Csepregi Márta Kérdések a nyelvrokonságról Bizonyára mással is elofordult már, hogy megirigyelte a hollandokat, akik játszva tanulnak meg angolul és németül, vagy a dánokat, akik tanulás nélkül is értik a svédet és a norvégot, s tapasztalhattuk azt is, hogy a piacon könnyedén szót ért egymással az ukrán, a lengyel meg a szlovák árus. Nekünk viszont drága tanfolyamokon, kemény munkával kell megküzdenünk azért, hogy egy idegen nyelvet elsajátítsunk, mert ha csak az anyanyelvünket tudjuk, akkor a magyar nyelvterületen kívül nem értenek meg bennünket. Ezt az "egyedül vagyunk" érzést eleink is ismerték, s magunk is tapasztaljuk. Talán ezért is próbálták olyan sok európai és ázsiai nyelvvel rokonítani a magyart. Pedig nekünk is vannak rokonaink, csak igen távoliak. Mi olyan régen kiszakadtunk a nyelvcsaládbóchogy ez alatt a fiösszú-iéio' alatt nem~ka magyat~'hanem:-a többi, a -valahai közös osbol kivált nyelv is alaposa!). megváltozott. Éppen ezért a laikus számára nemszembetuno a rokonság, ésaz egyezéseket csak a nyelvtudománx módszereivellehet kimutatni. A ~:~té~i:ökö~ety.efa finnugm:-:lrretve:azüráil~nye1vc~1l1~ab~._ tartoznak. EgyedÜL vagyunk Mindkét kifejezést lehet hallani, amikor a magyarok rokonairól van szó. Valójában a finnugor elnevezés a szukebb, az uráli a tágabb meghatározás. Amikor az uráli nyelvcsalátifól-beszélünk, ~r beleértjük a finnugor ~1 kívül a szl!...mo]édllépekcsoportját is. A köznapi nyelvben viszont nem különül el ilyen élesen a két kifejezés, szinonimaként használjuk oket. A jjnn!:!kor szakszó az "indogermán" terminus mintájára jött létre, tehát a nyelvcsalád két szélso ágából (finn és ugor) alkotott összetett szó. Az uráli kifejezés pedig a finnugorok és asza~oj'édök -gseinek -feitéfe- --.-."'...-... --...-..-.... -,~..,.-......,----...- Finnugor vagy uráli?
10 Kérdések a nyelvrokonságról lezett!<:ö~.ql1~~1y-ére_1l.j~!j, valamint arra, hogy ~?:~Is,,_i:L!1,~pek.többnyiL~q~_Urál_hegységtoLkele1reés...ny.!!~@' 'ln~k. Az uráli nyelvek rokonsági viszonyait a 254. oldalon lévo ábra szemlélteti. Errol az ábráról sok minden leolvasható. Választ kapunk többek között arra a kérdésre, hogy miért áll a magyar annyira egyedül saját nyelvcsaládján belül is. Az ok az, hogy oseink már mintegy 2500 éve kiváltak az úgynevezett ugor közösségbol, azóta a saját-útjukat járjáf.-a- második legnagyobb!,i!?:!i~goi'n-épt61:áj!pll~kté5lp~digminteg;: 6~000"~v választ ~l bennünket. (ÖsszehasonHiásképpen: a szláv nyelvek szétválása csak mintegy 800-900 évvel ezelott kezdodött.) Az uráli nyelvcsaládon belül is vannak csoportok, melyeknek nyelvei sokkal késobb váltak szét. Szembetuno például a balti-finn nyelvek (finn, észt stb.) vagy a permi nyelvek (komi, udmurt) hasonlósága. ~ nyelvjárások elkülönülése, önálló nyelvekké válása olyan folyamat, meíy)),izonyös körülmények között ma is folytatódik:-nyenkörülméhyek:cnerefntfieinek a nagy távolságok, ~? elszigetcltségés a kapcsolattartás'hiánya. Ma már például inkább lapp nyelvekfotbeszéllii1k:i1émpedig nyelvjátásokról, s az osztják (hanti) nyelven belül is olyan nagy nyelvjárási különbségek vannak, hogy a megértés gyakran nehézségekbe ütközik. qla il.._ Osztják vagy hanti? A finnugor és a szamojéd népeket általában kétféle néven ismerjük. Máskémh~zi miigát mip.qen_.~~p_ a saját nyelvén, és másképp.e.!1a szoinszéd ~~k. Ez velünk is így van, hiszen'a'magyar kifejezést szinte csak mi ~~gu~k has~~!ájj\lk,más nyelveken ungariscli:7iünga:i:i2zn:-venger;-ungur stb. szóval illetnek bennünket. A magyaroknak ez az ún. külso neve szláv közvetítésselterjedleu~1l.r..