Internet szerepe a logisztikában és szállítmányozásban Benedek Márta Hladon Andrea Dr. Oláh Ferenc

Internet szerepe a logisztikában és szállítmányozásban Benedek Márta Hladon Andrea Dr. Oláh Ferenc 1. Bevezetés Napjainkban a hálózati technológia egyre nagyobb területre tör utat magának. Ugyan az internet 1969-ben katonai megfontolásokból született az Egyesült Államokban, de a National Science Foundation kezelésében alapvetően a felsőoktatás és a tudományos kutatás szolgálatában fejlődött ki mai formájában. Ezzel párhuzamosan főként a fejlett ipari országokban kialakult egy online információs gazdaság is. Ennek egyik jellemző eleme az adatbázisépítés és -forgalmazás volt. Nagy, nemzetközi cégek bibliográfiai, teljes szöveges és statisztikai adatbázisok százait építették vagy vették át és tették online elérhetővé. Mivel ezek a szolgáltatások árai meglehetősen magasak, főként az információ-közvetítéssel foglalkozó cégek, nagy vállalatok, könyvtárak tartoznak felhasználóik közé. Másik jellemző online tevékenységként a komplex hálózati információs rendszereket említhetjük, amelyeket az Egyesült Államokban már évek óta használnak. Ezeken a rendszereken keresztül elektronikus levelezés, elektronikus faliújságok, adatbázisok használhatók, repülőjegyek rendelhetők, tőzsdei műveletek végezhetők és szállítások bonyolíthatók. A szolgáltatásokat telefonhálózaton keresztül már a lakosság is igénybe veszi. Mára a világ 137 országában érhetőek el szolgáltatásai és óvatos becslések szerint is 30 millió felhasználóval lehet számolni. Számuk exponenciálisan nő és az hamarosan 100 millió fölötti felhasználót prognosztizálnak. További érdekesség, hogy az Egyesült Államok dominanciája mellett, egyre nagyobb ütemben kapcsolódik az internethez Európa, beleértve Közép- és Kelet-Európát, Dél-Amerika (Chile, Brazília), Afrika (Dél-Afrikai Köztársaság, Algéria, Egyiptom) és Távol-Kelet (Japán, Dél-Korea, Hong Kong, Taiwan). Az internet és vele az általunk ismert hálózati szolgáltatások bevonulnak hétköznapjainkba. Az internet magyarországi története teljesen összefonódott az Információs Infrastruktúra (IIF) program és az azt követő Nemzeti Információs Infrastruktúra (NIIF) program történetével. A hálózati világ sok szállal kapcsolódik a jövő gazdaságához, ezért fontos időben ráébredni az internet lehetőségeire ahhoz, hogy egy gazdasági társaság hosszú távon működőképes legyen. Ez a cikk kísérletet tesz arra, hogy a hazai logisztika és fuvarozás terén felmérje a már működő informatikai/internetes rendszereket, és bemutassa a fejlődés irányait, a fejlesztés lehetőségeit 2. Az elektronikus vásárlások, megrendelések és az elektronikus kereskedelem elterjedése A magyarországi fejlődési tendenciákat jól mutatja, hogy május végén szándéknyilatkozatot írt alá az első hazai elektronikus piac létrehozásáról a Matáv Rt., az Andersen Consulting, az OTP Bank és a Compaq Magyarország Kft. A Matáv által vezetett konzorcium több milliárd forintos beruházással hozná létre az év második felére az ország első vállalatközi internetes kereskedelmi rendszerét. A alapszolgáltatások között szerepelni fog a beszállítók bekapcsolása, a termékkatalógusok felépítése és karbantartása, a fizetés, a házhoz szállítás és a tranzakciók követése. Ezenkívül a vállalatok rendelkezésére állnak majd különböző lízingelési lehetőségek, szoftverek mindez egy portálos infrastruktúra keretein belül. A tervek szerint az indulás után pár hónappal több száz szállítmányozási vállalat kapcsolódhatna be az elektronikus kereskedésbe, és ez azt eredményezhetné, hogy a cégek beszerzési árai akár 10 százalékkal is csökkennének. 1. oldal, összesen: 10

