MVM szerepe a magyar és regionális energiaszektorban (kitekintéssel a magyar-orosz együttműködési területekre) Tokai Magdolna, SVH feladatokért felelős / Üzletfejlesztési osztályvezető, MVM Zrt. OKK Konferencia 2012. Május 22.
Tartalom Az MVM Csoport Törekvések a regionális szinten is meghatározó energetikai vállalatcsoporttá válás tekintetében Az MVM csoport megújuló energia bázisú erőművekre vonatkozó elképzelései Magyar-orosz együttműködési területek 2
3 Az MVM Csoport
Az energiapiac áttekintése Termelés Szállítás Elosztás Kereskedelem * * *pénzügyi befektetőként és további közel 110 kereskedő. Az MVM Magyarországon egy meghatározó vállalat a nemzetközi szereplők között Megjegyzés: ALPIQ, GDF Suez: döntően termelés E.ON, EDF, RWE: döntően elosztás * MVM Trade és MVM Partner 2012 júniusában összeolvad 4
Az MVM Csoport bemutatása MVM Csoport Az MVM Csoport többségi állami tulajdonban van (99%), a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A cégcsoport 56 társaságból áll: az anyavállalat (MVM Zrt.) mellett 37 leányvállalat, 2 közös vezetésű, 8 társult és 8 egyéb részesedési viszonyú vállalkozás alkotja A cégcsoport vezető testületeinek szerkezetét az elismert vállalatcsoport jogi intézményének 2006- os bevezetése biztosította. A MAVIR Zrt., a magyarországi átviteli rendszerirányító társaság, tulajdonjogilag a cégcsoport tagja, de speciális helyzeténél fogva nem tagja az elismert vállalatcsoportnak. A MAVIR Zrt. esetében stratégiai menedzsment biztosítja a működési függetlenséget a Magyar Energia Hivatal által elfogadott szétválasztási szabály rendelkezéseivel összhangban. Az Magyar Villamos Művek Zrt. feladatai Az MVM Zrt. alapvetően stratégiai irányító, ellenőrző tevékenységet folytat Az irányítás jellegű feladatok nem vonatkoznak az engedélyhez kötött tevékenységekre (villamosenergia-termelés, kereskedelem, átvitel, rendszerirányítás, illetve a nukleáris biztonsággal összefüggő tevékenységek) A cégcsoport a villamosenergia, a földgáz és a távközlési területen is aktív. 5
Az MVM Csoport bemutatása Az MVM Csoport Magyarország vezető villamosenergia-termelője, kereskedője és az átviteli hálózat működtetője. Főbb eszközök, telephelyek Miskolc 64MW Sajószöged 120MW Lőrinc 170MW Vértes 240MW Hungarowind 23MW Észak-Buda50MW Márkushegy 0.75mt Ajka 116MW Litér 120MW Paks 2000MW Magyarországon az első Szénerőmű Atomerőmű Fűtőerőmű Gázturbinás erőmű Szélerőmű Szénbánya Az ország vezető villamosenergia-termelője (beépített kapacitás tekintetében) Első számú villamosenergia-nagykereskedő Az átviteli hálózati rendszerirányító 99,99%-os tulajdonosa Főbb eszközök 1 nukleáris erőmű 1 széntüzelésű erőmű 5 kogenerációs erőmű 4 nyíltciklusú gázturbinás erőmű 1 szélerőmű 1 szénbánya 3 kereskedőcég (1 külföldi) és leányvállalatai 1 telekommunikációs cég MAVIR: Átviteli Rendszerirányító OVIT: villamostávvezeték építő ERBE: energetikai mérnökiroda Magyarország 2010: Éves villamosenergia termelés: 37 441 GWh Ebből MVM : 17 269 GWh Éves villamosenergia fogyasztás: 42 636 GWh 6
Az MVM holding Termelés Szállítás Kereskedelem Szolgáltatás Közel 3 000 MW termelés (a kisebbségi tulajdonú leányvállalatok arányos kapacitásának kivételével) 1 nukleáris erőmű 1 széntüzelésű erőmű 5 kogenerációs erőmű MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (99.99%) Magyar Gáz Tranzit Zrt. (49,99%) MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. (100%) Powerforum Zrt. (50%) MVM Investment Ukrajna Beruházási Kft. (100%) MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. (100%) Országos Villamostávvezeték Zrt. (OVIT) (99.8%) MVM ERBE Zrt. (100%) VILLKESZ Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (100%) MVMI Informatika Zrt. (100%) 4 nyílt ciklusú gázturbinás erőmű 1 szélerőmű 1 szénbánya MVM Partner Serbia d.o.o. (100%) MVM Partner Bucharest (100%) MVM Partner d.o.o. (100%) MVM KONTÓ Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató