MAGYAROK KISEBBSÉGBEN ÉS SZÓRVÁNYBAN

MAGYAROK KISEBBSÉGBEN ÉS SZÓRVÁNYBAN A Magyar Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztályának válogatott iratai, 1919 1944 Szerkesztette BÁN D. ANDRÁS, DIÓSZEGI LÁSZLÓ, FEJŐS ZOLTÁN, ROMSICS IGNÁC (főszerkesztő) és VINNAI GYŐZŐ Teleki László Alapítvány Budapest 1995

Tartalomjegyzék Előszó (Romsics Ignác) DOKUMENTUMOK I. Szlovákia és Kárpátalja Bevezetés (Bán D. András) 11 1. Budapest, 1920 1923. Kivonatok újságcikkekből a Felvidékről az Amerikába irányuló kivándorlásról 17 2. [Budapest], [1921.] március. Vegyes információk és hangulatjelentések a Felvidékről 23 3. [Budapest], 1922. [?] Ismeretlen szerző tanulmánya a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség helyzetéről 32 4. [Budapest], 1928. [november] Ismeretlen szerző tanulmánya a csehszlovákiai magyar kisebbségről és a földbirtokreformról 39 5. [Budapest], [1930.] Ismeretlen szerző tanulmánya a Csehszlovák Köztársaság közoktatásügyéről 46 6. [Budapest], 1932. Ismeretlen szerző beszámolója és a csehszlovák statisztikai hivatal osztályvezetőjének tanulmánya Kárpátalja nemzetiségi viszonyairól az 1930. évi népszámlálás eredményei alapján.54 7. Pozsony, 1937. augusztus 19. A pozsonyi magyar konzulátus jelentése a prágai magyar követségnek a magyar nyelvű könyvek és sajtótermékek behozatali és terjesztési nehézségeiről a Felvidéken és Kárpátalján 61 8. [Pozsony], 1938. április [?] Bizalmi jelentések a Magyar Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztályának a csehszlovákiai magyarok egyéni sérelmeiről és a köztársaságban folyó csehszlovák katonai tevékenységről 63 9. Tornaija, 1939. február 12. Az Egyesült Magyar Párt gömöri szervezeteinek memoranduma a párt parlamenti képviselőihez a felvidéki magyarság első bécsi döntés utáni panaszairól 69 10. Pozsony, 1939. február 25. A pozsonyi magyar konzul jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak a szlovák miniszterelnök kormánynyilatkozatáról és a szlovák kormány munkaprogramjáról 73 11. Pécs, 1939. június 7. A pécsi egyetem kisebbségi intézete igazgatójának a felvidéki ügyek tárca nélküli miniszteréhez küldött tervezete Kárpátalja autonómiájáról 76 VI

12. Pozsony, 1939. november 21. A pozsonyi magyar követ jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak a pozsonyi magyarellenes tüntetésről 78 13. Munkács, 1939. november 28. A Kárpátaljai Országos Ifjúságvédelmi Egyesület kérelme a magyar miniszterelnökhöz az egyesület tevékenységének támogatása tárgyában 81 14. Pozsony, 1939. december 4. A pozsonyi magyar ügyvivő jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak a szlovák parlament nemzetiségi vitájáról 83 15. Pozsony, 1941. április 30. A szlovákiai magyar reformátusok emlékirata a magyar miniszterelnökhöz és külügyminiszterhez a Szlovákiában maradt egyházközségeknek a szlovákiai magyar református egyház keretében való megszervezéséről és fenntartásáról 87 16. Pozsony, 1941. július 10. Gróf Esterházy Jánosnak, a Magyar Párt elnökének levele á szlovák miniszterelnökhöz szlovákiai pártszervező kőrútján szerzett tapasztalatairól 90 17. [Budapest], 1941. szeptember 3. Feljegyzés a magyar miniszterelnök és a budapesti szlovák követ tárgyalásáról a szlovákiai magyar \ iskolaügy egyes kérdéseiről 96 18. [Budapest], 1941. szeptember 13. Feljegyzés a magyar miniszterelnök és a budapesti szlovák követ tárgyalásáról a szlovákiai magyar iskolaügyről és egyéb kérdésekről 98 19. Pozsony, 1941. december 19. Gróf Esterházy Jánosnak, a Magyar Párt vezetőjének beszéde a szlovák parlament költségvetési vitájában a szlovákiai magyarság sérelmeiről 100 20. Pozsony, 1942. április 27. Gróf Esterházy Jánosnak, a Magyar Párt elnökének beszámoló jelentése a pozsonyi magyar követnek pártszervező körútjáról 104 21. Pozsony, 1942. május 5. A Magyar Párt vezetőségének memoranduma a szlovák iskolaügyi miniszterhez a szlovákiai magyarság iskolaügyi sérelmeiről 108 22. Pozsony, 1942. május 9. A pozsonyi magyar követ jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak a gróf Esterházy János és a szlovák belügyminiszter közötti megbeszélésről 112 23. Pozsony, 1942. szeptember 2. A pozsonyi ideiglenes magyar ügyvivő jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak a szlovák revíziós igényekről 114 24. Pozsony, 1942. október 15. A pozsonyi magyar követ jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak a szlovákiai magyarság iskolaügyi kívánságairól 115 25. Pozsony, 1942. december 4. A pozsonyi magyar követ jelentése a magyar külügyminiszternek a szlovákiai magyar kisebbség sérelmeiről 116 VII

