J/4456. számú BESZÁMOL Ó. a Magyar Köztársaság területén él ő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetér ől (2009. február 2011.

A MAGYAR KÖZTÁRSASAG KORMÁNYA ORSZÁGGY ŰLÉS HIVATALA Érkezett : 2011 OKT Q 7. J/4456. számú BESZÁMOL Ó a Magyar Köztársaság területén él ő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetér ől (2009. február 2011. február) Előadó : Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszte r Budapest, 2011. október

Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Általános helyzetleírás 5 1. A kisebbségi önkormányzatok választásának és működésének tapasztalatai 5 1.1 A 2010. évi kisebbségi önkormányzati választások 5 1.2 Kisebbségi önkormányzatok m űködésének tapasztalatai 1 3 2. A kisebbségeket érint ő jogalkotás helyzete 25 3. Az anyagi támogatás rendszere, a többcsatornás finanszírozás forrásai 28 4. A kisebbségi oktatás helyzete 35 5. A kisebbségi közművel ődés, hagyomány őrzés, kisebbségi kultúra 40 6. A kisebbségek anyanyelvi hitélete 4 8 7. A kisebbségek anyanyelvi médiája 50 8. A kisebbségek és a kisebbségvédelem nemzetközi kapcsolatrendszere 60 II. Az egyes kisebbségek helyzetének leírása 6 8 1. A magyarországi bolgárokról 69 2. A magyarországi cigányokról 7 1 3. A magyarországi görögökrő l 9 3 4. A magyarországi horvátokról 96 5. A magyarországi lengyelekről 99 6. A magyarországi németekr ő l 10 1 7. A magyarországi örményekről 104 8. A magyarországi románokról 105 9. A magyarországi ruszinokról 109 10. A magyarországi szerbekr ő l 11 0 11. A magyarországi szlovákokról 11 3 12. A magyarországi szlovénekről 11 7 13. A magyarországi ukránokról 120 III. További kisebbségpolitikai feladatok 122 Mellékletek

3 BEVEZETÉ S A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban : Nek. tv.) 60/M. a) pontja szerint a Kormány kétévente legalább egy alkalommal áttekinti a Magyar Köztársaság területén él ő kisebbségek helyzetét, és arról az Országgy űlésnek beszámol. A törvényi kötelezettségnek eleget téve a Kormány a 2009. február 2011. február közötti időszakra vonatkozóan az alábbiakban számol be az Országgyűlésnek. A beszámolási időszak kisebbségpolitikai szempontból legjelent ősebb eseménye az országgyűlési és a kisebbségi önkormányzati választások megrendezése volt. A 2010 tavaszán megtartott országgyűlési választások alapvető változásokat hoztak Magyarország közéletében. E változások a magyar kisebbségpolitika alakítását is érintik. Az új Országgyűlés az első döntései között rendelkezett a kisebbségek parlamenti képviseleté t érintő kérdésekről. Az Országgyűlés 2010. május 20-ai ülésnapján módosította a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt. Az új jogszabály alapján az Alkotmány rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére a 200 f őben meghatározott országgyűlési képvisel ői létszám felett további, legfeljebb tizenháro m képvisel ő választható. A kormányzat meg kívánja újítani a nemzet, illetve annak képviselete, az Országgyűlés és a Kormány, valamint a nemzetiségek, illetve képviseleteik, els ősorban az országos kisebbség i önkormányzatok közötti partneri viszonyt. Az együttműködés új kereteinek kialakításával e l kell érni a korábbi bizalmi viszony helyreállítását. Első lépésként a Kormány áttekinti a kisebbségi önkormányzati rendszer m űködését, illetve meg kívánja vizsgálni, hogy a z jelenlegi formájában képes-e megvalósítani azt a képviseleti feladatellátást, amelyet a kisebbségi törvény megalkotásával várt t őle az egész magyar társadalom. Társadalmi párbeszéd kezd ődött a kisebbségek kultúrájának, anyanyelvének meg őrzését és fejlesztését biztosító jogszabályi keretek továbbfejlesztése érdekében. A kisebbségpolitika jogszabályi hátterének felülvizsgálatával párhuzamosan sor kerül a terület finanszírozásának újragondolására. A stabil és kiszámítható finanszírozás olyan igénye a közösségeknek, amelyet a kormányzat tiszteletben kíván tartani. Az országgyűlési választások nyomán változott a kisebbségi testületek létszámát meghatároz ó rendelkezés, alapvetően átalakult a kisebbségpolitika kormányzati felügyeletének rendszere. A nemzetiségekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység központjává a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban : KIM) vált. A KIM keretében létrejött az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokér t Felel ős Allamtitkárság, amelynek hatáskörébe tartoznak a nemzetiségek ügyei, valamint a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Allamtitkárság, e szervezeti egység felel ősségi körébe tartozik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük kiemelten a romák társadalm i integrációjának koordinálása. A kisebbségi önkormányzati választások el őkészítése során megváltozott jogszabályi hátté r következtében néhány kivételt ől eltekintve lecsökkent a kisebbségi önkormányzat i választásokon megválasztható települési és területi, valamint az országos kisebbség i önkormányzati testületek tagjainak létszáma. A választások újra megerősítették, hogy maga a nemzetiségi önkormányzatiság megfelel a hazánkban élő nemzetiségi közösségek önszervez ődéssel kapcsolatos elképzeléseinek, ugyanakkor ismét nyilvánvalóvá váltak a

rendszer hiányosságait megerősítő visszaélések, és nagy hangsúlyt kapott az ún. etnobiznisz jelenség megszüntetésének igénye. Jelen beszámolónk a bevezető elején említett jogszabályi el őírásnak (Nek. tv. 60/M. ) megfelel ően átfogó képet kíván nyújtani mindarról, ami a hazai kisebbségpolitika területé n az elmúlt két év során történt. Összegezni kívánja a kormányzati kezdeményezések sorát, a kisebbségi közösségek aktivitásának irányait. Emellett természetesen kitér hazánk nemzetköz i dokumentumokból fakadó kötelezettségeinek végrehajtására, a kisebbségpolitika i együttműködés nemzetközi eseményeire is. A beszámoló összeállítása során részanyagokat kértünk valamennyi minisztériumtól, a kormányhivataloktól, a megyei közgy űlésekt ől, az országos kisebbségi önkormányzatoktól, valamint további szervezetektől, intézményektő l. Az egyes területekről érkezett ismertetők feldolgozását követően készült el a jelentés, amely reményeink szerint az elmúlt két é v nemzetiségpolitikai folyamatairól, a nemzetiségi oktatásban, a kultúrában és a médiában történtekr ől, valamint a kisebbségi önkormányzati szférában zajló folyamatokról részletes információkat és adatokat közvetít az Országgyűlés és a terület iránt érdeklődők számára.

