PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

I. BEVEZETÉS...6 II. HELYZETELEMZÉS...7 II.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...7 II.1.1. Pécs az országos településhálózatban...7 II.1.1.1. A tervezési dokumentumok és Pécs... 7 II.1.1.2. Pécs a Megyei Jogú Városok körében... 7 II.1.1.3. Pécs kistérségi, megyei és regionális szerepköre... 8 II.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE...8 II.2.1. Gazdaság...8 II.2.1.1. Jövedelmi helyzet... 8 II.2.1.2. Pécs város agglomerációja... 9 II.2.1.3. Ágazati elemzések...10 II.2.2. Társadalom...13 II.2.2.1. A népesség számának alakulása Pécsett...13 II.2.2.2. Korstruktúra...14 II.2.2.3. Foglalkoztatottság és munkanélküliség...14 II.2.2.4. Szociális problémák, érintett társadalmi csoportok...15 II.2.2.5. Nemzetiségek Pécsen...15 II.2.2.6. Az iskolázottság jellemz mutatói Pécsett...16 II.2.3. Környezet...16 II.2.3.1. Pécs közterületei és parkjai...16 II.2.3.2. Épített környezet...17 II.2.4. Közszolgáltatások...18 II.2.4.1. Oktatási intézményrendszer...18 II.2.4.2. Szociális ellátás...21 II.2.5. SWOT a város egészére vonatkozóan...23 II.3. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉS ELEMZÉSE...29 II.3.1. Városrészek azonosítása...29 II.3.2. Városrészi szint gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés...32 II.3.2.1. Bels városrészek...32 II.3.2.2. Mecsekoldal...34 II.3.2.3. Meszes-Pécsbánya...38 II.3.2.4. Délkelet-Pécs...41 II.3.2.5. Dél-Pécs...43 II.3.2.6. Somogy, Vasas, Hird...45 II.3.2.7. Uránváros...47 II.3.2.8. Nyugati ipari-kereskedelmi terület...49 II.3.3. Összegzés a városrészekrl és azok funkcióiról...50

III. STRATÉGIA...56 III.1. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVKÉPE...56 III.2. JÖVBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK...59 III.2.1. Átfogó cél...59 III.2.2. Középtávú stratégiai célok...62 III.2.3. Középtávú tematikus célok...64 III.2.3.1. T1. A Pécs, az életminség pólusa program ágazataiban dinamikus fejldést mutató város.66 III.2.3.2. T2. Az EKF-program eredményeképpen megersödött kulturális és kreatív szektor, sokszín kulturális kínálat...67 III.2.3.3. T3. A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a kulturális turisták körében...69 III.2.3.4. T4. Színvonalas, a gazdaság igényeit kiszolgáló közoktatási hálózat és egyetemi oktatás...70 III.2.3.5. T5. Ersöd társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok között...71 III.2.3.6. T6. Közösségi helyként mköd, rendezett közparkok és városi zöldterületek...72 III.2.3.7. T7. Fejlett közösségi közlekedés, szabályozott gépjármforgalom...72 III.2.3.8. Priorizálás a tematikus célok között...76 III.2.4. Horizontális célok...77 III.2.4.1. H1. Prosperáló helyi, agglomerációs, regionális, valamint nemzetközi kapcsolatokkal bíró város...77 III.2.4.2. H2. Biztos költségvetési háttérrel rendelkez, korszer minségirányítási rendszeren nyugvó városmenedzsment...78 III.2.4.3. H3. Területi kohézió a városrészek között...78 III.2.5. Városrészekhez kapcsolódó célok...81 III.2.5.1. V1.1. A belváros térbeli kiterjesztése és funkcionális megújítása...85 III.2.5.2. V1.2. A szken értelmezett Belváros vonzerejének emelése...86 III.2.5.3. V2. Mecsekoldal fenntartható fejldésének biztosítása...86 III.2.5.4. V3. Meszes-Pécsbánya lakosságának társadalmi integrációjának ersítése, az életkorülmények javítása...87 III.2.5.5. V4.1. Balokányliget természeti értékeinek megrzése, a turisztikai potenciál ersítése...87 III.2.5.6. V4.3. Az Ipari Park fejldéséhez szükséges feltételek biztosítása...87 III.2.5.7. V5. A kertvárosi lakótelepi környezet minségi fejlesztése, városrész-központ ersítése...88 III.2.5.8. V6. Somogy-Vasas-Hird szorosabb integrálása a városi szövethez, az életkörülmények fejlesztése...88 III.2.5.9. V7. Uránváros városrészközpontjának megújítása, a köztéri szabadids infrastruktúra bvítése...88 III.2.5.10. V8. A Nyugati ipari-kereskedelmi terület kereskedelmi, gazdasági funkcióinak megtartása..89 A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA...90 III.2.6. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel...90 3