26. Budapest, 1943. március 1. Dr. Fleischmann Gyulának, a szlovákiai tartománygyűlés egykori képviselőjének jelentése a szlovákiai nemzetiségi, kulturális és politikai viszonyokról 119 27. Pozsony, 1943. október 1. A pozsonyi magyar követ jelentése a magyar Külügyminisztériumnak a szlovák revíziós remény újraéledéséről 130 28. Kassa, 1943. november 2. A kassai rendőrkapitány jelentése a magyar belügyminiszternek a szlovákiai politikai hangulatról 132 II. Erdély Bevezetés (Diószegi László) 137 1. Budapest, 1921. október 4. Imre Sándor jelentése Papp Antalnak (továbbítva Petri Pálnak) az erdélyi egyházakat és iskolákat ért sérelmekről 143 2. Budapest, 1921. október 28. A Népies Irodalmi Társaság elnökének jelentése Bethlen István miniszterelnöknek a Temesváron 1921/22. tanévre beiratkozott tanulók nemzetiségi megoszlásáról 146 3. Csenger, 1922. január 11. Szabolcs megye főispánjának jelentése a Határmegállapító Központnak a határ menti román lakosság Romániához való csatlakozási szándékának tárgyában 150 4. Budapest 1922. május 30. Dr. Papp Antal jelentése a miniszterelnök számára Krassó-Szörény megye népszámlálási adatairól 152 5. Budapest 1922. május 30. Dr. Papp Antal jelentése a miniszterelnöknek Krassó-Szörény megye közoktatásügyéről 153 6. Budapest, 1922. október 20. Glattfelder Gyula püspök pásztorlevele, amelyben a román agrárreform intézkedéseit sérelmezi, és eltiltja a papságot, hogy az agrárreform végrehajtásával kapcsolatos ünnepségeken közreműködjön 160 7. Temesvár, 1923. április 3. Glattfelder Gyula csanádi püspök búcsúzó pásztorlevele az egyházmegye papságához püspökségének elhagyása tárgyában 162 8. [?], 1924. március 14. A román közoktatásügyi miniszter körrendelete a kisebbségi felekezeti iskolák működéséről 166 9. Budapest, 1924. június 4. A Külügyminisztérium átirata gróf Bethlen István miniszterelnöknek Jakabffy Elemér erdélyi közíró üldöztetése tárgyában 168 10. Budapest, 1924. július 26. Bizalmi jelentés a román vasutak állapotáról, felszereltségéről és a vasutasok hangulatáról 170 11. Sinaia, 1924. augusztus 8. Rubidó-Zichy Iván bukaresti magyar követ jelentése a Külügyminisztériumnak Szatmár megyébe történő román betelepítésekről 172 VIII

