Helyi Esélyegyenlőségi Program EGYHÁZASRÁDÓC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 7 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 7 2. Stratégiai környezet bemutatása... 7 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 8 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 18 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 26 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 29 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 31 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása 33 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 34 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 34 1. A HEP IT részletei... 34 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 34 A beavatkozások megvalósítói... 34 Jövőképünk... 35 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 35 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 36 3. Megvalósítás... 42 A megvalósítás előkészítése... 42 A megvalósítás folyamata... 42 Monitoring és visszacsatolás... 43 Nyilvánosság... 43 Érvényesülés, módosítás... 45 4. Elfogadás módja és dátuma... 46 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. i CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Egyházashollós Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A község a 86. számú főút mellett fekszik Körmendtől 8 km-re északra. Eredetileg három községből, Kissároslakból, Egyházasrádócból és Rádóckisújfaluból áll. Az utóbbi községrész szinte összeér a mellette fekvő Rádóckölkeddel. Kissároslakot és Egyházasrádócot pedig a szombathely-szentgotthárdi vasútvonal választja el egymástól. Kissároslak a vasúttól keletre, Egyházasrádóc pedig nyugatra fekszik. Története A község és egyháza első okleveles említése 1221-ből származik Ecclesia S. Georgii de Radocz alakban. Neve valószínűleg a szláv Radovac személynből való. Nevének előtagját Árpád kori templomáról kapta, megkülönböztetésül a hasonló nevű Kisés Pusztarádóc falvaktól. breitling replica watches Az előtag templommal rendelkező helyre vonatkozik. 1238-ban Terra nobilium de Raduzt, 1262-ben Radoch, 1422-ben Raduch, 1449-ben Radocz alakban szerepel az írott forrásokban. Köznemesi község volt. 1471-ben Mátyás király a településen birtokot adományozott a Nádasdy családnak. A későbbiekben kiemelkedő földbirtokos család lett Kissároslakban a Rosner család. Vályi András szerint "Egyházas Radócz, Puszta Radócz. Két elegyes magyar falu Vas Vármegyében, Egyházas Radócznak földes Ura Körméndy, és más Uraságok; Puszta Radócznak pedig Gróf Nádasdy Uraság."Kis Sároslak, és Német Sároslak. Két falu Vas Várm. földes Urok Gr. Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, fekszik Német omega speedmaster replica watches Sároslak, Pinka vizének szomszédságában, Körméndhez másfél mértföldnyire; Kis Sároslak pedig E. Radóczhoz nem meszsze, és annak filiája; határbéli földgyeik termékenyek, rettyeik jók, fájok is van." Fényes Elek szerint "Egyházas-Radócz, magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Körmendhez 1 óra, 198 kath., 260 ref., 10 zsidó lak., kath. és ref. anyatemplomokkal. Róna határa bőtermékenységű. Birják b. Mikos, Karcsay, h. Batthyáni, s m."radócz-ujfalu, magyar falu, Vas vmegyében, 100 kath., 50 ref. lak. Többeké. Ut. p. Körmend."Kis-Sároslak, magyar falu, Vas vgyében, 68 kath., 72 ref. lak. F. u. Szegedy, b. Mikos, s többen. Körmendhez 1 óra." Vas vármegye monográfiája szerint "Egyházas-Radócz, magyar község, 129 házzal és 790 r. kath. és ev. ref. lakossal. A gráczi vasut megálló helye. Posta és távíró a községben van. Körjegyzőségi és körorvosi székhely. Régi nemesi község; egyetlen földesura volt: báró Mikos János, azonban ennek is mindössze csak 6 jobbágya volt itt. A Dese -család ősi fészke. Ev. ref. egyháza a XVII. században keletkezett, a mostani templom 1787-ben épűlt. Kath. temploma is régi." "Kis-Sároslak, magyar község a gráczi vasútvonal mentén. Van 41 háza és 324 r. kath. és ev. ref. lakosa. Postája Egyházas- Radócz, távírója Körmend. A báró Roszner -családnak itt két kastélya van; az egyik régi, a másik 1894-ben épült." "Rádócz-Kis-Ujfalu, magyar község, 35 házzal és 223 r. kath. és ev. ref. lakossal. Postája Egyházas-Rádócz, távírója Körmend. A község a gráczi vasút mentén fekszik." 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
