Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :



Hasonló dokumentumok
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség január 1-jétől

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2018.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

1998. évi LXVI. Törvény az egészségügyi hozzájárulásról

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont]

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: WSTT3BRL0001

2. oldal (3)1 A magánszemély az adóévben megszerzett2 a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. ], b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedel

2. oldal (2)1 Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni. (3)2 A m

2. oldal (2)1 Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni. (3)2 A m

1998. évi LXVI. törvény. az egészségügyi hozzájárulásról 1

Szociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

1 Szja-törvény 74. (2) bekezdés. Szja-törvény 74. (3) bekezdés.

bizottsági módosító javaslato t

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II

Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2009.

Kedvezmények, külön adózó jövedelmek ADÓZÁS I.

Adatlap Budapest, János utca 55. Budapest, Bíbor utca 22


Egészségügyi hozzájárulás

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége

Társasházak adózásának alapvető szabályai, Személyi jövedelemadó

Családi járulékkedvezmény

TB, EHO, SZOCHO változások Zahoránszki Szilvia

Adatlap A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Társasházak adózásának alapvető szabályai 2018

Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása jétől

CAFETERIA Dr. Andrási Jánosné NAV KI ÜTF osztályvezető

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

Társasházak adózásának alapvető szabályai, Személyi jövedelemadó

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Érk ett: 2010 OKT évi... törvény

Társadalombiztosítási változások 2011.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

A Tbj. törvény évi változása

Szja bevallás a 2012-es évről

Kitöltési útmutató a évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Társasházak adózásának alapvető szabályai 2015.

Kedvezmények, külön adózó jövedelmek

Kitöltési útmutató a számú bevalláshoz

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYSÉGES JAVASLAT

Társasházak adózásának alapvető szabályai 2014.

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A SZJA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI Mi változik 2019-ban? Készítette: Szűcs Krisztina

A legfontosabb éves bevallások

Az szja-törvény szerinti adózás kiinduló alapja a számviteli szabályok 4 alapján elszámolt bevétel.

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról. Benyújtandó az illetékes elsőfokú adóhatósághoz

Minimálbér és garantált bérminimum

kukta.hu Tbj Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe

Társasházak adózásának alapvető szabályai 2017.

DTM Hungary Accounting Intelligence

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

Iromány száma: T/627/12. Benyújtás dátuma: :24. Parlex azonosító: DD0QCIIS0005

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

1 Vállalkozásbarát Bt. 1/

Összegző módosító javaslat

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Munkavállalók adózása

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Budapest, június

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról

1. Biztosítottak [Tbj. tv. 5. -a (1) bekezdésének k) pontja]

Adatlap b c d. 1. A munkaviszonyból származó bérjövedelem. 2. A munkaviszonyból származó nem rendszeres bérjövedelem

MUNKAANYAG. Valakovics Lászlóné. Egyéb adók és adójellegű fizetési kötelezettségek. A követelménymodul megnevezése: Pénzügyi feladatok

DTM Hungary Tax Intelligence

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI január 1-től

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

Társadalombiztosítás

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK MAGÁNSZEMÉLYEK EGYES TŐKEJÖVEDELMEINEK ADÓZÁSA

Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2013.

Társasházak adózásának alapvető szabályai 2019

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás

Átírás:

irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1) bekezdése és a 102. (1) bekezdése alapján az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló T/.17547 számú törvényjavaslathoz a következő módosító javaslatot terjesztjük elő : 1. A törvényjavaslatnak az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítását tartalmazó IX. Fejezetét az alábbiak szerint javasolom módosítani : [130. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban : Eho.) 3. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (2) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség - ideértve a baleseti járulékfizetési k ötelezettséget is - keletkezik, valamint az a j övedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni." 131. (1) Az Eho. 11. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) A tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésére kötelezett havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg. (2) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az illetékes állami adóhatóságnak. Ha a 3. -ban meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával."