5 I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS HELYZETLEÍRÁ S 1. A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK VÁLASZTÁSÁNAK ÉS M ŰKÖDÉSÉNEK TAPASZTALATA I 1. 1. A 2010. évi települési kisebbségi önkormányzati választáso k A beszámolási id őszak legfontosabb kisebbségpolitikai eseményeként 2010. október 3-á n zajlottak le országszerte a települési kisebbségi önkormányzati választások. A nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról rendelkez ő 2005. évi CXIV. törvény hatályba lépése óta a kisebbségi közösség tagjai másodszor választhatták meg a kisebbségek képviseletét ellátó testületeket. A területi és az országos kisebbség i önkormányzatok testületeinek megválasztására 2011. január 9-én került sor. Az év közben elfogadott törvénymódosítás szerint a 2010. évi választások során csökkent a kisebbségi testületekbe megválasztható önkormányzati képvisel ők száma. A csökkentésr e azzal a céllal került sor, hogy kisebbségi képvisel ők száma arányban álljon a hely i önkormányzatok képvisel őinek létszámával. Ötr ől négyre csökkent a települési és kilencr ő l hétre a területi kisebbségi önkormányzati testületek létszáma. Hasonló arányban csökkent a z országos kisebbségi önkormányzati testületek képviselői létszáma is. A hazai kisebbségi közösségek helyi képviselete terén 2009. január 1-jén országosan összesen 1954 települési kisebbségi önkormányzat m űködött. A működő települési kisebbség i önkormányzatok több mint 50 százaléka, összesen 1031 volt cigány kisebbségi önkormányzat. A 2010. október 3-án megtartott választásokat megelőzően a beszámolás i id őszakot érintően 59 települési kisebbségi önkormányzat sz űnt meg, ebb ől 2009-ben 34, és 2010 folyamán 25. A megszűnt kisebbségi önkormányzatok közül 58 volt cigány kisebbség i önkormányzat, míg 1 horvát kisebbségi önkormányzat. A megszűnések következtében a választásokat megelőzően a m űköd ő települési kisebbségi önkormányzatok száma 1895-re csökkent. A beszámoló id őszakára vonatkozóan a kisebbségi önkormányzatok számána k alakulását a 8. 10. számú mellékletek mutatják. 1.1.1. A kisebbségi választások eredményei A 2010. évi települési kisebbségi önkormányzati képvisel ők választási folyamata a kisebbség i választói jegyzékek összeállításával kezd ődött meg. A kisebbségi közösséghez tartozók, egyéni kérelemre 2010. július 15-ig kerülhettek fel a kisebbségi választói jegyzékekre. A megadott határid őre a 13 nemzeti és etnikai kisebbségi közösség kezdeményezésér e országosan 3202 választói jegyzék készült, a jegyzékeken szerepl ők száma elérte a 228 03 8 főt. 2006-hoz viszonyítva a névjegyzékek száma 269-cel, a névjegyzékre feliratkozotta k száma 28 249 fővel (14,14 százalékkal) nőtt. A növekedés abból adódott, hogy jelent ősen nőtt a ruszin, a román, a cigány, az ukrán és a szerb választói névjegyzéken szereplők száma. Említést érdemel, hogy jelentősen csökkent a szlovákok választási hajlandósága, közel háromezerrel csökkent a névjegyzéken szerepl ők száma. (lásd a 2. számú mellékletet) A törvényi szabályozás szerint a települési kisebbségi önkormányzati választás kiírásána k feltétele, hogy a választói jegyzékeken minimálisan 30 választópolgár szerepeljen. E kritériumnak országosan 2343 jegyzék felelt meg (2006-ban 2077), azaz ennyi volt a választási szervek által kit űzött választások száma (lásd a 6. számú mellékletet).

A választási folyamat elkövetkez ő időszakában került sor a kisebbségi jelöl ő szervezetek regisztrálására, majd a jelöltállításra. A választási szervek összesen 204 kisebbségi civil jelöl ő szervezetet regisztráltak, míg a választáson támogatott jelöltek száma 15 568 f ő volt. A jelöltek többsége (13 265 fő) a kisebbségi szervezetek önálló jelöltjeként indult, míg 2303 f ő kisebbségi szervezetek közös jelöltje volt (lásd az 3. és a 4. számú mellékleteket). A legtöbb kisebbségi jelöltet állító jelöl ő szervezetek listáját a Lungo Drom Országos Cigány Erdekvédelmi és Polgári Szövetség 3986, a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége Rom a Polgári Tömörülés Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete 1287 és a Magyarországi Cigányok Országos Fóruma 1269 jelölttel vezette. A nemzetiségi szervezetek közül kiemelkedik a Baranyai Német Önkormányzatok Szövetsége 539 és a Magyarország i Horvátok Szövetsége 434 jelölttel. A megyei összesítés szerint legtöbb kisebbségi jelöl t Baranya megyében (2075 fő), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1680 fő) és Budapesten (1420 fő) indult versenybe a mandátumokért. A 2010. október 3-án megtartott kisebbségi választásra 1604 településen volt lehet őség, a 1 3 kisebbségi közösség összesen 2321 testületre szavazhatott. A megtartott választásból 231 5 volt eredményes. Az eredményes választások száma 13,2 százalékos növekedést jelent a 2006-ban megtartott kisebbségi választáshoz képest (lásd a 6. számú mellékletet). A választásokat követően a kisebbségi közösségek képviseletére 2304 kisebbségi önkormányzat alakult meg. Kisebbségenként áttekintve az adatokat megállapítható, hogy a szlové n kisebbséget kivéve minden közösség esetében n őtt a megalakult testületek száma. Kiugróan, 51,06 százalékkal nőtt a román és 44,23 százalékkal a ruszin önkormányzatok száma. Húsz százalékot meghaladó mértékben nőtt az örmény (25,71 százalék) és az ukrán (21,0 5 százalék) önkormányzatok száma. A legtöbb mandátumot elnyert jelölő szervezetek listáját a Lungo Drom Országos Cigány Erdekvédelmi és Polgári Szövetség 2289 és a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége Roma Polgári Tömörülés Roma Polgárjogi Mozgalom B. - A.-Z. Megyei Szervezete 677 mandátummal. A nemzetiségi szervezetek közül kiemelkedik a Baranyai Német Önkormányzatok Szövetsége 451 és a Magyarországi Horvátok Szövetség e 357 mandátummal. A települési kisebbségi önkormányzati választások eredményét, a választásokat követ ően megalakult önkormányzatokat kisebbségi és megyei bontásban a 10. számú melléklet mutatja. A megalakult 2304 új kisebbségi önkormányzat több mint 50 százaléka összesen 1237 cigány kisebbségi önkormányzat. A 2006. évi választás eredményét alapul véve, az önkormányzatok száma 12,67 százalékkal, 259-cel nőtt. A területi és az országos kisebbségi önkormányzatok választását az Országos Választás i Bizottság 2011. január 9-ére tűzte ki. A választáson választójoggal csak a település i kisebbségi önkormányzatok megválasztott tagjai rendelkeztek. A területi és országos kisebbségi önkormányzati választáson csak azok a jelölő szervezetek állíthattak listát, melye k a választókerületben a megválasztott elektorok legalább 10 százalékát jelöltként állították a 2010. évi települési kisebbségi önkormányzati választásokon. Az országos választáson 2 7 jelölő szervezet állított listát, melyeken 624 jelölt szerepelt. A területi választáson 103 jelölő szervezet listáján 947 jelölt indult. A cigány kisebbség a fővárosban és valamennyi megyében területi önkormányzatot alakíthatott, az ukrán és szlovén kisebbség azonban nem tudt a teljesíteni a területi választás kitűzésének törvényi feltételeit. A területi és országos kisebbségi választás a jogszabályban foglaltaknak megfelel ően zajlott. A választásra jogosult elektorok 98,36 százaléka szavazott (lásd az 11. számú mellékletet). A választások eredményeként 13, azaz valamennyi kisebbség megválasztotta az országos

