ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a évi települési kisebbségi önkormányzatok alakuló üléseiről

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a évi települési kisebbségi önkormányzatok alakuló üléseiről Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a köztársasági elnök által október 3-ára kitűzött helyi képviselők és polgármesterek általános választásakor megtartásra került a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása is. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló a évi CXIV. törvénnyel módosított évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 23. (1) bekezdése szerint, melyet a évi LXII. törvény 2. (1) bekezdése módosított, a települési kisebbségi önkormányzati testület képviselőinek létszáma négy fő. Települési kisebbségi önkormányzat megalakítására tehát csak abban az esetben kerülhetett sor, ha legalább négy jelölt kapott érvényes szavazatot. Ezt a rendelkezést első alkalommal a évi általános kisebbségi önkormányzati választások során kellett alkalmazni. A megyében 157 települési kisebbségi önkormányzatot választottak meg, melyből Lónya településen az alakuló ülés határozatképesség hiánya miatt annak megalakulására nem került sor. Érpatak Cigány Kisebbségi Önkormányzat esetében a bíróság megismételte a Helyi Választási Bizottság sorsolását. A választást követően a Nek. tv. 30/D (1) bekezdésében biztosított határidő betartásával a települési kisebbségi önkormányzatok megtartották alakuló ülésüket, így október 18-ig 156 települési kisebbi önkormányzat alakult, melyek megoszlása 132 cigány, 11 német, 7 ruszin, 2 lengyel, 1 román, 1 örmény, 1 szlovák és 1 ukrán kisebbség.

2 2 Az alakuló ülések megtartását a Közigazgatási Hivatal által készített útmutató segítette, mely tartalmazta a lebonyolítással összefüggő, törvényben meghatározott rendelkezéseket. Az alakuló ülés szabályszerű lebonyolítása azért is volt különösen fontos, mert annak jegyzőkönyve és az illetékes választási bizottság igazolása szükséges a kisebbségi önkormányzat bankszámla-nyitásához. (Nek. tv. 60/D. ) Ennek hiányában ugyanis a kisebbségi önkormányzatok működésképtelenek lettek volna. Az alakuló ülések jegyzőkönyveinek felülvizsgálata során az alábbi megállapításokra került sor. Jegyzőkönyvek: Az ülésekről készült jegyzőkönyvek 89 esetben a törvényben (Nek. tv. 30/F. (2) bekezdése) meghatározott határidőn belül felterjesztésre került. A jegyzőkönyvek kizárólag magyar nyelven készültek, a jogalkotó által biztosított kisebbség nyelvén történő jegyzőkönyv készítésével nem éltek az önkormányzatok. Az üléseket a törvénynek megfelelően a helyi választási bizottság elnöke hívta össze a választást követő 15 napon belüli időpontra, a kiküldött meghívó alapján. A meghívók tartalmazták az ülés helyét, időpontját a tervezett napirendi pontokat, azok előadóit, és többségük a kapcsolódó írásos előterjesztéseket. Az alakuló ülések általában ünnepélyes keretek között valósultak meg, polgármesterek és jegyzők jelenlétében. Az alakuló üléseket a legidősebb települési kisebbségi önkormányzati képviselő, a korelnök vezette, amíg a testület tagjai közül meg nem választotta a társadalmi megbízatású elnököt, kivéve két kisebbség esetében ahol a helyi választási bizottság elnöke vezette az ülést. Az alakuló ülés egy település kivételével (Lónya határozatképtelen) nyilvános és határozatképes volt. Az ülés vezetője minden esetben megállapította a határozatképességet, valamint a képviselőtestületek elfogadták az alakuló ülés napirendjét. Az ülések első napirendként a választási bizottság elnökének a választással kapcsolatos tájékoztatásával kezdődöttek, amelyet a képviselők megbízólevelének átadása követett. Az alakuló ülések kötelező napirendi pontja az eskütétel volt, amelyet többnyire a korelnök, néhol a választási bizottság elnöke vett ki. A Nek. tv. 30/D. (3) bekezdése alapján a települési kisebbségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen anyanyelvén, magyarul, illetőleg mindkét nyelven is leteheti a Nek. tv. 67. szerinti esküt. Az eskü letételéig a települési kisebbségi önkormányzati képviselő a jogait nem gyakorolhatja. A megyében egy településen 1 képviselő kivételéve (következő ülésen) letette az esküt.

