SOMOGYJÁD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ:18/2001 JÓVÁHAGYVA A 121/2003.(VI.19.) SZÁMÚ KT. HATÁROZATTAL ÉS A 13/2003.(VI.19.) SZÁMÚ RENDELETTEL

SOMOGYJÁD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ:18/2001 JÓVÁHAGYVA A 121/2003.(VI.19.) SZÁMÚ KT. HATÁROZATTAL ÉS A 13/2003.(VI.19.) SZÁMÚ RENDELETTEL VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT PAGONY KFT 2002. SZEPTEMBER

2 TARTALOMJEGYZÉK SOMOGYJÁD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ: 18/2001 1., Településszerkezeti terv és leírás 1.1.Településszerkezeti terv leírás 1.2.Településszerkezeti terv M=1:10000 2., Helyi építési szabályzat és szabályozási tervek 2.1.Helyi építési szabályzat 2.2.Külterület szabályozási terv M=1:10000 2.3.Belterület szabályozási terv M=1:2000 3., Terviratok -a Területi Tervtanács szakvéleménye -az érdekelt államigazgatási szervek és közmű-üzemeltetők véleményei, észrevételei -a szomszédos önkormányzatok véleményei -tervezői válaszok a beérkezett véleményekre, észrevételekre

3 1.1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁS JÓVÁHAGYVA A 121/2003.(VI.19.) SZÁMÚ KT. HATÁROZATTAL VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT PAGONY KFT 2002. SZEPTEMBER

4 1. ELŐZMÉNYEK Somogyjád község jelenleg hatályos összevont rendezési tervét a képviselőtestület 16/1997.(XII. 17.) számú rendeletével fogadta el. Az azóta eltelt időszak társadalmi-gazdasági változásai, valamint a jogszabályi kötelezések az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei - késztette az önkormányzatot arra, hogy elkészíttesse az új településrendezési tervet. A tervezésre a Virányi Építész Stúdió Bt kapott megbízást. Az önkormányzat a településfejlesztési koncepciót 2002. áprilisában a 63/2002.(IV. 3.) számú határozatával elfogadta. A koncepció meghatározta a legfontosabb célokat és feladatokat, a település fejlesztési irányait. A településrendezési terv az adottságok mellett a megyei területrendezési terv programjában, a településfejlesztési koncepcióban és az érdekelt államigazgatási szervek előzetes véleményében leírtakat veszi figyelembe és tekinti kiindulási alapnak. 2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS Somogyjád mai településszerkezetét meghatározza az, hogy mezőgazdasági jellegű település volt. A település továbbfejlődése és az életminőség javítása, valamint a rendezett környezet kialakítása érdekében a következők megvalósítása szükséges: - a település továbbfejlődése szempontjából elengedhetetlen a kaposvári háttértelepülés jelleg és a kistérségi központi szerepkör erősítése, valamint a turizmus és az üdülés-idegenforgalom fogadási feltételeinek fejlesztése, különös tekintettel a vadász -, lovas-, kerékpáros- és falusi turizmusra - a lakóterület bővítése - a helyi gazdaság fejlesztése és területének bővítése, a szolgáltató tevékenység segítése. Új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek kijelölése és a meglévő majorok, állattartó telepek agrár-ipari parkká fejlesztése - a mezőgazdasági termelés fenntartása, a szőlőhegyekben az eredeti kert, szőlő, gyümölcsös művelési ág visszaállítása (a borturizmus és a hobbikertészkedés feltételeinek biztosítása) - a teljes közműellátás biztosítása mellett a csapadékvízelvezetési problémák rendezése, valamint az összközműves ingatlanok arányának jelentős növelése - a közlekedési rendszer továbbfejlesztése (összekötőutak építése), valamint turista- és kerékpárutak kialakítása - a meglévő természeti és művi értékek megőrzése, a védelemre érdemes települési értékek számbavétele, és megóvása mellett arborétum, helyi természetvédelmi terület és víztározó kialakítása - a táji- és természeti környezet védelme; a zöldfelületi rendszer továbbfejlesztése. Táj- és településkép-védelmi, valamint környezetvédelmi

