Badis Róbert: A vajdasági magyar szórványban élők demográfiai helyzete

Identitás Kisebbségkutató Műhely Identitet radionica za iztraživanje nacionalnih manjina Identity Research Workgroup of National Minorities Badis Róbert: A vajdasági magyar szórványban élők demográfiai helyzete Identitás Kisebbségkutató Műhely, 2011

1. Bevezető Az elmúlt időszakban a politikum egyre nagyobb figyelmet fordít a határon túl élő magyar népességre és azon belül kiváltképp a szórványban élőkre. Nemzet határának is nevezett szórvány megmaradásért folytatott küzdelme, ennek köszönhetően talán kap egy kis lendületet támogatást a tömbben élők illetve az anyaország részéről. Jelen tanulmány célja, hogy a vajdasági magyar népesség demográfiai helyzetét kicsit árnyalva rámutasson a tömbben és a szórványban élők közötti különbségekre. A különböző népmozgalmi statisztikák elemzésével árnyaltabb képet kapunk arról, hogy milyen jellemzőkkel bír a szórványban élők demográfiai helyzete. A közpolitikai stratégiai döntések meghozatalánál mindenképpen fontos figyelembe venni azon társadalmi jellemzőket, amelyek meghatározzák az adott közösség életét. 2. Vajdaságban élő magyar szórvány A szórvány módszertani meghatározását illetően nem polemizálva Gábrity Molnár Irén definíciójával, elfogadjuk, hogy a szórványmagyarság fogalmán általában a határon túli magyarságnak azt a rétegét értjük, amely a többségi nemzetekhez képest településén, mikrorégiójában 30 százléknál kisebb arányban él, hátrányos nyelvi etnikai, vallási helyzetben és a nemzettesttől elszigetelődve, leépült intézményrendszerrel, folyamatos veszélynek, felszámolódásnak van kitéve 1 Többen foglalkoztak már a szórvány meghatározásának módszertani dilemmáival és a felmerülő tudományos problémákkal, kategorizációs kérdésekkel. 2 A Kárpát Medencei Magyar Képviselők Fóruma által kidolgozott szórványstratégia négy különböző csoportba sorolja a szórványmagyarságot: 1. Abszolút szórvány: ahol a nemzeti közösséghez tartozás már csak származástudaton alapul. A nyelv használat kikopott a mindennapi használatból. 2. Nagyvárosi magyar kisebbség: a nagyobb településeken arányaiban ugyan már abszolút kisebbséget képző, de ma még jelentős, önálló, belső társadalmi élettel rendelkező magyar közösség. 1 Gábrity Molnár Irén: Mit értünk szórványmgyarság alatt Vajdaságban? In: Létünk, 2005. 3. Szám, 24. old 2 Vetési László, Bodó Barna, Biczó Gábor, Tóth Pál Péter, Nagy Ödön.

3. Szigetmagyarság: olyan település, amelyben még helyi szinten többséget alkot a magyarság. 4. Szórvány közeli helyzet: a tömbmagyarság azon települései vagy térségei, amelyek etnikai arculatváltáson esnek át, és amelyekben ezért a magyarság helyi többségi helyzetének közeljövőben történő elvesztése várható. Vajdaságban a 2002-es népszámlálás szerint 290 207 magyar nemzetiségű egyén élt. Földrajzilag a magyar népesség Vajdaság északi részén élnek tömbben, a következő községekben: Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse, Topolya, Kishegyes. Szórványnak, vagy a szórvánnyá válás valamely fázisában lévőnek tekinthető a Bánátban, Szerémségben és Bácska déli illetve nyugati részén élő magyarság. A vajdasági magyarok 37,6 százaléka él szórványban (108 413 fő), míg tömbben 62,6 százalék (181 794 fő). Kevesebben élnek szórványban, ráadásul sokkal nagyobb földrajzi területen, mintegy szétszór(ód)va Vajdaság összes községében. 1. számú ábra: Magyarok aránya Vajdaság településein 2002-es népszámlálás szerint A szórvány népesség jelentős hányada él nyelvszigetekben: Nyugat-Bácskában és Közép és Dél- Bánátban találunk ilyen közösségeket.