12. Nagyvárad, 1925. augusztus 30. Bizalmi jelentés a román Közoktatási Minisztérium rendeleteiről a magyar anyanyelvű hitoktatók és a tanárok román nyelvből, történelemből, földrajzból és alkotmánytanból való vizsgakötelezettségéről, valamint a vizsgáztatás módszereiről 173 13. [?], 1925. Ismeretlen szerző tanulmánya az erdélyi magyar kisebbség jogsérelmeiről 174 14. [?], 1925. [?] Tanulmány az erdélyi szászok egyház- és oktatásügyi helyzetéről, feladatairól 204 15. Budapest, 1927. február 9. Kimutatás a Romániában megjelenő román, német és magyar nyelvű napilapokról és azok szellemiségéről 212 16. Bukarest, 1927. március 25. Báró Villani Frigyes bukaresti magyar követ jelentése a Külügyminisztériumnak romániai ki- és bevándorlásról 220 17. Róma, 1927. március 23. Nagy Elek vatikáni magyar követ jelentése a Külügyminisztériumnak a romániai katolikus szerzetes iskolák helyzetéről 221 18. [?], 1933. Részletek a kisebbségi nyelvhasználatról folytatott román parlamenti viták jegyzőkönyvéből 223 19. [Bukarest], 1933. április május. Kisebbségi iskolaügy és az egyház állami támogatásának kérdése a román parlament 1933/34. évi költségvetési vitájában (Részletek) 228 20. [Bukarest], 1933. május 18., 20. Részletek a román parlament vitájából a nemzetiségi nyelv cégtáblákon való megjelenésének különadóztatásáról 240 21. Budapest, 1936. április 21. S. Nagy László és Papp Antal államtitkár megbeszélése egy erdélyi magyar irodalmi hetilap kiadásának támogatásáról 241 22. [?], 1937. [?] Jelentések a Szatmár és Bihar megyei magyar lakosságot ért sérelmekről és elrománosítási törekvésekről 242 23. [?], 1927. április 19. Tanulmány az agrárreform következtében a kisebbségeket ért károkról 243 24. Budapest, 1938. augusztus 6. Békássy László miniszteri osztálytanácsos jelentése a külügyminiszternek a kishatárforgalommal kapcsolatban Bukarestben folytatott magyar román vegyesbizottsági tárgyalásról 246 25. Budapest, 1939. április 14. A Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Ügyosztályának feljegyzése a román hadsereg hiányos ellátásáról, valamint az erdélyi magyar lakosság hangulatáról.252 26. Budapest, 1939. április 26. A Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Ügyosztályának összefoglalása a romániai mozgósításokról és a nemzetiségi ellentétek éleződéséről 253 IX

27. Budapest, 1939. augusztus 7. A Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Ügyosztályának feljegyzése a romániai földhitelintézetrőlszóló törvényről 254 28. Budapest, 1939. augusztus 10. augusztus 26. szeptember 16. Hangulatjelentések a román kormány és hadvezetőség gazdasági és katonai intézkedéseinek hatásáról Erdélyben 256 29. Budapest, 1939. szeptember. A Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Ügyosztályának feljegyzése a romániai háborús hangulatról 259 30. Budapest, 1940. március 9. Jelentés a Magyarországgal szembeni hadkészültségről és ezzel kapcsolatosan a román és magyar lakosság hangulatáról 260 31. Budapest, 1940. július 10. A Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Ügyosztályának feljegyzése < az Erdélyben élő román lakosság pánikhangulatáról 262 32. Budapest, 1940. augusztus 5. Újlaki Nagy Árpád tanulmánya Erdély területi felosztásáról 262 33. Budapest, 1940. augusztus 12. Bizalmas jelentés a Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Ügyosztályának a román hatóságok magyar- és németellehességéről 275 34. Budapest, 1940. [aug. 30. után] Baumgartner Sándor külügyi sajtóelőadó kimutatása a Moldvában és Havasalföldön lakó magyarság számáról és felekezeti megoszlásáról az 1930. évi román statisztika alapján 276 35. Budapest, 1940. november 9. Észak-Erdély közigazgatási (megyei, járási) beosztása és járásonkénti lélekszáma a II. bécsi döntés után 291 36. Budapest, 1941. január 10. Varga József kereskedelemés közlekedésügyi miniszter levele Teleki Pál miniszterelnökhöz a Romániából érkezett irredenta bélyeges postai küldemények kitiltásáról 295 37. Brassó, 1941. február 20. Ifj. Csopey Dénes brassói magyar konzul jelentése a Külügyminisztériumnak az 1940. novemberi romániai német népszámlálás eredményéről _. 296 38. Budapest, 1941. március 7. Az 1930. évi román népszámlálás alapján készített statisztikai kimutatás Észak- és Dél-Erdély lakosságának nemzetiségi, anyanyelvi és felekezeti hovatartozásáról 1940. augusztus 30-án 297 39. Bukarest, 1941. március 7. A bukaresti magyar követségi tanácsos jelentése a Külügyminisztériumnak a romániai német népcsoport jogállásáról 301 X