ópábaii,és.... H.' e~~detileg egy velünk' siomszéctos török nyelvu nép, az onogurok neve volt. Mi azonban sohasem hívtuk magunkat onugoroknak. A finnek suomalainen-nek hívják magukat, ez az ún. belso nevük, a finn kifejezés pedig a külso. Az oroszországi finnugor népeket a világ eloször orosz közvet~téssel a küls(f;evükön ismerte meg, Igy a tudományos irodalomban-és az általános használatban is a vogul, osztják, cseremisz stb. nevek terjedtek el. A cári Oroszországban azonban a nemorosz, az ún. "inorogyec" (másfajtájú) lakosságnak sok megaláztatásban volt része, és az oroszban ezekhez a népnevekhez eroteljes negatív je1entéstartalom kapcsolódott. Sértésszámba ment valakit cseremisznek vagy votjáknak hívni. Szovjet iao15en.ezérniív'átaíosan áttértek a belso neyei<has~nálatára, s udvariasságból azokbm;-a;- állaidökban-is átvették ezn:i.-gyakorlatot,"ahol a külso neveknek egyébként semleges jelentéstartalma volt. Ugyanez a folyamat ment végbe a lappok esetében, akikbár elsosorban nem Oroszország területén élnek - szintén szívesebben veszik, ha finnül, svédül, norvégul és más nyelveken is a lapp helyett számi-nak hívják oket. (Ugyanilyen okból használjuk ma a cigány helyett a roma népnevet és az eszkimó helyett az inuit-ot.) A magyar gyakorlatban,jelenleg mindkét elnevezés szerepel. Mi nem akarunk dönteni egyik
Kérdések a nyelvrokonságról II "agy másik név mellett, hiszen számunkra legközelebbi rokonaink egyformán kedvesek akkor is, ha voguloknak, akkor is, ha manysiknak hívjuk oket. Tehát figyelem: továbbra is csak t~l<ilenc...urállnépet_tartunk.g!1!!.q...l)" attól függetlenül, hogy majdnem kétszer annyi elnevezés van forgalomban..ayilág9,,!!..q~szél~!ntegy 3000-5000 nyelvet (a pontos számot azért nem Miért éppell tudjuk, mertgyakran nehéz eldönteni, hogy mikor különülnek el a fillll11gor nyelv? nyelvjárások önálló nyelvekké)t.öbbfél~..!>z;ernpontbóijehet csoportosítani. Anyelvtudomány számos diszciplínája között az. össz~hasonlító.nyet _ vészet az, amely a magyart mint finnugor nyelv~yizsgálja. Mielott az összehasonlító nyelvészecsegítségévecbébizollyftanánk a magyar nyelv finnugor voltát, ismerkedjünk meg két másik csoportosítási módszerrel. - r~tipoióg~:-~~~~észet~ nyelveket történetüktol függ~leni11 csak szer~ivtip01ógia CKezetük ai2pj~nvizsgámlxzckuúltj~~..jpgy~n!ll_óc!9p..@n.~öss.z~ a ----.;-- szavak mondatokká, hogyan'-féjezi ki a nyelv a szavak közti nyelvtani ~kat. gklasszikus, F. Schlegel és W. Humboldt nevéhez fuzodo felosztás négy típust különböztet meg. Eszerint vannak ún~getelo (izolálój_nyelvek, mint például ~L- -4 l-(if us', és a yi.~.ti1glmj.,melyek egyszótagos szavakat használnak, s a nyelvtani '- L,.1e'.,... viszonyokat a szórenddec6sahangsúllyal fejezik ki..,.. -...--' -A-küvetKezo a hájlító (flektáló) ny.elvek- típusa,'"ínelyekben a~zóbelseji c.. \-({ magánhangzó vaftozása megváltoztatj~5l szq...ny~ytanljelenté_s_~!. s az esétragokbáít nem leheceiiculo11j:teniaz egyes grammatikai funkciókat. Ilyen a legtöbb európai nyelv vagy az ~b és a hébg:. Az ún._rag~(~ggtut!náló).1!yelvékben a!!yelyjanij~lentést általá~an '!; <: vc'. ~C.,... ' szóvégekhez kötött toldalékok (rag, jel, képzo).t<n:lalmazzák,_melyek Cc> :::'(\l..'-.", 1,',< \ egyrriástól~világ6san-elk'ülöfiítnerok. Jellemzo rájuk a névutók használata - az eiöitárószók-helyett',es tö6hek-között a birtokos személy jelek használata a birtokos névmások helyett. Ragozó nyelv például a többi finnugor nyelvvel együtt a magyar, de ide tartoznak a t9rök.j1yelvek, a japán és a ~ baszk is. ------- -..-..- -. Végül vanna.\s';olyan nyelvek, mint például az eszkimó és egyes amer~.~á~.e:~lvek, mel>.:ekben ~~oldal~1<:.9kbeék~a.. zó-bel~j~l_ és ezáltal nüllit~!lmqnq'<1t_egy..::egy_hosszú.szó.ezeket a nyelveket beke- _bekzo (inkqlroráló) névvel illeti anyelvtipológia. - - 1_ ", -- '..,\..t 'le Fontos tudni még, hogy.'!i~zta_típl!~plnincsenek, minden nyelvben,. (1 j~lelheto~,j!lis!f1~~ ~kj*mzqj.js. Történetük során a'nyelvék-1ípustis válthatnak. A mai angol például sok szempontból közelebb áll az izoláló nyelytípvshoz,.minla:flektálóhoz, a mai észtnek pedig annak ellenére, hogy finnugor nyelvként az agglutináló csoportba tartozik, több olyan tulajdonsága van, mely inkább a flektáló nyelvekre jellemzo.