5 okokból - a vízfelületek és vízfolyások természetközeli állapotának fenntartása. Gondoskodni kell a falufásításról; az utak és utcák mentén fasorok létesítéséről és fenntartásáról, az építési telkek kedvező kertészeti kialakításáról. - környezetvédelmi szempontból védőfásításokkal gondoskodni kell az élővizek tisztaságáról, a gazdasági területek, majorok állattartó telepek védőfásításáról és a dögkút megszüntetéséről Tervezett területfelhasználás A település közigazgatási területén a tervezett területfelhasználás az alábbiak szerint jellemezhető: a.,a beépítésre szánt területek közül: - falusias és kertvárosias lakóterület, a település jelenlegi belterületének túlnyomó része, valamint a tervezett lakóterület-bővítések A falusias lakóterületen 1-2 egységes - lakó- és/vagy üdülőfunkciót egyaránt kielégítő lakóépületek létesíthetők. A lakóterület bármely építési telkén elhelyezhetők az OTÉK és a helyi építési szabályzat figyelembe vételével alapfokú intézményi ellátást biztosító létesítmények - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a belterület déli oldalán meglévő és a tőle délre, valamint a 6701. sz.(kaposvár Fonyód) összekötő út keleti oldalán - tervezett üzemi terület azzal, hogy ezeken a területeken csak nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység végezhető -az egyéb ipari gazdasági terület kategóriába tartoznak - a közműellátás területigényes létesítményei (szennyvízátemelők) és az energiaellátás területigényes létesítménye (gázfogadó) területe -a mezőgazdasági üzemi területek (majorok, állattartó telepek) - különleges terület -ként kell figyelembe venni: -a meglévő temetőket és a külső temető tervezett bővítését -a meglévő és tervezett sportterületeket ( lovaspálya ) -tervezett idegenforgalmi fogadóhelyet ( meglévő termálkút környékén ) b.,a beépítésre nem szánt területek közül: -a közlekedési és közműterületek fejlesztése, valamint a turista- és kerékpárút-hálózat bővítése tervezett - zöldterület a meglévő, a művelődési ház melletti Emlékpark és az iskola előtti Milleniumi park, valamint a tervezett belterületi közparkok

6 -az erdőterületek arányának növelése (táj- és településképi- illetve környezetvédelmi okokból), valamint övezeti tagolása védelmi és turisztikai rendeltetésű erdőkre tervezett -a mezőgazdasági területek aránya a gyepterületek erdősítésével csökken. A kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területek aránya a szőlőhegyi szántóterületek eredeti művelési ágba történő visszaállításával és a Felsőhegy bővítésével nő. A belterületi kertterület a lakóterület fejlesztés miatt csökken. - vízgazdálkodási terület a folyó- és állóvizek medre és parti sávja melynek nagysága a tervezett tó területével növekszik a vízellátást biztosító területigényes közmű létesítmények (vízműkút, víztározó) területe nem változik. A tervezett területfelhasználás a belterület növelését - a tervezett lakóterület - bővítés miatt - igényli 3. TÁJRENDEZÉS Tájtörténet A kedvező adottságú, termékeny talajú, forrásokban is gazdag vidék a honfoglalás óta lakott terület. A több középkori település határán elhelyezkedő mai falu a török időket követően a XVII. században települt újra. A középkori falvakról kevés írásos emlék maradt fenn, így a táj változásait csak az utóbbi háromszáz évben követhetjük nyomon. Somogyjád tájtörténete a szántóföldi művelésre kedvező adottságú falvak jellemző példája. A változás iránya kétszázötven éven keresztül az erdők és gyepek szántóvá alakításáról szólt. A közel sík területnek már a XIX. században közel 90%-a volt szántó, a lakosság elsősorban szántóföldi termelésből élt, az állattartás jelentősége messze elmaradt a növénytermesztésétől. A terület jó adottságainak köszönhetően gyepek, erdősávok csak a vízfolyások mentén maradtak meg. A maradvány gyepterületeknél nagyobb gazdasági jelentőséggel bírtak a kertek, melyek a beltelkek folytatásában, illetve a szőlőhegyeken helyezkedtek el. Az utóbbi ötven év tájtörténete a gyepek és a szőlők fogyatkozásáról szól. A gyepek a legeltetés és a kaszálás hiányában szinte mindenütt beerdősültek, a kertekben a szőlő és gyümölcstermelés helyett gyakran zöldséget, illetve szántóföldi növényeket termelnek. Tájszerkezet Somogyjád a Belső-Somogy árkokkal és vízfolyásokkal szabdalt vidékének több szempontból is sajátos megjelenésű települése. A domborzat finomabban hullámzik, mint a környező településeken, a felszín fennsík jellegű, amelybe több vízfolyás