III.2.7. A célrendszer bels koherenciája...94 III.2.8. Antiszegregációs terv...97 III.2.8.1. Az antiszegregációs terv céljai...97 III.2.8.2. A problémák háttere, célcsoportok...98 III.2.8.3. Helyzetelemzés...99 III.2.8.4. Stratégiai fejezet...122 III.2.9. A megfogalmazott célok környezeti hatásai...146 III.2.9.1. Az EKF-beruházások környezeti hatásai...150 IV. FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A 2007-2013 IDSZAKRA...155 IV.1. FUNKCIÓBVÍT AKCIÓTERÜLET: A BELVÁROS KITERJESZTÉSE...157 IV.1.1. A funkcióbvít akcióterület jellemzése...159 IV.1.1.1. A Belváros...159 IV.1.1.2. A Siklósi külváros...160 IV.1.1.3. Az EKF-városrész...161 IV.1.1.4. A funkcióbvít akcióterület lehatárolásának indoklása...162 IV.1.2. A funkcióbvít akcióterület fejlesztésének céljai...163 IV.2. A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ AKCIÓTERÜLETEI...167 IV.2.1. Keleti városrész...167 IV.2.1.1. Meszes-Pécsbánya...168 IV.2.1.2. Somogy, Vasas...169 IV.2.1.3. A keleti városrész akcióterületének fejlesztésének céljai...170 IV.3. TOVÁBBI POTENCIÁLIS AKCIÓTERÜLETEK...171 V. MEGVALÓSÍTÁS...174 V.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV...174 V.1.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése...174 V.1.1.1. Forgalomképtelen ingatlanok...174 V.1.1.2. Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok...176 V.1.1.3. Forgalomképes ingatlanállomány...178 V.1.2. Az ingatlangazdálkodás szerepli...179 V.1.3. Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai...180 V.1.3.1. Általános stratégiai irányelvek...180 V.1.3.2. Az ingatlangazdálkodás tervezésével, elkészítésével kapcsolatos elvek...181 V.1.3.3. Értékesítési irányelvek...182 V.1.3.4. Egyéb elvek...182 V.1.4. Potenciálisan értékesítend ingatlanok...182 V.1.4.1. Mélygarázs-fejlesztések...184 4

V.1.4.2. Gazdaságiterület-fejlesztések...185 V.1.4.3. Városközpont- és településközpont-fejlesztések...185 V.1.4.4. Lakóterület-fejlesztések...185 V.1.4.5. Kapcsolódás az EKF-fejlesztésekhez...186 V.2. NEM FEJLESZTÉSI JELLEG TEVÉKENYSÉGEK...187 V.2.1. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet...187 V.2.2. Tervalku a városfejlesztési elképzelések szabályozott kereteiben...188 V.2.3. Szakterületi stratégiai tervezés...188 V.2.4. A közterület-felújítások arculati alapelveinek meghatározása...189 V.2.5. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás ersítése...189 V.2.6. A homlokzatfelújítás városi eszközökkel való támogatása...189 V.3. PARTNERSÉG...190 V.3.1. A partnerség és a nyilvánosság biztosítása a stratégia készítése során...190 V.3.1.1. Egyeztetések, személyes interjúk...191 V.3.1.2. A lakosság bevonását, szélesebb társadalmi közvéleményt elér események...193 V.3.2. Lehetséges partnerség a megvalósítás során...196 V.4. SZERVEZETI HÁTTÉR...196 V.4.1. Kedvezményezettek közötti kapcsolat...196 V.4.2. Városfejleszt társaság létrehozása...199 V.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ...205 V.6. MONITORING...207 V.6.1. Indikátorrendszer...209 5

