Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén KEOP 7.2.1.3./10 11 2011 0003 azonosítójú projekt Podmaniczky László (Szent István Egyetem) Mozsgai Katalin (ÖKO Zrt.) Skutai Julianna (Szent István Egyetem) Marticsek József Tóth Péter I. Gazdálkodói fórum, I. Gazdálkodói fórum, 2012. április 24.
Gazdálkodói program szerepe Érintett terület: tározó és környezete (max. belvízi öblözet) A pályázat célja: tájgazdálkodási célú vízi infrastruktúra építése (összhangban az árvízi tározó építési projekttel) Kedvezményezett: vízitársulat (beruházó és üzemeltető) Támogatás: 100 % (állami és önkormányzati művek rekonstrukciója, építése) Gazdálkodói program: a gazdálkodók tájgazdálkodási igényeinek és lehetőségek meghatározása ez alapján készül el a műszaki akiterv
Mit jelent a tájgazdálkodás? Hagyományos gazdálkodás Tájgazdálkodás vízrendezés belvízelvezetés vízvisszatartás talajadottságok ljd talajok ljkjavítása agrár alkalmasság l á (pl. meszezés) szerinti művelés táji elemek nem jellemző mozaikosság Ráfordítás Termelési feltételek egyéni haszon csökken Környezeti feltételek társadalmi hasznosság nő Haszonvétel értékesíthető termény/termék értékesíthető termény és/vagy környezeti érték A KEOP pályázati kiírás szerint: p y A táj természetes elemeinek (természetes növénytakaró, természetes vízrendszer stb.) fennmaradását, gazdagodását célzó beavatkozásokhoz rendelt haszonvételeken és az ide kapcsolható ökológiai szolgáltatások ellentételezésén alapuló gazdasági tevékenység.
Mit termel és ad el a táj gazdálkodó? állam (társadalom képviselője) 1. valamely környezeti érték előállítását megrendeli a gazdálkodótól (megrendelés) 2. előállítja a környezeti értéket, azaz ökológiai szolgáltatást nyújt (szállítás) 3. Gazdálkodó számára ellentételezést nyújt (fizetés) gazdálkodó Előállítható környezeti termékek (szolgáltatások): talajpusztulás elleni védelem (globális környezeti probléma!) stratégiai jelentőségű vízkészletünk megőrzése (felesleges vizek tározása) felszín alatti vizek pótlása (leszivárogtatás) mikroklimatikus viszonyok javítása (éghajlatváltozás!) tájkép javítása stb.
Hogyan valósítható meg a tájgazdálkodás? vízitársulat gazdálkodó Vízi infrastruktúra kiépítése és üzemeltetése mederbeli vízvisszatartás vízvisszatartás tározóban területi vízvisszatartás agrár alkalmassághoz igazodó művelés Környezetkímélő, tájfenntartó gazdálkodás Forrás: KEOP projekt (100% os állami támogatás) Forrás: agrár támogatás 2014 től
A KEOP projekt támogatható tevékenységei a) Ártéri tájgazdálkodást szolgáló vízrendszer kiépítése A víz továbbvezetését biztosító, a tározó töltését keresztező műtárgyak, létesítendő új csatornák, vízelvezető vápák kiépítése Meglévő vízfolyások, erek rehabilitációja Vízkormányzó és keresztező műtárgyak létesítése vagy rekonstrukciója Halastavak vagy vizes élőhelyek kialakítása b) Állandó vízfelületek kialakítása kotrással, partrendezéssel c) Tájrendezés a kialakított műtárgyak, anyagnyerő helyek tájba illesztése d) A tájgazdálkodást szolgáló vízrendszer üzemeltetéséhez, fenntartásáhozszükséges szükséges eszközökbeszerzése e) Monitoring rendszerek kiépítése
A vízvisszatartáson alapuló tájgazdálkodás elvi sémája Vízvisszatartásra használt vízjárta területek: vízpótlás/vízcsere Vízpótlást, vízcserét biztosító vízfolyások, csatornák Időszakos elárasztású mélyfekvésű területek Leüríthetőség! szántóról 2 hét alatt gyepről 4 hét alatt
A tájgazdálkodási egységek lehatárolása A) Területek agrár alkalmasságának vizsgálata B) Vízvisszatartásra alkalmasterületek lehatárolása Időszakosan elárasztható területek: szabályozott mértékű vízborítással vízbevezetés és a leürítés is előírt időre megoldható), tehát pl. erdő, gyümölcsös, gyep gazdálkodás folytatható, mert a vízborítás feltételezhetően nem tesz jelentős kártavegetációban Vízjárta területek: műszaki infrastruktúra a levezetést nem tudja biztosítani, esetleg vízvisszatartást. Itt alapvetően cél, hogy az egyébként magától kialakuló nádas, egyéb magas vízállású természetes terület legyen elfogadható gazdálkodási forma Állandó árasztású területek: a) alapvetően anyagnyerőhelyek b) de időszakosan elárasztható területeken is megoldható (ha van állandóan rendelkezésre álló bevezethető víz a főcsatornákon keresztül)
Jelenlegi területhasználat és agrár alkalmasság: a) Jelenlegi )J l l i területhasználat b) Szántó alkalmasság
Erdő alkalmasság 1 10 évenkénti gyakoriságú belvíz elöntések
