A 2011-es és a 2002-es szerbiai népszámlálások összehasonlító elemzése a vajdasági / délvidéki magyar nemzeti közösség szempontjából

Átírás

1 Vajon csak egyszerűen: Fogyatkozik a vajdasági magyarság? A 2011-es és a 2002-es szerbiai népszámlálások összehasonlító elemzése a vajdasági / délvidéki magyar nemzeti közösség szempontjából December 2-án a Vajdaságban / Délvidéken tömbben élő magyarok szemszögéből elkészítettem egy elemzésvázlatot, majd az megjelent a VajdaságMa hírportálon. Időközben mindezt elvégeztem a szórványban élők esetében is, most pedig az így kiegészített, teljes elemzést szeretném megosztani mindazokkal, akiket ez érdekel. A Szerbiai Statisztikai intézet által kiadott könyvek ( Census of Population, Households and Dwellings Population National or Ethnic Affiliation, Data by localities Belgrade, February 2003 és Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia Ethnicity, Data by municipalities and cities Belgrade, 2012) biztosították számomra a kiindulási alapot, így bárki leellenőrizheti az általam leírtak igazságtartalmát. Tudni kell, hogy a 2002-es adathalmaz tartalmazza minden egyes Szerbiában levő település adatait, míg a 2011-esre csakis az önkormányzati szintig számíthatunk, ami miatt az elemzést is csak e szintig lehetett elkészíteni. Az adatok részletes átnézése után az első meghökkentő tény az volt: 2011-ben nagyon magas a nemzeti t nem vállalok (a kérdőívben EGYÉB, NEM NYILATKOZOTT, REGIONÁLIS HOVATARTOZÁS és ISMERETLEN elnevezésű válaszlehetőségek). Felkeltette a kíváncsiságom, hogy vajon mindez egész Szerbiára vonatkozik, esetleg még más is megbújik a dolgok mögött, ezért ezekből táblázatokat készítettem. Az első táblázatba a Magyarország határa mellett összefüggő területet alkotó kilenc községből létrehozott virtuális, magyar tömbnek nevezhető képződmény adatai kerültek. Község Összesen Egyéb Nem nyilatkozott Regionális Ismeretlen Nincs nemzeti ( ) Magyarkanizsa % 100,00 0,08 2,33 0,19 0,43 3,04 Zenta % 100,00 0,09 2,89 0,52 2,00 5,41 Ada % 100,00 0,06 2,28 0,49 1,47 4,30 Csóka % 100,00 0,94 3,58 0,46 0,18 5,16 Törökkanizsa % 100,00 0,07 2,57 0,83 0,40 3,87 Szabadka % 100,00 0,41 8,35 1,46 0,40 10,61 Topolya % 100,00 0,16 3,62 1,00 2,24 7,02 Kishegyes % 100,00 1,02 3,08 0,53 0,71 5,34 Óbecse % 100,00 0,20 4,88 1,49 0,56 7,13 Összesen magyar tömb % 100,00 0,32 5,62 1,09 0,80 7,83

2 A második táblázatba azokat az önkormányzatokat (községeket) helyeztem el, ahol az ott élő magyarok létszáma, viszonyítva az összlétszámhoz, meghaladja az 5%-ot. Régió / Körzet Város Község Összesen Egyéb Nem nyilatkozott Regionális Ismeretlen Nincs nemzeti ( ) Apatin % 100,00 0,56 5,38 0,84 0,74 7,52 Kula % 100,00 0,36 4,53 0,74 0,28 5,91 Zombor % 100,00 0,57 7,61 1,72 0,25 10,15 Antalfalva % 100,00 0,11 3,38 0,40 0,38 4,27 Kevevára % 100,00 0,08 2,53 0,30 0,28 3,20 Zichyfalva % 100,00 0,22 9,06 0,73 1,52 11,53 Bács % 100,00 0,60 5,02 1,03 0,28 6,94 Verbász % 100,00 0,54 4,91 1,07 0,38 6,89 Szenttamás % 100,00 0,18 3,64 2,74 0,52 7,08 Temerin % 100,00 0,07 2,35 0,93 0,31 3,66 Titel % 100,00 0,11 1,87 1,21 0,18 3,39 Nagykikinda % 100,00 0,09 3,89 2,00 0,90 6,88 Begaszentgyörgy % 100,00 0,86 2,43 0,69 0,31 4,29 Nagybecskerek % 100,00 0,20 3,81 2,73 0,70 7,43 Magyarcsernye % 100,00 0,07 2,06 0,66 0,95 3,75 