A tanári mesterszak pedagógia-pszichológia modulja az SZTE-n A tanári mesterszak pedagógia-pszichológia moduljának szerkezete az SZTE-n A diákokat a korábbi tanulmányai alapján a Tanulmányi Osztályok sorolják előre meghatározott csoportok valamelyikébe a tanári mesterszak képzi kimeneti követelményei alapján (KKK). E besorolás dönti el, hogy kinek kell 40, 20, 10 vagy 0 kreditet teljesíteni a pedagógia-pszichológia modulban. Az első három oszlopban szerepeltetjük a foglalkozás típusát. Egy adott tárgyelemet akkor kell valakinek elvégeznie, ha az ő tanulmányi kötelezettségének megfelelő kreditmennyiség teljesítéhez az előírt, így a megfelelő oszlopban szerepel a típus jelze. (Például A tanítás-tanulás fejlődlélektani alapjai tantárgyelemet csak azoknak kell elvégezniük, akiknek 4 kredites pedagógia-pszichológia modult kell elvégeznie, azoknak pedig nem, akiknek csak 10 vagy 20 kredites a pedagógia-pszichológia modulja. A hatékony nevel-oktatás feltételei tantárgyelem csak a 20 40 kredites pedagógia-pszichológia modulokba tartozik bele, ezért azoknak, akiknek csak 10 kredites modult kell végezniük, ezt nem kell fölvenniük. Végül például A tanítás-tanulás elméleti alapjai módszerei tárgyból mindenkinek el kell végeznie egy kötelezően választható tárgyelemet, mert ez a 10, a 20 a 40 kredites modulnak is eleme.) Kredit a bemenet függvényében Tárgy/ Kredit* Típus Félév, óraszám/hét 10 20 40 1 2 3 4 A nevel-oktatás pszichológiai alapjai 6 K A tanítás-tanulás fejlődlélektani alapjai 2 Ea 2 K A szocializáció, a társas környezet pszichológiája 2 Ea 2 K A tanulók tanulócsoportok megismere 2 Gy 2 A nevel célja, feladatai módszerei 6 K A nevel céljai, feladatai 2 Ea 2 K K A hatékony nevel-oktatás feltételei 2 Gy 2 K Család iskola 2 Gy 2 A tanítás-tanulás elméleti alapjai módszerei 6 K A tanulás, tudás elméleti alapjai 2 Ea 2 K Az oktatás szervezeti keretei, stratégiái, módszerei 2 Ea 2 KV KV KV Kzség- képességfejleszt 2 Gy 2 Információs-kommunikációs technológiák az oktatásban Tantervfejleszt pedagógiai értékel 4 K K K A tantervelmélet a pedagógiai értékel alapjai 2 Ea 2 KV KV KV Tantervfejleszt 2 Gy 2 Pedagógiai értékel KV Egyenlőtlenségek sajátos neveli igények 2 KV Egyenlőtlenségek méltányosság az oktatásban 2 Gy 2 Sajátos neveli igények, iskolai integráció Az iskolarendszer történeti fejlőde szabályozása 4 K A nevel-oktatás története intézményei 2 Ea 2 K K K Az iskola a társadalomban 2 Ea 2 A tanári szerep, a tanári munka fejleszte 4 K Tanári szerep, tanári mesterség 2 Ea 2
K K K Kommunikáció konfliktuskezel az iskolában 2 Gy 2 SZV Szabadon választható 3 Gy 2 SZV Szabadon választható 1 Gy 2 K K Szakdolgozat 5 Gy 1 Megjegyzek: Státusz: K=kötelező; KV=kötelezően választható; SZV=szabadon választható; Típus: Ea=előadás; Gy=gyakorlat. A tantárgyak a képzi kimeneti követelményekben (KKK)előírt tartalmakat dolgozzák föl. A tantárgyak összkreditértékei, az ajánlott félévek az óraszámok a teljes, 5 féléves, 40 kredites képzi változatra vonatkoznak. A 2 féléves levelező képzekben célszerű a pedagógia-pszichológia tárgyakat a 2. félévben elvégezni, a 3 féléves képzekben a pedig az első két félévben. Az ajánlott félév azt jelenti, hogy a képz gondozója abban a félévben tartja szerencsnek a képz elvégzét, de amennyiben az nem ütközik előfeltételek vagy férőhelyhiány miatt akadályba, az adott tárgyelem korábban is teljesíthető.) A levelező képzben az előadások félévi 6, a gyakorlatok félévi 8 kontaktórával folynak, amelyeket a kreditértékhez képest megfelelő önálló munka egzít ki. A kötelező tárgyakat (K) mindenkinek el kell végeznie. A kötelezően választhatóként (KV) jelölt tárgyelemekből egy tárgyon belül a megadottakból csak egyet kell elvégezni, nem kell mind a kettőt (így jön ki a tárgyra előírt kreditszám). A szabadon választható tárgy azt jelenti, hogy a szabadon választhatóként hirdetett kurzusok közül a képz során valamikor egy megfelelő kreditértékűt el kell végezni. Az SZTE TVSZ szerint az oktatók a kurzusleírásaikban közlik a teljesít