(2) Az Eho. 11. -inak (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki : Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg és az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be."] 130. ~ Az egészségügyi hozzáiárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban : Eho.) 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 2. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendiéről szóló 2003. évi XCIL törvény (a továbbiakban : Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt : kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíira jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban : Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a 3. (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. $ (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után." 131. Az Eho. 3. $-a helyébe a következő rendelkezés lép : 3. ~ (1) A kifizető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben juttatott (megszerzett), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban : Szia tv.) meghatározott, az alábbiakban felsorolt jövedelmek után : a)az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg, b)a külön adózó iövedelmek közül : ba)a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azonban az Szja. tv. 69. -a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni, bb)a kamatkedvezményből származó jövedelem, bc)az egyösszegű iáradékmegváltások, bd)a kisösszegű kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, a kifizetőt terhelő 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző magánszemély köteles megfizetni. Ha a jövedelem juttatása nem pénzben történik, a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek akkor is meg kell fizetnie. (3) A magánszemély az adóévben megszerzett, az Szia tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó a)vállalkozásból kivont jövedelem, b)értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap, d) árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint e)ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. ~ (1) bekezdése, valamint a Tbj. 39. & (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék (a továbbiakban együtt : egészségbiztosítási járulék), valamintaza)-e)pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázezer forintot (a továbbiakban : hozzájárulás-fizetési felső határ).

(4) A magánszemély a (3) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem haladhatja meg azt a jövedelmet, amely az egészségügyi hozzájárulás alapját képezi." (5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség-ideértve a baleseti járulékfizetési kötelezettséget is -keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe." 132. Az Eho. 4. ~-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség a 3. $ (1) és (3) bekezdéstől eltérően a (2) bekezdés szerint a kifizetőt, a(3)-(4)bekezdés szerint a magánszemélyt terheli." 133. & (1) Az Eho. 11. &-ának(1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) A tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésére kötelezett havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg_ (2) A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art. 31. ~ (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az illetékes állami adóhatóságnak. Ha a 3. -banmeghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával." (2) Az Eho. 11. ~-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki : Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg és az Art. 31. ~ (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be." 134. Az Eho. a11.$ után a következő 11/A. ~-sal egészül ki : 11/A.. (1) A 3. ~ (3) bekezdése szerinti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette. (2) A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. & (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. (3) Ha a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a fizetési felső határt meghaladóan fizette meg, a túlfizetést az Art. rendelkezései szerint a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza.""

Indokolás A törvényjavaslat IX fejezete szerint a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség - a mai szabálytól eltérően - a kifizető mellett főszabályként a magánszemélyt is terheli. A magánszemély 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége az Szja. törvény szerinti külön adózó, bevallási kötelezettség alá eső jövedelmekre terjed ki, így a jövőben a magánszemélynek fizetési kötelezettsége keletkezik a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az árfolyamnyereségből származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után. A magánszemély fizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a tárgyévben a biztosítási jogviszonya alapján a foglalkoztatója által, illetőleg a Tbj. 39. (2) bekezés alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint az egyes külön adózó jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a négyszázezer forintot. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési felső határt meghaladó kifizetések elkerülése érdekében a javaslat rendelkezik arról, hogy az a magánszemély, aki a hozzájárulás-fizetési felső határt elérte vagy azt feltehetően eléri, illetőleg aki az egészségügyi hozzájárulást a felső határig megfizette, erről nyilatkozatot tehessen a kifizető részére. Ha a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a fizetési felső határt meghaladóan fizette meg, a túlfizetést az Art. rendelkezései szerint, a tárgyévre vonatkozó adóbevallásban igényelheti vissza. Új szabályként jelenik meg, hogy mentesség vonatkozik arra a jövedelemre, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni, továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelemre, ha a bérbeadó a tulajdonában álló, bérbe adott lakásban lakik, és a lakást nem saját vállalkozása részére adja bérbe. A javaslat értelmében változnak az egészségügyi hozzájárulás megállapítására, megfizetésére vonatkozó szabályok is, melynek alapján az egyéni vállalkozó havonta köteles megfizetni mind a tételes, mind a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást. A kifizető, valamint az egyéni vállalkozó százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-bevallási kötelezettségére az Art. 31. -ának (2) bekezdése az irányadó. Budapest, 2005. október 5.

4 Dr. Katona Béla MSZP zabó Lajos MSZP 4 C P Kwr 6\1~ 1 C (, Fz, P-A 1/ LV 0"? k- " v- 1 KQ