7 önkormányzatát. Eredményesen zárult minden területi kisebbségi választás is, így a 2007. évi választások óta működő 57 önkormányzat helyett országosan 58 területi kisebbségi önkormányzat kezdhette meg m űködését. A választások során 2 új területi kisebbség i önkormányzat alakult (Pest megyei ruszin és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei német), ugyanakkor nem alakult újjá a Vas megyei német önkormányzat. Budapesten 11 kisebbség alakíthatott fővárosi kisebbségi önkormányzatot, 47 területi önkormányzat pedig megye i szinten alakult. A cigány kisebbség 20, a német 11, a horvát 7, a szlovák kisebbség 6 terület i kisebbségi önkormányzatot alakított (lásd a 12. számú mellékletet). 1.1.2. A kisebbségi választások tapasztalatai A nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról rendelkez ő 2005. évi CXIV. törvény számottev ő mértékben módosította a kisebbségi választójog i rendszert. A módosítás alapvető célja volt, hogy az új rendszer adta garanciákkal jöjjene k létre az újonnan megválasztott kisebbségi önkormányzatok, mégpedig kizárólag azokon a településeken, ahol az adott kisebbségi közösség megtalálható. Már az új szabályozással megtartott 2006. évi választások jelezték, hogy nem sikerült az alapvető célt elérni, mive l ismételten jelentkeztek személyek és csoportok, akik visszaéltek a kisebbségi közössége k számára biztosított külön jogokkal, és olyan településeken kezdeményeztek és alakította k kisebbségi önkormányzatokat, ahol a népszámlálási adatok szerint nem, esetleg igen ki s számban élt az adott kisebbség. A 2010. évi választások technikai előkészítése és lebonyolítása, továbbá a kisebbségi közösségek részvétele megfelelt az elvárt követelményeknek. A kisebbségi választó i jegyzékre feliratkozottak száma 12 százalékkal meghaladta a 2006. évi választás adatait. Ez a növekedés nem volt egységes a 13 nemzeti és etnikai kisebbség esetében. Tekintélyes növekedés volt tapasztalható a ruszin (54,93 százalék), az ukrán (26,01 százalék), a cigán y (25,56 százalék) és a román (19,82 százalék) kisebbség esetén. Jelentősen csökkent a szlová k (18,4 százalék), a görög (7,51 százalék), kis mértékben a bolgár, a lengyel és az örmén y választói jegyzékre feliratkozottak száma. Ugyanakkor már a választói jegyzék összeállítása idején nyilvánvalóvá vált, hogy az alkalmazott választási rendszer 2010-ben sem tudta kiküszöbölni a választási visszaéléseket. Számos olyan településen sikerült 30 főt meghaladó kisebbségi választói jegyzéket állítani, ahol az adott kisebbség jelenlétéről addig semmilyen információ nem állt rendelkezésre. A nyilvánvaló visszásságok folytatódtak a jelöltállítással. Az alkalmazott választási rendszer bevezette a kisebbségi jelöl ő szervezetek kötelező jelölését. A jelöltállítás során a kisebbség képviseletére alakult társadalmi szervezetek feladata lenne az illetéktelen jelöltek kisz űrése, é s ez által meggátolni az indokolatlan kezdeményezések folyamatát, de ez csak nagyon kevé s esetben valósult meg. Sok helyen maguk a kisebbségi jelöl ő szervezetek álltak az indokolatlan kezdeményezések mögött, számos esetben a hiányzó választói bázist a tagjaik gyűjtötték össze, de nem az adott kisebbséghez tartozókból. Mivel a választói jegyzékre való felvételi kérelmet bárki kitölthette, és annak valóságtartalmát senki nem vizsgálhatta, továbbá a jegyzéken szerepl ők névsora nem volt nyilvános, a visszaéléseket semmi sem akadályozhatta meg. Emellett a visszaélésekkel szemben a törvényi előírások semmilyen jogorvoslati lehet őséget nem rögzítettek. A kisebbségi választásokon a választásra jogosultak kevesebb, mint kétharmada, 63,3 4 százaléka (2006-ban 63,95 százalék) vett részt (lásd a 7. számú mellékletet). A részvétel

8 aránya kisebbségenként eltérően alakult. Az átlagot meghaladó aktivitással vettek részt a szavazáson a szlovén (75,7 százalék), a német (72,3 százalék) és a horvát (67,3 százalék) közösség tagjai. A legkisebb részvételi arányban - 50 százalék alatt szavaztak a bolgár (43, 8 százalék) közösség tagjai. Őket az ukránok (51,3 százalék), az örmények (56,9 százalék) és a románok (58,9 százalék) követik. Az alacsony részvételi arány egyik oka lehet, hog y településenként egy választókörben lehetett leadni a szavazatokat. Ez főleg a fővárosban és a nagyobb településeken okozott problémát. Ugyanakkor szinte minden kisebbség esetén kiugróan alacsony szavazási részvételi arányok is megfigyelhet ők. Ez esetben a választói jegyzéken szerepl ő, a 30 főt meghaladó választó közül mindössze néhányan vettek részt a szavazáson, és így akár kettő-három szavazattal is kerültek képvisel ők a testületekbe. Összefoglalva: Valószínűsíthető volt, hogy a hatályos szabályozás fenntartásával a 2010. évi települési kisebbségi önkormányzati választásokon ismételten számos visszaélés következi k be. Nem sikerült elérni, hogy csak ott jöjjenek létre a kisebbségi képviselet szervei, ahol a 3 0 fős jegyzéken lévő választópolgári körb ől és a választójoggal még nem rendelkez ő családtagokból létez ő kisebbségi kisközösség található. A kirívó visszaéléseket vizsgálv a megállapítható, hogy számos esetben a kisebbségi közösségek nevében eljáró civi l szervezetek kezdeményeztek megkérd őjelezhető választásokat és ennek nyomán jöttek létr e önkormányzatok számos olyan településen, ahol az adott kisebbségi közösségnek nem volt é s nincs hagyományos bázisa. Az észlelt negatív jelenségek visszaszorítása érdekében a 2010 májusában hivatalba lépett Kormánynak nem volt módja jelent ősebb változások érvényesítésére, mivel a kisebbségi önkormányzati választások folyamata a korábban megalkotott választási jogszabályok alapjá n már 2010 első felében megkezd ődött. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybírósá g választójogi kérdésekben megfogalmazott 22/2005. (VI. 17.) határozata figyelemmel az Európa Tanács Velencei Bizottságának 190/2002. számú véleményére alkotmányossági szempontból rendkívül aggályosnak min ősítette, ha a választásokat közvetlenül megel őző időszakban kerül sor törvénymódosításra. 1.1.3. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának vizsgálati jelentés e A 2010. október 3-án megtartott települési kisebbségi önkormányzati választásokat követ ően az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatalból vizsgálatot indított, amelynek célj a volt, hogy a gyakorlati tapasztalatok birtokában, a vonatkozó jogi szabályozást elemezv e feltárja a választási visszaéléseket, és javaslatokat fogalmazzon meg azok orvoslása érdekében. A 475/2010. ügyszámú jelentés megtalálható az országgyűlési biztosok honlapján (http: //www.kisebbsegiombudsman.hu/data/feles/ 198541987.pdf). A vizsgálat megállapításai az alábbiak szerint foglalhatók össze : a) A kisebbségi választói jegyzék összeállítása : A jelentés szerint a kisebbségi választói jegyzék nem egyszer űen a regisztráció eszköze, hanem a fő biztosítéka annak, hogy a kisebbségi közösségek érvényesíteni tudják a z Alkotmányban biztosított, önkormányzáshoz fűződ ő jogukat. A jegyzékbe vétel nem csak a választók nyilvántartására szolgál, hanem ez az aktus keletkezteti a kisebbségi választójogot.

A kisebbségi választói jegyzék összeállítása során jelentkez ő legsúlyosabb problém a egyértelműen az, hogy a kisebbségi közösségeknek semmilyen rálátásuk nincs a nyilvántartásban szereplő választópolgárokra. Ennek következménye az is, hogy számo s településen visszaélések történtek a kisebbségi választói jegyzék összeállításakor. A választójoggal rendelkező nagykorú magyar állampolgárok közül bárki dönthetett úgy, hog y kisebbségi választópolgárként veteti magát nyilvántartásba. Azt becsülni sem lehet, hogy a kisebbségi választói jegyzékbe vett 228 038 főből hányan tartoznak ténylegesen a 13 nemzet i vagy etnikai kisebbséghez. A jegyzék nem nyilvános voltából következően a kisebbségi választópolgárok láthatatlanok maradnak, így azt sem lehet tudni, hogy ténylegesen kik választják meg a kisebbség i önkormányzatokat. Így csak nyilvántartási szempontból beszélhetünk választói közösségr ő l, valójában a választópolgárok egymástól elszigetelve vehettek részt a választásokon. A törvényi szabályozás hiányosságai a választás további szakaszaiban is súlyos legitimáció s problémákat okoznak. A jelentés megállapítja, hogy a 13 nemzeti és etnikai kisebbség népszámlálási adatainak és a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok számának az összevetésével a z alábbi megállapítások tehet ők: A 2010. évi választásokon összeállított legalább 30 fős kisebbségi választói jegyzékek közül 215 esetében kérdéses, hogy azt valóban az érintet t közösség tagjai hozták-e létre. A népszámlálás adatai szerint ugyanis e településeken az érintett kisebbséghez tartozók létszáma nem haladja meg a 3 f őt. E választói jegyzékek közül 116-ot olyan településen állítottak össze, ahol négy évvel korábban nem tudott megalakulni a kisebbségi önkormányzat. Nem pusztán feltételezés tehát, hanem adatokkal is alátámaszthat ó tényállítás, hogy a kisebbségi választói jegyzékbe vétel jelen formájában nem tudja betölteni a garanciális szerepét. Nem tudja biztosítani azt, hogy ténylegesen és kizárólagosan a kisebbségi közösségek tagjai vehessenek részt a kisebbségi önkormányzati választásokon. A tömeges visszaélések megakadályozása szükségessé teszi a kisebbségi választói jegyzékb e való felvétel törvényi szabályozásának módosítását. b) A kisebbségi választások kitűzése A kisebbségi önkormányzatok egy adott település kisebbségi közösségét képviselik. A választásokat ezért csak azokon a településeken indokolt megtartani, ahol a képviselni kíván t közösség tagjai ezt maguk is igénylik, és ezt kinyilvánítják a választói jegyzékbe való felvétel kérelmezésével. A jelentés szerint a választási visszaéléseket valószín űsíti az is, hogy egyes kisebbségek esetében népszámlálási adatokkal nem indokolható arányban n őtt a kitűzött önkormányzati választások száma. A kisebbségi biztos hivatala által elvégzett vizsgálat azt valószín űsítheti, hogy a kit űzött kisebbségi önkormányzati választás 9,1 százalékát olyan településen t űzték ki, ahol nem élnek az adott kisebbségi közösséghez tartozók. A kisebbségi választási folyamat e szakaszában a választási bizottságoknak nem volta k eszközeik még a nyilvánvaló visszaélések megakadályozására sem. A választás kitűzésekor kizárólag a jegyzékbe felvettek számát vehették figyelembe, így akkor sem hozhatta k elutasító döntést, ha tisztában voltak azzal, hogy a településen nincs olyan kisebbségi közösség, amelyet képviselni lehetne. A tömeges mértékű választási visszaélések gyanúj a miatt a törvényi szabályozás módosítása indokolt.