Általánosságban kijelenthető, hogy a Vajdaságban élő magyarok korstruktúrája kedvezőtlen. Ennek bizonyítéka, hogy az átlagéletkor 43,1 év. A magyarságon belül a szórványban élők vannak kedvezőtlenebb helyzetben, hiszen az ő esetükben az átlagéletkor 44 év felett van, míg a tömbben élők esetében 42 év. 2. számú ábra: A szórványban élő magyar népesség korfája, 2002 A szórványban élő magyar népesség korfájáról hasonló tendenciákat tudunk leolvasni, mint a tömbben élőkéről, azzal a különbséggel, hogy a 15 évnél fiatalabb generációk esetében nagyobb visszaesést, meredekebb csökkenést regisztrálhatunk a szórványban. Tömbben a 2002-es népszámlálás szerint az utolsó három évben enyhe növekedés volt kimutatható a születések számában, szórványban pedig csak a lány újszülöttek esetében beszélhettünk növekedésről, míg fiúknál csökkenés figyelhettünk meg. A 2002-es népszámlálás óta a Szerb Statisztikai Hivatal évente közzé teszi a nemzetiségekre vonatkozó fontosabb demográfiai adatokat. Ezek alapján követhető a népesség számának alakulása nemzetiségi bontásban is. A következőkben ezeknek a publikált vitális statisztikai adatoknak a segítségével próbáljuk követni a magyar nemzetiségűek számának alakulását. A 2002-es népszámlálás családszerkezetre vonatkozó statisztikája szerint a vajdasági magyar népesség körében a gyermek nélküli házaspárok 84,06 százaléka volt homogén házasság. A gyermeket nevelő házaspárok csoportján belül a homogén házasságok aránya 77,2 százalék, a vegyesházasságoké 22,8 százalék. Az asszimiláció, mint az etnokulturális reprodukció vesztessége a vegyes házasságon belül jelentős: ahol az anya a magyar nemzetiségű, ott az

asszimiláció eléri majdnem a 70 százalékot, ahol pedig az apa a magyar nemzetiségű, ott az 50 százalékot. A teljesen homogén családokban is megfigyelhető asszimiláció: a magyar homogén családok 1,21 százalékában figyelhetünk meg asszimilációs veszteséget. 3. Születések számának alakulása 2002 és 2007 között a vajdasági magyarok körében 1991-ben 3621 magyar nemzetiségú újszülöttet számláltak Vajdaságban, 2002-ben ez a szám 2817-re, míg 2009-ben 2164-ra csökkent. Mintegy negyven százalékkal születik kevesebb gyermek napjainkban, mint a 90-es évek elején. A vizsgált időszakban nyolc év - is jelentősen több, mint 600-al csökkent az élveszületések száma, ami 23,2 százalékpontos csökkenés! Kevesebb, mint tíz év alatt majdnem a negyedével esett vissza a születések száma a magyarok körében. 2002-ben a magyar népesség aránya az összlakosságon belül (14,28 százalék) szinte megegyezett a magyar nemzetiségű újszülöttek össz újszülöttekhez viszonyított arányával (14,06 százalék). Ez az arány a vizsgált időszakban annak ellenére csökkent, hogy az össz újszülött száma is erőteljesen csökkent. Azonban ez a csökkenés a magyarokat jobban érintette. A szerb nemzetiségű újszülöttek száma igaz, hogy csökkent, de az arányuk az összes újszülött populáción belül növekedett. A szerb nemzetiségű újszülöttek aránya 2002-ben (69,98 százalék) az össz újszülöttek között kicsivel, de magasabb, mint az össznépességen belüli arányuk (66,10 százalék). Ez az arány a vizsgált időszakban tovább növekdett. 1. számú táblázat: Élveszületések száma és aránya Vajdaságban nemzetiségenként, 2002-2007 Élveszületések száma Szerb újszülöttek Magyar újszülöttek Szerb újszülöttek aránya Magyar újszülöttek aránya 2002 20 030 13 238 2817 66,10 14,06 2003 20 381 13 616 2839 66,80 13,93 2004 20 206 13 700 2861 67,80 14,16 2005 19 058 12 983 2490 68,12 13,06 2006 19 102 13 199 2489 69,10 13,03 2007 18 380 12 863 2333 69,98 12,69 2008 18339 13 009 2236 70,9 12,2 2009 18590 13 234 2164 71,2 11,6

