A BIZTONSÁGTECHNIKAI SZAKEMBER HELYE ÉS SZEREPE IPARI LÉTESÍTMÉNYEK TERVEZÉSÉNÉL

Átírás

1 BIZTONSÁGTECHNIKA TISZOLCZI BALÁZS GERGELY A BIZTONSÁGTECHNIKAI SZAKEMBER HELYE ÉS SZEREPE IPARI LÉTESÍTMÉNYEK TERVEZÉSÉNÉL THE ROLE OF SECURITY TECHNOLOGY SPECIALISTS IN DESIGNING INDUSTRIAL FACILITIES évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl elıírja, hogy a létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közremőködık feladata, amelynek teljesítésében együtt kell mőködniük. Egy adott létesítési feladatban már a legkoraibb szakaszban, a célok megfogalmazásakor és a tervezésben is elıtérbe kerülnek a biztonsági szempontok. Cikkemben ismertetem a biztonsági szakember feladatát egy ipari létesítmény tervezése során, és kapcsolatát a tervezésben résztvevı más szakemberekkel. Kulcsszavak: Létesítés, biztonság, együttmőködés, tervezés, alapelvek, biztonságtechnika Law Number XCIII of 1993 says about labour safety that those should enforce the labour safety requirements who contribute to the establishing and they have to collaborate in its fulfilment. Security viewpoints become important in the very first stage of a certain establishment task when aims are composed and planning takes place. This article describes security specialists' tasks when designing industrial facilities and their contact with other experts participating in designing. Keywords: Establishment, security, collaboration, planning, principles and security technology A biztonságtechnika fogalma Ahhoz, hogy a témát bıvebben kifejthessük, elsı lépésként tisztázni kell, mit is takar pontosan a biztonságtechnika fogalma. Erre azért van szükség, mert a különbözı szakterületek terminológiájában gyakran eltérı értelmezésekkel találkozhatunk. Jelen írás vonatkoztatásában biztonságtechnika alatt mindazon szervezési és mőszaki intézkedések, és a hozzájuk tartozó eszközrendszer értendı, amelyeknek célja, hogy kiküszöböl- 261

2 jék a veszélyforrásokat, amik a munkavállalókat érhetik a szervezett munkavégzés során. [1] 262 A megfelelı tervezés fontossága A hazai alkalmazott gyakorlatban ezek fıleg a munka és tőzvédelmi elıírások érvényesítését jelentik, szorosan kiegészítve a környezet - és vagyonbiztonsági szempontokkal. De mindezek mellett szükségszerően tartalmaznak olyan elemeket is, amik túlmutatnak a jogszabályok puszta alkalmazásán. Egy felelısségteljes vállalkozás, amely tevékenységével kapcsolatban hosszú távú biztonsági stratégiát fogalmaz meg, annak ezen elveket, elıírásokat már a célok megfogalmazásánál és a tervezésnél (a lehetı legkorábbi fázisban) alkalmaznia kell, hiszen általánosan elfogadott tény, hogy egyszerőbb (és olcsóbb!) a problémát megelızni, mint késıbb a meglévı rendszer hiányosságait orvosolni. Minden egyes beavatkozás egy már mőködı struktúrába potenciális veszélyforrást jelent mind munkavállalói, mind gazdasági oldalról. Egyes extrém esetekben egy adott üzem, üzemrész teljes leállását is eredményezheti, ami az idı függvényében jelentıs bevételkiesést vonhat maga után. A gyakorlatban a tervezéssel kapcsolatban két lényeges hibát tapasztalhatunk. Az elsı, amikor mindent alárendelnek a gazdaságossági érdekeknek, és a biztonságnak csak a legszükségesebb, legalapvetıbb (értsd: a hatósági engedélyekhez szükséges) szempontjait elégítik ki. (Vagy ezeket sem!) Egy másik, speciális szemlélet az ún. túlbiztosítás problémája. Ennek háttere, (szintén szoros összefüggésben van a gazdaságossággal) hogy egyes eszközök, munkafolyamatok kiesése a termelésbıl a velük összefüggı, termelési láncot alkotó egyéb gépek, berendezések leállásához vezethet, ezért elemi tulajdonosi érdekbıl (a rendelkezésre állás biztosítása miatt) már eleve egy megemelkedett rendszerelemekbıl álló technológia kivitelezése történik, ellátva az összes létezı beépíthetı, és utólag telepíthetı biztonsági kiegészítıvel. Az ilyen rendszerekben általában kiugróan magas az emberi mulasztásból eredı hibák száma.