7 forrása és időszakos vízmosások patakfői vágtak mélyedéseket. A község területe így több vízfolyás vízgyűjtőjéhez tartozik. A finoman változó mikrodomborzatot, a klíma és bizonyos értelemben a növényállomány változatossága is követi. A területhasználatok és a domborzati adottságok között is felfedezhető a kapcsolat. A határ magasabb térszínű területén található a belterület, és a hozzá szorosan kapcsolódó két szőlőhegy. A felszín finom süllyedései miatt az építmények mégsem uralják a tájat. A házak a többnyire domboldalakra futó telkek alján, a völgyben futó utak mellé húzódtak, a pincék szinte észrevétlenül bújnak meg a szőlőhegy apró lankáiban. A belterületi kertek és a zártkertek gazdag faállománnyal rendelkeznek, így a beépített terület zöld szigetként jelenik meg a tájban. A belterület kevéssé átlátható - még a templomtornyot is nehéz észrevenni -, de annál több sajátos elemet hordozó szerkezetű. A határ enyhén lejtős felszíne szinte mindenütt szántóként hasznosított. A közigazgatási terület súlypontjában elhelyezkedő belterületet és zártkertet fátlan területek övezik. Állandó növényállomány csak a külterület 10%-át borítja. A tömbszerű erdőfelületek a közigazgatási határ mentén helyezkednek el, a szomszéd települések erdőterületeinek átnyúlásai. A völgyeket, meredekebb oldalakat korábban többnyire gyep borította, csak a patakot kísérte fűzes sáv. Jelenleg a gyepek beerdősülésének vagyunk tanúi. A vízhez kötődő évelő és fásszárú társulások mellett akácos, bodzás bokorerdők borítják a gyepeket. A két legjelentősebb völgyvonulat mentén így egymásba fonódva találunk gyom és vízparti társulásokat, értékes és rontott élőhelyeket. A vonalas infrastruktúra is sajátosan jelenik meg a táj szerkezetében. A külterületet feltáró földutak egy része a használat- és a fenntartás hiányában beerdősült, nehezen járható, a parcellák megközelítése nem az út területén, hanem a szántó szélén történik. A gazdáknak minden bizonnyal bosszúságot okozó helyzet azonban a tájkép szempontjából kedvező. A mezsgyévé fejlődött út menti fasorok kellemesen oldják fel a szántók egyhangúságát. A beerdősült dűlőutakkal szemben a jól járható földutakat és a vasúti pályát egyáltalán nem kíséri növényzet, valamint igencsak hiányos és kevéssé karakteres fásítás jelenik meg a burkolt fő- és bekötőút mentén is. A vasúti pályatest szintbeni vonalvezetésére is nagy változatosság jellemző. A településen belül található bevágott, töltésen vezetett és szinten futó pályaszakasz, a különböző jellegű földműveken így változatos gyepszint alakulhatott ki. Mezőgazdasági területek A területen lévő szántóterületek általában jó minőségűek. A terület túlnyomó részét alkotó lankás domboldalakat szántók uralják. A földek szépen műveltek, szinte nincsen olyan talpalatnyi föld, amit ne vontak volna művelésbe. Jelenleg a völgyhajlatok erózióveszélyeztetett hajlatait is szántják. A dombságot tagoló völgyeket a puhafás ártéri ligetek, rétek, legelők fokozatosan foglalják vissza.

8 Erdők, fasorok, fás bozótok A település határában az Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatósága 208,2 ha üzemtervezett erdőt tart nyilván: Üzemtervezett erdők elsődleges rendeltetése Somogyjád határában: Gazdasági - Fatermelés 198,4 ha Védelmi - Talajvédelmi erdő 5,2 ha Egyéb 4,6 ha Összesen 208,2 ha Az erdőterületek gyakorlatilag gazdasági erdőkből állnak. A szerkezeti terven feltűntetett javaslat a gazdasági erdők turisztikai erdővé történő fejlesztését javasolja. A beerdősült területek és a tervezett erdők hrsz szerinti kimutatását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A szántókon jelentkező erózió megakadályozására, a dombhajlatokban futó vízfolyások védelmére a meredek szántóterületek és a vízfolyások menti területsávok erdősítendők. Turisztikai erdőként indokolt kialakítani a Galambos puszta mellett szántóként művelt a földhivatali nyilvántartás szerinti erdőterületeket. Az Apánkai erdőben a 011/5-6 hrsz-on elhelyezkedő kunhalom a természetvédelemről szóló 1996. LIII. törvény 23 szerint ex lege védett természeti érték, ezért itt az erdőterület elsődleges rendeltetését védelmi rendeltetéssé kell módosítani. A beerdősült földutak nem minősíthetők erdőterületté. Gyepek A területen a gyepek aránya - különösen tájképi szempontból - nagyon alacsony. Jellemző az állattartás hiánya, amely korábban erősen jelen volt a településen. A hajdanán meglévő gyepfelületek a magas talajvízzel bíró területeken beerdősülnek, a domboldalakon szántóként műveltek. Vízfolyások, vízfelületek Az észak-déli irányban húzódó völgyekben kisebb vízfolyások, árkok gyűjtik a felszíni vizeket, amelyek közül a terület keleti határán futó Varga-bonyi-árok a legjelentősebb. A vízfelületek és kiemelten a vízfolyások és a hozzájuk tartozó szegélyek természetközeli állapotának fenntartása, kialakítása hosszú távú feladat. Belterületi közterületek, zöldfelületek A település közterületei általában rendezettek. Az útmenti árkok jól karbantartottak. A gyepfelületek nyírtak. Az útpadkák helyenként kitaposottak. Az újonnan kialakított Milleneumi park kedvező képet mutat. A település utcái fasorokkal csak helyenként ellátottak, fejlesztésükről gondoskodni kell. A védelemre érdemes közterületi fákat a szabályozási terv védelem alá vonja.