1 0 c) Jelöltállítás Az elmúlt években számos elképzelés született arra vonatkozóan, hogyan lehetne biztosítani a kisebbségi önkormányzatok közösségi legitimációját. A hatályos szabályozás úgy kívánj a kizárni a visszaélések lehet őségét, hogy egyrészt közbeiktatja a jelöl ő szervezeteket, másrész t pedig egy írásbeli nyilatkozat megtételét követeli meg a jelöltekt ől a nyilvántartásba véte l feltételeként. A választási bizottságok 84 országos, 33 területi és 94 helyi szervezetet vettek nyilvántartásba. A 2006. évi választásokhoz képest csökkent mind a jelöl ő szervezetek, mind a jelöltek száma. A 2010. évi választásokon jelöltet állító 211 szervezet közül 113 már 2006 - ban is indított kisebbségi jelölteket. A 98 új jelöl ő szervezet többsége amint arra elnevezésük is utal eddig települési, esetleg megyei szinten végezte a tevékenységét. A törvényi szabályozás a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok számára teszi lehetővé a választhatóság jogának a gyakorlását. A jelöltnek írásbeli nyilatkozatta l kérnie kell a nyilvántartásba vételét a választási bizottságtól, illetve egy kisebbségi jelöl ő szervezet támogatását is bírnia kell. A választásokon történt visszaélések megerősítik tehát azt az előfeltételezést, hogy a törvényi rendelkezések nem nyújtanak védelmet a képviselni kívánt közösséghez nem tartozó jelöltek választási részvételével szemben. A választási szervek nem ellenőrizték a jelölti nyilatkozat valóságtartalmát, ám a nyilvántartásba vételét akkor sem tagadhatták volna meg, h a egyértelműen és bizonyíthatóan valótlan adatok bejelentését tapasztalták volna. A legfőbb ügyészség 2006-ban már úgy foglalt állást, hogy a kisebbségi önkormányzati választójogot megalapozó nyilatkozat megtételével kapcsolatban sem a magánokirat - hamisítás, sem a választás rendje elleni b űncselekmény nem valósítható meg. A legfőbb ügyészség 2010-ben is fenntartotta a 2006-ban kifejtett véleményét. d) Választási kampán y A választási eljárásról szóló törvény a kisebbségi önkormányzati választásokra vonatkozóa n nem írja el ő, hogy alkalmazni kellene a helyi önkormányzati választási kampány szabályait, külön rendelkezéseket pedig nem határoz meg. Indokolt volna, hogy a törvény a kisebbség i jelöltek számára a helyi önkormányzati jelöltekkel azonos módon biztosítsa a médiakampán y lehetőségét. A kisebbségi önkormányzati választásokon is alapvet ő követelmény, hogy a jelöltek népszerűsíthessék, bemutathassák programjukat, a választópolgárok pedig megismerhessék a felelős döntés meghozatalához szükséges információkat. A kisebbségi választói jegyzék nem nyilvános volta azonban ellehetetleníti az érdemi kampányt. e) A szavazás A helyi önkormányzati választásokon alapvet ő követelmény, hogy a szavazások során érvényesülnie kell a társadalmi kontrollnak. Ennek garanciája, hogy a választásokon jelöltet állító szervezetek, valamint a jelöltek mind a helyi választási bizottságokba, mind a szavazatszámláló bizottságokba tagot delegálhatnak.

1 1 A törvényi szabályozás azt kívánja biztosítani, hogy a kisebbségi választói jegyzékb e felvettek adatai minél szűkebb körben legyenek megismerhet ők. A kisebbségi választópolgárok személyes adatainak védelme fontos követelmény a választások során. E jog érvényesülése azonban nem adhat hivatkozási alapot arra, hogy a jogalkotó korlátozza a kisebbségi önkormányzati választások lebonyolításának az ellen őrzését. A vizsgálati jelentésben ismertetett ügyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a kisebbségi önkormányzati választások szabályait nem minden településen tudták kell ő alapossággal elsajátítani a választási szervek. A jövőben ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi választási bizottságok tagjai, valamint a jegyzők felkészítésére. A 2010. évi települési kisebbségi önkormányzati választásokon a szavazáson részt vette k aránya alig tér el a négy évvel ezel őtti választások részvételi arányától. A választói részvétel hasonló mértékét túlzott egyszerűsítés lenne stagnálásnak tekinteni, miután 2006-hoz képes t mintegy 12 százalékkal n őtt a kisebbségi választópolgárok száma. A kisebbségi önkormányzati választások esetében lényegesen nagyobb különbségek vannak az egyes településeken elért részvételi arányok között, mint ami a helyi önkormányzat i választásokon megszokott. A választást azonban sok településen nagyon alacsony választói létszámmal tartották meg. A megválasztott képvisel ők között olyanok is vannak, akik kett ő vagy akár egyetlen szavazattal szerezték meg a mandátumot. Valószínűsíthető az is, hogy a szavazástól nagy arányban maradtak távol azok, akik az érintett közösséghez nem tartozókén t kérték felvételüket a nem nyilvános választói jegyzékbe. A kisebbségi önkormányzati választáson megszerzett szavazatok adják a felhatalmazás t ahhoz, hogy a képviselők az adott területen egy egész kisebbségi közösség nevébe n járhassanak el. A hatályos szabályozás nem biztosítja, hogy csak olyan kisebbség i önkormányzatok alakulhassanak meg, amelyek rendelkeznek a szükséges közösség i legitimációval. Ennek következménye az is, hogy a hatályos választási rendszer nem tud védelmet nyújtani a visszaélésekkel szemben. f) Választási eredmények A települési kisebbségi önkormányzatok száma az elmúlt választások során folyamatosa n emelkedett. Egyre több olyan településen alakulnak kisebbségi önkormányzatok, ahol eddig semmi nem utalt az adott kisebbség jelenlétére. A szlovén közösség kivételével, a választá s eredményeként minden kisebbség több önkormányzatot hozott létre, mint négy évvel korábban. A jelentés rögzíti, hogy 2010-ben már 201 olyan kisebbségi önkormányzat alakulhatott me g úgy, hogy a népszámlás adatai alapján nem igazolható az állítólagosan képviselni kíván t közösség jelenléte. Ezek közül 116 kisebbségi önkormányzat új alapítású, vagyis olya n településen jött létre, ahol négy éve még nem választották meg a testületet. A népszámlálás adatai alapján tehát a megalakult kisebbségi önkormányzatok 8,6 százaléka esetében kérdéses, hogy a településen ténylegesen élnek-e az adott közösséghez tartozók. A választási eredmények áttekintését azzal a gondolattal lehet zárni, hogy egyértelm űen igazolódott a vizsgálat feltevése, mely szerint 2010-ben tovább fog n őni az álkisebbségi önkormányzatok száma. Azok a problémák, amelyek mind az el őző, mind a legutóbbi választások kapcsán felmerültek, csak törvényi szabályozás útján orvosolhatóak.