A piac jellemzője egyébként, hogy amikor egy szegmensében az internetes megjelenés elér egy kritikus értéket, a potenciális megrendelők csak azokat a szállítókat veszik számításba a rendelések során, amelyek megjelennek a világhálón. Ezzel párhuzamosan arra is lehet számítani, hogy mindinkább kiegyenlítődnek az árak, hiszen sokkal egyszerűbben lehet megrendelőt váltani a rendelkezésre álló információk mennyisége és a kényelmes internetes kiszolgálás miatt. A szakértők a magyarországi B2B-forgalmat ebben az évben már milliárdos nagyságrendre prognosztizálják. Csak összehasonlításul: az informatikai piacra szakosodott amerikai Gartner Group szerint három év múlva 4 ezer milliárd dolláros B2B-forgalmat és ennek körülbelül a tizedét kitevő B2C-forgalmat jeleznek előre. Magyarországon a B2C üzletág forgalma szakértők szerint önmagában körülbelül 100 millió forintot tesz ki évente. Szerintük a közvetlenül a fogyasztóknak szánt termékek internetes piaca komoly fejlődés előtt áll, hiszen a valós kereskedelemben egy-egy nagyáruház, szupermarket karácsony előtti bevételei egyetlen nap alatt is meghaladják ezt az összeget. A B2C-forgalom gyors növekedésének alapvető gátja az internet hazai elterjedtségének viszonylag alacsony volta. Magyarországon mindennek ellenére egyes előrejelzések szerint a webes kereskedelmi forgalom gyors növekedése várható az elkövetkező néhány évben. Jelenleg körülbelül hatvan internetes áruház működik, amelyek nagy része főként számítástechnikai termékeket, könyveket, CD-ket, illetve pénzügyi szolgáltatásokat kínál. A tulajdonosok többsége beruházásainál néhány éves megtérülési időre számít, emellett azonban érdemes megvizsgálni azokat a másodlagos előnyöket is, amelyeket az internetes megjelenés kínál: az e- kereskedelem szinte egyedülálló kiugrási lehetőség azoknak a kereskedőknek és szállítmányozási vállalatoknak, akik nem élnek a hagyományos értékesítési formákkal, hanem kizárólag a weben kínálják termékeiket és szolgáltatásaikat. Ezek a többnyire az ismeretlenségből előbukkanó szállítmányozási vállalatok rövid idő alatt komoly veszélyt jelenthetnek a stabilnak látszó piaci pozíciókkal bíró hagyományos szállítmányozási és kereskedelmi vállalatok számára. 2.1. Megjelenés a vállalatirányításban A korszerű vállalatirányítási rendszerek alkalmasak a logisztikai központok nyilvántartási, alapszolgáltatási, kommunikációs és elszámolási szoftvereként, a bekapcsolódó kis-, középkategóriájú, és nagyvállalatoknál pedig integrált vállalatirányítási-gazdálkodási szoftverként. Alkalmasak a helyi nyilvántartási és a globális logisztikai, távadatátviteli feladatok ellátására. Ennek megvalósulásával az Európai 4. sz. áruszállítási korridor magyarországi hálózati pontjain e szoftverek oldhatják meg az információtechnikai feladatokat, igazodva a magyar elszámolási, mérlegkészítési és adórendszerhez, és egyúttal szolgálva hazánk nemzeti céljait, a gazdasági fellendülés logisztikai vonatkozásaiban kulcsfontosságú szerepet játszó szoftver kérdésének honos megoldásával. Számos hazai vállalat bevezetett már integrált vállalatirányítási rendszert. Ezek eddig leginkább a költségcsökkenést és a vállalati információs rendszer fejlesztését szolgálták, a jövőben azonban egyre többen össze fogják kapcsolni a rendszereiket a külvilággal. Miután a legnagyobb vállalatok egy része az interneten fogja lebonyolítani beszerzéseit, egyre több cég lesz kénytelen csatlakozni a hálóhoz, ha a piacon akar maradni. 2.2. Egy hazai megvalósítás: a Libra4GA TM MERKUR TM felülete Az integrált gazdálkodási irányítási rendszereket számos, a logisztikai tevékenység különböző fázisaiban érdekelt közreműködő vállalatoknál, továbbá multinacionális konszerneknél alkalmazzák a pénzügyi alapfolyamatoktól a legösszetettebb logisztikai feladatok megoldására különböző szinteken és formában. 2. oldal, összesen: 10