1910-ben Egyházasrádócnak 802, Kissároslaknak 435, Rádócújfalunak 221, túlnyomóan magyar lakosa volt. Egyházasrádóc a fenti községek egyesítésel jött létre 1937-ben. Az I. világháborúban az akkori három falurészből összesen 466-an vettek részt, közülük 49-en hősi halált haltak. A II. világháborúban való részvétel 38 főnyi áldozatot követelt. Nevezetességei Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus műemlék temploma az 1200-as ekben épült. A református templom 17. századi, 1787-ben barokk stílusban átépítették, mai formáját 1813-ban kapta, amikor klasszicista stílusban építették át. Az átépítések folytán barokk és reneszánsz elemek egyaránt megtalálhatók az épületben. A Rosner család kissároslaki kastélya 1894-ben épült, egy kisméretű angolpark közepén található. Az épületegyüttes jelenleg fogadóként üzemel. I. és II. világháborús emlékmű. A község lakossága és az önkormányzat 1991-ben állítatta az emlékművet az I. és II. világháborúban a községből elesettek tiszteletére. Szent István szobor és Szent István park. A szobrot Marosits József szobrászművész készítette. Az önkormányzat 2000-ben a Millennium tiszteletére állította. A településünknek jelenleg 1253 lakója van. Kiépített ivóvíz, szennyvíz, gáz és telefonhálózat van. Valamennyi mobilszolgáltató elérhető a településről. A községben 25 férőhelyes óvoda, működik, ahol a 3-7 es korú gyermekek napközbeni felügyelete és oktatása folyik. Jelenleg működő könyvtárunk már több tizede szolgálja községünk lakosait. Elnevezése, helye többször változott, de ma már végleges helyiséget biztosít az óvoda épülete. A könyvtár vezetője volt iskola igazgatója. Heti két alkalommal a helyi igényeknek megfelelően tart nyitva. A könyvtárat nyitvatartási idő alatt leginkább az iskoláskorú gyermekek látogatják, de az idősebb korosztály is megfordul itt. Egyházasrádócon 8 osztályos általános iskola működik. Megközelítése, közlekedése jó, vasútállomás. Háziorvosi, védőnői és fogorvosi szolgálat, valamint családsegítő és gyermekvédelmi szolgálat is működik. Négy civil szervezet működik: a Diák-Nyár Alapítvány, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Vöröskereszt helyi szervezete és a Polgárőr Egyesület. A civil szervezetek szerepet vállalnak a helyi rendezvények szervezésében, lebonyolításában. 1. számú táblázat - Lakónépesség az végén Fő Változás 2007 1333 2008 1327 100% 2009 1308 99% 2010 1279 98% 2011 1275 100% 2012 1253 98% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2. számú táblázat - Állandó népesség 4
fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 657 665 1322 50% 50% 0-2 esek 27 0-14 es 75 96 171 44% 56% 5-17 es 25 27 52 48% 52% 18-59 es 308 413 721 43% 57% 60-64 es 47 36 83 57% 43% 65 feletti 149 93 242 62% 38% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, 2011 3. számú táblázat - Öregedési index 65 feletti állandó lakosok (fő) 0-14 es korú állandó lakosok (fő) 2001 Nincs adat Nincs adat Öregedési index (%) 2008 230 191 120,4% 2009 235 190 123,7% 2010 238 176 135,2% 2011 242 171 141,5% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Egyházasrádóc lakosságának változását, korösszetételét, öregedési indexét az 1-3.számú táblázatok mutatják. 2007. re visszatekintve folyamatos csökkenés tapasztalható a lakónépesség számát illetően az ek során. 2012. re már 80 fővel csökkent a lakónépesség. A lakosság korösszetételét illetően a 65 feletti állandó lakosok nőtt és mindemellett pedig a 0 és 14 es korú állandó lakosok pedig csökkent. Ezáltal az öregedési index 120,4 százalékról 141,5 százalékra emelkedett, amiből arra lehet következtetni, hogy a település lakossága folyamatosan öregszik. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 21 18 3 2009 2 1 1 2010 9 10-1 2011 32 22 10 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlást a 4.számú táblázat tükrözi, mely szerint 2008-2010. ekben az elvándorlás volt a jellemző, majd 2011.ben jelentősen megemelkedett az odavándorlások, amely talán annak tudható be, hogy javultak a közlekedési feltételek. Mind a vonatközlekedésben, mind pedig az autóbusz hálózatnál több lett a járatszám, ezáltal könnyebbé vált a beutazás a közeli városokba, illetve akkor került átadásra a községben a lakópark. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 5
2008 6 15-9 2009 14 17-3 2010 3 8-5 2011 5 14-9 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Sajnos, a természetes szaporodás ről re csökkenő tendenciát mutat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a település öregszik, mint ahogy ezt a 3. számú táblázat is mutatja. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Egyházasrádóc település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételel érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 6