Törökbecse % 100,00 0,12 3,50 1,32 2,42 7,36 Szécsány % 100,00 0,07 3,31 1,13 0,35 4,86 Ürög % 100,00 0,18 4,51 1,02 2,39 8,11 Összesen, ahol több mint 5% magyar él szórványban % 100,00 0,29 4,35 1,48 0,62 6,74 Legvégül az első két táblázatban kapott eredményt az egész Szerbiára és az egész Vajdaságra vonatkozó adathalmazzal együtt helyeztem a harmadik táblázatba, ezek segítségével kiszámíthattam, hogy az első két táblázatban található községekkel fel nem ölelt délvidéki / vajdasági községekben (azaz ott, ahol a magyarok száma nem éri el az összlakosság 5%-át) milyen adatokat találunk a nemzeti t fel nem vállalókkal kapcsolatban.

3 Régió Összesen Egyéb Nem nyilatkozott Regionális Ismeretlen Nincs nemzeti ( ) Szerbia % 4,04 0,24 2,23 0,43 1,14 4,04 Vajdaság % 100,00 0,35 4,19 1,48 0,77 6,79 Összesen magyar tömb % 100,00 0,32 5,62 1,09 0,80 7,83 Összesen, ahol több mint 5% magyar él szórványban % 100,00 0,29 4,35 1,48 0,62 6,74 Szórvány, ahol kevesebb mint 5% magyar él % 100,00 0,39 3,66 1,59 0,84 6,49 Látható, hogy a magyar tömbben kapott átlagadat jócskán meghaladja a szerbiai átlagot, de még a vajdaságitól is több, ami miatt felmerülhet a kérdés: Miért van ez így? Nem végeztem felmérést, azonban tény, hogy a NEM NYILATKOZOTT lehetőséget választók száma messze a legnagyobb a magyar tömb estén: Szabadkán (10,61%), míg ott, ahol a szórványban több mint 5%-ot tesz ki a magyar nemzetiségűek létszáma: Zichyfalván (11,53%) és Zomborban (10,15%). Ezekből arra merészeltem következtetni, hogy azokban az önkormányzatokban, ahol nagyon vegyes a nemzetiségi összetétel, a nem szerb nemzetiségűek (köztük a magyarok) közül sokan mind a mai napig félnek a nemzeti önazonosságukat nyíltan vállalni, elmenekülnek ilyen nagy számban az ismeretlenség homályába. Csakhogy ezzel részben hiteltelenítették a népszámlálás nemzeti t kimutató adatait, mert a nemzeti ukat nem vállalók száma a mi esetünkben jócskán meghaladja a statisztikai hibahatárt. A további elemzéshez felhasználtam mind a 2002-es, mind pedig a 2011-es adatokat, azonban leszűkítettem, egyedül a magukat szerbnek, jugoszlávnak, magyarnak és romának vallók adatait vettem figyelembe. Ehhez magyarázattal kell szolgálnom: 1. A szerb nemzethez való tartozók esetében arra voltam kíváncsi, az elmúlt 11 év alatt milyen változások következtek be a létszámukban. 2. Meg szerettem volna tudni azok esetében, akik jugoszlávoknak vallották és vallják magukat, milyen változást okozott a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság 2002-es, illetve a Szerbia-Montenegró Államszövetség 2004-es megszűnése. 3. Mivel a magyarok létszáma nem növekedhetett sem az államok megszűnésével, sem pedig az azokból beindult betelepedéssel (vagy betelepítéssel), így ez esetben azt szerettem volna megtudni, vajon arányosan csökkent-e a magyarok aránya az egész Vajdaságban, illetve ha nem, akkor mi okozhatott változást. 4. A romák esetében arra kellett választ kapnom, hogy Koszovó 1999-es, a NATO erők által történt elfoglalását követően mi történt az onnan elmenekülő, illetve kitelepülő roma népességgel. Ez esetben ugyanolyan elvek alapján hoztam létre a három táblázatot, ahogyan a nemzeti ukat nem vállalók esetében. Így az első táblázatba a magyar tömböt alkotó kilenc község (önkormányzat) adatai kerültek.