3 3 Tisztségviselők megválasztása Az ülések további kötelező napirendje volt az elnök, majd az elnökhelyettes megválasztása. A települési kisebbségi önkormányzat testületei a tagjaik közül társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választottak. 6 kisebbségi önkormányzat esetében nem sikerült az alakuló ülésen elnököt választani, 1 kisebbség kivételével - Tiszavasvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat esetében azonban a soron következő ülésen megválasztásra kerültek. 4 kisebbségi önkormányzat esetében nem sikerült az alakuló ülésen elnökhelyettest választani, 1 kisebbség kivételével, szintén Tiszavasvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat esetében soron következő ülésen azokat megválasztották. Egy kisebbség esetében elnökhelyettes helyett, alelnök választására került sor. A tisztségviselők megválasztásának elmulasztása politikai konszenzus hiányával indokolható. Az elnök és az elnökhelyettes megválasztásához a megválasztott képviselők több mint felének szavazata volt szükséges (minősített többség). Az elnök megválasztása során 2 esetben, az elnökhelyettes megválasztásakor 1 esetben nem megfelelő szavazatszámmal választottak a képviselők, de később a szavazást jogszabálynak megfelelően megerősítették. A választás az érintett nyilatkozatától függően tartható volt nyílt, vagy zárt ülésen. A törvény egyes ügyek nyilvános tárgyalását az érintett beleegyezéséhez köti. Így két lehetőség állt fenn: a kisebbségi önkormányzat beszerezte a beleegyező nyilatkozatot, és ennek alapján nyilvános ülésén tárgyalhatta meg az ügyet, vagy ennek hiányában köteles volt a napirendi pontot zárt ülésen megvitatni. A jegyzőkönyvekben 72 esetben volt fellelhető az elnök és az elnökhelyettes arra vonatkozó nyilatkozata, hogy nyilvános vagy zárt ülés tartását kérte-e. A nyilatkozatok hiánya ellenére (84 kisebbségi önkormányzatnál) az elnökök és elnökhelyettesek megválasztása nyilvános ülésen történtek, 1 kisebbség esetében zárt ülés keretében. A tisztségviselők megválasztásánál figyelembe kellett venni továbbá a Nek. tv. 30/H. (2) bekezdését, mely szerint a települési kisebbségi önkormányzat testületének döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Ezen kötelezettségnek, a döntés során a személyes érintettség bejelentésének 92 elnök-jelölt és 92 elnökhelyettes-jelölt tett eleget. Bizottságok A bizottság elsődleges feladatai a kisebbségi önkormányzati döntések előkészítése, szervezése és végrehajtásának ellenőrzése. Így javaslatokat tehet, testületi előterjesztéseket tárgyalhat, véleményezhet és dolgozhat ki.

4 4 Települési kisebbségi önkormányzatok esetében nincsenek kötelezően létrehozandó bizottságok, így az is elképzelhető, hogy nem hoz létre a kisebbségi önkormányzat egyet sem. A megyében ennek megfelelően kizárólag 2 kisebbségi önkormányzat hozott létre bizottságot, melynek létrehozása összhangba volt a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseivel. Ennek oka lehet a kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkenése, valamint a szélesebb körű (főleg adminisztratív jellegű) feladatok fel nem vállalása. Tiszteletdíjak megállapítása A települési kisebbségi önkormányzat testülete az elnöknek, elnökhelyettesnek, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának a települési kisebbségi önkormányzat költségvetése terhére - tiszteletdíjat állapíthat meg. Amennyiben a kisebbségi önkormányzat a tiszteletdíj megállapítása mellett döntött, be kell tartani a törvényben meghatározott korlátokat. A Nek. tv. 30/Q. (2) bekezdése szerint a települési kisebbségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a köztisztviselői illetményalap háromszorosa, elnökhelyettes esetében nem érheti el az elnök részére megállapított összeget. A bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 30%-ánál, a települési kisebbségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja pedig nem lehet magasabb a települési kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 25%-ánál. Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíját összegszerűen kell megállapítani. A kisebbségi önkormányzat a tiszteletdíj törvényben szabályozott felső határát nem léphette át, azonban dönthetett úgy is, hogy egyáltalán nem állapít meg díjazást. A tiszteletdíj természetesen csak akkor volt megállapítható, ha a kisebbségi önkormányzat tervezett éves bevételei annak kifizetésére fedezetet biztosítanak. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében 30 kisebbségi elnök részére került sor tiszteletdíj megállapításra. A döntés előtt az elnök 27 esetben bejelentette személyes érintettségét, 3 esetben elmulasztotta azt. Az elnök tiszteletdíjának összegét a fent idézett törvényi keretek között állapította meg a 27 képviselő-testület, 3 esetben azonban törvénysértő döntést hozott. A tiszteletdíj megállapítása 28 esetben jogszerűen az elnök megválasztásától (alakuló ülés napjától) állapította meg az önkormányzat.