Központ Zrt. (100%) MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. (100%) MPVI Mobil Zrt. (45%) MVM Adwest Marketing und Handels GmbH. (100%) HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. (100%) Befektetések Elosztó társaságokban: ELMÜ (15.18%), ÉMÁSZ (11.66%) Mátrai Erőmű Zrt. (25,51%) Dunamenti Erőmű Zrt. (25% +1 szavazat) Egyéb kisebb vállalatok, különböző részesedéssel Eredménykimutatás (HUF m) Értékesítés nettó árbevétele 2008 2009 2010 2011 721 241 580 667 557 468 646 545 EBITDA 88 223 116 656 71 728 105 951 EBIT 51 913 77 351 29 956 60 336 Létszám 8 553 8 490 8 090 7 863 7
Az MVM Csoport stratégiája Az MVM Csoport olyan növekedési stratégiát kíván folytatni, amelynek következtésben: A cégcsoport üzleti értéke 2020-ra jelentősen nő. a társaságcsoport a hazai pozíciók megőrzése, illetve megerősítése mellett a regionális villamosenergiapiacokon is számottevő szereplővé válik. A cél elérése érdekében középtávon alapvetően a konkrét növekedési lépések kidolgozására kerül sor elsősorban az alábbi fejlesztési irányok mentén. Paksi Atomerőmű 20 éves üzemidő hosszabbítása Paksi Atomerőmű bővítése Részvétel a megújuló energiaforrások energetikai hasznosításában Gázpiacra való belépés Regionális terjeszkedés Egyéb, jellemzően innováció és diverzifikáció alapú fejlesztések 1. PILLÉR Versenyképesség javítása Regionálisan* meghatározó, integrált energiaipari vállalatcsoport 250 Mrd Ft EBITDA 2020-ra 2. PILLÉR Működési kiválóság, hatékonyságnövelés 3. PILLÉR Növekedés értékteremtéssel Emberi erőforrások, szervezeti képességek, tudásmenedzsment *Régió = Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Nyugat-Ukrajna, (Burstin sziget) Románia, Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Albánia Növekedés értékteremtéssel, melyben a bővítés fontos szerepet kap 8
Törekvések a regionális szinten is meghatározó energetikai vállalatcsoporttá válás tekintetében 9
Regionális terjeszkedés Első lépés a kereskedelmi tevékenység kiépítése külföldön Következő lépés: Partnerségek azonosítása Regionális együttműködés Esetleges M&A tevékenység Regionális prioritás: Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia- Hercegovina. Partnerségek azonosítása Kereskedelmi terjeszkedés Meglévő kereskedelmi piac Rövid távon a kereskedelmi tevékenység a prioritás Románia meglévő és esetleges akvizíciós piac is 10
A nemzetközi együttműködés alapja és iránya Az MVM stratégiájának megvalósításában a regionális együttműködés kiemelt szerepet kap, az MVM potenciális partnernek tekinti elsősorban a régió inkumbens villamosipari vállalatait. A nemzetközi együttműködés platformjai: Szomszédos országok Állami tulajdon Ellátásbiztonság EU csatlakozás Piacnyitási know-how. Lehetséges együttműködési irányok: Közös villamosenergia-hálózati térség létrehozása: -Az optimális és hatékony energiamix regionális szintű kialakítása és hasznosítása érdekében (nukleáris, gáz, víz, szén, és megújuló energia források) -A bevételek növelése, valamint a működési és beruházási költségek csökkentése illetve racionalizálása érdekében A tapasztalat és szakértelem cseréje törvényhozói és szabályozói kérdésekben (pl. EU elvárások, energia stratégia, megújuló támogatási mechanizmus stb.) A 20/20-as célok elérésének támogatása a megújuló energia terén A nemzetközi együttműködés az MVM stratégiai célok elérésének egyik meghatározó eleme 11
Az MVM csoport megújuló energia bázisú erőművekre vonatkozó elképzelései 12
Jövőkép Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint A villamosenergia-fogyasztás és a reál GDP növekedés között erős korreláció van Hosszútávon Magyarországnak új termelő kapacitásokra van szüksége Az új beruházásokat hátráltatja a meglévő magyar erőművek magas átlagéletkora (>20 év) A jövőbeli energiamix a piac gáz és CO 2 árakra továbbá megújuló támogatási rendszerre vonatkozó várakozásaitól függ Forrás: Nemzeti energiastratégia / REKK Új kapacitásokra van szükség, melyek között a megújulóknak meghatározó szerep jut. A nukleáris energia valamennyi szcenárió esetén jelentős részt képvisel az energiamixben. 13