feltételeit, az értékeli rendszerét, ezek között a jelenlétre vonatkozó elvárásait. A foglalkozástípusok definícióival összhangban az előadásokon rendszerint ajánlott, a gyakorlatokon rendszerint kötelező a rzvétel mind a nappali, mind a levelező képzben. A tanári mesterszak pedagógia-pszichológia moduljának tartalma az SZTE-n Az akkreditációs anyagból átemelt rövid összefoglalásokat szerepeltetjük itt tájékoztatásul. Az aktuális kurzusleírások ezeknél értelemszerűen bővebbek. A neveloktatás pszichológiai alapjai A tanítás-tanulás fejlődlélektani alapjai A tanulók tanulócsoportok megismere A személyiség fejlődével, az értelmi érzelmi A tanulók megismerének módszerei esz- fejlődsel kapcsolatos elméletek kutatási közei. A megfigyel eszközei, kérdőívek, tesz- eredmények. A gyermekre nevelére, oktatására tek használata. Az iskolai életben rzt vevő vonatkozó tudományosan megalapozott személyek csoportok (tanulók, tanulócsoportek ismeretek. A pszich fejlőd életkori egyéni tok, tanárok, nevelőtestület) kapcsolatrendszejai. sajátosságai. A tanulás idegtudományi alaprének ismerete. Iskolalátogatással (hospitálás). Az érzelmek szerepe a nevel-oktatás gyakorlatában. Az érzelmi intelligencia alkotó tényezői szerepe A szocializáció, a társas környezet pszichológiája A tanulói csoportok a nevelőtestületek életének általános szociálpszichológiai iskolai funkciójukból következő speciális jellemzői. A tanulók a tanárok testi-lelki-szellemi egzségét veszélyeztető tényezők; mentálhigiéné megküzdi stratégiák.
A nevel célja, feladatai módszerei A nevel céljai, feladatai Az emberre vonatkozó, pedagógiai-pszichológiai szempontból releváns termzet- társadalomtudományi ismeretek, filozófiai elméletek. A demokratikus társadalmak neveli céljai. Értékek a nevelben. A nevel hatásmechanizmusai. Értékek közvetíte a tanítási-tanulási folyamatok keretében. A demokratikus gondolkodás fejleszte, az előítélet- társadalmi sztereotípiamentes szemlélet kialakulásának segíte, a tolerancia a szociális kzségek fejlesztének lehetőségei. A hatékony nevel-oktatás feltételei A tanulók a tanítási folyamat megfigyele. Prevenciós korrekciós eljárások a fegyelmezett tanítási-tanulási körülmények biztosítása érdekében. Az önfegyelemre nevel módszerei. A kognitív a motivációs önszabályozás kialakításának jelentősége. Az iskolai osztály csoporttá szervezének feladatai módszerei. Iskolalátogatással (hospitálás). Család iskola A család az iskola kapcsolatának jelentősége; a kapcsolattartás tartalma, formái a mikrotársadalom felé nyitott iskolában. A szülőket a neveli folyamatba bevonó, a tanulási magatartási problémákat a családdal a társadalmi mikrokörnyezettel együttműködve megoldó pedagógiai módszerek ismerete. A tanítástanulás elméleti alapjai módszerei A tanulás, tudás elméleti alapjai A tanulásra vonatkozó tudományos ismeretek, tanuláselméletek, a termzetes az iskolai tanulás hasonlósága különbségei. A tanulói tudás szerveződével változásával kapcsolatos ismeretek. A fogalomrendszerek kialakulásának sajátosságai, az értelemgazdag fogalmi megértt elősegítő tanulási-tanítási módszerek VAGY ismerete. A kzségek képességek fejlődi folyamatainak ismerete. A kompetencia különböző értelmezi kereteire fejlesztére vonatkozó ismeretek. A szakértelem a műveltség kialakulásának folyamataival kapcsolatos ismeretek. A tanulás hatékonyságát, az iskolai teljesítményeket meghatározó kognitív, affektív szociális tényezők ismerete. Kzség- képességfejleszt A tanulás eredményességét alapvetően befolyásoló képességek, a nyelvi-kommunikációs a tanulási képességek szerepének ismerete. A transzfer a problémamegoldás összefüggei, szerepük a tudás alkalmazásában. Információs-kommunikációs technológiák az oktatásban Az információs-kommunikációs technológiák, a multimédia alkalmazási lehetőségei az oktatásban-tanulásban. Tantervfejleszt pedagógiai értékel Az oktatás szervezeti keretei, stratégiái, módszerei Az oktatás szervezeti kereteinek, formáinak, stratégiáinak, módszereinek, eszközeinek ezek hatékony alkalmazásának