Vajdaság Szerb nemzetiségű szülőképes nők száma Magyar nemzetiségű szülőképes nők száma Szerb nők aránya korosztályonkén y Magyar nők aránya korosztályonként A társadalom reprodukciója szempontjából fontos vizsgálni azt is, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik a szülőképes nők korosztálya. A szülőképes korban lévő (15-49 év) magyar nemzetiségű nők száma Vajdaságban 65 296 fő (2. számú táblázat) volt 2002-ben. Ezen belül a 45-49 éves korosztály 18,4 százalékot alkotott, míg a legfiatalabb 15-19 éves korosztály mindössze csak a 12,3 százalékot. A következő népszámláláskor a szülőképes nők száma drasztikusan csökkenni fog, mivel a két kilépő korosztály tömegesnek mondhat, a helyükbe lépő 2002-ben 5-9 és 10-14 évesek korosztály száma pedig mindösszesen 6395 és 7214 fő. 2. számú táblázat: Vajdaságban élő szerb és magyar nemzetiségű szülőképes korban lévő nők száma és aránya 2002-es népszámlálás szerint 15-19 67 412 45 164 8069 66,99 11,96 20-24 69 355 46 206 8627 66,62 12,43 25-29 66 873 44 633 8510 66,74 12,72 30-34 64 164 41 766 8416 65,09 13,11 35-39 69 286 45 036 9321 65,00 13,45 40-44 75 211 48 720 10 334 64,77 13,74 45-49 84 295 55 049 12 019 65,30 14,25 Összehasonlítva a szerb és a magyar nemzetiségű szülőképes női népességet láthatjuk, hogy mindkét esetben csökken a számuk, azonban az előbbiek össznépességen belüli aránya növekszik, az utóbbiaké pedig csökken. Vajdasági szinten vizsgálva láthatjuk, hogy egyre kisebb létszámú korosztályok lépnek be a szülőképes korba. A magyar népességről tehát kijelenthető, hogy a kevés vállalt gyermek nemcsak az alacsony gyermekvállalási kedvnek tudható be, hanem annak is, hogy egyre kevesebben lesznek, akik megszülhetik a gyermekeket. Ez pedig előrevetiti a további töretlen népességfogyatkozást. A születéseket szórvány illetve tömb viszonylatban vizsgálva elmondhatjuk, hogy az élveszületések valamivel több, mint egy harmada a szórvány vidékre esik, kétharmad pedig a tömbbe. 2004-ig emelkedett a magyar nemzetiségű újszülöttek száma (a szerb nemzetiségűeké is), 2005-től azonban meredeken csökken. A szórványban és a tömbben születettek száma is