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. i CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. i CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. i III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. i IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. i CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. i CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. i XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. i CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Egyházasrádócon nincs az esélyegyenlőségi célcsoportokat mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők érintő helyi szabályozás. A képviselő-testület a rendeleteit folyamatosan vizsgálja, és e tevékenysége során figyelembe veszi az esélyegyenlőségi szempontokat is. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Egyházasrádóc Község Önkormányzati Képviselő-testületének 7/2004. (IV.30.) rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól Egyházasrádóc Község Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2012.(II.12.) számú rendelete a szociális ellátásokról. Egyházasrádóc Község Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2001. (VII.3.) számú rendelete az önkormányzat által biztosított lakáscélú támogatásokról A rendeletek célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit, valamint a Gyvt-ben is szabályozott, a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásának forrásait, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét. Egyházasrádóc Község Önkormányzati Képviselő-testületének 16/2005. (X.28.) sz. rendelete Egyházasrádóc község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról. A rendelet célja, hogy biztosítsa Egyházasrádóc község fejlődését, kijelölve a mezőgazdasági, ipari és lakó övezeteket. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Egyházasrádóc a Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás tagja, amely Vas megye nyugati részén helyezkedik el. Területe 590 km2, ezzel Vas megye második legnagyobb kistérségének számít. A Körmendi Kistérségi Társulás 2005. május 10-én jött létre 25 település részvételel. A térség nyugatról Ausztriával határos, északon a Szombathelyi, keleten a Vasvári, délen a Zalaegerszegi és az Őriszentpéteri, délnyugaton pedig a Szentgotthárdi Kistérség a szomszédja. A kistérség központja Körmend. A Társulás által ellátott feladat és hatáskörök a szociális és gyermekvédelmi feladat ellátása. 7
Az önkormányzat tagja a Körmend és Mikrotérsége Köznevelési Intézményfenntartó Társulásnak is, amely a jogszabályi változások miatt már csak az alábbi feladatokat látja el: Óvodai nevelés, ellátás, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési ellátása, bölcsődei ellátás. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapjául szolgált adatokat a TEIR adatbázisából, a KSH-ból valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Több adat hiányzik, így a 2012. i adatok egy része is. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget értjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből önerőből kitörjenek. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságból eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is a szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre az önkormányzat a feladatellátása során ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben, nyomorban élő család jelenleg nincs. A munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok lecsúszásához vezethet. Településünkön roma származású lakos nem él, ezért a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció sem jelentkezik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Egyházasrádócon a munkanélküliség az országos átlaghoz viszonyítva alacsony. Az inaktív emberek alacsony iskolai végzettségűek, alkohol problémával küzdenek vagy megváltozott munkaképességűek. A településen kevés a munkalehetőség, ezért a környező városokban, - elsősorban Körmenden, Szombathelyen vállalnak munkát. Többen mezőgazdasági tevékenységet végeznek, ez a fő jövedelemforrásuk, de vannak olyan őstermelők, akik a mezőgazdasági tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytatják. A lakók kevés kivétellel saját tulajdonú ingatlanokban laknak. Néhány családi házban több generáció is együtt él. Az ingatlanok az ott lakók jövedelmi helyzetétől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A településen 220 lakóingatlan van. Az önkormányzat nyilvántartása szerint 177 db személygépkocsi van a lakosság tulajdonában. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. i IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt ek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 esek 15-64 közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 452 482 934 24 5,3% 18 3,7% 42 4,5% 2009 451 475 926 33 7,3% 36 7,6% 69 7,5% 2010 448 484 932 16 3,6% 18 3,7% 34 3,6% 2011 443 476 919 21 4,7% 23 4,8% 44 4,8% 2012 nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat 8
