértés, hogy azonnal felrohanjanak a hegycsúcsra, magyarul szólva új elméleteket, téziseket állítsanak fel, ett l remélve a tudományos elismerést. Pedig nem csak önálló kutatómunkára van szükség, ahogy azt az el bb is hangsúlyoztam. Egy-egy összegzés, egy-egy régen várt kézikönyv, szótár, egy jó fordítás is nagy jelent séggel bír! Gondoljunk csak bele, ha a lelkészek és teológusok kezébe tudnánk adni egy jó bibliai héber-magyar szótárt, vagy ha túllépnénk az egykötetes Biblia-kommentár koncepcióját, s mindenki polcán ott lenne egy teljes kommentársorozat, a Biblia minden egyes könyvéhez magyar nyelven! Sok ilyen hiánypótló munka vár még megírásra, s ezt a szolgai feladatot vállalta e könyv megírásával Kustár Zoltán barátom is. Bizonyára minden teológus diák és Bibliát forgató lelkész nagy örömmel fogadja ezt a kézikönyvet. (A Biblia kifejezés alatt természetesen nem a magyar fordítást értem, hanem esetünkben csak és kizárólag az eredeti héber szöveget.) Az angol-német nyelv szakirodalomban több szövegkritikai bevezetés is létezik, csak néhány fontosabb szerz re utalok itt: Roberts, Würthwein, Tov. Hagyománya van már a héber
Bibliákhoz írt kis bevezetéseknek is, talán az els volt az ilyen füzetek sorában kit n tanáromnak, P.H. Williams professzornak a rövid, de igen hasznos írása (An English Key to the Symbols and Latin Words and Abbreviations of Biblia Hebraica, 1969). Ezt követte Hans Peter Rüger munkája, ami már a BHS-hez készült (1985). Már itt megemlítem: biztos siker fogadná egy ilyen kivonatos, csak a héber és latin rövidítéseket tartalmazó rövid füzetecskét is, ami nyugati kollégáinkhoz hasonlóan ott lapulna a héber Biblia borítója alatt. Ilyen listák egyébként már korábban is léteztek Magyarországon: Debrecenben Karasszon Dezs professzor úr, Budapesten Tóth Kálmán professzor úr, valamint jómagam is készítettünk ilyen listát diákjaink számára teológián belüli használatra. Rüger munkáját W.R. Scott kicsit b vebb munkája követte, ami átmenetnek tekinthet a rövid el dök és a részletesebb szövegkritikai bevezetések között (1987). Feltétlenül el kell mondanunk itt azt is, hogy Magyarországon volt hagyománya a szövegkritikai kutatásnak és publikálásnak, s itt említsük meg a két világhír magyar tudós, Bacher és Blau neveit. E hagyomány újjáélesztése és folytatása is ránk vár, s ebbe a láncolatba lépett be most ez a munka is. A könyv címirata szerint Kézikönyv a Biblia Hebraica Stuttgartensiához, vagyis a héber Biblia (Ószövetség) Codex Leningradensis-en, a Biblia legrégibb teljes kéziratán alapuló tudományos kiadásához. A Biblia Hebraica Stuttgartensia (a továbbiakban: BHS) a legelterjedtebb héber Biblia, amit zsidó és keresztyén körökben egyaránt használnak. (Történtek ugyan kísérletek egy jóval alaposabb kritikai kiadásra is, ahogy erre helyesen a könyv is utal p. 4., Hebrew Union Bible, s meg is jelent két részben az Ézsaiás-kötet (1975, 1981), de a project a hihetetlen nagy elvárások és rengeteg szempont miatt önmagát ítélte halálra, így nem várható, hogy valaha is befejezik. Készül ben van egy másik kritikai kiadás is, de valószín leg ez sem fogja még jó ideig kiszorítani a BHS-t. S mivel ennek a legelterjedtebb kiadásnak a használata a hagyományos rabbinikus jegyzetek és a modern szövegkritikai apparátus miatt nem is olyan egyszer, fontos és hasznos volt kiadni egy kézikönyvet a BHS használatának megkönnyítéséhez. Ezért született meg ez a kézikönyv. A könyv öt nagyobb részre tagolódik: a szóférím, a masszoréták, a masszóra, szövegkritika, függelékek. Mindegyik rész rendkívül jól használható. Külön értékelend az áttekinthet forma: lényegesebb jelölések és logikai következtetések bekeretezve, tehát a szövegb l külön