40. Bukarest, 1941. május 7. Vladár Ervin bukaresti magyar követségi tanácsos jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak Antonescu államvezető és miniszterelnök három újabb törvényéről, melyek célja az államosítás és románizálás gyorsítása, valamint a zsidóság vagyonának kisajátítása 304 41. Sinaia, 1941. július 16. Nagy László bukaresti magyar nagykövet bizalmas jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak a magyar nyelvnek nyilvános helyiségekben való használatáról 307 42. Brassó, 1941. augusztus 8. Sztankay Zoltán brassói magyar konzul jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak a Romániában élő német nemzetiség hangulatáról 308 43. Kolozsvár, 1941. szeptember 10. Észak-Erdély pénz- és hitelügyéről készített feljegyzés 309 44. Kolozsvár, 1941. november 11. Kolozs megye főispánjának hangulatjelentése a bánffyhunyadi román lakosság köréből 311 45. Székelyudvarhely, 1941. augusztus 22. A helyi magyar rendőrkapitányság jelentése a Belügyminisztérium Közbiztonsági Osztályának a bécsi döntés elleni román revíziós politikáról 312 46. [?], 1942. [?] Jelentés a Népies Irodalmi Társaság 1942. évi működéséről, valamint a román irredenta mozgalom kiszélesedéséről 313 47. Budapest, 1942. június (?) Kimutatás a romániai református egyházközségekről és lelkészeikről 1941. dec. 31-i állapot szerint 326 48. Brassó, 1942. július 19. Jelentés Vladár Ervin romániai magyar követségi tanácsostól a magyar királyi Külügyminisztériunak a német és olasz különmegbízottak dél-erdélyi útjának tapasztalatairól 333 49. Brassó, 1942. augusztus 28. A brassói alkonzul jelentése a Külügyminisztériumnak a román kormány észak-erdélyi revíziós céljairól, s a magyar lakosság üldöztetéséről Dél-Erdélyben 336 50. Kolozsvár. 1942. augusztus 31. Hun Nándor kolozsvári ötödéves orvostanhallgató jelentése az Erdélyi Párt Országos Központjának temesvári tapasztalatairól 339 51. Nagyvárad, 1942. szeptember 5. A nagyváradi rendőrkapitányság kivonatos hangulatjelentése Dél-Erdély politikai és gazdasági helyzetéről 344 52. [?], 1941. október 31. Bukarest, 1942. október 23. Kimutatás a Dél-Erdélyben 1941-ben megjelent magyar nyelvű sajtótermékekről, valamint azok egy esztendő alatt történt betiltásáról 345 53. Bukarest, 1942. október 29. A Miniszterelnökség II. osztályának feljegyzése bizalmas román rendeletről, mellyel a magyar nyelv használatát megtiltják 348 XI