Kérdések a nyelvrokonságról Egy_.JIl.4sf(ljt'Lyi.~~g~latimód az azonos területen (latinul area) l?,eszélt ]l)cej.yekj<.ök.söllh.atá~~.ckü~.9-.:. Ez azareálts'-nyelvészet, vagy nyelvföidrajz, mely arra a tapasztalatra épül, hogy <tzd~gymás_swinszédságá.han...élo ~vek.kölcsönösen.hatnak,egymásra. ~ ern,<;; élllél..z..qkincsük.keveredhet,::, hanem évszázadok során ~QgQ.s...grammatikai...tulajdonságokaLis..kifej=-,!~_szthetnek, úgynevezett nyelvszövetségek alakulhatnak ki. f:gy olyan felosztás szerint, mely Európa nyelveit öt csoportba sorolja (kidolgozója Ernst Lewy) a magyar a némettel együtt a közép-európai nyelvszövetségbe kerül. Egy másik, tíz csoportot megkülönbözteto elmélet pedig (Décsy Gyuláé) a magyart a környezo szláv nyelvekkel együtt az ún. dunai szövetségbe helyezi._mivel-minden nyelv minden szomszédjával J?:~tM.Qk,s kölcsönhatásba attólkerül, függoen, a 6El~szövet.~~~~)S9?;ötLsgh<;ts.~J:l1Jel1~1J:l~k ogy' milyen grammatikai sajátságokat vizsgálunk, egy nyelv akár több nyelvszövetségnek is tagja...~1~. lehet. Az összehcz,gj!llító A nyelvek csoportosításának a harmadik, de talán a legrégibb módja, az ~~- --'-..,1~~!;.észet ún~ika.i...g;..qp.oftooítás, amikor azokat a nyeiy.e.~~!_. IIí.tjllLegymás J;p.dlé,._..am~!y~tJ:örténetileg azonos 'eredebídz"-'tehát nyelvcsaládokat..3!kotnak...míg mma~nek meghatározhafö a típusa, aaott1cföldrajfi elhelyezkedése, a szomszédai, addig a nyelveknek csak egy kisebb része tartozik va1!mily~ennyelvcsaládba. MáskénTsZólva a roko~1talansag'inkább~ jeiremzo, mint a ~konság. Eztmi nehezen tudjuk elkepzelnciif,európa='" ban, ahorszinte"'r;:incí~; nyelv ugyanahhoz a nyelvcsaládhoz, az indoeurópaihoz (másképpen indogermánhoz) tartozik, de a kaukázusi nyelvek egy része például nincs egymással genetikai kapcsolatban, ugyanígy az amerikai indián nyelvek vagy az afrikai nyelvek közül a többség se. Tipikusan Egkont.(l,!(lIlEy'~IY_(l..Q~.?:ki : Ha egy nyelv beszélo it semmi sem kényszeríti arra, hogy elváljanak egymástól, nem alakulnak ki olyan különbségek a nyelven belül, melyek egy ido után a megértést akadályozzák, tehát nem jg.nnek létre olyan ún. leánynyelvek, melyek nyelvcsaládot alkotnak. ~ehát a magyar nyelv típusát tekintve agglutináló (ragozó) nyelv, földrajzi besorolása szerint közép-európai vagy Duna-völgyi nyelv, és csak /,~redetét tekintve finnugor vagy uráli. Hogyan lehet bizonyítani 'tyelvrokonságot? ( <,,,Dll \ f6sz1ef'és"'-a'11yelvtani 'elemek'(ragok~4jelegépzokr"anyagí (T..).G''''~ ~~_";-'-""''>... C''''' '''''''' ''''_,' o o,. ',' _.~ - ':'_~ '\ A fenti elméleti kitérore azért volt szükség, hogy megmagyarázzuk, mi lehet a nyelvek közti azonosságok oka. Ha két nyelv rokonságát akarjuk bizonyítani, ki kell zárnunk azokat az egyezéseket, melyek szerkezeti jelleguek, vagyis abból származnak, hogy mindkét nyelv azonos típusba tartozik. Ezek az ún. tipológiai egyezések általában a mondattanban jelentkeznek, ezért a riye'lvroko-nság"térdesébeií~l1incs-'sol("'15'izoríyj1q_ eretg~~'~,rh'~ngtaniegyezések sem soká1 s'égíteriék, his"i'en'mtnd~~-;yelv ugy~~azokacazalap1iangofithas~tíüílja~a-ny~lyl:jzinfek' ~bzül'a-sio- egyezésebil- 1~~.Ü1J~~1:J.!l. biz6nyít6er(ékker:---- ~-_ ~~>-'~-..--.." ~._-...~..,-.---- _'v.,,