emelkedett a vizsgált időszak első három évében, aztán pedig csökkent. Érdekes, hogy a visszaesés a szórványban mérsékeltebb (21,7 százalékpont), mint a tömbben (75,3 százalékpont). A 2004-ig történő születésszám emelkedés oka, hogy a hetvenes évek kezdetétől a nyolcvanas évek elejéig emelkedett a születések száma: ennek az utolsó tömeges generációnak a gyermekei születtek meg 2004-ig. 3. számú ábra: Magyar nemzetiségű újszülöttek tömbben és szórványban 2002-2009 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1782 1717 1751 1507 1560 1453 1349 1343 1035 1122 1110 983 929 880 887 821 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Szórvány Tömb A nyers születési arányszám, amely az élveszületések számának és a népesség becsült számának az aránya, szórványban magasabb. Mindkét csoportban valamivel 10 ezrelék alatt van, ami azt jelenti, hogy ezer lakosra 10 születés jut. A tisztított születési arányszám valamivel árnyaltabb képet mutat a demográfiai folyamatokról: a születések számának és a szülőképes korban lévő nők számának aránya. A tisztított születési arányszám a szórványban 2004-ig erőteljesen emelkedett, majd pedig csökkenni kezdett, ezzel szemben a tömbben inkább stagnált 2004-ig, majd csökkenni kezdett. A teljes születési arányszám mutatja, hogy az adott szülési tendencia mellett egy nő hány gyermeket szülne élete során. A népesség stagnálásához 2,2 gyermeket kellene minden nőnek szülnie. Ezzel szemben láthatjuk, hogy a legmagasabb szám sem éri el a kettőt. Az is kiolvasható a számokból, hogy erőteljes csökkenés vette kezdetét. Összességében láthatjuk, hogy a szórványban élő magyar népesség reprodukciója, igaz, hogy kevés a stagnáláshoz, de kedvezőbb képet mutat, mint a tömbben élőké.

3. számú táblázat: Születési arányszámok a vajdasági magyarok körében Nyers születési Tisztított születési Teljes születési arányszám arányszám arányszám Szórvány Tömb Szórvány Tömb Szórvány Tömb 2002 9,5 9,8 51,5 50,1 1,80 1,75 2003 10,5 9,5 56,9 49,0 1,99 1,71 2004 10,5 9,8 57,1 50,4 1,99 1,73 2005 9,4 8,6 51,2 43,9 1,79 1,53 2006 9,1 9,0 49,2 45,8 1,72 1,60 2007 8,7 8,4 47,5 43,2 1,66 1,51 2008 8,9 7,9 48,7 40,6 1,70 1,42 2009 8,4 8,0 45,7 40,9 1,59 1,43 A kisebbségi léthelyzet kardinális kérdése az anyanyelvű oktatás, amelyet, viszont teljes mértékben meghatároz a születésszám. Vajdaságban a magyar anyenyelvű oktatás többé kevésbé biztosítva van az óvodától a középiskoláig. A következőekben a legutolsó publikált beiskolázási statisztikai adatok alapján ismertetjük a vajdasági magyarokra vonatkozó helyzetet. Vajdaságban 2009/2010 évben 20 360 gyermek járt egy nyelvű iskolai előkészítőbe. Közülük 2037-en magyar nyelven, ami az össz létszám 9,86 százaléka. Az előző évhez képest a 191-gyel, azaz 8,57 százalékkal kevesebben jártak magyar nyelvű előkészítőbe. Kétnyelvű csoportba járt a 300 gyermek, közülük 165-en szerb-magyar nyelvű csoprtba. 4. számú táblázat: Diákok száma vajdaságban 2009/2010-es tanévben Nyelv Gyerekek száma Szerb 17 680 Magyar 2037 Szlovák 401 Román 120 Ruszin 95 Horvát 27 Kétnyelvű: Szerb és Magyar 165 Szerb és Szlovák 38 Szerb és Román 86 Szerb és Német 8 Német és Magyar 3 Összesen 20 660