54. Budapest, 1943. április 29. Tájékoztató a Honvédelmi Minisztérium számára Románia hadügyi és gazdasági helyzetéről, valamint a magyar kisebbségek elleni politikájáról 349 55. Budapest, 1943. június 4. A tengelyhatalmak különmegbízottainak jelentése a magyar kormányhoz az 1942-beri Észak-Erdélyben folytatott vizsgálatok eredményéről 352 56. Budapest, 1943. szeptember 2. Csatay Lajos honvédelmi miniszter válasza Ghyczy Jenő külügyminiszternek a tengelyhatalmak különmegbízottainak Észak-Erdélyről szóló jelentésére 365 57. Arad, 1943. szeptember 11. Az aradi magyar konzulátus jelentése a magyar Külügyminisztériumnak román titkos rádióleadók Észak-Erdélyért folytatott revanspolitikájáról és az ehhez kapcsolódó rémhírekről 376 58. Szászrégen, 1943. október 10. Szászrégen rendőrtanácsosának jelentése a belügyminiszternek a város lakosságának hangulatáról 378 59. Kolozsvár, 1943. október 26. Ismeretlen tordai magyar menekült helyzetjelentése a Honvédelmi Minisztériumnak a Dél-Erdélyben élő magyarsággal szembeni atrocitásokról 380 60. Kolozsvár, 1943. november 5. A Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság kolozsvári kirendeltségének tájékoztatója Siménfalvy Sándor miniszteri tanácsosnak a dél-erdélyi helyzetről 384 61. Marosvásárhely, 1943. november 8. Öffenberger (Abafáy) Gusztáv dél-erdélyi író levele Csopey Dénes követségi tanácsosnak a Tárgu-Jiu-i internálótáborban szerzett tapasztalatairól 386 62. Budapest, 1944. február 25. A Miniszterelnökség II. osztályának feljegyzése arról, hogy a dél-erdélyi román egyetemi oktatók magyar román megegyezést sürgetnek 391 63. [?], 1944. február 26. Helyzetjelentés Románia külés belpolitikájáról, valamint a magyar kisebbséggel szembeni retorziók erősödéséről 392 64. Kolozsvár, 1944. március 4. A kolozsvári rendőrkapitányság jelentése a Belügyminisztériumnak a város magyar egyetemistái és a román görög katolikus papnövendékek közötti verekedésről 396 65. Budapest, 1944. március 6. Búza Lászlónak, a kolozsvári egyetem rektorának jelentése a hallgatók rokonszenvtüntetéséről a brassói magyar konzulátus bántalmazott tisztviselője mellett 398 66. Budapest, 1944. március 16. Jelentés a kolozsvári egyetemi hallgatók tüntetésének hatásáról Dél-Erdélyben és Bukarestben 399 67. Arad, 1944. április 13. Parcher Félix aradi magyar konzul jelentése a magyar Külügyminisztériumnak, személyi törzslapok rendszeresítéséről Aradon 400 XII

III. Délvidék Bevezetés (Vinnai Győző) 405 1. Budapest, 1919. október 25. A Julián Egyesület jelentése a miniszterelnöknek a horvátországi magyar iskolákról 410 2. Budapest, 1920. június 7. Anjemcei református lelkészhelyettes jelentése a konvent elnökségének a szlavóniai református egyházközségek állapotáról 414 3. [Budapest,] 1920. A Magyar Külügyi Társaság emlékirata a Nemzetek Szövetségéhez a horvát-szlavóniai és boszniai iskolák bezáratásáról 417 4. Budapest, 1920. március 12. A Nemzeti Kisebbségi Minisztérium beszámolója a miniszterelnöknek a megszállt délvidéki területekről szerzett információiról 421 5. Szeged, 1921. május 21. Szabadka elmenekült rendőrkapitányának jelentése a belügyminiszternek a városban uralkodó állapotokról 425 6. [?], 1922. Jelentés a muraközi magyarság helyzetéről 429 7. Budapest, 1923. június 8. A Miniszterelnökség Nemzetiségi Kisebbségi Osztályának álláspontja a Jugoszláviába szállítandó magyar folyóiratok ügyében 430 8. Szeged, 1923. szeptember 6. Bizalmas jelentés a Miniszterelnökségnek a zombori és Zombor környéki magyarokat ért sérelmekről 432 9. Makó, 1925. február 11. Bizalmas jelentés a Miniszterelnökségnek az 1925-ös jugoszláviai parlamenti választások néhány kerületének eredményéről 433 10. Budapest, 1925. február 18. Összefoglaló jelentés az 1925-ös jugoszláviai parlamenti választásokról, különös tekintettel a magyarok lakta területekre 435 11. Budapest, 1926. Kimutatás a Szerb Horvát Szlovén Királyság protestáns vallásfelekezeteiről 448 12. Budapest, 1927. március 30. A Szent Gellért Társaság jelentése a délvidéki magyarokat ért újabb sérelmekről 452 13. Budapest, 1927. A Szent Gellért Társaság helyzetjelentése a vajdasági viszonyokról 454 14. Budapest, 1927. Jelentés a vajdasági magyarság politikai és kulturális törekvéseiről 457 15. Bled, 1937. augusztus 15. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek a magyar nyelvű könyvek és folyóiratok Jugoszláviába történő beengedéséről 459 XIII