tervezett tervezett
Tájgazdálkodási formák választásának lehetőségei 1. lépés 2. lépés Tájgazdálkodási formák Választható vízgazdálkodási forma Választható gazdálkodási forma a) árasztás b) Időszakos c) Állandó d) vízjárta (művelési ág) nélküli árasztás vízborítás 1. szelíd szántó (?!) 2. gyep 3. gyümölcsös 4. ligeterdő (keményfás, puhafás) 5. vizes élőhely, halastó, tó 6. nádas A gazdálkodó által választott/választható tájgazdálkodási forma a következőképpen alakítható ki: 1. választ egy vízgazdálkodási formát (az időszakos árasztás ésa vízjárta terület választásához alapvetően közösségi döntés szükséges), kivéve ha egy gazdálkodóé az egész vízvisszatartásban érintett terület) 2. Gazdálkodási forma (művelési ág megválasztása), ezt már meghatározza, hogy milyen vízgazdálkodási formát választott/választottak a gazdálkodó(k) Példa: b 4 = időszakos árasztásos + ligeterdő Jelenlegi helyzet megtartása Változások: minimális korlátozások előírása (tápanyagkivitelre vonatkozóan) Célja: árvízi tározás során (10 15 évente) a Tisza tápanyagterhelésének elkerülése a területen visszatartott vizek megfelelő minőségének biztosítása (felszíni tározás, leszivárgás a felszín alatti vizekbe) Korlátozás ellentételezése: kompenzáció, 5 évig fizethető (az átállás elősegítésére) zonális alapprogram vállalása
Zöld pont rendszer elvi sémája a) Szántó Pont b) Gyep, legelő Pont c) Ligeterdő Pont 1. szint: Választott vízgazdálkodási forma a) Együttműködők száma 0 15 0 15 0 15 2. szint: Agrár alkalmasság szerinti művelés Agrár alkalmasságnak megfelelő művelési ág (igen/nem) 3. szint: Egyéni környezeti teljesítmény I. Tápanyag gazdálkodás 10 0 10 II. Növényvédelmi kezelések III. Talajvédelem (pl. téli talajborítottság) 0 15 0 15 0 15 10 0 10 0 10 I. Legeltetés (módja, állatfajta, sűrűség) II. Rétgazdálkodás (módja, megoszlása) III. Kaszálás (módja, eszköze, szénakészítés) III. Erdőgazdasági műveletek jellege IV. Növényállomány 0 10 IV. Növényállomány IV. Növényállomány V. Energetika 0 5 VI. Természetes terek és jellemzők VII. Vízgazdálkodás 0 15 V. Tápanyag, növényvédelmi kezelések, egyéb VI. Természetes terek és jellemzők 10 0 10 VII. Vízgazdálkodás VI. Természetes terek és jellemzők Összesen Összesen Összesen Mindösszesen Max. 100 Max. 100 Max. 100
A tájgazdálkodás elvi sémája Jelmagyarázat: gyep, legelő művelés sántómű szántó művelés gyep, legelő alkalmasság vízvisszatartásra alkalmas terület Gazdálkodók / elért pontszám 1. szint: választott vízgazdálkodási forma 15 15 0 5 2. szint: agrár alkalmasság 15 0 0 15 3. szint: egyéni környezeti teljesítémény 50 70 50 70 Elért összpontszám: 80 85 50 90
Zöld pont rendszer előnyei ösztönzi az együttműködést igénylő tájgazdálkodási megoldásokat képes a területi sajátosságokat figyelembe venni rugalmas (egyedi teljesítmények elismerése): mivel az adott üzem által elért összpontszám számos komponensből tevődik össze és több tényezőtől függ, lehetséges ugyanazon pontszám elérése két eltérő módon gazdálkodó üzem esetében is
Finanszírozási rendszer, működtetés Finanszírozási lehetőségek a tájgazdálkodási mintaterületeken megvalósítandó kedvező ő földhasználati módok elősegítésére é A vizsgált területek mintaterületi jelleggel kísérleti területek lehetnének, amelynek célja új új finanszírozási lehetőségek kipróbálása, tesztelése a tájgazdálkodás hazai meghonosítása érdekében VTT zonális célprogram (elkülönítés a jelenlegi és várhatóan jövőben is működő pl. AKG, EKV célprogramoktól) Programiroda működtetése: pénzek elosztása kifizetések kezelése, zöld pont mérés, szaktanácsadás stb. Alternatív finanszírozási mechanizmusok (adókedvezmény, védjegy, zöld pont rendszer) és ezek együttes alkalmazásának lehetőségei
Az I. forduló ütemterve Mérföldkövek április 15. műszaki változatok Programtervezet (módszertan, területi elemzés) Megvalósíthatósági tanulmány Költség gazdálkodói program haszon elemzés (CBA) április 30. fórumok 1. május 30. köztes MT (véleményezésre: EK nak) dokumentáció Előzetes környezeti vízjogi íj geodézia hatástanulmány engedélyezés (EKHT) MT hez, vízjogi engedélyes tervhez szükséges felmérések dokumentáció elkészítése + 45 nap fórum 2. (ljáá) (eljárás) július 15. határozat vízjogi eng. terv július 30. átdolgozott MT +60 nap (eljárás) szeptember 30. október 30. MT véglegesítés EK= Energiaközpont Nonprofit Kft. (projektirányító közreműködő szervezet) határozat
Köszönjük a figyelmet!