A magyar nyelvű iskolai előkészítő 18 község és négy város 22 óvodájában valósul meg (Községek: Ada, Apatin, Topolya, Óbecse, Zsitiste, Magyarkanizsa, Kikinda, Kovacsica, Kovin, Kúla, Kishegyes, Törökbecse, Törökkanizsa, Hódság, Szenttamás, Zenta, Temerin, Csóka. Városok: Nagybecskerek, Zombor, Szabadka és Újvidék). A magyar nyelvű előkészítőre járó gyermekek 94,16 százaléka magyar, 1,72 százaléka szerb, 2,85 százaléka roma, 0,20 százaléka horvát, 0,15 százaléka jugoszláv,0,05 százaléka német nemzetiségű. A kétnyelvű előkészítőre járó gyermekek 59,39 százaléka magyar, 32,72 százaléka szerb nemzetiségű. 4. számú ábra: Diákok nemzetiség szerinti aránya Vajdaságban 2009/2010 0,46% 0,13% 0,58% 9,86% 1,94% 0,80% 0,18% 0,42% 0,04% 0,01% 85,58% Szerb Magyar Szlovák Román Ruszin Horvát Szerb és magyar Szerb és szlovák Szerb és román Szerb és német A 2009/2010-es tanévben 2393 magyar nemzetiségű gyermek járt iskolai előkészítőbe, ami 245-el, azaz 9,29-el kevesebb, mint az előző évben. Többségük magyar nyelvű előkészítőbe járt (80,15 százalék), 15,67 százalékuk szerb nyelvűbe, 4,1 százalék pedig szerb és magyar nyelvű csoportba.

5. számú ábra: A magyar nemzetiségű gyerekek megoszlása az iskolai előkészítő nyelve alapján Magyar-német Szerb-román Szerb-magyar 0,04 0,04 4,1 Szerb 15,67 Magyar 80,15 0 20 40 60 80 100 Szerb nyelvű előkészítőbe járt 375 magyar nemzetiségű diák. Legtöbben szórványban választották, vagy inkább kényszerültek választani szerb nyelvű előkészítőt óvodás gyermekük számára. A következő községekben íratták nagyobb számban szerb nyelvű előkészítőbe a magyar nemzetiségű gyerekeket: Apatin 15 gyermek, Óbecse 7 gyermek, Verbász 40 gyermek, Versec 14 gyermek, Kúla 25 gyermek, Újvidék 76 gyermek, Szécsány 15 gyermek, Zombor 48 gyermek, Szabadka 48 gyermek. Látható a felsorolt községeből, hogy vannak olyan helyek is, ahol lehetőség lett volna magyar nyelvű csoportba íratni a gyermeket, ennek ellenére választották a szerb nyelvű előkészítőt. Valószínűsíthető, hogy a vegyes házasságban élők felülreprezentáltak ebben a csoportban. Vajdaságban az általános iskola első osztályába 19 747 diákot írattak be. Magyar nyelven kezdte meg a 1977 diák: 1893-an egynyelvű magyar osztályban, míg 84-en kombinált kétnyelvű osztályban. Az előző évhez képest 76 diákkal többen íratkoztak be az iskola első osztályába, ami 4 százalékos emelkedés. 2009/2010-es tanévben 2296 magyar nemzetiségű diák íratkozott be az iskola első osztályába. Nagy többségük magyar nyelven kezdte meg általános iskolai tanulmányaikat. Valamivel magasabb arányt (18,47 százalék) találunk a iskolát szerb nyelven megkezdők esetében, mint amennyien szerb nyelvű iskolai előkészítőbe járnak.