16. Budapest, 1939. július. A Miniszterelnökség állásfoglalása a magyar jugoszláv határszéli igazolványok engedélyezéséről 461 17. [Budapest], 1939. Bizalmas jelentés a belügyminiszternek az ún. baranyai háromszögben tartózkodó jugoszláv katonaságról és a magyarok elleni fellépésekről 462 18. [Budapest], 1940. Helyzetkép Jugoszláviáról, valamint a jugoszláviai magyarság megosztottságáról és sérelmeiről 463 19. Budapest, 1940. május 3. A Magyar Honvéd Vezérkar főnökének jelentése a miniszterelnöknek Jugoszlávia belpolitikai helyzetéről 468 20. [Budapest], 1941. január 14. Bizalmas jelentés a jugoszláviai magyarság kisebbségi jogokat követelő törekvéseiről....471 21. Budapest, 1941. május 24. Jelentés a miniszterelnöknek a délvidéki iskolák helyzetéről, a magyar tagozatok bővítésének lehetőségeiről 473 22. Újvidék, 1941. szeptember 11. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség kérelme a miniszterelnökhöz a szerémségi tanulók újvidéki iskolákba történő beíratásáról 481 23. Budapest, 1941. Jelentések a Bánság (Bánát) és a bánsági (bánáti) magyar kisebbség helyzetéről 482 24. Budapest, 1941. A magyar kormány nemzetiségi és valláspolitikájának alapelvei a visszacsatolt Délvidéken 491 25. Budapest, 1942. március 21. A Miniszterelnökség átirata a belügyminiszternek a szabadkai köztisztviselői kar magatartásáról és tevékenységéről 493 26. Belgrád, 1941. július 5. Bolla Lajos főkonzul jelentése a külügyminiszternek a bánáti magyar közművelődési egyesületek bezárásáról 494 27. [?], 1942. november 28. A horvátországi magyarság kérelme a magyar kormányhoz helyzetének sürgős javításáért 495 28. Újvidék, 1943. április 27. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség kérelme a miniszterelnökhöz egy szórványkutató iroda felállítására 498 29. Budapest, 1943. október 22. A belügyminiszter leirata a visszacsatolt délvidéki területek főispánjainak a közigazgatási tisztviselők kishitű" magatartásáról 500 30. Zágráb, 1944. június 16. A zágrábi követség jelentése a horvátországi magyarok sérelmeiről 501 31. [Budapest], 1944. Adatok Bácska és a 4 bácskai törvényhatósági jogú város lakosságának nemzetiségi összetételéről 502 XIV

IV. Nyugati magyarság Bevezetés (Fejős Zoltán) 513 1. Bécs, 1919. augusztus 28. Hoffmann Géza konzul jelentése a Magyarországi Református Egyház felügyelete alatt álló amerikai magyar egyházak ügyében 518 2. New York, 1919. szeptember 12. Kuthy Zoltánnak, az amerikai magyar református keleti egyházmegye esperesének kérelme az amerikai magyar akció jövőjének rendezése ügyében 522 3. Hága, 1920. január 1. Gróf Bánffy Miklós jelentése a párizsi békedelegációt vezető Bethlen Istvánnak az amerikai magyar református egyházak szervezeti problémájáról....524 4. Pittsburgh, Pennsylvania, 1920. június 1. Jegyzőkönyv az Amerikai Magyar lelkészegyesület megalakulásáról és céljairól 528 5. Budapest, 1920. július 24. Az Egyesült Államok Református Egyháza, a Presbyteriánus Egyház és a Magyarországi Református Egyház megegyezése az amerikai magyar egyházközségek fennhatóságának tárgyában 532 6. New York, 1921. január 20. Pelényi János követségi tanácsos jelentése az amerikai magyar reformátusok egyházi szervezkedéséről (részlet) 535 7. Budapest, 1921. május 30. A belügyminiszter körrendelete a Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda felállítása tárgyában 539 8. Budapest, 1925. augusztus 28. A Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály átirata a belügyminiszternek a kanadai magyarok iskoláztatása tárgyában 544 9. Budapest, 1921. november 23. A Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a kanadai reformátusok gondozása tárgyában 546 10. Budapest, 1925. december 15. A Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály átirata a külügyminiszternek a kanadai magyarok iskoláztatása ügyében 548 11. [Bécs], 1926. Ambrózy Lajos bécsi követ jelentése a Külügyminisztériumnak a bécsi magyar kolónia helyzetéről 550 12. Bécs, 1926. január 31. A Bécsi Magyar Szövetség 1925. évi jelentése....558 13. Montreal, 1926. április 6. A montreali konzul jelentése a Külügyminisztériumnak a nyugat-kanadai bevándorlás problémáiról és az ottani magyarok helyzetéről 562 XV