I. BEVEZETÉS Jelen dokumentum az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városfejlesztési Kézikönyve 1 alapján, Pécs városára készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS). A kézikönyv szerint az integrált városfejlesztési stratégia olyan dokumentum, amely 10-15 éves távra meghatározza az adott város f stratégiai irányvonalait, és az azonosított szükségletek alapján, a kijelölt célokat követve meghatározza a tervezett fejlesztéseket. Az IVS egy városi és egy ennél részletesebb városrészi szint helyzetfeltárásra építve jelöli ki az egész városra vonatkozó célkitzéseket, a városrészekre vonatkozó célkitzéseket., valamint a megvalósítani tervezett fejlesztések súlypontjaira ún. akcióterületeket határol le (melyeket akcióterületi tervek formájában még mélyebben vizsgál). A stratégia ezen felül kiemelten foglalkozik például az antiszegregáció vagy a lehetséges partnerség kérdéskörével. Jelen IVS készítése Pécs városa esetében nem egy elzmények nélküli tevékenység volt, hanem éppen ellenkezleg, tervezése frissen elkészült városi szint stratégiákra épülhetett és sokkal inkább azok módszertani finomhangolását jelentette. A két legfontosabb ezen stratégiai dokumentumok közül az Eco-Cortex által készített, a Város 2007. novemberében elfogadott Hosszú- és Középtávú Stratégiája, valamint az EKF kulcsberuházások elkészítése során a Pécs 2010 Konzorcium által készített Komplex Megvalósíthatósági Tanulmánya, melyet 2007. decemberében fogadott el Pécs MJV Közgylése. Jelen dokumentum így ennek a két dokumentumnak a szintézise, valamint ahol a Városfejlesztési Kézikönyv ezt szükségessé tette azok kiegészítése, továbbgondolása. (Az egyes fejezeteknél amennyiben releváns pontosan feltüntetésre kerül, hogy az adott rész mely dokumentumból származik.) A korábbi stratégiákra való hivatkozás tehát a városban meglév stratégiai szemléletet, a stratégiai tervezés megalapozottságát hivatott igazolni, az IVS tartalmát tekintve a korábbi anyagoktól függetlenül is teljes érték, önálló, középtávú stratégiai dokumentum. 1 Városrehabilitáció 2007-13-ban, Kézikönyv a városok számára. ÖTM, 2007 6

II. HELYZETELEMZÉS Az itt található helyzetelemzés csupán jelentsen tömörített változata annak az igen teljes és részletes helyzetelemzésnek, ami Komplex Megvalósíthatósági Tanulmány, a Hosszú- és Középtávú Stratégia helyzetelemzéseinek egyesítésével keletkezett. Az egyesített helyzetelemzés mélysége, tartalma, terjedelme (több mint 300 oldal) lényegesen meghaladja a Városfejlesztési Kézikönyv által elvárt tartalmat, emiatt az Mellékletbe került. Az alább szerepl helyzetelemzés tartalmazza mindazokat az elemzési szempontokat és adatokat, amelyet a Városfejlesztési Kézikönyv megkövetel. A részletesebb tájékozódáshoz, a pontosabb képbe kerüléshez azonban jó segítséget nyújthat a terjedelmi okok miatt végül a mellékletbe került teljes, részletes helyzetfeltárás. II.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN II.1.1. Pécs az országos településhálózatban II.1.1.1. A tervezési dokumentumok és Pécs Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) egyik alapvet célja a területi harmónia kialakítása. Ennek egyik fontos eszköze a decentralizáció, illetve a magyar településhálózat Budapest-központúságának mérséklése. Az OTK ezt többek között a fváros fejldésének vissza nem fogása mellett a kiemelt regionális központok támogatásával, központi fejlesztésével kívánja elérni. Az ún. pólusvárosok (Gyr, Pécs, Székesfehérvár-Veszprém, Szeged, Debrecen és Miskolc) olyan kiemelten támogatandó települések, melyeknek feladata tágabb környezetük dinamizálása, a többi településsel hálózatos együttmködések kialakítása, régiójuk társadalmi, gazdasági, kulturális stb. életének szervezése. Pécs városára emellett az OTK alapján más területi feladatok is hárulnak. Az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének egyik fontos eleme a határon átnyúló együttmködések kialakítása, fenntartása és fejlesztése. II.1.1.2. Pécs a Megyei Jogú Városok körében A rendszerváltozás idszaka óta a megyei jogú városok hálózatában a regionális funkciók erteljes koncentrációja ment végbe. Ennek a konvencionálisan régióközpontnak tekintett 7