5. számú táblázat: Magyar nemzetiségű elsősök megoszlása az oktatás nyelve alapján Horvát 0,04 Szlovák 0,04 Szerb 18,47 Magyar 81,45 0 20 40 60 80 100 Az előző évhez képest az elsőbe íratkozó diákok száma 91-el, azaz 4,13 százalékkal nőtt, míg az anyanyelven tanuló diákok száma csökkent 82,04 százalékokról 81,45 százalékra. A középiskola első osztályába íratkozók 2009/2010-es tanévben 1960-an voltak. Ez az előző évben nyolcadik osztályt végzettek 94,09 százaléka, mivel a nyolcadik osztályt 2083-an fejezték be. Általános jelenség tehát, hogy aki szerb nyelven kezdi meg tanulmányait (iskolaelőkészítőtől kezdve), az szerb nyelven is fogja befejezni a tanulmányait. Ez az út az egyik legnagyobb asszimilációs csatorna, mivel feltételezve, hogy a tanulmányaikat szerb nyelven folytatók nagyobb része vegyes házasságból származik, az iskolai közeg feledteti vele a nemzetiségi kultúráját. A középiskolát magyar nyelven kezdők 30,36 százaléka hároméves képzésre, 69,64 százalékuk pedig négyéves képzésre íratkozott be. A 2009/2010 tanév statisztikát elemezve látszólag megnyugodhatunk, mivel növekedett az iskolai előkészítőbe, illetve az elsősök száma is. Azonban visszaszámolva a születési statisztikát láthatjuk, hogy ez a generáció 2003 2004-ben született. A következő évben már 371-gyel, azaz több mint tíz százalékkal született kevesebb magyar nemzetiségű gyermek. Ezzel az oktatáspolitika megtervezésénél mindenképpen számolni kell.

Halálozások száma Szerb nemzetiségű elhunytak Magyar nemzetiségű elhunytak Szerb nemzetiségű elhunytak aránya Magyar nemzetiségű elhunytak aránya 4. Elhalálozások számának alakulása 2002 és 2009 között a vajdasági magyarok körében A halálozások száma a vajdasági magyarok körében csökkenőben van. A 80-as évek elején átlépte az évi 6 000 főt és egészen a 90-es évek végéig stagnált, majd pedig csökkenni kezdett ez a szám. 2009-ben 5385-en magyar nemzetiségű hunyt el Vajdaságban. 6. számú ábra: Születés és halálozás alakulása a magyarok körében 1956-2009 6. számú táblázat: Halálozások száma és aránya Vajdaságban nemzetiségekként, 2002-2007 2002 29 506 18 135 5907 61,46 20,01 2003 29 741 18 589 5770 62,50 19,40 2004 29 764 18 713 5693 62,87 19,13 2005 30 124 18943 5771 62,88 19,15 2006 29 114 18439 5514 63,33 18,94 2007 28 825 18 413 5385 63,87 18,68 2008 28 200 18 170 5085 64,43 18,03 2009 28 252 18 214 5206 64,47 18,43 A elhalálozottak számának csökkenésének köszönhetően mérséklődött a magyar népesség fogyatkozásának mértéke is. Az magyar nemzetiségű elhunytak aránya az össz elhalálozáson belül magasan felette van a népességen belül alkotott aránynál. Az elhunytak közel 20 százaléka magyar nemzetiségű, bár ez az arány is csökkenőben van. A szerb nemzetiségű