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A nyilvántartott álláskeresők 34 és 69 fő között mozgott a vizsgált időszakokban. 2008-ról 2009-ra jelentősen emelkedett az álláskeresők 69 fő volt, majd 2010-re ezt jelentősen lecsökkent. Megállapíthatjuk, hogy a férfiak körében több az álláskereső, mint a nők körben. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők összesen fő 42 72 34 44 0 20 es és fiatalabb 21-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 56-60 61 felett Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, 2011. fő 2 6 0 3 Nincs adat % 4,8% 8,3% 0,0% 6,8% Nincs adat fő 7 11 4 7 Nincs adat % 16,7% 15,3% 11,8% 15,9% Nincs adat fő 10 7 2 4 Nincs adat % 23,8% 9,7% 5,9% 9,1% Nincs adat fő 5 10 5 6 Nincs adat % 11,9% 13,9% 14,7% 13,6% Nincs adat fő 6 6 4 7 Nincs adat % 14,3% 8,3% 11,8% 15,9% Nincs adat fő 2 9 2 3 Nincs adat % 4,8% 12,5% 5,9% 6,8% Nincs adat fő 3 11 5 4 Nincs adat % 7,1% 15,3% 14,7% 9,1% Nincs adat fő 6 9 8 5 Nincs adat % 14,3% 12,5% 23,5% 11,4% Nincs adat fő 1 3 3 5 Nincs adat % 2,4% 4,2% 8,8% 11,4% Nincs adat fő 0 0 1 0 Nincs adat % 0,0% 0,0% 2,9% 0,0% Nincs adat A regisztrált munkanélküliek korcsoportos bontása, idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztályok tekintetében miként változik a településen. 2010-ben volt a legalacsonyabb a munkanélküliek, 2009-ben pedig a legmagasabb. A községben a munkanélküliek aránya nem mondható magasnak, számuk a 31-35 közötti és az 45-55 közötti korosztály a legmagasabb, de magas még a pályakezdő fiatal munkanélküliek is. A 20 es és fiatalabb korosztályra nem jellemző a munkanélküliség 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 18 24 42 4 6 10 22,2% 25,0% 23,8% 2009 33 36 69 17 18 35 51,5% 50,0% 50,7% 2010 16 18 34 11 14 25 68,8% 77,8% 73,5% 2011 21 23 44 9 9 18 42,9% 39,1% 40,9% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 9
90,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 nők 2012 férfiak 2013 összesen 2014 2015 2016 2017 A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a regisztrált munkanélküliekhez képest a tartós munkanélküliek. 2009-2010 ekben a regisztrált munkanélküliek számához viszonyítva nagyon magas volt a fele 180 napnál régebbi, tartós munkanélküli volt. 2010 ben a 34 főnek többi mint háromnegyede volt a 180 napnál régebben nyilvántartott, majd a következő re ez jelentősen lecsökkent. Valószínűsíthető, hogy ez a közfoglalkoztatás bővítésének volt köszönhető. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a 18-29 es népesség 18-29 esek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 96 100 196 3 3,1% 1 1,0% 4 2,0% 2009 94 100 194 3 3,2% 4 4,0% 7 3,6% 2010 88 96 184 1 1,1% 2 2,1% 3 1,6% 2011 93 99 192 2 2,2% 6 6,1% 8 4,2% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázat pályakezdőkre vetítve mutatja a munkanélküliség helyzetét. Szerencsére a 18-29 es korosztályban nagyobb kicsi arányú a munkanélküliek. Arányuk 2011. ben nőtt meg egy kicsit nagyobb mértékben. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben kevés a munkalehetőség. Valószínűsíthető, hogy ez az arány magasabb lenne, ha csak a szakképzettségüknek megfelelő munkát vállalnák el. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 es és idősebb lakosság összesen 15-X es legalább általános iskolát végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x esek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 1371 691 680 997 488 509 374 27,3% 203 29,4% 171 25,1% 2011 1138 557 581 1138 557 581 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Egyházasrádócon a 15 es és idősebb lakosok számának több mint egy negyede nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Ez arra vezethető vissza, hogy a 60 en felüliek magas arányban vannak és ők jellemzően nem rendelkeznek magasabb iskolai végzettséggel. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség 10
Fő fő % fő % fő % 2008 42 0 0,0% 10 23,8% 32 76,2% 2009 69 2 2,9% 15 21,7% 52 75,4% 2010 42 2 4,8% 16 38,1% 24 57,1% 2011 44 1 2,3% 13 29,5% 30 68,2% 2012 nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázat adataiból kitűnik, hogy 2009. ben kicsit nagyobb arányban emelkedett meg a nyilvántartott munkanélküliek, amely összefüggésbe hozható a munkahelyek megszűnésel, létszámleépítésekkel. A táblázat adataiból kitűnik, hogy a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségű álláskeresők magasabb, mint az általános iskolai végzettség nélkülieké. Ennek oka, hogy a munkahely megszűnések leginkább a szakmunkásokat érintette. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők 8. folyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők középfokú iskolában szakiskolai középfokú felnőttoktatásban szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők összesen felnőttoktatásban résztvevők résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Felnőtt oktatásban általános, illetve középfokú oktatásban - egy fő sem vett részt, a településen nincs felnőttoktatás. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevők település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 3 0 % 0 0 % 2011 3 0 % 0 0 % 2012 5 1 % 0 0 % Forrás: önkormányzat adatai 11