A megnövekedett piaci igények alapján a Mikro Volán Elektronika Rt. (MVE) 1993-ban kezdte meg az Oracle adatbázis-kezelőre épülő Libra4GA integrált gazdálkodás-irányítási rendszer kifejlesztését az Oracle Hungary Kft. együttműködésével. A MVE által ajánlott rendszer elismerten a teljes gazdálkodást átfogó funkcionalitást nyújt, technikai megvalósításában a legkorszerűbb, nyílt, platformfüggetlen elvet képviseli. A MERKUR TM rendszer főbb jellemzői: globális kommunikációs lehetőség a vállalaton túlnyúló üzleti folyamatok számára; általános elfogadott technikai szabványok alkalmazása; egyszerű és rugalmas használat a felhasználók számára külön képzés nélkül; az internet lehetőségeinek elérhetősége a nap 24 órájában; a vállalati információk minden alkalmazott számára közvetlenül elérhető; az ügyfelek átfogó támogatása az ügyfélkapcsolat minden fázisában; egyedi megszólítás alkalmazása; az ügyfelekre vonatkozó folyamatok átjárhatósága; az erőforrás gazdálkodás vállalaton túli bővítése; a különböző kommunikációs csatornák kihasználása; a nagyobb nyereséget hozó ügyfelek kiválasztása; az ügyféllel történő közvetlen, személyes kommunikáció; a logisztikai költségek csökkentése jól célzott és fokozottan integrált marketing-, értékesítési- illetve ügyfélszolgálati tevékenységgel. A MERKUR TM rendszer szolgáltatási területei között megtaláljuk a megrendelés-kezelést, a készletezési funkciókat, a szállításirányítást támogató funkciókat, a pénzügyi és logisztikai funkciókat egyaránt. 3. jelenlegi helyzet hazai viszonylatai 3.1. Áruszállítás Ez a terület, igényli leginkább az információ áramlásának gyorsítását, minőségi színvonalának emelését. Ebben sikerrel élenjárnak a gyorsfutár-, és általában a külföldi tulajdonossal rendelkező cégek. 3.3.1. Fuvarozás közúton A közúti közlekedésben a Nemzetközi Közúti Szállítási Unió (IRU- International Road Transport Unio) koordinálja a határátmenetek zavartalanságát, az áthaladás gyorsítását. Az egységesített vámokmányok elfogadása (TIR-CARNET dokumentumok) is a zavartalan vámolást segíti. A közúti szállítók szervezete az eljárás, és iratok egységesítésére törekedett. Az elektronikus adatátvitel kialakítása nem volt cél, mivel a fuvarozó képviselője, a járművezető a papírdokumentumot is magával viszi. Így az okmány késésével tulajdonképpen nem kell számolni. Viszont a szállítmányszervezési feladatok megkövetelnék az egységes, gyors adatáramlást. 3.1.2. Fuvarozás vasúton A vasutak meglehetősen korán kezdtek foglalkozni az információk elektronikus úton történő feldolgozásával. Második lépésként az elektronikus információcserét célozták meg. Egyes vasutak számítógépes szállításirányítási rendszereket vezettek be (MÁV-nál a SZIR 1993-1997 között), amelyek az üzleti folyamatokat, teljesítményadatokat felügyelték, ma egyre inkább a fuvaroztatók kiszolgálásán van a hangsúly. (MÁV-nál a SZIRINFO fuvaroztatói alrendszer, interneten is elérhető lekérési lehetőséggel.) Idetartozik a fuvarozótól 3. oldal, összesen: 10

áramló információ (kocsiigénylés lebonyolítása, áru útjának követése, fuvardíj elszámolás) eljuttatása is. Egyelőre EDI alapokon kívánják megoldani a fentieket. Nemzetközi vonatkozásban a kocsibérek elszámolására terjed ki az elektronikus adatcsere (az IRIS- International Resercierungs- und Information System segítségével, ami a helyfoglalással kapcsolatok cseréjével is foglalkozik). Az amúgy össze nem kapcsolt számítógépes rendszerek között az off-line, újabban az online kapcsolat gyakori. 3.1.3. Vízi közlekedés A vízi közlekedés információs rendszereit jellemzően tengeri hajózással lebonyolított kereskedelmi és szállítási tranzakciókkal kapcsolatosan lehet megemlíteni. Ebben az esetben a nagy mennyiségű anyagáramlás, hatósági irányítómunka és a résztvevők nagy száma miatt az adatrendszer harmonizálása igényel számítógépes támogatást. Az EDI-nek a kikötői vámszervek munkájának segítése a feladata, ami szintén megoldható internetes alapokon. Magyarország a Duna-Majna-Rajna csatorna révén kapcsolódik a rendszerbe, tehát nekünk szintén érdekünk hálózatok kiépítése. 