Halálozások száma Halálozások száma tömbben Halálozások száma szórványban Halálozások aránya tömbben (százalék) Halálozások aránya szórványban (százalék) Nyers halálozási együttható tömbben Nyers halálozási együttható szórványban Összesen 1 év alatt 1-4 5-9 10-19 20-34 35-49 50-64 65-74 75-84 85 felett Ismeretlen elhunytak száma stagnál, 18 és 19 ezer között mozgott a vizsgált időszakban, viszont az arányuk az össz elhalálozások között növekedett. 7. számú táblázat: A vajdasági magyar nemzetiségű elhunytak korcsoportos megoszlása százalékban 2002 100 0,13 0 0,05 0,20 0,5 4,8 18,8 75,3 n.a. n.a. 0,01 2003 100 0,21 0,05 0,1 0,16 1,0 4,9 18,1 75,3 n.a. n.a. 0,01 2004 100 0,15 0,1 0,0 0,20 0,9 4,7 20,1 73,8 3 n.a. n.a. 0 2005 100 0,13 0,01 0,1 0,15 1,0 4,3 18,6 26,8 35,8 12,8 0,05 2006 100 0,11 0,05 0,0 0,11 1,0 4,5 19,2 25,9 35,3 13,7 0,01 2007 100 0,03 0,02 0,03 0,14 0,9 4,1 19,1 25,0 35,9 14,5 0,20 2008 100 0,09 0,04 0,04 0,14 0,8 4,2 19,8 24,9 35,9 14,0 0,04 2009 100 0,05 0,04 0,02 0,2 0,8 3,6 18,1 25,2 35,9 16,0 0,0 A vizsgált időszakban az elhalálozások zöme öregkori elhalálozás, hiszen az elhunytak három negyede 65 évnél idősebb. Mintegy ötöde az elhunytaknak 50 és 64 év között hunyt el. Négy és öt százalék között mozog a 35-49 éves korban elhunytak aránya. Ezek az arányok csak kisebb eltéréseket mutatnak évenként, a nagyságrendek évről évre megmaradnak. Az elhalálozások számát szórvány és tömb viszonylatban vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a halálozások 40 százaléka szórványban, 60 százalék pedig tömbben történik. 8. számú táblázat: Halálozási statisztikai mutatók tömbben és szórványban 2002 5907 3481 2426 58,9 41,1 19,2 22,3 2003 5770 3430 2340 59,4 40,6 19,1 21,8 2004 5693 3316 2377 58,2 41,8 18,7 22,5 2005 5771 3403 2368 58,9 41,1 19,4 22,7 2006 5514 3286 2228 59,6 40,4 18,9 21,7 2007 5385 3214 2171 59,7 40,3 18,7 21,5 2008 5085 3028 2057 59,5 40,5 17,8 20,7 3 65 évnél idősebbek csoportja egyben.

2009 5206 3089 2117 59,3 40,7 18,4 21,6 A nyers halálozási együttható mutatja, hogy az ezer főre jutó halálozások száma szórványban sokkal magasabb. 7. Vegyes házasságok a vajdasági magyarok körében Egy kisebbségi társadalom népességének a száma nemcsak a születések és a halálozások, illetve az elvándorlók és bevándorlók körötti különbségek eredménye. A kissebbségi társadalmakban van még egy jelenség, amely csökkenti a kisebbséghez tartozók számát, ez pedig az asszimiláció a többségi társadalomba. Az etnokulturális reprodukció, éppolyan fontos, mint az demográfiai reprodukció. A vajdasági magyarok körében mindig is magas volt a vegyes házasságra lépők aránya. Általános tendencia, hogy egyre kevesebben lépnek házasságra. Ez a jelenség megfigyelhető a vajdasági magyarok esetében is. 2002-ben több mint kétezer magyar nemzetiségű lépett házasságra, míg 2009-ben már majdnem 30 százalékponttal csökkent ez a szám, mindösszesen 1490-en házasodtak össze. Év 9. számú táblázat: Házasságkötések és válások alakulása a vajdasági magyarok körében Házasságkötések száma Válások száma Nyers házasságkötési arányszám Nyers válási arányszám 2002 2071 653 7,13 2,25 2003 2108 600 7,35 2,09 2004 2044 535 7,21 1,89 2005 1760 501 6,23 1,79 2006 1711 598 6,19 2,16 2007 1771 562 6,49 2,06 2008 1609 596 5,96 2,21 2009 1490 600 5,59 2,25