Kérdések a'nyelvrokonságról 13, _~ ~em minden azonos vagy hasonló hangzású szó bizonyítja a rokonságot. Ki kell iáriiillikázokataz o. '~. ~',.... ~ egy6éesésekei, melyek egymástól '"' ''''"'''' függetlenül,-" is elof9r,ql,llng~..)lyenek a hangutánzó szavak (kakukk), a_gyerm~ls:ns.e.lyj szavak (J?aea, mama). Valliiak véletlen egyezések "is, hiszen amikor a nyelvé'k ~éhá;y"'tíi-hangb6raíkotnaf'föb6-'tizezer," esetleg százezer szót, akkor óhatatlanul is elofordulnak azonos hangalakú szavak. lj. jövevényszava)c sem a nyelvrokons'ágról;-lúllie"rn::"'az'areális"(föidrajzi) kapcsolatokról tanúskodnak. Ilyeneket minden nyelvben ezrével lehet találnr A magyai"ba;"hosszó Története során, számos iráni, török,.szláv,- né~e!j.<ili.!l stb, ~r~q~t(lszp,_került. Manapgg_ a kommuni~_fejl9..sié..é1~_~i!.1g~n., nyelvben egyre no. a. szókinc~n.~k_ az a rétege, melyet a. nemzetk9zi A szavak mint a rokonság bizonyítékai vánd9l zayak'(p'o7ittkzt;ieví;ró; hamburger stb.~)~lkqitúili;~~ -.. Van viszont egy rétege a szókincsnek, az ú~alaps~ókil!.c..;~melynek szavait ;íltalában nem kölcsönzik a nyelvek. I~~az=aifii5~:~6kincshez t~1q~6-~~av'8j<:""a~magyar6ari"a~sirészn~!cjkéz, fej, vál!, ;Zem~áJ:"sz(~> stb.), a-iqjwns~gl1e'y~j.c (os, fiú, meny, vo, ipa, napa, árva, rokon), a számnevek(kett7f:harom, négy, öt, hat, húsz, száz), a névmások (én, te, O, iíii";-ic'ki, ez, az), az egyszeru. cselekvéseket kifejezo TgéIC:m hal, megy, tud, tesz, vesz, eszu;'- isztkf aztd61arás~ai"" ~ ~ ~észeti körn):'ezett~l k~p~ gla!9 _~s~av~k (tél, tavasz, ig, "Víz, jég, hold, felh{if,at.)gy~'f1y,ék" állatök~~-(fa, fu, fenyo, súl, meggy, eb, róka, lúd, nyuszt, egér, nyúl). Ez g!.qj2.pia.t..a Pj~"!...1.~heLkQ..y~tkeztet!.!L.an:.La._természetLkörnyezetre-is, amelyben oseink éltek. Ugyanígy életmódjukra i következtethetünk az íj, nyír [([eg~76,'""haló,hal, ház stb. szavak alapján. H.....1!Zalapszókincshez tarto~<l El'y~!skét vagy több ny~lv~~e_a~9n~q.~ vagy hasonló hangalakúak, akkor ezeket_azonos..eredetueknek, tehát ro.t~:qj12f~aknak tarthat juk. A magyar szavak megfelelo it a balti-finn nyelvekben, az obi-ugor, a permi és a volgai nyelvekben találjuk meg. Ezen az alapon tekintjük finnugor nyelvnek a magyart. Bizonyos szavak rokoníthatók a szamojéd nyelvek hasonló jelentésu szavaival: ezek szókincsünk még osibb, uráli rétegét -' alkotják. A t!}agyarb~lyen uráli-finnug~delítszqt(lviszonylag kevés van, mintegy~_.,,-'"'-----' hatszáz. Ha azonban megvizsgáljuk, hogy milyen gyakorisággal fordulnak-elo ezek a szavak a beszédben, hány képzett és összetett szónak töveként szerepelnek a szótárban, akkor meggyozodhetünk róla, hogy számukat messze meghaladó súllyal vannak jelen a mai magyar nyelvben is. Nagyon ~evé~9.lyailsz~p'árua.!~tul!.~~.r~k2.~. nrelvekl?~n,. melyn~k/llkotói Nyelvészkedjiink, hangalak!;>an ~,sjelentésben szinte.teljesenmegegyeznek. Ilyenek 'a magyar vaj és a finn voi, a magyar szem és az osztják szem, a magyar váii"inefa v~d ik vany. Ha figyele~be';'esszük,"h~gy~~h::ek állandilit1l.yájtpznak,. gyanúsak is az ilyen azonosságok. Sokkal megnyugtatóbb, ha szabályos változásokat tudunk fölfedezni, mert a hangváltozások általában szabályba foglalhatók. Vegyünk egy finn szót: pata. Bármennyire is csábító, ez nem a magyar (ló )pata megfeleloje, hanem a magyar fazék szóval van