3.1.4. Szállítmányozók A szállítmányozási területen működő cégek többsége tíz évnél fiatalabb (kivéve a Masped Trias Rt. és Hungarocamion Rt. cégeket), így jelentős részük csak most jutott el odáig, hogy informatikai fejlesztésekre gondolhasson. Még kevesebb vállalatnak van internetes elérhetősége, illetve web oldala. Szűk körű felmérésünk arra enged következtetni, hogy 5-15%-uk rendelkezik e-mail címes rendelésfelvétellel, és 3-5%-uk honlappal. Ezeket a közelítőleges adatokat a Magyar Szállítmányozók Szövetségének taglistája, és a budai rakparton áthaladó szállítójárművek feliratozása alapján állapítottuk meg. Ugyanakkor az élvonalbeli cégek túlléptek már a belső informatizáláson. A Hungarocamion Rt. az Oracle-alapú irányítási rendszer után internetes alkalmazás-bővítést tervez. Az Intercargo Hungary Kft. szintén az e-business irányába szeretne nyitni a közeljövőben, és valószínű, hogy ez a két cég nem egyedülálló a piacon. Igazán gyors átállás a hálózati lehetőségek kiaknázására a futárszolgálatoknál figyelhető meg. A DHL Worldwide Express ( www.dhl.com) már az interneten is bonyolít üzleteket 1998 óta az IBM segítségével. A TNT Express Worldwide Hungary Kft. tavaly óta vezető magyarországi expressz fuvarozó az ügyfelei számára a teljes e-commerce tranzakció lebonyolítását átvállalja a megrendeléstől a fizetési folyamatig. A rendszert jelenleg EUországokban tesztelik és várhatóan hamarosan széles körben be is vezetik. A szállítmányozó vállalatainknak jelenleg nagyon nehéz betörni (főleg a nemzetközi) piacra, és leginkább olyan nehéz ott talpon maradni és nyereségre szert tenni. Ezért elengedhetetlen egy szállítmányozó cégnek megvizsgálni az internetes technológiák alkalmazásával költségcsökkenés-profitnövekedés módozatait. Az internet ugyanis rendkívül jó kiugrási lehetőség; csupán arra kell ügyelni, hogy legtöbbször az elsőként csatlakozók uralják, telítik a piacot. A hálózat sikere egy egyszerű rendelés-lebonyolításhoz hasonlóan a ciklus rövidítésében és a kiváló információáramlásban rejlik A folyamat részleteiben: Egy e-bolthoz hasonló felületen a fuvaroztató a polcokról szállítási, raktározási, vámolási, egyéb eljárásokból álló csomagot állíthatna össze (válogatva konkrét ajánlatok között); vagy egy online kapcsolt ügyleten illetve rövid visszajelzésű e-mail-en kérhetne speciális tájékoztatást, illetve szállítást. A megrendelés (itt tulajdonképpen vásárlás) megerősítése után a szállítmányozó a szintén bármikor elérhető fuvarozói, vámügyintézői között megpályáztatná a szolgáltatást, 4. oldal, összesen: 10

és a lehető legrövidebb idő alatt (elérhető a maximum 24 óra), konkrét ár-, lebonyolítás-, útvonalajánlatot téve jelezhetne vissza a megrendelő felé. Egy interneten tárolt adatbázis segítségével optimális kapacitáskihasználást lehet elérni: szinte másodpercek alatt megtalálható a legideálisabb jármű, vagy megszervezhető egy visszfuvar. Az áru pillanatnyi helyzetéről beszámolót kaphat a szállíttató, esetleg az ugyancsak internetes járművezető-bejelentkezés alapján. Kiszállításról, esetleg felmerülő akadályokról hasonlóan továbbítható üzenet a számára. Így elkerülhető, lerövidíthető a címzett nem található, - nem elérhető, - nem fogadja az árut esetekben a levélváltások sora. 4. Elektronikus kereskedelem támogatása internettel a hazai logisztikai gyakorlatban A közelmúltban új logisztikai eljárások és technológiák születtek, melyek alkalmazása, felismerése nélkül elképzelhetetlen a hatékony termelés. Az eljárások a következők: QRM: Quick Response Model (gyors vevői válasz modell), mely a kereslettel összehangolt termelést és fogyasztóorientált ellátási láncot irányozza elő; Cross-Docking: tárolásmentes tranzakciók; Continuous Replenishment: folyamatos feltöltés JIT-rendszerben, a készletek minimalizálásával; Real-Time Merchandising: a végső eladás és gyártás közötti közvetlen kapcsolatra épülő, gyors reagálású termelői rendszer. A fentiek alkalmazása az Andersen Consulting kutatócsoport felmérése szerint közel 25%-os költség, 77%-os szállítási idő és 50%-os raktárkészlet-csökkenést eredményezett az alkalmazó vállalatoknál. Ezen új logisztikai irányvonalakat új technológiák használatával célszerű bevezetni. 