14. München, 1926. november 3. A müncheni konzul kérvénye a Külügyminisztériumnak anyagi okok miatt hazatérni nem tudó magyar állampolgárok hazaszállítását biztosító segélyekre vonatkozóan 572 15. Montreal, 1926. december 28. A montreali főkonzul kérvénye a Külügyminisztériumnak a kanadai magyar egyházak számára küldendő tankönyvek és tanszerek tárgyában 574 16. New York, 1927. február 14. A NewYork-i főkonzul jelentése a washingtoni magyar nagykövetségnek az Egyesült Államok keleti parti államaiban élő magyarok helyzetéről 577 17. Budapest, 1927. október 8. A belügyminiszter jelentése a miniszterelnöknek a brazíliai magyarok helyzetéről 590 18. Hénin Liétard, Franciaország, 1929. március 12. Bodnár Ödön tanító jelentése a Julián Egyesületnek az észak-franciaországi bányavidéken lakó magyarok helyzetéről és iskoláztatásáról 592 19. Budapest, 1929. augusztus 1. A Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály átirata a külügyminiszternek a franciaországi magyar gyerekek magyarországi nyaraltatása ügyében 595 20. München, 1930. május 29. A müncheni konzul jelentése a Külügyminisztériumnak a müncheni magyar iskola tevékenységéről 596 21. [Budapest, 1930.] A Vallás- és Közoktatási Minisztérium népművelési ügyosztályának tervezete a külföldi magyarság kulturális gondozása tárgyában 600 22. [Buenos Aires, 1930.] Scossa Gyula nyugalmazott huszárszázados tájékoztatója az Országos Gazdasági Munkaközvetítő Iroda vezetőjéhez a brazíliai magyarok helyzetéről 602 23. Budapest, 1930. február 12. A Julián Egyesület elnökének felterjesztése a külügyminiszterhez a hollandiai magyar bányászok helyzetéről 603 24. Budapest, 1934. január 24. A Julián Egyesület elnökének tájékoztatója a miniszterelnökhöz az isztambuli magyar gyerekek helyzetéről 604 25. Budapest, 1934. február 21. A külügyminiszter szigorúan bizalmas jelentése a miniszterelnöknek a háború előtti Magyarország határain kívül élő magyarok helyzetéről és megszervezéséről 605 26. Budapest, 1934. április. Csathó Andor miniszteri osztálytanácsos beszámolója a Julián Egyesület elnökének a bécsi magyar tanfolyamokról 613 XVI

27. Budapest, 1934. május. Beszámoló a Magyarok Világkongresszusának Állandó Szervezeti Irodája ötévi működéséről 615 28. Milánó, 1934. október 14. Jegyzőkönyv a Milánói Magyar Egyesület magyar tanfolyamának első szülői értekezletéről 618 29. [Szófia, 1935. január] Nagy József tanító jelentése a szófiai magyar iskola 1934. második félévi működéséről 621 30. Budapest, 1935. május. Jelentés a Magyarok Világkongresszusának Állandó Szervezeti Irodája 1934. évi működéséről 623 31. Trieszt, 1935. június 5. A trieszti konzul jelentése a külügyminiszternek a fiumei Magyar Kaszinó tevékenységéről 626 32. Budapest, 1936. április. Jelentés a Magyarok Világkongresszusának Állandó Szervezeti Irodája 1935. évi működéséről 627 33. Sáo Paulo, 1937. március 22. A Sáo Paulo-i konzulátus jelentése a Buenos Aires-i követségnek a Sáo Paulo-i magyarok március 15-ikei ünnepségeiről 630 34. Buenos Aires, 1937. április 16. A Buenos Aires-i követség jelentése a Külügyminisztériumnak a dél-amerikai magyar kolóniák március 15-iki ünnepélyeiről 633 35. Budapest, 1937. május. Jelentés a Magyarok Világkongresszusának Állandó Szervezeti Irodája 1936. évi működéséről 636 36. Buenos Aires, 1937. május 6. Az Argentínai Magyar Egyesületek.. Szövetségének tájékoztatója a magyar kormány részére az Argentínába kivándorolt magyarságról 638 37. Budapest, 1937. július 2. A Külügyminisztérium átirata a belügyminiszternek a külföldi magyarok gondozása és a Magyarok Világkongresszusának Állandó Szervezeti Irodája anyagi támogatása ügyében 643 38. Sáo Paulo, 1938. február 1. Kordás Ferenc tanító beszámolója a Julián Egyesület elnökségének az ypirangai magyar iskola működéséről és saját tevékenységéről 645 39. Sáo Paulo, 1938. február 5. Gálos Rezső Julián-tanító beszámolója a Paraná állam északi részén fekvő magyar telepekről 651 40. Sáo Paulo, 1938. február 8. Gálos Rezső Julián-tanító beszámolója a Villa Pompeia-i magyar iskola 1937. évi munkájáról 656 41. New York, 1938. május 24. Kovach Gyula levele a magyar miniszterelnöknek a New York-i magyar információs könyvtár feltételezett szerepéről 661 42. Sáo Paulo, 1938. augusztus 6. Szentpétery Klára Julián-tanító jelentése az anastációi, ül. más Sáo Paulo környéki magyar iskolákról 1938. április hó 1-től augusztus l-ig 663 XVII