5 5 Az elnökhelyettes tiszteletdíjának megállapításáról 28 kisebbségi önkormányzat döntött, melyből 2 nem a törvényben meghatározott keretek között állapította meg azt. Ezen tiszteletdíjakat szintén 2 kisebbségi önkormányzat kivételével az elnökhelyettesek megválasztásának napjától (alakuló üléstől) állapították meg a testületek.

6 6 A kisebbségi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról 21 önkormányzat rendelkezett, melyből 3 nem a törvényben meghatározott keretek között állapította meg ezen juttatást. A jegyzőkönyvek egy részében a képviselői tiszteletdíjak napirendre kerültek, de csak azzal a céllal, hogy rögzítsék azt, a képviselő-testület nem kívánja megállapítani a tiszteletdíjat. A fentiek alapján megállapítható, hogy a megyében működő kisebbségi önkormányzatok kevés számban éltek a tiszteletdíjak megállapításának lehetőségével. Szervezeti és Működési Szabályzatok A felülvizsgált jegyzőkönyvek egy része napirendre tűzte a szervezeti és működési szabályzat módosítását. Ezen módosítások azonban mindenhol csak a csökkent képviselői létszámmal összefüggő változásokat (5 főről, 4 főre) rögzítette. Minden esetben a szervezeti és működési szabályzat módosítását a Nek. tv. 30/F. -a a alapján határozattal, és a Nek. tv 30/H. (3) bekezdése alapján minősített többséggel fogadták el. A jegyzőkönyvek többségében a képviselők tájékoztatást kaptak arról, hogy a szervezeti és működési szabályzatot az alakuló ülést követő 3 hónapon belül kell megalkotnia és felülvizsgálnia a kisebbségi önkormányzatnak. A jogalkotó ezzel elegendő időt biztosított a testület számára ahhoz, hogy előkészítse az esetleges korábbi szabályzat módosítását, kialakítsa szervezetét és az ellátni kívánt feladatok alapján állapítsa meg működési rendjét. A kisebbségi önkormányzatok az SZMSZ felülvizsgálatához az önkormányzat jegyzőjének segítségét kívánta igénybe venni, melyet rögzítettek is a jegyzőkönyvekben. Jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása A kisebbségi önkormányzatok az alakuló ülésen minden esetben az elnök javaslatára tagjai közül megválasztották a jegyzőkönyv hitelesítőket, akik a kisebbségi önkormányzat elnökével együtt aláírták a törvényességi ellenőrzés céljából felterjesztett jegyzőkönyveket. Megállapítások Érdekességként említhető meg, hogy egy települési kisebbségi önkormányzatnál 5 települési kisebbségi képviselő tette le az esküt, így törvénybe ütköző módon 5 fővel alakították meg az önkormányzatot. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében települési kisebbségi önkormányzatok az alakuló ülései összességében törvényes keretek között zajlottak le, súlyosabb jogszabálysértések nem fordultak elő, leginkább mulasztásos jellegű törvénysértések voltak a jellemzőek.

7 7 A feltárt törvénysértések tekintetében a szükséges intézkedéseket törvényességi ellenőrzési jogkörünkben megtettük. A települési kisebbségi önkormányzatok alakuló üléseinek felülvizsgálata során 125 (12 írásbeli, és 113 szóbeli) törvényességi észrevételt bocsátottunk ki, határidő megjelölése mellett. Nyíregyháza, január 7. Készítette: Dajkáné Fekete Tünde főtanácsos Dr. Lakatos Szabolcs főosztályvezető