9 Erdőterületek, fasorok: 1. sz. melléklet A meglévő erdőterületek bővítendők turisztikai erdőként az alábbi területeken Szántóból turisztikai erdő: 011/5, 011/6, 011/7 (megosztva), 016/8-14, 013/6, 036/10, 057/20, 057/21, 081/1, 085/1 (megosztva), 085/2 a (megosztva), 085/2 c, 083/2 b (megosztva), 083/3, 092/26a (megosztva), 092/26 h (megosztva), 059/1, 059/2, 059/3, 059/4, 059/5, 059/6, 059/7, 059/8, 059/9, 059/10, 095/1 (megosztva), 078/3-5 (megosztva), 1401-1403, 1404 a, 1406, 1408, 1410, 1411, 1413 a, 1414 a, 1415 a, 1416 a, 1417 a, 1418 a, 1420 a, 1521 a, 1422 a, 1423 a Gyepből turisztikai erdő: 092/26 Belterületi kertből turisztikai erdő: 75-80 (megosztva), 667, 668 Kertből turisztikai erdő: 1417 b, 1418 b, 1420 b Beerdősült gyepből turisztikai erdő: 036/3, 036/28, 036/29, 057/19, 057/23, 1401b, 1402b, 1403 (megosztva), 1404b, 1409b, 1410b, 1413b, 1414b, 1415b, 1417c, 1418c, 1419b, 1420b, 1421b, 1422b, 1423b, 1424b, 1425b, 1426, 1427, 076b, 070/1 (megosztva), 080a, 080d, 080h, 013/10, 032/17a, 032/17c, 032/17d, 032/3, 034d, 034b, 032/10a, 016/2, 038/12, 073/5 (megosztva), 073/6 (megosztva), 078/a (megosztva), Beerdősült szántóból turisztikai erdő: 065/5 a (megosztva), 065/7 (megosztva),1424a, 1425a, 092/26 h (megosztva), A meglévő erdőterületek bővítendők véderdőként az alábbi területeken Szántóból véderdő: 049/1 (megosztva), Beerdősült szántóból véderdő: 054/15 (megosztva), 054/17 (megosztva), 054/18 (megosztva), 054/19 (megosztva), 050/2 A meglévő gazdasági erdők rendeltetése turisztikaivá változtatandó 011/3, 011/12, 013/9, 013/11, 032/17b, 032/16a, 032/16b, 032/11, 034c, 034a, 034f, 036/1-2, 036/24, 036/25, 036/26b, 057/21 (megosztva), 058/1 (megosztva), 062/4 (megosztva), 065/6, 067b, 070/1 (megosztva), 073/6c, 073/6d, 073/6f, 080/c, 080f, 083/1, 092/26j

10 A meglévő gazdasági erdők rendeltetése védelmivé változtatandó 09/c, 09/d, 09/h, 09/j, 016/3, 020/10, 20/16, 036/1, 036/2, 049/1, 054/17 (megosztva), 054/18 (megosztva), 057/5, 062/4 (megosztva), 070/1, 088/1b, 092/26c, 092/26d, 092/26f, 092/26m, 092/26n, 1077/1b, 078/3-5 c Fasorok telepítését és pótlása indokolt az alábbi helyrajzi számú területek mentén 02, 06, 010, 013, 014, 019, 025, 027, 029, 031, 037, 042, 044/1, 049, 055, 066, 069, 074 út, 064 árok, 036/26, 038/6, 038/7, 038/8, 038/17 szántó

11 4. KÖRNYEZETVÉDELEM Talaj- és vízvédelem A település a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2.1. melléklete alapján szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A település közvetlen környezetében a szántók a lakótelkekig és a vízfolyásokig érnek, a lakott területen porszennyezést, az élővizekben talajbemosódással vízszennyezést okozva. A településen jelentős talaj- és talajvízszennyezést okozó objektum jelenleg nem található. A település területén talajszennyezést okozó létesítmény nem helyezhető el, és ilyen tevékenység nem végezhető. A település területén meglévő dögkút megszüntetendő. Levegő A területen jelentős levegőszennyezést okozó tevékenység nincsen. A szántókról porszennyezés terheli a települést. A lakott terület határán védősávot kell kialakítani a szántóföldi porszennyezés megakadályozása érdekében. A településen csak olyan tevékenység végezhető, amely a levegőminőség-védelemmel kapcsolatos hatályos országos előírásokat kielégítik. A településre a 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet értelmében az általános és az ökológiailag sérülékeny területekre érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. Az ökológiailag sérülékeny terület határát a településszerkezeti és a szabályozási terv tartalmazza. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek e kategória előírásait kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit az érvényben lévő rendeletek írják elő. A belterületen üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető. Külterületen üzemanyagtöltő állomás csak közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra. Zaj A településen a zajvédelem a vonatkozó országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A településen a többször módosított 12/1983. (V. 12.) MT rendelet szerinti zajvédelmi követelményeket érvényesíteni kell. A zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból - a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM rendelet alapján - a közlekedésből származó megengedett