települési kör (Pécs, Szeged, Debrecen, Gyr, Miskolc) az egyértelm nyertese. Pécs számára ez egy egyértelm sikertörténet. A város a régióban elssorban államigazgatási, egészségügyi-szociális, a kereskedelmi és az oktatási-kulturális funkciói révén jelenik meg. A kiépült kiskereskedelmi kapacitás igen jelents és a földrajzi régió egésze számára meghatározó jelentség. Az oktatási funkciók dönten az egyetemhez kapcsolódnak, illetve a város néhány középiskolájához. A foglalkoztatásban betöltött regionális szerepköre egy nagyságrenddel marad el a fenti funkcióktól. II.1.1.3. Pécs kistérségi, megyei és regionális szerepköre A kistérségi együttmködés alapvet kérdése a városi folyamatokhoz való kapcsolódás lehetsége. A kistérség sikeres települései Pécs egyes funkcióihoz kapcsolódva tudták megtalálni a helyüket, akár mint lakóterület (Kozármisleny, Keszü, stb.), akár mint rekreációs terület (Orf). A kistérségi központ székhelye Pécsett van. A gyakorlatban a kistérség, azaz a Pécsen kívüli települések és a város között a kooperáció igen limitált. A megyei szerepköre a városnak az utóbbi idszakban több tekintetben kiürült, ami a közigazgatást illeti. Ugyanakkor a Baranya megyei intézmények (kórház, könyvtár, múzeumok, stb.) jelents hányadának a város ad mködési környezetet. Pécs a regionális szerepköröket illeten a magyar városok közül a legfejlettebbek közé tartozik (Csapó T. 2001). A dekoncentrált államigazgatási szervek közül nem minden regionális szerepkör központja került a városba, de így is igen jelents regionális funkcióhalmaz jellemzi a várost. A lehetséges több mint 80 szerepkör mintegy ¾-e jelen van a városban. II.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE II.2.1. Gazdaság II.2.1.1. Jövedelmi helyzet Mivel kistérségi és települési szinten GDP adatok nem állnak rendelkezésre, ezért Pécs megyéjében, valamint az ország egészében elfoglalt helyzetét az egy fre jutó személyi jövedelemadó-alapon keresztül vizsgáltuk meg. A megye kistérségeinek egy fre jutó személyi jövedelemadó-alapja szerint a megye legfejlettebb területének a megyeszékhely és 8

térsége számít, amit jól mutat, hogy mind 1996-ban, mind 2004-ben egyedül Pécs és környéke haladta meg az országos kistérségi átlagot, míg az összes többi Baranya megyei térség jóval elmaradt attól. A megyén belüli jelents jövedelmi polarizáltságot Faluvégi Albert 2004-es vizsgálata is alátámasztja 2. Faluvégi egy komplex mutató alapján különítette el az ország 168 kistérségét fejlettség szerinti öt kategóriába (dinamikusan fejld, fejld, felzárkózó, stagnáló, lemaradó), amely szerint Baranya megyében egyedül a Pécsi, illetve a Pécsváradi kistérségek érik el a fejld kategóriát, az összes többi a felzárkózó, stagnáló, ill. lemaradó csoportba esik. A Pécsi térségnek viszonylag elnyös helyzete azonban nem jelent bizakodásra okot: gazdaságában mint a továbbiakban látni fogjuk - továbbra sincsenek jelen az ország gyorsan fejld területeit fejldésben tartó gazdasági ágazatok, továbbra sem tudott kilépni fejletlen berendezkedésébl. A térség egészének lemaradását mutatatja, hogy az egész Dél-Dunántúli régióban nem található dinamikusan fejld térség, szemben az ország többi régiójával, nincsen ugyanis olyan régiója Magyarországnak a vizsgáltan kívül, ahol legalább egy térség ne érné el ezt a kategóriát. II.2.1.2. Pécs város agglomerációja Pécs város gazdaságának megítélésekor célszer megvizsgálni Pécs agglomerációjának helyzetét is. A szakirodalom és a különböz vizsgálatok megállapításai szerint Magyarországon két olyan város található, amelyik rendelkezik ilyen kapcsolatokkal, Budapest és Pécs. A statisztikailag lehatárolt pécsi agglomerációhoz 62 település tartozik, népessége mintegy 200 ezer f. Ez a térség elsdlegesen kelet-nyugati kiterjedés, csatlakozó déli településekkel. A bels gyr 20, a küls pedig 41 települést integrál. Budapest esetében egy gyorsan, esetenként a fvárosnál is gyorsabban fejld gazdasági térség jött létre, mely a termelési, kereskedelmi és logisztikai kapcsolatok jelents részét vonzotta magához. Pécs esetében is hasonló folyamatok zajlottak le, azonban itt mindig a termelésen volt a hangsúly. Korábban elssorban a szén- és uránbányászat termel és kiszolgáló üzemeinek jelents része mködött az agglomerációs övezetben. Napjainkban elssorban az egykori kiszolgáló létesítményekben részben ipari, részben szolgáltató üzemek mködnek, teljesítményük részaránya azonban már lényegesen kisebb. Ennek 2 Faluvégi Albert (2004): 9