1) Számítógéppel támogatott árugazdálkodási rendszerek, többek között az alábbi feladatokra: rendelés-nyilvántartás, árubeérkezés rögzítése, számlakezelés, pénztári műveletek, árukiadás rögzítése, leltári mozgások, kiértékelések, normák, statisztika stb. 2) Vonalkód és szkenner a cikkek azonosítására, csoportosítására, szabványosított cikkszámrendszerekben. Ez utóbbira példa az EAN (International/European Article Numbering) és a UPC (Universal Product Code) rendszer. 3) EDI segítségével az információk gyorsan továbbíthatóak, elkerülhető az adatduplázás, a hibás adatkezelés. Alkalmazásával a rendelési költség és szállítási idő drasztikusan csökkenthető. Előnye még a jobb ügyfélszolgálat, versenyképesség, logisztika. Hátrányként említhető viszont a több vállalatra kiterjedő koordinációs igény, a magas induló beruházás illetve a szervezeti átalakítások. Gond továbbá az is, hogy nincs közvetlen ügyfélkapcsolat és nagymértékű a függés a résztvevők adatbevitelének minőségétől. 5. oldal, összesen: 10

4.2. A megrendelés lebonyolítás támogatás internettel A vállalatirányítási rendszer talán legproblematikusabb oldala a rendelés lebonyolítása, ami nem csupán a megrendelőkkel való kapcsolattartást foglalja magában, hanem a megrendeléstől a kiszállításig felmerülő adathalmaz kezelését, és főleg a két tevékenység között eltelt idő minimalizálását. A hazai gyakorlatban a gyártók/szállítók a rendelési ciklusnak csak a cégen belül lezajló szakaszával foglalkoznak. Ugyanakkor a teljes folyamatra való rálátással könnyebben megtalálható a kritikus keresztmetszet, amihez természetesen nagyfokú kooperáció, összehangoltság szükséges. Egyes vélemények szerint egy modern rendelés-feldolgozási rendszer bevezetése 30-40 %-kal is csökkentheti a teljes ciklust, többel, mint amit a gyártó a közvetlen ellenőrizhető tényezők racionalizálásával elérhet. Ráadásul a ciklusidő stabilitása és minimalizálása a vevő és a szállító számára egyaránt előnyös. A folyamat mindegyik fázisában a leggyorsabb megoldás internettel biztosítható. a, Megrendelés feladása Történhet egy telefonos vevőszolgálati képviselő segítségével, akinek online kapcsolata van, de a leggyorsabb egy mindenki által elérhető aktív felületen keresztül, megfelelő biztonsági azonosítók használatával. Egy ideális felületen magát az árut a kívánt minőségben, árban a vásárló állíthatja össze b, Visszajelzés Egy készletállománybeli keresőprogram megkeresi a kívánt cikket, ha talál megfelelőt, azt visszajelzi a vevőnek, majd a megrendelés megerősítése után automatikusan megjelöli az árut (hogy azt másnak már ne adhassák el), és közvetíti a szállító/raktáros felé a megrendelést; nem talál megfelelőt, ezt jelzi a vevő felé, felajánlva más, hasonló cikkeket, illetve megvizsgálja, hogy ha lesz a kívánt cikkből, az mikortól lesz számára elérhető. c, Áru követése Az első lépések összevonása után már csak a szállítás időszükségletét, módját kell meghatározni és visszaigazolni a vevő felé, akit igény esetén megfelelő időszakonként e-mailben vagy SMS-ben értesíthetünk az áru hollétéről vagy átvételéről, vagy más helymeghatározó rendszer segítségével. A Canadian National és Illinois Central vasút közös fejlesztése egy internetes küldeménykövető ügyfélszolgálat, amely jól működik. d, Fizetés Történhet utánvéttel vagy elektronikus úton (illetve bankon keresztül). Ez utóbbi esetben a számlaadás szintén megoldható neten elküldött dokumentáció formájában. Hasonló rendszert léptetett életbe a BNSF amerikai vasúttársaság, a FreightWise program keretén belül. A szállíttatók a www.bnsf.com honlapon keresztül adhatják le a megrendeléseiket, teljesíthetik a kifizetéseket. 4.3. Az internet alkalmazása logisztikai központok irányításában Az előző pontban kifejtett alternatíva a megrendeléstől a szállítás elkezdéséig eltelt vállalati ciklus idejének minimalizálására alkalmazható. A szállítást is optimalizálhatjuk korszerű telematikai és informatikai rendszerek adatfeldolgozásának központosításával, ezáltal előnyös módozatokat biztosítva az ügyfeleknek. Az elosztást továbbá megkönnyíti a fontosabb átrakóhelyeken létesített logisztikai szolgáltatóközpontok rendszere. 6. oldal, összesen: 10