12 A-hangnyomásszint a lakóterületeken az összekötő utak mentén 60/50 db a település egyéb lakóterületein 55/45 db. Hulladék A település kommunális hulladékgyűjtése és elszállítása a KVG RT közreműködésével megoldott. A települési szilárd hulladékot az osztopáni szeméttelepre kell szállítani. Szorgalmazni kell a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés elterjesztését. A szippantott szennyvizet az osztopáni kazettás teraszos szennyvíztisztítóba kell szállítani. A szerkezeti terv a település határában meglévő dögkút felszámolását irányozza elő. A dögkút megszüntetését követően az esetleges állati hullákat feldolgozóhelyre kell szállítani. A település területén veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy végezhető, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. 5. KÖZLEKEDÉS Úthálózat Somogyjád község Kaposvártól 18,5 km-re, a 6701.sz. Kaposvár Fonyód összekötő út mentén fekszik. A település másik a fenti útba a belterületen csatlakozó összekötő útja a 6513.sz. Ráksi Mernye - Somogyjád összekötő út. Fenti utak állami tulajdonúak; szabályozási szélességük a kialakult állapot szerinti. A településszerkezeti terven új összekötő út tervezett Somogyjád és Bodrog között. A település egyéb útjai kiszolgáló utak, melyek szabályozási szélessége a szabályozási tervek szerinti. A településfejlesztési koncepció kistérségi jelentősége miatt a Ráksi Mernye Somogyjád összekötő út és a Somogyjád Bodrog közötti út mielőbbi kiépítését szorgalmazza. A beerdősült mezőgazdasági földutak helyreállításáról, az útba benőtt növényzet eltávolításáról gondoskodni kell. A helyreállítással egyidejűleg az utak mentén fasorokat kell kialakítani. Tömegközlekedés A település a Kaposvár - Fonyód vasútvonal mentén vasúti megállóhellyel rendelkezik. A vasúti közlekedés mellett a tömegközlekedést a KAPOS VOLÁN RT helyközi autóbuszjáratai biztosítják ( jelenleg Kaposvárról 16 állandó és 4 időszakos buszjárat van ).

13 Parkolás A településen az OTÉK 42. -a alapján számított gépjármű-elhelyezési igényeket az alábbiak szerint kell kielégíteni: -a lakóterületen, a kereskedelmi szolgáltató valamint az egyéb ipari gazdasági területen telken belül kell biztosítani, -a különleges területeken a parkolást saját telken és közterületen együttesen kell biztosítani. 6. KÖZMŰVESÍTÉS ÉS HÍRKÖZLÉS A településen jelenleg a közüzemi vízellátás, a villamos-energia, a vezetékes gázellátás, valamint napjainkban történő kiépítéssel a közüzemi szennyvízelvezetés biztosított. A csapadékvíz-elvezetés nyílt árokrendszerrel nagyrészt - megoldott. A szennyvízelhelyezés eddig egyedi szikkasztókba történt. A településen a közművesítéssel kapcsolatos legfontosabb feladat a közműves szennyvízelvezetés teljeskörű kiépítése, a csapadékvízelvezetési problémák rendezése, valamint az összközművesített ingatlanok arányának jelentős növelése. A belterületen a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy a nyílt árkos csapadékvíz-elvezetést lehetőleg gyepes (nem burkolt) vízelvezető árkokkal kell megoldani A beépítésre szánt gazdasági területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ezen belül -a közüzemi szennyvízelvezetés megvalósulásáig a szennyvizet saját telken vízzáróan szigetelt, zárt tárolóban kell átmenetileg tárolni úgy, hogy az környezetszennyezést nem idézhet elő. -a nyílt árkos csapadékvíz elvezetést lehetőleg gyepes ( nem burkolt ) vízelvezető árkokkal kell megoldani. A településen a távbeszélő- és a kábel TV hálózat kiépített. Mobil átjátszótorony nincs a településen. Táj- és településképvédelmi okok miatt táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszótornyok) a belterületen nem létesíthetők. Ilyen berendezés külterületen, a Felsőhegytől északra lévő, magassági pontot jelölő építményen helyezhető el. A település területén az alábbi országos közműhálózatok is áthaladnak: - MOL nagynyomású gázvezeték( 64 bar ) - Balatoni regionális vízvezeték - 400 kv-os villamos alaphálózat