12 g) Javaslatok a kisebbségi választójogi rendszer újraszabályozásár a A jelentés leszögezi, hogy a vizsgálat során feltárt hiányosságok orvoslásához nem elégsége s néhány törvényi rendelkezést módosítani, hanem a szabályozás koncepcionális jelleg ű változtatására van szükség. Az önkéntes választói jegyzékek, amelyeket ideiglenes jellegge l az adott választásra, bizonyos kisebbséghez tartozó választópolgárok önkéntes nyilvántartásba vételi kérelmével hoznak létre, alapvet ően nem nyújtanak megfelel ő megoldást, a regisztrál t kisebbségi szavazók száma alulmúlja az el őzetes várakozásokat, továbbá a regisztráló k kisebbséghez való tartozása teljes mértékben ellen őrizhetetlen. Amennyiben a jogalkotó a szabad identitásvállalást helyezi előtérbe, a tényleges jogi garanciák hiányában lényegében a szabad identitásválasztás elve érvényesül, annak minde n hátulütőjével és negatív gyakorlati tapasztalatával. A gyakorlati alkalmazhatóság szempontjára tekintettel a kisebbségi biztos szerint, ha valamilyen el őny kapcsolódik a kisebbségi léthez, akkor a származásra vagy identitásra való rákérdezés, illetőleg a regisztráció egyéni szinten nem sérti sem az identitásvállalás szabadságát, sem az önrendelkezési jogot. A kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatai szerint a z önkéntes megvallás önmagában nem elegend ő, a származás vagy identitás igazolására valamiféle többlet-feltétel, objektív kritériumok megfogalmazása is szükséges. A vizsgálati jelentéshez kapcsolódóan a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa jogalkotási javaslattal fordult a Kormányhoz, hogy a jogszabály-el őkészítés során olyan jogi garanciákat dolgozzanak ki, amelyek biztosítják, hogy a települési kisebbségi önkormányzatokat kizárólag az érintett közösségek tagja i választhassák meg ; a települési kisebbségi önkormányzat tagjai ténylegesen a képviselni kívánt kisebbséghe z tartozzanak, ahhoz nyelvi és kulturális értelemben köt ődjenek; kisebbségi önkormányzatok kizárólag azokon a településeken alakulhassanak meg, ahol a képviseletet az adott kisebbségi közösség igényli, és ez az elv egyaránt érvényesüljön a választás kitűzésekor és a választás eredményességének megállapításakor. Továbbá, a jogszabály-el őkészítés során a Kormány dolgozza ki azokat az anyagi és eljárás i szabályokat, amelyek ahhoz szükségesek, hog y a kisebbségi választójog a kisebbségi közösségek minden nagykorú, a hely i önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező tagját megillesse ; a kisebbségi választópolgár ne csak a jegyzékbe vételét, hanem a törlését is kérhesse ; a jegyzékbe való felvétel szabályai biztosítsák az eljárás átláthatóságát, a kérelme k nyomon követhetőségét ; a kisebbségi választói jegyzék lezárása és a választás kit űzése között csak annyi id ő teljen el, amennyi az esetleges jogorvoslat miatt indokolt; a kisebbségi önkormányzati választójog visszaélésszer ű gyakorlása különösen a valótlan tartalmú jelölti nyilatkozat jogi, sőt akár büntet őjogi következményeket vonjon maga után ; a kisebbségi jelöl ő szervezetek, illetve a jelöltek megismertethessék, illetv e népszerűsíthessék programjukat, a választópolgárok pedig hozzájuthassanak a felel ős választói döntéshez szükséges információkhoz ; a kisebbségi önkormányzati választásokon használt szavazólap iratmintája feleljen meg a megválasztható kisebbségi önkormányzati képvisel ők létszámának ; a kisebbségi önkormányzati választásokon is érvényesülhessen a társadalmi kontroll a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjainak közrem űködése révén.

1 3 A vizsgálati jelentéshez kapcsolódóan a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlés i biztosa által megfogalmazottakat a Kormány az új nemzetiségek jogairól szóló sarkalato s törvény megalkotása során kívánja figyelembe venni. 1.2. A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK TAPASZTALATAI 1.2.1. A kormányhivatalok beszámolóinak és a differenciált működési támogatás tapasztalatainak összefoglalás a A kisebbségi önkormányzatok működési tapasztalatait a tárgyid őszakban két jellemző tény, körülmény befolyásolta. Els őként az a rendkívül súlyos probléma említend ő, hogy 2009. január 1. és 2010. augusztus 31. napja között nem működött a helyi és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős állami szerv. A törvényességi ellenőrzés több mint másféléves hiánya miatt a kisebbségi önkormányzatok m űködésének alapvető dokumentumai, a testületi ülések jegyz őkönyvei vagy nem kerültek az állami ellenőrzés hatókörébe, vagy ha oda is kerültek, kizárólag szakmai együttm űködés, segítségnyújtás é s nem törvényességi ellenőrzés alapjául szolgálhattak a közigazgatási hivatalok és a jogutód kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatalok), illetőleg a kisebbségi önkormányzatok kapcsolatrendszerében. Ugyanezen okból, a települési és területi szint esetében a kisebbségi önkormányzat működésének másodlagos forrásai, a helyi önkormányzatok képvisel ő-testületi jegyz őkönyvei melyek alapul szolgálhatnak a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat együttműködési mechanizmusainak (kezdeményezési, véleményezési, egyetértési jog, szószólói jogosítványok gyakorlása) vizsgálatához szintén nem álltak teljes körűen a beszámolási id őszak nagyobb részére nézve rendelkezésre, illetve törvényességi ellen őrzésükre nem kerülhetett sor. A vizsgált id őszak másik jellemzője, hogy a 2010. októberi és a 2011. januári kisebbségi önkormányzati választások okán, a választások miatt, mind a kisebbségi önkormányzat i testületi létszámok, mind pedig a testületek összetétele megváltozott, bár maga a z önkormányzati működés folyamatos maradt. A kisebbségi önkormányzati választásokat követ ő időszakban jellemz ően és szükségszerűen a kisebbségi önkormányzatoknak az önkormányzati m űködéshez szükséges döntése k meghozatalára kellett koncentrálniuk. A vizsgált id őszak végére a 2010 őszi és 2011 év elej i kisebbségi önkormányzati választások eredményeképpen kisebb testületi létszámú, személy i összetételükben megújult testületek álltak fel. Az új önkormányzatok működési idejük négy-öt hónapja (területi és országos szint esetében egy hónapról beszélhetünk) alatt els ősorban a megalakulással (tisztségvisel ők megválasztása, bizottsági struktúra kialakítása, az újonnan megalakult kisebbségi önkormányzat esetében a szervezeti működési szabályzat megalkotása, jogfolytonos kisebbségi önkormányzato k esetében a korábbi szervezeti és működési szabályzatok módosítása, költségvetési koncepció, költségvetési határozat el őkészítése, stb.) kapcsolatos feladatokat láttak el. Leírtakra tekintettel rögzíteni szükséges, hog y a kisebbségi önkormányzatok m űködésével. kapcsolatos adatok a kormányhivatalok részéről a teljesség igénye nélkül állnak rendelkezésre ;