Magyarország céljai a megújulók terén Nemzeti Cselekvési Terv ( NCST ): 14,65%-os részarány elérése a bruttó végsô energiafelhasználásban Kötelezettség az államnak, Lehetőség a befektetőknek A szabályozói környezet változtatása elkerülhetetlen a NCST-ben kitűzött célok elérése érdekében. Megújuló kapacitások és termelések a Nemzeti Kapacitás Cselekvési (MW) Terv alapján Termelés (GWh) 2010 2020 2020 VÍZ 51 66 238 SZÉL 330 750 1 545 NAP 0,01 63 81 GEOTERMIKUS 0 57 410 BIOMASSZA 360 500 2 688 BIOGÁZ 14 100 636 ÖSSZESEN 755,01 1 536 5 597 Stratégiája kapcsán az MVM elkötelezett Magyarország 20/20-as céljainak elérésében 14
Az MVM Zrt. preferenciái a megújulók terén Hungarowind 2009 novemberében az MVM Zrt. 100%-os tulajdonosa lett a Hungarowind Kft.-nek, amely 8 db összesen 23MW beépített kapacitású szélerőművel rendelkezik a Győr-Moson-Sopron megyei Sopronkövesd és Nagylózs térségében. Éves villamosenergia termelés: 45,1 GWh (2010), 41 GWh (2011). Az MVM preferenciái a megújuló energiákba történő befektetések terén: Kipróbált technológia (főleg szél és víz) CAPEX-hatékonyság (hozzájárulás a 20/20- as célok teljesítéséhez) Átlátható projekt háttér (jogi, műszaki, tulajdonosi) Gazdaságilag igazolható üzleti modell (a támogatási mechanizmus függvényében) Helyszíne: Magyarország és / vagy a régió Szükséges külső tényezők: Megbízható és kiszámítható szabályozási háttér Magyarországon, a szomszédos országokban és az EU szintjén. A támogatási mechanizmus: KÁT / METÁR rendszer. A kiszámítható szabályozás és a támogatási rendszer az MVM befektetési döntéseinek legfőbb előfeltételei 15
16 Magyar-orosz együttműködési területek
Déli Áramlat Projekt A gázvezeték a Fekete-tenger körzetéből Törökországon át, Európába szállít majd földgázt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011 év végi felkérése alapján az MVM Zrt. megkezdte a Déli Áramlat Földgázszállító vezeték Projekt előkészítését és az MFB Zrt. Déli Áramlat Zrt.- ben meglévő 50%-os tulajdoni részesedésének kivásárlását. Az MVM Zrt. megvizsgálta a lehetőséget, közgyűlése jóváhagyta a projektben való részvételt, valamint az MFB-MVM tranzakció lebonyolítását 102,5 millió Ft-os vételáron. Az MVM, az MFB és a Gazprom részvételével a tranzakciós lépések meghatározására és az egyéb operatív kérdések tisztázására már több személyes találkozót is szerveztek. A magyar és az orosz fél is elkötelezett a projekt iránt. A Gazprom által kitűzött végső beruházási döntés határideje 2012. november 15. MVM oldalról a végső beruházási döntés meghozatalához szükséges az üzleti és jogi keretrendszer véglegesítése. A tranzakció lebonyolítása és a projekt operatív előkészítése folyamatban van. A gázvezeték célja az Oroszországból Európa felé irányuló földgázszállítási útvonalak diverzifikálása 17
Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítése A működő erőmű: A paksi atomerőmű négy blokkja 1982-87 között kezdte meg működését Az erőmű névleges összteljesítménye a teljesítménynövelést követően - 2000 MW Hazánkban a legolcsóbban és egyben környezetkímélő módon állítja elő a villamos energiát Amennyiben a bővítés megvalósulna, úgy: A bővítés megalapozná az energiamixben meghatározott és preferált atom-szén-zöld szcenárió 2030-ra kitűzött közel 2000 MW új nukleáris kapacitás céljának elérését. Lehetséges blokkméretek: 1000 MW - 1600 MW Előkészítő munkálatok várhatóan 2017 végéig folynak A kereskedelmi üzem várhatóan 2023-ban kezdődhetne Tendergyőztesség esetén potenciális magyar-orosz együttműködési területek a paksi atomerőmű bővítése kapcsán: Technológia beszállítása Kivitelezés Vendor financing A nukleáris energiatermelés fenntartása mind a nemzeti energiastratégia, mind az MVM stratégia egy meghatározó eleme 18
Köszönöm a figyelmet!