3 BIZTONSÁGTECHNIKA A kialakítást befolyásoló tényezık A beruházás alapadatai A felelıs biztonságtechnikai szakember természetesen nem szeretne egyik fent említett hibába sem beleesni, és egy olyan konstrukció kialakítására törekszik, amely vállalható mind biztonsági mind gazdasági oldalról. Legyen is szó bármilyen tervezésrıl, az elsı, és legfontosabb lépés, hogy tisztáznunk kell a beruházóval a kiindulási alapadatokat. Ezen a ponton különösen körültekintıen kell eljárnunk, hiszen az adatok minden egyes eleme befolyásoló tényezı a konkrét megvalósítás tekintetében. Ezek közül néhány, a teljesség igénye nélkül: Az épület alapadatai: rendeltetése, alapterület, magasság, uralkodó szélirányok, tagoltság, talaj stb.; Az alkalmazott technológia tulajdonságai, gyártási folyamat, berendezések, az anyagmozgatás módja; Az alkalmazotti létszám, összetétel életkor, nem szerint, különös figyelemmel a megváltozott munkaképességő munkavállalókra; A felhasznált anyagok; Az ırzött, tárolt érték nagysága, a terült vagyonvédelmi szempontból lényeges sajátosságai; Az alkalmazott munkaidı, munkarend stb. Egy zöldmezıs beruházásnál egyszerőbb a dolog, a szakembereket befolyásoló egyetlen tényezı gyakorlatilag csak a rendelkezésre álló költséghányad. Ha egy mőködı üzemcsarnok, vagy raktár átépítésében, bıvítésében, rekonstrukciójában gondolkodunk, a probléma jóval összetettebbé válik, hiszen muszáj alkalmazkodni a már meglévı adottságokhoz. Nem beszélve arról, hogy szintén külön biztonságtechnikai feladatként jelenik meg az üzem területén belüli építési, kivitelezési munka koordinálása, ami egy zöldmezıs projektnél általában nem ró külön feladatot a beruházó szakemberére. Jogszabályok, mőszaki elıírások Ahhoz, hogy konkrét megvalósításra javaslatokat tegyünk, ismernünk kell a hatályban lévı jogszabályokat, mőszaki ajánlásokat. A kiinduló 263

4 adatokat figyelembe véve, össze kell tehát győjteni mindazon elıírásokat, szabványokat, amik taxatíve meghatározzák a biztonságtechnikával összefüggı kötelezettségeket. Ilyenekbıl rengeteget találunk, azonban e helyen hármat emelnék ki közülük, mégpedig azért, mert úgy vélem, az alapelveket a legjobban ezen elıírások fogalmazzák meg. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl (OTÉK) III. Fejezet 31. (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, természet- és a mőemlék védelemi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tőz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetıleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetıleg azokat ne befolyásolják károsan. A már a bevezetıben is említett évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl (továbbiakban MVT) a következıképpen rendelkezik: 18. (1) Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védıeszköz elıállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. 19. (1) A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közremőködık feladata, amelynek teljesítésében együtt kell mőködniük. 2) A létesítésben közremőködı (tervezı, kivitelezı) köteles írásban nyilatkozni, hogy a 18. (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta. (3) A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni. (4) Olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz. Fontos megemlíteni még a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tőzvédelmi Szabályzatot (OTSZ), melynek tervezési alapelvei a következık: 264

5 BIZTONSÁGTECHNIKA Az építmények építészeti-mőszaki tervezése során a tőzvédelmi mőszaki kialakítást tőzvédelmi mőleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tőzvédelmi mőleírás, dokumentáció. A tőzvédelmi mőleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelı szakértelemmel rendelkezı személy készítheti, ezért ahol a tőzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelıs tervezı köteles tőzvédelmi szakértıt bevonni a tőzvédelmi mőleírás elkészítésébe. Vegyipari, olajipari és gázipari tervezés során a szakterületnek megfelelı tőzvédelmi szakértı közremőködése is megengedett. A MVT már kötelezı érvényővé teszi azt az együttmőködést a tervezésben részt vevık között. Ezen kívül megállapítja, nem is olyan rejtett módon az érvényben lévı szabványok alkalmazásának kötelezettségét, hiszen jelenleg a szabványok képviselik a kor technikai és tudományos színvonalának csúcsát. Míg az OTÉK az építmények általános elıírásait tartalmazza, addig a MVT már konkrét követelményeket állít a technológiával és az alkalmazott gépekkel, berendezésekkel szemben, az ergonómia általánosan elfogadott fogalma alapján pedig a fizikai és a szociológiai munkakörnyezettel kapcsolatban is. A biztonságot befolyásoló egyéb tervezési szempontok Fontos biztonságtechnikai feladatként jelenik meg a jogszabályok elıírásain túl, hogy a létesítményeket, és a bennük folytatott tevékenységeket egyszerővé, átláthatóvá, felhasználóbaráttá tegyük, a technológiai biztonság mellett így teremtve meg az üzemeltetı és a karbantartó személyzet számára a könnyebb és veszélymentes üzemeltetést, és a hibalehetıségek számának minimálisra csökkentését. [2] Erre a speciális problémára nyújtanak számunka megoldást a belsı biztonság, vagy más megfogalmazásban az önmagából következı biztonság irányelvei (angolul: Inherent Safety) amik alkalmazása a tervezés során nagyban hozzájárul, hogy megelızzük a késıbbi baleseti szituációkat. 265