A központok kialakítása, ami a fuvarozók és fuvaroztatók, valamint az önkormányzatok jól felfogott érdeke, 1992 óta élő probléma; jelenleg a közlekedési tárca megbízásából a MÁV Rt. irányítása alatt áll. Ahhoz, hogy a regionális csomópontok zökkenőmentesen működhessenek, elengedhetetlen feltétel az információk akadálytalan áramlása a központok között. Ha például egy vevő bizonyos árut keres, egy minden központra kiterjedő áruállomány-adatbázis segítségével érhető el a leggyorsabb, legpontosabb információ arról, melyikben szerepel az áru, milyen távolságra a célkörzettől, hogyan juttatható el oda. Mivel ezek a központok az export-import állományt is kezelik, célszerű a pull-szemléletet alkalmazva a készletet közvetlenül vevőigények alapján kialakítani. Így ha egy áru az országba érkezik, már csatolható vevő neve, címe; elősegítve a legrövidebb úton való eljuttatását, és minimalizálva az eddig elkerülhetetlen átosztályozások és -csoportosítások tömkelegét. Az áramlatok egységes nyomon követésével a forgalom racionalizálható, csökkenthető, ugyanakkor lehetővé válhat a kapacitások jobb kihasználása. A fentiek csak egy módon hozhatók létre: ha a központokban szerepet vállaló közlekedési ágazatok képviselői egyformán vállalják az adataik nyíltságát, rendszereik átjárhatóságát. A technológia képes a megvalósításra. Például az Oracle8i 1999 elején megalkotta az első internetes adatbázisát. A Matáv azóta már sikerrel alkalmazza a szoftvert. 4.4. Virtuális vállalati szövetségek kialakítása internettel Ha a vállalatok közös adatbázissal dolgoznak, érdemes lenne további engedményeket tenni, ha ezáltal elősegíthetjük a gazdaságosabb, hatékonyabb működést. Tehát a területileg különálló szolgáltatókat ideiglenesen vagy tetszőleges időpontig összefogná egy virtuális kapcsolat a közös üzleti előmenetel érdekében. Az ötlet nem újkeletű, hiszen Németországban közel hat éve működik a német Áruforgalmi Központok Egyesülése a brémai és thüringiai áruforgalmi fejlesztési társaság alapításával. Ez a szövetség megerősített érdekképviseletként jelentkezik a minisztériumokkal és intézményekkel szemben. A megvalósításra van vállalkozó Magyarországon: a MÁV Informatika Kft. a PRAELOG Kft.-vel egyetemben a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ kapcsán kidolgozta a Virtuális Logisztikai Szolgáltató Vállalat (VLSZV) koncepcióját, amely segítheti a résztvevőket a versenyelőny megszervezésében, a piac által megkövetelt aktivitás és gyors reagáló képesség feltételeinek megteremtésével. A szervezet irányítási rendszerét a VIKI (Virtuális Logisztikai Irányító Központ) látná el. (http://viki.mavinformatika.hu) (1. ábra). A technológia alkalmazásának előnyei: az alapszolgáltatás a működési feltételek biztosításától számított hat hónapon belül beindulhat, aránylag alacsony befektetés és üzemeltetési költség, a magántőke már az előkészítési fázisba bevonható, hatékony, folyamatosan fejlődő logisztikai szolgáltatási rendszert biztosít, amely eleget tesz az EU normáknak, hazai és külföldi befektetőknek egyaránt referenciát jelent. Ide jön az abra_olahf.bmp 1. ábra 5. Áruk követésének internetes eszközei 7. oldal, összesen: 10