I ~ 14 Kérdések a nyelvrokonságról rokonságban. Jelentése is erre utal: 'üst'. A pata - fazék szópárban látszólag egyetlen hang sem egyezik. Ha azonban melléjük rakjuk egyrészt a piia puu pelkiia paasky fej, fo - fa - fél - fecske stb. szavakat, akkor azt tapasztaljuk, hogya fjnnq-n~~!!.1_é).gyarban a szó elején mindigfj1angjel~lmeg. Továbbá, ha megvizsgáljuk a sata - száz kata - ház vete- - víz mete- - méz szavak szóbelseji mássalhangzóit, akkor megállapíthatjuk, hogy a finn ~r:..~."_" vel szemben a magyarban kivétel nélkül -z- áll. A magyar szóvégi k korai képzo lehet:-e;r;- utai'az a néhány szópáí-:-~~lyekben a finn szó magánhangzóra, a magyar k-ra végzodik: pesa löyly 'pára' iiiini ' hang' fészek lélek ének. Ugyanez a -k képzo van afarok, torok szavainkban is. A szavak jelentése sokszor annyira megváltozhat, hogy csak történeti, néprajzi vizsgálódások után tudjuk két szó összefüggését bizonyítani. Itt van például a finn pata - magyar fal szópár. A finn szó jelentése ' gát'. Hogyan hozható ez összefüggésbe a magyar fal szóval? A megoldás kulcsa az osztják és a lapp nyelvben rejlik, ugyanis itt a megfelelo szavak jelentése: 'halfogó rekeszték'. Az obi-ugorok ma is vesszofonadékkal rekesztik el a kisebb folyókat, s úgy fognak halat, hogy a fonadékon egy kis nyílást hagynak, s ide helyezik a varsát. A vesszofonás technikáját késobb lakóházak építésekor is alkalmazták. Ennek a sövényfalnak a sárral betapasztott és fehérre meszelt utóda a Felso-Tiszavidéken máig ismert ún. paticsfal. AJpl szó a magyarban ehresztette eredeti jelentését, s..az 'épületelem' jelent6sevált meghatározó~á. A finn jelentése is változott némileg, de közelebb van az eredetihez... A két szó hangtana is magyarázatra szorul. A figyelmes olvasó bizonyára észrevette, hogy itt nem t - z, hanem t - I megfeleléssei állunk szemben. Ellentmondásba keveredtem volna? Ha megvizsgáljuk a többi rokon nyelvet, akkor kitunik, hogya t - Z megfelelés esetében egy eredeti t hang orzodött meg a finnben, mely a magyarban z-vé vált. A t - I megfelelés esetében pedig egy korábbi o (az angol the néveloben ejtett
Kérdések a nyelvrokonságról 15 hanghoz hasonló réshang) vált a finnben t-vé, a magyarban l-lé. Ez más szavakban is elofordul, pl.: ete- - elo ytime- - velo. A finnugor nyelvekben alap nyelvi eredetuek, így anyagilag is megegyeznek az igei személyragok, pl.: adom, adod, finn annan < anta+m, annat < antah, a birtokos személy jelek, pl.: kezem, osztják katem; kezed, votják ki-üd, az elemi névszóragok, pl.: -onl-enl-ön, fi. -na/-na: tana talvena 'ezen a télen', a magyar ragok -l eleme, pl.: kézzel, vogul kátel, a magyar birtoktöbbesíto -i, pl.: hala-i-mmal, fi. kalo-i-liani, a módj elek, pl.: adnád, fi. antanet 'talán adod' stb. A képzok többsége is visszavezetheto azonos eredetire. Amikor dióhéjban mutatjuk be az egyezéseket, akkor természetesen kénytelenek vagyunk egyszerusíteni. Sokkal részletesebben szólnak errol a kérdésrol azok a könyvek, melyek közül néhányat megemlítünk a kötetünk végén lévo bibliográfiában. A nyelvhasonlítást leginkább többdimenziós kirakós játékhoz lehet hasonlítani. A nyelv olyan rendszer, melynek részrendszerei több ponton összekapcsolódnak, ezért az egyes jelenségeket összefüggésükben kell vizsgálni, s minden állításunknak illenie kell ebbe a rendszerbe. Azok a próbálkozások, melyek arra irányulnak, hogy a magyar nyelvet más nyelvekkel rokonítsák, azért vallottak kudarcot, mert figyelmen kívül hagyták a nyelv rendszerszeruségét, és összefüggésükbol kiragadott jelenségekre alapozták elméleteiket. Kezdetben a finnugor összehasonlító nyelvtudomány is sötétben tapogatózott, sok