feltételei, módjai. Az egységesség differenciálás jegyében megvalósuló oktatás jellemzői. A differenciált tanulásszervez, az egyéni a csoportmódszerek, a személyre szóló a teljes elsajátításhoz vezető tanítási módszerek. A tantervelmélet a pedagógiai értékel Tantervfejleszt alapjai Az iskola a tanár tervezi tevékenysége: pedagógiai program, helyi tanterv kzíte, tan- A tanterv funkciói, típusai. A tananyag kiválasztását meghatározó társadalmi kulturális menetkzít, tématervez (tematikus, epochális, projektterv); egyéni fejleszti tervek tényezők, a tantervi szabályozás hazai gyakorlata. A pedagógiai értékel funkciói, tárgyai, kzíte, óratervkzít, felkzül a tanítási szintjei, viszonyítási alapjai. A közoktatási órákra. rendszer eredményességének értékele. Az eredményes iskola. A külső belső, a fejlesztő VAGY
értékel. A minőségfejleszt intézményi feladatai lehetőségei. Az iskolai innováció feladatai. Pedagógiai értékel A neveli-oktatási folyamatban alkalmazható értékel módszerei eszközei. A tanulók tantárgyi teljesítményeinek értékele (becsl, mér, szöveges értékel), az önértékel fejleszte. Pedagógiai mérőeszközök kzíte használata. Egyenlőtlenségek sajátos neveli igények Egyenlőtlenségek méltányosság az oktatásban Az igazságosság, az egyenlőség a méltányosság alapelveivel iskolai érvényesítével kapcsolatos ismeretek. Az iskola feladatai lehetőségei az esélyegyenlőtlenség csökkentében a társadalmi kohézió fejlesztében. A hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletekkel övezett kisebbségi létből fakadó nehézségek az iskolai kudarc közötti általános összefüggek, az ezzel kapcsolatos konkrét kutatási eredmények ismerete. VAGY Sajátos neveli igények, iskolai integráció A speciális neveli szükségletek okainak, fokozatainak ismerete. A pedagógus feladatai a hátrányos, a veszélyeztetett helyzetben levő, az előítéletektől sújtott, valamint a sajátos neveli igényű tanulókkal kapcsolatban. A hátrányok csökkentét célzó, tudományosan megalapozott pedagógiai eljárások ismerete. A befogadó pedagógia elvei, az együttnevel gyakorlati megvalósítása, az integrált oktatás módszereinek a lemaradó tanulók egyéni fejleszti technikáinak ismerete. Az iskolarendszer fejlőde szabályozása A nevel-oktatás története intézményei A magyar közoktatás történeti gyökerei jelenlegi intézményrendszere. A magyar közoktatás fejlődének társadalomtörténeti összefüggei. A közoktatás fejlődét befolyásoló markánsabb pedagógiai irányzatok ismerete. Az iskola a társadalomban Az iskola mint szervezet, az oktatás társadalmigazdasági összefüggei, az iskolarendszer az oktatás társadalmi meghatározottsága. A kultúraérzékeny iskola jellemzői; pluralizmus szakmai autonómia. Az iskolarendszer fejlőde, szabályozásának rendje, működének jogi keretei. Az Európai Unió közoktatási kultúrája szabályozási gyakorlata.
A tanári szerep, a tanári munka fejleszte Tanári szerep, tanári mesterség A tanári tevékenység megalapozásához szükséges kitekint a társtudományokra: anyanyelv, magyar kultúrtörténet, európai ismeretek, etika, jogi, társadalmi, közgazdasági, környezetvédelmi, egzségneveli alapismeretek. A tanári szerep dimenziói, erkölcsi jogi meghatározottsága, a hivatás gyakorlása során felmerülő társadalmi szerepelvárások fellépő szerepkonfliktusok. A tanári önreflexió szerepe a pályán való fejlőd folyamatában. A tanári munka tudományos alapjai, kutatási háttere, a tanári mesterség tudásbázisának bővüle. A nevel, tanítás tanulás kutatásának alapvető módszereivel, adatelemzi eljárásaival kapcsolatos ismeretek. Az oktatási kísérletek szervezének az eredmények értékelének alapvető technikái. Kommunikáció konfliktuskezel az iskolában Az iskolai, illetve a tanulási-tanítási folyamatban zajló interakciók kommunikációs folyamatok sajátosságai, elemzi szempontjainak ismerete, ezek alkalmazásának képessége. A tanári kommunikáció a tanítási kzségek fejleszte. Konfliktushelyzetek elemzének képessége, a tanítási folyamat kommunikációs helyzeteinek szakszerű irányítása. Mikrotanítással párosítható.