14 7. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Annak ellenére, hogy Somogyjád külterületének csak egytizedén található állandó növényállomány a település mégsem szegény természeti táji értékekben. A vízfolyások mellett változatos természetes élőhelyek, természeti területek találhatók. A kultúra hatását hordozó társulások, a vasút menti gyepek, a szőlők-gyümölcsösök és díszkertek, valamint a fás legelők öreg fái is jelentős értéket képviselnek. Az erdőterülteken belül az Apánkai-erdő védelemre méltó társulással rendelkezik. Védendő természeti értéket jelentenek a vasúti töltésben fészkelő gyurgyalagok, valamint az István-dombi krókuszállomány. A fent említett területeken helyi jelentőségű természetvédelmi területeket kell kialakítani. A táj történetét őrző kultúrtörténeti értékek szintén szép számban találhatók a településen. Az őskori urnasírok (Apánkai-erdő), a földvár (Galambos vár), a középkori falu helye (Albert-dülő), a török idők településének helye (Másjádi-dűlő) a majorsági épületek, a malom, a pincék, valamint a hagyományos felszereltségüket máig megőrző porták mind a település múltjához tartozó, megőrzendő értékek. Somogyjád területén jelenleg csupán a Milleniumi park helyi természetvédelmi terület. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága természeti területként tartja nyilván a település területén húzódó gyep- és erdőterületeket. A helyi jelentőségű természetvédelmi területre hosszú távú természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető. A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak környezeti hatástanulmány és természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, feltöltést, bozót- és cserjeirtást végezni. A helyi védelemre érdemes természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a településszerkezeti terv és a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a helyi építési szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. Jogszabályi előírás alapján - a helyi jelentőségű természeti értékek és területek védetté nyilvánítása; a helyi jelentőségű természeti érték védelméről, megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás a települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozik. A polgármester természetvédelmi feladatai és hatósági jogköre alá tartozik a védetté nyilvánítási eljárás megindításakor szükség esetén - a védelemre tervezett természeti területet veszélyeztető tevékenység legfeljebb 3 hónapra történő megtiltása, a tilalom legfeljebb 30 nappal történő meghosszabbítása; - a helyi védelem alatt álló természeti értéket veszélyeztető tevékenység 30 napig terjedő időtartamra megtiltása, a tilalom 30 nappal történő meghosszabbítása;

15 - a helyi védelem alatt álló természeti területen a jogszabályban előírtak teljesítésére történő kötelezése, sőt akár a közlekedés és a tartózkodás korlátozása is. A helyi jelentőségű természetvédelmi területen a polgármester hatósági jogköre bármilyen engedélyköteles építési tevékenység engedélyezésében természetvédelmi hatóságként eljárni, ezáltal a település számára értékes területeken történő fejlesztésekbe érdemben a település bele tud szólni. Az Apánkai erdőben a 011/5-6 hrsz-on elhelyezkedő kunhalom a természetvédelemről szóló 1996. LIII. törvény 23 szerint ex lege védett természeti érték. A kunhalom területét a bemutathatóság érdekében a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság engedélye alapján talajvédelemmel szükséges ellátni, valamint az állagmegőrzést biztosítani kell. 8. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM A településen országos védelem alatt álló művi érték az 1796-1803 között épült - későbarokk stílusú - református templom. Helyi védelemre érdemes építészeti érték több intézményi és lakóépület, gazdasági épület ( istállók), présházak, a harangláb és kereszt, valamint a világháborús hősi emlékmű A helyi jelentőségű, védelem alatt álló illetve védetté nyilvánítandó művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazzák. A helyi védett épületekkel kapcsolatos szabályokat a helyi építészeti értékek védelméről szóló 4/1999. (III. 23.) sz. önkormányzati rendelet tartalmazza. A település területén számos nyilvántartott régészeti lelőhely van. Ezeket a területeket a településszerkezeti és a szabályozási tervek tartalmazzák. A település fejlődése és az idegenforgalmi vonzerő erősítése szempontjából fontos feladat a helyi építészeti értékek megóvása, az új építéseknél a helyi védelem alatt álló épületekre még jellemző - hagyományőrző építészeti karakter megtartása, valamint a régészeti feltárások szorgalmazása, segítése.