téves következtetést vont le abból a kevés nyelvi anyagból, mely kétszáz éve a rendelkezésére állt. A finnugrisztika úttöroi csillagászok, jogászok, orvosok voltak, mivel akkoriban nem létezett elméletinyelvész-képzés. Ha azonban ma veszi valaki a bátorságot, hogyalapos nyelvészeti képzettség nélkül állítson bármit a nyelvrol, könnyen a dilettantizmus csapdájába eshet. I A nyelvtani elemet egyezése Hiszi a piszi? A nyelvrokonság_és.a. néprokonság természetesen nem egyenlo. LegalábbiSa finnugor nyelvék esetében nem, ah~rezerévek-és ezcr kilométerek választják el egymástól a népeket. Ha valaha~egy-nép-is..voltunk;-mára a finnek,_a}cik_ északon _élnek, _szokék-és _kékszemuek lettek,,_mint..~ töb bi "'~,~ o _".'- - ~~dináviai nép, ~ hantik és a manysik.pedig..qiyéti:lf.er.qey"~g~0_ _:selmi1e1 nézneici"ánk-:-'mint szibériai szomszédaik. """0 A finn és az észt lányok hosszú, '.'. _~..""'; gyapjúszottes szoknyában, a fiúk térdnadrágban ropják a po!kát,_ a mari menyecskék pirossal hímzett lenvászon ingben éneklik kvintváltó dallamaikat, a vogul legények pedig rénszarvasbor csizmában verik a sámándobot. Egyedül a nyelv az, ami összeköt bennünket,_mely évezredeken képes átívelni, orzi több ezer éves közös tapasztalatainkat. Bár. ~ a nyelv.,..~ Nyelvrokonság néprokonság ~ I \1/ ~
16 Kérdések a nyelvrokonságról, mindig változihalkalmazkodik minden kor ~övetelményeihez, mégis ~. benne valami állandóság. A földrajzi környezet, az életmód, a gazdaság.és" a szomszédös né~khatásái-a ' -. ~---. ---. mínden-máskö~nyebben változik: az Öltöz- ~- --- '-~ "c' - '~'" ~- ködé~"-_a~pláj~9zás,,~_..i)_épmuyész~t,a 1<:9ltég~L~s_a_.~en~, sot maga az ember is. A népek keverednek, asszimilálnak és asszimilálódnak. Viszont. a~nyelv:-mi~raz a fünkéfój;'-hogy segítségével szót'értsenek az ~mberek, ~változhalolyan.gyorsan, hiszen az unokáknak is érteniük keila nagy':'" szüloket. Természetesen ismert a nyelvi 'asszimiláció jelensége is, amikor a nép egyes tagjai vagy aká;-egésze nyel~~tcseréc-a mi-;;yeiv~~;íáduríkb;~ ~)~PQokr6.l-(~TételeZl1é:-liögy"nyelvéserével jutottak finnugor nyelvükhöz. A mai magyarságban kevesen vannak, akik honfoglaló osök vérét csörgedeztetik ereikben, s talán senki sem, aki levédiai (nem is szólva Magna Hungariáról vagy az Urál vidéki oshazáról) géneket oriz, mindez nem változtat azon a tényen, hogy a magyar finnugor nyelv. A -~rövidebbnek bizonyul. A magyjll.eredetmondák ~ ~k.3d~p.y.~ljdorlás_ nyelv <Ulép_~mlékezete,s ez igaz akkor is, ha egyébként a népi emlékezet koráig nyúlnak vissza. Mondabeli oseink, Hunor és Magor a meotiszi mo- 'csarak15anuzt"éka csodaszarvast, de hogy oda honnan jöttek, arról nem szól a rege. Vall viszont a nyelv. Ló, lovam, mondjuk mi; luw, luwum, válaszolják a vogulok. Fék, nyereg, ostor, mondjuk mi, s amikor a pek, nag ej; oster szavak visszhangoznak a vogulok és az osztjákok szájából, meggyozodhetünk róla, hogy nem Szittyaföldön tanultunk lovagolni, hanem sokkal korábban, még az ugor oshazában. *<.fc;;.q\,. Eltér6{;itÚrák Eppen mivel kulturális szempontból nagy különbségek vannak az egyes uráli népek között, érdemes négy csoportra osztani anyelvcsaládot. E csoportokon belül nem a ny~l'vi,h~meri1~jöldnljii,köieís ég.a ~9Ö~tO: Az elso csoportba az északi halászó-vadászó;i:éntartó_népek tartoznak: az- Északke1et:&.\!.r6PáQau::éC~ldg~t~~riá~n élo.$!2i,;.ugorok (manysik és.