4 Község Összesen Szerb Jugoszláv Magyar Roma Részösszeg ( ) Magyarkanizsa % 100,00 7,40 0,89 86,52 1,93 97,42 Magyarkanizsa % 100,00 7,22 0,20 85,14 2,35 95,43 Csökkenés Csökkenés % 7,88 10,16 79,27 9,35-12,45 9,76 Zenta % 100,00 10,71 1,53 80,52 2,27 96,00 Zenta % 100,00 10,86 0,46 79,09 2,55 93,62 Csökkenés Csökkenés % 8,81 7,52 72,70 10,42-2,41 11,07 Ada % 100,00 17,50 1,45 76,65 1,46 97,59 Ada % 100,00 17,40 0,44 75,04 1,90 95,15 Csökkenés Csökkenés % 10,55 11,07 73,09 12,42-16,61 12,79 Csóka % 100,00 37,63 1,65 51,57 2,44 94,17 Csóka % 100,00 38,93 0,48 49,67 3,08 92,90 Csökkenés Csökkenés % 17,60 14,76 75,88 20,64-4,15 18,70 Törökkanizsa % 100,00 59,54 1,60 29,78 5,05 96,78 Törökkanizsa % 100,00 57,19 0,42 28,55 8,19 95,38 Csökkenés Csökkenés % 13,15 16,57 77,29 16,74-40,92 14,41 Szabadka % 100,00 24,14 5,77 38,47 0, ,16 Szabadka % 100,00 27,02 2,26 35,65 2,09 87,55 Csökkenés Csökkenés % 4,61-6,78 62,60 11,60-103,51 10,02 Topolya % 100,00 29,95 2,17 58,94 0,23 94,40 Topolya % 100,00 29,50 0,60 57,94 0,30 91,00 Csökkenés Csökkenés % 12,87 14,18 75,93 14,35-13,64 16,01 Kishegyes % 100,00 17,47 0,70 55,92 1,02 96,68 Kishegyes % 100,00 19,85 0,20 53,91 2,35 93,13 Csökkenés Csökkenés % 10,84-1,32 74,74 14,05-105,07 14,11 Óbecse % 100,00 41,07 2,61 48,84 1,17 95,35 Óbecse % 100,00 41,37 0,77 46,34 2,25 91,86 Csökkenés Csökkenés % 8,87 8,20 73,18 13,53-75,78 12,21 Magyar tömb % 100,00 25,73 3,50 52,10 1,33 94,54 Magyar tömb % 100,00 26,91 1,29 49,66 2,23 90,63 Csökkenés Csökkenés % 8,07 3,86 66,01 12,38-53,60 11,87 A második táblázatban azok a községek találhatók, ahol a szórványban több mint 5%-ot tesz ki a magukat magyarnak vallók száma.