kiemelve teszik még praktikusabbá az egész könyvet az olvasó számára. Talán az els olyan magyar nyelv teológiai könyv ez, amelynek írója élni tudott a számítógépes szövegszerkesztés és grafika adta lehet ségekkel. Ráadásul a számítógépes megoldások nagyon olvasóbaráttá tették a könyvet. Az els fejezet a kanonikus szöveget hagyományozó írástudók, a szóferím munkáját tárgyalja. Olvashatunk itt a szöveg tagolásáról (nyitott és zárt bekezdések, versekre való beosztás, a Tóra istentiszteleti felosztása, a BHS szerkeszt inek egyedi szövegtagolása, költ i szövegek tagolása), valamint a mássalhangzós szöveg különleges jelzéseir l (puncta extraordinaria, nun inversium, megemelt, megnagyobbított és kicsinyített bet k etc.). Szakember számára természetesen érdekes a könyv végén található bibliográfia is. Itt nem volt világos számomra, hogy mi alapján kapott helyett egy-egy a téma szempontjából másodrangú könyv (pl. Kecskeméti Ármin és Tóth Kálmán munkája), ill. mi alapján maradt ki teljesen egy-egy valóban fontos kutató (pl. James Barr), vagy könyv (pl. ha már nyelvtanokra hivatkozunk, mindenképpen meg kell említeni a jelenlegi legjobb nyelvtant, Joüon-Muraoka két kötetes nagy munkáját, Jenni nyelvtanát, vagy a Waltke-O Connor szerz páros nyelvtanát). Fordításoknál és reprint kiadványoknál érdemes megemlíteni az eredetit (pl. Tov bevezetéstanát angolból fordították, Burrows munkája szintén fordítás, Bacher munkája eredetileg szintén nem 1998-ban jelent meg). Ezek apróságok, de aki további munkákat akar olvasni a feltüntetett szerz kt l, azt megzavarhatja a kutatásban mindez. Talán abból is adódik ez a kis módszertani hullámzás, hogy a könyv több szeretne lenne, semmint egyszer en egy a BHS-hez írt kézikönyv. Az elméleti részek részletes leírása jól szemlélteti ezt, ahol a részletezés már-már szétfeszíti a könyv kereteit. Talán ezeket az elméleti részeket kiemelve és átdolgozva, más témákkal b vítve egy kimondottan szakembereknek írt általános bevezetéstan lenne a megoldás, ami ilyen mély részletességgel és jó áttekinthet séggel elemez minden ide kapcsolódó témát, s a szakirodalmat is kimerít en és pontosan idézné az adott támakörben. Persze csak hangosan gondolkodom, a felhasznált irodalom így is jól használható és kit n kiindulási alap bármely érdekl d nek, aki ezen a területen tovább akarja mélyíteni ismereteit. A BHS szövegkritikai apparátusának kapcsán szeretném felhívni a figyelmet néhány dologra. El ször is: a kritikai apparátus tudományos javaslat, a szöveg olvasásánál, fordításánál figyelembe kell, ill. lehet venni, de a javaslatok elfogadása nem kötelez. A döntés mindig a magyarázó, ill. fordító felel ssége. Erre a tényre a szerz is gondosan
hangsúlyt helyez. A másik dolog legalább ennyire fontos, noha általában elkerüli a figyelmünket. Bár a BHS a legelterjedtebb héber Biblia-kiadás, ett l még tény marad az, hogy az egyes könyveket más-más tudós állította össze. Rögtön a BHS megjelenése után (1978) James Barr keményen meg is kritizálta az ebb l adódó következetlenségeket és hiányosságokat. Sámuel könyvének apparátusát ismertetve például egyenesen ezt mondja: This is a disaster! (sic!) Vizsgálódásait Barr így összegzi: In general, in spite of many improvements at certain points, it is sad to have to say that the critical apparatus of BHS represents a step backward rather than forward in comparison with BHK (which itself was not