43. Jeruzsálem, 1938. augusztus 29. Ajeruzsálemi konzulátus jelentése a Külügyminisztériumnak a tartózkodási engedély nélkül Palesztinában élő magyar zsidók helyzetéről 665 44. [Budapest, 1938. december] Bizalmi egyén információja a miniszterelnöknek a magyarországi zsidó kivándorlási tanács Eviánhoz intézett jelentéséről 669 45. [Budapest, 1939. január] Bizalmi egyén jelentése a miniszterelnöknek a magyarországi zsidók Szovjetunióba való kivándorlási tervéről 670 46. [Budapest, 1939. február] Bizalmi egyén jelentése a miniszterelnöknek franciaországi magyarok baloldali szervezeteinek tevékenységéről 671 47. Santiago, 1940. december 31. A chilei konzulátus jelentése a magyar kolónia 1940. évi tevékenységéről 674 48. Budapest, 1941. január 16. A magyarországi református egyetemes konvent elnökségének levele a külügyminiszterhez az észak-franciaországi magyar reformátusok utolsó csoportjának hazatelepítése ügyében 676 49. Nizza, 1941. február 1. ACőte d'azur-i Francia Magyar Művészkör kérvénye a miniszterelnökhöz hazai élelmiszersegély juttatásáért a magyarok nagy nyomorára való tekintettel 677 50. Budapest, 1941. március. Összefoglaló jelentés a Magyarok Világszövetségének 1940. évi működéséről 679 51. Sáo Paulo, 1941. március 6. A Sáo Paulo-i konzul jelentése a Rio de Janeiro-i követségnek egy Magyar Ház létesítése ügyében 682 52. Cleveland, 1941. március 28. A clevelandi konzul jelentése a washingtoni követségnek az Amerikai Magyar Szövetség politikai tevékenységéről 685 53. [Budapest, 1941. augusztus] Bizalmi egyéntől származó jelentés a miniszterelnöknek az amerikai októbrista emigráció tevékenységéről 688 54. Budapest, 1941. november 2. Egy magyar egyetemi hallgató jelentése a Külügyminisztériumnak a burgenlandi magyarság helyzetéről 689 55. Berlin, 1942. február 17. Szentirmay István tanító jelentése a Julián Egyesületnek a berlini magyar iskoláról és az ottani magyarok helyzetéről 694 56. Budapest, 1942. március. Összefoglaló jelentés a Magyarok Világszövetségének 1941. évi működéséről 697 57. Bécs, 1943. október. A bécsi főkonzulátus jelentése a miniszterelnöknek a felsőpulyai magyarok iskolai viszonyairól 700 XVIII

58. Bécs, 1944. augusztus 9. A bécsi főkonzulátus jelentése a Külügyminisztériumnak a németországi (burgenlandi) magyar kisebbség helyzetéről 701 Névmutató (Varannai Zoltán) : 705 Helynévmutató (Varannai Zoltán) 715 XIX