Az önkormányzat ek óta részt vesz a Munkaügyi Központ közfoglalkoztatási programjában. A közfoglalkoztatottak korlátozott, mivel a helyileg illetékes munkaügyi központban kell pályázni. Elsősorban azok vesznek részt a közfoglalkoztatásban, akik aktív korúak ellátásában részesültek. Jelenleg 3 fő foglalkoztatására kapott támogatást az önkormányzat. A közfoglalkoztatottak leginkább közterületek tisztántartásában dolgoznak, de részt vesznek a közintézmények ellátásában, fenntartásában. Az önkormányzat minden eshetőséget kihasznál annak érdekében, hogy pályázat útján minél több embert tudjon munkához juttatni ezzel a lehetőséggel is, mert nagyon nagy segítséget jelent létfenntartásukban a közfoglalkoztatásban való részvételt. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Egyházasrádóc község Körmendtől 10, Szombathelytől 20 km-re található. Munkát mindkét városban tudnak vállalni, mivel a buszközlekedés mindkét irányba biztosított. Mindemellett vasútközlekedése is rendkívül jó. Vasútállomása a tavalyi ben újult meg. A helyi vállalkozók/vállalkozások általában helyi munkavállalókat alkalmaznak. Mivel kisvállalkozásokról van szó, ezért a foglalkoztatottak alacsony. A település rendezési tervében van kijelölt ipari terület, és itt jelenleg egy nagyobb volumenű mezőgazdasági jellegű beruházás folyik, melynek a végén, remélhetőleg, több helyi lakos is munkalehetőséghez jut. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A községben nincsenek ilyen programok. Azok a fiatalok, akik a tanulmányaikat befejezték, és nem tudtak elhelyezkedni a Munkaügyi Kirendeltség Körmend - által biztosított képzéseken, továbbképzéseken tudnak részt venni. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen nincs felnőtt képző intézmény, illetve szervezet, ezért csak a Munkaügyi Kirendeltség, vagy a körmendi, szombathelyi középiskolák honlapjairól tudnak információhoz jutni az érdeklődők. Az önkormányzat csak közfoglalkoztatás keretében tud korlátozott számban foglalkoztatás biztosítani. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Egyházasrádóc Község Önkormányzata nem rendelkezik saját fenntartású intézménnyel, így az ily módon történő foglalkoztatás nem lehetséges. Roma személy nem él a településen. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A megvizsgált helyi célcsoportok tagjai többször találkoznak a csoportjukra jellemző általános hátrányos megkülönböztetési formákkal (nem, kor, családi helyzet, egészségi állapot), amelyhez még hozzájárul a közlekedésből eredő hátrány is. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők 15-64 közötti lakónépesség segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 90 4 4,4% 2009 883 4 0,5% 2010 865 13 1,5% 2011 862 8 0,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat az aktív korú lakosság számához viszonyítva mutatja az álláskeresési segélyben részesülők számát. A 15-64 közötti lakónépességhez képest nagyon alacsony a segélyben részesülők. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak 12
nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 42 12 28,6% 2009 69 26 37,7% 2010 34 25 73,5% 2011 44 11 25,0% 2012 nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A vizsgált ekben a nyilvántartott álláskeresőknek körülbelül egy negyede jogosult álláskeresési járadékra, kivétel 2010 ben. Akkor majdnem felére csökkent a nyilvántartott álláskeresők és ezáltal nőtt az arány 73,5 %-ra. Az álláskeresési járadék folyósításának ideje is csökkent, így ez is gondot jelent a munkanélküliek számára amellett, hogy munkát sem lehet találni. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek Foglalkoztatást helyettesítő rendszeres szociális segélyben támogatás (álláskeresési részesülők támogatás) fő 15-64 esek %-ában fő munkanélküliek %- ában Azoknak a, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 1 0 0 0 2009 2 0 2 3 0 0 2010 6 1 4 12 0 0 2011 6 1 7 16 0 0 2012 nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési segély kimerítését követően csak azok a személyek jogosultak rendszeres szociális segélyre, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, akik a jogszabályban meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelelnek. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy pl. egy kétfős családban, amennyiben az egyik fél minimálbérért dolgozik, a házastársa már nem jogosult az ellátásra. Így sokan az álláskeresési járadék kimerítését követően ellátás nélkül maradnak. Ezeknek a családoknak egy keresetből és a családi pótlékból kell a megélhetésüket biztosítani. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány összes lakásállomány (db) bérlakás állomány (db) szociális lakásállomány (db) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) 13