5 Község Összesen Szerb Jugoszláv Magyar Roma Részösszeg ( ) Apatin % 100,00 61,61 2,22 11,54 1,60 76,96 Apatin % 100,00 62,79 0,65 10,72 2,26 76,42 Csökkenés Csökkenés % 11,84 10,15 74,14 18,04-24,81 12,45 Kula % 100,00 52,02 1,53 8,44 0,34 62,33 Kula % 100,00 58,55 0,30 7,92 0,73 67,50 Csökkenés Csökkenés % 10,86-0,34 82,57 16,41-92,64 3,47 Zombor % 100,00 52,02 1,53 8,44 0,34 62,33 Zombor % 100,00 63,29 0,99 11,49 1,18 76,96 Csökkenés Csökkenés % 11,68 9,08 83,29 20,28-144,58 14,91 Antalfalva % 100,00 33,92 1,25 10,52 2,92 48,61 Antalfalva % 100,00 33,26 0,25 9,98 3,19 46,68 Csökkenés Csökkenés % 9,38 11,12 82,23 14,07 1,10 12,99 Kevevára % 100,00 76,75 0,98 9,26 3,11 90,10 Kevevára % 100,00 74,58 0,25 8,90 4,50 88,22 Csökkenés Csökkenés % 8,37 10,96 76,73 11,94-32,63 10,28 Zichyfalva % 100,00 56,37 2,24 12,10 2,01 72,72 Zichyfalva % 100,00 51,76 0,14 11,29 2,48 65,68 Csökkenés Csökkenés % 15,26 22,18 94,67 20,94-4,46 23,47 Bács % 100,00 46,69 4,95 6,10 1,95 59,69 Bács % 100,00 46,86 0,60 6,65 5,30 100,00 Csökkenés Csökkenés % 11,45 11,14 89,19 3,43-140,25 11,86 Verbász % 100,00 47,78 1,47 6,29 0,30 55,84 Verbász % 100,00 55,24 0,40 5,85 0,84 62,34 Csökkenés Csökkenés % 8,20-6,14 74,81 14,59-161,03-2,49 Szenttamás % 100,00 67,00 2,59 21,95 2,02 93,56 Szenttamás % 100,00 65,69 0,34 20,76 3,85 90,64 Csökkenés Csökkenés % 8,61 10,40 88,10 13,60-74,24 11,47 Temerin % 100,00 64,21 1,44 29,50 0,13 95,28 Temerin % 100,00 67,56 0,43 26,37 0,29 94,66 Csökkenés Csökkenés % -0,04-5,27 70,02 10,56-118,42 0,61 Titel % 100,00 84,94 1,87 5,29 1,34 93,44 Titel % 100,00 86,51 0,32 5,22 1,68 93,73 Csökkenés Csökkenés % 7,70 5,99 84,28 8,87-15,28 7,41

6 Község Összesen Szerb Jugoszláv Magyar Roma Részösszeg ( ) Nagykikinda % 100,00 76,43 2,49 12,85 2,33 94,11 Nagykikinda % 100,00 75,43 0,56 12,23 3,33 91,55 Csökkenés Csökkenés % 11,27 12,43 80,18 15,53-26,66 13,68 Begaszentgyörgy % 100,00 61,90 1,30 19,69 3,75 86,65 Begaszentgyörgy % 100,00 61,97 0,23 20,02 4,94 87,15 Csökkenés Csökkenés % 17,44 17,36 85,71 16,08-8,76 16,97 Nagybecskerek % 100,00 74,82 1,94 10,76 1,87 89,39 Nagybecskerek % 100,00 74,24 0,48 10,01 2,76 87,49 Csökkenés Csökkenés % 6,58 7,30 76,87 13,10-38,00 8,56 Magyarcsrnye % 100,00 70,32 0,79 18,65 6,84 96,60 Magyarcsernye % 100,00 67,39 0,06 17,71 9,89 95,04 Csökkenés Csökkenés % 19,15 22,52 94,06 23,22-16,92 20,45 Törökbecse % 100,00 69,94 2,11 19,23 3,60 94,87 Törökbecse % 100,00 67,43 0,35 18,05 5,41 91,24 Csökkenés Csökkenés % 11,14 14,33 85,36 16,57-33,78 14,54 Szécsány % 100,00 70,87 1,62 12,63 3,72 88,84 Szécsány % 100,00 69,31 0,38 12,75 5,38 87,81 Csökkenés Csökkenés % 18,99 20,78 81,20 18,23-17,24 19,93 Ürög % 100,00 79,50 2,39 6,62 0,47 88,98 Ürög % 100,00 78,54 0,69 7,01 1,53 87,77 Csökkenés Csökkenés % 11,87 12,93 74,58 6,62-186,21 13,06 Összesen, ahol több mint 5%-ban élnek magyarok szórványban 2002 % 100,00 66,52 2,43 12,40 1,70 83,06 Összesen, ahol több mint 5%-ban élnek magyarok szórványban 2011 % 100,00 66,04 0,50 11,58 2,67 80,79 Csökkenés Csökkenés % 6,02 6,69 80,85 12,21-47,66 8,58 E két táblázatban összesen 27 önkormányzat (község) adatait találjuk meg. A Vajdaság / Délvidék többi községében a magyarok %-aránya 5% alatt van. Ezeket külön-külön nem dolgoztam fel, a Vajdaság / Délvidék adataiból kivontam a magyar tömb és az 5%-nál nagyobb részarányú területek adatait, amit már a következő táblázat tartalmaz. Itt látható, hogy a valódi szórványban 2011-ben összesen magyar személyt írtak össze, akik közül Újvidék város, pedig Pancsova város területén élt, tehát nagyon kicsi az esélye, hogy a következő (2021-es) népszámláláskor a többi, nem említett önkormányzatban maradnak még magyarok (most még magyar él ott, de mi lesz, ha figyelembe vesszük a kilenc év alatt bekövetkezett 22,17%-os átlagos csökkenést ami nagy valószínűséggel csak növekedni fog, illetve az ott tapasztalható teljesen lényegtelen, hogy erőszakos vagy sem asszimilációt).