1 4 a kisebbségi önkormányzati választások eredményeképpen felálló új képvisel ő-testületek, közgyűlések működésével kapcsolatos adatok a megalakulással kapcsolatos mutatókra korlátozódnak. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a települési és területi kisebbségi önkormányzato k működésével kapcsolatban jelent ős információs bázissal rendelkeznek a megyei közgyűlések, és ezen információs bázist (hasonlóan a kormányhivatalokhoz) rendelkezésre is bocsátották. Végül egy további adatforrás a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésb ől nyújtott feladatarányos támogatásokról szóló 2008. január 1-jétől működ ő rendszere, mel y 2008. január 1. és 2010. március 31. között a támogatást igénylő kisebbségi önkormányzato k képvisel ő-testületi határozataira, 2010. április 1-jétől pedig a képviselő-testületi jegyz őkönyvekre biztosít rálátást, és teszi lehet ővé a kisebbségi önkormányzati működésse l kapcsolatos következtetések levonását. A kormányhivatalok beszámolói kivétel nélkül számot adnak arról, hogy bár a törvényesség i ellenőrzés jogintézménye húsz hónapig nem működött, a kormányhivatalok egyedi és szervezett konzultációkkal, beadványok, panaszok megválaszolásával, útmutatók, segédlete k (szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez, együttműködési megállapodás megkötéséhez) kiadásával, egy-egy jogértelmezési kérdésben állásfoglalás kibocsátásával, több esetben a megyei önkormányzatokkal közösen szervezett továbbképzésekkel segítették a kisebbségi önkormányzatokat. 2010. szeptember 1-jétől pedig intenzív törvényességi ellenőrzés kezdődött, átfog ó vizsgálatok indítására került sor a szervezeti és m űködési szabályzatok (a Nek. tv. 30/C. (3 ) bekezdés értelmében az alakuló ülést követ ő három hónapon belül a szervezeti és működési szabályzatokat meg kell alkotni, illetve felül kell vizsgálni), az együttm űködési megállapodások (az államháztartás m űködési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 37. (5) bekezdése szerint 2011. január 15-ig kellett megkötni a helyi és a kisebbség i önkormányzat együttműködéséről szóló megállapodást), az alakuló ülések és a költségvetéssel kapcsolatos döntések témakörében. Jelezték a kormányhivatalok, hogy a szigorú törvényességi ellenőrzésre szükség van: a Zala Megyei Kormányhivatal például hangsúlyozta, hogy 2008. évhez képest a törvényességi észrevételek száma 2010. szeptember 1-jét ől növekedést mutat, és ez egyértelműen visszavezethető a törvényességi ellenőrzés hiányára. A felmerül ő törvényességi kérdések a következő témákban jellemzőek : Jegyzőkönyvek formai hiányosságai és késedelmes felterjesztése, a zárt ülések szabályainak be nem tartása, határid őhöz kötött határozatok nem, vagy késedelme s meghozatala (költségvetési és zárszámadási határozatok, fél- és háromnegyed éve s költségvetési beszámolók). A határozatok sok esetben nem alakszer űek, nem tartalmazzák a szavazati arányokat, a döntések egy részét nem foglalják alakszer ű határozatba. Jellemző hiba a költségvetésről szóló határozatok nem kellő részletezettsége (az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti kötelező tartalmi elemek hiánya), sok esetben törvénysért ő módon került sor a tiszteletdíjak, költségtérítések megállapítására, települési kisebbségi önkormányzat esetében sor kerül t egynél több elnökhelyettes megválasztására, a szószóló személyének törvénysért ő meghatározására (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. (7)

1 5 bekezdése értelmében a települési kisebbségi önkormányzat elnöke egyben az adot t kisebbség helyi szószólója, más személy erre a tisztségre nem választható). A jogszabályban el őírt évi négy kötelező ülés megtartására főszabályként sor került, azonban a közmeghallgatások megtartásának és dokumentálásának az aránya már lényegesen rosszabb. Gyakori hiba az államháztartás m űködési rendjére vonatkozó szabályok megsértése a kisebbségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatban. A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok együttm űködése körében az együttműködési megállapodás hiánya, vagy a megkötött együttműködési megállapodás be nem tartása elsősorban a kisebbségi önkormányzati testület működési feltételeinek a biztosítása körében számos vitához, az érintett helyi és kisebbségi önkormányzato k közti viszony megromlásához vezetett. A viták egy részének forrása mindenképpen a vonatkozó rendelkezések, a Nek. tv. 27. -ának és az 59. (3) bekezdésének pontatlansága, illetőleg a két törvényhely közti koherenciazavar. Jellemző törvénysértés a hatáskör hiányában történő döntés, például segélyezési ügyekben. Az alakuló ülések megtartására törvényes határid őben sor került. Az alakuló ülésekről készített jegyzőkönyvek törvényességi ellen őrzését a kormányhivatalok főszabályként elvégezték. Az alakuló ülések jegyzőkönyvei kirívó jogszabálysértéseket nem tartalmaztak, a szóbeli, írásbeli törvényességi észrevételek alapján ezek orvoslása megtörtént. A megyei kisebbségi önkormányzatok els ősorban a megyében működő települési kisebbségi önkormányzatok együttm űködésének koordinálását végzik, együttműködnek más megye i kisebbségi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel, továbbá pénzügyi támogatás t nyújtanak, els ősorban, de nem kizárólagosan kisebbségi szervezeteknek. A Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Somogy Megyei Cigány Kisebbség i Önkormányzat és a Baranya Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött, a német kisebbségi önkormányzatok létrehozták a Német Kisebbség i Önkormányzatok Vas-Zala Megyei Szövetségét. Az elmúlt évben rendeződött a Vas Megye i Közgyűlés és a Vas Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat közti fedezet nélkül i kötelezettségvállalásokból adódó vita. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal jelezte, hogy a megyében 2009-2010-ben működő egyetlen területi kisebbségi önkormányzat a rendelkezésére álló költségvetés i források jelentős részét személyi juttatásra fordította. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal arról számolt be, hogy a megyében m űköd ő területi kisebbségi önkormányzatok képvisel ő-testületei többségében pénzügyi jellegű döntéseket hoztak (költségvetési koncepciójukról, költségvetésükr ől, beszámolóikról), valamint támogatásokról, melyek címzettjei a települési kisebbségi önkormányzatok és kisebbségi egyesületek voltak. A Vas Megyei Kormányhivatal az Országos Szlovén Önkormányzat alakuló üléséne k előkészítéséhez szakmai segítséget nyújtott, annak törvényes lebonyolítását személye s részvételükkel segítették. A Békés Megyei Kormányhivatal is közvetlen segítséget nyújtott a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata megalakulásához. Budapest F őváro s Kormányhivatala valamennyi fővárosi székhelyű országos kisebbségi önkormányzati alakul ó ülésen részt vett.