A minőségi szolgáltatások egyik alapkövetelménye, hogy a nap minden időszakában ismerjük a járműveink ezzel együtt a szállított árúk pontos tartózkodási helyét, hogy a fuvaroztató cég bármikor utasítást tudjon küldeni a jármű vezetőjének az áru továbbítását érintő bármilyen változásról. A megbízók ma már nem szívesen adnak megrendelést olyan fuvarozóknak, akik nem tudnak az árujuk helyzetéről pontos információt adni a nap bármely időpontjában. A fenti okok miatt közlekedési, szállítmányozó (speditőr) és fuvarozással (mind közúti, mind pedig vízi), gépjárműkölcsönzéssel stb. foglalkozó cégek részéről egyre nagyobb igény mutatkozik a térkép alapú járműkövető rendszerek iránt. Napjainkban már szinte minden kamionon található GSM-rendszerű mobiltelefon, ami javítja a kommunikációt de a diszpécser továbbra is csak a sofőr elmondására hivatkozhat, nem jut pontos műszaki információhoz a gépjárműről és a szállított árúról, sőt aránytalanul nagy lesz a telefonszámla is mivel a GSM-beszédsávján kommunikálnak, ami újabb költségeket jelent a cég számára. A megoldás tehát egy automatizmuson alapuló gépjármű-irányítási rendszer, ahol a diszpécser által vezérelt központi számítógép és a gépjárműbe szerelt terminál (adatgyűjtő) egység kommunikál. Mivel a kommunikáció ez esetben a GSM SMS sávján tömörített adatformátumban történik a kommunikációs költségek is töredékére esnek vissza. A nagy cégek (25-50-100 vagy több kamion, gépjármű) általában rendelkeznek diszpécserközponttal. Ez esetben a központi térképalapú diszpécserközpont telepítése a fuvarozó cég telephelyére történik. Vannak azonban kisebb cégek, amelyek nem rendelkeznek hagyományos értelembe véve diszpécser központtal, de szükségük van térképalapú gépjárműpark irányítási rendszerre. Ezen cégeknek nyújt megoldást az interneten is elérhető térképalapú járműkövető rendszer. Természetesen az internetes technológia a nagy cégek számára is fontos lehet ha a belső vállalati hálózatán (intranet) akarja publikálni a beérkező információkat. Sok esetben a gépjárműpark-irányító rendszer a vállalatirányítási rendszer szerves részévé is válik. Ha a központi diszpécserközpont a szolgáltató cég telephelyén van telepítve, akkor internetes kapcsolaton keresztül tetszőleges számú cég tetszőlegesen sok autója érhető el. A helyi diszpécsereknek, magánszemélyeknek csak a saját járműveik megtekintésére, adatainak lekérdezésére és azokkal történő szöveges (SMS) üzenetváltásra van lehetőségük a központi diszpécserközponton keresztül. A gépjárművek helyzete egy ún. szabványböngészőn keresztül elérhető vektorgrafikus digitális autóstérképen jeleníthető meg. A mai fejlett internetes térinformatikai megoldások segítségével a gépjárművek aktuális pozíciója és a megtett útvonalának megjelenítésén túl lehetőség van gépjárművekre, városokra, postacímekre történő on-line keresésre is. Az internetes gépjárműpark irányító rendszerben lehetőség van arra is, hogy e különböző felhasználói csoportok, vállalatok berajzolják a térképre ügyfélkörük elhelyezkedését, a különböző piackutatási körzeteiket. A diszpécserek és a járművek közötti kommunikáció általában a járművezetőtől függetlenül (sokszor annak tudta nélkül) történik. Lehetőség van azonban arra is, hogy a járművezető egy LCD kijelzőn keresztül adatokat kérhet le a központi számítógépről (pl.: következő megbízás) illetve adatokat küldhet a központba (pl.: elektronikus fuvarlevél.). Lehetőség van interneten keresztül: szöveges üzenetek váltására a fekete dobozként működő terminál adatainak (útvonal-pozíciók, állapotok) lehívására GSM adatsávon keresztül, amely automatikusan kerül feldolgozásra jármű pozíciójának meghatározására a gépjárműbe szerelt terminál egység távprogramozására 8. oldal, összesen: 10

a mért analóg és digitális jármű-műszaki jellemzők mérésére, központ feldolgozására. járművezető vagy a járműbe szerelt riasztó által küldött riasztási jelek feldolgozására, adott esetben a megfelelő rendvédelmi egységek riadóztatása a diszpécserközpontból vagy közvetlenül a járműből. A diszpécsernek ehetősége van továbbá arra is, hogy a térinformatikai rendszerébe integrált digitális autóstérképek segítségével előre meghatározza a gépjárművek optimális útvonalát, és a járművek mozgását is az optimális útvonalhoz igazíthatja. Az Autodesk egy kész, referenciákkal rendelkező megoldást nyújt a térképi alapú Internetes