7 Régió Összesen Szerb Jugoszláv Magyar Roma Részösszeg ( ) Szerbia % 100,00 82,86 1,08 3,91 1,44 91,42 Szerbia % 100,00 83,32 0,32 3,53 2,05 90,81 Csökkenés Csökkenés % 4,15 3,62 71,13 13,43-36,43 4,79 Vajdaság % 100,00 65,05 2,45 14,28 1,43 88,67 Vajdaság % 100,00 66,76 0,63 13,00 2,19 87,02 Csökkenés Csökkenés % 4,93 2,43 75,59 13,46-45,89 6,70 Magyar tömb % 100,00 25,73 3,50 52,10 1,33 94,54 Magyar tömb % 100,00 26,91 1,29 49,66 2,23 90,63 Csökkenés Csökkenés % 8,07 3,86 66,01 12,38-53,60 11,87 Összesen, ahol több mint 5%-ban élnek magyarok szórványban 2002 % 100,00 66,52 2,43 12,40 1,70 83,06 Összesen, ahol több mint 5%-ban élnek magyarok szórványban 2011 % 100,00 66,04 0,50 11,58 2,67 80,79 Csökkenés Csökkenés % 6,02 6,69 80,85 12,21-47,66 8,58 Szórvány, ahol kevesebb mint 5% magyar él % 100,00 76,88 2,13 3,19 1,30 83,49 Szórvány, ahol kevesebb mint 5% magyar él % 100,00 79,42 0,51 2,56 1,90 84,39 Csökkenés Csökkenés % 3,23 0,03 77,01 22,17-41,90 2,18 Az első szembetűnő tény, hogy a lakosság általános fogyatkozásával ellentétben mind Szerbiában, mind pedig a Vajdaságban / Délvidéken drasztikusan növekedett a romák részaránya. Mégis az adatok arról árulkodnak, hogy a legnagyobb növekedés a magyar tömb községeiben volt (53,60%), de azokban a községekben is, ahol a magyarság számaránya meghaladja az 5%-ot, a roma lakosság számarányának növekedése meghaladja a szerbiai és vajdasági / délvidéki átlagot (47,66%). Hasonlóan ehhez megállapíthatjuk, hogy a szerb lakosságnál a csökkenés sokkal kisebb, mint a többi nemzeti közösséghez tartozók esetében (Temerin esetében pedig növekedés tapasztalható). E két tény egyértelműen arra mutat rá, hogy még 2002 után is kifejezett volt a Vajdaságba, ezen belül is azokba az önkormányzatokba, ahol viszonylag sok magyar él, a Koszovóról elmenekültek (szerbek és romák) betelepülése (netán betelepítése?). Éppen ezért ki kellene végre mondani, hogy Szerbiában az úgynevezett demokratikus hatalom ideje alatt is tovább folyt a Vajdaság / Délvidék (azon belül pedig legkifejezettebben a magyarok lakta területek) nemzeti összetételének erőszakos megváltoztatása. A magukat jugoszlávoknak vallók számának csökkenése messze a legnagyobb, erről annyit említek meg, hogy Jugoszlávia széthullásával csak azok a személyek őrizték meg a jugoszlávságukat, akik nagy valószínűséggel nagyon tarka nemzeti összetételű családok tagjai,