1 6 Összegzés : A kisebbségi önkormányzati választások eredményeképpen a települési és területi kisebbség i önkormányzatok főszabályként zökkenőmentesen alakultak meg, a kormányhivatalok álta l szóban, írásban jelzett törvénysértések orvoslásra kerültek, illetve az el őzetesen rendelkezésr e bocsátott útmutatók, a kormányhivatalok részvétele az alakuló ülésen eredményesen segített e az alakuló ülések megtartását. Néhány települési kisebbségi önkormányzat esetében az alakuló ülésen nem került sor az elnök megválasztására, de a megismételt üléseken erre so r került. A Nek. tv. 62. (1) bekezdése értelmében a Kormány, az e feladattal érintett miniszterek é s országos hatáskörű szervek bevonásával és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felel ős szerv közrem űködésével, a nemzeti és etnikai kisebbségekke l kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felel ős, kormányrendeletben kijelölt államigazgatás i szerv útján segíti a kisebbségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését, szervezi ezek feltételeinek biztosítását. A kormányhivatalok beszámolóiból levonható az a következtetés, hogy a beszámolás i időszakban a kisebbségi önkormányzatok összességükben törvényesen m űködtek : törvényesen megalakultak, rendelkeztek szervezeti és m űködési szabályzatokkal, a helyi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodással, a jogszabály által el őír t egyéb döntéseiket meghozták, továbbá levonható az a következtetés, hogy jellemz ően kifejtettek érdekképviseleti, valamint kulturális és hagyomány őrző szervezési, támogatási tevékenységet. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei és a Heves Megyei Kormányhivatal beszámolója szerin t kifejezetten jellemző a megyében, hogy a települési kisebbségi önkormányzatok által tárgyalt napirendek a kötelez ő, tehát a kisebbségi önkormányzati működésr ől szóló témákra szűkülnek le. A Fejér Megyei Kormányhivatal jelezte, hogy a kisebbségi önkormányzatok döntéseinek tartalmát vizsgálva megállapíthatjuk, általában döntéseiknek csak kis hányada születik az alapfeladatuknak tekinthető érdekérvényesítés és kulturális azonosság témakörében, az egyes önkormányzatok m űködése közti különbségek alapja lehet az is, hogy az adott településen a lakosság mekkora része vallja magát egy adott kisebbséghez tartozónak, illetve mennyire alakította egy adott kisebbség a település életét. A Békés Megyei Kormányhivatal megállapítása szerint ritka a valódi aktivitást, szervezés t igénylő tevékenység (például nyelvtanfolyam, néptánccsoport szervezése), a kulturáli s autonómiához kötődő feladatok ellátása inkább a hagyomány őrz ő rendezvények szervezését jelenti. Szinte minden kisebbségi önkormányzat szervez olyan rendezvényeket, amelyek ne m kifejezetten a kisebbségi kultúrát szolgálják, több kisebbségi önkormányzat járt el a hatáskörébe nem tartozó, segélyezési ügyekben, illetve nyújtott támogatást nem kisebbségi szervezetek részére. Jelezték a kormányhivatalok továbbá az is, hogy egy-egy települési kisebbségi önkormányzat működésének színvonala nagymértékben függ a helyi önkormányzattal kialakított kapcsolat minőségét ő l. Azokban a nem ritka esetekben, amikor a kisebbségi önkormányzat felterjesztési, véleményezési joga sérül, illet őleg azokban az esetekben (ezek száma se m elenyész ő) amikor a kisebbségi önkormányzati m űködés törvényes feltételeit a helyi

1 7 önkormányzat nem biztosítja, a kisebbségi önkormányzat törvényes m űködésének színvonal a a működés minden területén romlik. Ennek oka az, hogy a települési kisebbség i önkormányzat nem rendelkezik saját hivatali apparátussal, a Nek. tv. 27. (2) bekezdés b ) pontja alapján a polgármesteri hivatal látja el az adminisztrációs feladatok egy részét, tovább á a 27. (3) bekezdése értelmében a polgármesteri hivatal a kisebbségi önkormányza t gazdálkodásának a végrehajtó szerve. A fejezet bevezet őjében utalás történt arra, hogy a kisebbségi önkormányzatok feladatarányo s működési támogatásának a rendszere a 2008. január 1-jétől a települési és területi kisebbség i önkormányzatok határozatain, 2011. január 1-jétől pedig a jegyz őkönyvein alapul ( a jegyzőkönyvek a vonatkozó szabályozás alapján 2010. április 1-jéig visszamen őleg rendelkezésre állnak). Tekintettel arra, hogy 2008-2010-ben ezt a támogatási formát a kisebbségi önkormányzatok szinte száz százalékban igénybe vették, elmondható, hogy a kisebbségpolitikáért felelős állami szervnek rálátása van, több évre visszamenőleg a helyi kisebbségi önkormányzati szint döntéseire. A döntések tipizálása a kormányhivatalo k megállapításaihoz hasonló eredményre vezet : a települési és területi kisebbségi önkormányzatok egy része szinte egyáltalán nem lát el kisebbségi közfeladatot, egy része ellá t ugyan ilyen feladatot, azonban az nem a helyi kisebbségi közösségéhez kötődik, hanem az adott kisebbség másik települési, megyei, országos intézményének, rendezvényének a támogatásához, Ismeretes a kisebbségi közösségek, szervezetek által megfogalmazott nem kevés kritika, amely a kisebbségi önkormányzati választási rendszert éri azért, mert lehetővé teszi, hog y nem a kisebbségi közösséghez tartozó személyek kisebbségi önkormányzatokat hozzanak létre. A kisebbségi joganyag folyamatban lév ő felülvizsgálata, a kisebbségi önkormányzat i választási rendszer reformja ezt a problémát kezelni kívánja, azonban a hosszú távú problémakezelés hozadéka csak a következ ő általános kisebbségi önkormányzati választáso k után válik érzékelhet ővé. A Kormány a problémák rövid távú, finanszírozási oldalról történ ő kezelése érdekében a múlt év végén megújította a kisebbségi önkormányzatok feladatarányos támogatásának rendszerét, és egy olyan támogatási konstrukciót vezetett be, amely érdemben csak a kisebbség i közfeladat ellátását támogatja. Erről a beszámoló I. 3. fejezete részletesen szól. A probléma rövid távú kezelésének másik eszköze a törvényességi ellen őrzés rendszerében rejlik. Az önkormányzati működés szintén nagyon fontos, alaki, formai mutatói, a döntéshozatali eljárás jogszer űsége mellett kiemelt figyelem fordítandó a kisebbség i önkormányzatiság lényegi elemeire, így az alábbiakra : a Nek. tv. meghatározza a kisebbségi közügy fogalmát (6/A. 1. a) alpont), a Nek. tv. 55. (1) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltak szerint az állam a kisebbségi közügyek ellátásához támogatást nyújt, amelynek feltételeit a 64. (5) bekezdés b) pontja szerinti kormányrendelet határozza meg, az állam működési célú támogatása a törvényes keretek között működő kisebbségi önkormányzat hatáskörének az ellátását szolgálja, következésképpen az a kisebbségi önkormányzat, amely kizárólag önműködik, továbbá az a kisebbségi önkormányzat, amely ellát ugyan közfeladatot, de az nem kisebbségi közfeladat, nem részesülhet állam i támogatásban, továbbá a törvényességi ellen őrzés eszközeivel el kell járni a m űködés törvényességének helyreállítása, illetve az Alkotmánnyal ellentétesen m űködő kisebbség i önkormányzat feloszlatása érdekében.

1 8 1.2.2. A megyei és a fővárosi közgy űlések által megküldött beszámolók összefoglalás a F ővárosi Önkormányzat Budapesten 204 helyi (kerületi), és 11 területi (fővárosi) kisebbségi önkormányzat működik. Támogatásukra a F ővárosi Önkormányzat 7 éves fejlesztési terve szerint, illetve a pályázat i lehetőségeknek megfelel ően került sor. A kisebbségi önkormányzatok általános működési feltételeinek biztosítására 2009-ben és 2010-ben a költségvetésben megjelen ő teljes működési támogatás (155,5 millió Ft) 60 százalékát fordították. A fennmaradó 40 százalék önáll ó bizottsági keret céltartalékként jelent meg (62,183 millió Ft). A fővárosi területi kisebbségi önkormányzatok 2009. és 2010. évi támogatásait a 45. számú melléklet tartalmazza. A fővárosi önkormányzat költségvetési rendeletében tervezett esélyegyenl őségi, civil, egészségügyi és szociális célú bizottsági keret felhasználási jogkörével az illetékes bizottsá g rendelkezett. A pénzügyi keret célja volt többek között a kisebbségekhez kapcsolód ó célcsoportok, civil szervezetek, intézmények, kisebbségi önkormányzatok kulturális, hagyományőrző és közösségfejleszt ő programjainak, önkéntes, kreatív és szociáli s tevékenységének, szolgáltatásainak támogatása. A bizottsági felhasználású költségvetés i keretb ől nyújtott támogatások pályázati úton, illetve egyedi támogatások formájában jutotta k el a kisebbségi önkormányzatokhoz, kisebbségi civil szervezetekhez (lásd a 46. számú mellékletet). Így kapott támogatást többek között a Romaversitas Alapítvány, a Rajk ó Oktatási és Művészeti Alapítvány, a nyári táborok és szünidős programok végrehajtására, sport célok felhasználására oktatási intézmények, a kulturális esélyegyenl őség céljából a Roma Rend őrök Országos Egyesülete, a Napház Khamorro Kisebbségi Intézmény Filmklub és más szervek. A F ővárosi Önkormányzat fenntartásában 4 nemzetiségi közoktatási intézmény működik : Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákottho n Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákottho n Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákottho n 2010-ben alapították meg a F ővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központot (a továbbiakban : FROKK). A szerv új építménye Budapest VIII. Szentkirályi út 7. szám alatt egy volt oktatási célú épület alkalmassá tételével kerül kialakításra, amelynek 900 millió Ft-os beruházását a központi költségvetésb ől finanszírozzák, míg működésére évi 200 millió Ft-os központ i támogatást terveztek be. A FROKK, a jelenlegi telephelyein működik és több kisebbségi közművelődési feladatot is ellát, mint például felnőttképzési tevékenység folytatása, hátrányo s helyzetű cigánygyerekek üdültetése, néprajzi gy űjtőmunka szervezése, néprajzi kiadványo k készítése, sport és kulturális táborok, tanfolyamok szervezése, cigány fiatalo k tehetséggondozása, művel ődési rendezvények lebonyolítása stb. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában m űköd ő kisebbségi intézmények 2009. és 2010. évi támogatásait a 47. számú melléklet tartalmazza. A Budapest Portálon m űködtetett kisebbségi oldalon megtalálhatóak a kisebbség i önkormányzatok alapvető adatai, hírei, szervezeti és működési szabályzatai és további kisebbségekkel kapcsolatos oldalak. Szintén az F ővárosi Önkormányzat gondozásában egy online folyóirat is üzemel, ahol kisebbségekkel összefügg ő írások, kisebbségi származású