ellenére Pécs város gazdasága szempontjából nem elhanyagolható az agglomeráció, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyrészt a kreatív iparágak szereplinek egy része itt mködik, másrészt a városi átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkezk egyre nagyobb része költözik az érintett településekbe. Jövedelmük jelents részét Pécsett költik el, amelyben a kulturális szolgáltatások igénybevétele is számottev. II.2.1.3. Ágazati elemzések II.2.1.3.1 Vállalkozások száma és összetétele A Pécsett mköd vállalkozások száma 2006-ban 14301 volt, ami több mint kétezres növekedés az ezredforuldó idejéhez képest. A vállalkozások nemzetgazdaságankénti összetételében a mezgazdaság szerepe marginális, az összes vállalkozásnak csupán 1,3%-a tevékenykedett ezen a területen 2006-ban. Az ipar részaránya 15,9%, amely jóval alacsonyabb az ország egészét jellemz értéknél. A vállalkozások 82,9%-a a szolgáltatások területén tevékenykedett ebben az évben. II.2.1.3.2 Ipar Baranya megye a rendszerváltást megelz évtizedekben a jelents iparral rendelkez megyék közé tartozott. Ebben nyilvánvalóan szerepe volt a bányászatnak, a KGST piacokra termel feldolgozóiparnak, ezen belül különösen az élelmiszeriparnak és a textiliparnak. A rendszerváltást követen ezek az ágazatok leépültek, a régi kapacitásokon legfeljebb néhány kis- és középvállalkozás jött létre. Ennek eredménye lett, hogy a 90-es évek végére Baranya (Pécset is beleszámítva) az ipari termelés területén a sor végére került az országban. Pécs város és Baranya megye gazdasága szempontjából fontos szerepet töltenek be az iparban mköd vállalkozások, dinamizáló szerepük azonban csekély. Nem tekinthetk klasszikusan innovatívnak, inkább teherhordók. A jövbeni fejldés lehetségét a ma még jelentséggel alig bíró újszer, nem tradicionális, a lakosság életminségét javító ágazatokban, mint a környezetipar, egészségipar és kulturális ipar területén kereshetünk. Ezek létjogosultságát a nemzetközi trendek is igazolják. II.2.1.3.3 A Pécsi Ipari Park A Pécsi Ipari Park a város dél-keleti részén, jelenleg mintegy 140 ha területen mködik, amelyben jelenleg 42 betelepült vállalkozás található. A régió egyik kiemelked vállalata a 10

NOKIA itteni gyáregységét megvásárló Elqotec Magyarország Kft., mely a Pécsi Ipari Parkban kommunikációs technológiai termékeket gyártó üzemet és raktárbázist egyaránt üzemeltet. A vállalat egyben a város legnagyobb ipari foglalkoztatója is. Az Elcoteq mellett azonban jelents multinacionális cégek nincsenek, a Parkban eddig fképp KKV-k telepedtek le, amiben várhatóan nem is lesz változás addig, amíg Pécs autópályán megközelíthetvé nem válik, utána viszont a Park kiváló megközelíthetséggel fog rendelkezni. II.2.1.3.4 Kereskedelem Pécsett a 2005. évben 2.963 kiskereskedelmi üzlet mködött, melybl 369 élelmiszer jelleg üzlet és áruház, 361 ruházati szaküzlet volt. Egy évvel korábban még 2.950 üzletet tartottak nyilván, a változás elhanyagolható. Az összetételben következett be kismérték átrendezdés, csökkent a ruházati és cip szaküzletek száma, növekedett a gépjármalkatrész értékesítéssel foglalkozó üzletek száma. Pécsett megtalálható az üzletek szinte minden típusa, a bevásárlóközpontoktól (Árkád, Pláza) a nagyáruházakig (Tesco, Interspar, Metro), illetve a szakáruházaktól (BauMax, Praktiker, Electro World, Kika stb.) az egyszemélyes kisboltokig. A kiskereskedelem területén kihangsúlyozandó az a jelenség, amit a városrészekkel foglalkozó részben fejtünk ki bvebben: a bevásárlóközpontok megnyitásának hatására (jelents részben a Belváros közeli Árkád miatt) a Belváros kiskereskedelmi üzlethálózatának visszaesése figyelhet meg. II.2.1.3.5 Idegenforgalom Ez az ágazat mind Pécs, mind Baranya megye gazdaságában fontos szerepet tölt be. Jelentsége a jövben várhatóan tovább növekedik. Pécsett a kereskedelmi és a magánszálláshelyek kapacitása 2005. július 31-én 5.100 ágy volt. Ennek zöme (4.813 ágy) kereskedelmi szálláshely, és mindössze 287 magánszálláshely. Egy évvel korábban még 6.303 ágy volt a teljes kapacitás, a kereskedelmi szálláshelyeké pedig 6.001. Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyen Magán- Együtt Összes vendég 140 775 3 959 144 734 - ebbl külföldi 27 830 537 28 367 Összes vendégéjszaka 258 478 13 849 272 327 - ebbl külföldi 58 429 1 491 59 920 Átlagos tartózkodási id 1,8 3,5 1,9 11