ebből elégtel en lakhat ási körül ménye ket biztosí tó lakáso k ebből elégtele n lakhatási körülmé nyeket biztosító lakások ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások 2008 519 0 4 0 0 0 0 0 2009 523 0 4 0 0 0 0 0 2010 522 0 4 0 0 0 0 0 2011 523 0 4 0 0 0 0 0 2012 nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat A településen 523 db lakás van. Nem jellemző az új ház építése. Elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás és hajléktalanság nincs. Bérlakások 1 db. A lakosok saját tulajdonú családi házakban laknak. Sok eladó ingatlan és annak ellenére, hogy alacsonyak az árak, az értékesítésük nehéz. b) szociális lakhatás Szociális lakhatás céljára nem épültek lakások. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nem található a településen. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Hajléktalan, vagy veszélyes körülmények között élő személy nincs a településen. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők 2008 0 0 14
2009 0 0 2010 0 0 2011 13 0 2012 13 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Lakásfenntartási támogatás iránti igényt 2008-2010. ig nem igényelt senki. Majd 2011. től 13 háztartás részesült lakásfenntartási támogatásban. f) eladósodottság Lakásfenntartási támogatásban részesülők 2010 óta nem változik, ami arra utal, hogy a családok helyzetében sem javulás, sem romlás nem tapasztalható. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Egyházasrádócon 1 lakóingatlan található külterületen. Áram-, víz- és szennyvízszolgáltatás ezen ingatlan számára biztosított. A gázvezeték azonban nincs kiépítve. Hulladékszállítás, postai szolgáltatás biztosított. A közlekedés külterületről gépkocsival oldható meg. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezetegészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Egyházasrádócon nincs szegregátum, ezért az ide vonatkozó a-c pontok településünkön nem meghatározhatóak. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 15
Az egészségügyről szóló 1997. i CLIV. Tv. előírja, hogy a helyi önkormányzatok feladatai között szerepel a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola egészségügyi ellátásról. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz biztosítani kell az egyenlő esély hozzáférést. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. Egyházasrádócon önálló védőnői, háziorvosi és fogorvosi szolgálat működik. A háziorvosi és fogászati feladatokat a háziorvos és a fogorvos vállalkozás formájában látja el. A védőnő önkormányzati alkalmazott. Orvosi rendelés heti 4 alkalommal van helyben, a hét egy napjában pedig a kapcsolt településeken érhető el a szolgáltatás. A fogorvos pedig péntek kivételel minden nap elérhető az ellátási körzethez tartozó páciensek számára. A községben gyógyszertár is működik a hét minden munkanapján való nyitva tartással. Az orvosi ügyeleti ellátás Körmenden vehető igénybe. Házi gyermekorvosi feladatokra külön orvos nincs a községben. A területi ellátásért felelős kórház a szombathelyi Markusovszky kórház. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 2008 19 2009 21 2010 22 2011 23 2012 23 Forrás: TeIR, KSH Tstar A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személyek részére, - egészségügyi állapotuk megőrzéséhez és helyreállításához az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Alanyi jogon, méltányossági és normatív alapon kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt. Egyházashollóson a közgyógyellátási igazolványt igénybevevők az utóbbi ekben 1-1 fővel emelkedett. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek ápolási díjban részesítettek 2008 9 2009 9 2010 11 2011 12 2012 11 Forrás: TeIR, KSH Tstar b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A kisgyermekek és az iskolások kötelező szűrővizsgálatai a háziorvos és a védőnő bevonásával rendszeresen megtörténnek. A kisgyermekek státuszvizsgálatait is elvégzi a védőnő és a háziorvos. Prevenciós és egyéb szűrőprogramok Szombathelyen és Körmenden vehetők igénybe. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs ellátást Körmend és Szombathely egészségügyi intézményei biztosítják. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A településen 300 adagos konyha működik önkormányzati fenntartásban, amely kiszolgálja az iskola, óvoda, idősek illetve igény szerint a lakosság étkeztetését. A közétkeztetést az ebéd kiszállításával - az Atroplusz Kft biztosítja, melynek keretében a menüválasztás biztosított. Az egészségügyről szóló 1997. i CLIV. tv. 50. (3) bekezdése előírja, hogy: A közétkeztetésben különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre az élettani szükségletnek 16
megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. A szolgáltató törekszik az egészséges táplálkozás feltételeinek biztosítására. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Helyi szinten, nyáron a sportolási lehetőség színtere adott. A foci pálya kiépített, csak megyei szintű előírásoknak megfelelő. A helyi focicsapat nagy múltra tekint vissza, jelenleg a megyei II. osztályban képviseli a községet. A sportegyesület Egyházasrádócon az 1940-es ekben alakult meg. Nagy múltra tekint vissza. A 80-as ekben 15 esztendőn keresztül a megyei I. osztályban szerepelt a futballcsapat. Majd 2002.ben sikerült újból feljutni a megyei I. osztályba és részt venni a bajnokságban. Az egyesület a számára nem kötelező programokat is felvállalja, pl. kölyök foci, Bozsik program. Ez jelenleg 110 fő igazolt játékost jelent. Az egyesület amatőr szinten működik. Mindenki társadalmi munkában vállalja a tevékenységet, úgy a sportoló, a kiszolgáló személyzet, mint a vezetőség. Komfortos öltözővel rendelkezik. Az épület a 70-es ekben épült az akkori kor igényei szerint. Az öltözőt 2001-ben ugyancsak társadalmi munkában, külső támogatók segítségel korunknak megfelelő színvonalúra alakították ki. Az egyesület finanszírozása önkormányzati támogatásból, illetve saját bevételekből történik. / Szponzori díjak, jegy bevételek./ Rendezvényeinken, mérkőzéseinken 400-500 néző folyamatosan jelen van, tehát községünkben népszerű a futball és van igény a színvonalas sport teljesítményre. Az egyesület aktívan részt vesz az ifjúság és a lakosság egészségnevelésében. Az iskolán keresztül nagyon sok lehetősége van a diákoknak különböző sportprogramokon részt venni. A község gyerekeinek többek között lehetősége van az óvodás-, iskolás foci, floorball foglalkozásokon részt venni. Uszoda Körmenden és Szombathelyen található. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások keretében a közétkeztetést biztosítja. A szociálisan rászorult személyek részére az önkormányzat rendelete alapján -támogatást nyújt a térítési díjhoz, illetve igényelhetik a rászorultak az ebéd házhoz szállítását is. A község a házi segítségnyújtás szolgáltatását illetve a gyerekjóléti és családsegítői feladatokat 1-1 fő önkormányzati alkalmazottal biztosítja. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatokat a körmendi Szociális Szolgáltató Központtal kötött szerződés alapján látja/ láttatja el. Egyházasrádócon a szociális alapellátás megfelelő színvonalon biztosított. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető és biztosított. megkülönböztetés és egyenlő bánásmód követelményeinek megsértéséről nincs tudomásunk. Hátrányos h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Egyházasrádóc Község Önkormányzata minden ben csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat aktuális i fordulójához. Ennek keretein belül támogatja hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételét. Egyházasrádócon 1999-ben jött létre a Diák-nyár Alapítvány. Célja, hogy Egyházasrádóc községben szociálisan hátrányos helyzetűek, nagycsaládosok gyermekei nyári táborozását segítse. Hozzájáruljon a szabadidő hasznos eltöltéséhez és jutalmazza a jó verseny eredményeket elért gyermekeket, illetve azokat, akik szervező képességükkel, humorukkal, különleges adottságaikkal kiemelkedőt nyújtanak. Az alapítvány bevételi forrásai: - Jótékonysági bálok tartása - 2003-as től a jövedelemadók 1%- ának a gyűjtése - Szponzorok támogatása Az alapítvány kuratóriumának elnöke: Nagy Endre pedagógus. Az alapítvány tagjai munkájukat anyagi juttatás nélkül végzik, így minden bevételt a célok megvalósítására fordíthatunk. Gondot fordítunk arra, hogy a nehéz körülmények között élő családok gyermekei ingyenesen jussanak táborozási lehetőséghez. "Azok a gyermekek is megláthassák a Balatont, akik hátrányos helyzetük miatt lehet, hogy soha nem láthatnák meg a magyarok tengerét. " Évente 4-5 gyermeket tudunk ingyen táboroztatni. A kiválasztásnál kikérjük az osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, Gyermekjóléti Szolgálat véleményét. Célkitűzésünk, hogy minden rászoruló gyermek legalább egyszer részt vehessen táborozáson. Mindent elkövetünk, hogy pályázataink célba érjenek, alapítványunk bevételeit növeljük. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai 17