16 2.1. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT PAGONY KFT. 2002. SZEPTEMBER

17 Somogyjád község Képviselőtestületének 13/2003 (VI.19.)számú önkormányzati rendelete Somogyjád helyi építési szabályzatá -ról Somogyjád község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. -ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. -ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános előírások 1.. (1) A rendelet hatálya Somogyjád község közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2002. szeptember, jsz.: 18/2001) megfelelően szabad. (3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei: -a külterületi és a belterületi határvonal -a szabályozási vonalak -a területfelhasználási módok és határok -az övezeti határok és övezeti jelek -az építési övezeti előírások -az építési határvonalak -az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek -a sajátos jogintézmények -az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei -a védőfásítás a lakókertek végénél, valamint a mezőgazdasági üzemi területeken és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken -az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség -a telekalakítási terv készítési kötelezettség -a kertépítészeti terv készítési kötelezettség

18 (4) A kötelező erejű szabályozási elemek a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2.sz.melléklet kivételével - csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A védelem alatt álló művi értékek listája külön építészeti szakvélemény alapján valamint az egyéb elemek változtatása a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet. (5) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a területi főépítész szakvéleményét is be kell szerezni. (6) Szaktervező által tervezett kertészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a terv szerinti növényanyag elültetésre került. (7) Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után - a művelési ágra is figyelemmel - az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék. (8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek. (9) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető. (10) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termöföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

19 (11) A régészeti érdekeltségű területeket érintő engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. Ha a terület-előkészítésiés építési munkák a község közigazgatási területén építés vagy művelés kapcsán - régészeti emlék illetve lelet kerül elő, kötelesek A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 24.. (2)-(6) bekezdés szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a Somogy Megyei Múzeumok igazgatósága és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást. (12) A családiház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. (13) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni és az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince- és üregviszonyait. (14) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben: -4 beépített szintnél magasabb vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél -meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor -5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél -3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás) -a felsoroltakon túlmenően azon fontos esetekben, amikor a lakosság, a tervezők vagy az önkormányzat az altalajjal összefüggésben kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokat észlel. (15) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni: -az ásványi nyersanyag a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3.. (e) bekezdésben meghatározott talaj kivételével kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

20 (16) Állattartó épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. A kertvárosias lakóterületen haszonállat tartás céljára szolgáló épület és építmény nem létesíthető. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. II. FEJEZET Településszerkezet, területfelhasználás 2.. (1) A település igazgatási területének a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei: aa/ falusias lakóterület(lf), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3. ab/ kertvárosias lakóterület(lke), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3. ac/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3 ad/ egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül - a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv) és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg) területe - mezőgazdasági üzemi terület (állattartó telep) (Gip-M), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3 ae/ különleges terület, ezen belül - sportterület (lovaspálya) (KÜ-S) - temető, kegyeleti park (KÜ-T) - idegenforgalmi fogadóhely ( KÜ-I), ahol a megengedett legnagyobb szinterületsűrűség 0,25 b./ beépítésre nem szánt területei-övezetei: ba./ közlekedési és közműterület, ezen belül: - közút (KÖu) - kötöttpályás-vasút (KÖk) bb./ zöldterület, ezen belül - közpark (Z) bc./ erdőterület, ezen belül - védelmi (E-V) - turisztikai (E-T) bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül - szántó (M-SZ) - gyep, legelő, rét (M-GY) - kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)

21 - belterületi kert (M-BK) be./ vízgazdálkodási terület - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V) -a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) (V-kv) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák. Falusias lakóterület 3.. (1) A területre vonatkozó előírásokat beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület a belterület szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat 3 (5) tartalmazza (2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: a.,az OTÉK 14. (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14. (2) bekezdés 8 pontjában felsorolt létesítmények. (3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők. (4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében: a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók. b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen d.,az épületek tetőidoma jellemzően oldalhatárral párhuzamos legyen. Az utcai homlokzatszélesség 8,5 m-nél több nem lehet (keresztszárny az utcai homlokzatsíktól minimum 4,5 méterre építhető). Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45 o közötti lehet.

22 e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével. f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni: -az előkertet az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni -az oldalkertet a beépítési mód függvényében a kialakult helyzet és az OTÉK 35.. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti méretek megtarthatók, a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni. -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani g., az övezeti előírástól eltérően a szemközti oldalhatáron is beépített telkeken az előírástól eltérően meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők (5) A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik: Jel Beépítési mód Beépítési % maximum Építménymag. maximum Telekterület minimum Lf1 O 30 5,5 600 Lf2 O, SZ 30 5,5 700 Lf3 O 30 5,5 800 Lf4 O, SZ 30 5,5 1000 Lf5 O 30 5,5 1000 Lf6 O, SZ 30 5,5 1400 Lf7 O 30 5,5 1400 Lf8 O, SZ 30 5,5 1500 Lf9 O 30 5,5 1500 Lf10 O 30 5,5 1600 Lf11 O 30 5,5 1700 Lf12 O 30 5,5 1800 Lf13 O, SZ 25 5,5 2000 Lf14 O 25 5,5 2000 Lf15 O, SZ 25 5,5 2500 Lf16 O 25 5,5 2500 Lf17 O 20 5,5 3000 Lf18 SZ 25 K K Lf19 O 30 5,5 650