- ebbl külföldi 2,1 2,8 2,1 1. táblázat: Az idegenforgalom adatai Pécsett, 2005 Forrás: KSH, Baranya megye, Statisztikai Évkönyv 2005 A városba látogató vendégek száma, illetve az itt eltöltött vendégéjszakák száma is átlagosan 10-15%-kal csökkent 2004. évhez képest, miközben az egyébként sem hosszú átlagos tartózkodási id is rövidült. Pécs idegenforgalmának kétségtelenül egyik legnagyobb problémája, hogy a vendégek csak rövid ideig tartózkodnak itt. Ennek két oka van. Egyrészt a vendégek jelents száma egy-egy program, rendezvény, konferencia miatt látogat Pécsre; másrészt kevés a város kínálata. A kulturális, illetve természeti kínálat 2-3 napig nyújt csak újat az idelátogatóknak. Hosszabb idej üdülésre pedig nem alkalmas a város, ehhez sem természetes fürdhellyel, sem gyógy- és termálvízzel nem rendelkezik. Az ágazatot sújtja az is, hogy a szálláshelyek között alacsony a szállodai szobák aránya, és azok komfortossága is alacsony szint. Ez év elejéig a város nem rendelkezett négy csillagos szállodával, az idén átadott egység kapacitása is alacsony. Ezen a területen is komoly fejlesztések szükségesek. II.2.1.3.6 A K+F helyzete A városban a PTE jelenti a K+F tevékenység legfontosabb bázisát. Az egyetem szervezetén kívül az akadémiai szférát csak néhány kutatóintézet, például a pécsi országos központtal mköd MTA Regionális Kutatások Központja, vagy az FVM Szlészeti és Borászati Kutatóintézete jelenti. Az alapkutatások városi összehangolásában az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága játszik szerepet. Elhanyagolhatóan kicsi ugyanakkor a nyilvántartott vállalati kutatóhelyek száma, nem csak Pécsett, hanem az egész régióban alacsony a saját fejlesztést folytató, innovatív vállalkozások száma. A másik súlyos hiányosság, hogy a korábbi erfeszítések ellenére (ilyen volt például a PTE Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központja, amely közel sem teljes mértékben váltotta be a hozzá fzött reményeket) a tudományos és a gazdasági szféra kapcsolata továbbra is gyenge, vagyis az új tudományos eredmények nem, vagy csak igen csekély mértékben hasznosulnak a régió és a város nem különösebben innovatív gazdaságában. A statisztikai adatokból kiindulva, Magyarországon 2005. évben 2.516 kutató-fejleszt hely mködött. Ennek közel fele (1.204) Közép-Magyarországon (zömmel Budapesten) folytatta tevékenységét. A vidéki meznybl a Szeged és Debrecen képviselte régiók emelkednek ki. Hasonló arányok figyelhetk meg a K+F összes létszáma, illetve a kutató, fejleszt létszám 12

esetében is. Jelentsen módosul azonban a kép, ha a kutatások ráfordításait vizsgáljuk, bár az alföldi régiók Szeged és Debrecen egyetemei révén még jelentsebb elnyre tettek szert. Ebben az összevetésben a Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl is megelzte a Dél-dunántúli régiót, annak ellenére, hogy Pécsett található az ország legnagyobb egyeteme. A kutatóhelyekhez hasonlóan az innovatív vállalkozások tekintetében sem áll jól Pécs. A Dél- Dunántúlon az adatbázisban mindössze 18 olyan cég található, amelyek profilja elssorban innovációs jelleg tevékenység, ezzel a Dél-Dunántúl a hét magyarországi nagytérség közül az észak-magyarországi térséggel holtversenyben az utolsó helyen áll, messze leszakadva a többi régió mögött. Ha nem számítjuk bele az innovatív cégekbe az egyetemeket és fiskolákat, a Dél-Dunántúl a maga 10 szervezetével az országban az utolsó helyen áll. 3 Az akkori vizsgálat viszont egyértelmen igazolta, hogy a régió innovációs központja Pécs. Az innovatív vállalatok és szervezetek közel fele Pécsett található, és az innovációs szegmensek 53,5%-a is Pécshez kötdik. A RIS megalapozásához készített vizsgálatok óta ez a helyzet lényegesen javult, 2005 óta számos új szervezet kapcsolódott be az innovációs tevékenységbe. II.2.2. Társadalom II.2.2.1. A népesség számának alakulása Pécsett Pécs a Dunántúl legnagyobb városa. A népesség száma 1993-ban érte el a történelmi maximumát 174.135 fvel és a következ évben kezdetét vette az azóta is folyamatosan tartó népességcsökkenés. 4 A 2005. év végére a csúcshoz képest valamivel több mint 10%-át veszítette el Pécs a lakónépességének. Pécs népességének csökkenése a kistérségével együtt vizsgálva azonban kevésbé aggasztó. Miközben 1990 és 2005 között Pécs lakónépessége 14.396 fvel csökkent, a kistérség növekedése 6691 ft tett ki. Vagyis Pécs népességvesztesége még így is tetemes, miközben azt sem állíthatjuk, hogy a kistérség népességtöbblete kizárólag Pécsrl származik. 3 A Dél-Dunántúl regionális innovációs stratégiája (RIS), 2004 32.o. 4 A következ évben, 1994-ben regisztrált, közel 8 ezer fvel kisebb népességszám részben módszertani okokra vezethet vissza. A KSH-ban ettl az évtl korrigálták a népességszámokat és törölték a lakónépességbl a régi és meg nem újított ideiglenes bejelentvel szereplket. Emiatt fleg az egyetemi városok lakónépessége esett vissza a pécsihez hasonló módon. 13