Egyházasrádóc egy erőteljesen felújításra szoruló művelődési házzal és egy koordinációs épülettel rendelkezik. A művelődési ház épületében helyezkedik el a könyvtár is. A könyvtár vezetője ott várja az érdeklődőket, látogatókat, olvasni vágyó embereket. A közösségi élet jelentős fórumai még a település rendezvényei /pl.: Falunap, idősek napja, nemzeti ünnepeinkről szóló megemlékezés/. A közösségi élet fontos színtere ez az ingatlan. Mert az épület mögötti területen helyezkedik a nemrégen kialakított EU-s szabványoknak megfelelő játszótér illetve a már említett, színvonalas, öntözőrendszerrel ellátott focipálya. Az információáramlást segíti az Egyházasrádóci Hírmondó, valamint a község honlapja. (radochollos.hu) b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A helyi rendezvényeken, közösségi programok látogatottsága jónak mondható. Falunapon, idősek napján, ünnepi megemlékezéseken, sportrendezvényeken, egyéb programokon aktív érdeklődést mutat a község lakossága. Etnikai konfliktusok nincsenek a községben. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Egyházasrádóc községben nagy hagyománya van az önkéntes véradásnak, melyre helyben - ente többször is van lehetőség, és nagyon bíztató, hogy egyre több fiatal vesz részt az eseményen. A településünkön élő 60 feletti nyugdíjasokat, és a szociálisan rászorultakat az önkormányzat támogatja. A támogatást vagy saját költségvetéséből biztosítja, vagy most már több e is az Egyházmegyei Karitász által szervezett segélyprogramban való részvétellel, a csomagok kiosztásával. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Egyházasrádócon roma nemzetiségű lakos nem él, így roma nemzetiségi önkormányzat sem működik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Munkanélküliség, elhelyezkedési gondok Munkaügyi Központba történő irányítás, regisztrálás a további ellátások és lehetőségek érdekében. Pályakezdők munkanélkülisége (20-25 es) Ösztönzés szakmaszerzésre, illetve további szakma megszerzésére, Start programba való részvétel, felnőttképzésben való részvétel Lakosságszám csökkenése, munkanélküliség Olcsó lakótelkek, óvoda fenntartása, helyben új munkalehetőségek biztosítása, vállalkozások számára a település vonzóbbá tétele: úthálózat fejlesztése, utak felújítása, Hivatalos ügyek intézésének nehézségei Hivatalos iratok kitöltésében segítség, tanácsadás Közműtartozások Tájékoztatás lakásfenntartási támogatás igénybevétel feltételeiről, A közösség színtér épületének biztosítása Művelődési Ház, Koordinációs épület felújítása mai követelményeknek megfelelően pályázat útján 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek 18
védelembe vett 18 alattiak Megszűntetett esetek a 18 alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 3 2012 0 0 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar Amint a táblázat mutatja 3 veszélyeztetett kiskorú van a településen. Mindhárom gyermek egy családban él. A védelembe vétel nem jellemző, azonban a családsegítő munkatársak, a védőnő, a pedagógusok, a jegyző a problémás esetekben együtt működnek, a szükséges intézkedések megtörténnek. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 2008 16 0 0 0 10 2009 18 0 0 0 8 2010 19 0 0 0 11 2011 21 0 0 0 5 2012 nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat 19
Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázat adataiból kitűnik, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek növekedő tendenciát mutat 2008. től visszatekintve. Ez arra utal, hogy sajnos egyre több család felel meg a feltételeknek, ami azt jelenti, hogy csökken a gyermekes családok egy főre jutó jövedelme. Nagycsaládos és gyermekét egyedül nevelő szülők kérték a támogatást, mivel nekik az egy főre jutó jövedelmük alacsony. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Sajnos több családnál minden ben van rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti igény is. De mint a táblázat is mutatja, 2010-ről 2011 re jelentős csökkenés látható ezen a területen. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők, aránya A gyermekek jogán járó helyi juttatás a bejáró általános iskolások részére falubusz biztosítása, a felsőoktatásban tanulók pedig BURSA ösztöndíjban részesülhetnek szociális rászorultság alapján. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők, aránya 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők Ingyenes étkezésben résztvevők óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők iskola 1-8. folyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak 1-13. folyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők Óvodáztatási támogatásban részesülők Nyári étkeztetésben részesülők 2008 5 8 7 7 0 0 2009 10 5 13 13 0 0 2010 8 7 10 10 0 0 2011 12 5 21 21 1 0 2012 nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ingyenes óvodai étkezés a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik ente. Több család jogosult az ellátási forma igénybevételére, óvodáztatási támogatásra egy kérelem érkezett 2011.ben. Az iskolai étkeztetésnél kedvezményben részesülők szintén vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak illetve három- vagy többgyermekes családban nevelkednek. Szervezett nyári étkeztetés nincs. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, aránya Egyházasrádócon nem élnek nem magyar állampolgárságú gyermekek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nem él szegregált, telepszerű lakókörnyezetben gyermek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése 20