1 9 szerz ők munkái olvashatók. Létrejött egy kisebbségi adatbázis is. A honlap a nemzetiségi kultúra sokszínűségének megismerését és a kultúrák közötti párbeszéd érvényesülését segíti. Baranya Megyei Önkormányzat A Baranya Megyei Önkormányzat a területén alakult kisebbségi területi önkormányzato k részére dologi és pénzbeli támogatást is nyújtott, hogy így segítse működésüket. A természetbeni jutatatásokon felül évi 10 millió forintot biztosított a számukra. Ennek 40 százalékát pályázat útján juttatták el több száz kisebbségi szervezet számára. 2009-ben került megalapításra a Baranyai Horvátságért Díj/Za Baranjske Hrvate é s elkészült a megyei horvát önkormányzat címere. A német kisebbség aktivitása kiemelkedő volt a megyében. Több német nyelvű kiadványt jelentetett meg és havonta két alkalomma l tartotta a Német Misék rendezvényt. 2009-ben a Baranya Megyei Német Önkormányzat hozzájárult a magyarországi Német Néptánccsoportok VI. Országos Fesztiválján fellépők díjazásához. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat A Bács-Kiskun Megye Közgy űlése által létrehozott Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottság, Nemzetiségi Központ és a Bács-Kiskun megyei Nemzetiségi Alapítvány végzi a nemzetiségekkel kapcsolatos feladatokat a megye területén. A Bács-Kiskun Megyei Nemzetiségi Alapítvány az elmúlt két évben is 600-600 ezer Ft támogatást kapott a z önkormányzattól közhasznú feladatai megvalósításához, hatékonyabb m űködéséhez. A bizottság kétévenként rendezi meg a Bács-Kiskun Megyei Nemzetiségi Hagyomány őrz ő Gyermek és Ifjúsági Fesztivált, többek között támogatta 2010-ben a Kisebbségek Napján megrendezésre kerülő rendezvényeket és a megyei nemzetiségi könyvtár állományána k fejlesztését. A Fesztiválra 2009-ben 3,5 millió Ft-ot biztosított az önkormányzat. A megyei önkormányzat nemzetiségi célokra 2009-ben 5 millió Ft-ot, 2010-ben 3,3 millió Ft - ot biztosított. 2010-ben a szakbizottság kezdeményezésére a. Bács-Kiskun Megyei Cigány Önkormányzatot 300 ezer Ft,.a Bács-Kiskun Megyei Horvát Önkormányzatot 350 ezer Ft, a Bács-Kiskun Megyei Német Önkormányzatot 340 ezer Ft támogatásban részesítette. Békés Megyei Önkormányzat A Békés Megyei Közgy űlés támogatja és segíti a nemzeti és etnikai kisebbségek szellem i kultúrájának gyarapítását, a történelmi hagyományok ápolását, és a nyelvi kultúra megőrzését olyan programok keretében, mint az Anyanyelvi Kulturális Napok vagy a Megye i Kisebbségek Napja. A Közgyűlés Nemzeti és Etnikai Kisebbségi, Vallásügyi, Ifjúsági Bizottsága a beszámolási id őszakban havi rendszerességgel tartotta kihelyezett üléseit. Az üléseken az aktuáli s feladatok megbeszélése mellett figyelemmel kísérte, véleményezte a törvényel őkészítő és módosító munkát, a kisebbségi önkormányzatok, nemzetiségi szervezetek, intézménye k tevékenységét. A Humán Ugyek Bizottsága a korábbi bizottsági struktúra átszervezésével 2010. október 15-én tartotta alakuló ülését, és többek között a kisebbségek tevékenységével kapcsolatos

20 önkormányzati feladatok ellátásának a megkönnyítése céljából jött létre és vált önáll ó bizottsággá. Döntésének megfelelően 2010-ben 50 000 Ft támogatást nyújtott a Megye i Közgyűlés az eleki német kisebbségi önkormányzat által szervezett kulturális rendezvények szervezési költségeire. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányza t A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kisebbségi Bizottságának segítségéve l részt vállalt a megyében él ő kisebbségek integrálódási folyamataiban és az abban részt vev ők munkáinak koordinálásában. A Bizottság 2009-ben 31, 2010-ben 40 kisebbségi rendezvényt összesen 4-4 millió Ft-tal támogatott, köztük a XVII. Nemzetközi Nemzetiségi Fesztivált, a Roma Májusköszöntő Fesztivált illetve a Kisebbségi közéleti szakemberképzést. A kisebbségekhez tartozó gyermekek nevelését és oktatását a közoktatási intézményekben rom a és szlovák nyelvi szaktanácsadók segítették. A kisebbségekkel való kapcsolatépítés tekintetében például a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye i Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművel ődési Intézet és a Kassa Kerületi Művelődési Központ egy szlovák-magyar együttm űködési projekt keretében mutatták be a szlovák és magyar alkotóművészek tevékenységeit. A kisebbségi kultúra és értékek meg őrzése, és szélesebb körű ismertetése érdekében a Herman Ottó Múzeum Történeti Osztálya, valamint az 5 területi kisebbségi önkormányzat a kisebbségekre vonatkozó kulturális kutatást célzó kölcsönös együttm űködési megállapodást kötött. Ennek köszönhetően került például publikálásra a Nemzetiségek Sajószentpéteren című kötet (2009) és a Németek Miskolcon cím ű szintetizáló tanulmány (2010). Csongrád Megyei Önkormányzat A Csongrád Megyei Önkormányzat a Roma ösztöndíj program keretében a 2008/2009-e s tanévben 5 roma hallgatót 500 ezer Ft, a 2009/2010-es tanévben 8 roma fiatalt 800 ezer F t támogatásban részesített. Az önkormányzat különösen nagy hangsúlyt fektetett az olyan fórumok szervezésére, melyeken megtárgyalhatták a roma kisebbség aktuális problémáit. 2009-ben Makón rendezték meg a Dél-Alföldi Roma Diplomások Egyesületének II. Országos Kongresszusát, amely a Csongrád Megyei Közgyűlés támogatásával valósult meg. A megyei önkormányzat által működtetett Roma Kisebbségi Alapból 2009 és 2010-ben pályázati úton összesen 3,5 millió Ft keretösszeggel támogatta a cigány kisebbség i önkormányzatokat programjaik és rendezvényeik megvalósításában. Fejér Megyei Önkormányza t A beszámolási id őszakban a megyében cigány és német területi kisebbségi önkormányzat működött. A megyei önkormányzat külön megállapodások megkötésével biztosította a ké t területi kisebbségi önkormányzat m űködésének feltételeit. A Fejér Megyei Cigány Területi Kisebbségi Onkormányzat 2010. májusi ülésén döntött arról, hogy az Amaro Trajo Alapítvány számára 1,0 millió Ft-os támogatást biztosít. Az Alapítvány