A házasságkötéseknek nemcsak a száma van csökkenőben, hanem a népességszámhoz mért nyers házasságkötési arányszáma is. 2002-ben a nyers házassági arányszám 7,13 ezrelék volt, 2009-re ez a szám lecsökkent 5,59-re. A nyers válási szám a vizsgált időszakban 2,25 ezrelékről kezdett csökkenni, azonban az utolsó pár évben újra emelkedni kezdett és 2,25 ezreléken volt 2009-ben. Év 10. számú táblázat: Vegyes házasságok aránya tömbben és szórványban Vegyes házasságok Vegyes házasságok tömbben Vegyes házasságok szórványban 2002 28,19 12,12 53,33 2003 27,91 13,79 51,16 2004 28,31 16,79 47,60 2005 28,28 14,52 53,23 2006 27,69 15,17 51,86 2007 28,10 14,19 53,08 2008 28,41 14,48 52,80 2009 29,73 15,11 53,23 A vegyes házasságok aránya a vajdasági magyarok körében, ami magasnak mondható. A többi határon túli közösséghez képest Szlovákiában találunk hasonlóan magas arányt, Erdélyben alacsonyabbat. Jelentősen különbözik a tömbben illetve szórványban élők vegyes házasságra vontakozó adatai: tömbben növekvő tendenciát mutat a vegyes házasságra lépők száma 12,12-ről 15,11-re nőtt, míg a szórványban inkább stagnálás figyelhető meg, 50 százalék feletti. A vegyes házasságok aránya rendkívül magas a szórványban, ami az asszimiláció leggyorsabb csatornája. A vegyes házasságokban az etnikai reprodukció asszimetrikus a többségi nemzet javára. 7. számú ábra: Homogén házasságra lépők aránya nemenként

A vegyes házasságra lépők aránya nemenként megoszlik. A nők valamivel gyakrabban választanak maguknak más nemzetiségű házastársat. A nők esetében a vegyes házasságra lépők aránya mejdenem eléri az egy harmadot, a férfiak esetében 25 százalékról van növekvőben 30 százalék irányába. 11. Temészetes népmozgalmi egyenleg 2002-2009 A Vajdaságban élő magyar népesség demográfiai helyzete aggasztó. Kijelenthető, hogy több, mint kétszer annyian halnak meg évente, mint ahányan születnek. Évente a magyar népesség száma 10 ezrelékkel csökken, ami 1 százalékot jelent. Ez az arány számszerűsítve évente mintegy három ezer fős csökkenést jelent. A vajdaságban élő magyar népesség becsült létszáma 2010-ben 265 ezer körüli. 11. számú táblázat: Temészetes népszapaorodás alakulása a vajdasági magyarok körében 2002 és 2007 között Élveszületések száma Elhalálozások száma Természetes szaporodás Évközepi népesség (becslés) Tömb Szórvány Tömb Szórvány Tömb Szórvány Tömb Szórvány Együtt 2002 1782 1035 3481 2426-1699 -1391 181 620 108 587 290 207 2003 1717 1122 3430 2340-1713 -1218 179 621 106 996 286 673 2004 1751 1110 3316 2377-1565 -1267 177 608 105 578 283 293 2005 1507 983 3403 2368-1896 -1385 175 743 104 111 280 061 2006 1560 929 3286 2228-1726 -1299 173 547 102 526 276 380 2007 1453 880 3214 2171-1761 -1291 171 486 101 027 272 955

2008 1349 887 3028 2057-1679 -1170 169 425 99 536 269706 2009 1343 821 3089 2117-1746 -1296 167 379 98 166 266 264 A demográfiai mutatók javításához összehangolt tudatos családcentrikus kisebbségpolitika folytatása elengedhetetlen. A fejlett világra jellemző tendenciák (alacsony gyermekszám, várható élettartam kitolódása, házasságra lépők számának csökkenése, válások számának növekedése) nagyon nehezen lehet politikai eszközökkel ellensúlyozni. A helyzet megváltozásához az egész társadalmi környezet, értékrend megváltozása szükséges. Ki kell jelentenünk, hogy a társadalmi környezet családellenes. Meg kell vizsgálni egy kisebbségi családpolitikai támogatási rendszer lehetőségét. A helyzet javításához elengedhetetlen a közös célok megfoglamazása és elfogadása a kisebbségi társadalmi szereplőktől, egy általános konszenzus, amelynek elfogadói minimum a politikai szereplők.