so very good.) ; in: JTS 30 (1979), pp. 212-216. Véleményével Barr nem áll egyedül a tudósok között. Ez persze semmit sem von le a BHS-hez írt els magyar nyelv kézikönyv értékéb l, s t! Remélem minél többen lesznek, akik e kézikönyv segítségével könnyebben és jobban tudják használni a BHS-t, ideértve annak óvatosabb használatát. A kritikai apparátus rövidítéseinek feloldása és fordítása igen pontos, ez igaz mind a kéziratok és verziók jelöléseire, mind a latin szóanyag rövidítéseire. Ez az a rész, aminek külön megjelentetésére is javaslatot tettem a recenzió elején. Külön értékelend, hogy az egyes részeknél nagyon jó kritikai megjegyzéseket is olvashatunk a szerz t l. A legtöbb ilyen jelleg munka, ami nem egy önálló kutatási eredményeket ismertet írás (egy új szemlélet kommentár, egy speciális kérdésben kifejtett saját véleményt tükröz cikk stb.), általában beleszürkül az idegennyelv hasonló munkák sorába.. Szükséges, hogy saját véleménnyel bírjunk, s ezt el is merjük mondani, vállalva így akár a tévedés lehet ségét is. Összességében a könyv jól megírt és jól használható munka. Régóta meglév rt tölt be a magyar teológiai irodalomban, remélem minél több lelkész és teológus polcán ott lesz, s a Biblia tanulmányozása során nagy hasznát veszi mindenki. Mindenkinek igen-igen ajánlom, lelkészeknek különösen!
Egyéb : 1, A köt jel és gondolatjel nem ugyanaz a karakter (utóbbi: Alt 0150)! 2, Helyesírási hibák, elírások: p. 14.: 2. bekezdés 2. sora: ezekez, helyesen: ezeket; p. 79.: utolsó el tti sorban: bibliából, helyesen: Bibliából; p. 86.: VI. 1. bekezdése: mindenegyes, helyesen: két szó; p. 87.: A Római kezdet rész utolsó sorában hivatottak, helyesen egyeztetve: hivatott; p.88.: 2. bekezdés 10. Sorában ismétcsak, szerintem ez két szó; p. 101.: utolsó bekezdés 7. sorában: bibliában, helyesen: Bibliában; p. 105.: 4.sor: biblia, helyesen: Biblia; p. 105. 2. Bekezdés 3. sora: biblia szövegnek, helyesen: bibliai szövegnek; p. 178.: utolsó el tti sor: tiberian ; az angol helyesírás szabályai szerint: Tiberian. 3, p. 30. Ultima, penultima: rendkívül ritkán, de ha jól emlékszem antepenultima is el fordul. 4, p. 107. A TM-Sam-LXX szövegcsoportok behatárolása nem elfogadott tény, csupán elmélet, ezt érdemes hangsúlyozni. (Csak felsorolás szintjén: de Lagarde Urtext elmélete, Kahle Vulgartext/Vulgärtexte elmélete, Cross földrajzi területekhez kötött Theory of Local Texts elépzelése, Tov A Theory of Textual Plurality and Variety elmélete.) A kérdéshez lásd: Cross, F.M. és Talmon, S., Qumran and the History of the Biblical Text (London: Harvard Univ. Press, 1975); VanderKam, J. C., The Dead Sea Scrolls Today (Grand Rapids: W. B. Eerdmans, 1994), pp.132-134.; Tov elméletéhez: TCHB, pp. 187-197, továbbá: A Modern Textual Outlook Based on the Qumran Scrolls, in: HUCA 53 (1982), pp. 11-27; Hebrew Biblical Manuscripts from the Judean Desert: Their Contribution to Textual Criticism, in: JJS 39 (1988), pp. 5-37; The Original Shape of the Biblical Text, in: VT Supplementum, Leiden: E.J. Brill, 1991, pp. 345-359; a Kahle-Cross-Tov elméletek kritikai értékelése új konstruktív javaslatokkal: Ulrich, E.: Pluriformity in the Biblical Text, Text Groups, and Questions of Canon, in: The Madrid Qumran Congress (STDJ XI/1, eds.: Barrera, J. T. Montaner, L.V., vol. I., Leiden: E.J. Brill, 1992), pp.23-41, valamint: Chiesa, Bruno: Textual History and Textual Criticism of the Hebrew Old Testament, op. cit., pp. 257-272. Magyarul a kérdés feldolgozatlan.
This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.