8 illetve akik nem merték felvállalni az ellenséges nemzetekhez (szlovén, horvát, muzulmán) való tartozást, de ez csak feltételezés, erről egy külön felmérést kellene végezni. Tételezzük fel, hogy a Magyar Szóban december 1-2. hétvégén megjelentetett, a Badis Róbert szociológussal készített interjúban említett okok közül az alacsony gyermekvállalási kedv (azaz az elhalálozottak számától kisebb születésszám) hatására kb. 8-9%-ra tehető a magyarság számának csökkenése. Ez azért fontos, mert ezt a %-ot egyedül Magyarkanizsa községben közelítik meg (9,35%), a tömbben levő többi községben a csökkenés sokkal kifejezettebb (10,42-20,64%), mégpedig: Zenta (-10,42%), Szabadka (-11,60%), Ada (-12,42%), Óbecse (-13,53%), Kishegyes (-14,05%), Topolya (-14,35%), Törökkanizsa (-16,74%) és Csóka (-20,64%). A magyar szórvány azon önkormányzataiban, ahol a magyarok számaránya több mint 5%, habár nagyon tarka adatokkal találkozunk (3,43-23,22%), ki kell mondanunk, egyedül ott kisebb a csökkenés az átlagosnál, ahol már csak nagyon kevés magyar él, azaz Bács (-3,43%), Ürög (-6,62%) és Titel (-8,87%), míg a legnagyobb ott, ahol elszigetelten élnek településeiken a magyarok: Magyarcsernye (-23,22%), Zichyfalva (-20,94%), Zombor (-20,28%), Szécsány (-18,23%) és Apatin (-18,04%) önkormányzatokban. Magában a tömbben élő magyarság estében kizárhatjuk az asszimilációt, mint előidéző okot, azaz egyértelműen kimondhatjuk: e községek esetében a magyar lakosság számának csökkenését leginkább az elvándorlás, a szülőhely elhagyása okozza. Hozzá kell még tennem, hogy a Szabadka estében kimutatott csökkenés nagyon csalós, mert a szórványból, illetve a Bánság tömbhöz tartozó részéről nagyon sokan települtek át pont Szabadkára (de lehet, hogy mindez érvényes Magyarkanizsára is). Valami hasonló tapasztalható Temerinben is, mivel az Újvidékről és környékéről származó fiatalok (meg középkorúak) itt keresik a magyar környezetet és a megélhetésüket. Az, hogy a magyar tömbben a magyarok százalékarányának csökkenése nagyobb mint a szerbiai és vajdasági / délvidéki átlag azért is fájó, mert a felsorolt községek többségében úgynevezett magyar önkormányzatok voltak a időszakban, így még azt a kijelentést is meg lehet kockáztatni, az önkormányzatok felelősei nagyon keveset vagy semmit sem tettek annak érdekében, hogy meggátolják a negatív folyamatokat, tehát emiatt valamiféle politikai felelősséget kellene vállalniuk. Meglehet: meg kellene kongatni a vészharangokat, mert a népszámlálás óta eltelt egy év alatt a helyzet nemhogy javult volna, az itt felvázoltaktól sokkal rosszabb lett. Azzal, hogy könnyített módon lehet magyar állampolgárságot szerezni (honosítással vagy visszahonosítással) a fiatalok számára kinyílt Európa és a világ kapuja folyamán nagyon sokan (csak Oromhegyes településről kb fiatal) vállalt külföldön (nemcsak Magyarországon) munkát a jobb megélhetés reményében. Ezt az írást vitaindítónak szánom, és teljességében is csak a VajdaságMa internetes hírközlő szerv részére juttatom el, mivel akiket leginkább érint (fiatalok), valamint akik legtöbbet tehetnek a helyzet javítása érdekében (közszereplők), azok a technika legújabb vívmányainak használói. Oromhegyes, december 12. Balla Lajos