23 (6) A lakóterületen a./ a teljes közműellátás, és b./ a burkolt út biztosítandó. (7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani. (8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen. (9) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza. Kertvárosias lakóterület 4.. (1) A területre vonatkozó előírásokat beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület a belterület szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat 4 (4) tartalmazza (2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 13.. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: a.,az OTÉK 13. (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet b.,nem helyezhetők el az OTÉK 13. (2) bekezdés3 és 4 pontjában valamint a (3) bekezdés 2, 3, 4 és 5 pontjában felsorolt létesítmények. (3) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében: a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók. b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen d.,az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45 o közötti lehet. e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével. f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni: -az előkertet az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

24 -az oldalkertet a beépítési mód függvényében a kialakult helyzet és az OTÉK 35.. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti méretek megtarthatók, a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni. -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani g., az övezeti előírástól eltérően a szemközti oldalhatáron is beépített telkeken az előírástól eltérően meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők (4) A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik Jel Beépítési mód Beépítési % maximum Építménymag. maximum Telekterület minimum Lke1 O, Sz 30 5,5 700 Lke2 CS 30 5,5 700 Lke3 Sz 30 5,5 2000 (5) A lakóterületen a./ a teljes közműellátás, és b./ a burkolt út biztosítandó. (6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani. (7) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen. (8) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 5.. (1) A területre vonatkozó előírásokat beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint: Jel Beépítési mód Beépítési % Építménymag. Telekterület maximum maximum minimum Gksz SZ 30 7,5 3500

25 A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi. (2) A területre vonatkozóan az OTÉK 19.. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19.. (2) bekezdés 4 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények. (3) Konkrét beruházási szándék esetén az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. (4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45 o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek raktárak, műhelyek, stb. alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők. (5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen: a./ a teljes közműellátás és b./ a burkolt út biztosítandó (6) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki. (7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen. (8) A területen a teljes telekméret minden 200 m 2 -e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki. (9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza. Egyéb ipari gazdasági terület 6.. (1) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

26 (2) Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik: -a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv) és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg) területe -mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M) (3) A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint: Jel Beépítési mód Beépítési % Építménymag. Telekterület maximum maximum minimum Gip-M SZ 30 7,5 5000 A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi. (4) Konkrét beruházási szándék esetén az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. (5) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45 o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek tárolók, állattartó épületek, stb. alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők. (6) A mezőgazdasági üzemi területen: a./ a teljes közműellátás és b./ a burkolt út biztosítandó. (7) A mezőgazdasági üzemi területen - a Magyaróvölgyi pusztán lévő 092/5, 6, 7 és 092/11, 12, 15 hrsz-ú ingatlanokon - meglévő lakó és melléképületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal nettó 25 m 2 -rel bővíthetők. Új épület építésekor a beépített össz alapterület a jelenlegi beépítettség +25 m 2 nettó alapterület nagyságot nem haladhatja meg. (8) A 054/9 hrsz-ú mezőgazdasági üzemi területen állattartó épületek nem létesíthetők. (9) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

27 (10) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen. (11) A területen a teljes telekméret minden 200 m 2 -e után 1 db, minimum 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki. (12) Az egyéb ipari gazdasági területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza. Különleges terület 7.. (1) A település területén különleges területek a temetők, a lovaspálya és a tervezett idegenforgalmi fogadóhely. (2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. (3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki. (4) A lovaspálya és az idegenforgalmi fogadóhely övezeti előírásait a belterületi szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint: Jel Beépítési mód Beépítési % maximum Építménymag. maximum Telekterület minimum Zölddel való fedettség (%) KÜ-S SZ 10 7,5 10000 50 KÜ-I SZ 15 5,5 10000 55 (5) Több ütemben megvalósuló konkrét beruházási szándék esetén az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervet készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. (6) A különleges területen az épületek tetőfedése a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45 o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek lovarda, uszoda, teniszcsarnok, stb. alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők. (7) A különleges területen: a./ a teljes közműellátás és b./ a burkolt út biztosítandó

28 (8) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki. (9) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen. (10) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák. Közlekedési és közműterület 8.. (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével. (2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell. (3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közműés hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közműés hírközlési hálózat elhelyezhető legyen. (4) A vasútállomás mellett a 016/9-/13 hrsz-ú ingatlanokon meglévő lakó- és kiszolgáló épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal nettó 25 m 2 -rel bővíthetők. (5) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi. (6) A területen nem létesíthető a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó. (7) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák. Zöldterület 9.. (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27.. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27.. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény. (2) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.