tájékoztatási rendszer kialakítására. A rendszer alapkiépítésben is teljesen alkalmas a fent megfogalmazott műszaki elvárások kielégítésére, de igény szerint könnyen és gyorsan továbbfejleszthető, kielégítve az esetlegesen később fölmerülő igényeket is. Az adatok védelméről a szerver oldalon futó adminisztrációs modul gondoskodik, ami jelszavas és/vagy is köthető kódkulcsos védelmet is nyújt. A védelmi szintek térképi objektumként is beállíthatók. A kliens oldalon lehetőség van arra is, hogy a lekérdezni kívánt adatokat és térképi információkat a felhasználó interaktívan be tudja állítani a térképen, vagy listából kiválasztható objektumokra nagyítson, azokról bővebb információkat kérdezzen le. A rendszer Internet Explorer és Netscape böngésző programokkal bármikor elérhető. A internetre alapuló technológiák fejlődésével ma már nemcsak alfanumerikus adatokat és raszteres képeket tudunk publikálni. Lehetőségünk van vektoros réteg-, és objektumorientált, dinamikus térképek és az ahhoz kapcsolódó tematikus és leíró információk publikálására is. Működő térinformatikai rendszert alakíthatunk ki az interneten, amelyet aztán mindenki a munkahelyéről vagy akár otthonról is elérhet. Képzeljük csak el egy interneten is elérhető térinformatikai eszközökkel megvalósított lakossági tájékoztató információs rendszert. A megfelelő adatbiztonságot a hozzáférési jogosultság kezelő és jelszavas védelmi rendszer jelenti, amelyek segítségével egyedileg beállíthatjuk a felhasználói adat-hozzáférését. Napjainkban az információ iránt igény meg növekedett. Korunk informatikája internetes technológiákra épül. Ez a megoldás a járműkövető rendszerek esetében is paradigmaváltáshoz vezethet. Könyv: Irodalom Knoll Imre: Logisztika a 21. században (Bp., 1999.) Dobay Péter: Vállalati információmenedzsment (Bp., 1997.) Szegedi Zoltán: Logisztika menedzsereknek (Kossuth Kiadó, 1998.) Logisztikai évkönyv 94, 98. Bócz Péter Szász Péter: A világháló lehetőségei (Computer Books, Bp., 1999.) Dr Oláh Ferenc: Járműazonosító és helymeghatározó rendszerek (SZIF UNIVERSITAS Kft. 1999.) Folyóirat cikkek: Marketing & Menedzsment Vállalatok legteljesebb hálózati platformja (A világ első internetes adatbázisa) Horizont, 1999/1. Tihanyi László: Informatika a Malévnél - biztonság, rendelkezésre állás, folyamatos üzem Byte / Infopen melléklet, 2000. szept. Fábián János: E-business valódi tartalommal (ugyanitt) Úton az elektronikus kereskedelem felé Napi informatika 99/2 Dombai Ferenc: Egységes informatikai rendszerek kidolgozása a magyarországi logisztikai központok hazai és nemzetközi rendszerbe kapcsolásának segítésére 9. oldal, összesen: 10

Logisztikai évkönyv 98 Fi István: Az intelligens forgalomszabályozás alkalmazhatósága a magyar közúthálózaton. Közl.-i rendszerek és infrastruktúráik, MTA, Bp. 2000 Baranyi Péter Dr. Oláh Ferenc: Az Aplicom és ramline integrált járműpark irányító rendszer és helymeghatározó rendszer I. Közlekedéstudományi Szemle 1999. nov. Baranyi Péter Dr. Oláh Ferenc: Az Aplicom és ramline integrált járműpark irányító rendszer és helymeghatározó rendszer II. Közlekedéstudományi Szemle 2000. jan. Horváth G. Kruppa F. Dr. Oláh F. Műhold és földbázisú telematikai rendszerek alkalmazásának lehetőségei a belvízi hajózásban. Közlekedéstudományi szemle. 2001. 6. sz. Tóth János: Az elektronikus adatcsere lehetőségei és közlekedési infrastrukturális vonatkozásai. Közl.politika, vasútfejlesztés, informatika MTA, Bp. 2000 Dr. Prezenszki József Dr. Gál Gyula Dr. Tokodi Jenő: Logisztikai központok irányítási feladatai, az integrált irányítás fokozatos megvalósításának elve és módszere. Logisztikai évkönyv 98 Dr. Tokodi Jenő: A Libra4GA Integrált Gazdálkodásirányítási Rendszer logisztikai szolgáltatásainak fejlesztése Web: www.bkv.hu www.cegnet.hu www.hu.ibm.com www.kreativ.hu www.malev.hu www.mav.hu www.mek.iik.hu www.mve.hu www.puskas.matav.hu www.sulinet.hu 10. oldal, összesen: 10