II.2.2.2. Korstruktúra A legutóbbi népszámlálás adatai szerint, bármilyen referencia területet veszünk is alapul Budapest kivételével a baranyai megyeszékhelyen volt a legkisebb a gyermekkorúak aránya az össznépességen belül. A különbség különösen a Pécs és a környez települések vonatkozásában volt szembetn. Ebben a viszonylatban a jelenség valószínsítheten magyarázható egyrészt az elmúlt másfél évtized településszociológiai fejleményeivel: a város magterületérl a peremterületek, szuburbiák felé történ kiáramlással. Mivel ez a folyamat leginkább a fiatalabb, aktívkorú, gyermekes generációk sajátossága, ennek köszönheten a környez települések korstruktúrája fiatalodott, népesség száma pedig ntt. Másrészt utalnunk kell arra a tényre is, hogy a kistérség a közigazgatás által ismert fogalom, a hozzá tartozó települések Pécs esetében inhomogének, jelents részük nem szuburbán, hanem rurális vonásokat tükröz vagy kisebb számban egykori ipari falvak, amelyek eltér fertilitási mintázata valószínsítheten szintén magasabb a pécsinél. A 2001-es népszámlálási népesség kormegoszlása szerint a pécsi népesség 15,2%-a volt 65 év feletti. Az inaktív generációk aránya pontosan megegyezett a hazai átlaggal, de közel két százalékponttal volt magasabb a hazai nagyvárosokénál. Az idsödés azonban elssorban Budapesten jelentkezik, és alapveten a fvárosi népesség magasabb életkilátásainak, a várható élettartamának kitolódásának, valamint az alacsony reprodukciónak tudható be. A fiatal és az idsebb korcsoportok magasabb arányának köszönheten Pécs aktív korú népessége (70,3%) valamivel kisebb volt a hazai nagyvárosok átlagánál (71,1%). A különbség azonban e téren sem nem tekinthet számottevnek. A 100.000 f feletti hazai nagyvárosok átlagához képest a gyermek- és a produktív korúak aránya kisebb, míg az idsebbek aránya valamelyest magasabb volt. Szkebb területi kitekintésben a dél-dunántúli régiós értékekhez képest a gyermekkorúak aránya alacsonyabb volt, míg az idseké pontosan megegyezett a régióéval. II.2.2.3. Foglalkoztatottság és munkanélküliség Az alkalmazásban állók száma Pécsett 2005. évben 50.860 f, az egyéni vállalkozók száma 14.354 f volt. Legális munkajövedelemmel így összesen mintegy 65 ezer ember rendelkezett. A foglalkoztatási arány Baranyában 47,0% volt, Pécsett pedig 52,9% (az országos átlag 50,5%). Az ezredforduló óta mind Baranya megyében, mind Pécsett ebben az évben voltak legkedvezbbek a foglalkoztatási mutatók, annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta is ekkor volt a legmagasabb. A kedvez helyzet persze csak 14