6 Az Inherent Safety alapelvei a következık: [3] Minimalizálás. A logisztika és a termelés optimalizálásával csökkenteni kell a veszélyes berendezéseket, a felhasználás helyén tárolt veszélyes anyagokat, és az egyes technológiákban lévı szerelvények számát és méretét, de ugyanúgy minimalizálási folyamat az anyagmozgatási és közlekedési utak hosszának, a keresztezıdések számának csökkentése is. Helyettesítés. Amennyiben a technológia engedi, veszélyes anyagok helyettesítése veszélytelennel, vagy egyes veszélyes berendezések kiváltása. Ilyen lehet például a szellızı berendezés telepítésével és üzemfenntartásával járó költségek és biztonsági kockázatok kiküszöbölése, ha a technológiát eleve szabadtérre telepítjük. Az idıjárásra érzékeny elemek védelmére rendkívül sok megoldás áll rendelkezésünkre. De gondoljunk bele, mennyivel egyszerőbb eleve egy olyan gépet, berendezést megvásárolni, aminek zajterhelési mutatói a megengedett határérték alatt vannak, mint utána szervezési intézkedésekkel, vagy egyéni védıeszközökkel csökkenteni az üzemi terület zajszennyezésének hatásait, nem is beszélve a költséges zajmérések elvégeztetésének szükségességérıl. Mérséklés. A technológiai tervek általában (éppen a túlbiztosítás miatt) túl sok rendszerelemmel számolnak, cél lehet ezen elemek számának csökkentése. Egyszerősítés. Bonyolult szerelvényezés helyett többfunkciós elemeket beépíteni, átláthatóbbá téve ezáltal a teljes rendszert. Figyeljük meg, hogy ezek a biztonsági intézkedések szoros szimbiózisban vannak a gazdaságossággal is, hiszen kölcsönösen szolgálják egymás érdekeit Együttmőködés. A biztonságtechnikai tervezési szempontok legritkábban jelennek meg önállóan, azok szerves részét képezik az építészeti, technológiai és gazdasági terveknek, mégpedig úgy, hogy sem kivitelezési, sem termelési, sem pénzügyi oldalról nem hátráltathatják a beruházást, és mindemellett biztosítaniuk kell, hogy az innováció eredményei folyamatosan alkalmazásra kerülhessenek, és egy késıbbi bıvítésnek, korszerősítésnek se jelentsenek akadályt. Természetesen mindezt úgy, hogy a biztonsági szempontokat maximálisan érvényesítsék. Ebbıl, és a fentebb felsorolt alapelvekbıl is tisztán látszik, hogy (a MVT elıírásától függetlenül is!) a tervezésben az építész, logisztikai, üzemi, gazdasági és biztonságtechnikai szakembereknek szorosan együtt kell mőködniük a cél megvalósítása érdekében. A biztonságtechnikai szakember feladata pedig ezen kooperáció keretén 266

7 BIZTONSÁGTECHNIKA belül az, hogy összegyőjtse a megvalósítandó projekt adatait, tisztában legyen az adott üzem létesítésével kapcsolatos jogi és mőszaki szabályozással, ismerje a biztonságos munkakörnyezet kialakításának alapelveit, összefüggéseiben lássa azokat, át tudja ültetni az alkalmazott gyakorlatba, és mindezen ismereteit sikeresen érvényesíteni tudja az együttmőködés során! Mivel már a tervezés szakaszában, sok esetben érdemes bevonni (vagy be kell vonni!) az engedélyezı hatóságot a munkába, ezért a kapcsolattartás és az egyeztetés feladatai is általában rá hárulnak, így különösen fontos, hogy kellıképpen el tudjon igazodni az engedélyeztetési eljárások folyamatainak szövevényes útvesztıiben. A kivitelezéskor esetlegesen felmerülı, elıre nem látott, de szükségszerő módosításokat a szakembernek nyomon kell követnie, hiszen a tervtıl való apró eltérés is jelentısen befolyásolhatja a biztonságot. (Pl. elég egy polc áthelyezése ahhoz, hogy a felszerelt tőzjelzı érzékelı a kialakult tüzet csak késve, vagy egyáltalán ne jelezze.) 267

8 Felhasznált irodalom [1] Nagy Margit: Vegyipari folyamatok és mőveletek biztonságtechnikája. OMKT kft, tanfolyami jegyzet [2] Grafjódi István: A súlyos ipari balesetek megelızését és következményeinek csökkentését szolgáló mőszaki és gazdasági eszközök és eljárások kutatása-fejlesztése, Doktori (Phd) értekezés. Budapest, május. [3] Hák Viktor (2009): Munkahelyi porrobbanások kockázatának csökkentése a belsı biztonság elveinek alkalmazásával III. rész. Munkavédelem és biztonságtechnika, XXI. évf. 1. szám