-hantikus a_szall}ojédqjs(n)'enyecek, enlecek, nganaszanok -Q ~. i' is szölkupok), valamint a Skandinávia északi peremét benépesíto )aprok 'r '. ffagyomátiyos kultúrájú, félnomá9. népek. Költészetük legfontosabb jellemzoje a rögtönzés, 6ám~ni~. Több közösséget éreznek a hasonló körülmények között éloészaki népekkel, mint civilizálódott nyelvrokonaikkal. Mai problémáik miatt is szükségük van a kapcsolattartásra a többi oslakos néppel: a szibériai népeken kívül alaszkai, grönlandi eszkimókkal, észak-amerikai indiánokkal. \M. \ v '" '-',\..~. A komik ös~~~k9toka szubarktikus-,--félnomád és az UráloD inneni, ;.Jetekped~t.t,Löldmuvelo kultúra között, hiszen északi csoportfcilk az elo- - zo kultúrkörhöz tartoznak, a délebbiek viszont az udmurtokkal, a marikkal és a mordvinokkal az utóbbit képviselik. A Volga-Káma-Oka vidékén évszázadok óta török népekkel, csuvasokkal, tatárokkal, baskírokkal élnek együtt, kultúrájuk is nagymértékben keveredett. A mari és az udmurt dalok négysoros strófikus szerkezete török közvetítéssel déli hatást mutat. Valószínuleg a magyar népdalok is erre a hatásra alakultak ki. A XIII..
Kérdések a nyelvrokonságról 17 II században az o fejük fölött is elzúgott a "rabló mongol nyila", a "rabigát" viszont nem a töröktol, hanem a tatártól vették vállukra. A kazányi tatár kánság eleste után (1552) az orosz birodalom részévé vált ez a vidék is, s ettol fogva egyre erosebb volt az orosz hatás. Animista természethitükön mind a kereszténység, mind az iszlám nyomai észrevehetok. ~balti-finn_népek (finnek, észtek, karjg..1aiak,-izsórok,-nepsz.~ vótok,...jívek).jjpikusan Kelet és Nyugat határán élo népek. Keletrol a novgoroql fejedeiemség, ~g-hódítolta-és' térítette oket, nyugatról a svéd és a dán királyság meg a ném et lovagrend. A Balti-tenger Európával kapcsolta össze oket, de a suru erdok védelmet is nyújtottak. lrtásos földmuveléssel tették lakhatóbbá vidéküket, amikor éppen nem katonáskodtak valamelyik idegen hadseregben. Az orosz krónikákban is emlegetett legendás híru csúdok utódai a vepszék és a vótok népe mára néhány falunyira zsugorodott, ugyanúgy mint a középkori Livóniának nevet adó hajdan eros nép. Ugyanakkor századunkban a finnek és az észtek kivívták függetlenségüket, ez utóbbiak immár másodszor is. A legnyugatabbra jutott magyar nép kultúráján nyomott hagyott az ~. --_.---.különbözo-iráni évszázados vándorlás..és-török-llepeklcel-k~rtr.ttüjik s a..!(árpát-medencei 1100.ls.~P.fSo~- év. V ándorlásaink s-~- ~ztyep'pei során népek harcmodorán kívül e!s~j~titottuk a szolo- és gyümö1cstermes~tés, valamint az.,all'!.tteqyé~zl~s~~pjait.i.s. Még a honfoglalás elott érintke ~~~9_elép_tünk S~lá~_l~é.~ekk~ljs, a sz.;láv=~ EgermáIl hatás,..csalc erosödött az új hazában <. ~ - s bizonyára az itt talált frankok, -. bajorok, -_._. avarok o is 'nyomot hagytak a magyar kultúrán, "ugyanúgy, ahogya nálunk-'letelepedett T~l?~r.<i~~J~.unQk=-b s-enyol(:-j~szq.~, majd késobb a_,némej~1cl~!~ vákok, s?~rb~,k, cigányok és a zsidók. TIpikus közép.::.ej.lró~ép lett a mag~,ar, meiy leginkább nyyiy.ében.orzi-finnugor_múltját. Viszoi1tmivel magunkban többen vagyunk, mint az összes többi uráli nép együttvéve, felelosségünk is ezzel arányos. A nyelvi és a földrajzi csoportosításon kívül szokás az uráli népeket lélekszámuk szerint négy csoportba sorolni. (A pontos adatokat ld. a 255. oldalon.) Az elso csoportba a_milli~.