viszonylagos, az ország fejlettebb területeihez képest még így is tetemes lemaradásban van a vizsgált megye és székhelye. Pécsett a KSH munkaer-felmérésébl számított munkanélküliségi ráta 3,8% volt 2005-ben, ami igen kedveznek mondható, a megyei érték azonban több mint 2 százalékponttal haladja meg az országos átlagértéket. II.2.2.4. Szociális problémák, érintett társadalmi csoportok A város jelenlegi szociális problémái szoros összefüggésben vannak közelmúltjának történetével, társadalmi-gazdasági fejldésével, valamint demográfiai struktúráival. A város lakosságának 15%-a, 24 400 f idsebb 65 évnél. Az öregségi nyugellátásban részesülk száma meghaladja a 28 ezret, további 21 ezer f viszont egyéb nyugdíjszer ellátásban (elssorban rokkantnyugdíjban) részesül, ami összesen azt jelenti, hogy a város lakosainak majdnem egyharmada tekinthet tágabb értelemben véve nyugdíjasnak. Általában az idskorúak ki vannak téve a szegénység kockázatának, különösen, mivel körükben az egyszemélyes háztartások aránya magas. A város mintegy 64 ezer háztartásából 19 ezer az egyszemélyes (természetesen ez nem mind az idskorúak teszik ki), de többnyire ide sorolható a városban él 2300 özvegy férfi és 12600 hasonló sorú n. A szegénység elssorban azokat a háztartásokat sújtja, ahol nincs aktív keres, ez jelenleg Pécsett a háztartások közelítleg 40%-a, de ehhez veszélyeztetettként hozzá kell számolnunk egy részét az egykeress háztartásoknak is. Különlegesen érzékeny csoportnak tekinthetk a fogyatékkal élk, mintegy 11500 (!) ft jelent a városban, közülük 5 legnagyobb arányban a mozgássérültek vannak jelen. A fogyatékkal élk elsöpr többsége, 92%-a egyedül, vagy családban él, csak a fennmaradó hányaduk intézményi keretek között. Problémát, mégpedig súlyos problémát jelent viszont, hogy közülük alig 1500 f a foglalkoztatott. II.2.2.5. Nemzetiségek Pécsen A városban összesen 5%-ot tesz ki a hivatalos népszámlálási statisztikák szerint a nemzetiségek aránya, ami mintegy 10 000 nemzetiségi lakost jelentene. A három legnagyobb csoport természetesen a németeké (5061 f) és a horvátoké (1702 f), valamint a cigányoké (1869 f). 5 Pécs Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2005. 15

II.2.2.6. Az iskolázottság jellemz mutatói Pécsett Pécs lakosságának képzettségi színvonala jelents mértékben meghaladja a regionális és országos átlagokat. Amíg a 2001-es népszámlálási adatok szerint a megfelel korú népesség mintegy 10%-a rendelkezik egyetemi vagy fiskolai oklevéllel, ez az érték Pécs esetében 18,8% (a 25 év feletti népességre vonatkoztatva). A skála másik végén, alig 419 pécsi lakost találtak (0,3%), aki 10 évesen még mindig nem végezte el az általános iskola els osztályát sem (így analfabétának tekinthet), ez az érték országosan 0,8%. Természetesen a felsfokú végzettség magasabb aránya azt jelenti, hogy a középfokú végzettségek aránya viszonylag kisebb, a teljes népességen belül 24%-nak érettségi, 19%-nak pedig érettségi nélküli középiskolai bizonyítvány jelenti a legmagasabb végezettséget. A diplomások magas aránya magától értetdnek tnik az egyetemi városban. Arányuk olyan módon is növekszik, hogy a más településen érettségiz, de késbb Pécsett diplomázó fiatalok közül évrl évre sokan döntenek úgy, hogy nem utaznak vissza szülhelyükre, hanem a baranyai megyeszékhelyen próbálnak egzisztenciát teremteni. II.2.3. Környezet II.2.3.1. Pécs közterületei és parkjai A közterek minségi állapotával kapcsolatban általánosságban kijelenthet, hogy a város közterületeinek többsége a fokozatos leromlás stádiumában van, és csak szk azon területek száma, ahol színvonalas állapotú, gondosan karbantartott köztér fogadja a járókelt. Mindemellett a közelmúltban több zöldfelület és köztér fejlesztése, rendezése valósult meg (Sétatér, Jókai utca bár megjegyzend, hogy a díszburkolat kis kockakövei több helyen hiányoznak, Jókai tér, Citrom utca stb.), amelyek a lakosság és a turisták által is kedvelt tartózkodási helyekké váltak. Elavultnak tekinthet a város meglév szabadids kültéri infrastruktúrája is. A játszóterek nagy része nem felel meg az uniós szabványoknak, emiatt a város megszüntetni volt kénytelen többet is. A megmaradt játszóterek csak a kiskorú gyermekek igényeit elégítik ki, a fiatalkorúak részére fenntartott szabadids tevékenységek hiányoznak: nincsenek számukra vonzó, modern szabadid- és kalandparkok, a meglév, szabadon használható sportlétesítmények száma pedig csekély, legtöbbször aszfaltos burkolatú, balesetveszélyes. 16