Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5.
Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel nézett rám. - Hol a repülőgép? - kérdezte rekedten. Zavartan dadogtam: - Hát... mit tegyek... feltalálták... Farman... a Wrighttestvérek... nem voltam ott... De hidd el, ők is elég jól csinálták... egész jó, aránylag... lehet vele repülni... - Látom - mondta gúnyosan. Aztán megint rám nézett. - Hol az Északi-sark? Lesütöttem a szemem: - Valami Peary elérte.. Kérlek, h{t nem volt idő.. te tévedtél.. nem lehet mindent.. én akkor egyetemre jártam.. - Úgy - mondta. Aztán: - Hol a büszke és szabad Magyarország? - Kérlek alássan... igazán furcsa vagy... dolgozunk rajta... én is... de az nem megy olyan hamar... az embernek élni is kell. (Találkozás egy fiatalemberrel (1913)) Karinthy Frigyes
Két könyv 10 év távlatából Pécs 2000 Kalligram 2010
A Színhely Láncreakció
A Főszereplők Ulrich Beck Mary Douglas
A Szövegek 1986 1982
A társadalom(történet)i kontextus - az atomenergia (nukleáris hulladék) kérdése mint egy társadalmipolitikai-kulturális indikátor az atomenergia körüli konfliktusok jól mutatják a társadalom aktuális helyzetét, állapotát (probléma-reprezentációinak szintjét, konfliktus-megold{si képességét, konszenzusteremtő erejét, egységességét) jól mutatj{k a technológi{khoz fűződő kapcsolatok {talakul{s{t, a tudomány szerepének megváltozását: e probléma-terület egyik fő jellegzetessége, hogy eltudom{nyosodott, a társadalom és a tudomány közötti határok feloldódtak végül jól mutatják a nyilvánosság működésmódj{t (a nyilvánosság helyiértékét, szerepét, lehetőségeit)
A kommunikációs kontextus - az atomenergiáról (nukleáris hulladékról) való beszéd kommunikatív valósága egy speciális aréna, amelyben a különböző szereplők tevékenységeikkel különböző kommunikációs valóságokat konstruálnak metg ezek egyenkénti vizsgálata: milyen speciális feltételrendszerek, értékrendszerek mellett működnek, milyen problémareprezentációkat hoznak létre, mely tényezők akad{lyozz{k a szereplők közötti kommunikációt, a racionális diskurzust? amiről szó lesz: a v{llalati/szervezeti szféra, a tudom{ny/szakértők, a nyilvánosság/média amiről nem lesz szó: a politikáról, a civil mozgalmakról, a v{llalkozókról, {llami hivatalokról, környezetvédő csoportokról
A vállalati/szervezeti szféra - az ófalui konfliktus során jól láthatóvá vált egy államszocialista nagyvállalat szervezeti kultúrája, döntéshozatali mechanizmusai - a jelenlegi helyzet a szervezeten belüli kommunikáció: a szervezeti tér és szervezeti kultúra átalakulása (nemzetközi trendek vs. lokális hagyományok kettőssége) a szervezet és a hatalom közötti kapcsolatok: alig reflektált, a nyilv{noss{g elől elz{rt, az államszocialista korszakot idéző titkos terület a szervezet és a társadalom közötti kommunikáció: professzionális szereplők megjelenése és tevékenysége (különböző kommunik{ciós ügynökségek, PR-cégek)
A tudományos szféra - az ófalui konfliktusban felvetődött a tudományos tudás státuszának, illetőleg a szakértők és a hatalom közötti kapcsolatok problémája - a jelenlegi helyzet: a tudományos belül: nem tematizálódik markánsan, mit jelent az ellentétes szakvélemények megjelenése, illetőleg a társadalom/tudomány közötti határok problémává válása a tudomány és a hatalom kapcsolata: kevés nyilvános információ van arról, milyen kapcsolatok léteznek (ugyanakkor nem erodálódott a tudományban vetett bizalom, az intézmény szavahihetősége) a tudom{ny és a nyilv{noss{g kapcsolata: (a szakértők), tudom{nyos problémák nyilvánosságon belüli megjelenése sokszor nem tudatos, de nem is reflektált (ld. a tudományos ismeretterjesztés kérdése)
A nyilvánosság szférája - az ófalui konfliktus (s benne atomenergia ügye) a magyar média nagykorúvá válásának egyik fontos területe (volt) - a jelenlegi helyzet: a médiarendszeren belül: hiányzó kommunikációs infrastruktúra, nem jöttek létre (vagy csak marginális szerepet játszanak) e témával folyamatosan foglalkozó portálok, médiumok a média és a hatalom viszonylat{ban: radik{lis {trendeződések, centraliz{ció és erőteljes szab{lyoz{s a médiarendszer és a nyilvánosság kapcsolata: az országos és a lokális szint különbsége hiányzó tudományos innováció: a kockázatkommunikáció önálló tudományterülete - saját orgánumokkal, szervezetekkel, oktatási curriculummal
Összefoglalás az elmúlt évtizedben: lezajlott az atomenergia, a nukleáris hulladék problémája körüli szervezeti tér fokozatos intézményesülése ezzel párhuzamosan negfigyelhető a probléma eljelentéktelendése: alig jelentek meg hírek erről a területről, nincsen valódi t{rsadalmi diskurzus sem az atomenergia, sem a nukleáris hulladékpolitikák körül Paks (erőműépítés), Ófalu, B{taap{ti, Paks (nagy aktivit{sú hulladékt{roló), Boda, Paks (erőműbővítés): nem áll össze egy történetté (netán: magyar nukleáris stratégiává) különböző korszakok léteznek egymás mellett, különböző kockázatkommunikációs technikákkal nincs folyamatosság, netán fejlődés a diskurzus szintjén
Köszönöm a figyelmet! 2011. december 5.