~.jé.lekszámú, az ún. államalkotó nép'fk tartoznak: a ma?;yarok, a fiiii'iék és a~ ész..tt::k..s~~!_gr~~~gu,k;q(ln_élnek;--nemz.~t.lnyelvu, európ-ai-~zínvonalli ku"1túi-'"ájük, irodalmuk, zenéji!!s,és Js~pz.;Q::-.. muy~~zetük van. Nemzeti intézményeik, oktatási rendszerük lehetové teszi a legmagasabb szintu anyanyelvi képzést és tudományos munkát. A második csoportba a,sz~~j!ts.l.é.)ekszá~ú népek tartoznak, a 1fo~~ az udmurtok, a marik és a mordvinok Az Orosz Föderáción belülnevükel. -hordozó ~~?-lár::;~k_va ~ak~ ~elyekben kisebbség1;:~,,~.lllek_a~~o~osz nyelvu-!ak..osság_m~llett. Az anyanyelvu-öktailis~- sajtó, irodalom és egyéb kultúra gyakorlása korlátozott módon lehetséges ugyan, de az orosz nyelv mellett legtöbbször háttérbe szorul. A harmadik csoportba, 'a lízezres vagy angál kisebb népek csoportjába.tartozik a többi nép. A lappöl<i're-gy'"'5fszág,norvégia, Svédország, Finnor-....., Hányan vannak a fillllugorok? :.':.-. :J+
18 Kérdések a nyelvrokonságról szág..~~ Org~~orgág t.~r!-i:~.t,éll~ln~j<:, a skandináv államokban széles köru autonómiát élveznek, anyanyelvu oktatásuk, kulturális intézményeik jól muködnek, széttagoltságuk miatt mégis fenyegeti oket az asszimiláció. A.~ Lettországban a lettesedés vár. A többi nép Oroszországban él, né- ~elyek ún. autonóm körzetekben, de mindenhol elenyészo kisebbségben. Irodalmi nyelvük többnyire csak az iskolai tankönyvej.( szintjén létezik. A beolvadás veszélye náluk a legnagyobb. E három csoport határai olykor elmosó,dnak. Hiába vannak pl. a mordvinok egymilliónál többen, a nyelvjárási megosztottság és szétszórtságuk miatt helyzetük reménytelenebb, mint a többi Volga vidéki népé. A karjalaiak lélekszáma meghaladja a százezret, viszont mivel irodalmi nyelvük még csak most van kialakulóban, a harmadik csoportba kerültek. Az országuk határain kívül élo magyarok, filmek és észtek szintén olykor reménytelen helyzetben küzdenek nyelvük és kultúrájuk megtartásáért, a többi finnugor néptol csak az különbözteti meg oket, hogy van anyaországuk, ahonnan számíthatnak segítségre. A negyedik a kihalt nyelvek csoportja. A Szaján hegységben valaha beszélt szamojéd-nyelvek-tartoznak ide (motor, kojb~l,.k<:1;ragassz, taigi, szojót) és több nyelvjárás is, Valószínuleg séiilcisém-beszél már~osztjákül ~<az'lftisés a Demjanka folyó vidékén, sem vogulul a Tavda és a Pelim völgyében, így ezek a nyelvjárások is kihaltaknak tekinthetok. Egyes népek esetében úgy tunik, csak ido kérdése, hogy mikor kerülnek a harmadikból a negyedik csoportba. Keseru szójátékkal élve, lehet, hogy nincs messze az az ido, amikor azt mondhatjuk, hogy a vótok csak vólak, a lívek meg lettek lettek. A kamassz nyelv kihalásának pontos évszámát is tudjuk: utolsó beszéloje, Klavgyija Plotnyikova 1989-ben halt meg. O is ismerte annak az éneknek a változatát, melyet a század elején Kai Donner finn kutató jegyzett fel, s nemcsak a kamassz, hanem minden kihalófélben levo népnek a siratója lehet: Ahol vándoroltam. fekete hegye im messze, ott maradtak. Vándorutamra zöldfüvet terítettföldem. Fekete hegyeim messze, ott maradtak. Fehér hegyormaim mélán magasodnak. Eronk is lassanként elmaradt. Nagy nemzetségembol egyes-egyedül én maradtam. Rokonaimtói messze elmaradtam. Ahol halászgattam. tavaim árván maradtak. Nem láthatom oket! Hc~jdani sáto/jáim elkorhadtak. Sátram szép lapjai mind kiszáradtanak. JC(j, végük. (H. Kiss Judit fordítása) \_ t